21.6.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/20

(1)

A távközlési végberendezések piacának versenyéről szóló, 1988. május 16-i 88/301/EGK bizottsági irányelvet (1) jelentősen módosították (2). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

Minden tagállamban a távközlés részben vagy teljes egészében állami monopólium volt, amelyet különleges vagy kizárólagos jogok nyújtása formájában egy vagy több, a hálózati infrastruktúra létrehozására és üzemeltetésére, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások nyújtására jogosult szervezetre ruháztak át. E jogok azonban gyakran nemcsak a hálózat használatára vonatkozó szolgáltatásokra vonatkoztak, hanem arra is, hogy végberendezéseket bocsássanak a felhasználók rendelkezésére a hálózathoz történő csatlakozáshoz. Az utóbbi évtizedekben jelentős változások mentek végbe a távközlési ágazatban a hálózatok és különösen a végberendezések műszaki tulajdonságai tekintetében.

(3)

A műszaki és gazdasági fejlesztések a tagállamokat arra ösztönözték, hogy vizsgálják felül a távközlési ágazatban a különleges vagy kizárólagos jogok rendszerét. Az újabb típusú végberendezések gyors elterjedése és többfunkciós felhasználási lehetőségeik szükségessé teszik, hogy a végfelhasználók szabadon választhassanak a rendelkezésre álló berendezések közül, teljes mértékben hasznot húzva a végberendezések területén lezajlott műszaki fejlődésből.

(4)

A kizárólagos jogok korlátozzák a távközlési végberendezések szabad mozgását mind e berendezések (beleértve a műholdas berendezések) behozatalát és forgalomba hozatalát illetően, mivel bizonyos termékeket nem hoznak forgalomba, mind a csatlakoztatást, az üzembe helyezést és a karbantartást illetően, mivel – figyelembe véve a piac jellemzőit, különösen a termékek sokféleségét és műszaki jellegét – a monopóliumokat semmi sem ösztönzi arra, hogy olyan termékekre vonatkozóan nyújtsanak ilyen szolgáltatást, amelyeket nem azok hoztak forgalomba vagy importáltak, illetve arra, hogy áraikat a költségekhez igazítsák, mert nem kell tartaniuk az új piacra lépők versenyétől. Tekintettel arra, hogy a berendezések piacán rendszerint széles körű a távközlési végberendezések kínálata, bármilyen, az ilyen berendezések behozatalára, forgalomba hozatalára, csatlakoztatására, üzembe helyezésére és karbantartására jogosult vállalkozás számát közvetlenül vagy közvetve korlátozó különleges jog valószínűleg ugyanolyan hatással jár, mint a kizárólagos jogok nyújtása. E kizárólagos vagy különleges jogok az EK-Szerződés 28. cikkével összeegyeztethetetlen, a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedést jelentenek. Ezért el kell törölni a távközlési végberendezések behozatalára, forgalomba hozatalára, csatlakoztatására, üzembe helyezésére és karbantartására vonatkozó valamennyi fennálló kizárólagos jogot, valamint minden azzal azonos hatású jogot – azaz valamennyi különleges jogot, kivéve azon, egy vagy több vállalkozás számára nyújtott jogi vagy közigazgatási előnyöket, amelyek más vállalkozások azon képességét érintik, hogy az említett tevékenységek bármelyikét ugyanazon földrajzi területen és lényegileg azonos körülmények között folytathassák.

(5)

A végberendezésekre vonatkozó különleges vagy kizárólagos jogok gyakorlása folytán a többi tagállamból származó berendezések hátrányban vannak, különösen mivel a felhasználókat megakadályozzák abban, hogy a részükre szükséges berendezéseket a származásuktól függetlenül az áruk és minőségük alapján szabadon válasszák ki. E jogok gyakorlása tehát minden tagállamban összeegyeztethetetlen a Szerződés 31. cikkével.

(6)

A végberendezésekre vonatkozó beszerelési és karbantartási szolgáltatások e berendezések vásárlásakor, illetve bérbevételekor lényeges szerepet játszanak. A kizárólagos jogok fenntartása e területen egyenértékű lenne a kizárólagos értékesítési jogok fenntartásával. Ezeket a jogokat tehát szintén el kell törölni ahhoz, hogy a gyakorlatban érvényesüljön a kizárólagos behozatali és értékesítési jogok megszüntetésének hatása.

(7)

A végberendezések karbantartása a Szerződés 50. cikke szerinti szolgáltatás. A végberendezések karbantartását, amely kereskedelmi szempontból elválaszthatatlan a végberendezések értékesítésétől, a Szerződés 49. cikkének megfelelően szabaddá kell tenni, különösen akkor, ha azt minősített üzemeltetők végzik.

(8)

A végberendezések piacán fennálló helyzet továbbra is lehetővé teszi a Szerződés versenyszabályainak megsértését. Emellett a kereskedelem fejlődését a közösség érdekeivel ellentétes mértékben korlátozza. A végberendezések piacán a verseny intenzitásának növekedéséhez szükség van áttekinthető műszaki előírások meghatározására, amelyek lehetővé teszik a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) foglalt alapkövetelmények teljesülését és a végberendezések szabad mozgását. Az áttekinthetőséget a műszaki előírások közzététele biztosítja.

(9)

A távközlési végtermékek behozatalára és értékesítésére vonatkozó különleges vagy kizárólagos jogok megléte az EK-szerződés 3. cikkének g) pontjában meghatározott céllal ellentétes helyzetet hoz létre, amely cél szerint olyan rendszert kell kialakítani, amely biztosítja, hogy a belső piacon fennálló verseny mentes a torzulásoktól, és így azt, hogy a verseny nem szűnik meg. A tagállamok a Szerződés 10. cikkének értelmében kötelesek minden olyan intézkedéstől tartózkodni, amely a Szerződés céljainak megvalósítását, beleértve a 3. cikk g) pontjában foglalt cél megvalósítását veszélyeztetheti. Ezért e jogokat a Szerződésnek a Szerződés 3. cikkére tekintettel értelmezett 82. cikkével összeegyeztethetetlennek kell tekinteni, és e jogok állami megadása vagy érvényben tartása a Szerződés 86. cikkének (1) bekezdése szerint tilos.

(10)

Annak érdekében, hogy a felhasználó az általa tetszés szerint választott végberendezést használni tudja, a nyilvános hálózat interfésze jellemzőinek ismertnek és áttekinthetőnek kell lenniük. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk e jellemzők közzétételét és a felhasználóknak a nyilvános hálózat interfészéhez történő hozzáférését.

(11)

A végberendezések értékesítése szempontjából a gyártóknak tudniuk kell, hogy termékeiknek milyen műszaki előírásoknak kell megfelelniük. A tagállamoknak ezért formalizálniuk és nyilvánosságra kell hozniuk az előírásokat, amelyeket a műszaki szabványok és szabályok terén, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) megfelelően, tervezetformában be kell azokat jelenteniük a Bizottság részére. Ezen előírásokat a többi tagállamból behozott termékekre csak az 1999/5/EK irányelv 3. cikkében meghatározott alapvető közösségi jogi követelmények tiszteletben tartásához szükséges mértékben lehet kiterjeszteni. A tagállamok minden esetben kötelesek tiszteletben tartani a Szerződés 28. és 30. cikkét, amely szerint az importáló tagállamnak engedélyeznie kell a valamely másik tagállamban jogszerűen gyártott és forgalmazott végterméknek a saját területére történő behozatalát.

(12)

A műszaki előírások áttekinthető, tárgyilagos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes alkalmazásának érdekében azok alkalmazásának ellenőrzését a nyilvánvaló összeférhetetlenség miatt nem lehet a végberendezések piacán működő valamely versenytársnak átengedni. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az ellenőrzést a hálózat üzemeltetőjétől és az adott piacon működő bármely más versenytárstól független testületre bízzák.

(13)

Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében szereplő irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

1.

„végberendezés”:

2.

„műholdas földiállomás-berendezés”: olyan berendezés, amely műholdak vagy egyéb űrbe telepített rendszerek segítségével alkalmas vagy csak a rádiókommunikációs jelek adására („csak adó”), vagy azok adására és vételére („adó-vevő”), vagy csak vételére („csak vevő”);

3.

„vállalkozás”: az a köz- vagy magánszervezet, amelynek az állam különleges vagy kizárólagos jogokat ad a távközlési végberendezések behozatalára, értékesítésére, beszerelésére, üzembe helyezésére vagy karbantartására;

4.

„különleges jogok”: azon jogok, amelyeket valamely tagállam korlátozott számú vállalkozásra ruház törvényi, rendeleti vagy közigazgatási eszközzel, és amelyek egy adott földrajzi területen:

a)

a vállalkozások számát kettőre vagy annál többre korlátozzák olyan kritériumok alapján, amelyek nélkülözik a tárgyilagosság, arányosság és a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség biztosítását; vagy

b)

az a) pontban említett kritériumoktól eltérő kritériumok szerint jelölnek ki több egymással versenyben álló vállalkozást.

a)

megtagadhatják a műholdas földiállomás-berendezéseknek a nyilvános távközlési hálózatra való csatlakoztatását vagy üzembe helyezését, ha azok nem felelnek meg az 1999/5/EK irányelv alapján elfogadott, vonatkozó közös műszaki előírásoknak vagy – ennek hiányában – ezen irányelv 3. cikkében lefektetett alapvető követelményeknek; amennyiben nincsenek közös műszaki előírások vagy összehangolt szabályozási feltételek, a nemzeti előírásoknak arányban kell állniuk az említett alapvető követelményekkel, és a 98/34/EK irányelv értelmében tájékoztatni kell azokról a Bizottságot, amennyiben az említett irányelv előírja;

b)

megtagadhatják az egyéb végberendezéseknek a nyilvános távközlési hálózatra való csatlakoztatását, ha azok nem felelnek meg az 1999/5/EK irányelv alapján elfogadott, vonatkozó közös műszaki előírásoknak vagy – ennek hiányában – ezen irányelv 3. cikkében lefektetett alapvető követelményeknek;

c)

előírhatják, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a végberendezések csatlakoztatásához, üzembe helyezéséhez és karbantartásához szükséges, tárgyilagos, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nyilvános kritériumok alapján meghatározott műszaki minősítésekkel.