a)

nemesgázok;

b)

Integrált Terepgyakorlat 2008 (IFE08/OSI).

a)

A Nemzetközi Monitoringrendszer (IMS) a működő állomások tekintetében jelenleg elérte a hozzávetőlegesen 2/3-os arányt. A rendszer kiépítése prioritást élvezve folytatódik azzal a célkitűzéssel, hogy 2008 elejére elérjék a 90 %-os arányt. A KNDK-esetet megfelelően rögzítették a PTS szeizmikus fő- és mellékállomásai, az aláíró államoknak megbízható mérési adatokat szolgáltatva az esemény idejéről, helyéről és nagyságáról. A szeizmikus állomások rendszere mostanra elérte a hozzávetőleges 80 %-os kiépültséget.

b)

A szerződés hatálybalépésekor a releváns nemesgázok légkörben való jelenlétének monitoringjára képes állomások működési szintjét azonban emelni kell. Jelenleg az állomások 10 prototípusa üzemképes vagy áll kiépítés alatt, ami megfelel a hatálybalépésre tervezett mennyiség 25 %-ának. Ezek az állomások kísérleti és ideiglenes mérési adatokat szolgáltatnak a PTS nemzetközi nemesgáz-kísérlete keretében (INGE). Emlékeztetni kell arra, hogy e kutatási és fejlesztési program alapját a következő négy ország által javasolt négy technológia képezi: Franciaország, Oroszország, Svédország és az Egyesült Államok. A KNDK-esetet követően számos aláíró állam – köztük az Európai Unió tagállamai is – azon véleményének adott hangot, miszerint a PTS nemesgázok jelenléte monitoringjára vonatkozó képességeit megerősítésre szorul.

c)

A nemesgázok monitoringja alapvető és rendkívül érzékeny technikát képvisel a föld alatti és a víz alatti nukleáris robbantások észlelésében. A radionuklid-részecskék monitoringjával együtt valamennyi ellenőrző technológia közül ez az egyetlen olyan technika, amely tévedhetetlen bizonyítékot szolgáltathat a nukleáris robbantásokra.

d)

A PTS jelenlegi és jövőbeli, a nemesgázok mérésére vonatkozó képességei minőségének és pontosságának biztosítása érdekében elsődleges fontosságú, hogy ismert legyen a világ olyan egyéb térségeiben várható „nemesgáz-háttér”, ahol jelenleg nincsenek állomások. A nemesgáz-rendszerre vonatkozó mérések által észlelt esetek osztályozására ezért módszereket kell kidolgozni. Ennek megvalósítására és a fennmaradó kérdések megválaszolására a legjobb módszer a nemesgázok helyszíni mérése. Jelenleg az INGE állomások Észak- és Dél-Amerikában, Európában, Ázsiában és Óceániában végeznek adatgyűjtést. Ugyanakkor Dél-Ázsiában, a Perzsa-öbölben és Dél-Afrikában vannak nukleáris létesítmények, azonban a radioaktív xenon hátterére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Továbbá konkrét helyszíneken – például radioaktív gyógyszereket gyártó létesítmények vagy atomerőművek közelében – végzett európai mérésekre is szükség van.

e)

E célból az atomerőművek (NPP) vagy a radioaktív gyógyszereket gyártó létesítmények közelében méréseket kell végezni annak érdekében, hogy fény derüljön az elméleti felszabadulási modellek, a jelentett átlagos felszabadulások és a kísérleti, valós mérések eredményei közötti különbségre. Ezen felül tanulmányozni kell a világ egyéb olyan térségeiben is a nemesgázok hátterét, ahol jelenleg nincsenek állomások.

f)

A képességek fent említett javításainak megvalósítása érdekében a PTS támogatást keres az alábbi projekthez:

g)

A mérések végzését az alábbi térségekben tervezik: Európa (1.), a Perzsa-öböl (2.), Dél-Afrika (3.) és Dél-Ázsia (4.). A (3.) térségben és részben az (1.) térségben a méréseket várhatóan a (francia) CEA-berendezéssel végzik, a (2.) és (4.) térségben, valamint részben az (1.) térségben pedig a (svéd) FOI-berendezéssel.

h)

A berendezéseket ehhez a projekthez térítésmentesen biztosítja a (francia) CEA és a (svéd) FOI, amelyekkel a PTS szerződést is köt a berendezések telepítésére és működtetésére.

i)

E projektelem várható időtartama körülbelül egy-másfél év.

j)

Az előzetesen becsült költségek: 960 507 EUR.

a)

A KNDK-ban bekövetkezett eset – a CTBT ellenőrzési rendszerének kulcsfontosságú elemeként – kiemelte a helyszíni ellenőrzések fontosságát. A Nemzetközi Monitoringrendszer és a Nemzetközi Adatközpont által a KNDK-beli esetről a rendszer ideiglenes működtetése és tesztelése keretében szolgáltatott adatok rendkívül értékesek és megbízhatóak voltak, az esemény jellegéről egyértelmű pontosságú információ azonban csak egy meghatározott helyen végzett helyszíni ellenőrzéssel szerezhető. Az előkészítő bizottság alapvetően felelős azért, hogy a helyszíni ellenőrzési rendszer elérje a legmagasabb fokú üzemképességet a szerződés hatálybalépésének idejére.

b)

Az előkészítő bizottság döntéshozó szervei, mégpedig a „B” munkacsoport ismételten hangsúlyozta, hogy a kívánt készültség elérésének leghatékonyabb módját az OSI terepgyakorlatok végzése jelenti. Az első ilyen nagyszabású gyakorlatra – az Integrált Terepgyakorlat 2008-ra (IFE08) – 2008 szeptemberében Kazahsztánban kerül sor. Ez lesz az első kísérlet egy valós helyszíni ellenőrzés szimulálására az OSI rendszer három fő pillérének bevonásával, amelyek az alábbiak:

c)

Az IFE08 átfogó előkészületei és eredményes lefolytatása az OSI rendszer közeljövőben történő megvalósításának előfeltétele. Az IFE08 eredményeinek és az abból levont tanulságoknak az értékelése a PTS számára alapvető ismereteket szolgáltat arról, hogy még mely lépések megtétele szükséges az OSI rendszer üzemképességének eléréséhez. Az IFE08 számára megfelelő – pénzügyi és emberi – erőforrások rendelkezésre állása, valamint az aláíró államok természetbeni hozzájárulásai – berendezés, képzés és logisztikai támogatás – alapvető fontosságúak az IFE08 eredményessége szempontjából.

d)

Az IFE08 előkészületeinek jelenlegi állásakor a PTS az alábbi területeket határozta meg akként, amelyeken az aláíró államok támogatása különösen fontos:

e)

Az IFE08 támogatását biztosító két elem becsült költségei:

a)

a félidős jelentést a projektek végrehajtásának első hat hónapja után;

b)

a végleges jelentés a projektek végrehajtásának végét követően legfeljebb egy hónappal.