31996R1249

A Bizottság 1249/96/EK rendelete

(1996. június 28.)

az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendeletre [1], amelyet legutóbb a 923/96/EK rendelet [2] módosított, különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

mivel az 1766/92/EGK rendelet 10. cikke rendelkezik az 1. cikkben felsorolt termékek importja esetén a közösségi vámtarifaterhek alkalmazásáról; mivel az említett cikk 2. bekezdésében felsorolt termékekre az importvám azonos az import idején érvényes intervenciós ár 55 %-kal növelt összegével, amelyből le kell vonni a szállítmányra alkalmazható CIF-importár összegét;

mivel az importált árutételeket, vagyis az 1766/92/EGK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt termékeket azok osztályozása érdekében bizonyos esetekben különböző szabvány-minőségekbe kell besorolni; mivel a használatos szabvány szabvdnyminőség minőségeket tárgyilagos minősítési szempontok szerint kell meghatározni, és tűréshatárokat is meg kell adni, lehetővé téve ezzel a termékek legmegfelelőbb minőségi osztályba sorolását; mivel a közönséges búza esetében a kereskedelemben a legelterjedtebb és a legegyszerűbben alkalmazható lehetséges minősítési szempontok a fehérjetartalom, a fajsúly és az idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz); mivel a durumbúzára ezek a szempontok a fajsúly, az idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz) és az acélosszem-tartalom; mivel az importált árukat ennek megfelelően elemzésnek kell alávetni azért, hogy minden egyes importált tétel esetében meg lehessen határozni ezeket a paramétereket; mivel, ahol a Közösség hivatalos elismerési eljárást vezetett be az áruk származási országának hatósága által kiállított minőségi tanúsítványokra vonatkozóan, a fenti elemzéseket csak az importált tételek jelképes, de elegendő mennyiségének megvizsgálása útján kell elvégezni;

mivel az 1766/92/EGK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy azokra a termékekre, amelyekre a bekezdés vonatkozik, az importvám kiszámításához minden egyes minőségi osztályra vonatkozóan rendszeresen meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat; mivel ezeknek az áraknak a megállapításához elő kell írni a különféle búzaminőségek és egyéb gabonafélék árfolyamainak felhasználását; és mivel meg kell határozni az alkalmazásra kerülő aktuális árfolyamforrásokat;

mivel az Amerikai Egyesült Államok árutőzsdéin szereplő különféle búzafajták és más gabonafélék árfolyamainak felhasználása átlátható és egyúttal objektív alapját képezi a reprezentatív CIF-importárak meghatározásának; mivel az Egyesült Államok piacán a kereskedelmi felár hozzáadása a különböző gabonafélék egyes minőségi osztályaihoz lehetővé teszi, hogy valamennyi gabonaféle tőzsdei árfolyamát USA FOB-exportárra váltsák; mivel a szállítási piacokon jegyzett, a Mexikói-öböl vagy a Nagy-tavak és egy közösségbeli kikötő közötti tengeri szállítási költségek hozzáadása révén ezek a FOB-árak reprezentatív CIF-importárakra válthatók; mivel az átmenő teherforgalom volumene és a kereskedelem nagysága tekintetében Rotterdam az a közösségi célállomás, amelynek a tengeri szállítási árfolyamai a legismertebbek, a legjobban átláthatóak és a legegyszerűbben hozzáférhetőek; ennélfogva a Közösség kiválasztott célállomás-kikötője Rotterdam lesz;

mivel ennek megfelelően az áttekinthetőség érdekében a 10. cikk (3) bekezdés a) pontjában megjelölt gabonafélék reprezentatív CIF-importárait a szóban forgó gabona árutőzsdei árfolyamaiból kell meghatározni, hozzáadva a gabonaféléhez rendelt kereskedelmi prémiumot és a Mexikói-öböl vagy a Nagy-tavak és Rotterdam kikötője közötti tengeri szállítási költségeket; mivel azonban a szállítási költségek célállomás-kikötő szerinti eltérései az importvám átalányjellegű kiigazítását indokolják az olyan közösségi kikötők esetében, amelyek a Földközi-tengeren, az Ibériai-félsziget Atlanti-óceán felőli partján, az Egyesült Királyságban, Írországban, illetve a skandináv országokban találhatók; mivel az így meghatározott reprezentatív CIF-importárak kiszámításának tényezőit naponta figyelni kell, hogy ezen ártrendek követhetőek legyenek; mivel a cirok és a rizs esetében az árpára számított reprezentatív CIF-importár lehetővé teszi az előbbi két termék piaci helyzetének felmérését, és ebből adódóan ezekre a gabonafélékre az árpára meghatározott reprezentatív CIF-importár vonatkozik;

mivel az 1766/92/EGK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében megjelölt gabonafélék importvámjának megállapítása céljából az egyes gabonafélék reprezentatív CIF-importárainak kéthetes jegyzése bizonytalanság nélkül mutatja a piaci trendeket; mivel ebből következően e termékek importvámjai minden hónap tizenötödik, illetve utolsó munkanapján határozhatók meg felhasználva a két héten át jegyzett reprezentatív CIF-importárak átlagát; mivel az így kiszámított importvám két hétig alkalmazható anélkül, hogy észlelhető torzító hatást gyakorolna a vámmal terhelt importárra; mivel azonban, ha a reprezentatív CIF-importárak számítási időszakában nem áll rendelkezésre tőzsdei árfolyam, vagy ha a tényezők hirtelen változása eredményeként az importárak az időszakban jelentősen ingadoznak, intézkedést kell hozni a kérdéses termékre vonatkozó, kellően reprezentatív ár fenntartása érdekében; mivel árfolyamok hiányában az előző időszakra megállapított vámösszeget kell továbbra is alkalmazni, és a tőzsdei árfolyamban, az árfolyamhoz rendelt kereskedelmi felárakban, a tengeri szállítási költségekben vagy a termék reprezentatív CIF-importárának kiszámításához alkalmazott átváltási árfolyamban történt nagyobb ingadozások esetén az importvám kiszámításához használt árat kell irányadónak tekinteni egy olyan kiigazítással, amely megfelel az előbbi változások által előidézett eltérésnek; mivel, még ha történik is ilyen jellegű kiigazítás, ez nem kell, hogy érintse a következő rögzítés időzítését;

mivel amikor importált gabonafélék érkeznek a Közösségbe szárazföldön, folyami szállítással vagy tengeri úton, hajóval a földközi-, a fekete- vagy a balti-tengeri kikötőkből, a szállítási költségek lényegesen alacsonyabbak, mint amelyeket az importvámok kiszámításához alkalmaznak; mivel ezt a különbséget egy átalány-kiigazítással kell figyelembe venni az érintett termékek reprezentatív CIF-importárának meghatározásakor;

mivel azokban az esetekben, amikor a Bizottság információi szerint egyes árfolyamok vagy árak nem mutatják megfelelően a Közösség importpiacának valódi trendjét a közepes vagy alacsony minőségű közönséges búza tekintetében a harmadik országok által e termékek földközi-tengeri térségbe vagy európai országokba irányuló exportjára nyújtott támogatások miatt, lehetővé kell tenni a nyújtott exporttámogatás összegének levonását a termék számított reprezentatív CIF-importárából;

mivel a nagyon jó minőségű közönséges búza, sörárpa vagy kemény szemű kukorica esetében a reprezentatív CIF-importár kiszámításához használt tőzsdei árfolyam lehet, hogy nem veszi figyelembe a normál piaci árak feletti minőségi felár létét, akár az áruk különleges minősége miatt, akár azért, mert ezek ára a normál ár felett minőségi felárat is tartalmaz; az árak vagy árfolyamok feletti minőségi prémiumok figyelembevétele érdekében azokat az importőröket, akik bizonyítják, hogy az árut olyan kiváló minőségű termézek készítésére használták fel, amely indokolták az említett felárat, a fizetett importvám egy részének átalányszerű visszatérítésében kell részesíteni;

mivel annak érdekében, hogy az importőrök tiszteletben tartsák e rendelet előírásait, az engedélyekhez kapcsolódó biztosítékon túl további biztosítékot kell megkövetelni tőlük;

mivel a Gabonapiaci Irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által megállapított határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1766/92/EGK rendelet 10. cikkének (1) és (2) bekezdésében megjelölt Közösségi Vámtarifa szerinti vámtételek a 2913/92/EK tanácsi rendelet [3] 67. cikkében megállapított napon alkalmazott vámtételekkel azonosak.

2. cikk

(1) A Bizottság az 1766/92/EGK rendelet 10. cikke (2) bekezdésében megjelölt, az 10011000-10019099 KN-kódú termékekre (a kétszeres kivételével), valamint az 100200, az 10030010, az 10030090, az 10051090, az 10059000 és az 10070090 KN-kódú termékekre vonatkozó importvámokat a Bizottságnak naponta kell számítania, de minden hónap tizenötödik és utolsó munkanapján kell rögzítenie, a hónap tizenhatodik napjától, illetve a következő hónap elsejétől alkalmazandóan.

Amennyiben a tizenötödik nap nem bizottsági munkanap, a vámokat az adott hónap tizenötödik napját megelőző munkanapon kell rögzíteni. Ha azonban az így rögzített vámok alkalmazási időszakában a számított átlag importvám legalább 5 ECU/tonnával eltér a rögzítettől, a megfelelő kiigazítást meg kell tenni.

(2) Az importvám kiszámításához alkalmazott ár a megelőző két hét alatti napi reprezentatív CIF-importárak átlaga, a 4. cikkben leírtak szerint meghatározottan. A vámtételek kiszámításához alkalmazott intervenciós ár az importvám alkalmazásának hónapjában érvényes intervenciós ár.

(3) Az ebben a rendeletben meghatározott, rögzített importvámok az újabb rögzítés hatálybalépéséig alkalmazhatóak.

Ha azonban valamely termékre nézve nem áll rendelkezésre árfolyamjegyzés a referenciaként szolgáló, a 4. cikk (1) bekezdés első francia bekezdésében megjelölt tőzsdéről a rögzítést megelőző két hétről, akkor az előzőleg rögzített importvám marad hatályban.

A Bizottság minden rögzítés vagy kiigazítás alkalmával közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában az importvámokat és a kiszámításukhoz felhasznált adatokat.

(4) A Bizottság a következő összegekkel csökkenti az importvámot az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra, az alábbi kirakodási kikötőkben:

- földközi-tengeri kikötők (a Gibraltári-szoroson túl): 3 ECU/tonna,

- az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni kikötői, az Egyesült Királyság és Írország kikötői: 2 ECU/tonna,

- Dániában, Finnországban és Svédországban levő kikötők: 2 ECU/tonna.

A kirakodási kikötő vámhatósága minden egyes kirakodott termék mennyiségéről igazolást ad ki. Ennek az igazolásnak a nyújtandó vámcsökkentéshez az árut a behozatali vámeljárás elvégzéséig kell kísérnie.

(5) Az importvámokat 14 ECU/tonna átalányösszeggel kell csökkenteni a kiváló szabványminőségű közönséges búza esetében, illetve 8 ECU/tonnával a sörárpa és a kemény szemű kukorica esetében, ha az importőr igazolja, hogy a normál termékárra minőségi felárat fizettek.

A csökkentés a következő, további feltételektől függ:

a) a gabonafélékből előállított terméknek a kérelmező által az importengedély 20. rovatában való feltüntetése;

b) az importőr által az importengedély iránti kérelemmel egyidejűleg benyújtott írásbeli kötelezettségvállalás arra, hogy az összes importra kerülő áru az engedély 20. rovatában meghatározott módon kerül feldolgozásra, a szabad forgalomba bocsátás elfogadásának napját követő hat hónapon belül. Az importőrnek meg kell jelölnie azt a helyszínt, ahol a feldolgozást végzik:

- a feldolgozó cég és a tagállam nevének feltüntetésével, vagy

- nem több, mint öt különböző feldolgozóüzem nevének feltüntetésével.

Ha a feldolgozásra egy másik tagállamban kerül sor, mint ami az importáló ország, az áruk feladásához az indulási országban ki kell tölteni a T5-ös dokumentum ellenőrző példányát a 2454/93/EGK rendelet [4] előírásának megfelelően. Az a) pontban említett megjelölést a T5 dokumentum 104. rovatába kell bejegyezni.

c) az importőr által közönséges búza esetében 14 ECU/tonna, egyéb termékek esetében pedig 8 ECU/tonna összegű biztosíték letétbe helyezése az illetékes szervnél. Ha azonban az érintett termékekre alkalmazható vám a behozatali vámeljárások elvégzése napján közönséges búza esetében kevesebb, mint 14 ECU/tonna, kukorica és árpa esetében pedig kevesebb, mint 8 ECU/tonna, a biztosíték összege megegyezik a szóban forgó vámtétel összegével. A biztosíték akkor szabadítható fel, ha igazolttá válik az olyan specifikus végső felhasználás, amely indokolja az a) pontban meghatározott alaptermék normál ára feletti minőségi felárat. A behozatal tagállamának illetékes hatóságai számára elfogadható módon tudomásukra kell hozni, hogy az összes importált gabonafélét feldolgozták a b) pontban említett kötelezettségvállalásnak megfelelően, az a) pontban megjelölt nyilatkozatban meghatározott termékké. Ha a feldolgozásra más tagállamban kerül sor, mint ami az importáló ország, a feldolgozás igazolására a T5-ös ellenőrző példány szolgál.

A feldolgozás b) pontban jelzett határidőn belüli megtörténtét vélelmezni kell, ha:

- közönséges búza esetében az a) pontban megjelölt feldolgozott termék elkészült

- az adott céghez tartozó és a tagállamban lévő egy vagy több üzemben,

- a b) pontban megjelölt feldolgozóüzem(ek)ben,

- sörárpa esetében, amikor az átment az áztatáson,

- kemény szemű kukorica esetében, ha a kukoricát feldolgozták az 19041010 vagy 110313 KN-kódú termékké.

3. cikk

A Közösségbe való behozatalhoz teljesítendő minőségi előírásokat és megengedett eltéréseket az I. melléklet tartalmazza.

4. cikk

(1) A kiváló, a közepes és az alacsony minőségű közönséges búzára, a durumbúzára, kukoricára és az egyéb takarmánygabonákra nézve az 1766/92/EGK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett reprezentatív CIF-importárakat meghatározó tényezők a következők:

a) az Amerikai Egyesült Államok piacán irányadó (reprezentatív) tőzsdei árfolyam;

b) az Egyesült Államok piacán a jegyzés napján az ehhez rendelt és ismert kereskedelmi felár;

c) a tengeri szállítási költség az Egyesült Államok (Mexikói-öböl vagy Duluth) és Rotterdam kikötője között, egy legalább 25 ezer tonnás hajón.

A Bizottság minden munkanapon jegyzi:

- az a) tényezőt a tőzsdékről, ehhez a II. mellékletben található referencia-minőségeket alkalmazva,

- a b) és c) tényezőket pedig a nyilvánosan hozzáférhető információkból.

(2) A durumbúza, árpa, kukorica és a közönséges búza reprezentatív CIF-importárai minden egyes szabványminőség vonatkozásában az 1. bekezdésben megjelölt a), b) és c) tényezők összegével egyenlőek.

Azonban a szabványminőségű durumbúza, árpa, kukorica és a közönséges búza reprezentatív CIF-importárát, amelyek importjára

- szárazföldi vagy folyami úton,

- tengeri úton, a földközi-tengeri, a fekete-tengeri vagy a balti-tengeri kikötőkből a Közösségbe érkező hajókon zeviilt sov,

tonnánként 10 ECU-vel kell csökkenteni. Ilyen esetben a 2. cikk (4) bekezdésében előírt importvám-csökkentések nem alkalmazhatók.

Azokban az esetekben, amikor harmadik országok nyújtanak támogatást közepes vagy alacsony szabványminőségű közönséges búza európai vagy a földközi-tengeri országokba irányuló exportjára annak érdekében, hogy a világpiaci árak alá menjenek, a Bizottság figyelembe veheti e támogatásokat a Közösségbe irányuló behozatal reprezentatív CIF-árának kialakítása során.

(3) A rozs és a cirok reprezentatív CIF-importárai azonosak az árpára számítottal. Az 10019091 KN-kódszámú közönségesbúza-vetőmag, az 10051090 KN-kódszámú kukorica-vetőmag és az 10030010 KN-kódszámú árpavetőmag reprezentatív CIF-importára a kiváló minőségű közönséges búzára, kukoricára, illetve árpára számított árakkal azonos.

5. cikk

A közönséges búzára és a durumbúzára vonatkozó importengedély iránti kérelmek csak akkor fogadhatók el, ha a kérelmező:

- feltünteti az importra kerülő minőséget az importengedély 20. rovatában,

- írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arra az illetékes szervnél, hogy a szabad forgalomba bocsátás engedélyezésről szóló nyilatkozat jóváhagyásának napján külön biztosítékot helyez letétbe a Bizottság 1162/95/EK rendeletében [5] előírt biztosítékokon felül, ha a 20. rovatban feltüntetett minőségre vonatkozó importvám nem a legmagasabb vám az adott termékkategóriára nézve. A biztosíték összege a szabad forgalmazásra való engedélyezésről szóló nyilatkozat megszerzésének napján a legmagasabb vámtétel és az adott minőségre alkalmazható vámtétel közötti különbség, amelyhez egy 5 ECU/tonna összegű pótlékot kell hozzáadni.

6. cikk

(1) Az importáló tagállam vámhatóságának minden kiváló és közepes szabvány-minőségű durumbúza-és a közönségesbúza-szállítmányból reprezentatív mintát kell vennie a 76/371/EGK bizottsági irányelv [6] melléklete előírásainak megfelelően, a fehérjetartalom, a fajsúly és az idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz) meghatározása céljából a 2731/75/EGK tanácsi rendelet [7] szerint. Durumbúza esetében az illetékes hatóságoknak az acélosszem-tartalmat is meg kell határoznia. Ha azonban a Bizottság hivatalosan elismeri az áru származási országa által a közönséges vagy a durumbúzára kiállított minőségi tanúsítványt, a mintavétel nem szükséges, és elemzést is csak az importált tétel tanúsított minőségének ellenőrzése céljából kell végezni, egy kevés, de elegendően reprezentatív mennyiségen.

Az árukat olyan szabványminőségi osztályokba kell sorolni, amelyekre az I. mellékletben megjelölt összes követelmény teljesül. Ha azonban az importált 100110 KN-kód számú durumbúza minősége alacsonyabb, mint az I. mellékletben meghatározottak, az alacsony minőségű közönséges búza importvámját kell alkalmazni.

(2) Az 1. bekezdésnek megfelelően, a szabványos elemzési módszerek a Bizottság 1908/84/EGK [8] és 2731/75/EGK rendeleteiben foglalt módszerek.

(3) Amennyiben az elemzés eredménye azt mutatja, hogy az importált búza alacsonyabb szabványminőségű, mint amit az importengedélyben feltüntettek, az importőr köteles megfizetni az engedélyben szereplő termékre alkalmazható importvám és a ténylegesen importált termék importvámja közötti különbséget. Ilyenkor az 5. cikk szerinti biztosítékot fel kell szabadítani a tonnánkénti 5 ECU összegű pótlék kivételével.

Ha a fenti különbözetet egy hónapon belül nem fizetik meg, az 5. cikk szerinti biztosíték elveszik.

(4) A tagállam illetékes hatósága által az importált gabonafélékből vett reprezentatív mintákat hat hónapig kell megőrizni.

7. cikk

E rendelet rendelkezéseit az 1996. július 1. előtt kibocsátott és azt követően felhasznált importengedélyekre kell alkalmazni.

8. cikk

Ez a rendelet 1996. július 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1996. június 28-án.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 181., 1992.7.1., 1. o.

[2] HL L 126., 1996.5.24., 37. o.

[3] HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

[4] HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

[5] HL L 117., 1995.5.24., 2. o.

[6] HL L 102., 1976.4.15., 1. o.

[7] HL L 281., 1975.11.1., 22. o.

[8] HL L 178., 1984.7.5., 22. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Az importált termékek osztályozása

Termék | Közönséges búza | Durumbúza | Kukorica | Egyéb takarmánygabona |

KN kód | 10019099 | 100110 | 10059000 | 10030090100700901002, , |

Minőség | Kiváló | Közepes | Alacsony | | | |

Minőségi követelmények (12 % – súlyhoz vagy annak egyenértékéhez viszonyított – nedvességtartalomnál) | | | | | | |

1.Minimális fehérjeszázalék | 14,0 | 11,5 | – | – | – | – |

2.Minimális fajsúly (kg/hl) | 77,0 | 74,0 | – | 76,0 | – | – |

3.Maximális idegenanyag-százalék (Schwarzbesatz) | 1,5 | 1,5 | – | 1,5 | – | – |

4.Minimális acélos- szem-százalék | – | – | – | 75,0 | – | – |

Megengedett eltérések

| Közönséges búza/durumbúza |

Fehérjeszázalék | –0,7 |

Minimális fajsúly | –0,5 |

Maximális idegenanyag-százalék | +0,5 |

Acélosszem-százalék | –2,0 |

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Jegyzéseket végző tőzsdék és referenciafajták

Termék | Közönséges búza | Durumbúza | Kukorica | Egyéb takarmánygabona |

Szabványminőség | Kiváló | Közepes | Alacsony | | | |

Tőzsdei jegyzéshez használt referenciafajta (típus/kategória) | 2. sz. kemény szemű vörös tavaszi | 2. sz. kemény szemű vörös őszi | 2. sz. lágy vörös őszi | 2. sz. kemény szemű Amber durum | 3. sz. sárga kukorica | 2. sz. US árpa |

Jegyzést végző tőzsde | Minneapolisi Gabonatőzsde | Kansas City-i Ávutőzsde | Chicagói Ávutőzsde | Minneapolisi Gabonatőzsde | Chicagói Ávutőzsde | Minneapolisi Gabonatőzsde |

--------------------------------------------------