Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	A TANÁCS IRÁNYELVE (1991. június 18.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (91/477/EGK) (HL L 256, 1991.9.13., 51. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/51/EK IRÁNYELVE (2008. május 21.)	L 179	5	8.7.2008
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/853 IRÁNYELVE (2017. május 17.)	L 137	22	24.5.2017

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 014, 20.1.2009, o 12 (1991/477/EGK)
►C2	Helyesbítés, HL L 311, 7.12.2018, o 40 (2017/853)
►C3	Helyesbítés, HL L 292, 13.11.2019, o 25 (2017/853)
►C4	Helyesbítés, HL L 049, 12.2.2021, o 24 (2008/51)
►C5	Helyesbítés, HL L 049, 12.2.2021, o 23 (2017/853)

▼B

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1991. június 18.)

a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről

(91/477/EGK)

I. FEJEZET

Hatály

▼M2

1. cikk

(1)

Ezen irányelv alkalmazásában:

„tűzfegyver” :

minden olyan hordozható csöves fegyver, amely gyúlékony hajtóanyag segítségével sörétet, golyót vagy lövedéket lő ki, azt ennek kilövésére tervezték vagy átalakítható erre a célra, kivéve, ha az I. melléklet III. részében felsorolt valamely ok kizárja ezen fogalommeghatározásból. A tűzfegyverek besorolását az I. melléklet II. része tartalmazza.

Egy tárgy gyúlékony hajtóanyag segítségével sörét, golyó vagy lövedék kilövésére átalakíthatónak minősül, ha:

▼M2

megjelenésében egy tűzfegyverre hasonlít; és

kivitelezése vagy alapanyaga miatt ilyenné átalakítható;

2.	„alapvető alkotóelem” : a fegyvercső, a tokszerkezet, a tok – adott esetben az alsó és a felső tokot egyaránt beleértve –, a szán, a forgódob, a retesz vagy a zár, amelyek – mivel különálló tárgyak – azon tűzfegyver-kategóriába tartoznak, amelyekre felszerelik vagy fel kívánják szerelni azokat;

▼C2

3.	„lőszer” : egybeszerelt lőszer, vagy annak alkotóelemei, beleértve a töltényhüvelyt, a csappantyút, a hajtóanyagtöltetet, a tűzfegyverben használandó golyókat és lövedékeket, feltéve, hogy ezek az alkotóelemek az érintett tagállamban maguk is engedélykötelesek;

▼M2

„riasztó- és jelzőfegyverek” : tölténytartóval rendelkező eszközök, amelyeket kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére terveztek, ►C2 és amelyek nem alakíthatók át sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére; ◄

„tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek” : olyan tűzfegyverek, amelyeket kifejezetten vaktöltények kilövésére alakítottak át például színházi előadásokon, fotózáshoz, filmes és televíziós felvételeknél, történelmi események újrajátszásánál, felvonulásokon, sporteseményeken és kiképzéseken történő használat céljára;

„hatástalanított tűzfegyverek” : olyan tűzfegyverek, amelyeket használatra véglegesen alkalmatlanná tettek olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a szóban forgó tűzfegyver minden alapvető alkotóeleme használatra véglegesen alkalmatlanná vált, és ezek eltávolítása, kicserélése vagy módosítása sem lehetséges oly módon, amely a tűzfegyvert reaktiválhatná;

„múzeum” : olyan állandó, a társadalmat és annak fejlődését szolgáló, a nyilvánosság számára nyitott intézmény, amelyet az érintett tagállam hivatalosan ilyennek ismer el, és amely történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási, örökségvédelmi vagy szórakoztatási célból tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert szerez, őriz meg, kutat és állít ki;

8.	„gyűjtő” : olyan természetes vagy jogi személy, akit/amelyet az érintett tagállam hivatalosan ilyennek ismer el, és aki/amely történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási vagy örökségvédelmi célból tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert gyűjt és őriz meg;

„kereskedő” :

minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek a kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben az alábbiak valamelyikéből áll:

tűzfegyverek vagy alapvető alkotóelemek gyártása, kereskedelme, cseréje, bérbeadása, javítása, módosítása vagy átalakítása;

lőszer gyártása, kereskedelme, cseréje, módosítása vagy átalakítása;

10.

„közvetítő” :

a kereskedőtől eltérő minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben a következők valamelyikéből áll:

tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer vételére, eladására vagy szolgáltatására irányuló ügyletek tárgyalása vagy lebonyolítása; vagy

tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer valamely tagállamon belül, egy tagállamból egy másik tagállamba, valamely tagállamból egy harmadik országba, vagy valamely harmadik országból egy tagállamba történő transzferének lebonyolítása;

11.

„tiltott gyártás” :

tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszer gyártása vagy összeszerelése:

tiltott kereskedelem tárgyát képező ilyen tűzfegyverek bármely alapvető alkotóeleméből;

a gyártás vagy az összeszerelés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által a 4. cikknek megfelelően kiadott engedély nélkül; vagy

a tűzfegyverek gyártáskor történő, a 4. cikknek megfelelő megjelölése nélkül;

12.

„tiltott kereskedelem” : tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszer megszerzése, eladása, szállítása, mozgatása vagy transzfere egy tagállam területéről, vagy ez utóbbin keresztül egy másik tagállam területére, ha azt az érintett tagállamok valamelyike ezen irányelvvel összhangban nem engedélyezi, vagy ha a tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert nem jelölték meg a 4. cikknek megfelelően;

▼C2

13.

„nyomon követés” : a tűzfegyvereknek és amennyiben lehetséges, azok alapvető alkotóelemeinek és lőszereinek módszeres követése a gyártótól a vevőig, a tagállamok illetékes hatóságainak a tiltott gyártás és a tiltott kereskedelem felderítésében, kivizsgálásában és elemzésében való segítségnyújtás céljából.

▼M2

(2)

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában valamely személy azon ország lakosának tekintendő, amely a lakóhelyét igazoló azon hivatalos okmányban – például útlevélben vagy nemzeti személyi igazolványban – feltüntetett címben szerepel, amelyet a megszerzés vagy tartás ellenőrzésekor valamely tagállam illetékes hatóságainak vagy valamely kereskedőnek, vagy közvetítőnek bemutat. Ha a személy címe nincs feltüntetve az útlevelében vagy a nemzeti személyi igazolványában, a lakóhely szerinti országát az érintett tagállam által elismert, a lakóhelyre vonatkozó más hivatalos bizonyíték alapján kell meghatározni.

(3)

►C5 Az „európai tűzfegyvertartási igazolványt” kérelemre valamely tagállam illetékes hatóságai bocsátják ki a tűzfegyvert jogszerűen megszerző és tartó személy számára. ◄ Legfeljebb öt évre érvényes, amely meghosszabbítható, és tartalmaznia kell a II. mellékletben meghatározott információkat. Az európai tűzfegyvertartási igazolvány olyan át nem ruházható okmány, amelybe fel kell jegyezni a birtokosa által tartott és használt tűzfegyver vagy tűzfegyverek adatait. Az igazolványnak mindig a tűzfegyvert használó személy birtokában kell lennie, és a tulajdonosváltozást vagy a tűzfegyverek jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint a tűzfegyver elvesztését vagy ellopását az igazolványban fel kell tüntetni.

2. cikk

(1)

Ez az irányelv nem érinti az ezen irányelvnek megfelelően jogszerűen megszerzett és tartott fegyverek viselésére, valamint az ilyen fegyverek felhasználásával végzett vadászatra vagy céllövészetre vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását.

(2)

Ez az irányelv nem alkalmazandó a fegyvereknek és lőszernek a fegyveres erők, a rendőrség vagy a hatóságok általi, a nemzeti jognak megfelelően történő megszerzésére és tartására. Nem alkalmazandó továbbá a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 1 ) szabályozott transzferekre sem.

▼B

3. cikk

A tagállamok nemzeti jogszabályaikban elfogadhatnak az irányelvben meghatározottnál szigorúbb rendelkezéseket is, a tagállamok honosai számára a 12. cikk (2) bekezdésében biztosított jogok figyelembevételével.

2. FEJEZET

A ►C1 tűzfegyverekre ◄ vonatkozó jogszabályok összehangolása

▼M1

4. cikk

▼M2

(1)

Azon tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek tekintetében, amelyeket 2018. szeptember 14-én vagy azt követően gyártottak vagy hoztak be az Unióba, a tagállamok biztosítják, hogy minden ilyen, forgalomba hozott tűzfegyvert vagy alapvető alkotóelemet:

a gyártást követően haladéktalanul, és legkésőbb a forgalomba hozatala előtt vagy haladéktalanul az Unióba történő behozatalt követően egyértelmű, állandó és egyedi megjelöléssel lássanak el; és

haladéktalanul a gyártást követően, és legkésőbb a forgalomba hozatala előtt vagy haladéktalanul az Unióba történő behozatalt követően ezen irányelvnek megfelelően nyilvántartásba vegyenek.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontjában említett egyedi megjelölésen fel kell tüntetni a gyártó vagy a márka nevét, a gyártás országát vagy helyét, a sorozatszámot, valamint a gyártás évét (amennyiben az nem képezi a sorozatszám részét), és – ha lehetséges – a modell megnevezését. A gyártó védjegye ettől függetlenül elhelyezhető. Amennyiben valamely alapvető alkotóelem túl kicsi ahhoz, hogy e cikknek megfelelően megjelöljék, akkor fel kell tüntetni legalább a gyártási számot, vagy egy alfanumerikus vagy digitális kódot.

A különös történelmi jelentőségű tűzfegyverekre és alapvető alkotóelemekre vonatkozó jelölési előírásokat a nemzeti joggal összhangban kell meghatározni.

A tagállamok biztosítják, hogy a teljes lőszercsomag minden legkisebb csomagolási egységén olyan megjelölés legyen, amely feltünteti a gyártó nevét, az azonosító számot (a gyártási tétel számát), a kalibert és a lőszer fajtáját.

Az (1) bekezdés és e bekezdés alkalmazásában a tagállamok dönthetnek úgy, hogy alkalmazzák a kézi tűzfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről szóló 1969. július 1-jei egyezményének rendelkezéseit.

A tagállamok ezenkívül biztosítják, hogy a kormányzati készleteikből állandó polgári használatra átadott tűzfegyvert vagy annak alapvető alkotóelemeit az átadás időpontjában ellássák az (1) bekezdésben említett egyedi megjelöléssel, lehetővé téve az átadó szervezeti egység azonosítását.

(2a)

A Bizottság e megjelölésre vonatkozó műszaki előírások meghatározása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)

Minden tagállam létrehoz egy, a kereskedők és közvetítők tevékenységét szabályozó rendszert. E rendszereknek legalább az alábbi intézkedésekre kell kiterjednie:

az adott tagállam területén működő kereskedők és közvetítők nyilvántartásba vétele;

az adott tagállam területén működő kereskedők és közvetítők tevékenységének engedélyezési eljárása; és

az érintett kereskedő vagy közvetítő magán és szakmai feddhetetlenségének, valamint megfelelő szakértelmének ellenőrzése. Jogi személyek esetén az ellenőrzésnek a jogi személyre és a vállalkozást irányító természetes személyre vagy személyekre egyaránt ki kell kiterjednie.

▼M1

(4)

A tagállamok 2014. december 31-ig biztosítják egy központosított vagy decentralizált számítógépes nyilvántartási rendszer létrehozatalát és üzemeltetését, amely garantálja a hatáskörrel rendelkező hatóságok hozzáférését minden olyan nyilvántartási rendszerhez, amely minden egyes, ezen irányelv hatálya alá tartozó lőfegyver információit tartalmazza. ►M2 Az adat-nyilvántartási rendszerben rögzíteni kell a tűzfegyverekre vonatkozó minden olyan információt, amelyek a tűzfegyverek nyomon követéséhez és azonosításához szükségesek, többek között:

minden egyes tűzfegyver típusát, gyártmányát, modelljét, kaliberét és gyártási számát, valamint a tokon vagy tokszerkezeten az (1) bekezdéssel összhangban egyedi megjelölésként elhelyezett jelzést, amelynek minden egyes tűzfegyver egyedi azonosítójaként kell szolgálnia;

az alapvető alkotóelemek sorozatszámát vagy egyedi megjelölését, amennyiben az különbözik az adott tűzfegyver tokján vagy tokszerkezetén elhelyezett jelzéstől;

a tűzfegyvert szolgáltató, valamint az azokat megszerző vagy tartó személyek nevét és címét, a vonatkozó dátum vagy dátumok feltüntetésével; és

a tűzfegyvernek a kategóriáját vagy alkategóriáját megváltoztató bármely átalakítását vagy módosítását, beleértve a tanúsított hatástalanítását vagy megsemmisítését is, a vonatkozó dátum vagy dátumok feltüntetésével.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a tűzfegyverekről és alapvető alkotóelemekről vezetett nyilvántartási rendszereikben a bejegyzéseket – beleértve a kapcsolódó személyes adatokat is – az érintett tűzfegyverek és az alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 30 éven át megőrizzék.

Az e bekezdés első albekezdésében említett tűzfegyverekre és alapvető alkotóelemekre vonatkozó nyilvántartásokat és a kapcsolódó személyes adatokat a következők számára kell hozzáférhetővé tenni:

az engedélyeknek a 6. vagy 7. cikkben említett megadása vagy visszavonása tekintetében, illetve a vámügyi eljárások tekintetében illetékes hatóságok, a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 10 éven át; valamint

bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy büntetőeljárás alá vonása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása tekintetében illetékes hatóságok, az érintett tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 30 éven át.

A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatok a második és harmadik albekezdésben meghatározott időtartamok elteltével törlésre kerüljenek nyilvántartási rendszereikből. Ez nem érinti azokat az eseteket, amelyekben meghatározott személyes adatokat adnak át bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása tekintetében illetékes hatóságnak, és azokat e meghatározott összefüggésben használják, illetve a nemzeti jogában előírtak szerint ezzel összeegyeztethető célokból adnak át más illetékes hatóságoknak. Ezekben az esetekben az ilyen adatoknak az illetékes hatóságok általi kezelését az érintett tagállamok nemzeti jogában kell szabályozni, maradéktalanul összhangban az uniós joggal, különösen az adatvédelmi szabályokkal. ◄

▼M2

A kereskedők és közvetítők tevékenységük teljes ideje alatt kötelesek nyilvántartást vezetni, amelyben rögzítenek az általuk kézhez kapott vagy továbbadott minden egyes, ezen irányelv hatálya alá tartozó tűzfegyvert és alapvető alkotóelemet, valamint azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az érintett tűzfegyver vagy alapvető alkotóelem azonosítását és nyomon követését, különös tekintettel annak típusára, gyártmányára, modelljére, kaliberére és gyártási számára, valamint a tűzfegyvert, illetve alapvető alkotóelemet szolgáltatók, illetve az azt megszerző személyek nevét és címét.

Tevékenységük befejezésekor a kereskedőknek és a közvetítőknek a nyilvántartást át kell adniuk az első albekezdésben meghatározott nyilvántartási rendszerért felelős nemzeti hatóságnak.

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön letelepedett kereskedők és közvetítők indokolatlan késedelem nélkül bejelentik az illetékes nemzeti hatóságoknak a tűzfegyvereket vagy alapvető alkotóelemeket érintő ügyleteket, hogy a kereskedők és közvetítők e jelentéstétel céljára elektronikus összeköttetéssel rendelkeznek e hatóságokhoz, valamint hogy az ilyen ügyletekre vonatkozó információk beérkezését követően az adat-nyilvántartási rendszert haladéktalanul frissítik.

(5)

A tagállamok biztosítják, hogy az összes lőfegyver bármely időpontban kapcsolható legyen a tulajdonosához.

▼C3

4a. cikk

A 3. cikk sérelme nélkül, a tagállamok tűzfegyverek megszerzését és tartását csak olyan személyek számára engedik meg, akik engedéllyel rendelkeznek, vagy – a C kategóriába sorolt tűzfegyverek esetében – akiknek a számára az ilyen tűzfegyverek megszerzése és tartása a nemzeti joggal összhangban kifejezetten megengedett.

▼M2 —————

▼M2

5. cikk

(1)

A 3. cikk sérelme nélkül, a tagállamok a tűzfegyverek megszerzését és tartását csak olyan személy számára engedélyezik, akinek megfelelő indoka van erre, és aki:

betöltötte legalább a 18. életévét, kivéve a vadászatra és céllövészetre használt tűzfegyverek nem vétel útján történő megszerzése és tartása esetén, amennyiben a 18 évnél fiatalabb személy szülői engedéllyel rendelkezik, vagy szülői irányítás alatt áll, vagy érvényes tűzfegyvertartási vagy vadászengedéllyel rendelkező felnőtt irányítása alatt áll, illetve engedélyezett vagy más módon jóváhagyott edzőközpontban használja a fegyvert, és a szülő, vagy az érvényes tűzfegyvertartási vagy vadászengedéllyel rendelkező felnőtt az 5a. cikkben foglaltaknak megfelelően vállalja a felelősséget a megfelelő tárolásért; valamint

nem valószínűsíthető, hogy veszélyt jelent önmagára vagy másokra, a közrendre vagy a közbiztonságra; a szándékos, erőszakos bűncselekmény miatti elmarasztaló ítélet az ilyen veszélyre utaló jelnek minősül.

(2)

A tagállamoknak folyamatosan vagy időszakosan működtethető nyomonkövetési rendszerrel kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti jogban előírt engedélyezési feltételek az engedélyezés időtartama alatt teljesüljenek, és hogy – többek között – értékelésre kerüljenek a vonatkozó orvosi és pszichológiai információk. Az egyedi szabályokat a nemzeti joggal összhangban kell meghatározni.

Ha az engedélyre vonatkozó feltételek bármelyike már nem teljesül, akkor a tagállamok az adott engedélyt visszavonják.

A tagállamok nem tilthatják meg a területükön lakóhellyel rendelkező személyeknek, hogy egy másik tagállamban megszerzett tűzfegyvert tartsanak, kivéve, ha ugyanezen típusú tűzfegyvernek a megszerzését saját területükön tiltják.

(3)

A tagállamok biztosítják, hogy a B kategóriába sorolt tűzfegyverek megszerzésére jogosító, valamint az annak tartására jogosító engedélyt visszavonják, amennyiben megállapítják, hogy az engedéllyel rendelkező személy központi gyújtású félautomata vagy ismétlő tűzfegyverre szerelhető olyan töltőszerkezet birtokában van, amely:

20-nál több töltény befogadására alkalmas; vagy

hosszú tűzfegyverek esetében, 10-nél több töltény befogadására alkalmas,

kivéve, ha a szóban forgó személy számára a 6. cikk alapján adtak ki engedélyt, vagy ha számára a 7. cikk (4a) bekezdése alapján megerősített, megújított vagy meghosszabbított engedélyt adtak ki.

5a. cikk

Az engedéllyel nem rendelkező személyek tűzfegyverekhez és lőszerhez való hozzáférése kockázatának minimálisra csökkentése érdekében a tagállamok megállapítják a tűzfegyverek és lőszer megfelelő felügyeletére, valamint megfelelő, biztonságos tárolására vonatkozó szabályokat. Biztosítani kell, hogy a tűzfegyverekhez és a hozzájuk tartozó lőszerhez egyszerre ne lehessen könnyen hozzáférni. A megfelelő felügyelet azt jelenti, hogy az érintett tűzfegyvert vagy lőszert jogszerűen tartó személy annak szállítása és használata során ellenőrzése alatt tartja azt. Az ilyen megfelelő tárolással kapcsolatos szabályokra vonatkozó ellenőrzés mértékének összhangban kell állnia az érintett tűzfegyverek és lőszer számával és kategóriájával.

5b. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeknek vagy lőszernek a 2011/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott távollevők között kötött szerződések révén történő megszerzése és eladása esetében a tűzfegyver, alapvető alkotóelem vagy lőszer vevője személyazonosságának és szükség esetén engedélyének az ellenőrzésére a tűzfegyvernek, alapvető alkotóelemnek vagy lőszernek az érintett személy részére történő rendelkezésre bocsátása előtt vagy legkésőbb a rendelkezésre bocsátás időpontjában sor kerüljön az alábbiak által:

engedéllyel rendelkező kereskedő vagy közvetítő; vagy

valamely hatóság vagy annak képviselője.

6. cikk

(1)

A 2. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsák az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését és tartását. A tagállamok biztosítják, hogy az e tilalom ellenére jogellenesen tartott tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert lefoglalják.

(2)

A kritikus infrastruktúra, kereskedelmi rakományok, nagy értékű konvojok és fontos ingatlanok biztonsága és védelme érdekében, továbbá nemzeti védelmi, oktatási, kulturális, kutatási és történelmi célokból, és az (1) bekezdés sérelme nélkül, a nemzeti illetékes hatóságok egyedi, különleges és megfelelően indokolt esetekben engedélyeket adhatnak ki az A kategóriába sorolt tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemekre és lőszerre vonatkozóan, amennyiben ez nem ellentétes a közbiztonsággal vagy a közrenddel.

(3)

A tagállamok egyedi, különleges, kivételes és megfelelően indokolt esetekben engedélyeket adhatnak ki gyűjtők számára arra vonatkozóan, hogy az A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert szerezzenek meg és tartsanak szigorú biztonsági feltételek mellett, ideértve az illetékes nemzeti hatóságok előtt annak bizonyítását, hogy rendelkeznek a közbiztonságot vagy a közrendet fenyegető bármely veszély elkerülését célzó intézkedésekkel, továbbá hogy az érintett tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer tárolásának biztonsági szintje arányos azzal a veszéllyel, amelyet az ilyen tűzfegyverekhez, alapvető alkotóelemekhez vagy lőszerhez való jogellenes hozzáférés jelentene.

A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés első albekezdése szerint engedélyt kapott gyűjtők azonosíthatók legyenek a 4. cikkben említett adat-nyilvántartási rendszerben. Az engedéllyel rendelkező gyűjtőknek nyilvántartást kell vezetniük az általuk tartott összes A kategóriába sorolt tűzfegyverről, amelyet hozzáférhetővé tesznek az illetékes nemzeti hatóságok számára. A tagállamok megfelelő nyomonkövetési rendszert hoznak létre az engedéllyel rendelkező gyűjtőkre vonatkozóan, figyelembe véve az összes releváns tényezőt.

(4)

A tagállamok kereskedők vagy közvetítők számára engedélyezhetik, hogy szakmai minőségükben eljárva és szigorú biztonsági feltételek mellett A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert szerezzenek meg, gyártsanak, hatástalanítsanak, javítsanak, szolgáltassanak, adjanak át és tartsanak.

(5)

A tagállamok múzeumok számára engedélyezhetik, hogy szigorú biztonsági feltételek mellett A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert szerezzenek meg és tartsanak.

(6)

A tagállamok céllövészek számára engedélyezhetik, hogy az A kategória 6. vagy 7. pontjába sorolt félautomata tűzfegyvereket szerezzenek meg és tartsanak az alábbi feltételek mellett:

az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazása alapján szerzett releváns információk kielégítő értékelése;

bizonyíték benyújtása arról, hogy az érintett céllövész az érintett tagállam valamely hivatalosan elismert sportlövő szervezete által vagy valamely hivatalosan elismert nemzetközi sportlövő szövetség által elismert lövészeti versenyekre aktívan gyakorol vagy ilyen versenyeken vesz részt; valamint

olyan, valamely hivatalosan elismert sportlövő szervezet tanúsítványának benyújtása, amely igazolja, hogy:

a céllövész valamely lövészeti klub tagja és annak keretében legalább 12 hónapja rendszeresen gyakorolja a céllövészetet, és

ii.

az érintett tűzfegyver kielégíti valamely hivatalosan elismert nemzetközi sportlövő szövetség által elismert valamely lövészeti szakág gyakorlására vonatkozó előírásokat;

Az A kategória 6. pontjába sorolt tűzfegyverek esetében azok a tagállamok, amelyek kötelező sorkatonai szolgálaton alapuló katonai rendszert alkalmaznak és az elmúlt ötven évben olyan rendszert állítottak fel, amely szerint a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítését követően a hadsereget elhagyó személyeknek rendszerszerűen katonai tűzfegyvereket adnak át, az ilyen személyek számára céllövész minőségükben engedélyezhetik egy darab, a kötelező sorkatonai szolgálat időtartama alatt használt tűzfegyver megtartását. Ezeket a tűzfegyvereket a vonatkozó hatóságnak félautomata tűzfegyverré kell átalakítania, és rendszeres időközönként ellenőriznie kell, hogy az ezeket a tűzfegyvereket használó személyek nem jelentenek-e veszélyt a közbiztonságra. Az első albekezdés a), b) és c) pontjában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

(7)

Az e cikk alapján kiadott engedélyeket öt évet nem meghaladó időközönként rendszeresen felül kell vizsgálni.

▼B

7. cikk

(1)

Senki nem szerezhet B kategóriába sorolt ►C1 tűzfegyvert ◄ egy tagállam területén anélkül, hogy arra az adott tagállam engedélyt adott volna.

Nem adható ilyen engedély egy másik tagállamban honos személynek e tagállam előzetes hozzájárulása nélkül.

(2)

Senkinek a birtokában nem lehet B kategóriába sorolt ►C1 tűzfegyver ◄ egy tagállam területén anélkül, hogy az adott tagállam arra engedélyt adott volna. Ha ez a személy egy másik tagállamban honos személy, a másik tagállamot erről tájékoztatni kell.

(3)

A B kategóriába sorolt ►C1 tűzfegyver ◄ megszerzésére szóló, valamint birtoklására vonatkozó engedélyezés egyetlen közigazgatási határozat formájában is történhet.

▼C4

(4)

A tagállamok megfontolhatják, hogy olyan személyek részére, akik teljesítik a tűzfegyverre vonatkozó engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket, többéves engedélyt adjanak minden engedélyköteles tűzfegyver megszerzésére és tartására a következők sérelme nélkül:

▼M1

az illetékes hatóságok értesítésének kötelezettsége az átruházásról;

annak időszakos ellenőrzése, hogy ezek a személyek megfelelnek-e a feltételeknek; és

a nemzeti jogszabályban megállapított, a tartásra vonatkozó maximális időszak.

▼M2

A tűzfegyvertartási engedélyt rendszeresen, öt évet nem meghaladó időközönként felül kell vizsgálni. Az engedély megújítható vagy meghosszabbítható, ha azok a feltételek, amelyek alapján megadták, továbbra is teljesülnek.

(4a)

A tagállamok dönthetnek arról, hogy az A kategória 6., 7. vagy 8. pontjába tartozó, 2017. június 13. előtt B kategóriába sorolt, jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverek engedélyét az ezen irányelvben meghatározott egyéb feltételeknek megfelelően megerősítik, megújítják vagy meghosszabbítják. A tagállamok lehetővé tehetik továbbá ilyen tűzfegyverek megszerzését a (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 3 ) módosított ezen irányelvnek megfelelő tagállami engedéllyel rendelkező más személyek számára.

▼M1

(5)

A tagállamok szabályokat fogadnak el annak érdekében, hogy a 2008. július 28-án hatályban lévő nemzeti jog értelmében „B” kategóriába sorolt lőfegyverekre vonatkozó engedéllyel rendelkező személyeknek ne legyen szükséges a 2008. május 21-i 2008/51/EK ( 4 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálybalépése miatt kérvényezniük az általuk tartott „C” vagy „D” kategóriás lőfegyverek engedélyezését. A „C” vagy „D” kategóriás fegyverek ezt követő bármilyen átruházásának feltétele azonban, hogy az átvevő szerezzen hozzá engedélyt, vagy rendelkezzen engedéllyel, illetve a nemzeti jogszabályokkal összhangban kifejezetten jogosult legyen ilyen lőfegyverek tartására.

▼B

8. cikk

(1)

Senkinek a birtokában nem lehet C kategóriába sorolt ►C1 tűzfegyver ◄ , kivéve ha bejelentette annak a tagállamnak hatóságainál, amelyben az adott ►C1 tűzfegyver ◄ található.

A tagállamok előírják a C kategóriába sorolt, jelenleg a területükön található, de korábban be nem jelentett minden ►C1 tűzfegyver ◄ kötelező bejelentését az irányelv rendelkezéseit átültető nemzeti jogszabály hatálybalépését követő egy éven belül.

(2)

Minden eladónak, kereskedőnek és magánszemélynek tájékoztatást kell nyújtania annak a tagállamnak hatóságai számára a C kategóriába sorolt ►C1 tűzfegyverek ◄ átruházásáról és átadásáról, amelyben az átruházás vagy átadás történik, a ►C1 tűzfegyver ◄ és az azt megszerző személy azonosításához szükséges adatok feltüntetésével. Ha az ilyen ►C1 tűzfegyvert ◄ megszerző személy egy másik tagállamban honos, az a tagállam, amelyben a megszerzés történt, valamint a ►C1 tűzfegyvert ◄ megszerző személy tájékoztatja az érintett másik tagállamot.

▼M2

(3)

Ha egy tagállam a területén megtiltja, vagy engedélyhez köti egy B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyver megszerzését és tartását, erről tájékoztatja a többi tagállamot, amelyek ezt a tényt az általuk a 12. cikk (2) bekezdése értelmében ilyen tűzfegyverre vonatkozóan kiadott európai tűzfegyvertartási igazolványban egyértelműen feltüntetik.

▼B

9. cikk

(1)

Egy A, B vagy C kategóriába sorolt ►C1 tűzfegyver ◄ átadása a 6., a 7. és a 8. cikkben megállapított kötelezettségek teljesülésének függvényében megengedett egy olyan személy számára, aki nem a kérdéses tagállamban honos:

—

ha az azt megszerző személy a 11. cikknek megfelelően engedélyt kapott, hogy a lakóhelye szerinti országba bevigye,

—

ha az azt megszerző személy írásos nyilatkozatot nyújt be tanúsítva és igazolva azt a szándékát, hogy ►C1 tűzfegyvert ◄ birtokoljon abban a tagállamban, ahol a megszerzés történt, feltéve hogy teljesíti az adott tagállamban érvényes, megszerzésre előírt jogi feltételeket.

(2)

A tagállamok engedélyezhetik ►C1 tűzfegyverek ◄ ideiglenes átadását az általuk megállapítandó eljárásoknak megfelelően.

▼M2

10. cikk

(1)

„A lőszer megszerzésére és tartására vonatkozó szabályok megegyeznek az azon tűzfegyverek tartására vonatkozó előírásokkal, amelyekhez a lőszert szánják.

A 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű központi gyújtású félautomata tűzfegyverek vagy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű hosszú tűzfegyverek töltőszerkezeteinek megszerzése csak olyan személyek számára engedélyezhető, akik számára engedélyt a 6. cikk alapján adtak ki, vagy a 7. cikk (4a) bekezdése alapján megerősített, megújított vagy meghosszabbított engedélyt adtak ki.

(2)

A kereskedők és közvetítők ►C2 visszautasíthatják a lőszerek egybeszerelt lőszereinek vagy a lőszer-alkotóelemeknek a megszerzésével ◄ kapcsolatos olyan ügyletek teljesítését, amelyeket jellegük vagy nagyságrendjük miatt észszerűen gyanúsnak ítélnek, és bármely ilyen tervezett ügyletet jelentenek az illetékes hatóságoknak.

▼M2

10a. cikk

(1)

A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére tervezett tölténytartóval rendelkező eszközöket ne lehessen átalakítani ►C2 sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére. ◄

(2)

A tagállamok tűzfegyvernek minősítik a kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére tervezett tölténytartóval rendelkező eszközöket, amelyek átalakíthatók ►C2 sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére. ◄

(3)

A Bizottság műszaki előírásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el 2018. szeptember 14-én vagy azt követően gyártott vagy az Unióba behozott riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, ►C2 hogy azokat ne lehessen sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére átalakítani. ◄ Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság az első ilyen végrehajtási jogi aktust legkésőbb 2018. szeptember 14-ig fogadja el.

10b. cikk

(1)

A tagállamok szabályokat állapítanak meg arra vonatkozóan, hogy a tűzfegyverek hatástalanítását az illetékes hatóságnak kell ellenőriznie annak biztosítására, hogy a tűzfegyveren elvégzett módosítások következtében az adott tűzfegyver alapvető alkotóelemei véglegesen használhatatlanná váljanak, és azoknak a tűzfegyver reaktiválását bármi módon lehetővé tevő eltávolítása, kicserélése vagy módosítása lehetetlen legyen. A tagállamok az említett ellenőrzés keretében tanúsítvány és a tűzfegyver hatástalanítását igazoló okmány kiadását és erre a célra a tűzfegyveren jól látható megjelölés elhelyezését írják elő.

(2)

A Bizottság hatástalanítási előírásokat és technikákat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el annak biztosítására, hogy a tűzfegyver valamennyi alapvető alkotóeleme véglegesen használhatatlanná váljon, és azoknak a lőfegyver reaktiválását bármi módon lehetővé tevő eltávolítása, kicserélése vagy módosítása lehetetlenné váljon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)

A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok nem vonatkoznak az alkalmazásuk kezdőnapját megelőzően hatástalanított tűzfegyverekre, kivéve, ha azokat transzferálják egy másik tagállamba vagy azokat ezen időpont után hozzák forgalomba.

(4)

A tagállamok 2017. június 13-át követő két hónapon belül értesíthetik a Bizottságot a 2016. április 8. előtt alkalmazott, hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírásaikról és technikáikról és megindokolhatják, hogy e hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák által biztosított biztonsági szint miért egyenértékű a 2016. április 8-től alkalmazandó (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendelet ( 5 ) I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírások által biztosított biztonsági szinttel.

(5)

Amikor a tagállamok az e cikk (4) bekezdése szerint értesítik a Bizottságot, a Bizottság az értesítést követően legkésőbb 12 hónapon belül végrehajtási jogi aktusokat fogad el arról, hogy e hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák biztosítják-e azt, hogy a tűzfegyverek hatástalanítása a 2016. április 8-től alkalmazandó (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírásokkal egyenértékű biztonsági szinten történt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)

Az 5. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjáig a 2016. április 8. előtt alkalmazott, hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák alapján hatástalanított tűzfegyvereknek más tagállamba történő transzfer, illetve forgalomba hozatal esetén meg kell felelniük a 2016. április 8-től alkalmazandó (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírásoknak.

(7)

A 2016. április 8-tól alkalmazandó (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott műszaki előírások által biztosított biztonsági szinttel egyenértékűnek minősített, hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák alapján 2016. április 8. előtt hatástalanított tűzfegyverek hatástalanított tűzfegyvereknek minősülnek abban az esetben is, ha azokat más tagállamokba transzferálják vagy azokat az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapja után hozzák forgalomba.

▼B

3. FEJEZET

A fegyverek ►M2 Unióban ◄ belüli mozgására vonatkozó alaki követelmények

11. cikk

▼M2

(1)

A 12. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül tűzfegyvereket egyik tagállamból egy másikba csak az e cikkben meghatározott eljárással összhangban lehet transzferálni. Ez az eljárás alkalmazandó a tűzfegyvereknek a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződések révén történő értékesítését követő transzferre is.

▼B

(2)

Amennyiben valamely ►C1 tűzfegyvert ◄ egy másik tagállamba kívánnak átszállítani, az érintett személynek – a szállítást megelőzően – az alábbi adatokat kell benyújtania azon tagállam számára, amelyben az adott ►C1 tűzfegyver ◄ található:

—

a ►C1 tűzfegyvert ◄ eladó vagy a ►C1 tűzfegyvertől ◄ megváló személy és az azt megvásároló vagy megszerző személy, vagy – adott esetben – a tulajdonos neve és címe,

—

az a cím, ahová a ►C1 tűzfegyvereket ◄ küldeni vagy szállítani kell,

—

az elküldendő vagy szállítandó ►C1 tűzfegyverek ◄ száma,

—

a ►C1 tűzfegyver ◄ azonosítását lehetővé tevő adatok, valamint annak jelzése, hogy a ►C1 tűzfegyver ◄ a kézi ►C1 tűzfegyverek ◄ próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről szóló 1969. július 1-jei egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett,

—

a szállítóeszköz,

—

az indulás időpontja és az érkezés várható időpontja.

Nem kell megadni a két utolsó bekezdésben említett információt, ha az átadás kereskedők között történik.

A tagállam köteles megvizsgálni az átadás lebonyolításakor betartandó feltételeket, különösen a biztonságra vonatkozókat.

Amikor egy tagállam ilyen átadást engedélyez, kibocsátja az első albekezdésben foglalt adatokat tartalmazó engedélyt. Ez az engedély addig kíséri a ►C1 tűzfegyvert ◄ , amíg az el nem éri rendeltetési helyét; azt minden alkalommal be kell mutatni, amikor a tagállamok hatóságai kérik.

(3)

Az irányelv hatálya alól kivett hadifegyverek kivételével a 2. cikk (2) bekezdése szerinti szállítás esetén valamennyi tagállam megadhatja a kereskedőknek azt a jogot, hogy a (2) bekezdésben említett előzetes engedély nélkül ►C1 tűzfegyvert ◄ vigyenek át területükről egy másik tagállamban letelepedett kereskedő számára. E célból egy legfeljebb három évre szóló engedélyt bocsátanak ki, amelyet indokolt határozattal bármikor felfüggeszthetnek vagy visszavonhatnak. Egy ilyen engedélyre vonatkozó okmány addig kíséri a ►C1 tűzfegyvert ◄ , amíg az el nem éri rendeltetési helyét; azt minden alkalommal be kell mutatni azt, amikor a tagállamok hatóságai kérik.

▼M1

Az átadás előtt a kereskedő a (2) bekezdés első albekezdésében felsorolt valamennyi adatot közli azon tagállam hatóságaival, ahonnan az átadás kezdődni fog. Ezen tagállam hatóságai – adott esetben helyszíni – ellenőrzéseket végeznek a kereskedő által közölt információk és az átadás tényleges jellemzői megfelelésének ellenőrzésére. A kereskedő megfelelő időben közli ezeket az adatokat.

▼B

(4)

Minden tagállam a többi tagállam rendelkezésére bocsát egy listát azokról a ►C1 tűzfegyverekről ◄ , melyek területére történő bevitele előzetes hozzájárulása nélkül nem engedélyezhető.

Ezt a ►C1 tűzfegyverlistát ◄ közölni kell azokkal a kereskedőkkel, akik megszerezték az engedélyt ►C1 tűzfegyvereknek ◄ előzetes hozzájárulás nélküli átszállítására a 3. bekezdésben megállapított eljárás szerint.

12. cikk

(1)

Ha a 11. cikkben előírt eljárást nem alkalmazzák, nem megengedett a ►C1 tűzfegyver ◄ birtoklása két vagy több tagállamon keresztül történő utazás során, kivéve, ha az érintett személy megszerezte a tagállamok mindegyikének engedélyét.

A tagállamok egy vagy több útra vonatkozóan maximum egyéves időtartamra adhatnak ilyen engedélyt, amely meghosszabbítható. Ezeket az engedélyeket be kell jegyezni az európai ►C1 tűzfegyvertartási ◄ igazolványba, amelyet minden alkalommal be kell mutatni, amikor a tagállamok hatóságai kérik.

(2)

►M1 ►M2 Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, a vadászok és történelmi eseményeket eljátszó csoportok C kategóriába sorolt tűzfegyvereket, a céllövészek pedig B és C kategóriába sorolt tűzfegyvereket, valamint az A kategóriába sorolt, egy vagy több olyan tűzfegyvert tarthatnak a 11. cikk (2) bekezdésében említett előzetes engedély nélkül, amelyeket a 6. cikk (6) bekezdése alapján engedélyeztek vagy amelyek engedélyezését a 7. cikk (4a) bekezdése alapján megerősítették, megújították vagy meghosszabbították, ha tevékenységük folytatása céljából átutaznak két vagy több tagállamon, feltéve, hogy:

rendelkeznek az ilyen tűzfegyvert vagy tűzfegyvereket felsoroló európai tűzfegyvertartási igazolvánnyal; és

megfelelően meg tudják indokolni utazásukat, különösen meghívónak vagy a céltagállamban történő vadászati vagy céllövészeti tevékenységükre vagy történelmi események eljátszására vonatkozó egyéb igazolásának bemutatásával.

◄

A tagállamok nem köthetik az európai lőfegyvertartási igazolvány elfogadását semmiféle díj, illetve illeték megfizetéséhez. ◄

▼M2

Ugyanakkor, ez az eltérés nem vonatkozik olyan tagállamba történő utazásokra, amely a 8. cikk (3) bekezdése alapján tiltja vagy engedélyhez köti a kérdéses tűzfegyver megszerzését és tartását. Ebben az esetben egy ilyen irányú egyértelmű nyilatkozatot kell az európai tűzfegyvertartási igazolványba bejegyezni. A tagállamok megtagadhatják továbbá ezen eltérés alkalmazását olyan A kategóriába sorolt tűzfegyverek esetében, amelyeket a 6. cikk (6) bekezdése alapján engedélyeztek vagy amelyek engedélyét a 7. cikk (4a) bekezdése alapján megerősítették, megújították vagy meghosszabbították.

▼B

A 17. cikkben említett jelentéssel kapcsolatban a Bizottság a tagállamokkal történő konzultációt követően mérlegeli a második albekezdés alkalmazásának hatásait, különösen, ami a közrendre és a közbiztonságra gyakorolt hatását illeti.

(3)

A nemzeti okmányok kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások szerint két vagy több tagállam ebben a cikkben leírtaknál rugalmasabb intézkedéseket írhat elő területeiken belül ►C1 tűzfegyverekkel ◄ történő mozgásra.

13. cikk

(1)

Minden tagállam közli a ►C1 tűzfegyverek ◄ végleges célú átvitelével kapcsolatban rendelkezésére álló valamennyi hasznos információt azzal a tagállammal, amelynek területére az átvitel történt.

(2)

A tagállamok a ►C1 tűzfegyverek ◄ átvitelére vonatkozó 11. cikkben és a ►C1 tűzfegyvereknek ◄ nem honos személyek által történő megszerzésére és birtoklására vonatkozó 7. cikk (2) bekezdésében, valamint a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárások során szerzett valamennyi információt legkésőbb az adott átvitel időpontjában közlik a rendeltetési hely szerinti tagállamokkal, és adott esetben legkésőbb az átvitel időpontjában a tranzittagállamokkal is.

▼M1

(3)

Ezen irányelv hatékony alkalmazása céljából a tagállamok rendszeresen információt cserélnek. A Bizottság 2009. július 28-ig kapcsolattartó csoportot állít fel az e cikk alkalmazása céljából történő információcsere érdekében. Az információ gyűjtésért és továbbításáért, valamint a 11. cikk (4) bekezdésében említett kötelezettségek teljesítéséért felelős nemzeti hatóságokról a tagállamok tájékoztatják egymást és a Bizottságot.

▼C5

(4)

A tagállamok illetékes hatóságainak elektronikus úton információt kell cserélniük a tűzfegyverek valamely másik tagállamba történő szállítására kiadott engedélyekről, valamint az engedélyek megadásának a 9. és 10. cikkben meghatározottak szerinti megtagadásáról, amennyiben a megtagadás biztonsági, vagy az érintett személy megbízhatóságával kapcsolatos indokokon alapul.

▼M2

(5)

A Bizottság rendelkezik az e cikkben említett információk cseréjére szolgáló rendszer létrehozásáról.

A Bizottság a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelvnek az elektronikus eszközökkel történő szisztematikus információcserére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával történő kiegészítése érdekében. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló első ilyen jogi aktust 2018. szeptember 14-ig fogadja el.

▼M2

13a. cikk

(1)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)

A Bizottságnak a 13. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2017. június 13-tól kezdődő hatállyal.

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)

A 13. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

▼M2

13b. cikk

(1)

A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

▼B

14. cikk

A tagállamok elfogadnak minden olyan rendelkezést, amely megtiltja, hogy területükre:

—

a 11. és a 12. cikkben meghatározott esetek kivételével – feltéve hogy az abban foglalt feltételeket teljesítik – ►C1 tűzfegyvert ◄ ,

—

feltéve, hogy a kérdéses tagállam nemzeti előírásai megengedik, ►C1 tűzfegyvernek ◄ nem minősülő egyéb fegyvert

vigyenek be.

4. FEJEZET

Záró rendelkezések

15. cikk

(1)

A tagállamok fokozzák a fegyverbirtoklás ellenőrzését az ►M2 Unió ◄ külső határain. Különösen azt biztosítják, hogy harmadik országokból érkező, és útjukat egy másik tagállamba folytatni kívánó utazók megfeleljenek a 12. cikk előírásainak.

(2)

Ez az irányelv nem zárja ki a tagállamok vagy a fuvarozó által a szállítóeszköz fedélzetére lépés során történő ellenőrzések végrehajtásának lehetőségét.

(3)

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdésben említett ellenőrzések lefolytatásának módjáról. A Bizottság összegyűjti, és valamennyi tagállam rendelkezésére bocsátja ezeket az információkat.

(4)

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot nemzeti rendelkezéseikről, beleértve a fegyverek megszerzésre és tartására vonatkozó változásokat is, amennyiben a nemzeti jogszabályok szigorúbbak, mint a szabályozási minimumok, amelyet kötelesek elfogadni. A Bizottság továbbítja az információt a többi tagállamnak.

▼M1

16. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alkalmazásában elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

▼M2

17. cikk

A Bizottság 2020. szeptember 14-ig és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról, beleértve rendelkezéseinek célravezetőségi vizsgálatát, és adott esetben jogalkotási javaslatot tesz különösen az I. mellékletben szereplő tűzfegyver-kategóriákat, valamint az európai tűzfegyvertartási igazolvány rendszerének megvalósításával, a tűzfegyverek megjelölésével és az olyan új technológiákkal kapcsolatos kérdéseket illetően, mint a 3D nyomtatás, a QR-kódok használata és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) hatásai.

▼B

18. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1993. január 1-jén kezdődő hatállyal megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

19. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

I.	Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a „fegyver” jelentése: ▼M1 — az irányelv 1. cikkében meghatározott bármilyen lőfegyver, ▼B — a nemzeti jogszabályokban rögzített, a ►C1 tűzfegyvereken ◄ kívüli egyéb fegyverek.

II.

►M2 Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a tűzfegyvereket az alábbi kategóriákba kell sorolni: ◄

►M2 ————— ◄

A kategória – Tiltott ►C1 tűzfegyverek ◄

Robbanó katonai rakéták és kilövőik

Automata ►C1 tűzfegyverek ◄

Más tárgynak álcázott ►C1 tűzfegyverek ◄

Áthatoló, robbanó- vagy gyújtólövedékkel felszerelt lőszerek, valamint az ilyen lőszerhez való lövedékek

Kiterjedő lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedékek, kivéve a vadászati vagy céllövészeti célokat szolgáló fegyverekhez, és használatukra jogosult személyek számára

▼M2

Félautomata tűzfegyverekké átalakított automata tűzfegyverek a 7. cikk (4a) bekezdésének sérelme nélkül.

Az alábbi félautomata központi gyújtású tűzfegyverek bármelyike:

rövid tűzfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 21-nél több töltény kilövésére alkalmasak, amennyiben:

a tűzfegyvernek részét képezi egy 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezet; vagy

ii.

abba be van illesztve egy 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű eltávolítható töltőszerkezet;

hosszú tűzfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 11-nél több töltény kilövésére alkalmasak, amennyiben:

a tűzfegyvernek részét képezi egy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezet; vagy

ii.

abba be van illesztve egy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű eltávolítható töltőszerkezet.

Félautomata hosszú tűzfegyverek (azaz olyan tűzfegyverek, amelyeket vállból történő lövésre terveztek), amelyeket behajtható, összehajtható vagy betolható, vagy szerszámok nélkül is eltávolítható válltámaszuknak köszönhetően a funkcionalitásuk elvesztése nélkül is 60 cm-nél rövidebb hosszúságra lehet alakítani.

Az ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

▼M2

B kategória – Engedélyhez kötött tűzfegyverek

1. Ismétlő rövid tűzfegyverek.

2. Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.

3. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.

4. Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen peremgyújtású tűzfegyverek esetében háromnál több, központi gyújtású tűzfegyverek esetében pedig háromnál több, de tizenkettőnél kevesebb töltény befogadására alkalmas.

5. Az A kategória 7a. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb rövid félautomata tűzfegyverek.

6. Az A kategória 7b. pontjában felsorolt félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen legfeljebb három töltény befogadására alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a fegyvert nem lehet olyan fegyverré átalakítani, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.

7. Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.

8. Az ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

9. Az A kategória 6., 7. vagy 8. pontjában felsoroltaktól eltérő, automata szerkezetű fegyverekre hasonlító, polgári célú félautomata tűzfegyverek.

C kategória – Bejelentéshez kötött tűzfegyverek és fegyverek

1. A B kategória 7. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek.

2. Hosszú tűzfegyverek egylövetű huzagolt csővel.

3. Az A vagy B kategóriában felsoroltakon kívüli egyéb hosszú félautomata tűzfegyverek.

4. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyek teljes hossza 28 cm-nél nem rövidebb.

5. Az ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

6. Az A, B és e kategóriába sorolt olyan tűzfegyverek, amelyeket az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendeletnek megfelelően hatástalanítottak.

7. Olyan egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel, amelyeket 2018. szeptember 14-én vagy azt követően hoztak forgalomba.

▼M2 —————

▼M2

III.

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában a „tűzfegyver” meghatározásnak megfelelő tárgyak nem tartoznak a meghatározás alá, ha:

riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak a megjelölt célokra használhatók;

antik fegyvereknek tekintik őket azokban az esetekben, ha nem szerepelnek a II. részben meghatározott kategóriákban, és nemzeti jogszabályok hatálya alá tartoznak.

Az uniós szinten történő koordinációtól függően a tagállamok nemzeti szabályozásukat alkalmazhatják ez ebben a részben felsorolt tűzfegyverekre.

▼B

IV.

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

„rövid ►C1 tűzfegyver ◄ ”: az a ►C1 tűzfegyver ◄ , melynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 cm-t;

„hosszú ►C1 tűzfegyver ◄ ”: minden egyéb, a rövid ►C1 tűzfegyveren ◄ kívüli ►C1 tűzfegyver ◄ ;

„automata ►C1 tűzfegyver ◄ ”: olyan ►C1 tűzfegyver ◄ , amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri meghúzásával egynél több lövést képes leadni;

„félautomata ►C1 tűzfegyver ◄ ”: olyan ►C1 tűzfegyver ◄ , amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri meghúzásával csak egy lövést képes leadni;

„ismétlő ►C1 tűzfegyver ◄ ”: olyan ►C1 tűzfegyver ◄ , amelyet úgy terveztek, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;

„egylövetű ►C1 tűzfegyver ◄ ”: olyan, tölténytár nélküli ►C1 tűzfegyver ◄ , amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába minden lövés leadása előtt kézzel helyezik be a lőszert;

„áthatoló lövedékkel felszerelt lőszerek”: katonai célra használt lőszerek, amelyeknél a lövedéket köpeny burkolja, és behatoló kemény maggal rendelkezik;

„robbanó lövedékkel felszerelt lőszerek”: katonai célra használt lőszerek, amelyeknél a lövedék olyan töltetet tartalmaz, amely becsapódáskor robban;

„gyújtólövedékeket tartalmazó lőszerek”: katonai célra használt lőszerek, amelyeknél a lövedék olyan vegyi keveréket tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban.

II. MELLÉKLET

EURÓPAI ►C1 TŰZFEGYVERTARTÁSI ◄ IGAZOLVÁNY (ÚTLEVÉL)

Az igazolványnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

az igazolvány jogosultjának személyazonosságát;

a fegyver vagy ►C1 tűzfegyver ◄ azonosító adatait, beleértve az irányelv szerinti kategóriába sorolást;

az igazolvány érvényességi időtartamát;

az igazolványt kibocsátó tagállam által kitöltendő rovatot (az engedélyezés típusa és hivatkozása stb.);

más tagállamok által történő bejegyzésekre szolgáló szakaszt (a behozatali engedély stb.);

▼M2

a következő nyilatkozatokat:

„Az igazolvánnyal az említett A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyver vagy tűzfegyverek birtokában egy másik tagállamba történő beutazás akkor lehetséges, ha ezen tagállam hatóságai erre vonatkozóan előzetesen engedélyt, illetve engedélyeket adtak. Ezeket az engedélyeket az igazolványban fel lehet tüntetni.

A fent említett előzetes engedély alapvetően nem szükséges C kategóriába sorolt tűzfegyverrel vadászaton vagy történelmi események eljátszásában való részvétel céljából történő utazáshoz, vagy A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyverrel céllövészeten történő részvétel céljából történő utazáshoz azzal a feltétellel, hogy az utazó rendelkezik tűzfegyvertartási igazolvánnyal és meg tudja indokolni az utazás célját.”

Amennyiben egy tagállam arról tájékoztatta a 8. cikk (3) bekezdése szerint a többi tagállamot, hogy megtiltja, vagy engedélyhez köti bizonyos B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyverek tartását, az alábbi nyilatkozatok egyikét is csatolni kell:

„Tilos a … [az érintett állam(ok)] területére a … tűzfegyverrel (a tűzfegyver azonosító adata) történő utazás.”

„A …[az érintett állam(ok)] területére a … tűzfegyverrel (a tűzfegyver azonosító adata) történő utazás engedélyhez kötött.”

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/853 irányelve (2017. május 17.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 137., 2017.5.24, 22. o.).

( 4 ) HL L 179., 2008.7.8., 5 o.

( 5 ) A Bizottság (EU) 2015/2403 rendelete (2015. december 15.) a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról (HL L 333., 2015.12.19., 62. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Top

Choose the experimental features you want to try