EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.6.22.

COM(2022) 305 final

2022/0196(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2022) 257 final} - {SWD(2022) 169 final} - {SWD(2022) 170 final} - {SWD(2022) 171 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A peszticidek 1 egy vagy több formulált hatóanyag és formulációs segédanyag keverékei, amelyeket széles körben használnak a növények védelmére a károsítók elriasztása, elpusztítása vagy számuk mérséklése révén. Ezeket főleg a mezőgazdaságban, de erdőgazdálkodásban, a városi zöld területeken, valamint a közlekedési hálózatok (például utak és vasutak) mentén is alkalmazzák. Mivel a peszticidek káros hatással lehetnek a környezetre és az emberi egészségre, ezeket szigorúan szabályozzák uniós szinten. E javaslat alkalmazásában a „peszticidek” kifejezést a „növényvédő szerek” kifejezés szinonimájaként használjuk.

A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet 2 2009-ben fogadták el a peszticidek fenntartható használatáról szóló bizottsági tematikus stratégia 3 nyomán született intézkedések egyikeként. A tagállamoknak 2011. november 26-ig hatályba kellett léptetniük a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet a belső jogukba átültető nemzeti rendelkezéseket. A Bizottság helyénvalónak tartotta a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv értékelését, amely figyelembe vette az irányelv végrehajtásával, érvényesítésével és tagállami alkalmazásával kapcsolatban azonosított problémákat is. Ezt a munkát a Bizottság egymással párhuzamosan végzett értékelés és hatásvizsgálat formájában végezte el. A Bizottság azt remélte, hogy az értékelés segítségével a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 2022 első negyedévéig történő felülvizsgálatára vonatkozó, új jogalkotási javaslatot terjeszthet elő, amint az a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában 4 szerepelt.

A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv végrehajtása, alkalmazása és érvényesítése terén jelenleg hiányosságok vannak. Ezekre a hiányosságokra a bizottsági ellenőrzések, és a tagállamokban tett tényfeltáró látogatások, valamint a következők által készített végrehajtási jelentések is felhívták a figyelmet:

i.a Bizottság;

ii.az Európai Parlament Kutatószolgálatának a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv végrehajtásával foglalkozó tanulmánya; valamint

iii.az Európai Számvevőszék egy nemrég kiadott, növényvédő szerekkel kapcsolatos jelentése. Emellett a peszticidek használatával kapcsolatos növekvő társadalmi aggályokat tükrözi a témával foglalkozó számos petíció, két európai polgári kezdeményezés 5 és európai parlamenti kérdések.

A bizottsági értékelési ütemtervről és a bevezető hatásvizsgálatáról szóló nyilvános konzultáció során kapott visszajelzések súlyos hiányosságokra mutattak rá a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv végrehajtásában néhány tagállamban. Ez a visszajelzés arra is sürgette a Bizottságot, hogy vezessen be szigorúbb szabályokat (például uniós szintű szabályozás formájában) a koherencia növelése és hatékonyabb politikák bevezetése érdekében az egyes tagállamokban. A peszticidhasználatra vonatkozó nemzeti politikák harmonizációja elősegítheti a belső piac működésének javítását és a kereskedelem torzulásának csökkentését a tagállamokban.

A biztonságos, fenntartható, igazságos, éghajlati szempontból felelős és megfizethető élelmiszer-termelés, a fenntarthatósági elvek tiszteletben tartása, a környezet, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzése, mindeközben az élelmezésbiztonság garantálása céljának a megvalósítása komoly aggodalmat szül a polgárok körében, és szerepel az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-én közzétett zárójelentésében 6 megfogalmazott 49 javaslat között. A polgárok továbbá arra kérik az Uniót, hogy védje meg és állítsa helyre a biológiai sokféleséget, a tájat és az óceánokat, és szüntesse meg a szennyezést, valamint hozzon határozott intézkedéseket a környezetkímélőbb és az éghajlatvédelemre jobban összpontosító mezőgazdaság előmozdítása és garantálása érdekében 7 .

Az európai zöld megállapodás 8 részeként a Bizottság termelőtől a fogyasztóig stratégiája 9 kiemeli a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerre való átállás szükségességét. A termelőtől a fogyasztóig stratégia hangsúlyozza annak fontosságát, hogy javuljon a mezőgazdasági termelők (akik kulcsfontosságúak ennek az átállásnak a levezénylésében) helyzete az értékláncban. Két konkrét célt javasol a vegyi peszticidek, valamint a veszélyesebb peszticidek használata – és az abból eredő kockázatok – 2030-ig megvalósuló csökkentésére. E terület uniós szintű szabályozása kulcsfontosságú eszköz a termelőtől a fogyasztóig stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez, ezért azt meg kell erősíteni.

Amint azt a javaslatot kísérő hatásvizsgálat kifejti, és figyelembe véve az azt alátámasztó értékelést, a javaslatnak a következő négy célja van.

●Az első cél:

i.a vegyi peszticidek használatának és kockázatának csökkentése, különös tekintettel a veszélyesebb hatóanyagokat tartalmazó szerekre;

ii.az integrált növényvédelem alkalmazásának és betartatásának fokozása; valamint

iii.a vegyi peszticidek kevésbé veszélyes és nem vegyi alternatívái használatának növelése a károsítók elleni védekezésben.

●A második cél a monitoring adatok elérhetőségének javítása, többek között a következők tekintetében:

i.a peszticidek kijuttatása, használata és kockázata; valamint

ii.egészségügyi és környezeti monitoring. Ez az előrehaladás méréséhez jobb keretet biztosít.

●A harmadik cél a jogszabályi rendelkezések végrehajtásának, alkalmazásának és érvényesítésének javítása valamennyi tagállamban a szakpolitikai eredményesség és hatékonyság fokozása érdekében.

●A negyedik cél az új technológiák, például a precíziós gazdálkodás, amely űrtechnológián alapuló adatokat és szolgáltatásokat használ (ideértve a térinformatikai lokalizációs technikákat is) alkalmazásának előmozdítása a peszticidek teljes használatának és kockázatának csökkentése érdekében.

A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv közelmúltbeli értékelése megerősítette annak az alkalmazása, végrehajtása és érvényesítése terén azonosított régóta fennálló nehézségeket. Tekintettel ezekre a nehézségekre, a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló jelen rendeletjavaslat célja:

i.a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv helyébe lépni a peszticidek használatának szabályozásában; valamint

ii.jobban igazodni az európai zöld megállapodás és a termelőtől a fogyasztóig stratégia célkitűzéseihez.

E javaslat célja, hogy csökkentse a peszticidhasználat kockázatait, valamint annak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásait azáltal, hogy:

i.a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában szereplő peszticidhasználat-csökkentési célok elérése; valamint

ii.az integrált növényvédelem és a vegyi peszticidek alternatívái használatának előmozdítása.

A rendelet megfelelő eszköz annak biztosítására, hogy a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia ambiciózus céljai teljesüljenek, valamint világos és egységes szabályok biztosításával orvosolják a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv végrehajtásával kapcsolatban azonosított problémákat.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat összhangban van az európai zöld megállapodás azon céljával, amely szerint minden uniós szakpolitikának hozzá kell járulnia Európa természeti tőkéjének megőrzéséhez és helyreállításához. Ez egyúttal összhangban van a következő célokkal:

i.a vegyi peszticidek használatának és a kapcsolódó kockázatoknak a csökkentése; valamint

ii.a veszélyesebb peszticidek használatának csökkentése.

Ezek a célok a következő dokumentumokban szerepelnek:

i.a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia;

ii.a biodiverzitási stratégia 10 ;

iii.a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 11 ; valamint

iv.a talajvédelmi stratégia 12 .

Ez a cél egyúttal összhangban van a beporzókról szóló uniós kezdeményezés 13 , a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia 14 , valamint az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete 15 célkitűzéseinek teljesítésével is.

A javaslat összhangban van az Európai Bizottság azon célkitűzésével is, hogy 2030-ra az EU mezőgazdasági földterületeinek legalább 25 %-át ökológiai gazdálkodás alá vonják és jelentősen növeljék az ökológiai akvakultúrát. A javaslat más, folyamatban lévő kezdeményezéseket is kiegészít. Például a mezőgazdasági ágazat mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikáiról szóló xxx/xxx. rendelet [beillesztendő a hivatkozás az elfogadott jogi aktusra] lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a peszticidek értékesítésére és használatára vonatkozóan több adatot tegyen közzé az egyes hatóanyagok szerinti bontásban. A „termelőtől a fogyasztóig” cselekvési terv részeként a Bizottság négy rendelettervezetet készített a mikroorganizmusnak minősülő hatóanyagokkal és az ezeket tartalmazó növényvédő szerekkel kapcsolatos adatszolgáltatási követelményekről, jóváhagyási kritériumokról és értékelési elvekről, azzal a céllal, hogy elősegítse a vegyi peszticidek alternatív termékeinek piachoz való hozzáférését. Ezeket a szövegeket 2022 őszén fogadják el és válnak alkalmazandóvá. A cél az, hogy a mezőgazdasági termelők számára olyan eszközöket biztosítsanak, amelyekkel helyettesíthetik a vegyi növényvédő szereket. E biológiai növényvédő szerek forgalomba hozatalának megkönnyítésével a mezőgazdasági termelők (többek között azok, akik ökológiai termesztésű növényekkel foglalkoznak) számára több alternatíva áll majd rendelkezésére a fenntartható növényvédelemhez.

A javaslat az EU-nak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkében felsorolt legkülső régióira is vonatkozik, amelyek az Atlanti-óceánon, a Karib-tengeren és az Indiai-óceánon találhatók. Az olyan állandó jellegű korlátok miatt, mint az európai kontinenstől való távolságuk, elszigeteltségük, egyes termékektől való függőségük, valamint az éghajlatváltozásnak való nagymértékű kitettségük, egyedi intézkedésekre jogosultak a társadalmi-gazdasági fejlődésük támogatása érdekében. Amint azt a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia is előírja, különös figyelmet kell fordítani a legkülső régiók ökoszisztémáinak védelmére és helyreállítására, tekintettel azok rendkívül gazdag biológiai sokféleségére.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Közös agrárpolitika (KAP)

Az új KAP 16 keretében (amelynek végrehajtására a tervek szerint 2023. január 1-jétől kerül sor) a tagállamok segítséget kapnak: i. a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában meghatározott peszticidhasználat-csökkentési célokkal összhangban lévő intézkedések finanszírozásában; valamint ii. a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok előmozdításában. A peszticidek fenntartható használatáról szóló jelenlegi irányelv releváns elemei már szerepelnek a KAP feltételrendszerében. Az új KAP különféle eszközöket is tartalmaz a precíziós gazdálkodás előmozdítására. A tagállamok éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszereket, valamint környezeti, éghajlati és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokat alkalmazhatnak a precíziós gazdálkodási gyakorlatok megvalósításának támogatására. Ezenfelül a KAP magában foglalja a (például gépekbe, berendezésekbe és kockázatkezelési eszközökbe történő) beruházások finanszírozásának lehetőségét, valamint a technikai ismeretátadás támogatását, például képzést, tanácsadást, együttműködést és tudáscserét. Pontosabban, a KAP mezőgazdasági tanácsadó szolgáltatásain keresztül a tagállamoknak a peszticidek fenntartható használatával, az innovációval, a digitális technológiákkal, a peszticideknek való kitettséggel és a tápanyagok fenntartható kezelésével kapcsolatos tanácsadást kell biztosítaniuk a mezőgazdasági termelők számára. A digitális technológiák mezőgazdasági termelők általi felhasználására és hatékony alkalmazására irányuló kapacitásépítés támogatás, együttműködés és a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) révén is megerősíthető. Ezen túlmenően a tagállamoknak KAP stratégiai terveikben ki kell fejteniük, hogy miként fogják felhasználni a KAP eszközeit a lényeges igények és célkitűzések kielégítésére.

Környezetvédelmi és vegyi anyagokkal kapcsolatos politika

Ez a javaslat számos környezetvédelmi politikával és jogalkotási aktussal szintén kölcsönhatásban van, például:

i.a tervezett természethelyreállítási célok 17 ;

ii.a beporzókról szóló kezdeményezés 18 , amelynek célja az Unióban élő beporzók pusztulásának kezelése és a globális védelmi erőfeszítésekhez való hozzájárulás;

iii.a környezetminőségi szabványokról szóló irányelvben 19 , a felszín alatti vizekről szóló irányelvben 20 és az ivóvíz-irányelvben 21 szereplő szennyezőanyag-jegyzékek és szabályozási normák.

Kulcsfontosságú az EU vízügyi jogszabályaiban, köztük a víz-keretirányelvben 22 meghatározott célok eléréséhez. Kapcsolódik továbbá az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvben szereplő természetmegőrzési követelményekhez.

A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos uniós szakpolitika

A javaslat kiegészíti a biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, vonatkozó uniós vívmányok, különösen a 89/391/EGK keretirányelv 23 , a 98/24/EK irányelv 24 , a 2004/37/EK irányelv 25 , a 2009/104/EK irányelv 26 , valamint a 89/656/EGK irányelv 27 rendelkezéseit. Összhangban van továbbá az EU 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretével, amely külön felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell erősíteni a képzést a mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági üzemek egészségügyi és biztonsági szabályaival (beleértve a vegyi anyagok, különösen a növényvédő szerek biztonságos használatát) kapcsolatos készségeinek és tudatosságának javítása érdekében.

A fenntartható uniós élelmiszerrendszerre irányuló kezdeményezés

Ez a javaslat kiegészíti a fenntartható élelmiszerrendszerek keretére vonatkozóan tervezett jogalkotási kezdeményezést, amelynek célja a szakpolitikák összhangjának uniós és nemzeti szintű előmozdítása, a fenntarthatóság általános érvényesítése minden, élelmiszerrel kapcsolatos szakpolitikában, valamint az uniós élelmiszerrendszer rezilienciájának erősítése. Ez a tervezett kezdeményezés egy olyan horizontális megközelítésen alapul, amely a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseket, közös fogalommeghatározásokat, általános elveket és követelményeket vezet be a fenntartható uniós élelmiszerrendszerre vonatkozóan, miközben foglalkozik az élelmiszerrendszer valamennyi szereplőjének felelősségével is. Az élelmiszeripari termékek fenntarthatósági teljesítményére vonatkozó címkézéssel és célzott ösztönzőkkel együttesen ez a keret lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy kiaknázzák a fenntartható gyakorlatokat, és biztosítja, hogy az uniós piacon forgalomba hozott élelmiszerek és az élelmiszerekkel kapcsolatos műveletek egyre fenntarthatóbbá váljanak. E rendelet rendelkezései különös szabályok (lex specialis) módjára viselkednek a tervezett kezdeményezésben megfogalmazott követelmények tekintetében, amennyiben e rendelet rendelkezései a tervezett kezdeményezésben meghatározottakhoz képest azonos célú, jellegű és következményekkel járó, de konkrétabb rendelkezéseket tartalmaznak.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az e területen végrehajtott fellépés jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, amely felhatalmazza az Európai Uniót, hogy intézkedéseket hozzon a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, valamint az emberi egészség védelme érdekében. Az uniós szintű fellépést ezen a területen a szóban forgó környezetvédelmi és közegészségügyi kérdések indokolják.

•Szubszidiaritás

A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv létrehozta a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó keretet. A tagállamokban meghozott intézkedések továbbra is fennálló következetlensége és a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv eltérő/nem teljes körű végrehajtása (amint azt az e javaslatot kísérő értékelés vázolja) az egészség és a környezet védelmének eltérő szintjéhez vezetne. Ez azt is eredményezné, hogy peszticidek fő felhasználóira eltérő feltételek érvényesek, ellentétben a Szerződések célkitűzéseivel 28 . A biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat fenyegető, a peszticidek használatához kapcsolódó veszély túlnyúlik a határokon, és határozott, uniós szintű fellépést igényel. Az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon gátolják a különböző tagállamokban meghozott intézkedések szintjének jelenlegi eltérései.

Az összehangolt uniós szintű fellépés hatékonyan kiegészítheti és megerősítheti a peszticidek fenntartható használatával kapcsolatos nemzeti és helyi intézkedéseket. Az EU a mezőgazdasági és élelmiszer-politikája más kulcsfontosságú eszközöket is meghatároz, amelyek szinergiában állnak a javaslatban meghatározott intézkedésekkel. Ösztönzőkkel és lehetséges kockázatmérséklési intézkedésekkel kombinálva a peszticidekkel kapcsolatos erőteljesebb uniós szintű fellépés (többek között a kapcsolódó szakpolitikákkal, például a közös agrárpolitikával együttesen):

i.segíthet csökkenteni a nemzeti megközelítések jelenlegi eltéréseit; valamint

ii.hozzájárulhat egy homogénebb megközelítéshez a jövőben.

Ezek a célkitűzések nem határozhatók meg úgy, hogy a tagállamok önállóan cselekszenek: tekintettel a szükséges fellépés mértékére, ezen célkitűzések elérése uniós szinten jobban megvalósítható. Az egységes uniós fellépés ezért indokolt és szükséges.

•Arányosság

Ez a javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel nem lépi túl a következők biztosításához szükséges mértéket:

i.kellően ambiciózus célok; valamint

ii.a szakpolitika fokozottabb hatékonysága és eredményessége.

Ezt úgy éri el, hogy figyelembe veszi az e javaslatot kísérő értékelés ténymegállapításait. A javaslat a jobb adatminőséget, valamint a peszticidhasználat – és az abból fakadó kockázat – csökkentését célzó intézkedések jobb monitoringját/végrehajtását is előírja.

A tagállami célok tekintetében ez a javaslat nem szab meg egységes kötelező célokat a tagállamok számára. Ennek az oka, hogy a peszticidhasználat jelenlegi alapforgatókönyve tagállamonként nagyon eltérő. A célmeghatározási folyamat arányosságát a Bizottság egy olyan jogi formula előírásával biztosította, amely lehetővé teszi a tagállamok között az előrehaladás és a peszticidhasználat intenzitása terén mutatkozó különbségek figyelembevételét.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv tagállami végrehajtásának hiányosságaira vonatkozó rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a korábbi megközelítés, amely szerint a részletes szabályok kidolgozását az irányelvet a nemzeti jogba átültető rendelkezésekre hagyták, nem működött a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvre vonatkozó eredeti javaslatban elképzelt mértékben. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv értékelésének ténymegállapításai megerősítik, hogy a szóban forgó irányelv végrehajtása, alkalmazása és érvényesítése tagállamonként eltérő és egyenlőtlen. Ezeket a ténymegállapításokat az értékelésben ismertetett bizottsági megfelelőség-ellenőrzési mutató is megerősítette. Az Európai Számvevőszék szintén azt állapította meg, hogy az integrált növényvédelemmel kapcsolatosan egyértelműbb kritériumokra és konkrétabb követelményekre van szükség a jogérvényesülés biztosításának és a megfelelőség értékelésének elősegítéséhez 29 . Mivel a növényvédelemben nagyon sok összetett mezőgazdasági változó létezik, az egyértelmű és egységes szabályoknak egyszerűsíteniük kell a megfelelést és javítaniuk kell a jogérvényesülést. A szakpolitika valamennyi tagállamban való következetes alkalmazása jobban megvalósítható egy rendelettel, mintsem egy irányelvvel. Ezen túlmenően egy rendelet megkönnyítené az egyenlőbb versenyfeltételek biztosítását a peszticid-felhasználók körében, mivel a peszticidhasználatra vonatkozó tagállamonkénti eltérő szabályok általában tisztességtelen versenyt teremtenek, és aláássák az egységes piac megfelelő működését.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Az e javaslatot kísérő értékelés megállapította, hogy a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvnek a más uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való belső és külső koherenciája általánosságban erős, és nincsenek jelentős következetlenségek vagy átfedések. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv célkitűzései különösen relevánsak voltak – és továbbra is azok – a peszticidhasználat által a környezetre és az emberi egészségre jelentett kockázatok kezelése szempontjából. Az említett irányelv azonban csak mérsékelten volt hatékony. A Bizottság és mások által azonosított hiányosságok az integrált növényvédelem végrehajtásával és érvényesítésével, valamint a tagállami nemzeti cselekvési tervek korlátozott hatékonyságával kapcsolatosak. Sok tagállam nemzeti cselekvési tervében nem határoz meg a peszticidek fenntartható használatának előmozdításával, illetve az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelmével kapcsolatos mennyiségi célokat vagy mutatókat. Nincs hatékony monitoring rendszer sem, amely azt eredményezte, hogy a peszticidek használatával kapcsolatos adatok korlátozottak. Ez megnehezítette az azzal kapcsolatos következtetés levonását, hogy a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv milyen mértékben védte az emberi egészséget és a környezetet a peszticidek káros hatásaitól. A KAP keretében korábban bevezetett intézkedések nem voltak képesek a mezőgazdasági termelőket a peszticidek fenntarthatóbb használatára ösztönözni.

A Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testülete 2021. november 26-án kedvezőtlen véleményt adott az e javaslatot kísérő bizottsági hatásvizsgálat-tervezetről. (A hatásvizsgálat-tervezet bizottsági szolgálati munkadokumentum formájában készült.) A Szabályozói Ellenőrzési Testület azt kérte, hogy a Bizottság vizsgálja felül a dokumentumot annak érdekében, hogy:

i.világosabban fogalmazza meg a kezdeményezéshez rendelkezésre álló adatokat és bizonyítékokat;

ii.alaposabb elemzéssel vagy narratívával szolgáljon a peszticidhasználatra és a kockázatcsökkentésre vonatkozó célok esetében;

iii.világosabban fogalmazza meg a precíziós gazdálkodási technikák és a vegyi peszticidek kevésbé veszélyes alternatíváinak elérhetőségét és megfizethetőségét; valamint

iv.azonosítsa és mélyrehatóbban elemezze a kezdeményezés hatásait és kompromisszumait a környezet, az egészség és a gazdaság tekintetében.

2022. január 26-án a Szabályozói Ellenőrzési Testület második – ezúttal fenntartásokat tartalmazó kedvező – véleményt fogalmazott meg a felülvizsgált hatásvizsgálati szolgálati munkadokumentumról. E második véleményt követően a Bizottság tovább módosította a dokumentumot a Szabályozói Ellenőrzési Testület fenntartásainak figyelembevétele érdekében, hogy a dokumentum:

●világosan magyarázza el mind a peszticidértékesítésre és -használatra vonatkozó bizonyítékok hiányát, mind pedig azokat a megfelelő korlátokat, amelyeket a bizonyítékok e hiánya a probléma meghatározása, az opciók megfogalmazása és a hatásvizsgálat tekintetében jelent;

●alaposabban indokolja meg a két 50 %-os kötelező erejű csökkentési cél kiválasztását és azok egymáshoz való viszonyát;

●pontosítsa az egyes tagállamokban ahhoz szükséges előrehaladás szintjét, hogy a tagállamok megfeleljenek a két kötelező erejű uniós csökkentési célnak, és ismertesse, hogy ezt milyen módon mérik, osztják fel, illetve ez miként eredményez a méltányos tehermegosztást;

●tisztázza a hatásvizsgálathoz használt alapforgatókönyvben szereplő kísérő kezdeményezéseket; valamint

●hitelesebb alapot és időkeretet határozzon meg a kezdeményezés jövőbeli értékeléséhez.

A végső hatásvizsgálat bizottsági szolgálati munkadokumentum formájában készült, és sor került annak felülvizsgálatára a Szabályozói Ellenőrzési Testület ezen véleményeivel, észrevételeivel és fejlesztési szempontjaival összhangban.

•Konzultációk az érdekelt felekkel

2020. május 29. és augusztus 7. között a Bizottság közzétett egy kombinált értékelési ütemtervet és bevezető hatásvizsgálatot e javaslatra vonatkozóan, és azt véleményezés céljából hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. Összesen 360 válasz érkezett. A nyilvános konzultáció 2021. január 18-tól április 12-ig tartott, és összesen 1 699 válasz érkezett. A kapott észrevételek a vélemények széles spektrumát képviselték, amint az az érdekelt felekkel folytatott konzultációt összefoglaló összegző jelentésben is szerepel (ez az összegző jelentés a javaslatot kísérő hatásvizsgálat mellékletét képezi). A hivatásos peszticid-felhasználók hangsúlyozták a terméshozam és a -minőség védelmének szükségességét. Más érdekelt felek hangsúlyozták, hogy szükség van az integrált növényvédelem előmozdítására, a vegyi peszticidek alternatíváinak fokozottabb elérhetőségére, valamint a vegyi peszticidek használata által előidézett egészségügyi és környezeti hatások jobb értékelésére. A Bizottság 2021. január 19-én, június 25-én és október 5-én a jelen kezdeményezéssel kapcsolatban távoli eseményeket szervezett az érdekelt feleknek. Számos probléma merült fel ezeken az érdekelt feleknek tartott eseményeken, többek között:

i.a peszticid-felhasználók azzal kapcsolatos aggodalmai, hogy kevesebb peszticid lesz elérhető a piacon;

ii.a KAP keretében az integrált növényvédelem végrehajtásához nyújtott korlátozott pénzügyi támogatás;

iii.a mezőgazdasági termelők jövedelme védelmének szükségessége;

iv.az új technológiák szerepének előmozdítása;

v.az emberi egészség és a környezet védelme; valamint

vi.folytatódjon-e a peszticidek légi kijuttatásának tilalma. A legtöbb nem kormányzati szervezet hangsúlyozta az európai zöld megállapodás törekvéseinek és a kapcsolódó célkitűzések elérésének fontosságát. Az érdekelt feleknek tartott eseményeken kiemelt hangsúlyt kapott a nemzeti cselekvési tervek végrehajtásának javítása.

Sor került célzott tanulmányokra, workshopokra és esettanulmányokra is a következők keretében:

i.az értékelést és a hatásvizsgálatot támogató, a Bizottság megbízásából készített külső tanulmány; valamint

ii.a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jövőbeli forgatókönyvekről szóló, kiegészítő jellegű előrejelző tanulmány.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk részleteit közzétették a Bizottság honlapján 30 és a minőségi jogalkotási portálon 31 . Az érdekelt felek, akik részt vettek e konzultációs tevékenységekben és hozzájárultak azokhoz, a következők voltak:

i.a peszticideket alkalmazó mezőgazdasági termelők és vállalkozók;

ii.a peszticidek nem mezőgazdasági felhasználói;

iii.a nem kormányzati egészségügyi és környezetvédő szervezetek;

iv.az érintett ágazatokat és azok gazdasági szereplőit (például a méhészeket, a vegyipart, a növényvédőszer-kijuttató berendezések gyártóit, a vetőmagágazatot stb.) képviselő szakmai szövetségek;

v.a fogyasztói szervezetek;

vi.a szociális partnerek (munkaadók és munkavállalói szervezetek);

vii.a lakosság;

viii.az uniós és nem uniós nemzeti és regionális illetékes hatóságok; valamint

ix.a tudományos szakértők.

A különböző tevékenységekre adott válaszok azt mutatták, hogy az érdekelt felek nézetei nagyrészt két szélesebb nézőpontra oszlottak. Az első csoport azon a nézőponton volt, hogy a peszticidek használatát a kockázatcsökkentés céljával összhangban, olyan módon kell csökkenteni, hogy abban a peszticidek felhasználói is együttműködjenek. A második csoport azon a nézőponton volt, hogy a peszticidek használatát jelentősen, ha nem is teljesen csökkenteni kell. A javaslatot arányos és reális – ugyanakkor ambiciózus – megközelítésként került kidolgozásra a peszticidek használatával és kockázataival kapcsolatos társadalmi aggályok kezelésére. Ez egy olyan megközelítés, amely:

i.továbbra is lehetővé teszi a peszticidek szükség és lehetőség szerinti, biztonságos módon történő használatát; valamint

ii.előmozdítja az alternatív károsítók elleni védekezési technikákkal és az integrált növényvédelem jobb végrehajtásával kapcsolatos képzési és tanácsadó rendszereket.

A hatásvizsgálatban leírtak szerint az érdekelt felek visszajelzései alapján számos szakpolitikai alternatíva elvetésre került. A végül kiválasztott szakpolitikai alternatívák által előirányzott célok szintje az érdekelt felektől kapott visszajelzéseket is figyelembe vette.

•Európai polgári kezdeményezés

Két európai polgári kezdeményezés foglalkozik a peszticidek használatával, és ambiciózus csökkentési célokat követel. Ez a „ Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől! ” elnevezésű sikeres európai polgári kezdeményezés a harmadik célkitűzésében felszólította a Bizottságot a következőre: „az egész EU-ra kiterjedő, kötelező csökkentési célok meghatározása a peszticidek használatára vonatkozóan a peszticidmentes jövő megvalósítása érdekében”. 2017. december 12-én elfogadott válaszában a Bizottság kijelentette, hogy újra értékeli a peszticidekre vonatkozó, uniós szintű kötelező célok szükségességét.

A „ Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért ” elnevezésű polgári kezdeményezés felszólította a Bizottságot, hogy „tegyen javaslatot jogi aktusokra a szintetikus peszticidek 80 %-kal történő, a legveszélyesebbekkel kezdődő fokozatos kivonására az EU mezőgazdaságából 2030-ig annak érdekében, hogy 2035-re az EU mezőgazdasága mentessé váljon a szintetikus peszticidektől”. A kezdeményezés keretében 2021. szeptember 30-ig több mint 1 millió támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze, amelyeket jelenleg a tagállami hatóságok ellenőriznek. A jóváhagyást és a hivatalos benyújtást követően a Bizottság közleményben körvonalazza majd az esetlegesen megtenni kívánt intézkedéseket.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A kezdeményezést két, a Bizottság megbízásából készített külső tanulmány támogatta, amelyek mélyreható szakirodalmi áttekintést, munkaértekezleteket, esettanulmányokat és felméréseket öleltek fel.

A hatásvizsgálat emellett számos más olyan tanulmányból származó további információkra is támaszkodott, amelyek gazdasági modellezést alkalmaztak arra, hogy megbecsüljék a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia céljai (ideértve a peszticidhasználat és annak kockázatai csökkentésével kapcsolatos célokat is) elérésének lehetséges hatásait.

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat vezetői összefoglalója itt érhető el. A Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleménye itt érhető el.

A javaslat azon célja, hogy csökkentse a peszticidek használatát – és az azokból származó kockázatokat – az emberi egészség, a biológiai sokféleség és a környezet védelme érdekében, releváns a Bizottság azon törekvése szempontjából, hogy teljesítse az ENSZ fenntartható fejlődési céljait. Különösen a 3. (egészség és jólét), 6. (tiszta víz), 8. (tisztességes munka és gazdasági növekedés), 11. (fenntartható városok), 12. (fenntartható fogyasztás és termelés), 14. (víz alatti élet) és 15. (szárazföldi élet) cél szempontjából releváns.

Az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban a javaslat megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek is. Ezen elv szerint a tevékenységek nem okozhatnak jelentős kárt a 17. cikk értelmében vett hat környezetvédelmi célkitűzés egyikében sem, a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet (taxonómiai rendelet) 32 9. cikkével összhangban. E hat célkitűzés a következő: az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízi és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaságra való átállás, a szennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

A Bizottság a következő fő szakpolitikai alternatívákat egy valószínű alapforgatókönyv alapján értékelte, amelyben a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv változatlan marad.

1. alternatíva: Az EU azon célja, hogy 2030-ra 50 %-kal csökkentse a peszticidek használatát, illetve ugyanekkora mértékben csökkentse az azokból fakadó kockázatot, továbbra is jogilag nem kötelező erejű marad. Javulnának a peszticid-felhasználóknak szóló tanácsadó rendszerek és útmutatás. Ez az alternatíva előmozdítaná azokat a precíziós gazdálkodási technikákat, amelyek csökkentik a vegyi peszticidek használatát és kockázatát.

2. alternatíva: Az 50 %-os csökkentésre irányuló célok uniós szinten jogilag kötelező erejűek lennének. A tagállamok meghatározott kritériumok alapján állapítanák meg saját nemzeti csökkentési céljaikat. Ezek a nemzeti célok ezután (a nemzeti jogszabályokkal összhangban) jogilag kötelező erejűek lennének, és a tagállamok rendszeres éves jelentéstételéhez kapcsolódó irányítási mechanizmusok hatálya alá tartoznának. Az érzékeny területeken (például a városi zöld területeken) tilos lenne a veszélyesebb peszticidek használata. A hivatásos peszticid-felhasználóknak elektronikus nyilvántartást kellene vezetniük a peszticidhasználatról és az integrált növényvédelemről a peszticidhasználat csökkentésének előmozdítása érdekében. A nemzeti hatóságok összegyűjtenék és elemeznék ezeket a nyilvántartásokat az előrehaladás nyomon követése és szükség esetén nemzeti szintű korrekciós intézkedések kidolgozása érdekében. A független tanácsadó szolgálatok tanácsokkal látnák el a peszticidek felhasználóit az alternatív technikákkal és az integrált növényvédelemmel kapcsolatban.

A 3. alternatíva hasonló lenne a 2. alternatívához. A 3. alternatíva esetében azonban az 50 %-os csökkentésre irányuló célok jogilag kötelező erejűek lennének mind uniós, mind nemzeti szinten. Az összes vegyi peszticid használata tilos lenne az érzékeny területeken (például a városi területeken, a 2000/60/EK irányelv értelmében vett védett területeken, a Natura 2000 területeken stb.).

A 3. alternatíva az előnyben részesített alternatíva, kivéve a célokat, amelyek tekintetében a 2. alternatívát részesítették előnyben. E tekintetben a peszticidhasználat és az abból fakadó kockázatok 50 %-os csökkentésére vonatkozó célok uniós szinten jogilag kötelező erejűvé válnának, a tagállamok pedig nemzeti jogszabályaikkal összhangban saját nemzeti csökkentési célokat határoznának meg. Az alternatívákat a Bizottság egy valószínű alapforgatókönyv alapján értékelte, amelyben a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv változatlan marad. Az összes növényvédő szer érzékeny területeken történő használatának betiltása maximalizálja a kapcsolódó egészségügyi és környezeti előnyöket.

Az előnyben részesített alternatíva összhangban van az európai zöld megállapodás, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a biodiverzitási stratégia, valamint a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv törekvéseivel. Ez az előnyben részesített alternatíva számos előnnyel jár a társadalom, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák számára azáltal, hogy csökkenti a peszticidhasználat által az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatokat. A biológiai sokféleség védelme egyúttal elősegíti a CO2-kibocsátás csökkentését is. Ez összhangban van a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő megvalósítására irányuló, EU-szintű célkitűzéssel, valamint az európai klímarendelet 33 2. cikkének (1) bekezdésében és 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a kibocsátás 2030-ig történő 55 %-os csökkentésére irányuló közbenső céllal. Az előnyben részesített alternatíva esetében a peszticid-felhasználók tájékozottabbak lesznek a vegyi peszticidek hatékony alternatíváit illetően, ami lehetővé teszi számukra, hogy csökkentsék az általuk felhasznált peszticidek mennyiségét és a kapcsolódó kiadásaikat, miközben továbbra is versenyképes élelmiszereket állítanak elő a piacon. Az előnyben részesített alternatíva esetében a peszticidek használatára és az integrált növényvédelemre vonatkozó részletesebb adatoknak köszönhetően a tagállami hatóságok biztosíthatják, hogy a nemzeti intézkedések a lehető legnagyobb mértékben a mezőgazdasági termelők, a lakosság, az egyéb érdekelt felek és a környezet javát szolgálják. Az előnyben részesített alternatíva azt is biztosítja, hogy a tagállamok fellépése átláthatóbb és egyértelműbb legyen.

A zöld megállapodás, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia célkitűzéseivel összhangban a vegyi növényvédő szerek használatának csökkentése nemcsak a közegészség biztosítását célozza, hanem a biológiai sokféleség megőrzését és a környezet védelmét is, különösen amikor olyan globális kérdésekről van szó, mint például a beporzó populációk védelme.

Az előnyben részesített alternatíva esetében a termelési egységköltségek növekednek a következők miatt:

i.szigorúbb és részletesebb jelentéstételi követelmények;

ii.az alacsonyabb peszticidhasználat miatt várhatóan csökkenő terméshozam; valamint

iii.egy további költségelem azon hivatásos felhasználók számára, akik jelenleg nem vesznek igénybe tanácsadót.

E javaslat értelmében a tagállamok a KAP keretében 5 éves időtartamra támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelők azon költségeinek fedezésére, amelyek az e javaslatban előírt összes jogi követelmény betartása kapcsán merülnek fel. Ezzel megelőzhető az élelmiszerárak e javaslatban meghatározott új kötelezettségekből fakadó növekedése. A javaslatban szereplő rendelkezések közül sok már létezett a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvben is, ezért nem lehet hatással az élelmiszerárakra vagy a terméshozamokra. A javaslat által bevezetett változtatások fokozatosak lesznek, így tovább csökkentik az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatást.

Potenciális ellentételező és kockázatmérséklő intézkedésekre is szükség lenne az ilyen nem uniós országokat, különösen a fejlődő országokat érintő nem kívánt, kedvezőtlen következmények ellensúlyozására. Az ilyen uniós intézkedések támogathatják az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) arra irányuló erőfeszítéseit, hogy:

i.csökkentse a peszticidekből származó kockázatot egy megalapozott életciklus-menedzsment megközelítés alkalmazásával;

ii.segítse a fejlődő világbeli kormányokat és érdekelt feleket az ökoszisztéma-alapú gyakorlatok meghonosításában; valamint

iii.a mezőgazdaságban világszerte javítsa a peszticidek kezelését.

Az érintett kkv-k:

i.a peszticideket és a peszticidek kijuttatásához használt berendezéseket használó és értékesítő mezőgazdasági termelők és más kkv-k;

ii.a mezőgazdasági termékeket és peszticideket kezelő szervezetek;

iii.az élelmiszer-feldolgozók és közvetítőik;

iv.a mezőgazdasági vállalkozók; valamint

v.a mezőgazdasági tanácsadók.

Az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva a kkv-k számára különböző költségeket és előnyöket eredményez. A tagállamok ösztönzőket vagy mérséklést alkalmazhatnak (többek között a KAP keretében), hogy kezeljék ezen alternatíva bizonyos hatásait. Továbbá a peszticidhasználatra vonatkozó szabályok következetesebb és egységesebb alkalmazása csökkenteni fogja a piaci torzulásokat a peszticid-felhasználók között a tagállamokban, amelyek jelenleg eltérő mértékben alkalmazzák a meglévő szabályokat.

A frissített szabályok végrehajtása és betartatása, valamint a vonatkozó monitoring adatok összegyűjtése és elemzése ellenőrzési és adminisztrációs költségekkel jár a tagállamok számára. Ez különösen igaz az adatgyűjtő rendszer bevezetésével járó indulási költségekre.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A jogalkotás minőségének javítása iránti elkötelezettségének megfelelően a Bizottság a javaslatot inkluzív módon, teljes átláthatóság és az érdekeltekkel folytatott folyamatos párbeszéd mellett készítette. Az értékelés nem azonosított olyan lehetséges jogszabályi egyszerűsítéseket vagy a szabályozási terhek olyan enyhítéseit, amelyek megkönnyítenék a fenntartható peszticidhasználat célkitűzéseinek elérését. A mikrovállalkozások nem mentesülnek e javaslat alól, tekintettel az intézkedések egységes végrehajtásának fontosságára a peszticidhasználat és az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatok csökkentése tekintetében.

Ez a javaslat összhangban van a digitális felkészültségi politikával azáltal, hogy támogatja az elektronikus nyilvántartás-vezetést, valamint a következőkkel kapcsolatos előrehaladás terén mutatkozó tendenciák online közzétételét:

i.peszticidhasználat csökkentésére vonatkozó célok;

ii.a nemzeti cselekvési tervek végrehajtása;

iii.az éves eredmény- és végrehajtási jelentések;

iv.a bizottsági ajánlások; valamint

v.a tagállamok válaszai.

A költséghatékony, felhasználóközpontú és interoperábilis digitális szolgáltatásokra vonatkozó releváns rendelkezéseket a Bizottság figyelembe veszi a javaslat eredményeként létrejövő elektronikus nyilvántartásokra vonatkozó végrehajtási szabályokban.

•Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és tekintettel van az Európai Unió Alapjogi Chartája 34 által elismert elvekre. A javaslat különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkében megfogalmazott, a fenntartható fejlődés elvével összhangban álló magas színvonalú környezetvédelemre irányuló célkitűzéshez járul hozzá. A peszticidhasználat jelentette kockázat csökkentése és az egészség védelme érdekében a szakpolitikák jobb végrehajtása hozzájárulhat a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való alapvető joghoz (az EU Alapjogi Chartájának 31. cikke). Különösen hozzájárulhat a munkavállalók egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkakörülményekhez való joghoz.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat nincs hatással az EU költségvetésére.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a monitoring, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A peszticidekkel kapcsolatos két cél elérését mérő, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában szereplő meglévő mutató képezi majd uniós és tagállami szinten az e célok felé tett előrehaladás éves központi monitoringjának alapját. Megjegyzendő, hogy az arra vonatkozó adatok, hogy a 2030-ra kitűzött, a peszticidek használatának és kockázatának csökkentésére vonatkozó célok teljesültek-e, valószínűleg csak 2032-ben válnak elérhetővé.

A tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük:

●a független tanácsadói szolgáltatások létrehozását és igénybevételét;

●az integrált növényvédelmi szabályok mezőgazdasági üzemek szintjén történő végrehajtását az elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartáson keresztül;

●a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálatát sajátos nyilvántartásokon keresztül;

●a hivatásos felhasználók, forgalmazók és tanácsadók képzését;

●a növényvédő szerek használatát egy elektronikus nyilvántartáson keresztül.

A tagállamok évente jelentést tesznek a Bizottságnak az ilyen monitoring során összegyűjtött információkról. A Bizottság értékeli ezeket az információkat, és kiegészíti azokat saját ellenőrzéseinek eredményeivel.

Az éves monitoring kiegészítéseként a Bizottság azt javasolja, hogy hivatalosan értékeli ezt a kezdeményezést legkorábban 7 évvel a javasolt jogi aktus hatálybalépése után.

Ezenkívül a jelen dokumentumban és az azt kísérő hatásvizsgálatban leírt monitoring adatok közvetlenül is felhasználhatók az európai zöld megállapodás és a 8. környezetvédelmi cselekvési program keretében meghatározott átfogó szakpolitikai célkitűzések monitoringjára, beleértve: a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát; a biodiverzitási stratégiát; valamint a szennyezőanyag-mentesség nyomon követését és kilátásait.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az I. fejezet meghatározza a tárgyat, a hatályt és a fogalmakat.

A II. fejezet „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával összhangban meghatározza a peszticidhasználat – és az abból eredő kockázatok – 50 %-os csökkentésének uniós céljait, amelyek eléréshez a tagállamoknak (együttesen) hozzá kell járulniuk. Előírja, hogy a tagállamoknak nemzeti jogszabályaik szerint kötelező erejű célokat kell elfogadniuk, amelyek egy kötelező erejű képlet keretein belül eltérhetnek az uniós célok 50 %-os szintjétől. Ez a képlet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a nemzeti célok kitűzése során figyelembe vegyék a múltbéli előrehaladást és a peszticidhasználat intenzitását. A jogi aktus rendelkezést tartalmaz a Bizottság számára, hogy adjon ki ajánlásokat bizonyos esetekben fokozatosan növekvő célok kitűzésére, és tegye közzé a 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok teljesítése terén mutatkozó tendenciákat.

A III. fejezet leírja, hogy mit kell tartalmazniuk a nemzeti cselekvési terveknek, valamint az alábbiak követelményét:

i.nyilvános konzultációt kell tartani ezekről a nemzeti cselekvési tervekről; valamint

ii.ezeknek a nemzeti cselekvési terveknek összhangban kell lenniük a KAP stratégiai tervekkel.

Ez a fejezet meghatározza a vegyi peszticidek alternatíváira vonatkozó célelőirányzatokba belefoglalandó adatokat is. A következőket írja elő:

i.a tagállamok az éves eredmény- és végrehajtási jelentéseikbe foglalják bele a két cél elérése terén elért előrehaladás tendenciáit, valamint egyéb mennyiségi adatokat; valamint

ii.a Bizottság elemezze ezeket a jelentéseket és tegyen ajánlásokat.

A IV. fejezet meghatározza az integrált növényvédelem kapcsán a hivatásos felhasználókra vonatkozó követelményeket azokban az esetekben, amikor a tagállamok elfogadtak, illetve nem fogadtak el terményspecifikus szabályokat. Megköveteli a hivatásos felhasználóktól, hogy vezessenek nyilvántartást az integrált növényvédelemről és a független tanácsadók igénybevételéről. Előírja az integrált növényvédelem terményspecifikus szabályainak elfogadását és felügyeletét, amelyeket a hivatásos felhasználóknak be kell tartaniuk. Rendelkezik továbbá egy elektronikus integrált növényvédelmi nyilvántartás létrehozásáról.

Az V. fejezet követelményeket állapít meg a hivatásos felhasználók, forgalmazók és tanácsadók számára arra vonatkozóan, hogy bizonyos körülmények között rendelkezzenek képzési tanúsítvánnyal. Ezenkívül általános követelményeket fogalmaz meg a peszticidek és az azok kijuttatására szolgáló berendezések használatára vonatkozóan. Ezenkívül a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

i.    a peszticidek érzékeny területeken való használata;

ii.    a vízi környezet és az ivóvíz védelme;

iii.    légi kijuttatás;

iv.    tárolás, ártalmatlanítás és kezelés; valamint

v.    a peszticidek használatával kapcsolatos tanácsadás.

A VI. fejezet a növényvédő szerek értékesítésére vonatkozó követelményeket állapítja meg. Azt is meghatározza, hogy a peszticidekre vonatkozóan milyen típusú információkat kell megadni a vásárlóknak az értékesítéskor.

A VII. fejezet előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre egy rendszert a hivatásos felhasználók, tanácsadók és forgalmazók képzésére és e képzések tanúsítására. Rendelkezik egy független tanácsadási rendszer létrehozásáról. Megköveteli a tagállamoktól, hogy felhívják a figyelmet a peszticidekkel kapcsolatos kérdésekre, és a legfontosabb információkat tegyék közzé az interneten. Ezenkívül előírja a tagállamok számára, hogy gyűjtsenek a peszticidek okozta akut és krónikus mérgezési balesetekkel kapcsolatos információkat.

A VIII. fejezet a peszticidek kijuttatásához használt berendezésekkel foglalkozik. Meghatározza a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálatának követelményeit. Elektronikus nyilvántartást (vagy nyilvántartásokat) ír elő, ahol az összes hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés adatait rögzítik. Meghatározza a tulajdonjog átruházásával, illetve a használatból való kivonással kapcsolatos értesítési követelményeket. Háromévenkénti ellenőrzést ír elő, és a peszticidek kijuttatásához használt bizonyos berendezések esetében lehetővé teszi az ezen vizsgálati követelményektől való eltérést.

A IX. fejezet meghatározza a harmonizált kockázati mutatók és a 2030-ra vonatkozó csökkentési célok felé tett előrehaladás kiszámításának módszerét.

A X. fejezet adminisztratív és pénzügyi rendelkezéseket állapít meg a következők tekintetében:

i.a Bizottságnak az érintett illetékes hatóságokról való értesítése;

ii.szankciók; valamint

iii.díjak és költségek.

A XI. fejezet rendelkezik a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásának feltételeiről.

A XII. fejezet hatályon kívül helyezi a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet, és rendelkezik a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendelet hatálybalépéséről és alkalmazásáról.

2022/0196 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 35 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 36 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Szerződés előírja, hogy az összes uniós szakpolitika és tevékenység meghatározásakor és végrehajtásakor az emberek egészsége és a környezet tekintetében a védelem magas szintjét kell biztosítani, és kimondja, hogy az Unió környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem.

(2)A 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 37 olyan keretet hozott létre, amelynek célja a peszticidek fenntartható használatának elérése a peszticidhasználat emberi egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentése által. Az említett irányelv értékelése 38 megállapította, hogy az irányelv nem érte el átfogó célkitűzéseit, és a tagállamok nem hajtották azt végre kielégítő módon. Ezt a következtetést a Bizottság 2017-ben 39 és 2020-ban 40 az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentései is megerősítették.

(3)A peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2019. február 12-i európai parlamenti állásfoglalás 41 megjegyezte, hogy az Uniónak haladéktalanul fel kell lépnie a peszticidek fenntarthatóbb használatára való átállás érdekében, és felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a peszticidek használatának csökkentésére vonatkozóan egy ambiciózus, uniós szintű, kötelező erejű célra. Az Európai Parlament 2021. október 20-i, méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerre irányuló, a „termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégiájában 42 megerősítette a kötelező erejű csökkentési célokra vonatkozó felhívását.

(4)2018-ban az Európai Parlament Kutatási Szolgálatának (EPRS) egy tanulmánya 43 számos tagállamban előrehaladást állapított meg, ugyanakkor azt is, hogy a 2009/128/EK irányelv célkitűzéseinek átfogó elérése korlátozott. Az Európai Számvevőszék (ECA) 2020-as, a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló különjelentése 44 megállapította, hogy korlátozott előrehaladás történt a növényvédőszer-használat kockázatainak mérése és csökkentése terén, valamint megállapította a jelenlegi uniós keret hiányosságait. Amint azt a 2009/128/EK irányelv értékelésével kapcsolatos tájékoztató jelentésében 45 megjegyezte, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szintén alapvető fontosságúnak tartja a nemzeti cselekvési tervekben meghatározott követelmények, célok, feltételek és menetrendek újraértékelését.

(5)A növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó uniós jogi keret célkitűzéseinek maradéktalan megvalósulása érdekében a keretet ki kell igazítani a gazdasági szereplők számára egyértelműbb és közvetlenül alkalmazandó szabályok megállapításával. Ezen túlmenően számos szabályt pontosítani kell, ideértve az integrált növényvédelem alkalmazására, a növényvédő szerek használatának korlátozására és a növényvédő szerek kijuttatására használt berendezések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezért helyénvaló hatályon kívül helyezni és rendelettel felváltani a 2009/128/EK irányelvet.

(6)A biocid termékekre vonatkozó szabályokat az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 határozza meg, és tervben van az említett rendelet értékelése is. Ezért nem helyénvaló a jelen rendelet útján új szabályokat bevezetni a biocid termékek felhasználására vonatkozóan.

(7)Az európai zöld megállapodás című bizottsági közlemény 47 meghatározta a kulcsfontosságú – többek között jogalkotási – intézkedések ütemtervét a vegyi peszticidek használatának és kockázatának jelentős csökkentése érdekében. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia 48 , a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia 49 , valamint a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 50 keretében a Bizottság intézkedéseket vállalt annak érdekében, hogy 2030-ig 50 %-kal csökkentse a vegyi peszticidek általános használatát és kockázatát, valamint 2030-ig 50 %-kal csökkentse a veszélyesebb peszticidek használatát (utóbbiak olyan növényvédő szerek, amelyek egy vagy több, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 51 24. cikke értelmében helyettesítésre jelölt anyagként jóváhagyott és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 52 mellékletének E. pontjában szereplő hatóanyagot tartalmaznak, illetve egy vagy több, az (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendelet 53 mellékletében szereplő hatóanyagot tartalmaznak). A növényvédő szerek fenntartható használata kiegészíti az ökológiai gazdálkodás népszerűsítését és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia azon céljának elérését, hogy 2030-ra az Unió mezőgazdasági területeinek legalább 25 %-a ökológiai gazdálkodás alatt álljon. Támogatja a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos uniós stratégiai keret 54 célkitűzéseit, és ezáltal hozzájárul a szociális jogok európai pillére 10. alapelvének („egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezet”) végrehajtásához.

(8)Két európai polgári kezdeményezés foglalkozik a peszticidek használatával, és ambiciózus csökkentési célokat követel. Ez a „ Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől! ” elnevezésű, a Bizottsághoz 2017. október 6-án benyújtott kezdeményezés a harmadik célkitűzésében felszólította a Bizottságot a következőre: „az egész EU-ra kiterjedő, kötelező csökkentési célok meghatározása a peszticidek használatára vonatkozóan a peszticidmentes jövő megvalósítása érdekében”. 2017. december 12-én elfogadott válaszában a Bizottság kijelentette, hogy újra értékeli a peszticidekre vonatkozó, uniós szintű kötelező célok szükségességét. A közelmúltban a „ Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért ” elnevezésű polgári kezdeményezés felszólította a Bizottságot, hogy „tegyen javaslatot jogi aktusokra a szintetikus peszticidek 80 %-kal történő, a legveszélyesebbekkel kezdődő fokozatos kivonására az EU mezőgazdaságából 2030-ig annak érdekében, hogy 2035-re az EU mezőgazdasága mentessé váljon a szintetikus peszticidektől”. A kezdeményezés keretében 2021. szeptember 30-ig több mint 1 millió támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze, amelyeket jelenleg a tagállami hatóságok ellenőriznek.

(9)Az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-én közzétett zárójelentésében a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák, valamint a szennyezés témakörében megfogalmazott javaslatok kapcsán a polgárok különösen azt kérik, hogy az Unió jelentősen csökkentse a vegyi növényvédő szerek és műtrágyák használatát, a meglévő célokkal összhangban, ugyanakkor továbbra is garantálva az élelmezésbiztonságot, valamint a fenntarthatóbb és természetes alapú alternatívák kifejlesztésére irányuló kutatás támogatását. A polgárok szerint több kutatásra és innovációra lenne szükség, többek között a fenntartható termelés, a növényi rezisztencia és a precíziós gazdálkodás technológiai megoldásai terén, valamint több kommunikációra, tanácsadói rendszerre és képzésre a mezőgazdasági termelők számára és részéről, továbbá kérésként fogalmazzák meg az Unió felé, hogy foglalkozzon a rovarok, különösen az őshonos és beporzó rovarfajok védelmével 55 .

(10)2020. október 19-i következtetéseiben 56 , amikor tudomásul vette a Bizottságnak a növényvédő szerek használatára vonatkozó, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában meghatározott céljait, az Európai Unió Tanácsa rámutatott, hogy e célok elérése a tagállamok és valamennyi érdekelt fél részéről erőfeszítéseket, valamint intenzív együttműködést, konzultációt és összefogást igényel. A Tanács arra is felkérte a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy ezek a célok olyan uniós célok legyenek, amelyek eléréséhez minden tagállamnak nemzeti szintű fellépéssel hozzá kell járulnia. A Tanács következtetéseiben azt kéri, hogy az eddig elért eredmények, valamint a tagállamok eltérő kiindulási pontjai, körülményei és feltételei figyelembevételével határozzák meg ezeket a célokat.

(11)A bioágensek fenntartható védekezési alternatívát jelentenek a vegyipari termékek használatával szemben a károsítók elleni védekezés során. Amint azt az (EU) 2021/1102 tanácsi határozat 57 megjegyzi, a bioágensek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás terén, és kulcsszerepet játszanak az integrált növényvédelem és az ökológiai gazdálkodás sikerében. A biológiai védekezési módszerekhez való hozzáférés megkönnyíti a vegyi növényvédő szerektől való elmozdulást. Helyénvaló arra ösztönözni a mezőgazdasági termelőket, hogy térjenek át az alacsony peszticid-felhasználású mezőgazdasági módszerekre, beleértve az ökológiai gazdálkodást is. Ezért helyénvaló meghatározni a biológiai védekezés fogalmát, amely alapján a tagállamok célelőirányzatokat fogalmazhatnak meg azon növények arányának növelésére, amelyeken bioágenseket alkalmaznak.

(12)A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia célja, hogy jelentős előrelépést érjen el a vegyi növényvédő szerek használatának gazdaságilag életképes módon történő visszaszorításában. E cél elérése érdekében uniós és tagállami szinten a vegyi növényvédő szerek használatának és kockázatának csökkentésére, valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használatára vonatkozó, számszerűsített célokat kell meghatározni az előrehaladás nyomon követése érdekében. A nemzeti célokat a nemzeti jogszabályoknak kell meghatároznia annak érdekében, hogy biztosítsák az ezekkel kapcsolatos megfelelő előrehaladást és elszámoltathatóságot. Ezeket a kötelező erejű nemzeti célokat a tagállamoknak is el kell érniük 2030-ig. A vegyi növényvédő szerek használatának visszaszorítása várhatóan jelentősen csökkenti a hivatásos felhasználók munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázatait.

(13)Tekintettel a múltbéli előrehaladás különböző szintjeire és a peszticidhasználat intenzitása terén fennálló eltérésekre a tagállamok között, némi rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára saját kötelező erejű nemzeti céljaik (a továbbiakban: a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok) meghatározása során. A felhasználás intenzitása a legjobban úgy mérhető, hogy egy adott tagállamban növényvédő szerek formájában forgalomba hozott, és ezért felhasznált hatóanyagok teljes mennyiségét elosztják azzal a felülettel, ahol a hatóanyagokat kijuttatták. A vegyi peszticidek és különösen a veszélyesebb peszticidek használatának intenzitása összekapcsolható a vegyi peszticidektől való nagyobb függőséggel, az emberi egészséget és a környezetet fenyegető nagyobb kockázatokkal, valamint a kevésbé fenntartható gazdálkodási gyakorlatokkal. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céljaik meghatározásakor figyelembe vegyék a vegyi peszticideknek az uniós átlagnál alacsonyabb intenzitását országukban. Helyénvaló előírni azt is, hogy a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céljaik meghatározásakor vegyék figyelembe a vegyi peszticideknek az uniós átlagnál magasabb intenzitását országukban. Ezenfelül a tagállamok korábbi erőfeszítéseinek elismerése érdekében lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok meghatározásakor figyelembe vegyék a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia elfogadása előtt megvalósult, múltbéli előrehaladásukat. Ezzel szemben, amennyiben a tagállamok növelték vagy csupán korlátozott mértékben csökkentették a vegyi növényvédő szerek használatát és a kapcsolódó kockázatot, most nagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok eléréséhez, figyelembe véve a peszticidhasználatuk intenzitását is. Az uniós szintű célok elérése érdekében tett tisztességes és kollektív erőfeszítések és a megfelelő ambíciószint biztosítása érdekében minimális határértékeket kell megállapítani a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok tekintetében. Az EU-nak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkében felsorolt legkülső régiói az Atlanti-óceánon, a Karib-tengeren és az Indiai-óceánon találhatók. Az olyan állandó korlátok miatt, mint az európai kontinenstől való távolságuk, a szigetjellegük és az éghajlatváltozásnak való nagymértékű kitettségük, helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy figyelembe vegyék e régiók növényvédő szerek használatával kapcsolatos sajátos szükségleteit, valamint hogy az egyedi éghajlati viszonyokhoz és növényi kultúrákhoz igazított intézkedéseket hozzanak. Az uniós szintű célok méltányos és kollektív erőfeszítéssel való megvalósulásának biztosítása céljából, amennyiben egy tagállam már 2030 előtt eléri a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célt, nem kell további csökkentési erőfeszítéseket tennie, de szorosan nyomon kell követnie a vegyi növényvédő szerek felhasználásának és kockázatának, valamint a veszélyesebb növényvédő szerek felhasználásának éves ingadozását a vonatkozó 2030-as nemzeti csökkentési cél elérése felé történő előrehaladás biztosítása érdekében. Az átláthatóság érdekében a nemzeti célok ambíciószintjével és a célok elérése felé tett éves előrehaladással kapcsolatos bizottsági ajánlásokra vonatkozó tagállami válaszokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(14)A tagállamoknak nemzeti cselekvési terveket kell kidolgozniuk és közzé tenniük. Annak érdekében, hogy a tagállami nemzeti cselekvési tervek hatékonyak legyenek, mennyiségi célkitűzéseket, azaz a nemzeti jogszabályokban meghatározott, kötelező erejű, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokra és ezzel együtt a nemzeti cselekvési tervben, intézkedésekben, ütemtervekben és mutatókban meghatározott, kapcsolódó célelőirányzatokra való hivatkozásokat kell tartalmazniuk a peszticidhasználat kockázatainak, valamint az emberi egészségre és a környezetre hatásainak csökkentése érdekében. Ez lehetővé teszi a mennyiségi célkitűzések és célok kitűzésének olyan strukturált megközelítését, amely egyértelműen kapcsolódik a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokhoz. Az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés nyomon követése érdekében a tagállamokat arra is kötelezni kell, hogy évente jelentést készítsenek a felhasználásra, a képzésre, a kijuttatásra szolgáló berendezésekre és az integrált növényvédelemre vonatkozó rendelkezések betartásával kapcsolatos célokról és pontos mennyiségi adatokról.

(15)Az uniós szintű csökkentési célok (a továbbiakban: 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok), valamint a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elérése érdekében növelni kell a biológiai védekezés és más nem vegyi alternatívák elérhetőségét és használatát. Ezen alternatívák elérhetősége ösztönözni fogja az alacsony peszticid-felhasználású növényvédelmi gyakorlatok, például az ökológiai gazdálkodás meghonosítását.

(16)A növényvédő szerek fenntartható használatával kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések végrehajtása hatással van a környezetre, a közegészségre, valamint a munkafeltételekre. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosságnak és a szociális partnereknek elegendő lehetőséget biztosítsanak a tagállami nemzeti cselekvési tervek elkészítésében való részvételre és adott esetben az azokkal kapcsolatos konzultációra, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 58 összhangban.

(17)A kapcsolódó jogszabályokkal való összeegyeztethetőség és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a tagállami nemzeti cselekvési terveknek figyelembe kell venniük a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 59 , a 92/43/EGK tanácsi irányelvet 60 , a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 61 , a 91/676/EGK tanácsi irányelvet 62 , a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 63 , az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvet 64 , valamint a természet helyreállításáról szóló xxx/xxx. rendeletet [beillesztendő az elfogadott jogi aktusra való hivatkozás], és összhangban kell lenniük a közös agrárpolitika keretében, az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 65 összhangban összeállított stratégiai tervekkel (KAP stratégiai tervek).

(18)A gazdasági eszközök (beleértve azokat is, amelyek a KAP keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtanak támogatást) kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a növényvédő szerek fenntartható használatára – és különösen a vegyi növényvédő szerek használatának csökkentésére – irányuló célok elérésében. A tagállamoknak nemzeti KAP stratégiai terveikben be kell mutatniuk, hogy a KAP általuk való végrehajtása hozzájárul és támogatja az egyéb vonatkozó uniós jogszabályokat és azok célkitűzéseit, beleértve e rendelet célkitűzéseit is.

(19)Az átláthatóság és a nagyobb előrehaladás ösztönzése érdekében szükséges mérni a tagállamok által a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok és más nemzeti csökkentési célelőirányzatok elérése terén tett előrehaladást. Ezt évente kell megtenni éves eredmény- és végrehajtási jelentések formájában. Az e rendeletnek való megfelelés szintjének egyszerűsített, könnyen összehasonlítható figyelemmel kísérése érdekében a tagállamoknak az ezen rendeletnek a felhasználás, a képzés, a peszticidek kijuttatásához használt berendezések és az integrált növényvédelem tekintetében történő végrehajtásával kapcsolatos mennyiségi adatokat is bele kell foglalniuk a jelentésekbe. Annak érdekében, hogy a Bizottság ösztönözze a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok és a más nemzeti csökkentési célelőirányzatok elérése terén tett előrehaladást (ideértve az ezek elérését támogató intézkedéseket is), a Bizottságnak kétévente elemeznie kell az előrehaladást és az intézkedéseket.

(20)A károsítók elleni védekezés olyan megközelítése, amely az integrált növényvédelem alapján az összes olyan rendelkezésre álló növényvédelmi módszert gondosan mérlegeli, amelyek csökkentik a károsítók populációi kifejlődésének lehetőségét, ugyanakkor a vegyi növényvédő szerek alkalmazását a gazdaságilag és ökológiailag indokolt szinten tartják, valamint a lehető legalacsonyabb szinten tartják az emberi egészséget vagy a környezetet fenyegető kockázatokat. Az „integrált növényvédelem” az egészséges növény olyan fejlődésére helyezi a hangsúlyt, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a mezőgazdasági-ökológiai rendszerek megzavarása, valamint elősegíti a növényi betegségek természetes módon történő leküzdését, és csak akkor alkalmaz vegyszeres védekezést, ha az összes többi védekezési mód kimerült. Az integrált növényvédelem következetes gyakorlati végrehajtásának biztosítása érdekében e rendeletben egyértelmű szabályokat kell megállapítani. Az integrált növényvédelemre vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében a hivatásos felhasználónak mérlegelnie kell és alkalmaznia kell minden olyan módszert és gyakorlatot, amely kerüli a növényvédő szerek használatát. Vegyi növényvédő szereket csak akkor szabad használni, ha minden egyéb védekezési eszközt kimerítettek. E követelmény betartásának biztosítása és monitoringja érdekében fontos, hogy a hivatásos felhasználók nyilvántartást vezessenek a növényvédő szerek alkalmazásának okairól, vagy az integrált növényvédelem elvével összhangban meghozott bármely egyéb intézkedés okairól, valamint az integrált növényvédelem általuk történő megvalósításának támogatására független tanácsadóktól kapott tanácsokról. Ezekre a nyilvántartásokra légi kijuttatás esetében is szükség van.

(21)Az adatok felesleges megkettőzésének elkerülése érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes formanyomtatványt a tagállamok számára az integrált növényvédelemmel összhangban megtett intézkedések vonatkozásában a hivatásos felhasználók által vezetett nyilvántartások, valamint az 1107/2009/EK rendelet 67. cikke alapján vezetett nyilvántartások egyesítésére.

(22)Az integrált növényvédelem betartásának elősegítése érdekében olyan terményspecifikus szabályokat kell megállapítani, amelyeket a hivatásos felhasználónak be kell tartania az adott kultúrnövényre és azon régióra vonatkozóan, ahol a hivatásos felhasználó működik. Az ilyen szabályoknak az integrált növényvédelem követelményeit az adott növénykultúrára vonatkozó, ellenőrizhető kritériumokká kell alakítaniuk. Annak biztosítása érdekében, hogy a terményspecifikus szabályok összhangban legyenek az integrált növényvédelem követelményeivel, részletszabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy ezeknek mit kell magukban foglalniuk, és a Bizottságnak ellenőriznie kell a gyakorlatban azok kidolgozását, végrehajtását és érvényesítését.

(23)Annak ellenőrzése érdekében, hogy a hivatásos felhasználók megfelelnek-e az integrált növényvédelemnek, az integrált növényvédelemre és növényvédő szerek használatára vonatkozó elektronikus nyilvántartást kell vezetni azzal a céllal, hogy ellenőrizni lehessen az integrált növényvédelemmel kapcsolatosan e rendeletben meghatározott szabályok betartását, és támogatni lehessen az uniós szakpolitika fejlődését. A nemzeti statisztikai hivatalok számára hozzáférést kell biztosítani a nyilvántartáshoz a hivatalos statisztikáknak a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 66 V. fejezetével összhangban történő fejlesztése, előállítása és közzététele érdekében. Ebben a nyilvántartásban szerepelnie kell bármely megelőző intézkedésnek vagy beavatkozásnak és az adott megelőző intézkedés vagy beavatkozás indoklásának. Ez biztosítja az illetékes hatóságok számára a szükséges információkat annak ellenőrzéséhez, hogy egy hivatásos felhasználó esetében sor került-e az integrált növényvédelemmel összhangban lévő döntéshozatali eljárásra, mielőtt meghatározta volna a konkrét megelőző intézkedést vagy beavatkozást. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az integrált növényvédelem támogatásához évente szükséges tanácsadással kapcsolatos adatokat is annak ellenőrzése érdekében, hogy az integrált növényvédelemmel kapcsolatos hosszabb távú stratégiai tervezés megtörténik.

(24)Annak biztosítása érdekében, hogy a növényvédő szereket és a kijuttató berendezéseket az emberi egészséget és a környezetet védelmező módon használják fel, általános követelményeket kell előírni a hivatásos felhasználók számára az egyes növényvédő szerek vagy kijuttató berendezések használatához szükséges képzéssel, a veszélyesebb növényvédő szerek használatával, továbbá a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálati követelményeinek betartásával kapcsolatban.

(25)A növényvédő szerek használatának különösen kedvezőtlen hatásai lehetnek bizonyos, a lakosság vagy a veszélyeztetett csoportok, illetve közösségek által gyakran használt területeken, ahol emberek élnek és dolgoznak, valamint az ökológiailag érzékeny területeken, úgymint a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 67 és a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel 68 összhangban védett Natura 2000 területeken. Ha a lakosság által használt területeken növényvédő szereket használnak, nagy a valószínűsége annak, hogy az emberek ki lesznek téve az ilyen növényvédő szereknek. Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében ezért be kell tiltani a növényvédő szerek használatát az érzékeny területeken és az ilyen területek 3 méteres körzetében. A tilalomtól való eltérések csak bizonyos feltételek mellett és eseti alapon engedélyezhetők.

(26)A vízi környezet és az ivóvízkészletek különösen érzékenyek a növényvédő szerekre. A vízi környezet védelme érdekében ezért be kell tiltani a növényvédő szerek használatát a felszíni vizekkel borított területeken és azok környékén. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell bevezetniük a felszíni és felszín alatti vizek, a part menti és tengeri vizek állapotromlásának elkerülése érdekében, valamint a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérésére, továbbá a vízi környezet és az ivóvízkészletek növényvédő szerek hatásaitól való megóvására. Ezen túlmenően fontos, hogy a hivatásos felhasználók képzést kapjanak arra vonatkozóan, hogy miként tudják minimálisra csökkenteni vagy kiküszöbölni egyes „ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, vagy „mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” besorolású növényvédő szerek alkalmazását. Szintén fontos, hogy a hivatásos felhasználók az alacsony kockázatú növényvédő szerek vagy nem vegyi alternatívák előnyben részesítésének fontosságával, a permetelsodródást csökkentő technológia alkalmazásával és a kockázatmérséklő intézkedésekkel kapcsolatos képzésben részesüljenek.

(27)A precíziós gazdálkodás olyan mezőgazdasági gazdálkodási rendszereket jelent, amelyek gondosan hozzáigazítják a növénytermesztést a helyi (például a parcellákban uralkodó) feltételekhez. A meglévő technológia alkalmazása – beleértve az uniós űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások (Galileo és Kopernikusz) használatát – jelentős mértékben csökkentheti a peszticidhasználatot. Ezért olyan jogszabályi keretet kell előírni, amely ösztönzi a precíziós gazdálkodás fejlesztését. A növényvédő szerek repülőgépről történő kijuttatása (beleértve a repülőgépekkel, helikopterekkel és drónokkal történő kijuttatást is) általában kevésbé precíz, mint más kijuttatási módok, ezért potenciálisan káros hatással lehet az emberi egészségre és a környezetre. A légi kijuttatást ezért be kell tiltani eseti alapon adható, korlátozott eltérésekkel, amennyiben az kevésbé káros hatással van az emberi egészségre és a környezetre, mint bármely alternatív kijuttatási módszer, vagy nincs működőképes alternatív kijuttatási módszer. A légi kijuttatásra kiadott engedélyek alapján végrehajtott légi kijuttatások számának rögzítése is szükséges, hogy egyértelmű adatok álljanak rendelkezésre arról, hogy ténylegesen hány olyan légi kijuttatásra került sor, amely kapott engedélyt.

(28)Valószínű azonban, hogy bizonyos pilóta nélküli repülőgépek (beleértve a drónokat is) lehetővé teszik a növényvédő szerek célzott légi kijuttatását. Az ilyen pilóta nélküli repülőgépek a célzott kijuttatásnak köszönhetően valószínűleg segítenek csökkenteni a növényvédő szerek használatát, és következésképpen hozzájárulnak az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok csökkentéséhez a szárazföldi permetező berendezésekkel összehasonlítva. Ezért helyénvaló e rendeletben kritériumokat megállapítani egyes pilóta nélküli légi járműveknek a légi kijuttatás tilalma alóli mentességére vonatkozóan. A jelenlegi tudományos bizonytalanság miatt helyénvaló 3 évvel elhalasztani e mentesség alkalmazását.

(29)A növényvédő szerek kezelése (ideértve az ilyen szerek tárolását, hígítását és keverését), a kijuttató berendezések használat utáni tisztítása, a tartályban maradó keverékek visszanyerése és ártalmatlanítása, valamint az üres csomagolóanyagok és a növényvédőszer-maradványok ártalmatlanítása különös kockázatot jelent az emberre és a környezetre nézve. Ezért helyénvaló az e tevékenységekkel foglalkozó egyedi intézkedésekről rendelkezni. Amennyiben a növényvédő szerek használata, tárolása és ártalmatlanítása megköveteli a munkahelyi egészségügyi és biztonsági minimumkövetelmények betartását, ezeket a követelményeket többek között a 89/391/EGK tanácsi irányelv 69 , a 89/656/EGK tanácsi irányelv 70 , a 98/24/EK tanácsi irányelv 71 , a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 72 , valamint a 2009/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 73 határozza meg.

(30)Tekintettel a növényvédő szerek használatával kapcsolatos tanácsadás – mint az emberi egészséget és a környezetet védő módon, az integrált növényvédelemmel összhangban történő felhasználásuk támogatására szolgáló eszköz – jelentőségére, fontos, hogy a tanácsadók megfelelő képzésben részesüljenek.

(31)A növényvédő szerek értékesítése fontos eleme a forgalmazási láncnak, mert lehetővé teszi a forgalmazók számára, hogy megadják a szükséges tájékoztatást a megfelelő használat támogatása érdekében. Az értékesítéskor a vásárló vagy a végfelhasználó számára az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó biztonsági utasításokra vonatkozó konkrét tanácsokkal kell szolgálni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az adott növényvédő szer helyes használatát megkönnyítő kérdések megválaszolását. A nem hivatásos felhasználók számára az értékesítés helyén általános tájékoztatást kell biztosítani a növényvédő szerek biztonságos használatáról, kezeléséről és tárolásáról, valamint az ilyen szerek csomagolásának ártalmatlanításáról, mivel ezek a felhasználók általában nem rendelkeznek ugyanazokkal a gyakorlati ismeretekkel, mint a hivatásos felhasználók.

(32)Elengedhetetlen, hogy a tagállamok a növényvédő szerekkel foglalkozó forgalmazók, tanácsadók és hivatásos felhasználók számára alap- és nyomon követő képzési rendszereket, valamint e képzések nyilvántartására szolgáló tanúsítási rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn, hogy lehetővé tegyék, hogy ezek a gazdasági szereplők teljes mértékben tudatában legyenek az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatoknak, illetve az azokat a lehető legnagyobb mértékben csökkentő megfelelő intézkedéseknek. A tanácsadók képzésének átfogóbbnak kell lennie, mint a forgalmazók és a hivatásos felhasználók képzésének, mivel nekik képesnek kell lenniük támogatni az integrált növényvédelem és a terményspecifikus szabályok megfelelő végrehajtását. Hivatásos felhasználásra engedélyezett növényvédő szert csak képzési tanúsítvánnyal rendelkező személyek használhatnak vagy vásárolhatnak. Ezen túlmenően a növényvédő szereknek az emberi egészség és a környezet szempontjából biztonságos felhasználásának biztosítása érdekében a forgalmazók számára elő kell írni, hogy a növényvédő szerek hivatásos és nem hivatásos vásárlói számára egyaránt biztosítsanak termékspecifikus tájékoztatást az értékesítés helyén.

(33)Annak biztosítása érdekében, hogy a károsítók elleni védekezési technikák esetében tervezett, több vegetációs perióduson át tartó megközelítést alkalmaznak a vegyi növényvédő szerek használatának lehető legkisebbre csökkentése céljából, valamint az integrált növényvédelem megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében elő kell írni a hivatásos felhasználók számára, hogy a károsítók elleni védekezés kapcsán rendszeresen konzultáljanak képzett, független tanácsadókkal, hogy a növényvédő szereket csak végső esetben alkalmazzák.

(34)Figyelembe véve a növényvédő szerek lehetséges kockázatait az emberi egészségre és a környezetre, a lakosság számára megfelelőbb tájékoztatást kell biztosítani az ilyen szerek használatának általános hatásairól figyelemfelkeltő programokon, a forgalmazókon keresztül továbbított információkon és egyéb megfelelő intézkedéseken keresztül.

(35)Az akut mérgezési balesetekkel és a személyek növényvédő szereknek való expozíciójából eredő krónikus mérgezésekkel kapcsolatos tendenciák jobb megértése érdekében minden tagállamnak össze kell gyűjtenie az ilyen tendenciákra vonatkozó információkat. A Bizottságnak uniós szinten is figyelemmel kell kísérnie az általános tendenciákat.

(36)A növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása érdekében szükséges a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések rendszeres műszaki vizsgálatára szolgáló rendszerek előírása. Tekintettel az olyan hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések potenciálisan alacsony hatására, amelyek használata nagyon csekély arányú, helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy kevésbé szigorú vizsgálati követelményeket állapítsanak meg, és eltérő vizsgálati intervallumokat írjanak elő az ilyen berendezésekre vonatkozóan. Ezenfelül az új kézi permetező berendezéseknek vagy a háti permetezőknek a vizsgálat költségeihez képest viszonylag alacsony beszerzési költsége miatt indokolt biztosítani az ilyen berendezések kötelező vizsgálatától való nemzeti eltérés lehetőségét azzal a feltétellel, hogy sor kerül egy kockázatértékelésre, amely kiterjed az ilyen berendezések által az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatokra. Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell a berendezés használatának mértékére vonatkozó becslést. A vizsgálati követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében elő kell írni, hogy minden tagállam hozza létre a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések nyilvántartását, és azt tartsa naprakészen. Mivel egyes kijuttatáshoz használt berendezések nem rendelkeznek egyedi azonosítókkal, elő kell írni, hogy egyedi azonosítóval kell ellátni az ilyen kijuttatáshoz használt berendezéseket, hogy biztosítsák az összes berendezés fizikai azonosítását.

(37)A növényvédőszer-használat emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak és kockázatainak csökkentése terén elért előrehaladás monitoringja érdekében továbbra is alkalmazni kell a harmonizált kockázati mutatóknak a 2009/128/EK irányelv alapján létrehozott rendszerét.

(38)A növényvédő szerekről az 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 74 összhangban gyűjtött statisztikai adatokat kell felhasználni e harmonizált kockázati mutatók, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégián alapuló, kötelező erejű uniós és nemzeti célok elérése felé tett előrehaladás kiszámításához. Tekintettel arra, hogy a peszticidhasználat évről évre között ingadozik, különösen az időjárástól függően, az ilyen ingadozások figyelembevétele érdekében egy hároméves alapidőszak megfelelő. Az 1. és 2. harmonizált kockázati mutató kiszámításának alapidőszaka 2011–2013, mivel ez volt az első hároméves időszak, amelyre vonatkozóan az 1185/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságnak adatot szolgáltattak, és egybeesik a 2009/128/EK irányelv hatálybalépésével. A 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok irányába tett előrehaladás kiszámításához használt alapidőszak 2015–2017, mivel „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia kihirdetésekor ez volt a legutóbbi hároméves időszak, amelyre vonatkozóan rendelkezésre álltak adatok. Az új 2a. harmonizált kockázati mutató kiszámításához használt alapidőszak 2022–2024, mivel ez lesz az első hároméves időszak, amelyre vonatkozóan az egyes növényvédelmi szükséghelyzeti engedélyek alapján kezelt területekre vonatkozó adatok rendelkezésre fognak állni.

(39)Jelenleg a növényvédő szerek forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos egyetlen megbízható uniós szintű statisztikai adatokat a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségére vonatkozó statisztikák, valamint az 1107/2009/EK rendelet alapján nyújtott növényvédelmi szükséghelyzeti engedélyek számára vonatkozó adatok jelentik. Ezeket a statisztikákat használja a Bizottság a 2009/128/EK irányelv szerinti 1. és 2. harmonizált kockázati mutató kiszámításához, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégián alapuló, kötelező 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok és 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok felé tett előrehaladás kiszámításához. Az új, 2a. harmonizált kockázati mutatót a Bizottság a növényvédelmi szükséghelyzeti engedélyek számára, az ezen engedélyek hatálya alá tartozó növényvédő szerek hatóanyagainak tulajdonságaira, valamint az ilyen engedélyek alapján kezelt területekre vonatkozó statisztikák alapján számítja ki a növényvédelmi szükséghelyzeti engedélyekből eredő kockázatok jobb számszerűsítése érdekében.

(40)Az átláthatóság, valamint az összes tagállam általi egységes végrehajtás biztosítása érdekében, a két uniós és a két nemzeti 2030-ra vonatkozó csökkentési cél elérése felé tett előrehaladás kiszámításának módszerét, valamint a harmonizált kockázati mutatók uniós és nemzeti szintű kiszámításának módszerét e rendelet mellékletében kell meghatározni.

(41)A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia elismeri, hogy sürgős fellépésre van szükség a biológiai sokféleség védelme érdekében. Bizonyíték van a fajok (különösen a rovarok és beporzók) számának széles körű visszaesésére az Unióban. A biológiai sokféleség csökkenését többek között a növényvédő szerek használata okozza, miközben a jelenlegi uniós szakpolitikai eszközök keretében végrehajtott tagállami intézkedések még nem tudták megállítani a biológiai sokféleség csökkenésének e tendenciáját. Ezért alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a növényvédő szereket úgy használják, hogy számos intézkedés révén – ideértve a képzést, a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálatát, valamint a vízi környezet és az érzékeny területek védelmét – csökkentsék e szerek vadon élő állatokra gyakorolt káros hatásainak kockázatát.

(42)A Bizottság és az e rendelet nemzeti szintű végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az e rendelet alapján kijelölt illetékes hatóságokról.

(43)Az e rendeletben meghatározott kötelezettségek érvényesítése érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Szintén fontos előírni, hogy a tagállamok az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket díjak vagy illetékek formájában megtérítsék annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak az illetékes hatóságok rendelkezésére.

(44)Mivel e rendelet célját – nevezetesen az emberi egészségnek és a környezetnek a növényvédő szerek használatával összefüggő kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelmét, valamint „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és az uniós biodiverzitási stratégiájában meghatározott célok elérését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az e szerek használatának mértéke, valamint a hozzájuk kapcsolódó kockázati profilok összetettsége és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45)Olyan tevékenységeket, amelyeket az illetékes hatóságok vagy a bizonyos hatósági ellenőrzési feladatok végzésére felhatalmazott egyéb szervezetek, illetve természetes személyek végeznek annak ellenőrzése céljából, hogy a gazdasági szereplők megfelelnek-e e rendeletnek, a növényvédő szerek kijuttatására használt berendezésekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok kivételével az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 75 szabályozza. Ezért e rendeletnek csak a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálatára vonatkozó ellenőrzésekről kell rendelkeznie.

(46)A műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a hivatásos felhasználók és tanácsadók integrált növényvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeire, a hivatásos használatban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálatára, a harmonizált kockázati mutatók kiszámítására, az éves eredmény- és végrehajtási jelentések keretében benyújtandó adatokra és a kijuttató berendezésekkel kapcsolatos bejelentő formanyomtatványra vonatkozó rendelkezések, valamint a II. III., IV., V. és VI. melléklet módosítására. Hasonlóképpen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse e rendeletet a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó bizonyos tényezőkre vonatkozó pontos kritériumok megállapításával, amint a műszaki és a tudományos fejlődés lehetővé teszi ilyen pontos kritériumok kidolgozását. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 76 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet értékelését annak felmérése érdekében, hogy e rendelet hatékonyan és eredményesen éri-e el céljait, koherens és továbbra is releváns-e, valamint hozzáadott értéket biztosít-e uniós szinten.

(48)E rendelet hivatásos felhasználók által az elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba történő bejegyzésekre, a nyilvántartásban szereplő információk illetékes hatóságok általi összefoglalására és elemzésére, valamint az akut mérgezési balesetekről és a krónikus mérgezésekről szóló tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek egységes végrehajtása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 77 megfelelően kell gyakorolni.

(49)Ennek a rendeletnek a tagállamok általi végrehajtása új és fokozott kötelezettségeket fog eredményezni a mezőgazdasági termelők és más peszticidhasználók számára. Ezek némelyike az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 78 III. mellékletében felsorolt, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek és előírásoknak minősül, amelyeket – az említett rendelettel összhangban – a mezőgazdasági termelők kötelesek betartani ahhoz, hogy KAP-kifizetésekben részesülhessenek, míg a kötelező követelmények jelentette alapvonalon túlmutató egyéb követelmények önkéntes rendszerek, például az (EU) 2021/2115 rendelet 31. cikke szerinti éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek keretében kiegészítő kifizetésekkel jutalmazhatók. Az (EU) 2021/2115 rendelet 31. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 70. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja előírja, hogy a KAP-finanszírozás csak olyan éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszer vagy agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalás keretében végrehajtott gyakorlatokra vehető igénybe, amely túlmutat a vonatkozó jogszabályi gazdálkodási követelményeken és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó, az említett rendelet alapján megállapított szabványokon, valamint a műtrágyahasználatra, a növényvédő szerek használatára és az állatjólétre vonatkozó releváns minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb releváns kötelező követelményeken. Mivel a mezőgazdasági termelőket és más felhasználókat pénzügyileg támogatni kell a peszticidek fenntarthatóbb használatára való átállásuk során, az (EU) 2021/2115 rendeletet módosítani kell, lehetővé téve az e rendelettel összhangban előírt követelmények finanszírozását az átmeneti időszakban. Ezt a tagállamoknak biztosított kivételes lehetőséget, hogy további finanszírozást nyújthassanak az e rendelet végrehajtása során hozott intézkedések kapcsán, a mezőgazdasági termelők és más felhasználók e rendelet alkalmazásából eredő bármely kötelezettségére alkalmazni kell, beleértve az integrált növényvédelem növényspecifikus szabályai által előírt kötelező gazdálkodási gyakorlatokat is. Ezenkívül az (EU) 2021/2115 rendelet 73. cikkének (5) bekezdése értelmében a mezőgazdasági termelők által az uniós jog által előírt új követelményeknek való megfelelés érdekében végrehajtott beruházások legfeljebb 24 hónapig támogathatók attól a naptól számítva, amelyen a követelmények kötelezővé váltak a mezőgazdasági üzemre nézve. Hasonlóképpen, hosszabb átmeneti időszakot kell megállapítani azon beruházások esetében, amelyek megfelelnek az e rendelettel összhangban a mezőgazdasági termelők számára előírt követelményeknek. Ezért az (EU) 2021/2115 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(50)E rendelet alkalmazását el kell halasztani annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők felkészülhessenek az általa bevezetett követelményekre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó szabályokat állapít meg, amennyiben előírja a vegyi növényvédő szerek használatának és a kapcsolódó kockázatoknak a csökkentésére vonatkozó célok kitűzését és 2030-ig történő elérését, a növényvédő szerek és az azok kijuttatására szolgáló berendezések használatával, tárolásával, értékesítésével és ártalmatlanításával kapcsolatos követelményeket határoz meg, és előírja a kapcsolódó képzést és figyelemhívást, valamint az integrált növényvédelem megvalósítását.

2. cikk

Tevékenységi kör

Ez a rendelet azokra a növényvédő szerekre vonatkozik, amelyek – abban a formában, ahogy eljutnak a felhasználóhoz – hatóanyagokból, védőanyagokból vagy kölcsönhatás-fokozókból állnak, vagy ilyet tartalmaznak, és amelyek alábbi felhasználási célok egyikét szolgálják:

a)növények vagy növényi termékek védelme minden kártékony organizmussal szemben, vagy az ilyen organizmusok hatásának megakadályozása, kivéve, ha e szerek fő rendeltetése nem a növények vagy növényi termékek védelme, hanem inkább higiéniai célzatú;

b)a növények élettani folyamatainak befolyásolása, mint például a növekedést befolyásoló anyagok, kivéve a tápanyagokat és a növényi biostimulánsokat;

c)a növényi termékek tartósítása, amennyiben ezek az anyagok vagy növényvédő szerek nem képezik a tartósítószerekre vonatkozó különös uniós rendelkezések tárgyát;

d)nemkívánatos növények vagy növényrészek elpusztítása, az algák kivételével, kivéve, ha a szereket talajban vagy vízben, növényvédelmi célból alkalmazzák;

e)növények nem kívánatos növekedésének szabályozása vagy megakadályozása, az algák kivételével, kivéve, ha a termékeket a talajon vagy a vízen alkalmazzák a növények védelme érdekében.

E szerek a továbbiakban: a növényvédő szerek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„vegyi növényvédő szer”: vegyi hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer, kivéve a biológiai eredetű természetes eszközöket vagy azokkal azonos anyagokat, például mikroorganizmusokat, szemiokemikáliákat, az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 6. pontjában meghatározott növényi termékekből származó kivonatokat, vagy gerinctelen makroorganizmusokat alkalmazó növényi termékeket;

2.„kis kockázatú növényvédő szer”: az 1107/2009/EK rendelet 47. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedélyezett növényvédő szer;

3.„vegyi hatóanyag”: mikroorganizmustól, szemiokemikáliától vagy az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 6. pontjában meghatározott növényi termékből származó kivonattól eltérő hatóanyag;

4.„biológiai sokféleség”: az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 29. pontjában meghatározott biológiai sokféleség;

5.„veszélyesebb növényvédő szer”: egy vagy több az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt hatóanyagot tartalmazó, illetve egy vagy több az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer;

6.„mezőgazdasági hasznosítású terület”: az (EU) 2018/1091 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79 2. cikkének e) pontjában meghatározott használt mezőgazdasági terület;

7.„hivatásos felhasználó”: minden olyan személy, aki hivatásos tevékenysége során növényvédő szert használ;

8.„forgalmazó”: minden olyan személy, aki növényvédő szert forgalomba helyez, ideértve a nagykereskedőt, szállítót és a kiskereskedőt;

9.„tanácsadó”: minden olyan személy, aki az integrált növényvédelemre és a növényvédő szerek biztonságos használatára vonatkozóan – szakmai minőségben vagy kereskedelmi szolgáltatás keretében – tanácsot ad, ideértve a magántanácsadókat és a közszférában működő tanácsadó szolgálatokat is;

10.„kijuttató berendezés”: minden olyan berendezés, amelynek egy növényvédő szer kijuttatására való használata a gyártás időpontjában észszerűen előrelátható, valamint az ilyen berendezések hatékony működéséhez elengedhetetlen tartozékok, a növényvédő szerekkel kezelt szaporítóanyag vetésére vagy ültetésére szolgáló berendezések kivételével;

11.„hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés”: a következők bármelyike:

a)hivatásos felhasználó által növényvédő szerek kijuttatására használt kijuttató berendezés;

b)vízszintes vagy függőleges szórókerettel vagy légfúvásos gyümölcspermetezővel felszerelt kijuttató berendezés, függetlenül attól, hogy használják-e növényvédő szerek kijuttatására;

12.„légi kijuttatás”: növényvédő szer légi járművel történő kijuttatása;

13.„pilóta nélküli légi jármű”: bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes;

14.„hivatásos felhasználásra engedélyezett növényvédő szer”: az 1107/2009/EK rendelet 31. cikkével összhangban kizárólag hivatásos felhasználók számára engedélyezett növényvédő szer;

15.„integrált növényvédelem”: az összes rendelkezésre álló olyan növényvédelmi módszer gondos mérlegelése, amelyek csökkentik a károsítók populációi kifejlődésének lehetőségét, ugyanakkor a vegyi növényvédő szerek alkalmazását a gazdaságilag és ökológiailag indokolt szinten tartják, valamint a lehető legalacsonyabb szinten tartják az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatokat;

16.„érzékeny terület”: a következők bármelyike:

a)lakosság által használt terület, például közpark vagy -kert, üdülőterület, sportpálya vagy közút;

b)túlnyomórészt az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 14. pontjában meghatározott sérülékeny csoportok által használt terület;

c)az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által fenntartott legfrissebb Corine (Környezeti információk összehangolása) felszínborítási rendszerben 1. szintű besorolásként (mesterséges felszínborítás) meghatározott emberi települések (olyan közösségek, amelyben emberek élnek és dolgoznak), (kivéve a 2–1.2. szintet: Ipari, kereskedelmi és szállítási egységek és a 2–1.3. szintet: Bányák, szemétlerakók és építési területek) 80 ;

d)vízfolyással vagy vizes létesítménnyel borított városi terület;

e)a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó uniós előírások (GAEC-előírások) – az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében szereplő 8. sz. GAEC-előírás – szerinti, nem termelési célú területek;

f)ökológiailag érzékeny terület, ami a következők bármelyikét jelenti:

i.a 2000/60/EK irányelv szerinti bármely védett terület, beleértve a lehetséges védőövezeteket, valamint e területeknek az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 81 szerinti, az ivóvíz-kivételi pontokra vonatkozó kockázatértékelési eredményeket követő módosításait is;

ii.a 92/43/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzéken szereplő közösségi jelentőségű területek és az említett irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt különleges természetmegőrzési területek, valamint a 2009/147/EK irányelv 4. cikke szerint besorolt különleges természetvédelmi területek, és a nemzeti szinten kijelölt védett területek jegyzékébe (CDDA) a tagállamok által jelentett bármely más nemzeti, regionális vagy helyi védett terület;

iii.minden olyan terület, amelyről a beporzó fajoknak a(z) xxx/xxx rendelet [beillesztendő az elfogadott jogi aktusra való hivatkozás] 17. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban folytatott megfigyelése megállapítja, hogy ott egy vagy több, az európai vörös listákon kipusztulással fenyegetettnek minősített beporzó faj él;

17.„zárlati károsító”: az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 82 3. cikkében meghatározott zárlati károsító;

18.„idegenhonos inváziós faj”: az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 83 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott idegenhonos inváziós faj;

19.„felszíni víz”: a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott felszíni víztest;

20.„felszín alatti víz”: a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott felszín alatti víztest;

21.„kockázati mutató”: olyan mérőszám, amely a növényvédő szerek használatával összefüggő, az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatok relatív változását jelzi, és amelyet a VI. mellékletben meghatározott módszer szerint számítanak ki;

22.„nem vegyi módszerek”: a vegyi növényvédő szerek alternatívái;

23.„biológiai védekezés”: a növényekre vagy növényi termékekre káros organizmusok elleni védelem biológiai eredetű természetes eszközökkel vagy azokkal azonos anyagokkal, például mikroorganizmusokkal, szemiokemikáliákkal, az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 6. pontjában meghatározott növényi termékekből származó kivonatokkal, vagy gerinctelen makroorganizmusokkal.

II. FEJEZET

A VEGYI NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HASZNÁLATÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ CÉLOK

4. cikk

A vegyi növényvédő szerek használatával kapcsolatos, 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok

(1)A nemzeti célok 5. cikkel összhangban történő elfogadásával és elérésével minden tagállam hozzájárul ahhoz, hogy 2030-ra uniós szinten 50 %-kal csökkenjen mind a vegyi növényvédő szerek használata, mind azok kockázata (a továbbiakban: a 2030-ra vonatkozó 1. uniós csökkentési cél), valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használata (a továbbiakban: a 2030-ra vonatkozó 2. uniós csökkentési cél) a 2015., 2016. és 2017. év átlagához képest (a továbbiakban együttesen: a 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok).

(2)A 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok elérése irányába tett előrehaladást a Bizottság évente kiszámítja az I. mellékletben meghatározott módszertannak megfelelően.

5. cikk

A vegyi növényvédő szerek használatával kapcsolatos, 2030-ra vonatkozó tagállami csökkentési célok

(1)[Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 6 hónap]-ig minden tagállam nemzeti célokat fogad el a nemzeti jogszabályaiban annak érdekében, hogy 2030-ig elérje a következőknek az e cikknek megfelelően, a 2015., 2016. és 2017. év átlagához viszonyítva meghatározott csökkentését:

a)az I. mellékletben meghatározott vegyi növényvédő szerek használata és kockázata (a továbbiakban: a 2030-ra vonatkozó 1. nemzeti csökkentési cél);

b)az I. mellékletben meghatározott veszélyesebb növényvédő szerek használata (a továbbiakban: a 2030-ra vonatkozó 2. nemzeti csökkentési cél).

E rendelet alkalmazásában az első albekezdés a) és b) pontjában felsorolt két nemzeti csökkentési célt együttesen „2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céloknak” nevezzük.

(2)Az egyes tagállamoknak a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elérése irányába tett előrehaladását a Bizottság évente kiszámítja az I. mellékletben meghatározott módszertannak megfelelően.

(3)2030-ig minden tagállamnak el kell érnie az (1) bekezdésben említett célokat. Az a tagállam, amely már 2030 előtt eléri valamely, 2030-ra kitűzött csökkentési célját, nem köteles további csökkentési erőfeszítéseket tenni. Figyelemmel kell kísérnie ugyanakkor az éves ingadozásokat annak érdekében, hogy fenntartsa a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési cél tekintetében elért haladást.

(4)Az (5)–(8) bekezdésre is figyelemmel a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokat olyan szinten kell meghatározni, hogy az adott tagállamban a 2015., 2016. és 2017. év átlaga, valamint 2030. év átlaga között legalább 50 %-os csökkenést érjenek el.

(5)A tagállam a (4) bekezdésben említett vegyi növényvédő szerek felhasználására és kockázatára vonatkozó nemzeti célértékét egy olyan százalékos arányra csökkentheti, amely az e bekezdés második albekezdésében meghatározott, az intenzitásra vonatkozó érték és az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott, felhasználásra és kockázatra vonatkozó érték között félúton van. Ha ez a százalékos arány meghaladja az 50 %-ot, a tagállam a szóban forgó százalékra emeli nemzeti célját.

Az intenzitásra vonatkozó érték a következő:

a)35 %, ha egy tagállamban a vegyi növényvédő szerek súlyozott felhasználási intenzitásának és kockázatának 2015., 2016. és 2017. évi átlaga az uniós átlagnak kevesebb, mint 70 %-a;

b)50 %, ha egy tagállamban a vegyi növényvédő szerek súlyozott felhasználási intenzitásának és kockázatának 2015., 2016. és 2017. évi átlaga az uniós átlag 70 %-a és 140 %-a között van;

c)65 %, ha egy tagállamban a vegyi növényvédő szerek súlyozott felhasználási intenzitásának és kockázatának 2015., 2016. és 2017. évi átlaga az uniós átlagnak több, mint 140 %-a.

A felhasználásra és a kockázatra vonatkozó érték a következő:

a)ha egy tagállam a 2011., 2012. és 2013. év átlaga és a 2015., 2016. és 2017. év átlaga között az uniós átlagnál nagyobb mértékben csökkentette a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát, az elért csökkentés és az uniós átlagos csökkentés közötti különbséget 50 %-ból kivonva megállapított szám;

b)ha egy tagállam növelte a vegyi növényvédő szerek használatát, vagy a 2011., 2012. és 2013. év átlaga és a 2015., 2016. és 2017. év átlaga közötti különbség alapján az uniós átlagnál kisebb mértékben csökkentette a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát, az elért csökkentés vagy (adott esetben) növekedés és az uniós átlagos csökkentés közötti különbséget 50 %-hoz hozzáadva megállapított, de a 70 %-ot meg nem haladó szám.

E bekezdés alkalmazásában a „vegyi növényvédő szerek súlyozott felhasználási intenzitása és kockázata” az egy tagállamban évente eladott növényvédő szerekben található vegyi hatóanyagok kilogrammban kifejezett mennyiségének megfelelő érték, az I. melléklet táblázatának iii. sorában meghatározott veszélyességi súlyok szerint súlyozva, és elosztva az adott tagállam mezőgazdasági hasznosítású területének hektárban kifejezett mennyiségével.

(6)A tagállam a (4) bekezdésben említett veszélyesebb növényvédő szerek felhasználására vonatkozó nemzeti célértékét egy olyan százalékos arányra csökkentheti, amely az e bekezdés második albekezdésében meghatározott, az intenzitásra vonatkozó érték és az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott, felhasználásra vonatkozó érték között félúton van. Ha ez a százalékos arány meghaladja az 50 %-ot, a tagállam a szóban forgó százalékra emeli nemzeti célját.

Az intenzitásra vonatkozó érték a következő:

a)35 %, ha egy tagállamban a veszélyesebb növényvédő szerek használata intenzitásának 2015., 2016. és 2017. évi átlaga az uniós átlagnak kevesebb, mint 70 %-a;

b)50 %, ha egy tagállamban a veszélyesebb növényvédő szerek használata intenzitásának 2015., 2016. és 2017. évi átlaga az uniós átlag 70 %-a és 140 %-a között van;

c)65 %, ha egy tagállamban a veszélyesebb növényvédő szerek használata intenzitásának 2015., 2016. és 2017. évi átlaga több, mint az uniós átlag 140 %-a.

A felhasználásra vonatkozó érték a következő:

a)ha egy tagállam a 2011., 2012. és 2013. év átlaga és a 2015., 2016. és 2017. év átlaga között az uniós átlagnál nagyobb mértékben csökkentette a veszélyesebb növényvédő szerek használatát, az elért csökkentés és az uniós átlagos csökkentés közötti különbséget 50 %-ból kivonva megállapított szám;

b)ha egy tagállam növelte a veszélyes növényvédő szerek használatát, vagy a 2011., 2012. és 2013. év átlaga és a 2015., 2016. és 2017. év átlaga közötti különbség alapján az uniós átlagnál kisebb mértékben csökkentette a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát, az elért csökkentés vagy (adott esetben) növekedés és az uniós átlagos csökkentés közötti különbséget 50 %-hoz hozzáadva megállapított, de a 70 %-ot meg nem haladó szám.

E bekezdés alkalmazásában a „veszélyesebb növényvédő szerek felhasználási intenzitása” az egy tagállamban évente eladott veszélyesebb növényvédő szerekben található vegyi hatóanyagok kilogrammban kifejezett mennyiségének megfelelő érték és az adott tagállam mezőgazdasági hasznosítású területe hektárban kifejezett mennyiségének hányadosát jelenti.

(7)A Szerződés 349. cikke szerinti legkülső régiókkal rendelkező tagállamok a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elfogadásakor figyelembe vehetik e régiók növényvédő szerek használatával kapcsolatos sajátos, e régiók egyedi éghajlati viszonyai és növényi kultúrái miatt fennálló szükségleteit.

(8)Az (5), a (6) és a (7) bekezdés alkalmazása semmilyen esetben sem eredményezheti azt, hogy a 2030-as nemzeti csökkentési célok bármelyike alacsonyabb 35 %-nál.

(9)… [Kiadóhivatal, kérjük illesszék be a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 7 hónap]-ig minden tagállam közli a Bizottsággal a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céljait.

(10)Amennyiben egy tagállam nem fogad el 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célt [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 6 hónap]-ig, ezt a célt 50 %-nak kell tekinteni; vagy ha a százalékos arány az (5) vagy (6) bekezdés szerint 50 % felett lenne, akkor ennek a magasabb százalékos arányszámnak.

6. cikk

A nemzeti célok Bizottság általi kezdeti értékelése

(1)A Bizottság felülvizsgálja a vele az 5. cikk (9) bekezdésével összhangban közölt, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokat, valamint az e célok 5. cikk (5) bekezdésével vagy 5. cikk (6) bekezdésével összhangban történt csökkentését magyarázó információkat.

(2)Ha a Bizottság a rendelkezésére bocsátott információk alapján arra a következtetésre jut, hogy egy tagállam által közölt, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokat ambiciózusabb szinten kell meghatározni, [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 1 év]-ig ajánlást intéz a tagállamhoz arra vonatkozóan, hogy növelje a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céljait. A Bizottság ezt az ajánlást nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(3)Ha egy tagállam a Bizottság ajánlása szerint kiigazítja a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céljait, az 5. cikkel összhangban módosítja a nemzeti jogszabályaiban meghatározott nemzeti célokat és a kiigazított célokat a Bizottság ajánlásával együtt felveszi nemzeti cselekvési tervébe.

(4)Ha egy tagállam úgy dönt, hogy nem igazítja ki a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céljait a Bizottság ajánlása szerint, a döntés indoklását az ajánlás szövegével együtt felveszi a nemzeti cselekvési tervébe.

(5)Azok a tagállamok, amelyekhez a Bizottság a (2) bekezdés szerinti ajánlást intézett, [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 18 hónap]-ig közlik a Bizottsággal a kiigazított célokat, vagy adott esetben annak indoklását, hogy miért nem módosítják azokat.

(6)Miután valamennyi tagállam esetében értékelte az 5. cikkel összhangban meghatározott, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokat, a Bizottság ellenőrzi, hogy azok átlaga eléri-e legalább az 50 %-ot a 2030-ra vonatkozó megfelelő uniós csökkentési cél elérése érdekében.

(7)Ha az összes tagállamra nézett, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok átlaga 50 %-nál alacsonyabb, a Bizottság javasolja, hogy egy vagy több tagállam növelje a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céljait a 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok elérése érdekében. A Bizottság minden ilyen ajánlást nyilvánosan hozzáférhetővé tesz.

(8)A (7) bekezdésben említett ajánlás kézhezvételétől számított egy hónapon belül a tagállam megteszi a következő intézkedések egyikét:

a)a Bizottság ajánlása szerint kiigazítja a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céljait, az 5. cikkel összhangban módosítja a nemzeti jogszabályaiban meghatározott nemzeti célokat és a kiigazított célokat a Bizottság ajánlásával együtt felveszi nemzeti cselekvési tervébe;

b)megindokolja, hogy miért nem igazítja ki a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési céljait a Bizottság ajánlása szerint, és a döntés indoklását a bizottsági ajánlással együtt felveszi a nemzeti cselekvési tervébe.

7. cikk

A 2030-ra vonatkozó uniós és nemzeti csökkentési célokkal kapcsolatos tendenciák Bizottság általi közzététele

(1)Minden naptári év augusztus 31-ig a Bizottság egy honlapon közzéteszi a 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok elérése felé tett előrehaladás átlagos tendenciáit. Ezeket a tendenciákat a Bizottság a 2015–2017. évek és a közzététel előtt 20 hónappal végződő év átlaga közötti különbség alapján számítja ki. A tendenciák kiszámítása az I. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban történik.

(2)A Bizottság legalább évente egyszer frissíti az (1) bekezdésben említett honlapot.

(3)Minden naptári év augusztus 31-ig a Bizottság közzéteszi a tagállamoknak a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elérése felé tett előrehaladása terén mutatkozó átlagos tendenciákat. Ezeket a tendenciákat a Bizottság a 2015–2017. évek és a közzététel előtt 20 hónappal végződő év átlaga közötti különbség alapján számítja ki. A tendenciák kiszámítása az I. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban történik, és ezeket a Bizottság az (1) bekezdésben említett honlapon közzéteszi.

III. FEJEZET

NEMZETI CSELEKVÉSI TERVEK

8. cikk

Nemzeti cselekvési tervek

(1)[Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 18 hónap]-ig minden tagállam elkészíti és egy honlapon közzéteszi a következő információkat tartalmazó nemzeti cselekvési tervét:

a)a II. fejezettel összhangban elfogadott, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok;

b)a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokkal kapcsolatos, a 9. cikkben meghatározott információk;

c)a II. melléklet 2. részében felsorolt, az e rendelet végrehajtása szempontjából lényeges elemekkel kapcsolatos tervezett előrehaladás részletei;

d)az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban elkészített KAP stratégiai tervek megfelelő részeire mutató hivatkozások, amelyekben szerepelnek az ökológiai gazdálkodás alá vont, mezőgazdasági hasznosítású terület növelésére vonatkozó részletes tervek, és annak ismertetése, hogy e tervek hogyan járulnak hozzá az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért című bizottsági közleményben 84 meghatározott cél eléréséhez, amelynek értelmében 2030-ra a hasznosítható mezőgazdasági terület 25 %-át ökológiai gazdálkodás alá kell vonni;

e)a hivatásos felhasználásban alkalmazott azon kijuttató berendezések listája, amelyekre a tagállam a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban eltérő vizsgálati követelményeket alkalmaz;

f)a megelőző 3 év során illegálisan felhasznált vagy csalásellenes műveletek keretében lefoglalt növényvédő szerek becsült éves mennyiségére és minden ehhez kapcsolódóan tervezett intézkedésre vonatkozó információk;

g)a nem vegyi módszerek hivatásos felhasználók általi alkalmazásának – az állami támogatásokról szóló uniós jogszabályokkal összhangban, pénzügyi ösztönzők segítségével történő – ösztönzésére irányuló nemzeti intézkedések;

h)a károsítók elleni nem vegyi védekezési módszerekkel kapcsolatos innovációnak és fejlesztésnek, valamint az ilyen védekezés alkalmazásának támogatására vagy – a nemzeti jogban meghatározott kötelező érvényű követelmények révén történő – biztosítására irányuló, tervezett vagy már elfogadott intézkedések;

i.a növényvédő szerek fenntartható, az integrált növényvédelem elveivel összhangban lévő használatának támogatására vagy – a nemzeti jogban meghatározott kötelező érvényű követelmények révén történő – biztosítására irányuló, egyéb tervezett vagy már elfogadott intézkedések, beleértve a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott terményspecifikus szabályokban foglaltakat is.

Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot nemzeti cselekvési tervének első közzétételéről.

Az első közzétételtől számítva legalább háromévente minden tagállam felülvizsgálja nemzeti cselekvési tervét. A felülvizsgálat eredményeként a tagállam módosíthatja nemzeti cselekvési tervét. A tagállamok közzéteszik nemzeti cselekvési terveik módosított változatait, és haladéktalanul a Bizottság rendelkezésére bocsátják a módosított nemzeti cselekvési terveiket.

A nemzeti cselekvési tervek 2030-ig bezárólag közzétett, aktualizált változatainak tartalmazniuk kell az első albekezdés a)–i) pontjában felsorolt információkat.

A nemzeti cselekvési tervek 2030 után közzétett, aktualizált változatainak tartalmazniuk kell az első albekezdés c)–i) pontjában felsorolt információkat.

(2)Nemzeti cselekvési tervének elfogadása vagy módosítása előtt minden tagállam nyilvános konzultációt folytat a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 85 követelményeivel összhangban.

(3)A nemzeti cselekvési tervek tartalmazzák az elfogadásuk előtt lezajlott nyilvános konzultációs folyamat összefoglalását, és felsorolják a végrehajtásukért felelős hatóságokat.

(4)A nemzeti cselekvési terveknek összhangban kell lenniük a 91/676/EGK, a 92/43/EGK, a 2000/60/EK, a 2008/50/EK, a 2009/147/EK és az (EU) 2016/2284 irányelvvel, valamint a természet helyreállításáról szóló xxx/xxx rendelettel [beillesztendő az elfogadott jogi aktusra való hivatkozás] összhangban kidolgozott tervekkel, valamint az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban összeállított KAP stratégiai tervekkel, és szerepelnie kell a nemzeti cselekvési tervekben arra vonatkozó magyarázatnak, hogy azok hogyan állnak összhangban az említett tervekkel.

(5)A legkülső régiókkal rendelkező tagállamok nemzeti cselekvési terveikben hozhatnak olyan intézkedéseket, melyek e régiókra vannak szabva, figyelembe véve az ilyen régiók sajátos éghajlati viszonyaiból és terményeiből fakadó sajátos szükségleteket.

9. cikk

A nemzeti cselekvési tervekben a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokkal kapcsolatban szereplő információk

(1)A 2030-ig bezárólag közzétett nemzeti cselekvési terveknek tartalmazniuk kell a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokhoz kapcsolódó összes alábbi információt:

a)egy legalább 5 olyan hatóanyagot tartalmazó lista, amelyről az I. mellékletben meghatározott módszertan alkalmazásával megállapításra került, hogy a legerőteljesebb hatással volt a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát, illetve a veszélyesebb növényvédő szerek használatának csökkentését érintő tendenciára a nemzeti cselekvési terv elfogadását megelőző 3 évben;

b)azon növényi kultúrák listája, amelyeken az egyes, a) pontban említett hatóanyagokat a legszélesebb körben használják, és az egyes kezelt növényi kultúrák által lefedett terület hektárban megadott nagysága;

c)azon károsítók listája, amelyek ellen az a) pontban említett hatóanyagokat a b) pontban említett növényi kultúrákon alkalmazzák;

d)az alkalmazott vagy 2030-ig valószínűleg elérhető nem vegyi módszerek listája a c) pontban említett minden egyes károsító tekintetében.

(2)Az (1) bekezdés d) pontjával összhangban felsorolt minden nem vegyi módszerre vonatkozóan fel kell tüntetni a következők mindegyikét a nemzeti cselekvési tervekben:

a)a felhasználásának becsült mértéke a nemzeti cselekvési terv elfogadását megelőző 3 naptári évből származó, a növényvédő szerek értékesítésére vonatkozó adatok, felmérések és szakértői vélemény alapján, valamint a felhasználásának 2030-ig történő növelésére vonatkozó nemzeti célelőirányzat és az e növekedés elérésének útjában álló lehetséges akadályok listája;

b)a tagállam és más szereplők által az a) pontban említett lehetséges akadályok leküzdése érdekében meghozandó intézkedések és más fellépések listája a közbenső lépések részletes ütemtervével és a tagállam által megteendő egyes lépésekért felelős hatóságok feltüntetésével.

(3)Az I. mellékletben meghatározott módszertan alkalmazásakor megállapított legalább 5 olyan növényi kultúrára vonatkozóan, amely a legerőteljesebb hatással van a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát érintő tendenciákra, illetve a veszélyesebb növényvédő szerek használatának csökkentését érintő tendenciákra a nemzeti cselekvési terv elfogadását megelőző 3 évben, a nemzeti cselekvési tervnek tartalmaznia kell a következők mindegyikét:

a)az adott növényi kultúrákon a nemzeti cselekvési terv elfogadását megelőző 3 naptári évben használt összes olyan növényvédő szer százalékos aránya, amely biológiai védekezésnek minősül, az e százalékos arány 2030-ig történő növelését célzó nemzeti célelőirányzatokkal együtt, valamint az ezen magasabb arány elérése útjában álló lehetséges akadályok listáját;

b)a tagállam és más szereplők által az a) pontban említett lehetséges akadályok leküzdése érdekében meghozandó intézkedések és más fellépések listája a közbenső lépések részletes ütemtervével és a tagállam által megteendő egyes lépésekért felelős hatóságok feltüntetésével.

(4)A nemzeti cselekvési terveknek tartalmazniuk kell a nem vegyi növényvédő szereknek minősülő növényvédő szerek összértékesítését illető százalékos arány (a nemzeti cselekvési terv elfogadását megelőző 3 naptári év alapidőszakához viszonyított) növelésére irányuló nemzeti célelőirányzatokat is.

10. cikk

Éves eredmény- és végrehajtási jelentések

(1)Minden év augusztus 31-ig, de legkorábban [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 30 hónap]-ig valamennyi tagállam éves jelentést nyújt be a Bizottságnak az előrehaladásra és a végrehajtásra vonatkozóan, amely tartalmazza a II. mellékletben felsorolt információkat.

(2)Az éves eredmény- és végrehajtási jelentés tartalmazza a következőket:

a)a II. melléklet 1. részében meghatározott 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elérése felé tett előrehaladás terén mutatkozó összes tendencia, amelyeket a Bizottság az I. mellékletben meghatározott módszer szerint, a 2015–2017. évek és a közzététel előtt 20 hónappal végződő év átlaga közötti különbség alapján számít ki;

b)a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 9. cikk (3) bekezdésének a) pontjában és a 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott nemzeti célelőirányzatok elérése irányába tett előrehaladás, amelyet évente a nemzeti cselekvési terv 9. cikk (1) bekezdése szerinti elfogadását megelőző 3 naptári évben mért felhasználási mérték és a vonatkozó éves eredmény- és végrehajtási jelentés közzététele előtt 20 hónappal végződő naptári év közötti különbségként számítanak ki;

c)az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos, a II. melléklet 2. részében meghatározott minden egyéb mennyiségi adat;

d)az egyes harmonizált kockázati mutatók 36. cikk (1) bekezdésével összhangban végzett értékelésének eredménye;

e)a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, ökológiai gazdálkodás alá vont mezőgazdasági hasznosítású terület növelése felé tett előrehaladás terén mutatkozó összes tendencia.

(3)Minden tagállam közzéteszi éves eredmény- és végrehajtási jelentését egy honlapon, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

(4)A Bizottság felkérheti a tagállamot, hogy foglaljon bele további részleteket éves eredmény- és végrehajtási jelentésébe.

A Bizottság kérésének kézhezvételétől számított 2 hónapon belül az érintett tagállam válaszol arra, és válaszát közzéteszi a (3) bekezdésben említett honlapon.

(5)A Bizottság a tagállamok éves eredmény- és végrehajtási jelentéseit egy honlapon közzé teszi.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően a II. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a növényvédő szerek fenntartható használata szempontjából lényeges adatok figyelembevétele érdekében.

11. cikk

Az éves eredmény- és végrehajtási jelentések bizottsági elemzése

(1)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 2 év]-ig, majd azt követően 2030-ig kétévente elemzést tesz közzé egy honlapon a következőkről:

a)a 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok elérése irányába történt előrehaladás terén mutatkozó tendenciák;

b)a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elérése irányába történt tagállami előrehaladás terén mutatkozó tendenciák.

(2)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 4 év]-től kezdődően az (1) bekezdésben említett elemzésbe belefoglalja a tagállamok által a 10. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban szolgáltatandó információk elemzését.

(3)A (2) bekezdésben említett elemzést követően a Bizottság ajánlást tehet valamely tagállamnak a következő lépések valamelyikének megtételére:

a)további intézkedések meghozatala;

b)a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 9. cikk (3) bekezdésének a) pontjában és a 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott valamely nemzeti célelőirányzat ambíciószintjének növelése.

(4)Az a tagállam, amely a Bizottságtól a (3) bekezdéssel összhangban további intézkedések meghozatalára vonatkozó ajánlást kapott, a következő éves eredmény- és végrehajtási jelentésében megadja a következő információk egyikét:

a)az ajánlásra válaszul hozott intézkedések leírása;

b)annak indoklása, hogy miért nem követték a Bizottság ajánlását.

(5)Az a tagállam, amely a (3) bekezdés b) pontjának megfelelően ajánlást kapott a Bizottságtól a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 9. cikk (3) bekezdésének a) pontjában vagy a 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott valamely nemzeti célelőirányzat ambíciószintjének növelésére, megteszi a következő intézkedések egyikét:

a)nemzeti cselekvési tervének az ajánlás kézhezvételétől számított 6 hónapon belüli módosításával, az ajánlásban meghatározottak szerint megváltoztatja az érintett célelőirányzat ambíciószintjét;

b)a soron következő éves eredmény- és végrehajtási jelentésében megindokolja, hogy miért nem követték a Bizottság ajánlását.

(6)Amennyiben az éves eredmény- és végrehajtási jelentések elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az elért előrehaladás nem elegendő a 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célok együttes eléréséhez, intézkedéseket javasol, és egyéb hatásköreit uniós szinten gyakorolja e célok együttes elérésének biztosítása érdekében. Az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok 2030-ra vonatkozó uniós csökkentési célokhoz való hozzájárulásai által megcélzott szintet, amelyet az általuk elfogadott, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokban határoztak meg.

(7)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 5 év]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az éves eredmény- és végrehajtási jelentésekről.

IV. FEJEZET

INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM

12. cikk

Integrált növényvédelem

(1)A hivatásos felhasználók az alábbiak szerint alkalmazzák az integrált növényvédelmet:

a)a 13. cikk alkalmazásával, amennyiben az a tagállam, ahol működnek, az adott haszonnövényre és területre vonatkozóan nem fogadott el a 15. cikkel összhangban terményspecifikus szabályokat;

b)azon tagállam által elfogadott terményspecifikus szabályok alkalmazásával, ahol az érintett növényi kultúra és terület tekintetében működnek, a 15. cikkel összhangban és a 13. cikk (8) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtásával.

(2)A tanácsadóknak olyan tanácsokat kell adniuk, amelyek összhangban vannak a hatályos terményspecifikus szabályokkal és az integrált növényvédelemmel.

13. cikk

A hivatásos felhasználók és tanácsadók integrált növényvédelemmel kapcsolatos kötelezettségei

(1)A hivatásos felhasználóknak – mielőtt vegyi növényvédő szer alkalmazásához folyamodnának – először olyan intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek nem teszik szükségessé vegyi növényvédő szerek használatát a károsítók megjelenésének megelőzése vagy azok megsemmisítése érdekében.

(2)A hivatásos felhasználó 14. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásának igazolnia kell, hogy az adott felhasználó mérlegelte az alábbi lehetőségek mindegyikét:

–vetésforgó,

–modern termesztési technikák alkalmazása, ideértve a kései vetést, a vetési időpontot és sűrűséget, az alávetést, a köztestermesztést, a talajvédő művelést, a metszést és a direkt vetést,

–rezisztens vagy toleráns nemesített növényfajták és kiváló minőségű vagy tanúsított vetőmag és ültetési anyagok használata,

–kiegyensúlyozott trágyázási, meszezési, öntözési és vízelvezetési gyakorlatok alkalmazása,

–a károsítók elterjedésének megakadályozása higiéniai intézkedések révén, ideértve a gépek és berendezések rendszeres tisztítását,

–a fontos hasznos szervezetek védelme és erősítése, ideértve a hasznos növényvédelmi intézkedéseket vagy a termelőhelyeken belül és kívül ökológiai infrastruktúrák alkalmazását,

–a károsítók kizárása védett építmények, hálók és egyéb fizikai akadályok használatával.

Ha egy hivatásos felhasználó nem alkalmazott a jelen bekezdés első albekezdésben felsorolt egyetlen intézkedést sem, ennek indoklásának szerepelnie kell a 14. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásban.

(3)A hivatásos felhasználóknak megfelelő módszerekkel és eszközökkel nyomon kell követniük a károsítókat. Az ilyen módszereknek és eszközöknek magukban kell foglalniuk legalább a következők egyikét:

a)a helyszínen végzett megfigyelések;

b)tudományosan megalapozott figyelmeztető, előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek (ha ezek megvalósíthatók);

c)a szakmailag képesített tanácsadók javaslatainak felhasználása.

(4)A hivatásos felhasználóknak biológiai védekezést, fizikai és egyéb nem kémiai módszereket kell alkalmazniuk. A hivatásos felhasználók csak akkor alkalmazhatnak vegyi módszereket, ha azokra az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott összes többi nem vegyi módszer kimerítését követően szükség van a károsítók elleni védekezés elfogadható szintjének eléréséhez, továbbá akkor, ha fennáll az alábbi feltételek bármelyike:

a)a károsítók nyomon követésének eredményei a rögzített megfigyelések alapján azt mutatják, hogy a vegyi növényvédelmi intézkedéseket időben kell alkalmazni, mivel a károsítók kellően nagy számban vannak jelen;

b)ha az egy döntéstámogató rendszer vagy egy, a 23. cikkben meghatározott követelményeket teljesítő tanácsadó szerint indokolt, a hivatásos felhasználó megelőzési célból, egy nyilvántartásba vett határozat útján dönt a vegyi növényvédő szer alkalmazásáról.

(5)A hivatásos felhasználóknak a károsítók elleni védekezésre olyan növényvédő szereket kell alkalmazniuk, amelyek a lehető legspecifikusabbak, és amelyek a lehető legkevesebb mellékhatással járnak az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre nézve.

(6)A hivatásos felhasználók kötelesek olyan szinten tartani a vegyi növényvédő szerek és az egyéb beavatkozási formák használatát, amely nem haladja meg a károsítók elleni védekezéshez feltétlenül szükséges mértéket, és nem növeli annak kockázatát, hogy a károsítók populációiban rezisztencia alakul ki a hatóanyagokkal szemben. Amennyiben lehetséges, a hivatásos felhasználók a következő intézkedéseket alkalmazzák:

a)csökkentett kijuttatási dózis;

b)kijuttatások csökkentett száma;

c)részleges kijuttatás;

d)lokális kijuttatás.

(7)Ha ismert, hogy fennáll a valamely növényvédelmi intézkedéssel szembeni rezisztencia kialakulásának a kockázata, és ha a károsítók szintje megköveteli, hogy az intézkedést az adott növényeken ismételten alkalmazzák, a hivatásos felhasználóknak a rezisztencia kialakulását gátló hatékony stratégiákat kell alkalmazniuk az adott intézkedés hatékonyságának fenntartása érdekében.

Ha egy növényvédelmi intézkedés növényvédő szerek ismételt felhasználásával jár, a hivatásos felhasználóknak különböző hatásmechanizmusú növényvédő szereket kell alkalmazniuk.

(8)A hivatásos felhasználók végrehajtják a következő műveletek mindegyikét:

a)ellenőrzik és dokumentálják az alkalmazott növényvédelmi intézkedések sikerességének szintjét a növényvédő szerek használatára és az egyéb beavatkozásokra vonatkozó nyilvántartások, valamint a károsítók nyomon követése alapján;

b)az a) pontban említett intézkedések végrehajtása útján nyert információkat a jövőbeli beavatkozásokra vonatkozó döntéshozatali folyamat részeként alkalmazzák.

(9)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően az e cikket módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében.

14. cikk

A hivatásos felhasználók által végrehajtott megelőző növényvédelmi intézkedések és beavatkozások és a növényvédő szerek használatára vonatkozó tanácsadás nyilvántartása

(1)Ha a hivatásos felhasználó megelőző intézkedést tesz vagy beavatkozást hajt végre, a hivatásos felhasználó a következő információkat rögzíti a 16. cikkben említett elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba, amely arra a területre vonatkozik, ahol a hivatásos felhasználó működik:

a)bármely megelőző intézkedés vagy beavatkozás és az adott megelőző intézkedés vagy beavatkozás indoklása – beleértve a károsítók mértékének azonosítását és értékelését is –, ha az a tagállam, ahol a hivatásos felhasználó működik, nem fogadott el terményspecifikus szabályokat az adott haszonnövényre és területre vonatkozóan;

b)az alkalmazandó terményspecifikus szabályokban meghatározott, mérhető kritériumokra hivatkozva végrehajtott bármely megelőző intézkedés vagy beavatkozás és az adott megelőző intézkedés vagy beavatkozás indoklása – beleértve a károsítók mértékének azonosítását és értékelését is –, ha az a tagállam, ahol a hivatásos felhasználó működik, elfogadott terményspecifikus szabályokat az adott haszonnövényre és területre vonatkozóan.

(2)A hivatásos felhasználó a 16. cikkben említett elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásban rögzíti tanácsadója nevét, valamint a tőle kapott tanácsok időpontját és tartalmát, és az adatokat a 26. cikk (3) bekezdésével összhangban megőrzi. A hivatásos felhasználó kérésre hozzáférhetővé teszi ezt a nyilvántartást a 15. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság számára.

(3)A hivatásos felhasználó az 1107/2009/EK rendelet 67. cikke szerinti növényvédő szerek minden egyes alkalmazását felvezeti a 16. cikkben említett elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba. A hivatásos felhasználó rögzíti az elektronikus nyilvántartásban azt is, hogy a kijuttatás légi vagy talajon alkalmazott berendezés útján történt-e. Légi kijuttatás esetén a hivatásos felhasználónak meg kell adnia a használt berendezés típusát.

(4)A hivatásos felhasználók által az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban az elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba felvezetendő bejegyzések egységes szerkezetének biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egységes formanyomtatványt fogadhat el az ilyen bejegyzésekre. Minden ilyen egységes formanyomtatványnak tartalmaznia kell az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkével összhangban nyilvántartásba veendő adatok bevitelére szolgáló mezőket, és meg kell követelniük felismerhető azonosító használatát. E végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

15. cikk

Az integrált növényvédelem végrehajtása terményspecifikus szabályok útján

(1)A tagállamok az integrált növényvédelmi védekezési módokon alapuló agronómiai követelményeket fogadnak el, amelyeket be kell tartani egy adott növény termesztése vagy tárolása során, és amelyek célja annak biztosítása, hogy vegyszeres növényvédelmet csak az összes többi nem vegyszeres módszer kimerítése után alkalmazzanak, illetve amikor elérik a beavatkozási küszöböt (a továbbiakban: terményspecifikus szabályok). A terményspecifikus szabályok az integrált növényvédelem 13. cikkben meghatározott elveit hajtják végre az adott haszonnövényre vonatkozóan, és kötelező erejű jogi aktusban határozzák meg őket.

(2)Minden tagállam kijelöl egy illetékes hatóságot, amely felelős annak biztosításáért, hogy a terményspecifikus szabályok tudományosan megalapozottak legyenek és összhangban legyenek e cikkel.

(3)Minden tagállam [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: az e rendelet hatálybalépése napjától számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig hatékony és végrehajtható terményspecifikus szabályokat vezet be a mezőgazdasági hasznosítású területüknek legalább 90 %-át kitevő területen (kivéve a konyhakerteket) termesztett növényi kultúrákra. A tagállamok a releváns agronómiai feltételeket (ideértve a talaj és a növények típusát, valamint az uralkodó éghajlati viszonyokat) figyelembe véve meghatározzák e szabályok földrajzi hatályát.

(4)Legalább 9 hónappal azt az időpontot megelőzően, amikor egy terményspecifikus szabály a nemzeti jog szerint alkalmazandóvá válik, a tagállam végrehajtja a következő intézkedések mindegyikét:

a)közzé tesz egy tervezetet nyilvános konzultáció céljából;

b)a tervezetre vonatkozóan az érdekelt felektől és a lakosságtól érkezett észrevételeket átlátható módon figyelembe veszi;

c)a b) pontban említett észrevételeket figyelembe vevő tervezetet benyújtja a Bizottsághoz.

(5)Amennyiben a Bizottságot a (4) bekezdés c) pontjával összhangban értesítik egy tervezetről, a tervezet kézhezvételétől számított 6 hónapon belül kifogásolhatja annak valamely tagállam általi elfogadását, ha úgy ítéli meg, hogy a tervezet nem felel meg a (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Ha a Bizottság kifogásolja a tervezetet, a tagállamnak tartózkodnia kell annak elfogadásától mindaddig, amíg nem módosítja a szöveget a Bizottság kifogásaiban feltárt hiányosságok orvoslása érdekében. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételt e bekezdés szerint valamely terményspecifikus szabály tervezetére, ez nem érintheti a Bizottság által más uniós jogi aktusok alapján esetlegesen meghozott intézkedéseket vagy határozatokat.

(6)A terményspecifikus szabályoknak az integrált növényvédelem 13. cikkben meghatározott követelményeit ellenőrizhető kritériumokká kell átalakítaniuk, többek között a következők meghatározásával:

a)az adott növényi kultúrát támadó, gazdaságilag jelentős károsítók;

b)az a) pontban említett károsítókkal szemben hatékony, kulturális, fizikai és biológiai védekezést magában foglaló nem vegyi beavatkozások, valamint olyan minőségi kritériumok vagy feltételek, amelyek mellett ezeket a beavatkozásokat végre kell hajtani;

c)a kis kockázatú növényvédő szerek vagy a vegyi növényvédő szerek alternatívái, amelyek hatékonyak az a) pontban említett károsítók ellen, valamint olyan minőségi kritériumok vagy feltételek, amelyek mellett ezeket a beavatkozásokat végre kell hajtani;

d)olyan vegyi növényvédő szerek, amelyek nem kis kockázatú növényvédő szerek, és hatásosak az a) pontban említett károsítók ellen, valamint olyan minőségi kritériumok vagy feltételek, amelyek mellett ezeket a beavatkozásokat végre kell hajtani;

e)azok a mennyiségi kritériumok vagy feltételek, amelyek mellett a vegyi növényvédő szerek használhatók, miután minden egyéb, vegyi növényvédő szer használatát nem igénylő védekezési módot kimerítettek;

f)azok a mérhető kritériumok vagy feltételek, amelyek mellett a veszélyesebb növényvédő szerek használhatók, miután minden egyéb, vegyi növényvédő szer használatát nem igénylő védekezési módot kimerítettek;

g)azon megfigyelések nyilvántartásba vételének kötelezettsége, amelyek bizonyítják, hogy a releváns küszöbértéket elérték.

(7)Minden tagállam évente felülvizsgálja növényspecifikus szabályait, és szükség esetén frissíti azokat, ideértve azt is, amikor erre azért van szükség, hogy azok tükrözzék a károsítók elleni védekezési módok rendelkezésre állásában bekövetkezett változásokat.

(8)Az a tagállam, amely egy terményspecifikus szabály frissítését tervezi, legalább 6 hónappal azelőtt, hogy a frissítés a nemzeti joga szerint alkalmazandóvá válna:

a)közzéteszi a frissített szabályok tervezetét nyilvános konzultáció céljából;

b)a tervezetre vonatkozóan az érdekelt felektől és a lakosságtól érkezett észrevételeket átlátható módon figyelembe veszi;

c)a b) pontban említett észrevételeket figyelembe vevő tervezetet benyújtja a Bizottsághoz.

(9)Amennyiben a Bizottságot a (8) bekezdéssel összhangban értesítik egy tervezetről, a tervezet kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kifogásolhatja valamely terményspecifikus szabálynak a tagállam általi frissítését, ha úgy ítéli meg, hogy a tervezet nem felel meg a (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Ha a Bizottság kifogásolja a terményspecifikus szabály frissítését, a tagállamnak tartózkodnia kell attól mindaddig, amíg nem módosítja a szöveget a Bizottság kifogásaiban feltárt hiányosságok orvoslása érdekében. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételt e bekezdés szerint valamely terményspecifikus szabály tervezetére, ez nem érintheti a Bizottság által más uniós jogi aktusok alapján esetlegesen meghozott intézkedéseket vagy határozatokat.

(10)A régiói között jelentős éghajlati vagy agronómiai különbségekkel rendelkező tagállamnak minden egyes ilyen régió vonatkozásában külön terményspecifikus szabályokat kell elfogadnia.

(11)Minden tagállam egyetlen honlapon teszi közzé valamennyi terményspecifikus szabályát.

(12)A Bizottság egy honlapon közzéteszi a (11) bekezdésben említett tagállami honlapokra mutató hivatkozásokat.

(13)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: az e rendelet hatálybalépése napjától számított 7 évet követő hónap első napja]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a terményspecifikus szabályok tagállamokban történő elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint e szabályok 15. cikknek való megfeleléséről.

16. cikk

Elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartás

(1)Minden tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot az elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásának vagy nyilvántartásainak létrehozására és fenntartására.

Az elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartás(ok)nak tartalmazniuk kell a következő információk mindegyikét azok rögzítésétől számított legalább 3 évig:

a)a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban rögzített bármely megelőző intézkedés vagy beavatkozás és az adott megelőző intézkedés vagy beavatkozás indoklása;

b)a tanácsadó neve, valamint a tanácsadások időpontjai és tartalma, amelyeket a 14. cikk (2) bekezdésével összhangban kell rögzíteni;

c)az 1107/2009/EK rendelet 67. cikke szerinti növényvédő szerek minden egyes alkalmazására vonatkozó elektronikus nyilvántartás, valamint a 20. cikk szerint végrehajtott bármely légi kijuttatásra vonatkozó jelentés, a 14. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint.

(2)Az (1) bekezdésben említett nyilvántartás(ok)nak a hivatásos felhasználók számára hozzáférhető(k)nek kell lennie/lenniük, hogy az ilyen felhasználók vezetni tudják az elektronikus nyilvántartásokat a 14. cikkel összhangban.

(3)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a hivatásos felhasználók megfelelnek-e a 14. cikknek.

(4)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok évente egyszer benyújtják a Bizottságnak a 14. cikk alapján összegyűjtött információk, valamint a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó, az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkével összhangban összegyűjtött bármely további adat összefoglalóját és elemzését.

(5)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok megosztják az e cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján összegyűjtött adatokat a 2000/60/EK és az (EU) 2020/2184 irányelv végrehajtásáért felelős illetékes nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy a hatóságok az adatokat – anonimizált formában – összevethessék a környezeti, talajvíz- és vízminőség-megfigyelési adatokkal, a növényvédő szerek használatából eredő kockázatok fokozottabb azonosítása, mérése és csökkentése érdekében.

(6)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak hozzáférést kell biztosítaniuk a nemzeti statisztikai hivatalok számára az (1) bekezdésben említett nyilvántartáshoz (vagy nyilvántartásokhoz) a hivatalos statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele érdekében.

(7)A (4) bekezdésben említett összefoglaló és elemzés egységes szerkezetének biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egységes formanyomtatványt fogadhat el az ilyen összefoglalókhoz és elemzésekhez. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. FEJEZET

A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HASZNÁLATA, TÁROLÁSA ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSA

17. cikk

A hivatásos felhasználásra szánt növényvédő szerek használatára és a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésekre vonatkozó általános követelmények

(1)Hivatásos felhasználásra engedélyezett növényvédő szert csak olyan hivatásos felhasználó használhat, aki:

a)birtokában van a hivatásos felhasználóknak szóló tanfolyamok elvégzését igazoló, a 25. cikk szerint kiállított képzési tanúsítvány, vagy rendelkezik arra vonatkozó igazolással, hogy az ilyen tanfolyamok elvégzése kapcsán a 25. cikk (5) bekezdésével összhangban felvételre került valamely központi elektronikus nyilvántartásba; valamint

b)igénybe veszi a 26. cikk (3) bekezdése szerinti független tanácsadó szolgáltatásait.

(2)Veszélyesebb növényvédő szereket csak hivatásos felhasználók alkalmazhatnak és vásárolhatnak.

(3)Hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezéseket csak olyan hivatásos felhasználók használhatnak, akik rendelkeznek a hivatásos felhasználóknak szóló tanfolyamok elvégzését igazoló, a 25. cikk szerint kiállított képzési tanúsítvánnyal, vagy rendelkeznek arra vonatkozó igazolással, hogy az ilyen tanfolyamok elvégzése kapcsán a 25. cikk (5) bekezdésével összhangban felvételre kerültek valamely központi elektronikus nyilvántartásba.

(4)Az első vásárlástól számított 3 éven belül, majd ezt követően háromévente a hivatásos felhasználó köteles a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezését vizsgálat céljából benyújtani a 31. cikk szerint. Ha a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés első vásárlásától számítva eltelt 3 év, a hivatásos felhasználó csak akkor használhatja a berendezést növényvédő szerek kijuttatására, ha az megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

a)a berendezés sikeresen átment a vizsgálaton, és az eredményeket a 31. cikk (6) bekezdése szerint rögzítették a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések elektronikus nyilvántartásában;

b)a 32. cikk (1) bekezdése vagy a 32. cikk (3) bekezdése szerinti eltérés vonatkozik a szóban forgó berendezésre.

A berendezés tulajdonosa vagy annak képviselője a berendezés vizsgálatra való benyújtásakor köteles a vizsgálatot végző illetékes hatóság vagy testület rendelkezésére bocsátani azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az illetékes hatóság eleget tehessen a 30. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyilvántartási kötelezettségeinek.

(5)A hivatásos felhasználó köteles a gyártó használati útmutatójának megfelelően megvizsgálni és működtetni a kijuttató berendezést.

18. cikk

A növényvédő szerek érzékeny területeken történő használata

(1)Tilos növényvédő szereket használni az összes érzékeny területen és az ilyen területek 3 méteres körzetében. Ez a 3 méteres pufferzóna nem csökkenthető alternatív kockázatcsökkentő technikákkal.

(2)A tagállamok létrehozhatnak ennél nagyobb kötelező pufferzónákat az érzékeny területekkel szomszédos területeken.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállam által kijelölt illetékes hatóság engedélyezheti egy hivatásos felhasználó számára egy növényvédő szer érzékeny területen történő használatát egy korlátozott – a lehető legrövidebb, de 60 napot meg nem haladó – időtartamra, pontosan meghatározott kezdő és befejező dátummal, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)fennáll a zárlati károsítók vagy idegenhonos inváziós fajok elterjedésének bizonyítottan súlyos és kivételes kockázata;

b)nincs műszakilag megvalósítható, alacsonyabb kockázatú alternatív védekezési technika a zárlati károsítók vagy idegenhonos inváziós fajok elterjedésének megfékezésére.

(4)Egy hivatásos felhasználó valamely növényvédő szer érzékeny területen történő használatára vonatkozó engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének bizonyításához szükséges információkat.

(5)A növényvédőszer-használati engedély iránti kérelemről a (3) bekezdésben említett illetékes hatóság annak benyújtásától számított 2 héten belül dönt.

(6)A növényvédő szer érzékeny területen történő használatára vonatkozó engedélyben fel kell tüntetni az alábbiak mindegyikét:

a)a kérelmező általi korlátozott és ellenőrzött használat feltételeit;

b)azt a kötelezettséget, hogy a kezelendő terület határain figyelmeztetéseket kell kihelyezni a növényvédő szerek használatára vonatkozóan, és az ilyen figyelmeztetések bármilyen konkrét formájának előírását;

c)a kockázatcsökkentő intézkedéseket;

d)az engedély érvényességének időtartamát.

(7)Az a hivatásos felhasználó, aki megkapta az engedélyt egy növényvédő szer érzékeny területen történő használatára, köteles figyelmeztetéseket kihelyezni erre vonatkozóan a kezelendő terület határain az engedélyben megjelölt formában.

(8)Egy növényvédő szer érzékeny területen történő használatára vonatkozó engedély megadása esetén, az engedély érvényességének első napja előtt a (3) bekezdésben említett illetékes hatóság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a következő információkat:

a)a növényvédő szer használatának helye;

b)a növényvédő szer alkalmazását indokoló rendkívüli körülményekre vonatkozó bizonyítékok;

c)az engedélyben jóváhagyott időszak kezdő és záró dátuma, amely nem haladhatja meg a 60 egymást követő napot;

d)a biztonságos kijuttatást lehetővé tevő, releváns időjárási viszonyok;

e)a növényvédő szer(ek) megnevezése;

f)a használandó kijuttató berendezés és a meghozandó kockázatcsökkentő intézkedések.

19. cikk

A vízi környezet és az ivóvíz védelmére vonatkozó intézkedések

(1)Az összes növényvédő szer esetében tilos azok felszíni vizeken és ilyen vizek 3 méteres körzetében való használata. Ez a 3 méteres pufferzóna nem csökkenthető alternatív kockázatcsökkentő technikákkal.

(2)A tagállamok létrehozhatnak ennél nagyobb kötelező pufferzónákat a felszíni vizekkel szomszédos területeken.

(3)A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig megfelelő intézkedéseket vezetnek be a felszíni és felszín alatti vizek, a part menti és tengeri vizek állapotromlásának elkerülése érdekében, valamint a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérésére, továbbá a vízi környezet és az ivóvízkészletek növényvédő szerek hatásaitól való megóvására, legalább a 2000/60/EK, a 2006/118/EK, a 2008/105/EK, a 2008/56/EK és az (EU) 2020/2184 irányelvben meghatározott célkitűzések elérése érdekében.

20. cikk

Növényvédő szerek légi kijuttatása

(1)A légi kijuttatás tiltott.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállam által kijelölt illetékes hatóság engedélyezheti egy hivatásos felhasználó számára a légi kijuttatást az alábbi helyzetek valamelyikének fennállásakor:

a)domborzati okokból megközelíthetetlen terep lévén a légi kijuttatáson kívül nem létezik más alternatív, műszakilag megvalósítható kijuttatási módszer;

b)a légi kijuttatás kevésbé kedvezőtlen hatással van az emberi egészségre és a környezetre, mint bármely más alternatív kijuttatási módszer, mivel a légi kijuttató berendezés az adott terepviszonyok között gyorsabban bevethető, mint a szárazföldi berendezések, és alkalmazása révén elkerülhető, hogy a növényi károsítók elszaporodjanak a talajon végzett permetezéshez szükséges hosszabb időtartam miatt, vagy mivel a lehető legkisebbre csökkenti a talajeróziót, ha a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a föld alkalmatlanná válik szárazföldi járművek számára, és teljesül a következő feltételek mindegyike:

i.a légi járműre felszerelt kijuttató berendezést bejegyezték a 33. cikk (1) bekezdésében említett, a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések elektronikus nyilvántartásába;

ii.a légi jármű olyan tartozékokkal van felszerelve, amelyek az elérhető legjobb technológia segítségével biztosítják a növényvédő szerek pontos kijuttatását és a permetelsodródás csökkentését;

iii.a növényvédő szer légi kijuttatással történő használata engedélyezett az 1107/2009/EK rendelet értelmében.

(3)Egy hivatásos felhasználó légi kijuttatásra vonatkozó engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének bizonyításához szükséges információkat.

(4)Légi kijuttatásra vonatkozó engedély megadása esetén a légi kijuttatás első lehetséges időpontja előtt a (2) bekezdésben említett illetékes hatóság nyilvánosságra hozza a következő információkat:

a)a légi kijuttatás helyszíne és az érintett felszíni terület egy térképen megjelölve;

b)a légi kijuttatásra vonatkozó engedély korlátozott – a lehető legrövidebb, de 60 napot meg nem haladó – érvényességi ideje a pontosan meghatározott kezdő és befejező dátummal;

c)a biztonságos kijuttatást lehetővé tevő, releváns időjárási viszonyok;

d)a növényvédő szer(ek) megnevezése;

e)a használandó kijuttató berendezés és a meghozandó kockázatcsökkentő intézkedések.

(5)    Az a hivatásos felhasználó, amely megkapta az engedélyt növényvédő szer légi kijuttatására, legalább 2 nappal az egyes légi kijuttatásokat megelőzően kötelezően kihelyez a kezelendő terület határain a kijuttatásra vonatkozó figyelmeztetéseket.

21. cikk

Növényvédő szerek légi kijuttatása bizonyos kategóriájú pilóta nélküli légi járművel

(1)Amennyiben a pilóta nélküli légi járművek bizonyos kategóriái megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, a tagállam – növényvédő szerek bárminemű légi kijuttatását megelőzően – mentesítheti az ilyen pilóta nélküli légi járművel végzett légi kijuttatást a 20. cikk (1) bekezdésében megállapított tilalom alól.

(2)Egy pilóta nélküli légi járművel végzett légi kijuttatás mentesíthető a 20. cikk (1) bekezdésében megállapított tilalom alól, amennyiben a pilóta nélküli légi jármű használatához kapcsolódó tényezők azt mutatják, hogy az annak használatából eredő kockázatok alacsonyabbak, mint a más légi berendezésekből és szárazföldi kijuttató berendezésekből eredő kockázatok. Ezek a tényezők magukban foglalják a következőkkel kapcsolatos kritériumokat:

a)a pilóta nélküli légi jármű műszaki jellemzői, ideértve a permetelsodródást, a rotorok számát és méretét, a hasznos terhet, a szórókeret szélességét és össztömegét, az üzemi magasságot és sebességet is;

b)időjárási viszonyok, ideértve a szélsebességet is;

c)a permetezendő terület, annak domborzatával együtt;

d)a nagyon kis anyagmennyiséget tartalmazó készítményként történő felhasználásra engedélyezett növényvédő szerek rendelkezésre állása az érintett tagállamban;

e)bizonyos esetekben a pilóta nélküli légi jármű valós idejű, kinematikus precíziós gazdálkodással együttes lehetséges felhasználása;

f)a pilóta nélküli légi járművet üzemeltető pilóták képzési szintje;

g)több pilóta nélküli légi jármű lehetséges együttes használata ugyanazon a területen.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikk szerint az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben meghatározott tényezőkkel kapcsolatos pontos kritériumok meghatározása érdekében, amint a műszaki és tudományos fejlődés lehetővé teszi ilyen pontos kritériumok kidolgozását.

22. cikk

Tárolás, ártalmatlanítás és kezelés

(1)A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig hatékony intézkedéseket vezetnek be és létrehozzák a szükséges struktúrákat annak érdekében, hogy elősegítsék a fel nem használt növényvédő szereknek, a növényvédő szereket tartalmazó hígított oldatoknak és ezek bármilyen csomagolásának az emberi egészséget vagy a környezetet nem veszélyeztető módon történő, biztonságos ártalmatlanítását.

(2)Ami a hivatásos felhasználókat illeti, az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek a következőkre vonatkozó részletes követelményeket kell tartalmazniuk:

a)a növényvédő szerek biztonságos tárolása és kezelése, valamint azok kijuttatás előtti hígítása és keverése;

b)a növényvédőszer-csomagolások és -szermaradékok kezelése;

c)a berendezés kijuttatást követő tisztítása;

d)az elavult növényvédő szerek, szermaradékaik és csomagolásuk ártalmatlanítása.

(3)A tagállamok a nem hivatásos felhasználók számára engedélyezett növényvédő szerek esetében minden szükséges intézkedést megtesznek a veszélyes kezelési műveletek megelőzése, illetve – amennyiben a megelőzés nem lehetséges – korlátozása érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalhatnak a csomagolások vagy tartályok méretkorlátozására vonatkozó intézkedéseket. Ezek az intézkedések előírhatják, hogy a nem hivatásos felhasználók csak kis kockázatú növényvédő szereket és felhasználásra kész készítmény formájában forgalmazott más növényvédő szereket használhatnak, valamint előírhatnak a csomagolás vagy konténer biztonságos lezárására vagy zárószerkezetére vonatkozó intézkedéseket.

(4)A gyártók, a forgalmazók és a hivatásos felhasználók biztosítják, hogy a növényvédő szereket speciálisan ezek számára fenntartott, oly módon kialakított, sajátos tároló létesítményekben tárolják, hogy minden nem kívánt kibocsátás megakadályozható legyen.

A gyártóknak, forgalmazóknak és hivatásos felhasználóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tároló létesítmény elhelyezése, mérete, szellőzése, valamint a megépítéséhez használt anyagok alkalmasak legyenek a nem kívánt kibocsátások megakadályozására, valamint az emberi egészség és a környezet védelmére.

23. cikk

A növényvédő szerek használatával kapcsolatos tanácsadás

Hivatásos felhasználó számára növényvédő szerek használatára vonatkozó tanácsot csak olyan tanácsadó nyújthat, akinek birtokában van a 25. cikke bekezdése szerint kiadott, tanácsadóknak szóló tanfolyamok elvégzését igazoló képzési tanúsítvány, vagy aki rendelkezik arra vonatkozó igazolással, hogy az ilyen tanfolyamok elvégzése kapcsán a 25. cikk (5) bekezdésével összhangban felvételre került valamely központi elektronikus nyilvántartásba.

VI. FEJEZET

A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

24. cikk

A növényvédő szerek értékesítésére vonatkozó követelmények

(1)A forgalmazó csak azt követően értékesíthet hivatásos felhasználásra engedélyezett növényvédő szert egy vevőnek vagy képviselőjének, hogy a vásárláskor ellenőrizte, hogy a vevő vagy képviselője ténylegesen hivatásos felhasználó, és birtokában van a hivatásos felhasználóknak szóló tanfolyamok elvégzését igazoló, a 25. cikkel összhangban kibocsátott képzési tanúsítvány, vagy rendelkezik arra vonatkozó igazolással, hogy az ilyen tanfolyamok elvégzése kapcsán a 25. cikk (5) bekezdésével összhangban felvételre került valamely központi elektronikus nyilvántartásba.

(2)Ha a vevő egy jogi személy, a forgalmazó csak azt követően értékesíthet hivatásos felhasználásra engedélyezett növényvédő szert a vevő képviselőjének, hogy a vásárláskor ellenőrizte, hogy az adott képviselőnek birtokában van a hivatásos felhasználóknak szóló tanfolyamok elvégzését igazoló, a 25. cikkel összhangban kibocsátott képzési tanúsítvány, vagy rendelkezik arra vonatkozó igazolással, hogy az ilyen tanfolyamok elvégzése kapcsán a 25. cikk (5) bekezdésével összhangban felvételre került valamely központi elektronikus nyilvántartásba.

(3)A forgalmazó utasítja a növényvédő szer vásárlóját, hogy használat előtt olvassa el annak címkézését, és a terméket a címkézési utasításoknak megfelelően használja, valamint tájékoztatja a vevőt a 27. cikkben említett honlapról.

(4)A forgalmazónak általános tájékoztatást kell nyújtania a nem hivatásos felhasználók számára a növényvédő szerek használatának az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatairól, ideértve a veszélyekre, az expozícióra, a helyes tárolásra, a kezelésre, a kijuttatásra és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 86 összhangban történő biztonságos ártalmatlanításra kiterjedően is, és ajánlania kell kis kockázatú alternatív növényvédő szereket, valamint a növényvédő szerek használata során felmerülő kockázatok mérséklésére szolgáló módszereket.

(5)Minden forgalmazónak gondoskodnia kell arról, hogy az értékesítés időpontjában elegendő olyan személyzet álljon rendelkezésére, akiknek birtokában van a forgalmazóknak szóló tanfolyamok elvégzését igazoló, a 25. cikkel összhangban kibocsátott képzési tanúsítvány, vagy rendelkeznek arra vonatkozó igazolással, hogy az ilyen tanfolyamok elvégzése kapcsán a 25. cikk (5) bekezdésével összhangban felvételre került valamely központi elektronikus nyilvántartásba, ahhoz, hogy az értékesítéskor megfelelő tájékoztatást tudjanak adni a növényvédő szerek vásárlóinak a szerek használatával, a kapcsolódó egészségügyi és környezeti kockázatokkal, valamint az e kockázatok kezelésére szolgáló megfelelő biztonsági utasításokkal kapcsolatban.

(6)Az (5) bekezdésben említett forgalmazó a vevőt az emberi egészségre és a környezetre nagyobb kockázatot jelentő növényvédő szer megvásárlása előtt köteles tájékoztatni a kevésbé veszélyes védekezési technikákról.

VII. FEJEZET

KÉPZÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS FIGYELEMFELHÍVÁS

25. cikk

Képzés és képesítés

(1)A (2) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóság kijelöl egy vagy több testületet a következő képzés biztosítására:

a)kezdeti és nyomon követő képzések a hivatásos felhasználók és a forgalmazók számára a III. mellékletben felsorolt témákban;

b)gyakorlati képzés a hivatásos felhasználók számára a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésekkel kapcsolatban;

c)átfogó képzés a tanácsadók számára a III. mellékletben felsorolt témákban, különös hangsúlyt fektetve az integrált növényvédelem alkalmazására.

(2)Minden tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot, amely felelős az (1) bekezdésben említett valamennyi képzés megvalósítására és a megvalósult képzések tanúsítására szolgáló rendszer végrehajtásáért, a képzési tanúsítványok kiállításáért és megújításáért, a központi elektronikus nyilvántartás naprakészen tartásáért, a központi elektronikus nyilvántartásba való felvételre vonatkozó igazolások kiadásáért, valamint annak felügyeletéért, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a képzést nyújtó testület látja-e el.

(3)Az (1) bekezdésben említett képzés a tagállamok által a 2021/2115/EU rendelet 78. cikke szerint létrehozott képzési intervenciók részét képezheti.

(4)A képzési tanúsítványnak vagy a központi elektronikus nyilvántartásba való bejegyzésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)annak a hivatásos felhasználónak, forgalmazónak vagy tanácsadónak a neve, aki számára a képzést biztosították;

b)annak a hivatásos felhasználónak, forgalmazónak vagy tanácsadónak a munkáltatója, aki számára a képzést biztosították, ha ez a munkáltató jogi személy vagy szakmai minőségben eljáró természetes személy;

c)a biztosított képzés típusa, ha egy tagállam különböző típusú képzéseket biztosít a hivatásos felhasználók, forgalmazók vagy tanácsadók különböző kategóriái számára;

d)az az időpont, amikor a III. mellékletben felsorolt releváns témák megfelelő ismeretéről bizonyságot tettek;

e)a képzést biztosító testület neve;

f)a képzés óraszáma;

g)a képzési tanúsítvány vagy a központi elektronikus nyilvántartásba való bejegyzés érvényességi ideje.

(5)A (2) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóság a bejegyzés időpontjában elektronikus igazolást biztosít a hivatásos felhasználónak, forgalmazónak vagy tanácsadónak a központi elektronikus nyilvántartásba való bejegyzésről. Az elektronikus igazolásnak tartalmaznia kell a központi elektronikus nyilvántartásba való bejegyzés érvényességi idejét.

(6)A képzési tanúsítvány vagy a központi elektronikus nyilvántartásba való bejegyzés érvényességi ideje forgalmazó vagy hivatásos felhasználó esetén 10 év, tanácsadó esetén pedig 5 év.

(7)A (6) bekezdésre is figyelemmel a képzési tanúsítvány kiállítására vagy a központi elektronikus nyilvántartásba történő bejegyzésre, illetve ezek megújítására csak akkor kerülhet sor, ha a tanúsítvány birtokosa vagy az a személy, akinek a neve bekerült a központi elektronikus nyilvántartásba, igazolja, hogy sikeresen elvégezte az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában említett kezdeti és nyomon követő képzést, illetve átfogó képzést.

(8)A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően képzési tanúsítvány kiadható olyan személynek, aki hivatalos képesítéssel igazolni tudja, hogy ezt megelőzően a III. mellékletben felsorolt témákat tekintve az (1) bekezdésben említett képzés során átadott ismereteknél átfogóbb tudásra tett szert.

(9)A (2) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóság vagy az (1) bekezdésben említett kijelölt testület visszavonja a képzési tanúsítványt, ha azt hibásan állították ki vagy újították meg, illetve helyesbíti a központi elektronikus nyilvántartásban szereplő bejegyzést, amennyiben azt helytelenül rögzítették.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően a III. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében.

26. cikk

Független tanácsadói rendszer

(1)Minden tagállam kijelöl egy illetékes hatóságot a hivatásos felhasználók független tanácsadói rendszerének létrehozására, felügyeletére és működésének monitorozására. E rendszer keretében igénybe lehet venni a 2021/2115/EU rendelet 15. cikkében említett pártatlan mezőgazdasági tanácsadókat, akiket rendszeresen képzésben kell részesíteni, és akik ugyanazon rendelet 78. cikke alapján finanszírozhatók.

(2)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság biztosítja, hogy az ugyanazon bekezdésben említett rendszerben regisztrált bármely tanácsadó (a továbbiakban: független tanácsadó) tekintetében nem merül fel összeférhetetlenség, és különösen nincs olyan helyzetben, amely közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatná szakmai feladatai részrehajlás nélküli ellátását.

(3)Minden hivatásos felhasználónak legalább évente egy alkalommal konzultálnia kell egy független tanácsadóval a (4) bekezdésben említett stratégiai tanácsadás céljából.

(4)A (3) bekezdésben említett tanácsadó stratégiai tanácsadást biztosít a következő témákban:

a)megfelelő védekezési technikák alkalmazása a károsítók terjedésének megelőzésére;

b)az integrált növényvédelem végrehajtása;

c)precíziós gazdálkodási technikák, ideértve az űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások használatát is;

d)nem vegyi módszerek alkalmazása;

e)ha vegyi növényvédő szerekre van szükség, olyan intézkedések, amelyek hatékonyan minimalizálják azokat a kockázatokat, amelyek az ilyen szerek használatából eredően az emberi egészségre és a környezetre, különösen a biológiai sokféleségre (többek között a beporzókat) nézve felmerülhetnek, ideértve a kockázatcsökkentő intézkedéseket és technikákat is.

27. cikk

Tájékoztatás és figyelemfelhívás

(1)Minden tagállam kijelöl egy illetékes hatóságot a lakosság tájékoztatására, melyet különösen a növényvédő szerek használatával kapcsolatos kockázatokkal foglalkozó figyelemfelhívó programokon keresztül kell megvalósítani.

(2)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság létrehoz egy vagy több honlapot a növényvédő szerek használatával kapcsolatos kockázatokról való tájékoztatás céljából. A szóban forgó tájékoztatás közvetlenül, illetve más nemzeti vagy nemzetközi szervezetek releváns weboldalaira mutató hivatkozások megadása révén biztosítható.

(3)A (2) bekezdéssel összhangban létrehozott honlapoknak a következő témákkal kapcsolatban kell tájékoztatást nyújtaniuk:

a)a növényvédő szerek használatához köthető akut vagy krónikus hatások útján az emberi egészségre és a környezetre kifejtett lehetséges kockázatok;

b)az a) pontban említett lehetséges kockázatok mérséklésének módja;

c)a vegyi növényvédő szerek alternatívái;

d)a hatóanyagok jóváhagyásának és a növényvédő szerek engedélyezésének eljárása;

e)a 18. vagy 20. cikk alapján kiadott engedélyek;

f)a 7. cikkben említett honlapra mutató hivatkozás;

g)a harmadik felek azon joga, hogy az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkének (1) bekezdésével összhangban a megfelelő illetékes hatósághoz fordulva hozzáférést kérjenek a növényvédő szerek használatával kapcsolatos információkhoz.

28. cikk

Az akut és krónikus mérgezésekkel kapcsolatos tájékoztatás

(1)Minden tagállam kijelöl egy felelős illetékes hatóságot a növényvédő szerekkel való érintkezésből eredő akut és krónikus mérgezési balesetekre vonatkozó következő információk összegyűjtésére és megőrzésére szolgáló rendszerek létrehozására és fenntartására:

a)az akut vagy a krónikus mérgezési baleset előidézésében érintett növényvédő szer és hatóanyagok neve és engedélyezési száma;

b)a mérgezést szenvedett egyének száma;

c)a mérgezés tünetei;

d)a tünetek fennállásának időtartama és súlyossága;

e)annak feltüntetése, hogy egy megerősített akut vagy krónikus mérgezési baleset mely következő körülmény mellett következett be:

i.a növényvédő szer helyes használata;

ii.a növényvédő szer rendeltetésellenes használata;

iii.nem engedélyezett növényvédő szer használata; vagy

iv.szándékos lenyelés vagy expozíció.

(2)A tagállamok minden év augusztus 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben ismertetik a következőket:

a)a személyek növényvédő szereknek való expozíciójából eredő akut és krónikus mérgezési balesetek száma az előző naptári évben;

b)a (1) bekezdésben említett információk minden egyes mérgezési balesetre vonatkozóan.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésében említett információk és adatok benyújtási formátumának meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VIII. FEJEZET

KIJUTTATÓ BERENDEZÉSEK

29. cikk

A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések elektronikus nyilvántartása

(1)A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés tulajdonosának [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: az e rendelet hatálybalépése napjától számított 9 hónapot követő hónap első napja]-ig az V. mellékletben szereplő formanyomtatványon rögzítenie kell a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések 33. cikkben említett elektronikus nyilvántartásában, hogy ő az adott berendezés tulajdonosa, kivéve, ha az a tagállam, amelyben a tulajdonos a berendezést használja, a 32. cikk (3) bekezdésével összhangban mentesítette a berendezést a vizsgálat alól.

(2)Hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés értékesítése esetén az eladónak és a vevőnek az értékesítés tényét az értékesítést követő 30 napon belül rögzítenie kell a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések 33. cikkben említett elektronikus nyilvántartásában az V. mellékletben megadott formanyomtatványon, kivéve, ha a hivatásos felhasználásban alkalmazott adott kijuttató berendezést a 32. cikk (3) bekezdésével összhangban az érintett tagállam(ok)ban mentesítették a vizsgálati kötelezettség alól. A tulajdonjog átruházásának az elektronikus nyilvántartásba történő bejegyzése hasonlóképpen kötelező, amennyiben megváltozik egy olyan hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés tulajdonjoga, amely az érintett tagállam(ok)ban a 32. cikk (3) bekezdése értelmében nem mentesült a vizsgálati kötelezettség alól.

(3)Ha egy hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezést kivonnak a használatból és nem szándékozzák újra használni, tulajdonosa a használatból való kivonást követő 30 napon belül köteles a használatból való kivonás tényét rögzíteni a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések 33. cikkben említett elektronikus nyilvántartásában az V. mellékletben megadott formanyomtatványon.

(4)Ha egy hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezést újra használatba vesznek, tulajdonosa az újbóli használatba vételt követő 30 napon belül köteles ennek tényét rögzíteni a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések 33. cikkben említett elektronikus nyilvántartásában az V. mellékletben megadott formanyomtatványon.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően az V. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében. 

30. cikk

Információgyűjtés és ellenőrzések

(1)Minden tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot a következőkre:

a)egy olyan központi elektronikus nyilvántartás létrehozása és fenntartása, ahol az összes hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés adatait rögzítik;

b)a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések tulajdonjogára, tulajdonjogának átruházására, értékesítésére, használatból való kivonására és használatba vételére vonatkozó, harmadik felekkel kapcsolatos bejegyzések fogadására és feldolgozására szolgáló központi elektronikus nyilvántartás használata;

c)a kijuttató berendezések 31. cikk (1), (2), (3), illetve (6) bekezdésének megfelelő bevizsgálása, vagy vizsgálatának felügyelete;

d)a vizsgálati tanúsítványoknak a 31. cikk (7) bekezdésével összhangban történő kiállítása vagy felügyelete.

Ha nem a kijelölt illetékes hatóság végzi el a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés vizsgálatát, egy vagy több testületet kijelöl az ilyen vizsgálatok elvégzésére.

(2)A tagállamok hatósági ellenőrzéseket végeznek annak igazolására, hogy a gazdasági szereplők betartják-e e rendelet kijuttató berendezésekre vonatkozó rendelkezéseit. A tagállamok megteszik a megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket, hogy orvosolják a Bizottság szakértői által a (3) és (4) bekezdéssel összhangban elvégzett ellenőrzések során feltárt egyedi vagy rendszerszintű hiányosságokat. Megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Bizottság szakértői minden telephelyre és azok minden részére bejuthassanak, továbbá hozzáférhessenek a feladataik ellátása szempontjából releváns árukhoz és információhoz, a számítógépes rendszerekre kiterjedően is.

(3)A Bizottság szakértői minden tagállamban ellenőrzéseket – köztük auditokat – végeznek azzal a céllal, hogy ellenőrizzék az e rendeletben a kijuttató berendezésekre vonatkozóan meghatározott szabályok alkalmazását. A szakértők vizsgálatot folytathatnak a kijuttató berendezések területén végzett hatósági ellenőrzések és végrehajtási gyakorlatok kapcsán, információkat gyűjthetnek ezekről.

(4)A Bizottság:

a)jelentéstervezetet készít az említett ellenőrzések megállapításairól és a szakértői által az ellenőrzések során feltárt hiányosságok orvoslását célzó ajánlásokról;

b)az a) pontban említett jelentéstervezet egy példányát észrevételezés céljából megküldi annak a tagállamnak, ahol az ellenőrzéseket végezték;

c)a szakértői által e cikkel összhangban végzett tagállami ellenőrzések megállapításait tartalmazó zárójelentés elkészítésekor figyelembe veszi a b) pontban említett tagállami észrevételeket;

d)nyilvánosságra hozza a c) pontban említett zárójelentést és a b) pontban említett tagállami észrevételeket.

31. cikk

A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálata

(1)A 30. cikkben említett illetékes hatóság vagy az általa kijelölt testület a berendezés első vételének napjától számítva háromévente megvizsgálja a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezést. Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a hároméves cikluson belül elegendő személyzet, felszerelés és egyéb erőforrás álljon rendelkezésre az összes olyan kijuttató berendezés vizsgálatához, amelyek vizsgálata esedékes.

(2)Az (1) bekezdésben említett vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés megfelel-e a IV. mellékletben megszabott követelményeknek.

(3)A vizsgálatot olyan helyen kell elvégezni, ahol a víz- és egyéb szennyezés kockázata elkerülhető. A vizsgálatot végző hatóságnak vagy testületnek a lehető legkisebbre kell csökkentenie a külső körülményeknek (például a szélnek és az esőnek) a vizsgálati eredmények megismételhetőségére gyakorolt hatását.

(4)A vizsgálathoz szükséges és a vizsgálatot végző személy által a kijuttató berendezés teszteléséhez használt valamennyi berendezésnek pontosnak és jó állapotúnak kell lennie, és azokat rendszeres időközönként ellenőrizni és szükség esetén kalibrálni kell.

(5)A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés tulajdonosának a vizsgálat megkezdése előtt gondoskodnia kell arról, hogy a berendezés tiszta és biztonságos legyen.

(6)A 30. cikkben említett illetékes hatóság rögzíti a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések 33. cikkben említett központi elektronikus nyilvántartásában az összes olyan vizsgálat eredményét, amelynél az adott berendezés megfelelt a vizsgálaton.

(7)A vizsgálati tanúsítványt:

a)a 30. cikkben említett illetékes hatóságnak kell kiállítania a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezés tulajdonosa számára, ha a berendezés megfelelt a IV. mellékletben felsorolt követelményeknek; valamint

b)a szóban forgó illetékes hatóságnak be kell jegyeznie a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések 33. cikkben említett elektronikus nyilvántartásába.

(8)A (6) bekezdésben említett nyilvántartás három évig érvényes, kivéve, ha a tagállam a 32. cikk értelmében eltérő vizsgálati intervallumot ír elő.

(9)Minden tagállam elismeri a (7) bekezdésben említett tanúsítványt vagy a (6) bekezdésben említett nyilvántartást a másik tagállamban bejegyzett, hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések esetében.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően az e cikket és a IV. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében. 

(11)Azokról a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésekről, amelyeket az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 87 összhangban kidolgozott, harmonizált vizsgálati szabványok szerint megvizsgáltak, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a IV. mellékletben felsorolt követelményeknek.

32. cikk

A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésekkel kapcsolatos tagállami eltérések

(1)A tagállamok a (2) bekezdésben említett kockázatértékelés elvégzését követően megállapíthatnak kevésbé szigorú vizsgálati követelményeket, és a 31. cikkben meghatározottaktól eltérő vizsgálati időintervallumokat írhatnak elő az olyan hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések esetében, amelyek alkalmazásának mértéke a (2) bekezdésben említett kockázatértékelés útján elvégzett becslés alapján nagyon csekély, és amelyek szerepelnek a 8. cikkben említett nemzeti cselekvési tervben.

Ez a bekezdés nem vonatkozik a hivatásos felhasználásban alkalmazott következő kijuttató berendezésekre:

a)vonatra vagy repülőgépre felszerelt permetező berendezések;

b)3 méternél nagyobb, vízszintes szórókeretek, beleértve a 3 méternél szélesebb vetési berendezésre felszerelt permetezőket;

c)függőleges permetező légfúvásos gyümölcspermetező.

(2)Az (1) bekezdésben említett kevésbé szigorú vizsgálati követelmények és eltérő vizsgálati időintervallumok meghatározása előtt a tagállamok kockázatértékelést végeznek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásokról. A 30. cikkben említett illetékes hatóság megőrzi a kockázatértékelés egy példányát a Bizottság általi ellenőrzés céljából.

(3)A tagállamok mentesíthetik a 31. cikkben említett vizsgálati kötelezettség alól a hivatásos felhasználásban alkalmazott kézi kijuttató berendezéseket vagy háti permetezőket az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásuk kockázatértékelése alapján, amely magában foglalja a felhasználás mértékének becslését is. A 30. cikkben említett illetékes hatóság megőrzi a kockázatértékelés egy példányát a Bizottság általi ellenőrzés céljából.

(4)Azokra a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésekre, amelyek a (3) bekezdés szerint mentesültek a vizsgálati kötelezettség alól, nem vonatkozik a 29. cikkben említett elektronikus nyilvántartásba való bejegyzési kötelezettség, illetve a 33. cikk szerinti nyilvántartásba vételi követelmények.

33. cikk

A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések elektronikus nyilvántartása

(1)A tagállamok által a 30. cikk szerint kijelölt minden egyes illetékes hatóság központi elektronikus nyilvántartást hoz létre és tart fenn a következők rögzítésére:

a)a harmadik felek által a 20. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja és a 29. cikk szerint bevitt információk;

b)a 31. cikk (6) bekezdésében és (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizsgálati feljegyzések és tanúsítványok;

c)a 32. cikk (3) bekezdése értelmében a vizsgálat alól nem mentesülő, hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésekre vonatkozó, a (2) bekezdésben meghatározott egyéb információk.

(2)A 30. cikkben említett illetékes hatóságok a vizsgálat időpontjában a következő információkat rögzítik:

a)a vizsgálatokat végző testület neve;

b)a kijuttató berendezés egyedi azonosítója (ha rendelkezésre áll);

c)a gyártás időpontja (ha rendelkezésre áll);

d)a jelenlegi tulajdonos neve és címe;

e)ha sor került tulajdonjog-átruházásra, minden átruházás időpontja, valamint a korábbi tulajdonosok neve és címe öt évre visszamenőleg;

f)a tartály mérete;

g)a vízszintes szórókeret szélessége (ha alkalmazandó);

h)az ellenőrzés időpontjában a kijuttató berendezésen lévő fúvóka típusa(i);

i.szórókeretes permetezőgépek esetében arra vonatkozó információ, hogy a berendezés fel van-e szerelve vagy sem térinformatikai lokalizációs technológiával működő szakasz- és/vagy fúvókavezérléssel;

j)három évnél régebbi berendezések esetében a 31. cikkel összhangban elvégzett minden egyes korábbi vizsgálat időpontja;

k)annak feltüntetése, hogy a kijuttató berendezés a 31. cikkel összhangban elvégzett korábbi vizsgálatokon megfelelt-e vagy sem;

l)adott esetben annak indoklása, hogy miért nem felelt meg a vizsgálaton.

(3)Amennyiben a kijuttató berendezés nem rendelkezik a (2) bekezdés b) pontjában említett egyedi azonosítóval, a 30. cikk szerinti illetékes hatóságok egyedi azonosítót rendelnek hozzá.

IX. FEJEZET

A CSÖKKENTÉSI CÉLOK ÉS A HARMONIZÁLT KOCKÁZATI MUTATÓK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE

34. cikk

A 2030-ra vonatkozó két nemzeti és két uniós csökkentési cél elérése felé tett előrehaladás kiszámításának módszere

(1)A 2030-ra vonatkozó két uniós csökkentési cél és a 2030-ra vonatkozó két nemzeti csökkentési cél elérése felé 2030-ig bezárólag tett előrehaladás számítási módszerét az I. melléklet határozza meg. Ennek a módszernek az 1185/2009/EK rendelettel összhangban gyűjtött statisztikai adatokon kell alapulnia.

(2)Az I. mellékletben meghatározott módszer segítségével a Bizottság 2030-ig bezárólag évente kiszámítja a 2030-ra vonatkozó két uniós és két nemzeti csökkentési cél elérése felé tett előrehaladás eredményeit, és ezeket az eredményeket közzéteszi a 7. cikkben említett honlapon.

35. cikk

Az 1., 2. és 2a. harmonizált kockázati mutató kiszámításának módszere

(1)Az 1., 2. és 2a. harmonizált kockázati mutatókkal kapcsolatos előrehaladás uniós és tagállami szinten történő kiszámításának módszerét a VI. melléklet tartalmazza. Ez a módszer az 1185/2009/EK rendelettel összhangban gyűjtött statisztikai adatokon alapul.

(2)A Bizottság a VI. mellékletben meghatározott módszer alkalmazásával uniós szinten évente kiszámítja az 1., 2. és 2a. harmonizált kockázati mutatót, és számításának eredményeit közzéteszi a 7. cikkben említett honlapon.

(3)A VI. mellékletben meghatározott módszer alkalmazásával minden tagállam nemzeti szinten évente kiszámítja az 1., 2. és 2a. harmonizált kockázati mutatók eredményét.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően az e cikket és a VI. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki fejlődés (ideértve a statisztikai adatok rendelkezésre állása terén elért előrehaladást is) és a tudományos és mezőgazdasági fejlődés figyelembevétele érdekében. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosíthatják a meglévő harmonizált kockázati mutatókat, illetve új harmonizált kockázati mutatókat írhatnak elő, amelyek figyelembe vehetik a tagállamok azon célkitűzés elérése irányába tett előrehaladását, hogy 2030-ra a mezőgazdasági hasznosítású területük 25 %-át ökológiai gazdálkodás alá vonják a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában hivatkozottak szerint.

(5)[Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: az e rendelet hatálybalépése napjától számított 12 hónapot követő hónap első napja]-ig a Bizottság elvégzi az 1., 2. és 2a. harmonizált kockázati mutatók értékelését. Ennek az értékelésnek a Közös Kutatóközpont által végzett tudományos kutatáson, továbbá az érdekelt felekkel, köztük a tagállamokkal, tudományos szakértőkkel és civil társadalmi szervezetekkel folytatott széles körű konzultáción kell alapulnia. Az értékelésnek tartalmaznia kell az új harmonizált kockázati mutatók kialakításához és a meglévő harmonizált kockázati mutatók módosításához a (4) bekezdéssel összhangban használandó módszereket.

(6)Figyelembe véve az (5) bekezdésben előírt értékelés eredményeit, és legkésőbb 18 hónappal a növényvédő szereknek a(z) xxx/xxx rendelet [beillesztendő az elfogadott jogi aktusra vonatkozó hivatkozás] 9. cikkében említett első referencia-időszakbeli mezőgazdasági felhasználására vonatkozó statisztikák közzététele után, ha azt szükségesnek ítéli meg, a Bizottság a növényvédő szerek használatával kapcsolatos statisztikai adatok alapján, e cikk (4) bekezdésével összhangban új harmonizált kockázati mutatókat állapít meg, vagy módosítja a meglévőket.

36. cikk

Az előrehaladásra vonatkozó számítások és a harmonizált kockázati mutatók tagállami értékelése

(1)Minden egyes tagállam értékeli a) a 34. cikkben említett, 2030-ra vonatkozó két nemzeti csökkentési cél elérése felé tett előrehaladás és b) a 35. cikkben említett tagállami szintű harmonizált kockázati mutatók kiszámított eredményeit, a számítás minden egyes alkalmával.

(2)A harmonizált kockázati mutatók 35. cikkben említett, tagállami szintű értékelése során:

a)azonosítják az eredményt legjelentősebben befolyásoló öt hatóanyagot;

b)meghatározzák azokat a növényi kultúrákat vagy helyzeteket, valamint azokat a célkárosítókat, amelyeken az a) pontban említett hatóanyagokat használják;

c)meghatározzák az e károsítók leküzdésére rendelkezésre álló nem vegyi módszereket;

d)összefoglalják az a) pontban említett hatóanyagok használatának és kockázatának csökkentése érdekében tett intézkedéseket, valamint a károsítók elleni alternatív védekezési módok bevezetésének útjában álló akadályokat.

(3)A tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal a harmonizált kockázati mutatókra vonatkozó tagállami szintű, a VI. mellékletben meghatározottak szerint végrehajtott számítások és az e cikk alapján elvégzett kapcsolódó értékelések eredményeit, és közzéteszik ezeket az információkat és a (4) bekezdésben említett más nemzeti mutatókat vagy számszerűsíthető célkitűzéseket a 27. cikk (2) bekezdésében említett honlapokon.

(4)A VI. mellékletben meghatározott harmonizált kockázati mutatókon és a II. mellékletben meghatározott adatokon túlmenően a tagállamok továbbra is használhatják a meglévő vagy az általuk kifejlesztett további nemzeti mutatókat vagy számszerűsíthető célokat, valamint a nemzeti vagy regionális szinten gyűjtött egyéb adatokat, ideértve a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó jövőbeni adatokat is, amelyek az (1) és (2) bekezdésben említett mutatókhoz és célokhoz kapcsolódnak.

X. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

37. cikk

A kijelölt illetékes hatóságokra vonatkozó tájékoztatás

Minden tagállam [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: az e rendelet hatálybalépése napjától számított hat hónapot követő hónap első napja]-ig tájékoztatja a Bizottságot az e rendelettel összhangban kijelölt illetékes hatóságokról.

38. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat.

39. cikk

Díjak és illetékek

A tagállamok illetékek és díjak révén megtéríttethetik az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeik teljesítéséhez kapcsolódó költségeket.

XI. FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

40. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a 10. cikk (6) bekezdésében, a 13. cikk (9) bekezdésében, a 21. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (10) bekezdésében, a 29. cikk (5) bekezdésében, a 31. cikk (10) bekezdésében és a 35. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (6) bekezdésében, a 13. cikk (9) bekezdésében, a 21. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (10) bekezdésében, a 29. cikk (5) bekezdésében, a 31. cikk (10) bekezdésében és a 35. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 10. cikk (6) bekezdése, a 13. cikk (9) bekezdése, a 21. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk (10) bekezdése, a 29. cikk (5) bekezdése, a 31. cikk (10) bekezdése és a 35. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

41. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 88 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Bizottsági értékelés

(1)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított négy év]-ig elvégzi e rendelet értékelését a következők alapján:

a)az előrehaladás terén mutatkozó tendenciák és a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban az éves eredményjelentésekben és végrehajtási jelentésekben közölt más mennyiségi adatok;

b)az éves tendenciák és adatok elemzése, amelyet a Bizottság a 11. cikkel összhangban kétévente tesz közzé;

c)az éves eredményjelentésekről és végrehajtási jelentésekről szóló jelentés, amelyet a Bizottság korábban a 11. cikk (7) bekezdésével összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott;

d)minden egyéb, az értékelés elkészítéséhez szükséges információ.

A tagállamok megküldik az említett értékelés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

(2)A Bizottság a főbb megállapításokról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

43. cikk

Az (EU) 2021/2115 rendelet módosítása

Az (EU) 2021/2115 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 31. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„E bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjától eltérve, ha a(z) (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel* 89+ összhangban követelményeket írnak elő a mezőgazdasági termelők számára, az említett követelményeknek való megfelelés érdekében támogatás nyújtható a következő két dátum közül a későbbi időpontjában végződő maximális időszakra: [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: 5 évvel e rendelet hatálybalépését követően] vagy attól az időponttól számított 5 év, amikor a követelmények kötelezővé válnak a mezőgazdasági üzem számára.

*Az Európai Parlament és a Tanács (EU)…/… rendelete a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról (HL …).”

2.A 70. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„E bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjától eltérve, ha a(z) (EU) …/… 90++ rendelettel összhangban követelményeket írnak elő a kedvezményezettek számára, az említett követelményeknek való megfelelés érdekében támogatás nyújtható a következő két dátum közül a későbbi időpontjában végződő maximális időszakra: … [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: 5 évvel e rendelet hatálybalépését követően] vagy attól az időponttól számított 5 év, amikor a követelmények kötelezővé válnak a mezőgazdasági üzem számára.”

3.A 73. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„E bekezdés első albekezdésétől eltérve, ha a(z) (EU) …/… ++ rendelettel összhangban követelményeket írnak elő a mezőgazdasági termelők számára, az említett követelményeknek való megfelelés érdekében támogatás nyújtható a következő két dátum közül a későbbi időpontjában végződő maximális időszakra: [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: 5 évvel e rendelet hatálybalépését követően] vagy az attól az időponttól számított 5 év, amikor a követelmények kötelezővé válnak a mezőgazdasági üzem számára. ”

44. cikk

A 2009/128/EK irányelv hatályon kívül helyezése

(1)A 2009/128/EK irányelv hatályát veszti.

(2)A 2009/128/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a VII. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

45. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: az e rendelet hatálybalépése napjától számított … hónapot követő hónap első napja]-tól/től kell alkalmazni.

A 21. cikket azonban [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: 3 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-tól/től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A peszticideknek a fenntartható használatról szóló irányelv 3. cikkének (10) bekezdésében szereplő jogi fogalommeghatározása magában foglalja a növényvédő szereket és a biocid termékeket is, de mivel a fenntartható használatról szóló irányelv hatályát soha nem terjesztették ki a biocid termékekre, ez a javaslat a növényvédő szerekre korlátozódik.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(3)    A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról, COM(2006) 373 végleges, 52006DC0372 sz. dokumentum, www.eur-lex.europa.eu

(4)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.

(5)    Ez a „ Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől! ” elnevezésű sikeres kezdeményezés a harmadik célkitűzésében felszólította a Bizottságot a következőre: „az egész EU-ra kiterjedő, kötelező csökkentési célok meghatározása a peszticidek használatára vonatkozóan a peszticidmentes jövő megvalósítása érdekében”. 2017. december 12-én elfogadott válaszában a Bizottság kijelentette, hogy újra értékeli a peszticidekre vonatkozó, uniós szintű kötelező célok szükségességét. A „ Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért ” elnevezésű polgári kezdeményezés felszólította a Bizottságot, hogy javasoljon jogi aktusokat a szintetikus peszticidek 2035-ig történő fokozatos megszüntetésére, a biológiai sokféleség helyreállítására és a mezőgazdasági termelők átmenetben való támogatására. A kezdeményezés keretében 2021. szeptember 30-ig több mint 1 millió támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze, amelyeket jelenleg ellenőriznek a tagállami hatóságok.

(6)    Conference on the Future of Europe – Report on the Final Outcome (Konferencia Európa jövőjéről – A végeredményre vonatkozó jelentés), 2022. május, 1. javaslat, 43. o. Az Európa jövőjéről szóló konferencia 2021 áprilisa és 2022 májusa között került megrendezésre. Ez a deliberatív demokrácia egyedülálló, polgárok által irányított, páneurópai szintű megvalósulása volt, több ezer európai polgár, valamint politikai szereplők, szociális partnerek, a civil társadalom képviselői és kulcsfontosságú érdekelt felek részvételével.

(7)    Ibid., 2. javaslat, 44. o., valamint 30. javaslat, 72. o.

(8)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final, EUR-Lex – 52019DC0640 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(9)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.

(10)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! , COM(2020) 380 final.

(11)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, COM(2021) 400 final.

(12)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia – Az egészséges talaj előnyeinek kihasználása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából, COM(2021) 699 final.

(13)     A beporzókról szóló uniós kezdeményezés – Környezetvédelem – Európai Bizottság (europa.eu) .

(14)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia – A toxikus anyagoktól mentes környezetért, COM(2020) 667 final.

(15)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában, COM(2021) 323 final.

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(17)     Uniós természethelyreállítási célok (europa.eu) .

(18)     A beporzókról szóló uniós kezdeményezés – Környezetvédelem – Európai Bizottság (europa.eu) .

(19)     Az Európai Parlament és a Tanács 2013/39/EU irányelve (2013. augusztus 12.) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról .

(20)     Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (átdolgozás) (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(22)     Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(23)    A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

(24)    A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 260., 2009.10.3., 5. o.).

(27)    A Tanács 89/656/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (HL L 393., 1989.12.30., 18. o.).

(28)    Javaslat – Az Európai parlament és a Tanács irányelve a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, COM(2006) 373 végleges , 8. o.

(29)     05/2020. számú különjelentés: A növényvédő szerek fenntartható használata: kevés előrelépés történt a kockázatok mérése és csökkentése terén (europa.eu) .

(30)     Értékelés és hatásvizsgálat (europa.eu) .

(31)     Peszticidek – fenntartható használat (az uniós szabályok felülvizsgálata) (europa.eu) .

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(34)    HL C 202., 2016.6.7., 389. o.

(35)    HL C […], […], […] o.

(36)    HL C […]., […]., […]. o.

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(38)    [A hivatkozásokat be kell illeszteni].

(39)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok nemzeti cselekvési terveiről és a peszticidekről szóló 2009/128/EK irányelv végrehajtásában elért haladásról, COM(2017) 587 final.

(40)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok által a nemzeti cselekvési terveikben meghatározott nemzeti célok végrehajtása során szerzett tapasztalatokról és a peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv végrehajtásában elért haladásról, COM(2020) 204 final.

(41)    P8_TA(2019)0082, 2019. február 12.

(42)    P9_TA(2021)0425, 2021. október 20.

(43)    Az Európai Parlament Kutatószolgálata, a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv – Európai végrehajtás-értékelési tanulmány, 2018. október.

(44)    A növényvédő szerek fenntartható használata: kevés előrelépés történt a kockázatok mérése és csökkentése terén, Európai Számvevőszék különjelentése, ISBN:978-92-847-4206-6, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2020.

(45)    Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv értékelése (tájékoztató jelentés), elfogadva: 2021. április 27.

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(47)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(48)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.

(49)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020) 380 final.

(50)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, COM(2021) 400 final.

(51)    A Bizottság (EU) 2015/408 végrehajtási rendelete (2015. március 11.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke (7) bekezdésének végrehajtásáról és a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékének létrehozásáról (HL L 67., 2015.3.12., 18. o.).

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(53)    A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).

(54)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában, COM(2021) 323 final.

(55)    Conference on the Future of Europe – Report on the Final Outcome (Konferencia Európa jövőjéről – A végeredményre vonatkozó jelentés), 2022. május, 1. és 2. javaslat, 43–44. o.

(56)    12099/20, Brüsszel, 2020. október 19.

(57)    A Tanács (EU) 2021/1102 határozata (2021. június 28.) a Bizottságnak a gerinctelen bioágenseknek az Unió területén való bevezetésével, értékelésével, előállításával, piaci értékesítésével és alkalmazásával kapcsolatos uniós helyzetről és lehetőségekről szóló tanulmány és – amennyiben a tanulmány eredményeire tekintettel annak helye van – javaslat benyújtására való felkéréséről (HL L 238., 2021.7.6., 81. o.).

(58)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(60)    A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(61)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(62)    A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(63)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(64)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(65)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági    Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(66)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.). 

(67)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(68)    A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(69)    A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

(70)    A Tanács 89/656/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (HL L 393., 1989.12.30., 18. o.).

(71)    A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.).

(72)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).

(73)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 260., 2009.10.3., 5. o.).

(74)    Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a peszticidekre vonatkozó statisztikákról (HL L 324., 2009.12.10., 1. o.).

(75)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(76)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(77)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(78)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(79)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 200., 2018.8.7., 1. o.).

(80)    Lásd a Corine felszínborítási nomenklatúra felszínborítás osztályozási rendszernek való megfeleltetését ( https://land.copernicus.eu/user-corner/technical-library/corine-land-cover-nomenclature-guidelines/html ) valamint Corine felszínborítási (Corine Land Cover, CLC) jegyzék ( Corine felszínborítás – Kopernikusz szárazföld-monitoring szolgáltatás ).

(81)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(82)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).

(83)    Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).

(84)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.

(85)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

(86)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(87)    Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(88)    Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(89) +    Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a(z) … dokumentumban szereplő rendelet számát, a lábjegyzetbe pedig a szóban forgó rendelet számát, dátumát és HL-hivatkozását.

(90) ++    Kiadóhivatal: Kérjük beilleszteni a szövegbe a(z) … dokumentumban szereplő rendelet számát.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.6.22.

COM(2022) 305 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról

{SEC(2022) 257 final} - {SWD(2022) 169 final} - {SWD(2022) 170 final} - {SWD(2022) 171 final}

I. MELLÉKLET
(lásd a 4. cikket)

A 2030-RA VONATKOZÓ KÉT UNIÓS ÉS KÉT NEMZETI CSÖKKENTÉSI CÉL ELÉRÉSE TERÉN TETT ELŐREHALADÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE

Ez a rendelet „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt peszticidhasználat-csökkentési célok elérését szolgálja oly módon, hogy minden tagállam számára előírja, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy 2030-ra uniós szinten 50 %-kal csökkenjen mind a vegyi növényvédő szerek használata, mind azok kockázata (a továbbiakban: a 2030-ra vonatkozó 1. uniós csökkentési cél), valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használata (a továbbiakban: a 2030-ra vonatkozó 2. uniós csökkentési cél). Ez a rendelet szabályozza azt is, hogy az egyes tagállamok miként járulnak hozzá ezekhez az uniós célokhoz. A 2030-ra vonatkozó 1. uniós csökkentési célhoz való tagállami hozzájárulásokra, amelyek nemzeti célok formájában kerülnek meghatározásra, a továbbiakban „a 2030-ra vonatkozó 1. nemzeti csökkentési célként”, míg a 2030-ra vonatkozó 2. uniós csökkentési célhoz való tagállami hozzájárulásokra a továbbiakban „a 2030-ra vonatkozó 2. nemzeti csökkentési célként” hivatkozunk. Az e célok elérése felé tett előrehaladás kiszámításának módszertana az alábbiakban található:

1. SZAKASZ

A 2030-ra vonatkozó 1. nemzeti csökkentési cél: a vegyi növényvédő szerek használatának és kockázatának csökkentése felé tett előrelépés becslésének módszertana

1.A módszertan az 1107/2009/EK rendelet értelmében a növényvédő szerekben forgalomba hozott vegyi hatóanyagok mennyiségére vonatkozó statisztikákon alapul, amelyeket az 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 I. melléklete értelmében bocsátottak a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.

2.Az 1. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladás kiszámítására a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

a)az előrehaladás kiszámítása a vegyi hatóanyagoknak az e mellékletben szereplő táblázatban meghatározott 4 csoportba való besorolása alapján történik;

b)az 1. csoportba tartozó vegyi hatóanyagok az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2 mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok;

c)a 2. csoportba tartozó vegyi hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok;

d)a 3. csoportba tartozó vegyi hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt vegyi hatóanyagok;

e)a 4. csoportba tartozó vegyi hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében;

f)az e mellékletben szereplő táblázat iii. sorában szereplő súlyozásokat kell alkalmazni.

3.Az 1. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást úgy kell kiszámítani, hogy az e melléklet táblázatában szereplő egyes csoportok tekintetében a növényvédő szerekben forgalomba hozott vegyi hatóanyagok éves mennyiségét meg kell szorozni az iii. sorban szereplő, vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.

Táblázat

A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása a 2030-ra vonatkozó 1. nemzeti csökkentési cél kiszámításához

4.Az 1. csökkentési cél alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2015–2017-es időszakra.

5.Az 1. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.

6.A Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan az 1. csökkentési célt kiszámítja, e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiszámítja az 1. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást.

2. SZAKASZ

2. nemzeti csökkentési cél: a veszélyesebb növényvédő szerek használatának csökkentése felé tett előrelépés becslésének módszertana

1.A módszertan az 1107/2009/EK rendelet értelmében a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségére vonatkozó statisztikákon alapul, amelyeket az 1185/2009/EK rendelet I. melléklete értelmében bocsátottak a Bizottság rendelkezésére.

2.A 2. cél elérése felé tett előrehaladást az évente forgalomba hozott veszélyesebb növényvédő szerekben található vegyi hatóanyagok éves mennyiségének összeadásával kell kiszámítani.

3.A 2. csökkentési cél alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2015–2017-es időszakra.

4.A 2. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.

5.A Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2. csökkentési célt kiszámítja, e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiszámítja a 2. csökkentési cél elérése felé tett előrehaladást.

3. SZAKASZ

Uniós csökkentési célok

1.A 2030-ra vonatkozó két uniós csökkentési cél irányába tett előrehaladással kapcsolatos tendencia kiszámítására használt módszernek meg kell egyeznie a nemzeti szintű előrehaladással kapcsolatos tendencia kiszámításának az 1. és 2. szakaszban meghatározott módszerével.

2.A nemzeti szintű tendenciát az 1107/2009/EK rendelet értelmében a peszticidekben forgalomba hozott, e rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott vegyi hatóanyagok mennyiségére vonatkozó nemzeti statisztikák alapján kell kiszámítani, amelyeket az 1185/2009/EK rendelet I. melléklete (A peszticidek forgalomba hozatalára vonatkozó statisztikák) értelmében bocsátottak a Bizottság rendelkezésére.

3.Az uniós szintű tendenciát az 1107/2009/EK rendelet értelmében a peszticidekben forgalomba hozott, e rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott vegyi hatóanyagok mennyiségére vonatkozó uniós statisztikák alapján kell kiszámítani, amelyeket az 1185/2009/EK rendelet I. melléklete (A peszticidek forgalomba hozatalára vonatkozó statisztikák) értelmében bocsátottak a Bizottság rendelkezésére.

II. MELLÉKLET

AZ ÉVES EREDMÉNY- ÉS VÉGREHAJTÁSI JELENTÉSEK KERETÉBEN MINDEN NAPTÁRI ÉV AUGUSZTUS 31-IG BENYÚJTANDÓ ADATOK

1. rész: A 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elérésében mutatkozó éves tendenciák

1.a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok elérése felé tett tagállami előrehaladásban mutatkozó tendenciák;

2.a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 9. cikk (3) bekezdésének a) pontjában, valamint a 9. cikk (4) bekezdésében említett minden más nemzeti célelőirányzat.

2. rész: Az e rendelet végrehajtása és a rendeletnek való megfelelés szintje szempontjából releváns minden egyéb mennyiségi adat

A növényvédő szerek felhasználása:

1.az integrált növényvédelem megvalósítása tekintetében ellenőrzött hivatásos felhasználók százalékos aránya;

2.azon hivatásos felhasználók százalékos aránya, akik nem tesznek eleget az integrált növényvédelem végrehajtásának elektronikus nyilvántartására vonatkozó kötelezettségüknek;

3.azon hivatásos felhasználók százalékos aránya, akik nem tettek eleget a peszticidek felhasználására vonatkozó adatok elektronikus nyilvántartási kötelezettségének;

4.a légi kijuttatásra vonatkozó engedélyek száma, az engedélyek érvényességi ideje, valamint az érintett területek nagysága és elhelyezkedése, és az engedélyek megadásának indoklása;

5.a hasznosított mezőgazdasági területek és a légi kijuttatásra vonatkozó engedélyek hatálya alá tartozó egyéb területek százalékos aránya;

6.a növényvédő szerek érzékeny területeken történő használatára vonatkozó engedélyek száma;

7.a hasznosított mezőgazdasági terület és az egyéb, a növényvédő szerek érzékeny területeken való használatára vonatkozó engedélyek hatálya alá tartozó területek százalékos aránya;

8.a felhasznált illegális növényvédő szerek becsült mennyisége és a felfedezett illegális növényvédő szerek mennyisége;

9.az, hogy a tagállamok alkalmaztak-e eltéréseket, amelyek lehetővé teszik a következőket:

a)eltérő vizsgálati követelmények a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésekkel szemben, amelyek használata nagyon csekély arányú; vagy

b)mentesség a vizsgálat alól a hivatásos felhasználásban alkalmazott, kézi kijuttató berendezések vagy háti permetezők esetén.

Képzési és tanácsadási szolgáltatások:

10.a III. mellékletben felsorolt témákban képzett és a 25. cikk szerinti képzési bizonyítvánnyal rendelkező azon hivatásos felhasználók, tanácsadók és forgalmazók százalékos aránya, akik rendelkeznek a 25. cikk (5) bekezdése szerinti valamely központi elektronikus nyilvántartásba történt felvételre vonatkozó bizonyítékkal (hivatásos felhasználó, tanácsadó és forgalmazó szerinti bontásban);

11.azon hivatásos felhasználók százalékos aránya, akik nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy évente legalább egyszer igénybe vegyék a független tanácsadói szolgáltatásokat.

Foglalkozásszerű felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések:

12.a foglalkozásszerű felhasználásban alkalmazott azon kijuttató berendezések becsült százalékos aránya, amelyek szerepelnek a hivatásos felhasználásban alkalmazott, növényvédő szerek kijuttatásához használt berendezések elektronikus nyilvántartásában;

13.a foglalkozásszerű felhasználásban alkalmazott olyan, nyilvántartásba vett kijuttató berendezések százalékos aránya, amelyek esetében esedékes a vizsgálat, és a vizsgálatra sor is került;

14.a foglalkozásszerű felhasználásban alkalmazott olyan kijuttató berendezések százalékos aránya, amelyek a vizsgálat időpontjában fel vannak szerelve kockázatcsökkentő eszközökkel.

További tagállami intézkedések az integrált növényvédelem végrehajtására:

15.az egyes tagállamokban az olyan hasznosított mezőgazdasági terület százalékos aránya, amelyre a nemzeti jogszabályok alapján jogilag kötelező erejű terményspecifikus szabályok vonatkoznak.

III. MELLÉKLET

A 25. CIKKBEN EMLÍTETT KÉPZÉSI TÉMÁK

1.A növényvédő szerekkel és azok felhasználásával és kockázataival kapcsolatos összes vonatkozó jogszabály, és különösen ez a rendelet. A következő jogszabályok irányadóak (nem kizárólagosan):

Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete 3

Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete 4

Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete 5

Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete 6

Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete 7

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete 8

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete 9

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve 10

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/127/EK irányelve 11

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve 12

A Tanács 89/391/EGK irányelve 13

A Tanács 89/656/EGK irányelve 14  

A Tanács 98/24/EK irányelve 15  

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve 16

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve 17

Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete 18

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve 19

2.Az illegális és hamisított növényvédő szerek létezése és kockázatai, az ilyen termékek azonosításának módszerei, valamint az illegális növényvédő szerek értékesítésével vagy használatával kapcsolatos szankciók.

3.A növényvédő szerek használatának veszélyei és kockázatai, illetve ezek felismerése és szabályozása, beleértve az alábbi témákat:

a)az emberi egészséget fenyegető kockázatok;

b)a növényvédőszer-mérgezés tünetei és a megfelelő elsősegélynyújtás ilyen mérgezés esetén;

c)a nem célzott növényeket és rovarokat, vadon élő állatokat és növényeket, a biológiai sokféleséget és általában a környezetet érintő kockázatok.

4.Integrált növényvédelmi stratégiák és technikák, integrált növénytermesztési stratégiák és technikák, az ökológiai gazdálkodás alapelvei, biológiai károsítók elleni védekezési módszerek, károsító szervezetek elleni védekezési módszerek, az e rendelet 12. és 13. cikkében meghatározott integrált növényvédelem alkalmazásának kötelezettsége, valamint az elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-felhasználási nyilvántartásba történő nyilvántartásba vételi kötelezettség, az e rendelet 14. cikkében meghatározottak szerint.

5.Amikor növényvédő szerre van szükség, hogyan válasszuk ki az engedélyezett termékek közül az adott helyzetben az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre nézve a legkevesebb mellékhatással járó növényvédő szert.

6.Az embereket, a nem célszervezeteket és a környezetet érintő kockázatok minimalizálására szolgáló intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

a)a növényvédő szerek tárolására, kezelésére és keverésére vonatkozó biztonságos munkamódszerek;

b)biztonságos munkamódszerek az üres csomagolóanyagok, más szennyezett anyagok és a felesleges növényvédő szerek (ideértve a tankkeverékeket is) ártalmatlanítására;

c)a kezelői expozíció szabályozásának ajánlott módja (ideértve az egyéni védőfelszereléseket is);

d)a már nem engedélyezett növényvédő szerek helyes és biztonságos ártalmatlanításáról, valamint a felhasználásukra vonatkozó, az 1107/2009/EK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése vagy 46. cikke szerinti esetleges türelmi idő lejártáról szóló tájékoztatás.

7.A kijuttató berendezés előkészítésére – beleértve a kalibrálást –, és a felhasználókat, más embereket, a nem célzott állat- és növényfajokat, a biológiai sokféleséget és a környezetet – beleértve a vízforrásokat – veszélyeztető kockázatokat minimalizáló működtetésére vonatkozó eljárások.

8.A növényvédő szerek kijuttatásához használt berendezések használatával és karbantartásával, a kockázatcsökkentő intézkedésekkel (beleértve a különböző permetezési technikákat és az új technológiákat, többek között a precíziós gazdálkodási technikákat is), valamint a használatban lévő permetezőgépek műszaki ellenőrzésével és a permetezési minőség javításának módjaival kapcsolatos gyakorlati képzés. Ennél a témánál különös figyelmet kell fordítani az elsodródáscsökkentő permetezőfejekre és az azok optimális felhasználási feltételeire vonatkozó gyártói ajánlásokra. A növényvédő szerek kézi permetező felszereléssel vagy háti permetezővel történő felviteléhez kapcsolódó különös kockázatok és az ide vonatkozó kockázatkezelési módszerek. A gyakorlati képzésnek ki kell terjednie a növényvédő szerekkel kezelt vetőmagok vetésével kapcsolatos konkrét kockázatokra is.

9.Az emberi egészség és a környezet védelmét – beleértve a vízforrások védelmét is – biztosító szükséghelyzeti intézkedések, véletlenszerű kiömlés, szennyeződés és olyan szélsőséges időjárás esetén, amely a növényvédő szerek beszivárgásának kockázatával járhat.

10.Különleges gondosság az e rendelet 2. cikkének (15) bekezdésében meghatározott érzékeny területeken és a 2000/60/EK irányelv 6. és 7. cikke szerint meghatározott védett területeken, valamint az adott régiókban bizonyos növényvédő szerek által okozott szennyeződések ismerete.

11.Egészségügyi ellenőrzést és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést biztosító létesítmények, amelyeknél az akut és krónikus mérgezési eseményekre vonatkozó információk bejelenthetők.

12.Nyilvántartás vezetése a növényvédő szerek értékesítéséről, vásárlásáról és felhasználásáról, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban.

13.Hogyan minimalizálható vagy szüntethető meg az 1272/2008/EK rendelet szerint „ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, vagy „mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” besorolású egyes növényvédő szereknek a felszíni vagy felszín alatti vizekhez közeli utakon, vasútvonalakon, különösen nagy áteresztésű felületeken vagy egyéb infrastruktúrákon, illetve ezek mentén, vagy olyan zárt felszínen történő alkalmazása, ahol magas a felszíni vízbe vagy a szennyvízelvezető rendszerbe jutás kockázata.

14.A vízi környezet és az ivóvízkészletek védelme a növényvédő szerek hatásával szemben, többek között a következő témákkal kapcsolatban:

a)a növényvédő szerek használata a címkén az 1107/2009/EK rendelet 31. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint feltüntetett korlátozásoknak megfelelően, ugyanakkor előnyben részesítve azokat a növényvédő szereket, amelyek nem minősülnek „(nagyon) perzisztensnek”, „(nagyon) bioakkumulatívnak”,

az 1272/2008/EK rendelet 20 értelmében „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, „mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” vagy „ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, vagy olyan elsőbbségi anyagokat tartalmaz, amelyek szerepelnek a Bizottság által a 2008/105/EK és a 2013/39/EU irányelvvel végrehajtott, 2000/60/EK irányelv 16. cikkével összhangban elfogadott listán, vagy olyan peszticidek, amelyeket a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.2.6. pontja alapján vízgyűjtő kerületekre jellemző szennyező anyagként azonosítottak, különösen azok, amelyek a 2000/60/EK irányelv 7. cikkével és az (EU) 2020/2184 irányelvvel összhangban ivóvíz kivételére szolgáló vizet érintenek;

b)a növényvédő szerek használatából eredő lehetséges veszélyek és kockázatok az emberi egészségre és a környezetre nézve, valamint a veszélyesebb növényvédő környezetbe történő kibocsátásának és az e szereknek való foglalkozási expozíciónak a minimalizálására szolgáló módszerek;

c)permetelsodródást csökkentő technológiák alkalmazása minden szántóföldi növény esetében;

d)olyan egyéb kockázatcsökkentési intézkedések alkalmazása, amelyek minimálisra csökkentik a permetelsodródás, csapadékvíz-elvezetés és csurgalékvíz által okozott nem helyszíni szennyezést, ideértve különösen a felszíni vízfolyások, valamint a talajvíz és a víztartó rétegek közelében kötelezően kialakítandó pufferzónákat;

e)hogyan lehet megfelelni az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott követelményeknek az 1272/2008/EK rendelet szerint „ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, vagy „mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” besorolású egyes növényvédő szereknek a felszíni vagy felszín alatti vizekhez közeli utakon, vasútvonalakon, különösen nagy áteresztésű felületeken vagy egyéb infrastruktúrákon, illetve ezek mentén, vagy olyan zárt felszínen történő alkalmazásának minimalizálása vagy helyettesítése érdekében, ahol magas a felszíni vízbe vagy a szennyvízelvezető rendszerbe jutás kockázata.

IV. MELLÉKLET

A HIVATÁSOS FELHASZNÁLÁSBAN ALKALMAZOTT KIJUTTATÓ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA

A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálatának ki kell terjednie az emberi egészség és a környezet magas biztonsági és védelmi szintjének biztosításához szükséges összes szempontra. A kijuttatási művelet teljes hatékonyságát és biztonságát minden eszköz vagy készülék megfelelő teljesítménye és a berendezések megfelelő funkciói révén kell biztosítani a következő célok elérésének garantálása érdekében.

A hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezésnek megbízhatóan kell működnie, és csak a használati útmutatójában foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen használható, biztosítva, hogy a növényvédő szereket pontosan, a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlattal összhangban lehessen kijuttatni.

A berendezésnek olyan állapotúnak kell lennie, amely lehetővé teszi, hogy biztonságosan, könnyen és teljes mértékben meg lehessen tölteni és ki lehessen üríteni, és meggátolja a permetező oldat vagy a koncentrált termék bárminemű kiszivárgását. A berendezésnek ezenkívül könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie. Lehetővé kell tennie továbbá a biztonságos üzemeltetést, és a kezelő pozíciójából azonnal leállíthatónak kell lennie. A szükséges beállítások elvégzésének egyszerűnek kell lennie. Az ilyen beállításoknak pontosnak és reprodukálhatónak kell lenniük.

A vizsgálat során az alábbi követelményeknek való megfelelést ellenőrizni kell:

1.Biztonság

A berendezésnek tisztának és biztonságosnak kell lennie a vizsgálat megkezdése előtt. A következőket kell ellenőrizni:

●a teljesítményleadó hajtótengely védőburkolata és a teljesítményleadó tengely és egyéb forgó erőátviteli alkatrészek összes védőberendezése;

●a hidraulikus rendszerből származó szivárgás és a hidraulikus hengerek és csövek általános állapota;

●az összes elektromos alkatrész (ideértve a mágneskapcsolókat is) biztonságossága és működése;

●a biztonsági szelepek működése;

●szerkezeti részek, keret és szórókeretek/fúvókatartók állapota;

●összecsukható alkatrészek záródása; valamint

●levegőpumpát alkalmazó berendezések esetén a fúvóberendezés védőburkolatai és állapota, beleértve a fúvóegység, a ventilátor és a karmantyúk fizikai állapotát is.

2.Szivárgás

Sem álló helyzetben, sem üzemi körülmények között a berendezés egyetlen része sem szivároghat vagy csöpöghet. A berendezés kikapcsolása után nem lehet csepegés vagy nem kívánt kijuttatás. A folyékony termékek kijuttatására szolgáló berendezéseknél a csövek és a tömlők nem szivároghatnak a legnagyobb elérhető rendszernyomás alkalmazása esetén sem, és nem juttatható folyadék közvetlenül magára a permetezőre.

3.Szivattyú (folyékony termékek kijuttatására használt berendezések esetében)

A szivattyú kapacitásának meg kell felelnie a kijuttatásra használt berendezés szükségleteinek, valamint a szivattyúnak megfelelően kell működnie a stabil és megbízható szórási fokozat biztosítása érdekében.

4.Keverés (folyékony termékek kijuttatására használt berendezések esetében)

A keverő berendezéseknek biztosítaniuk kell a megfelelő újrakeringetést a tartályban lévő folyékony permet teljes mennyisége egyenletes koncentrációjának elérése érdekében.

5.Permetlé-tartály/tölcsér

A permetezőtartályoknak és -tölcséreknek – beleértve a töltöttségiszint-jelzőket, a töltőeszközöket, a szűrőket, az ürítő- és öblítőrendszereket és a keverőeszközöket – úgy kell működniük, hogy minimalizálják a véletlenszerű kiömlést, az egyenetlen koncentráció-eloszlást, a kezelői expozíciót és a maradékanyag-tartalmat.

6.Mérőrendszerek, ellenőrző- és szabályozórendszerek

Minden mérő-, ki- és bekapcsoló, nyomás- vagy áramlásifokozat-szabályozó berendezést megfelelően kell kalibrálni, annak megfelelően kell működnie. A kijuttatási művelet során működtetendő irányítórendszereknek a kezelő pozíciójából működtethetőnek kell lenniük; a berendezésnek rendelkeznie kell a működés vezérléséhez szükséges műszerekkel, és azoknak pontosaknak kell lenniük, valamint a műszerek kijelzőinek a kezelő pozíciójából leolvashatónak kell lenniük. A folyékony termékek kijuttatására szolgáló berendezéseknél a nyomásbeállító eszközök állandó üzemi nyomást biztosítanak a szivattyú állandó fordulatszáma mellett, a stabil mennyiségkijuttatási arány alkalmazása érdekében. A növényvédő szerek adagolására vagy befecskendezésére szolgáló további berendezéseknek pontosan és megfelelően kell működniük.

7.Csövek és tömlők

A csöveknek és a tömlőknek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotúaknak kell lenniük a termékáramlás zavarainak, vagy a meghibásodás esetén való véletlenszerű kiömlés elkerülésének érdekében. A csövek és tömlők nem lehetnek megtörtek, túlzottan kopottak, vagy olyan helyzetben, amely lehetővé teszi, hogy megnyúljanak.

8.Szűrés (folyékony termékek kijuttatására használt berendezéseknél)

Az egyenetlen permetszórás és a turbulencia elkerülése érdekében a berendezésnek rendelkeznie kell szűrőkkel és azoknak jó állapotúnak kell lenniük, valamint a szűrők szemnagyságának összhangban kell lennie a permetezőre szerelt szórófej nagyságával és meg kell felelnie annak. A szűrő eldugulását jelző rendszernek (ha van ilyen) megfelelően kell működnie.

9.Szórókeret (olyan berendezésnél, amely a növényvédő szert egy vízszintesen vagy függőlegesen, a terményhez vagy a kezelendő anyaghoz közel elhelyezkedő szórókeret segítségével juttatja ki)

A szórókeretnek jó állapotúnak és minden irányban stabilnak kell lennie. A rögzítő és szabályozó rendszereknek, valamint a nem szándékolt mozgásokat enyhítő eszközöknek és a lejtéskiegyenlítésnek megfelelően kell működnie.

10.Fúvókák (folyékony termékek eloszlatására szolgáló berendezéseknél)/Kivezető nyílások (szilárd termékeknél)

A fúvókáknak és kivezető nyílásoknak megfelelően kell működnie. Az egyes szórófejek és kivezető nyílások áramlási fokozata nem térhet el jelentősen a gyártó által összeállított táblázatban feltüntetett értékektől.

11.Eloszlatás

A célterületen a termék függőleges (függőlegesen növesztett ültetvénynövények esetében), átlós és vízszintes eloszlásának egyenletesnek kell lennie, adott esetben.

12.Fúvóberendezés (levegőpumpás permetezőknél)

A fúvóberendezésnek jó állapotban kell lennie, és biztosítania kell a stabil és megbízható légáramot.

13.Tisztítás

A kiürített tartályok – például a kijuttató berendezés indukciós tartályaira szerelt – öblítő/tisztító rendszereinek (ha vannak ilyenek) megbízhatóan kell működnie. Ezen túlmenően a tartálytisztító eszközöknek, a külső tisztításra szolgáló eszközöknek, az indukciós tartályok tisztítására szolgáló eszközöknek és a kijuttató berendezés teljes belső tisztítására szolgáló eszközöknek (ha vannak ilyenek) megfelelően kell működniük.

V. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉSI FORMANYOMTATVÁNY

VI. MELLÉKLET
(lásd a 35. cikket)

A HARMONIZÁLT KOCKÁZATI MUTATÓK UNIÓS ÉS NEMZETI SZINTŰ KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE

1. SZAKASZ

Harmonizált kockázati mutatók

A harmonizált kockázati mutatók mind uniós, minden nemzeti szintű kiszámításának módszerét e melléklet 2–4. szakasza sorolja fel. Noha az uniós és a nemzeti mutató kiszámításának módszertana megegyezik, az előbbi uniós szintű statisztikákon, míg az utóbbi a nemzeti statisztikákon alapul. Ezeket a mutatókat évente kell kiszámítani.

2. SZAKASZ

1. harmonizált kockázati mutató: az 1107/2009/EK rendelet alapján a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagok mennyiségein alapuló, veszélyalapú harmonizált kockázati mutató

1.Ez a mutató az 1107/2009/EK rendelet értelmében a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagokra vonatkozó statisztikákon alapul, amelyeket az 1185/2009/EK rendelet I. melléklete értelmében bocsátottak a Bizottság rendelkezésére. Az említett adatok 4 csoportba vannak sorolva.

2.Az 1. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

a)az 1. harmonizált kockázati mutatót az összes hatóanyagnak az 1. táblázatban meghatározott 4 csoportba való besorolása alapján kell kiszámítani;

b)az 1. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok;

c)a 2. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok;

d)a 3. csoportba tartozó hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt vegyi hatóanyagok;

e)a 4. csoportba tartozó hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében;

f)az 1. táblázat iii. sorában szereplő súlyokat alkalmazni kell.

3.Az 1. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy az 1. táblázatban szereplő egyes csoportok tekintetében a növényvédő szerekben forgalomba hozott hatóanyagok éves mennyiségét meg kell szorozni a iii. sorban szereplő, vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.

1. táblázat

A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása az 1. harmonizált kockázati mutató kiszámításához

4.Az 1. harmonizált kockázati mutató alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2011–2013-as időszakra.

5.Az 1. harmonizált kockázati mutató eredményét az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.

6.A Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan az 1. harmonizált kockázati mutatót kiszámítja, e rendelet 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban uniós szinten kiszámítja és kihirdeti az 1. harmonizált kockázati mutató eredményeit.

7.A tagállamok minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan az 1. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják, e rendelet 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiszámítják és kihirdetik az 1. harmonizált kockázati mutató eredményeit.

3. SZAKASZ

2. harmonizált kockázati mutató: Az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán alapuló harmonizált kockázati mutató

1.Ez a mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számán alapul, amelyet az említett rendelet 53. cikke (1) bekezdésének megfelelően közölnek a Bizottsággal. Az említett adatok 4 csoportba vannak sorolva.

2.A 2. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

a)a 2. harmonizált kockázati mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán alapul, és azt a hatóanyagoknak az e szakasz 2. táblázatában meghatározott 4 csoportba való besorolása alapján kell kiszámítani;

b)az 1. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok;

c)a 2. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok;

d)a 3. csoportba tartozó hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt vegyi hatóanyagok;

e)a 4. csoportba tartozó hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében;

f)az e szakasz 2. táblázatának iii. sorában szereplő súlyokat kell alkalmazni.

3.A 2. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy a 2. táblázatban szereplő egyes csoportok tekintetében az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számát meg kell szorozni a iii. sorban meghatározott, vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.

2. táblázat

A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása a 2. harmonizált kockázati mutató kiszámításához

4.A 2. harmonizált kockázati mutató alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2011–2013-as időszakra.

5.A 2. harmonizált kockázati mutató eredményét az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.

6.A Bizottság minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2. harmonizált kockázati mutatót kiszámítja, e rendelet 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban uniós szinten kiszámítja és kihirdeti a 2. harmonizált kockázati mutató eredményeit.

7.A tagállamok minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják, e rendelet 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiszámítják és kihirdetik a 2. harmonizált kockázati mutató eredményeit.

8.2027. január 1-jei hatállyal a 2. harmonizált kockázati mutató kiszámítása módszertanának helyére az e melléklet 4. pontjában szereplő 2a. harmonizált kockázati mutató kiszámításának módszertana lép.

4. SZAKASZ

2a. harmonizált kockázati mutató: az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán, valamint az ezen engedélyek keretében kezelt területeken alapuló harmonizált kockázati mutató

1.Ez a mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számán, valamint az ezen engedélyek keretében kezelt területek kiterjedésén alapul, amelyet az említett rendelet 53. cikke (1) bekezdésének megfelelően közölnek a Bizottsággal.

2.A 2a. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

a)a 2a. harmonizált kockázati mutató az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán, valamint az ezen engedélyek keretében kezelt területek kiterjedésén alapul. Kiszámítása a hatóanyagoknak az e szakasz 3. táblázatában meghatározott 4 csoportba való besorolása alapján történik;

b)a kezelt területek nagyságát hektárban kell megadni;

c)az 1. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében felsorolt hatóanyagok;

d)a 2. csoportba tartozó hatóanyagok az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. és B. részében felsorolt hatóanyagok;

e)a 3. csoportba tartozó hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban helyettesítésre jelölt anyagokként jóváhagyott és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének E. részében felsorolt, vagy az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet mellékletében felsorolt vegyi hatóanyagok;

f)a 4. csoportba tartozó hatóanyagok azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK végrehajtási rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletében;

g)az e szakasz 3. táblázatának iii. sorában szereplő súlyokat kell alkalmazni.

3.A 2a. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy a 3. táblázatban szereplő egyes csoportok tekintetében az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján a növényvédő szerekre kiadott engedélyek számát meg kell szorozni a iii. sorban meghatározott, vonatkozó veszélyességi súlyokkal és az ezen engedélyek keretében kezelt területekkel, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.

3. táblázat

A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása a 2a. harmonizált kockázati mutató kiszámításához

4.A 2a. harmonizált kockázati mutató alapértéke 100, amely megegyezik a fenti számítás átlagos eredményével a 2022–2024-es időszakra.

5.A 2a. harmonizált kockázati mutató eredményét az alapértékkel való összefüggésben kell kifejezni.

6.A Bizottság e rendelet 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban uniós szinten kiszámítja és kihirdeti a 2a. harmonizált kockázati mutató eredményeit. Ezt először 2027-ben kell megtenni a 2022–2025-ös naptári évek adatainak felhasználásával, majd ezt követően minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2a. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják.

7.A tagállamok e rendelet 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban nemzeti szinten kiszámítják és kihirdetik a 2a. harmonizált kockázati mutató eredményeit. Ezt először 2027-ben kell megtenni a 2022–2025-ös naptári évek adatainak felhasználásával, majd ezt követően minden naptári évre vonatkozóan és legkésőbb 20 hónappal azon év végét követően, amelyre vonatkozóan a 2a. harmonizált kockázati mutatót kiszámítják.

VII. MELLÉKLET

A 43. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a peszticidekre vonatkozó statisztikákról (HL L 324., 2009.12.10., 1. o.).

(2)    A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a peszticidekre vonatkozó statisztikákról (HL L 324., 2009.12.10., 1. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/127/EK irányelve (2009. október 21.) a 2006/42/EK irányelvnek a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek tekintetében történő módosításáról (HL L 310., 2009.11.25., 29. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(13)    A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

(14)    A Tanács 89/656/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (HL L 393., 1989.12.30., 18. o.).

(15)    A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkavállalóknak a munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről (HL L 158., 2004.4.30., 50. o).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 260., 2009.10.3., 5. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).