Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 294. cikke az Európai Unió (EU) döntéshozatali folyamatára vonatkozó szabályokat határozza meg. A 2009. december 1-jén hatályba lépő Lisszaboni Szerződés – az előző tíz évben 15 tagállamról 27 tagállamra bővült – Unió döntéshozatali folyamatának korszerűsítésére és javítására törekedett.
A Szerződés kiterjeszti az Európai Unió Tanácsán belül a minősített többségi szavazást és azokat a területeket, amelyeken az Európai Parlament a Tanáccsal azonos feltételek mellett jár el az Európai Bizottság javaslata alapján a jogalkotási aktusok (rendeletek, irányelvek és határozatok) elfogadása tekintetében (rendes jogalkotási eljárás).

FŐBB PONTOK

A minősített többségi szavazás hatálya alá tartozó új szakpolitikai területek

A Tanácson belül a minősített többségi szavazás jelenleg a szavazás leggyakoribb formája, a legtöbb határozathozatal ily módon történik. A Lisszaboni Szerződéssel az egyhangúságot számos új területen felváltja a minősített többség, e területek nevezetesen a következők:

a külső határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos intézkedések;
a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és büntetőjogi harmonizáció például a bűncselekmények és szankciók – a különösen súlyos bűncselekmények (például terrorizmus, emberkereskedelem, nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, kábítószer-kereskedelem, pénzmosás) esetén történő – meghatározása tekintetében;
rendőrségi együttműködés;
az európai szellemitulajdon-jogok létrehozása a szellemitulajdon-ogok uniós szintű egységes védelmének biztosítása érdekében;
az Európai Kutatási Térség és az Unió űrpolitikája;
energia;
humanitárius segítségnyújtás;
a sport és a kultúra előmozdítását szolgáló intézkedések;
az uniós kereskedelempolitika egyes aspektusai (azaz a kulturális és audiovizuális szolgáltatások, a szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a belső szabályok elfogadása tekintetében).

Az egyhangúság azonban továbbra is főszabályként alkalmazandó a következő érzékeny területeken:

az uniós többéves pénzügyi keret elfogadása;
az adóharmonizáció (közvetlen adók);
a szociális biztonság és szociális védelem;
a családi jog határokon átnyúló aspektusai;
közös kül- és biztonságpolitika.

Ezen túlmenően az újabb országok EU-hoz való csatlakozásához, valamint a szerződések módosításához is valamennyi uniós ország hozzájárulására van szükség.

A rendes jogalkotási eljárás fokozottabb alkalmazása

A Lisszaboni Szerződés további 40 jogalappal (olyan szakpolitikai területekkel, amelyek jogalapját a szerződés cikkei képezik) egészíti ki a – korábban együttdöntési eljárásként ismert – rendes jogalkotási eljárás alkalmazási körét különösen az igazságszolgáltatás, a szabadság és a biztonság, továbbá a mezőgazdaság területén. Ez az eljárás vonatkozik jelenleg a legtöbb olyan területre, amelyek során az EU Tanácsa minősített többséggel határoz.

Módosítások

A minősített többség hatálya tekintetében is bizonyos módosítások történtek, különösen a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén (az EUMSZ 82. és 83. cikke), valamint a migráns munkavállalók szociális védelme tekintetében (az EUMSZ 48. cikke).

A Lisszaboni Szerződés ezeken a területeken a vészfék-klauzulát vezeti be, amely lehetővé teszi a rendes jogalkotási eljárástól való eltérést, amennyiben valamely ország úgy ítéli meg, hogy a szociális biztonsági rendszerének vagy büntető igazságszolgáltatási rendszerének alapvető elveit az esetlegesen elfogadásra kerülő jogszabály veszélyezteti.

A Lisszaboni Szerződés továbbá bevezette az áthidaló klauzulát (passerelle klauzulát), amely egy adott területet érintő jogalkotási aktus tekintetében az egyhangú szavazás helyett a minősített többségi szavazással történő „elfogadást” teszi lehetővé.

HÁTTÉR

További információk:

Jog (az Európai Unió weboldala)
Szavazási rendszer (Az Európai Unió Tanácsa)

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 2. szakasz – A jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezés – 294. cikk (az EKSz. korábbi 251. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 173–175. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész: Az Unió belső politikái és tevékenységei – IV. cím: A személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása – 1. fejezet: Munkavállalók – 48. cikk (az EKSz. korábbi 42. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 67. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – V. cím – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 4. fejezet – Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben – 82. cikk (az EUSz. korábbi 31. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 79–80. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – V. cím – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 4. fejezet – Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben – 83. cikk (az EUSz. korábbi 31. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 80–81. o.)

utolsó frissítés 20.03.2024

Top

All