Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsa („Tanács”) egyike az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerveinek. Ülésein a 27 uniós tagállam miniszterei vesznek részt. Szakpolitikai döntéshozói és koordináló funkciókkal rendelkezik.

A Tanács székhelye Brüsszelben van, de a Szerződések 6. jegyzőkönyve és saját eljárási szabályzata értelmében üléseit áprilisban, júniusban és októberben Luxemburgban tartja. A Tanács üléseit (a Külügyi Tanács kivételével) a soros elnökség hívja össze és elnököli.

A Tanács üléseire 10 különböző formációban kerülhet sor, amelyeken az uniós tagállamok illetékes miniszterei vesznek részt:

• általános ügyek;
• külügyek;
• gazdasági- és pénzügyek;
• bel- és igazságügyek;
• foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyek;
• versenyképességi (belső piaci, ipari, kutatási és űrpolitikai) ügyek;
• közlekedési, távközlési és energiaügyek;
• mezőgazdasági és halászati ügyek;
• környezeti ügyek;
• oktatási, ifjúsági, kulturális és sportügyek.

Az „Általános Ügyek” Tanácsa az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről (az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdése). Felelős a szakpolitikák, az intézményi és igazgatási kérdések, valamint az olyan több uniós szakpolitikát érintő kérdések átfogó összehangolásáért, mint például a többéves pénzügyi keret és a bővítés. Ugyancsak biztosítja a következetességet és a folyamatosságot a különböző tanácsi formációk munkája között.

A Tanács munkáját a tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága (Coreper) készítő elő. A Tanács munkája előkészítésének segítésére a Coreper munkacsoportokat vagy bizottságokat hozhat létre.

A Coreper 2 részre tagolódik:

• A Coreper II a tagállamok kormányainak állandó képviselőiből áll, és az Általános Ügyi, Külügyi, Gazdasági és Pénzügyi, valamint a Bel- és Igazságügyi Tanácshoz tartozó napirendi pontokkal foglalkozik.
• A Coreper I-et az állandó képviselők helyettesei alkotják, ez készíti elő az összes egyéb tanácsi formáció munkáját.

A Tanács az Európai Parlamenttel együtt jogalkotói és költségvetési feladatokat lát el. Egyúttal a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) kapcsolatos döntéshozatal vezető intézménye is. A tagállamok gazdaságpolitikáikat a Tanácson belül hangolják össze.

A legtöbb esetben a Tanács a Bizottság javaslatain alapuló döntéseit az Európai Parlamenttel közösen, a rendes jogalkotási eljárás során hozza meg. A tárgy függvényében a Tanács a döntéseit egyszerű többséggel, minősített többséggel, vagy egyhangúlag hozza meg. Az alapértelmezett szavazási szabály a minősített többség.

A Szerződések értelmében bizonyos döntéseket nem a Tanács, hanem a tagállamok kormányainak közös megállapodása útján fogadnak el, ilyenek például az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak a kinevezése, vagy az intézmények és ügynökségek székhelyeinek a megállapítása. Ezeket a határozatokat általában a Tanács vagy a Coreper üléseinek keretében fogadják el. Ezek nem uniós jogi aktusok, és ezért azokat nem lehet megtámadni az Európai Unió Bírósága előtt.