Az információs technológia vámügyi alkalmazása

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

2009/917/IB határozat az információs technológia vámügyi alkalmazásáról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

• A határozat az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló 1995. évi egyezmény (VIR-egyezmény) helyébe lép, és naprakésszé teszi azt, továbbá összehangolja az (EK) 766/2008 rendelettel, amely módosítja az uniós tagállamok és az Európai Bizottság közötti együttműködésről szóló 515/97/EK rendeletet (lásd az összefoglalót), hogy a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat helyesen alkalmazzák.
• A váminformációs rendszer célja, hogy az információk gyorsabb hozzáférhetővé tétele révén segítse a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelőzését, kivizsgálását és a büntetőeljárás lefolytatását, ezáltal javítva a tagállamok vámigazgatási szervei által folytatott együttműködési és ellenőrzési eljárások hatékonyságát.

FŐBB PONTOK

A váminformációs rendszer egy központi adatbázisból áll, amely minden uniós országból elérhető. Kizárólag olyan adatokat tartalmaz, amelyek szükségesek a célkitűzésének eléréséhez, beleértve a személyes adatokat is, a következő területekre vonatkozóan:

• áruk;
• szállítóeszközök;
• vállalkozások;
• személyek;
• a csalások tendenciái;
• a rendelkezésre álló szakértelem;
• visszatartott, lefoglalt vagy elkobzott árucikkek;
• visszatartott, lefoglalt vagy elkobzott készpénz.

Adatvédelem

• Az adatvédelemre az (EU) 2016/680 irányelv vonatkozik, kivéve, ha ez a határozat másként nem rendelkezik.
• A váminformációs rendszer tartalmazza azokat az adatokat (beleértve a személyes adatokat), amelyek szükségesek a rendszer célkitűzésének eléréséhez olyan tevékenységek révén, mint például a megfigyelés, jelentéstétel, leplezett megfigyelés, célzott ellenőrzés és stratégiai vagy operatív elemzés.
• Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és követi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. Nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó alkotmányos szabályaikat alkalmazzák.
• Csak az adatot szolgáltató tagállam jogosult a váminformációs rendszerbe általa bevitt adatokat módosítani, kiegészíteni, helyesbíteni vagy törölni.
• A váminformációs rendszerbe bevitt adatokat csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi a bevitelük céljának eléréséhez szükséges. Az adatok további tárolásának szükségességét az adatot szolgáltató tagállam évente legalább egyszer felülvizsgálja.

Vámügyirat-azonosítási adatbázis

• A vámügyirat-azonosítási adatbázisként is ismert különleges adatbázist azért hozták létre, hogy lehetővé tegye a nemzeti hatóságok számára annak ismeretét, hogy az általuk vizsgált személyek vagy vállalkozások ellen vajon más uniós tagállamokban is folytatnak-e, illetve folytattak-e nyomozást. Ezen adatbázis alkalmazásában az uniós tagállamok egymással, valamint az Europollal és az Eurojusttal megosztják a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének listáját; azokat, amelyek legalább 12 hónapnyi szabadságvesztéssel vagy legalább 15 000 euró pénzbírsággal büntetendők.
• Az uniós tagállamok nem kötelesek információkat megosztani ezzel a különleges adatbázissal, amennyiben ez sértené a közrendjét vagy az alapvető érdekeiket.
• Az adatokat három évig meg kell őrizni, amennyiben nem állapítottak meg jogsértést, továbbá törölni kell azokat az utolsó nyomozati cselekményt követő 12 hónap elteltével. Ez hat évre kerül kiterjesztésre, amennyiben olyan jogsértés történt, amely nem eredményezett ítélethozatalt, illetve tíz évre kerül kiterjesztésre, amennyiben történt ítélethozatal.

Felügyelet és igazgatás

• Minden egyes uniós ország kijelöl egy vagy több nemzeti ellenőrző hatóságot, amely felelősségi körébe tartozik a személyes adatok védelme, továbbá elvégzi a határozat hatálya alá tartozó adatok független felügyeletét. Ezenkívül létrehoztak egy közös ellenőrző hatóságot, amely minden egyes uniós ország vonatkozó nemzeti felügyeleti hatóságának két képviselőjéből áll.
• Az európai adatvédelmi biztos felügyeli a Bizottságnak a váminformációs rendszerre vonatkozó tevékenységeit.
• Egy, az uniós tagállamok vámigazgatási szerveinek képviselőiből álló bizottság – a Bizottság bevonásával – felelős a határozat végrehajtásáért és helyes alkalmazásáért (egyhangúság alapján), továbbá a váminformációs rendszer megfelelő technikai és operatív működéséért (kétharmados többséggel hozott határozatok).

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?

A határozat 2011. május 27. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

• Váminformációs rendszerek (európai adatvédelmi biztos).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20–30. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89–131. o.)

Az (EU) 2016/680 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1–16. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 08.11.2019