Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016L1919

Költségmentesség a büntetőeljárások során

Költségmentesség a büntetőeljárások során

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2016/1919 irányelv a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak költségmentességéről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Közös minimumszabályokat állapít meg a költségmentességhez1 való jogra vonatkozóan az EU-n belüli büntetőeljárások esetén.

Egyértelmű kritériumokat állapít meg a költségmentesség engedélyezésével, a minőségi előírásokkal és a jogok megsértése esetén alkalmazandó jogorvoslatokkal kapcsolatban.

Kiegészíti az ügyvédi segítség igénybevételéről és a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló uniós jogszabályokat, és nem érinti az ott megállapított jogokat.

FŐBB PONTOK

Az irányelv hatálya

A szabályok az alábbiakra vonatkoznak:

  • a gyanúsítottak és a vádlottak a büntetőeljárások során:
    • akik szabadságelvonással érintettek;
    • akik számára az ügyvédi segítség biztosítását az uniós jog vagy a nemzeti jog előírja, de azt nem engedhetik meg maguknak; vagy
    • akiknek a jelenléte valamely nyomozási vagy bizonyításfelvételi cselekményen kötelező vagy megengedett, ideértve legalább a következőket: felismerésre bemutatás (tanúnak azonosítás céljából bemutatott személyek sora, beleértve a bűncselekmény gyanúsítottját), szembesítés, bizonyítási kísérlet; és
  • európai elfogatóparancs (EAW) által keresett személyek.

Minden uniós polgárra és uniós országra vonatkozik, kivéve Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (1).

A költségmentességhez való jog a büntetőeljárás során

Az uniós országok:

  • kötelesek biztosítani a költségmentességhez való jogot azon gyanúsítottak és vádlottak számára, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással az ügyvéd általi segítségnyújtás megfizetéséhez, amennyiben ez az igazságszolgáltatás érdekében szükséges;
  • vizsgálatokat alkalmazhatnak a költségmentesség engedélyezhetőségével kapcsolatban:
    • az anyagi helyzet vizsgálata (az érintett személy pénzforrásán alapul, beleértve a jövedelmet és a vagyont) és/vagy
    • a megalapozottság vizsgálata (az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének szükségességén alapul az ügy körülményei alapján);
  • kötelesek betartani a vizsgálatok meghatározásához megállapított kritériumokat, különösen azt, hogy a megalapozottságot fennállónak kell tekinteni, amikor a személyt azzal a céllal állítják a bíróság elé, hogy a fogva tartásáról döntsenek, valamint a fogva tartás ideje alatt;
  • kötelesek engedélyezni a költségmentességet indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a rendőrség, más bűnüldöző hatóság vagy valamely igazságügyi hatóság általi kihallgatás, vagy a nyomozási vagy bizonyításfelvételi cselekmény elvégzése előtt.

A költségmentességhez való jog európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárás során

A keresett személyeknek3 joguk van a költségmentességre:

  • a végrehajtó uniós országtól2 a letartóztatást követően, a kibocsátó uniós országnak4 való továbbításig, vagy addig, amíg az átadás megtagadásáról szóló határozat jogerőssé válik;
  • a kibocsátó országtól, amikor az ügyvéd megbízásához való jogukkal a kibocsátó országban élnek, a végrehajtó országbeli ügyvéd segítése érdekében az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról szóló uniós szabályoknak megfelelően, abban az esetben, ha a költségmentesség az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének biztosításához szükséges.

Ez a jog a keresett személy anyagi helyzetének vizsgálatától tehető függővé a büntetőeljárásokra vonatkozó kritériumok alapján.

Határozat, jogorvoslat és veszélyeztetett személyek

A gyanúsítottak, vádlottak és keresett személyek:

  • írásban tájékoztatást kell hogy kapjanak arról, ha a költségmentesség iránti kérelmüket elutasították;
  • hatékony jogorvoslatot kell hogy kapjanak az ezen irányelv szerinti jogaik megsértése esetén;
  • veszélyeztetett személyek esetén figyelembe kell venni a sajátos szükségleteiket.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig -ig kell átültetni.

HÁTTÉR

Ez a hatodik, egyben az utolsó irányelve annak a jogi eszközcsomagnak, amely összhangban áll a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó, 2009-ben közzétett uniós ütemtervvel.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

KULCSFOGALMAK

  1. Költségmentesség: az irányelv alkalmazásában olyan, ügyvédi segítségnyújtáshoz biztosított uniós országbeli finanszírozás, amely lehetővé teszi azok számára, akik nem tudják fedezni az eljárás költségeit, hogy ügyvédi segítséghez jussanak.
  2. Keresett személy: egy elfogatóparancs keretében az a személy, aki büntetőeljárás vagy szabadságvesztés-büntetés miatt keresett, és akinek egy másik ország az elfogatását és átadását kéri.
  3. Végrehajtó ország: egy elfogatóparancs keretében az az ország, amelyet egy másik ország egy büntetőeljárás vagy szabadságvesztés-büntetés miatt keresett személy elfogatására és átadására kér.
  4. Kibocsátó ország: egy elfogatóparancs keretében az az ország, amely egy másik országot egy büntetőeljárás vagy szabadságvesztés-büntetés miatt keresett személy elfogatására és átadására kér.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve () a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., , 1–8. o.)

Az (EU) 2016/1919 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt szöveg kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért -jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.

Az oldal tetejére