14.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 182/2

1.

Az IB Tanács 2013. december 6-án elfogadta a 2014–2018-as időszakra szóló új európai e-igazságügyi stratégiát (1). A stratégia meghatározza az európai e-igazságügy általános elveit és céljait, valamint általános iránymutatást ad a kapcsolódó új többéves európai e-igazságügyi cselekvési terv 2014 első felében való kidolgozásához.

2.

A mellékelt cselekvési terv felsorolja a 2014–2018-as időszakban történő végrehajtás szempontjából vizsgálat alatt álló projekteket, feltüntetve a résztvevőket, a gyakorlati megvalósítást szolgáló intézkedéseket és adott esetben egy indikatív ütemtervet annak érdekében, hogy az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoport megfelelően nyomon tudja követni a cselekvési terv végrehajtását.

3.

Ennek a második többéves európai e-igazságügyi cselekvési tervnek a célja, hogy a már elvégzett munkára alapozva hozzájáruljon az európai e-igazságügy további fejlődéséhez tagállami és európai szinten egyaránt. Erre a munkára az európai igazságszolgáltatási térség kialakításának tágabb kontextusában kell tekinteni, amelyhez szorosan kapcsolódnak a bel- és igazságügyi terület jövőbeli fejlesztésével kapcsolatban folyamatban lévő megbeszélések.

4.

A litván elnökség során 2013 őszén, valamint a görög elnökség során 2014 első felében folytatott megbeszélések azt mutatják, hogy a tagállamok nagyrészt egyetértenek abban, hogy miként kellene továbbfejleszteni az e-igazságügyi rendszert, amely kulcsfontosságú eszköz a tagállami és európai szintű igazságszolgáltatás hatékony működésének biztosításához.

5.

A stratégia végrehajtásához átfogó cselekvési tervre van szükség, amelynek célja az e-igazságügyi rendszerek általános működésének javítása tagállami és európai szinten egyaránt.

6.

Tekintettel a 2014–2018-as időszakra szóló európai e-igazságügyi stratégiára (2), valamint az e-igazságüggyel kapcsolatos tagállami projektek és fejlesztések sérelme nélkül, a Bizottság által fenntartott és a Tanács iránymutatásaival összhangban működtetett európai e-igazságügyi portál kulcsfontosságú az európai szintű e-igazságszolgáltatás szempontjából.

7.

Ezt a célt tükrözik mindazok a mellékletben felsorolt projektek, amelyek a következőkre vonatkoznak: az igazságügy területével kapcsolatos információkhoz való hozzáférés; bírósághoz fordulás és bíróságon kívüli eljárások igénybevételének lehetősége határon átnyúló vonatkozású ügyekben; az igazságügyi hatóságok közötti kommunikáció.

8.

Az európai e-igazságügyi rendszer fejlesztéséhez az e-igazságügy területére irányuló európai és tagállami szintű intézkedésekre is szükség van.

9.

Minden új és meglévő e-igazságügyi projekt esetében különös figyelmet kell fordítani a lehető legszélesebb körű részvétel biztosítására, hogy ezáltal teljesíthetők legyenek a felhasználói igények, a projektek pedig hosszú távon is életképesek és költséghatékonyak legyenek. Az európai e-igazságügy keretében létrehozandó új projekteket ezért úgy kell kialakítani, hogy azokban az Európai Unió valamennyi tagállama részt vehessen, és az önkéntes tagállami részvételt ösztönözni is kell.

10.

Ennek érdekében a tagállamok által tervezett, az európai e-igazságügyre várhatóan hatást gyakorló és a mellékletben nem szereplő új projekteket először lehetőleg meg kell vitatni az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoportban a projektek gyakorlati és egyéb releváns vonatkozásainak általános értékelése céljából. Ezáltal biztosított lenne a többi tagállam és a Bizottság igényeinek és álláspontjának a megfelelő figyelembevétele is, illetve elkerülhető lenne a párhuzamos munkavégzés.

11.

A jövőbeli munka tervezésekor törekedni kell az innováció és a konszolidáció közötti megfelelő egyensúly megteremtésére. A költséghatékonyság érdekében, illetve a források korlátozott voltára tekintettel először – mielőtt új projekt indítására kerülne sor – a már meglévő projekteket kell folytatni és a lehető legtöbb tagállamra kiterjeszteni. Mindazonáltal a tagállamokban az elmúlt években ezen a területen bekövetkezett figyelemreméltó fejlemények azt mutatják, hogy érdemes ösztönözni az új és innovatív igazságügyi projekteket.

12.

A javasolt projektek finanszírozásának a tagállamok önkéntes együttműködésén kell alapulnia.

13.

A Bizottság továbbra is finanszírozni fogja az európai e-igazságügyi portál fejlesztését, üzemeltetését és a portálon található tartalmak fordítását, továbbá – például a 2014–2020-as időszakra szóló Jogérvényesülés program (3) vagy más programok, mint például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (4) vagy az ISA-program (5) vagy annak utódprogramja keretében – finanszírozást nyújt a többletértékkel rendelkező e-igazságügyi projektekhez.

14.

A koordinált megközelítés biztosítása érdekében a Bizottságnak továbbra is rendszeresen, minden félév elején munkatervet kell előterjesztenie.

15.

Az e-igazságügyi portálnak továbbra is általános tájékoztatást kell nyújtania a polgárok, a vállalkozások, a gyakorló jogi szakemberek és az igazságszolgáltatás számára az európai és tagállami jogszabályokról és ítélkezési gyakorlatról, valamint hozzáférést kell biztosítania az EUR-Lex-hez és az N-Lex-hez.

16.

A portálnak ezenfelül hozzáférési lehetőséget kell kínálnia az igazságügy területét érintő nemzeti, uniós és nemzetközi vonatkozású információkhoz.

17.

A fentiek mellett az e-igazságügyi portál hatékonyságának javítása érdekében felmérés fog készülni a felhasználói igényekről. Egyéb tevékenységekre is szükség van továbbá a portál felhasználóbarátabbá tétele céljából.

18.

Az érdekelt felekkel konzultálva továbbra is mérlegelni kell a jogi szakemberek, például az ügyvédek, a közjegyzők vagy a végrehajtók általi kezdeményezések eredményeképpen létrejött rendszerekre vonatkozó információknak az e-igazságügyi portálon való közzétételét, illetve azt, hogy a portál hozzáférést biztosítson ezekhez a rendszerekhez. Emellett a jövőben figyelembe lehetne venni az egyéb érdekelt felek, például a közvetítők vagy igazságügyi szakértők által tett kezdeményezéseket is.

19.

Ami a portál információtartalmát illeti, az egyes tartalomszolgáltatók – többek között a tagállamok és a Bizottság – feladata az általuk kezelt tartalmak pontosságának és naprakészségének biztosítása. A tartalomszolgáltatóknak legalább évente egyszer felül kell vizsgálniuk és szükség esetén aktualizálniuk kell a tőlük származó információkat.

20.

Az európai e-igazságügyi portálnak egyetlen hozzáférési pontként összekapcsolások révén hozzáférést kell biztosítania az igazságszolgáltatást és annak igénybevételét elősegítő tagállami köz- és szakmai szervezetek által kezelt releváns nyilvántartásokban foglalt információkhoz, feltéve, hogy a tagállamokban adottak az összekapcsoláshoz szükséges technikai és jogi feltételek.

21.

Az e területre irányuló tevékenységnek különösen az olyan nyilvántartások összekapcsolására kell fókuszálnia, amelyek a polgárok, az üzleti vállalkozások, a jogi szakemberek és az igazságügyi szervek számára hasznosak lehetnek.

22.

Folytatni kell az olyan eszközök kifejlesztését, amelyekkel nemzetközi viszonylatban hatékonyan cserélhetők ki a jogi információk, ezen belül különösen az európai és tagállami jogszabályokra és ítélkezési gyakorlatokra, valamint a jogi glosszáriumokra – például a Legivoc-ra – vonatkozó adatok.

23.

E kérdés megoldására és a jogi adatok Európán belüli és azon kívüli cseréjének és szemantikai interoperabilitásának növelésére különböző projektek képzelhetők el. Az európai jogi szemantikus háló alapelemei a jogi információk egyedi azonosítása, közös metaadatai és ontológiái.

24.

A bírósághoz fordulást és a bíróságon kívüli eljárások kezdeményezését – különösen a határon átnyúló vonatkozású ügyekben – célszerű a bíróságok és a felek, valamint a bíróságok és a tanúk, szakértők és egyéb résztvevők közötti elektronikus kommunikáció lehetőségének létrehozásával megkönnyíteni.

25.

Ezen kívül adott esetben célszerű lenne szélesebb körben alkalmazni a videokonferenciát, a telekonferenciát és a távolsági kommunikáció egyéb alkalmas eszközeit a szóbeli meghallgatások lefolytatására, hogy – különösen a határon átnyúló vonatkozású esetekben – az érdekelteknek ne kelljen elutazniuk a bíróságra azért, hogy részt vegyenek a bírósági eljárásban.

26.

Az e-igazságüggyel kapcsolatos jövőbeli megbeszélésekbe célszerű lenne bevonni a tagállamok igazságügyi hatóságait és az érintett gyakorló jogi szakembereket (például az ügyvédeket, a közjegyzőket és a bírósági végrehajtókat) annak érdekében, hogy a kifejlesztett megoldások megfeleljenek a lehetséges célcsoportjaik tényleges igényeinek.

27.

Ez lehetővé tenné a közvetlen kapcsolat kialakítását ezekkel a szakmai körökkel – amelyek az e-igazságügy elsődleges felhasználói célcsoportjai –, és ezáltal lehetőség nyílna a közös érdekű kérdések megvitatására, valamint az e-igazságüggyel kapcsolatos legújabb fejlemények ismertetésére.

28.

Az európai e-igazságügyi stratégia előirányozza az igazságügyi hatóságokkal és a gyakorló jogi szakemberekkel való együttműködés mechanizmusának létrehozását. Ennek keretében évente találkozóra kerül majd sor az igazságügyi hatóságok és a gyakorló jogi szakemberek (például ügyvédek, közjegyzők és bírósági végrehajtók) részvételével, amely lehetőséget ad a szakemberek e célcsoportjaival folytatott rendszeres véleménycserére (6). Ezekre a találkozókra az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoport rendes üléseinek keretében, külön napirendi pontként kerül majd sor.

29.

Az igazságügyi hatóságok képviselőit és a gyakorló jogi szakembereket a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni az informális csoportoknak és a Bizottság szakértői csoportjainak az őket közvetlenül érintő projektekkel kapcsolatos munkájába.

30.

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat, illetve a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat fontos szerepet játszik az e-igazságügy fejlesztésében, ezért mindkét hálózattal továbbra is szorosan együtt kell működni.

31.

Fontos, hogy folytassuk a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti elektronikus kommunikációnak – különösen a jog érvényesülésén alapuló európai térségben a polgári jog, a büntetőjog és a közigazgatási jog területén elfogadott eszközök keretében – való fejlesztését, ideértve például a videokonferencia vagy a biztonságos elektronikus adatcsere alkalmazását.

32.

E tekintetben az e-igazságügyi portált a jogi szakemberek és az igazságügyi hatóságok hatékony munkaeszközeként tovább kell fejleszteni úgy, hogy az platformot és egyedi funkciókat biztosítson a többek között az e-CODEX hálózaton folytatandó hatékony és biztonságos információcseréhez.

33.

A jövőbeli tevékenység bizonyos szempontjai általánosabbak és az e-igazságügy több különböző területét is érintik. Sikeres volt egyes nagyléptékű informatikai projektek – köztük az e-CODEX – továbbfejlesztése, ezért az e-CODEX projekt eredményeit és az azok nyomán született intézkedéseket be kell építeni az e-igazságügyi portálba (7).

34.

A cselekvési terv mellékletében feltüntetendő projekteket két különböző – „A” és „B” – projektkategóriába soroltuk (8):

35.

Elsődleges prioritást az „A” projektek élveznek. E kategóriába az alábbi kritériumok egyikének megfelelő projektek tartoznak:

36.

A „B” kategóriába azok a projektek tartoznak, amelyek az „A” kategóriába nem sorolhatók be, de

37.

A cselekvési terv végrehajtásának nyomon követésekor az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoport megállapítja, hogy a 36. pontban feltüntetett „B” projektek közül mely projektek megvalósítása kiemelt feladat, és a döntés meghozatala során figyelembe veszi egyrészt a rendelkezésre álló humán- és pénzügyi erőforrásokat, másrészt pedig a tevékenységekre vonatkozó, a 9. pontban rögzített elveket.

38.

A cselekvési terv végrehajtása során szükséges rugalmasság biztosítása érdekében, az esetleges új fejlemények fényében az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoport dönthet új kezdeményezések bevezetéséről, illetve projekteknek az egyik kategóriából egy másikba történő átsorolásáról.

39.

Annak biztosítása érdekében, hogy az igazságügy területén hozott új uniós jogszabályok végrehajtása során következetesen alkalmazzák a modern információs és kommunikációs technológiákat, a leendő vonatkozó jogi eszközökbe – az illetékes tanácsi munkacsoport hatáskörének sérelme nélkül – be kell építeni az e-igazságüggyel kapcsolatos szempontokat. Ennek érdekében a leendő jogalkotási aktusokat elfogadásuk előtt meg kell vizsgálni a tekintetben – valamint a munkacsoport számára szükség esetén lehetőséget kell biztosítani az azzal kapcsolatos tanácsadásra –, hogy azokkal kapcsolatban biztosított legyen az e-igazságügyi rendszerre való támaszkodás lehetőségének a figyelembevétele.

40.

Az e-igazságügy terén folytatni kell az Európai Unió szintjén megállapított intézményi szabályokkal összhangban történő együttműködést az Unión kívüli országokkal. A nem uniós országokat ösztönözni kell arra, hogy az EU által e területen alkalmazottakhoz hasonló technológiai megoldásokat és információs modelleket alkalmazzanak, hogy ezáltal létrejöjjön az önkéntes jövőbeli együttműködéshez szükséges átjárható környezet.

41.

A csatlakozó országok és az egyéb érdeklődő nem uniós országok részt vehetnének az e-igazságügyi rendszer konkrét elemeinek, például a videokonferenciának a bevezetésével kapcsolatos, valamint az e-CODEX keretében folytatott megbeszéléseken.

42.

Az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoportnak meg kellene vizsgálnia, hogy milyen jellegű kapcsolatokat lenne célszerű kialakítani az egyes nem uniós országokkal.

43.

Tovább kell vizsgálni egy olyan megoldás lehetőségét, amely konszolidálja e cselekvési terv végrehajtásának – így például az e-CODEX projektnek – az eredményeit. Ezenfelül megjegyzendő, hogy az európai e-igazságügyre vonatkozó, a 2009–2013-as időszakra szóló többéves cselekvési terv (57–63. pont) által bevezetett általános munkastruktúrát kell alkalmazni e második cselekvési terv végrehajtását illetően.

44.

A munkacsoport legalább félévente ellenőrzi a cselekvési terv végrehajtását. A cselekvési tervet módosítani kell, amennyiben a jövőbeli szükségletek és fejlemények ezt szükségessé teszik. Szem előtt kell tartani, hogy a mellékletben említett tevékenységek végrehajtása jelentős költségekkel és/vagy az adminisztratív terhek növekedésével jár majd mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság számára. Következésképpen az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoportnak gondosan kell megállapítania a projektek fontossági sorrendjét.

45.

Az egyes konkrét projektekben részt vevő tagállamok informális csoportjai találkozót tarthatnak annak érdekében, hogy az érintett munkaterületen előbbre lépjenek. Az informális csoportok munkájának megszervezésével kapcsolatos részleteket külön dokumentum tartalmazza.

46.

A Tanács 2016 első felében értékelni fogja a végrehajtási tevékenységeket és adott esetben javaslatot tesz az e-igazságügy működésének javítását szolgáló intézkedésekre.

47.

Felkérjük a Corepert/a Tanácsot, hogy 2014. június 6-i ülésén fogadja ez ezt a cselekvési tervet.