(1)

Az (EU) 2017/2417 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) többek között meghatározza az euróban (EUR), az angol fontban (GBP) és az USA-dollárban (USD) denominált, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriáit, amelyek a 600/2014/EU rendelet 28. cikkében említett, származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettség hatálya alá tartoznak. Az angol fontban (GBP) és USA-dollárban (USD) denominált kategóriák a londoni bankközi kamatláb (LIBOR) referenciamutatókra hivatkoznak.

(2)

Az ICE Benchmark Administration (IBA), a LIBOR kezelője bejelentette, hogy a GBP és a JPY LIBOR-kamatlábak közzététele 2021 végén, míg bizonyos USD LIBOR-kamatlábak közzététele 2023 júniusában megszűnik. 2021. március 5-én az Egyesült Királyság pénzügyi felügyeleti hatósága megerősítette, hogy a referenciamutató-kezelők a továbbiakban nem fogják szolgáltatni a LIBOR-kamatlábakat, illetve azok nem lesznek reprezentatívnak tekinthetők. Emellett a Bizottság, a bankfelügyeleti minőségében eljáró Európai Központi Bank (EKB bankfelügyelete), az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) együttes nyilatkozatot adott ki, amely határozottan arra ösztönzi a szerződő feleket, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2021. december 31-ig hagyjanak fel a LIBOR-kamatlábaknak – köztük az USD LIBOR-nak – az új szerződésekben referencia-kamatlábként történő használatával.

(3)

A szerződő felek ezért 2021. december 31. után már nem tudnak a GBP LIBOR-ra hivatkozó, tőzsdén kívüli származtatott kamatügyleteket kötni, mivel ez a referenciamutató megszűnik, továbbá a szerződő felek várhatóan már nem fognak kötni az USD LIBOR-ra hivatkozó, tőzsdén kívüli származtatott kamatügyleteket. Ennek eredményeként ezen származtatott ügyleteknek várhatóan nem lesz fennmaradó kereskedési mennyisége vagy pedig az nagyon alacsony lesz, ahogyan a likviditásuk is. Ugyanez vonatkozik a központi szerződő felek által elszámolt vagy kereskedési helyszíneken kereskedett származtatott termékekkel folytatott ügyletek volumenére, és az USD LIBOR-ra hivatkozó származtatott termékek esetében csökkenő volumen vagy likviditás várható. Ezek a fejlemények szükségessé teszik az elszámolási kötelezettség hatályának módosítását és az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet későbbi módosítását (3), amelynek értelmében a GBP LIBOR-ra és az USD LIBOR-ra hivatkozó származtatott termékeket ki kell vonni az elszámolási kötelezettség hatálya alól. Következésképpen a származtatott termékeknek a jelenleg a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó azon kategóriái, amelyek a GBP LIBOR-ra vagy az USD LIBOR-ra hivatkoznak, 2022. január 3-tól már nem fognak megfelelni a 600/2014/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdésében meghatározott azon feltételnek, amely alapján a származtatott termékeknek a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettség hatálya alá kell tartozniuk. A származtatott termékek említett kategóriáit ezért ki kell vonni a kereskedési kötelezettség hatálya alól.

(4)

Mivel a GBP LIBOR tervezett megszüntetése 2021 végére várható, és a Bizottság, az EKB bankfelügyelete, az ESMA, valamint az EBH által megfogalmazott szabályozási elvárások szerint a szerződő feleknek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2021. december 31-ig fel kell hagyniuk a LIBOR-kamatlábaknak az új szerződésekben referencia-kamatlábként történő használatával, a LIBOR-alapú származtatott kamatügyletektől való elmozdulás várhatóan gyorsan meg fog történni. Ehelyett 2021. december 31. után a szerződő felek várhatóan más, tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekkel, különösen az angol fontban (GBP) vagy USA-dollárban (USD) denominált kockázatmentes kamatlábakra hivatkozó, tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekkel fognak kereskedni vagy ilyen ügyleteket fognak elszámolni. Ennek a rendeletnek ezért a kihirdetését követően haladéktalanul hatályba kell lépnie.

(5)

Az (EU) 2017/2417 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(7)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,