(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat. Különösen az említett rendelet IV. része meghatározza a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belüli nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályokat. Az (EU) 2016/429 rendelet emellett felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítő szabályokat fogadjon el az említett rendelet bizonyos, nem alapvető fontosságú rendelkezéseivel kapcsolatban.

(2)

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletet a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályokat illetően. Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet II. része szabályokat határoz meg különösen a szárazföldi állatokat tartó létesítmények nyilvántartásba vételére és engedélyezésére vonatkozóan, ideértve az összegyűjtési műveleteket végző és az olyan létesítményeket, ahonnan keltetőtojásokból vagy baromfiból álló szállítmányokat mozgatnak egy másik tagállamba. A szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendelet III. része szabályokat határoz meg a tartott szárazföldi állatok és a keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozóan, konkrétabban szabályokat határoz meg a tartott szarvasmarha-, juh- és kecskefélék nyomonkövethetőségére, valamint a keltetőtojások jelölésére vonatkozóan.

(3)

Az e rendeletben megállapított szabályok között lényegi tartalmi kapcsolat áll fenn és a szárazföldi állatok vagy keltetőtojások szállításával vagy tartásával foglalkozó felelős személyekre alkalmazandók. Ezért a koherencia, az egyszerűség és a hatékony alkalmazás, valamint a szabályok megkettőzésének elkerülése érdekében az említett szabályokat egyetlen jogi aktusban, nem pedig több különálló, számos kereszthivatkozást tartalmazó jogszabályban kell rögzíteni. Ez a megközelítés összhangban van az (EU) 2016/429 rendelet egyik fő célkitűzésével, ami az uniós állategészségügyi szabályok egyszerűsítését, ennek révén pedig azok alkalmazhatóságának megkönnyítését és átláthatóbbá tételét jelenti.

(4)

Az (EU) 2016/429 rendelet előírja, hogy azon keltetők felelős személyeinek, ahonnan keltetőtojásokból vagy baromfiból álló szállítmányokat mozgatnak egy másik tagállamba, valamint azon, szárnyasokat tartó létesítmények felelős személyeinek, amelyekből nem vágásra szánt baromfiból vagy keltetőtojásokból álló szállítmányokat mozgatnak egy másik tagállamba, a létesítményük engedélyezése iránti kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatósághoz. Az említett rendelet 94. cikke (3) bekezdésének a) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a jelentéktelen kockázatot képviselő létesítményekre vonatkozóan eltéréseket állapítson meg a bizonyos létesítménytípusok felelős személyeire vonatkozó azon követelménytől, amely szerint kérelmezni kell azok illetékes hatóság általi engedélyezését.

(5)

A kis mennyiségű, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfinak és az ilyen állatok keltetőtojásainak másik tagállamba történő mozgatása csekély kockázatot jelent a betegségek terjedése szempontjából. Továbbá azon létesítmények felelős személyei, amelyekből kis mennyiségű ilyen állatot és keltetőtojást mozgatnak egy másik tagállamba, gyakorlati okokból nem tudnak megfelelni az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott valamennyi engedélyezési követelménynek. Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkét ezért módosítani kell annak érdekében, hogy eltérést biztosítson az engedély iránti kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtására vonatkozó kötelezettségtől az olyan baromfitartó létesítmények és keltetők felelős személyei számára, amelyekből 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfit és 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfitól származó keltetőtojást mozgatnak egy másik tagállamba.

(6)

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 38. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szarvasmarhaféléket tartó felelős személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az említett állatokat meghatározott azonosító eszközökkel azonosítsák, míg 38. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a felelős személyek számára, hogy ezeket a meghatározott azonosító eszközöket alternatív eszközökkel helyettesítsék. Hasonlóképpen, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (1) és (2) bekezdése kötelezettséget ír elő a felelős személyek számára, hogy az általuk tartott juh- és kecskeféléket meghatározott azonosító eszközökkel azonosítsák, míg a 45. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi a felelős személyek számára, hogy ezeket a meghatározott azonosító eszközöket alternatív eszközökkel helyettesítsék.

(7)

Másfelől az (EU) 2016/429 rendelet 269. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos területeken a szóban forgó rendeletben foglaltakat kiegészítő vagy azoknál szigorúbb nemzeti intézkedéseket fogadjanak el és azokat a területükön alkalmazzák. Egyik ilyen terület a tartott szárazföldi állatok és szaporítóanyagok szállítmányaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények. Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet nem tükrözi megfelelően ezt a lehetőséget. Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 38. cikkének (2) bekezdését, 45. cikkének (4) bekezdését és 48. cikkét ezért módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a szarvasmarha-, juh- és kecskeféléket tartó felelős személyek azon lehetősége, hogy ezeket az állatokat alternatív azonosító eszközökkel azonosítsák, a tagállam engedélyéhez kötött. Ez egyértelművé teszi a nemzeti intézkedéseket alkalmazó tagállamok szerepét és felelősségét a tartott szarvasmarha-, juh- és kecskefélékre vonatkozó, további vagy szigorúbb nyomonkövethetőségi követelmények megfelelő végrehajtásának biztosítása terén, amint arról az (EU) 2016/429 rendelet 269. cikke rendelkezik.

(8)

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 76. cikke előírja, hogy a papagájféléket tartó felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a papagájfélék azonosítására szolgáló eszközökön szerepeljen az állat azonosító kódja. Az azonosító kódnak az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt meghatározása azonban meghaladja a papagájfélék azonosításához szükséges mértéket, és jelentős adminisztratív terhet ró a tagállamokra. Ezért az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosítani kell annak előírása érdekében, hogy a papagájfélék azonosítására szolgáló eszközök a fentiek helyett alfanumerikus kódot jelenítsenek meg, amely lehetővé teszi az állatok azonosítását, és megfelelő szintű nyomonkövethetőséget biztosít a tagállamok közötti mozgatásuk során.

(9)

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 80. cikke előírja, hogy minden egyes keltetőtojást meg kell jelölni a származási létesítmény egyedi engedélyszámával. Az (EU) 2016/429 rendelet azonban csak azon létesítmények engedélyezését írja elő, amelyek egy másik tagállamba küldenek keltetőtojásokat. Emellett az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) előírja, hogy amennyiben 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfitól származó keltetőtojásból álló szállítmányt mozgatnak egy másik tagállamba, e tojásoknak nyilvántartásba vett létesítményekből kell származniuk. Ezért az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy az olyan keltetők és baromfitartó létesítmények felelős személyei, amelyekből 20 darabnál kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfitól származó keltetőtojásból álló szállítmányokat mozgatnak egy másik tagállamba, mentesüljenek az egyes keltetőtojásoknak a származási létesítmény egyedi engedélyszámával való megjelölésére vonatkozó kötelezettség alól. Ez a módosítás összhangban van az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének e rendelettel történő módosításával is.

(10)

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke megállapítja a patások összegyűjtését végző létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelményeket, és előírja, hogy az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy az ilyen létesítmények megfeleljenek az említett rendelet I. mellékletének 1. részében meghatározott bizonyos követelményeknek. Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 1. részének 1. b) pontja úgy rendelkezik, hogy egy létesítmény csak akkor kaphat engedélyt patások összegyűjtésére, ha a létesítményben egyidejűleg csak az ugyanazon fajhoz tartozó, azonos egészségi állapotú, ugyanabba a kategóriába tartozó patásokat helyezik el. A meglévő gyűjtőállomások ugyanakkor rendelkezhetnek egy vagy több, az állatok elhelyezésére szolgáló, járványügyi szempontból elkülönített területtel. Ezeket az elkülönített területeket úgy kell működtetni, hogy az ott tartott állatok se közvetlenül, se közvetve ne érintkezzenek egymással. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző fajokhoz és kategóriákba tartozó, vagy eltérő egészségügyi állapotú patásokat egy létesítményben tartsák, amennyiben azokat különböző, az állatok elhelyezésére szolgáló, járványügyi szempontból elkülönített területeken tartják. Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1. részét ezért e lehetőség biztosítása érdekében módosítani kell.

(11)

Emellett az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet 15–18. cikke lehetővé teszi, hogy a juh- és kecskefélék ugyanabban a szállítmányban legyenek, mivel mindkét fajra ugyanazok – az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott – állategészségügyi követelmények vonatkoznak. Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendeletnek lehetővé kell tennie a juh- és kecskefélékből álló szállítmányok összeállítását is. Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért módosítani kell az említett rendelet I. mellékletének 1. részében megállapított azon fő szabálytól való eltérés beillesztése érdekében, amely szerint csak ugyanazon fajhoz tartozó patások helyezhetők el együtt,

1.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 38. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 45. cikk (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 48. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 76. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

6.

A 80. cikk helyébe a következő szöveg lép:

7.

Az I. melléklet 1. részének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép: