This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32019R0779
Commission Implementing Regulation (EU) 2019/779 of 16 May 2019 laying down detailed provisions on a system of certification of entities in charge of maintenance of vehicles pursuant to Directive (EU) 2016/798 of the European Parliament and of the Council and repealing Commission Regulation (EU) No 445/2011 (Text with EEA relevance.)
A Bizottság (EU) 2019/779 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg.)
A Bizottság (EU) 2019/779 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg.)
C/2019/3582
HL L 139I., 2019.5.27, p. 360–389
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 16/06/2020
|
27.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
LI 139/360 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/779 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. május 16.)
az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikke (6) és (8) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2016/798 irányelv célja, hogy a vasútbiztonság irányítására, szabályozására és felügyeletére vonatkozó közös elvek meghatározása révén megkönnyítse a vasúti szállítási szolgáltatások piacához való hozzáférést. Az (EU) 2016/798 irányelv ezenkívül meghatározza azt a felállítandó keretrendszert, amely azáltal, hogy az egész Unióban azonos tanúsítási követelményeket és feltételeket alkalmaz, egyenlő feltételeket biztosít valamennyi, járművek karbantartásáért felelős szervezet számára. |
|
(2) |
A tanúsítási rendszer célja, hogy keretet biztosítson a karbantartásért felelős szervezetek alkalmasságának értékelésére szolgáló előírások és módszerek összehangolására az Unióban. |
|
(3) |
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) által a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek jelenlegi tanúsítási rendszeréről 2015. március 11-én a Bizottsághoz benyújtott pozitív értékelést követően 2018. szeptember 27-én az Ügynökség kiadta a 445/2011/EU bizottsági rendelet (2) felülvizsgálatáról szóló, 007REC1004 számú ajánlást. |
|
(4) |
Az (EU) 2016/798 irányelv III. melléklete meghatározza a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt kérelmező szervezetekre vagy a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karbantartási feladatokra vonatkozó tanúsítványra vonatkozó követelményeket és értékelési szempontokat. Teljes körű alkalmazhatóságuk érdekében e követelményeket tovább kell részletezni és pontosítani az említett irányelv 14. cikke (3) bekezdésének a)–d) pontjában említett különböző karbantartási feladatok tekintetében. |
|
(5) |
Tekintettel a tervezési és karbantartási módszerek sokféle változatára, e karbantartási rendszernek inkább az irányítási követelményekhez, például a karbantartásért felelős szervezet felépítéséhez, mint egy konkrét műszaki követelményhez kell igazodnia. |
|
(6) |
A biztonsági szempontból kritikus részegységek különös figyelmet és prioritást igényelnek a karbantartási műveletek során. Az egyes részegységek kritikus vonatkozásai mindazonáltal a jármű konkrét kialakításához és a részegység konkrét funkcióihoz kapcsolódnak. Ezért nem lehetséges a biztonsági szempontból kritikus részegységeket kimerítően felsorolni. A biztonsági szempontból kritikus részegységek alapvető elemeit kell meghatározni. |
|
(7) |
Egy új járműtípus tervezésekor a gyártónak kockázatalapú elemzés útján meg kell határoznia termékei funkcióinak és részegységeinek kritikus jellegét, és rögzítenie kell ezt az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 15. cikkének (4) bekezdésében említett műszaki dokumentációban. A kritikus jelleg meghatározása során figyelembe kell venni a részegység tervezett használatának módját, és a környezetet, amelyben azt használni fogják. A karbantartásért felelős szervezetnek hozzáféréssel kell rendelkeznie a műszaki dokumentáció vonatkozó részeihez annak biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben tisztában legyen a felelősségi körébe tartozó összes járműtípus részegységeinek kritikus jellegével. A karbantartásért felelős szervezetnek azonosítania kell a kritikus tényezőket a hibák megfigyelése és elemzése, valamint beavatkozásainak nyomon követése révén, és kötelesnek kell lennie legalább a gyártó által biztonsági szempontból kritikus részegységként azonosított részegységekről információt szolgáltatni. |
|
(8) |
Ha a karbantartásért felelős szervezet véleménye szerint új, biztonsági szempontból kritikus részegységeket kell a műszaki dokumentációba foglalni, vagy részegységeket biztonsági szempontból nem kritikus részegységekké kell átminősíteni, haladéktalanul tájékoztatnia kell a gyártót, a járműtípus-engedély jogosultját és a járműengedély jogosultját, lehetővé téve számukra a szükséges intézkedések megtételét, ideértve szükség esetén a műszaki dokumentáció felülvizsgálatát is. |
|
(9) |
Az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikke (3) bekezdésének b)–d) pontjában említett egy vagy több karbantartási feladatot vagy e feladatok egy részét ellátó szervezet önkéntes alapon alkalmazhatja a tanúsítási rendszert a 6. cikkben meghatározott elvek alapján. E tanúsítás célja annak biztosítása, hogy a karbantartás elvégzésére olyan ellenőrzött folyamat keretében kerüljön sor, amelynek valamennyi lépése megfelel a közös minőségi követelményeknek. Az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikkének az Unió egész területén való érvényességre vonatkozó (5) bekezdése az ilyen önkéntes tanúsítványokra is alkalmazandó. |
|
(10) |
A pályahálózat-működtetőknek tevékenységük részeként szükségük lehet vonatok, pályahálózat-vizsgáló járművek, sínen mozgó munkagépek és egyéb különleges járművek használatára különböző célokra, többek között anyagok vagy személyzet szállítására építési vagy infrastruktúra-karbantartási tevékenységek során, infrastrukturális eszközeik karbantartásának elvégzésére vagy vészhelyzetek kezelésére. Ilyen helyzetekben a pályahálózat-működtetőt úgy kell tekinteni, hogy vasúti társaságként jár el biztonságirányítási rendszere keretében. A járművek e célból történő üzemeltetésére vonatkozó pályahálózat-működtetői alkalmasság értékelésének az (EU) 2016/798 irányelv 12. cikke alapján történő, a biztonsági engedélyhez kapcsolódó értékelés részét kell képeznie. |
|
(11) |
A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány iránti kérelemnek a tanúsító szerv általi elbírálása a kérelmező arra való alkalmasságának elbírálását jelenti, hogy karbantartási tevékenységeket képes irányítani, és önállóan vagy e feladatok vagy egyes részeik ellátásáért felelős más szervezetekkel, például karbantartási műhelyekkel kötött szerződéseken keresztül képes ellátni a karbantartás üzemi feladatait. |
|
(12) |
Az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikkének (4) bekezdésével összhangban a tanúsító szervek akkreditált szervek, elismert szervek vagy a nemzeti biztonsági hatóságok. Az akkreditációs rendszernek kockázatkezelési eszközt kell biztosítania azáltal, hogy az akkreditált szervek számára hatáskört biztosít feladataik végrehajtásához. Az akkreditálás továbbá az akkreditált szervek által kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványok nemzeti vagy nemzetközi elismerésére szolgáló eszköz. |
|
(13) |
Olyan rendszer létrehozása érdekében, amely lehetővé teszi, hogy a tanúsító szervek az egész Unió területén végezhessenek a karbantartásért felelős szervezetekre vonatkozó ellenőrzéseket, valamint a tanúsításra vonatkozó megközelítések összehangolása érdekében fontos, hogy az összes, a karbantartásért felelős szervezetek számára tanúsítvány kiadására jogosult szerv (a továbbiakban: tanúsító szervek) együttműködjön egymással. Az akkreditálásra és elismerésre vonatkozó különleges előírásokat a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) II. fejezetével összhangban kell kidolgozni és jóváhagyni. |
|
(14) |
A karbantartásért felelős szervezetek között jelentős eltérések figyelhetők meg a vasúti rendszer biztonsága és kölcsönös átjárhatósága területén nyújtott teljesítmény, az átjárhatóság és biztonság szervezése, valamint a döntéshozatali eljárások tekintetében, ami kedvezőtlenül befolyásolja az egységes európai vasúti térség zavartalan működését. Ez különösen a valamely másik tagállam vasúti piacára belépni kívánó kis- és középvállalkozásokat érintheti kedvezőtlenül. Ennélfogva nélkülözhetetlen a fokozott uniós szintű harmonizációt célzó megerősített koordináció. Annak biztosítása érdekében, hogy a karbantartásért felelős szervezetek és a tanúsító szervek következetesen hajtsák végre és alkalmazzák e rendelet különböző rendelkezéseit, az Európai Unió Vasúti Ügynökségének (a továbbiakban: Ügynökség) az uniós vasúti rendszer átfogó biztonsági teljesítményének figyelemmel kísérésére vonatkozó, az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 35. cikkében említett hatásköre keretében ellenőrzések és vizsgálatok révén figyelemmel kell kísérnie a tanúsító szervek tevékenységeit. E feladat ellátása érdekében az Ügynökségnek információkat kell gyűjtenie az e területen tevékenykedő tanúsító szervek jellegéről és a karbantartásért felelős szervezetek számára kibocsátott tanúsítványok számáról. Az Ügynökségnek szintén fontos feladata, hogy megkönnyítse a tanúsító szervek koordinációját. |
|
(15) |
Mivel a karbantartásért felelős szervezetek tanúsítása e rendelettel létrehozott rendszerének teljes körű alkalmazása még folyamatban van, indokolt, hogy a tehervagonoktól eltérő járművek karbantartásért felelős szervezetek és az ilyen járműveket karbantartó műhelyek tanúsításának jelenleg fennálló gyakorlata átmenetileg érvényes maradjon a vasúti tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, különös tekintettel a nemzetközi műveletekre. |
|
(16) |
E rendelet egy valamennyi járműtípusra – a tehervagonokra is – vonatkozó tanúsítási rendszert hoz létre. A 445/2011/EU bizottsági rendeletet (6) ezért hatályon kívül kell helyezni. |
|
(17) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/798 irányelv 28. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet létrehozza a karbantartásért – többek között az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott karbantartási feladatokért – felelős szervezetek tanúsításának (a továbbiakban: karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány) rendszerét.
(2) Ezt a rendeletet valamennyi járműre alkalmazni kell, és e rendelet bevezeti a kiszervezett karbantartási feladatok tanúsításának lehetőségét.
(3) Ez a rendelet meghatározza a karbantartásért felelős szervezetek által a biztonsági szempontból kritikus részegységek kezelésével kapcsolatban teljesítendő követelményeket.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a) „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott akkreditálás;
b) „tanúsító szerv”: a karbantartásért felelős szervezetek tanúsításáért vagy az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikke (3) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett karbantartási feladatokat vagy e feladatok egy részét ellátó szervezetek tanúsításáért felelős szerv;
c) „üzembe helyezés”: indokolt és nyilvántartásba vett, adott esetben dokumentációval kísért biztosíték, amelyet a karbantartást végrehajtó szervezet ad a flottakarbantartás irányítójának arra vonatkozóan, hogy a karbantartást a karbantartási megbízásoknak megfelelően hajtották végre;
d) „újbóli üzembe helyezés”: a karbantartásért felelős szervezet által a felhasználónak, például a vasúti társaságnak vagy az üzembentartónak adott, az üzembe helyezésen alapuló értesítés, amely biztosítja a felhasználót arról, hogy a megfelelő karbantartási munkálatokat befejezték, és az üzemből korábban kivont jármű állapota biztonságos üzemeltetést tesz lehetővé, esetleges használati korlátozások mellett.
A „biztonsági szempontból kritikus részegység” fogalmának az 1302/2014/EU bizottsági rendelet (7) mellékletének 4.2.12.1. szakaszában foglalt meghatározását alkalmazni kell.
3. cikk
Tanúsítási rendszer
(1) Az (EU) 2016/798 irányelv 15. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül valamennyi karbantartásért felelős szervezetnek teljesítenie kell a II. mellékletben foglalt követelményeket az (EU) 2016/798 irányelv hatálya alá tartozó valamennyi jármű tekintetében.
(2) A II. mellékletben foglalt követelményeknek való megfelelést megállapító karbantartásért felelős szervezeti tanúsítás valamennyi olyan karbantartásért felelős szervezet számára kötelező, amely:
|
a) |
tehervagonok karbantartásáért felelős, vagy |
|
b) |
nem járműveket kizárólag saját tevékenységeihez karbantartó vasúti társaság vagy pályahálózat-működtető. |
(3) Valamennyi, a (2) bekezdésben említettektől eltérő járművek karbantartásért felelős szervezet kérelmezheti a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítást.
(4) A II. mellékletnek való megfelelést karbantartásért felelős szervezeti tanúsítás útján vagy – a (2) bekezdés sérelme nélkül – vasúti társaságok esetében biztonsági tanúsítási eljárás, illetve pályahálózat-működtetők esetében biztonsági engedélyezési eljárás útján kell igazolni.
(5) A vasúti társaságnak vagy pályahálózat-működtetőnek megadott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) I. és II. melléklete 5.2.4. és 5.2.5. pontjának való megfelelés bizonyítékának kell tekinteni a járművek karbantartását illetően.
4. cikk
Biztonsági szempontból kritikus részegységek
(1) A biztonsági szempontból kritikus részegységek kezelése során a karbantartásért felelős szervezet figyelembe veszi a biztonsági szempontból kritikus részegységeknek a jármű gyártója általi első azonosítását az alrendszerekre vonatkozó, az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (4) bekezdésében említett műszaki dokumentációban rögzített összes különleges karbantartási utasítással együtt.
(2) A karbantartásért felelős szervezet – közvetlenül vagy az üzembentartón keresztül – a legmegfelelőbb módon tájékoztatja a járműveket üzemeltető vasúti társaságokat és pályahálózat-működtetőket, az üzembentartókat, a gyártókat, a járműengedély jogosultjait és a járművek, alrendszerek vagy részegységek típusengedélyének jogosultjait, különösen a kopáson és elhasználódáson túlmutató rendkívüli karbantartási megállapításokról.
(3) Ha valamely jármű karbantartása során arra utaló bizonyíték jut a karbantartásért felelős szervezet tudomására, hogy egy előzőleg nem biztonsági szempontból kritikus részegységként azonosított részegységet biztonsági szempontból kritikus részegységnek kell tekinteni, haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, a járműtípus-engedély jogosultját és a járműengedély jogosultját.
(4) A részegység biztonsági szempontból kritikus jellegének megerősítése érdekében a gyártó, ha azonosítható, kockázatértékelést végez. A gyártó figyelembe veszi a részegység tervezett használatát és a környezetet, amelyben azt használni tervezik. A karbantartásért felelős szervezet adott esetben kiigazítja karbantartási eljárását a részegység figyelemmel kísérésének és biztonságos karbantartásának biztosítása érdekében.
(5) A biztonsági szempontból kritikus részegységeket – a (4) bekezdés alapján azonosított részegységeket is ideértve – rögzíteni kell a vonatkozó járműdokumentációban, és azokat e dokumentáción keresztül kell kezelni az alábbiak szerint:
|
a) |
a gyártók az alrendszerekre vonatkozó, az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (4) bekezdésében említett műszaki dokumentációban foglalt hivatkozás útján kezelik a biztonsági szempontból kritikus részegységekre és az azokkal kapcsolatos megfelelő karbantartási utasításokra vonatkozó információkat; továbbá |
|
b) |
a karbantartásért felelős szervezetek az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikkében említett karbantartási naplóban vagy dokumentációban kezelik a biztonsági szempontból kritikus részegységeket és a megfelelő karbantartási utasításokat, valamint a vonatkozó karbantartási tevékenységeket. |
(6) A karbantartásért felelős szervezet tájékoztatja a vasúti ágazatot és a vasúti beszállító ipart a járművekkel, alrendszerekkel vagy egyéb részegységekkel kapcsolatos új vagy váratlan biztonsági vonatkozású megállapításokról, többek között a kopáson és elhasználódáson túlmutató rendkívüli karbantartási megállapításokról, ha a kapcsolódó kockázatok több szereplő számára is jelentőséggel bírnak, és valószínűleg elégtelenül ellenőrzöttek. A karbantartásért felelős szervezet a biztonsági figyelmeztetésre szolgáló informatikai rendszert használja, vagy az Ügynökség által e célra rendelkezésre bocsátott más informatikai eszközt alkalmaz.
(7) A karbantartásért felelős szervezet vagy a jármű üzembentartójának kérésére a gyártók műszaki és mérnöki támogatást nyújtanak a biztonsági szempontból kritikus részegységekhez és azok biztonságos integrációjához.
5. cikk
A karbantartási folyamatban részt vevő felek kötelezettségei
(1) A jármű karbantartásáért felelős szervezet kérésre – közvetlenül vagy az üzembentartón keresztül – tájékoztatja a vasúti társaságokat vagy a pályahálózat-működtetőket a jármű karbantartásáról és – adott esetben – az üzemeltetés szempontjából lényeges vonatkozásokról.
(2) A vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető kérésre – közvetlenül vagy a jármű üzembentartóján keresztül – tájékoztatja a karbantartásért felelős szervezetet a jármű üzemeltetéséről.
(3) A karbantartási folyamatban részt vevő minden fél – úgymint a vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők, az üzembentartók, a karbantartásért felelős szervezetek, valamint a járművek, alrendszerek vagy részegységek gyártói – megosztja egymással a karbantartásra vonatkozó lényeges információkat a II. melléklet I.7. és I.8. szakaszában felsorolt szempontoknak megfelelően.
(4) Ha a karbantartási folyamatban részt vevő bármelyik fél, különösen egy vasúti társaság vagy egy pályahálózat-működtető, bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy egy karbantartásért felelős szervezet nem felel meg az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikkének vagy e rendelet követelményeinek, erről haladéktalanul tájékoztatja a tanúsító szervet és az érintett nemzeti biztonsági hatóságot. A tanúsító szerv vagy – ha a karbantartásért felelős szervezetet nem tanúsították – az érintett nemzeti biztonsági hatóság meghozza a megfelelő intézkedést annak ellenőrzésére, hogy a meg nem felelésre vonatkozó állítás megalapozott-e.
(5) Ha a karbantartásért felelős szervezet változik, erről az üzembentartó az (EU) 2016/797 irányelv 47. cikkének (6) bekezdésével összhangban haladéktalanul tájékoztatja a 2007/756/EK bizottsági határozat (9) 4. cikkének (1) bekezdésében említett nyilvántartó szervet, és kéri a járműnyilvántartás naprakésszé tételét. Ebben az esetben:
|
i. |
a karbantartásért felelős előző szervezet a karbantartási dokumentációt haladéktalanul átadja az üzembentartónak; |
|
ii. |
a karbantartásért felelős előző szervezetet a járműnyilvántartásból való törlésekor mentesítik a kötelezettségei alól; |
|
iii. |
új karbantartásért felelős szervezet hiányában a jármű nyilvántartását felfüggesztik. |
6. cikk
Tanúsító szervek
(1) A tagállamok az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a tanúsító szervekre vonatkozó alábbi információkat:
|
— |
elnevezés, |
|
— |
cím, |
|
— |
elérhetőségek, |
|
— |
felhatalmazásuk jellege az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikke alapján (akkreditálás, elismerés, vagy ha nemzeti biztonsági hatóságként látják el a feladatot). |
(2) A tagállamok a körülményekben bekövetkező minden változásról tájékoztatják az Ügynökséget a változás bekövetkezésétől számított egy hónapon belül.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a tanúsító szervek megfelelnek az I. mellékletben meghatározott általános szempontoknak és elveknek, valamint a vonatkozó uniós jogszabályok által meghatározott bármely különös ágazati akkreditálási rendszernek.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a tanúsító szervek által hozott döntések bírósági felülvizsgálatnak legyenek alávethetők.
(5) A kérelmek értékelési szempontjainak összehangolása érdekében a tanúsító szervek mind a tagállamokon belül, mind az Unió tagállamai között együttműködnek egymással.
(6) Az Ügynökség megszervezi és elősegíti az együttműködést a tanúsító szervek között.
(7) A tanúsító szervek háromévente elektronikus tevékenységi jelentést nyújtanak be az Ügynökséghez. E jelentés tartalmát az Ügynökség határozza meg (a tanúsító szervekkel együttműködve), és a jelentést 2020. december 16-ig elérhetővé teszi a vonatkozó uniós jogszabályok által meghatározott bármely különös ágazati akkreditálási rendszerrel összhangban. Az Ügynökség a jelentéseket a honlapján közzéteszi.
(8) A nemzeti biztonsági hatóságok, a nemzeti vizsgáló testületek és az Ügynökség bármely tanúsító szervtől tájékoztatást kérhet egy konkrét karbantartásért felelős szervezeti tanúsítással kapcsolatos helyzetről. A tanúsító szerv legkésőbb két héten belül válaszol a kérésre.
7. cikk
A karbantartásért felelős szervezetek tanúsítása
(1) A karbantartásért felelős szervezet egy tanúsító szervnél kérelmezi a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítást. A kérelemhez a III. mellékletben található vonatkozó formanyomtatványt kell használni, és rendelkezésre kell bocsátani a II. mellékletben meghatározott követelményekhez és eljárásokhoz előírt igazoló dokumentumokat. A kérelemnek tartalmaznia kell a II. mellékletben meghatározott követelményeknek a karbantartásért felelős szervezet tanúsítványának odaítélését követően való folyamatos megfelelés – az 1078/2012/EU bizottsági rendeletnek (10) való megfelelést is ideértve – biztosítására irányuló stratégia leírását.
(2) A karbantartásért felelős szervezet tanúsítása iránti kérelem meghatározott járműkategóriára is korlátozható.
(3) A tanúsító szerv kérésére a kérelmező kiegészítő információkat és dokumentációt nyújt be. A kiegészítő információk benyújtására rendelkezésre álló időkeretnek észszerűnek és a kért információ rendelkezésre bocsátásának nehézségével arányosnak kell lennie, és azt a kérelmezővel kérésre egyeztetni kell.
(4) A tanúsító szerv ellenőrzi a II. mellékletben meghatározott követelmények teljesítését. E célból helyszíni szemlét tarthat a karbantartásért felelős szervezetnél.
(5) A tanúsító szerv legkésőbb az összes információ és dokumentáció beérkezésétől számított négy hónapon belül meghozza a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány odaítéléséről vagy a kérelem elutasításáról szóló döntését.
(6) A tanúsító szerv a döntéseit indokolással látja el. A tanúsító szerv a döntéséről értesíti a karbantartásért felelős szervezetet, a fellebbezési eljárás, a fellebbezési határidő és a fellebbviteli szerv elérhetőségének megjelölésével.
(7) A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány odaítéléséről szóló döntést a IV. mellékletben található, vonatkozó formanyomtatvány használatával kell közölni.
(8) A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány érvényességi ideje legfeljebb öt év. A tanúsított karbantartásért felelős szervezet haladéktalanul tájékoztatja a tanúsító szervet minden olyan változásról, amely hatással lehet tanúsítványának érvényességére.
8. cikk
A karbantartásért felelős szervezetek megfelelése
(1) A tanúsító szerv vizsgálati tevékenységeket végez a karbantartásért felelős szervezet tekintetében a II. mellékletben meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelés ellenőrzése érdekében. A tanúsító szerv legalább tizenkét havonta egyszer helyszíni szemlét tart. A vizsgálati tevékenységek jellegét és a helyszíni szemle helyszíneit úgy kell megválasztani, hogy összességében biztosított legyen a folyamatos megfelelés, és a választásnak földrajzi és funkcionális egyensúlyon kell alapulnia. A választás során figyelembe kell a vizsgált karbantartásért felelős szervezettel kapcsolatos korábbi vizsgálati tevékenységeket.
(2) Ha a tanúsító szerv úgy véli, hogy a karbantartásért felelős szervezet nem felel meg többé azoknak a követelményeknek, amelyek alapján megkapta a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt, az alábbi intézkedések valamelyikét hozhatja:
|
— |
fejlesztési tervben állapodik meg a karbantartásért felelős szervezettel, |
|
— |
korlátozza a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány hatályát, |
|
— |
felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt a meg nem felelés mértékétől függően. |
(3) Ha a karbantartásért felelős szervezet nem követi a fejlesztési tervet, vagy továbbra sem felel meg a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, a tanúsító szerv a meg nem felelés mértékétől függően korlátozza a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány hatályát, vagy visszavonja a tanúsítványt.
(4) A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány visszavonása esetén a nemzeti vagy európai járműnyilvántartásért felelős szervezet egy új karbantartásért felelős szervezet érintett járművek tekintetében történő nyilvántartásba vételéig gondoskodik a visszavonás által érintett járművek nyilvántartásának felfüggesztéséről.
(5) Valamennyi karbantartásért felelős szervezet éves jelentést nyújt be tevékenységéről tanúsító szervéhez, és kérésre elérhetővé teszi azt a nemzeti biztonsági hatóság, valamint az Ügynökség számára. Az e jelentéssel kapcsolatos követelményeket az V. melléklet határozza meg.
9. cikk
A karbantartási feladatok kiszervezése
(1) Az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikke (3) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett egy vagy több feladat vagy e feladatok egy része kiszervezhető, és erről tájékoztatni kell a tanúsító szervet.
(2) A karbantartásért felelős szervezetnek a tanúsító szerv felé be kell mutatnia, hogy a kiszervezett feladatok tekintetében hogyan felel meg a II. mellékletben meghatározott összes követelménynek és értékelési szempontnak.
(3) Továbbra is a karbantartásért felelős szervezet felel a kiszervezett karbantartási tevékenységek eredményéért, és az e tevékenységek teljesítményének nyomon követésére szolgáló rendszert hoz létre.
10. cikk
A kiszervezett karbantartási feladatok tanúsítása
(1) Az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikke (3) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett egy vagy több karbantartási feladatot ellátó bármely szervezet kérhet tanúsítást. E tanúsítás célja annak igazolása, hogy az említettek közül egy vagy több feladattal megbízott szervezet által elvégzett karbantartás megfelel a II. mellékletben meghatározott vonatkozó követelményeknek.
(2) A tanúsító szervek a 6., 7. és 8. cikkben, valamint a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást alkalmazzák a kérelmező konkrét esetéhez igazítva.
A kiszervezett karbantartási feladatokra vagy részeikre vonatkozó tanúsítás iránti kérelmek elbírálásakor a tanúsító szervek a következőket alkalmazzák:
|
a) |
a II. melléklet I. szakaszában meghatározott követelmények és értékelési szempontok, a szervezet típusához és a szolgáltatás mértékéhez igazítva; |
|
b) |
a konkrét karbantartási feladatot vagy feladatokat leíró követelmények és értékelési szempontok. |
11. cikk
A nemzeti biztonsági hatóságok szerepe
Ha egy nemzeti biztonsági hatóság tudomást szerez arról, hogy egy karbantartásért felelős szervezet nem felel meg az (EU) 2016/798 irányelv III. mellékletében előírt követelményeknek vagy az e rendeletben előírt tanúsítási követelményeknek, tájékoztatja az akkreditálásért és elismerésért felelős nemzeti testületeket vagy hatóságokat, az Ügynökséget, a tanúsító szervet és adott esetben más érdekelt feleket.
12. cikk
Együttműködés a tanúsító szervekkel
Az Ügynökség az alábbiak útján támogatja a harmonizált tanúsítási rendszert:
|
a) |
segítségnyújtás a nemzeti akkreditáló testületeknek és a tanúsító szerveket elismerő érintett nemzeti hatóságoknak; |
|
b) |
együttműködés megfelelő akkreditálási és tanúsítási rendszerek tárgyában. E rendszerek (a 765/2008/EK rendelet 14. cikke alapján létrehozott európai akkreditálási infrastruktúra révén) meghatározzák azon értékelési szempontokat és eljárásokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a tanúsító szervek megfelelnek-e az I. mellékletben meghatározott követelményeknek. |
13. cikk
Információszolgáltatás
(1) Az Ügynökség alapvető információkat gyűjt, tart nyilván és tesz közzé a tanúsító szervekről és a tanúsított karbantartásért felelős szervezetekről. Az Ügynökség informatikai eszközt hoz létre e feladat ellátásához.
(2) A tanúsító szervek döntésük meghozatalától számított egy héten belül, a IV. mellékletben meghatározott formanyomtatványok használatával értesítik az Ügynökséget az összes kibocsátott, módosított, meghosszabbított, felfüggesztett vagy visszavont karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványról vagy az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikke (3) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett feladatokra vonatkozó összes tanúsítványról.
14. cikk
Jelentéstétel
Az Ügynökség öt évvel e rendelet hatálybalépését követően nyújtja be első jelentését a rendelet végrehajtásáról a Bizottsághoz. Az Ügynökség az első jelentést követően háromévente nyújtja be soron következő jelentéseit e rendelet végrehajtásáról.
15. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) A 445/2011/EU rendelet alapján akkreditált vagy elismert tanúsító szerveket e rendelettel összhangban akkreditált vagy elismert szerveknek kell tekinteni azokkal a feltételekkel, amelyek mellett azokat akkreditálták vagy elismerték.
(2) A tanúsító szerv által az e rendelettel szabályozott területen alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján 2020. június 16. előtt a tehervagonoktól eltérő járművek karbantartásáért felelős szervezet számára kibocsátott tanúsítványt érvényességének eredeti időszakára vagy legkésőbb 2023. június 16-ig a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvánnyal egyenértékűnek kell elismerni.
(3) A valamely tanúsító szerv által a tehervagonoktól eltérő járművek tekintetében legkésőbb 2019. június 16-ig a 445/2011/EU rendelet III. mellékletében foglalt követelményekkel egyenértékű elveknek és szempontoknak való megfelelésről kibocsátott tanúsítványokat érvényességük eredeti időszakára vagy legkésőbb 2023. június 16-ig az e rendelet alapján kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványokkal egyenértékűnek kell tekinteni.
(4) A tanúsító szerv által a tehervagonoktól eltérő járművek tekintetében az e rendelettel annak hatálybalépése előtt szabályozott területen alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján legkésőbb 2022. június 16-ig a kiszervezett karbantartási feladatok tekintetében való megfelelésről kibocsátott tanúsítványokat érvényességük eredeti időszakára vagy legkésőbb 2025. június 16-ig a kiszervezett karbantartási feladatokra vonatkozóan e rendelet alapján kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványokkal egyenértékűnek kell tekinteni.
(5) A (2)–(4) bekezdés hatálya alá nem tartozó valamennyi, a tehervagonoktól eltérő, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett járművek és az (EU) 2016/798 irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében felsorolt járművek karbantartásáért felelős szervezetnek legkésőbb 2022. június 16-ig meg kell felelnie e rendeletnek.
16. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 445/2011/EU rendelet 2020. június 16-án hatályát veszti.
A valamely tanúsító szerv által a 445/2011/EU rendelet alapján kibocsátott tanúsítványokat érvényességük eredeti időszakára az e rendelet alapján kibocsátott tanúsítványokkal egyenértékűnek kell tekinteni.
17. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2020. június 16-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 16-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 138., 2016.5.26., 102. o.
(2) A Bizottság 445/2011/EU rendelete (2011. május 10.) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról (HL L 122., 2011.5.11., 22. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.).
(6) A Bizottság 445/2011/EU rendelete (2011. május 10.) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról (HL L 122., 2011.5.11., 22. o.).
(7) A Bizottság 1302/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „járművek – mozdonyok és személyszállító járművek” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 356., 2014.12.12., 228. o.).
(8) A Bizottság (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. március 8.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a biztonságirányítási rendszerek követelményeire vonatkozó közös biztonsági módszerek meghatározásáról, valamint az 1158/2010/EU és az 1169/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 129., 2018.5.25., 26. o.).
(9) A Bizottság 2007/756/EK határozata (2007. november 9.) a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról (HL L 305., 2007.11.23., 30. o.).
(10) A Bizottság 1078/2012/EU rendelete (2012. november 16.) a biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúti társaságok, a biztonsági engedéllyel rendelkező pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó, a nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszerről (HL L 320., 2012.11.17., 8. o.).
I. MELLÉKLET
A karbantartásért felelős szervezetek tanúsítványainak értékelésében és odaítélésében részt vevő tanúsító szervek akkreditálásának vagy elismerésének kritériumai
1. SZERVEZET
A tanúsító szervnek dokumentálnia kell szervezeti felépítését, és a dokumentum tartalmazza a vezetőség és a tanúsításban érintett egyéb személyek, valamint az esetleges bizottságok feladatait, felelősségi körét és hatáskörét. Amennyiben a tanúsító szerv egy jogi személy meghatározott része, a dokumentumnak tartalmaznia kell a hierarchiai láncot és a jogi személyen belüli más részekkel való viszonyt is.
2. FÜGGETLENSÉG
A tanúsító szervnek döntéshozatalában szervezetileg és működésileg függetlennek kell lennie a vasúti társaságoktól, a pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól, a gyártóktól és a karbantartásért felelős szervezetektől, melyekéhez hasonló szolgáltatásokat nem nyújthat.
Biztosítani kell a tanúsítási ellenőrzésekért felelős személyzet függetlenségét. Az ellenőrök javadalmazása nem alapulhat sem a végrehajtott ellenőrzések számán, sem azok eredményén.
3. KOMPETENCIA
A tanúsító szervnek és a tanúsításban közreműködő személyeknek megfelelő szakmai kompetenciával kell rendelkezniük, különösen a járműkarbantartás szervezete és a megfelelő karbantartási rendszer tekintetében. Az értékelés irányításában és elvégzésében, illetve a tanúsításban közreműködő személyekre vonatkozó egyedi követelményeknek meg kell jelenniük az akkreditációs rendszerben.
4. PÁRTATLANSÁG
A tanúsító szerv döntéseinek a megfelelőség vagy a nem megfelelőség tanúsító szerv általi, objektív módon történő megállapításán kell alapulniuk, és azokat más érdekek vagy felek nem befolyásolhatják.
5. FELELŐSSÉG
A tanúsító szerv nem felelős a tanúsítvány követelményeinek való tartós megfelelés biztosításáért.
A tanúsító szerv azért felel, hogy elegendő objektív bizonyítékot vizsgáljon meg tanúsítási határozatai megalapozásához.
6. NYILVÁNOSSÁG
A tanúsító szervnek nyilvános hozzáférést kell biztosítania az ellenőrzési és a tanúsítási folyamattal kapcsolatos megfelelő és naprakész információkhoz, illetve közzé kell tennie azokat. A tanúsítási folyamat feddhetetlenségébe és hitelességébe vetett bizalom erősítése érdekében szükséges továbbá, hogy a szerv az összes szervezet tanúsítási státusáról tájékoztatást nyújtson (beleértve a tanúsítvány megadására, kiterjesztésére, fenntartására, meghosszabbítására, felfüggesztésére, hatályának szűkítésére vagy visszavonására vonatkozó információkat). Nyilvánosság alatt a megfelelő információkhoz való hozzáférésnek, illetve azok közzétételének elve értendő.
7. TITOKTARTÁS
Ahhoz, hogy a tanúsító szerv kiemelt hozzáférést kapjon a tanúsítási követelmények teljesítésének megfelelő értékeléséhez szükséges információkhoz, az ügyfélről szerzett kereskedelmi információkat bizalmasan kell kezelnie.
8. PANASZKEZELÉS
A tanúsító szervnek ki kell alakítania egy eljárást a határozatokkal és a tanúsításhoz kapcsolódó egyéb tevékenységekkel kapcsolatos panaszok kezelésére.
9. FELELŐSSÉG ÉS FINANSZÍROZÁS
A tanúsító szervnek tudnia kell bizonyítani, hogy felmérte a tanúsítási tevékenységéből fakadó kockázatokat, és tevékenységének minden területén és működésének minden földrajzi területén megfelelő intézkedésekkel (köztük biztosítással vagy tartalékok képzésével) gondoskodott felelőssége rendezéséről.
II. MELLÉKLET
A karbantartásért felelős szervezet tanúsítványát vagy a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karbantartási feladatokra vonatkozó tanúsítványt kérelmező szervezetekre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
I. Az irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. Vezetői szerep – elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt
A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal a következőkre vonatkozóan:
|
a) |
a szervezet típusának és az általa nyújtott szolgáltatás mértékének megfelelő, a szervezet vezető tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása; |
|
b) |
a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok meghatározása; |
|
c) |
a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a vállalati szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése; |
|
d) |
a biztonsági célok megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása; |
|
e) |
az összes folyamat elvégzéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása, az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelés érdekében; |
|
f) |
a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése; |
|
g) |
annak biztosítása, hogy a felső vezetés ismerje a teljesítménymonitoring és az ellenőrzések eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért; |
|
h) |
annak biztosítása, hogy a személyzet és a személyzet képviselői megfelelően képviseltessék magukat az őket adott esetben érintő valamennyi kapcsolódó eljárás biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, monitorozásában és felülvizsgálatában, illetve hogy e kérdéskörökben egyeztetésre kerüljön sor velük. |
2. Kockázatkezelés – strukturált megközelítés a járművek karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük az üzemi folyamatokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékeléséhez, valamint a megfelelő kockázat-ellenőrzési intézkedések azonosításához
2.1. A szervezetnek rendelkeznie kell az üzembentartókkal, a vasúti társaságokkal, a pályahálózat-működtetőkkel, a járművek és részegységek tervezőivel és gyártóival, vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének, valamint az együttműködés iránti elkötelezettségnek az elismerésére vonatkozó eljárásokkal és intézkedésekkel.
2.2. A szervezetnek rendelkeznie kell a karbantartási napló és azon belül a karbantartási tervek, berendezések, eljárások, szervezet, alkalmazottak vagy kapcsolódási pontok tekintetében bekövetkező változások kezelésére, valamint az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott kockázatelemzési és -értékelési módszerekkel kapcsolatos közös biztonsági módszerek alkalmazására szolgáló kockázatkezelési eljárásokkal.
2.3. A kockázatértékelés során a szervezetnek olyan eljárásokkal is rendelkeznie kell, amelyek figyelembe veszik az európai uniós és a nemzeti szabályozásnak, különösen a 89/391/EGK tanácsi irányelvnek (1) megfelelő munkakörnyezet meghatározásának, biztosításának és fenntartásának szükségességét.
3. Monitoring – strukturált megközelítés annak biztosítására, hogy kockázat-ellenőrzési intézkedések vannak érvényben, megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait
3.1. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással a vonatkozó biztonsági adatok rendszeres gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket:
|
a) |
az érintett folyamatok teljesítménye; |
|
b) |
a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket); |
|
c) |
a kockázat-ellenőrzési intézkedések hatékonysága; |
|
d) |
a napi üzemelésből és karbantartásból eredő tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra és javításokra vonatkozó információk. |
3.2. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a balesetveszélyes helyzeteket és más veszélyes eseményeket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék.
3.3. A szervezetnek valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie. E rendszernek rendelkeznie kell eljárásokkal a következőkre vonatkozóan:
|
a) |
belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és teljesítménymonitoringból származó eredmények függvényében felülvizsgálható; |
|
b) |
az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése; |
|
c) |
konkrét korrekciós intézkedésekre vagy lépésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása; |
|
d) |
a korábbi intézkedések vagy lépések eredményességének ellenőrzése. |
3.4. Az e szakasz 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában említett eljárásoknak összhangban kell lenniük az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott kockázatelemzési és -értékelési módszerekkel kapcsolatos közös biztonsági módszerekkel, valamint az említett irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint elfogadott, a vasúti üzemeltetők biztonsági szintjének és biztonsági teljesítményének nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerekkel.
4. Folyamatos fejlesztés – strukturált megközelítés a rendszeres monitoring, ellenőrzés, vagy egyéb releváns források révén szerzett információk elemzéséhez, valamint az eredményeknek a tanulságok levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználásához
A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal annak biztosítására, hogy:
|
a) |
a feltárt hiányosságokat kiküszöbölik; |
|
b) |
új biztonsági fejlesztéseket hajtanak végre; |
|
c) |
a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során; |
|
d) |
szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer a berendezések egész életciklusa alatt és a működés során megfeleljen a szabványoknak és más előírásoknak; |
|
e) |
levonják a tanulságokat a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes események kivizsgálásával és okaival kapcsolatos információkból, és szükség esetén felhasználják őket a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalához; |
|
f) |
a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott releváns ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják; |
|
g) |
a vasúti társaságoktól/pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól vagy más lényeges forrásokból származó releváns jelentéseket és információkat megfontolják és figyelembe veszik. |
5. Szervezeti felépítés és felelősség – strukturált megközelítés az egyéni és csoportos felelősségek meghatározásához a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében
5.1. A szervezetnek rendelkeznie kell a felelősségek kiosztására vonatkozó eljárásokkal az egész szervezet valamennyi releváns folyamatára vonatkozóan.
5.2. A szervezetnek rendelkeznie kell a biztonsági vonatkozású felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó konkrét funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelmű meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ezek magukban foglalják a fenti 2.1. pontban említett – a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők közötti – eljárásokat.
5.3. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyek rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges hatáskörrel, szakértelemmel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban kell állnia és összeegyeztethetőnek kell lennie az adott szereppel, a felhatalmazásokat pedig írásba kell foglalni.
5.4. A szervezetnek rendelkeznie kell a szervezeten belül érintett folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal.
5.5. A szervezetnek olyan eljárásokkal is rendelkeznie kell, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számonkérhetők.
6. Kompetenciakezelés – strukturált megközelítés annak biztosítására, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a szervezet céljainak minden körülmények között biztonságos, eredményes és hatékony eléréséhez szükséges kompetenciákkal
6.1. A szervezetnek létre kell hoznia egy kompetenciakezelő rendszert, amely gondoskodik a következőkről:
|
a) |
az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges összes folyamat rendszeren belüli ellátásáért felelős munkakörök azonosítása; |
|
b) |
a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása; |
|
c) |
az ilyen vonatkozású feladatok megfelelő kompetenciával rendelkező személyekre való kiosztása. |
6.2. A szervezet kompetenciakezelési rendszerében eljárásokat kell kialakítani a személyzet kompetenciáinak kezelésére, amely eljárások legalább a következőkre kiterjednek:
|
a) |
a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalat meghatározása felelősségi körök szerint; |
|
b) |
kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, valamint a mentális és fizikai alkalmasságot; |
|
c) |
alapképzés és a megszerzett kompetenciákra és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány; |
|
d) |
annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége relevanciájának és fontosságának, illetve annak, hogy az hogyan járul hozzá a biztonsági célok eléréséhez; |
|
e) |
továbbképzés, valamint a meglévő ismeretek és készségek rendszeres időközönkénti frissítése; |
|
f) |
adott esetben a szakmai kompetencia, valamint a mentális és fizikai alkalmasság rendszeres időközönkénti ellenőrzése; |
|
g) |
szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére. |
7. Tájékoztatás – strukturált megközelítés annak biztosítására, hogy a fontos információk a szervezet valamennyi szintjén hozzáférhetők legyenek a döntéshozók számára
7.1. A szervezetnek rendelkeznie kell a jelentéstételi csatornák meghatározására vonatkozó eljárásokkal, hogy a szervezeten belüli, illetve az azon kívüli szereplőkkel, köztük a pályahálózat-működtetőkkel, a vasúti társaságokkal, az üzembentartókkal, a járművek vagy a részegységek tervezőivel vagy gyártóival (szükség esetén mindegyikkel) fenntartott kapcsolatában minden vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor, és az információk gyorsan és egyértelműen eljussanak mind a saját szervezeten belül, mind az egyéb szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személyhez.
7.2. A megfelelő információcsere biztosítása érdekében a szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal a következők vonatkozásában:
|
a) |
az egyes információk fogadása és feldolgozása; |
|
b) |
az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése; |
|
c) |
a megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele. |
7.3. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk legyenek:
|
a) |
relevánsak és érvényesek; |
|
b) |
pontosak; |
|
c) |
teljeskörűek; |
|
d) |
kellően naprakészek; |
|
e) |
ellenőrzöttek; |
|
f) |
következetesek és könnyen érthetőek (nyelvezetük tekintetében is); |
|
g) |
még az alkalmazásuk előtt ismeretesek a felelősségi körük révén érintett személyek számára; |
|
h) |
könnyen hozzáférhetők a személyzet számára, amely szükség esetén másolatot is kap belőlük. |
7.4. A 7.1., 7.2. és 7.3. pontban meghatározott követelmények különösen a következő üzemeltetési információkra alkalmazandók:
|
a) |
a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott járművek azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására; |
|
b) |
karbantartási napló; |
|
c) |
információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúti társaságoknak/pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról; |
|
d) |
információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről; |
|
e) |
információ a vasúti társaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer-teljesítményt, a tevékenységek típusát és nagyságrendjét, a váratlan eseményeket vagy baleseteket) és kéréseiről; |
|
f) |
az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve a vizsgálatok során feltárt hiányosságokat és a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben végzett vizsgálatokat és monitoring tevékenységeket; |
|
g) |
üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés; |
|
h) |
karbantartási megbízások; |
|
i) |
karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúti társaságoknak/pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk; |
|
j) |
vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják:
|
|
k) |
a tanúsító szerv és az érintett ügyfelek (köztük az üzembentartók) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ/adat; e jelentést kérésre a nemzeti biztonsági hatóságok számára is hozzáférhetővé kell tenni. |
8. Dokumentáció – strukturált megközelítés az összes vonatkozó információ nyomonkövethetőségének biztosításához
8.1. A szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie valamennyi érintett folyamat megfelelő dokumentálásának biztosításához.
8.2. A szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan:
|
a) |
valamennyi vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése; |
|
b) |
valamennyi vonatkozó dokumentáció módosításainak formázása, elkészítése, terjesztése és ellenőrzése; |
|
c) |
valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése. |
9. Szerződéses tevékenységek – strukturált megközelítés annak biztosítására, hogy az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek irányítása megfelelő módon gondoskodjon a szervezet céljainak eléréséről
9.1. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására.
9.2. Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások kapcsán vállalkozókat és/vagy beszállítókat vesz igénybe, kiválasztásuk időpontjában a szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy:
|
a) |
a vállalkozók, az alvállalkozók és a beszállítók rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal; |
|
b) |
a vállalkozók, az alvállalkozók és a beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel. |
9.3. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük.
9.4. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal annak monitorozására, hogy a beszállítók és/vagy vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működése szempontjából általuk előidézett kockázatoknak.
9.5. Amennyiben a vállalkozó vagy beszállító karbantartási vagy irányítási rendszere rendelkezik tanúsítással, a 3. pontban ismertetett monitoring eljárás a 3.1. b) pontban említett kiszervezett üzemi folyamatok eredményeire korlátozható.
9.6. A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelveket világosan meg kell határozni, ismertetni és kiosztani:
|
a) |
a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok; |
|
b) |
a fontos információk felek közötti cseréjére vonatkozó kötelezettségek; |
|
c) |
a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomonkövethetősége. |
II. A karbantartás-fejlesztési feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással az alábbiak azonosítására és kezelésére:
|
a) |
a biztonságot érintő összes karbantartási tevékenység; |
|
b) |
a biztonsági szempontból kritikus összes részegység. |
2. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal az alapvető átjárhatósági követelményeknek – köztük az egész életciklus során történő korszerűsítéseknek – való megfelelés biztosítására, a következők révén:
|
a) |
a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokban (ÁME-k) meghatározott alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása; |
|
b) |
annak minden körülmények közötti ellenőrzése, hogy a karbantartási napló megfelel-e a járműre vonatkozó engedélyben foglaltaknak (köztük a nemzeti biztonsági követelményeknek), illetve hogy összhangban van-e az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása (ERATV) szerinti műszaki dokumentációval és nyilvántartástípussal; |
|
c) |
a karbantartás során történő helyettesítések kezelése; |
|
d) |
az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott kockázatelemzési és -értékelési módszerekkel kapcsolatos közös biztonsági módszerek alkalmazásával annak megállapítása, hogy egy adott változtatásnak a vasúti rendszer biztonságát érintő potenciális hatásával kapcsolatban szükség van-e kockázatelemzésre; |
|
e) |
a jármű rendszerintegritását befolyásoló összes lehetséges műszaki változás konfigurálásának kezelése. |
3. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással a kifejezetten a karbantartás-végrehajtáshoz kifejlesztett, illetve előírt karbantartási berendezések, felszerelések és eszközök kialakítására és ezek alkalmazásának támogatására. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és eszközöket a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban.
4. A járművek üzembe állításakor a szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal a következőkre vonatkozóan:
|
a) |
hozzáférés szerzése az eredeti dokumentáció karbantartási ajánlásaihoz és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről; |
|
b) |
az eredeti dokumentáció karbantartási ajánlásainak elemzése és az első karbantartási naplónak az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott kockázatelemzési és -értékelési módszerekkel kapcsolatos közös biztonsági módszerek alkalmazásával történő elkészítése, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található információkat is; |
|
c) |
az első karbantartási naplóban foglaltak megfelelő végrehajtásának biztosítása. |
5. A karbantartási naplónak a jármű teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal a következőkre vonatkozóan:
|
a) |
a legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése:
|
|
b) |
a korszerűsítések szükségességének meghatározása, az átjárhatóságra vonatkozó határértékek figyelembevételével; |
|
c) |
változtatásokra és végrehajtásukra vonatkozó javaslatok tétele és jóváhagyása, egyértelmű kritériumokon alapuló döntés meghozatala céljából, figyelembe véve az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott kockázatelemzési és -értékelési módszerekkel kapcsolatos közös biztonsági módszerek alkalmazásával végzett kockázatértékelés eredményeit; |
|
d) |
a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása; |
|
e) |
a változtatások eredményességének egész folyamaton keresztüli monitorozása az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint elfogadott, a vasúti üzemeltetők biztonsági szintjének és biztonsági teljesítményének nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerekkel összhangban. |
6. A kompetenciakezelési eljárásnak a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni:
|
a) |
az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott kockázatelemzési és -értékelési módszerekkel kapcsolatos közös biztonsági módszerek alkalmazása a karbantartási napló változásainak értékelésére; |
|
b) |
a karbantartási napló létrehozásának és változásainak kezeléséhez, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásához, értékeléséhez, validálásához és jóváhagyásához szükséges műszaki szakterületek; |
|
c) |
a biztonsági szempontból kritikus részegységeket érintő karbantartási tevékenységek; |
|
d) |
kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást); |
|
e) |
roncsolásmentes vizsgálat. |
7. A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomonkövethetőségét:
|
a) |
a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásával, értékelésével, validálásával és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció; |
|
b) |
a járművek konfigurációja, beleértve egyebek között a biztonsági szempontból kritikus részegységeket és a fedélzeti szoftver módosításait; |
|
c) |
az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás; |
|
d) |
a tapasztalati visszajelzésekre vonatkozó vizsgálatok eredményei; |
|
e) |
a karbantartási napló valamennyi egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is; |
|
f) |
a karbantartás végrehajtásának és a flottakarbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések; |
|
g) |
az üzembentartóknak, a vasúti társaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk. |
III. A flottakarbantartás-irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet szakértelmének, rendelkezésre állásának és képességének a karbantartási megbízások kiadása előtti ellenőrzésére. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkezzenek a karbantartás-végrehajtási feladatkör szerinti műszaki szakértelem követelményeire vonatkozó döntéshozatalhoz.
2. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással a munkacsomag összeállítására, valamint a karbantartási megbízás kibocsátására és átadására vonatkozóan.
3. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással a járművek időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan.
4. A szervezetnek a járművek karbantartási célból történő üzemen kívül helyezésének, illetve olyan helyzeteknek a kezelésére is rendelkeznie kell eljárással, amikor zavar keletkezik a biztonságos üzemeltetésben, vagy a karbantartási igények befolyásolják a szokásos üzemeltetést.
5. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással a járművek elvégzett karbantartására és üzembe helyezésére alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására.
6. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárással az újbóli üzembe helyezési értesítés kiállítására vonatkozóan, amelynek a biztonságos működés érdekében tartalmaznia kell a használati korlátozások meghatározását, az üzembe helyezésre vonatkozó dokumentációra figyelemmel.
7. A kompetenciakezelési eljárásnak a flottakarbantartás-irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni, a használati korlátozások meghatározására is kiterjedően.
8. A tájékoztatási eljárásnak a flottakarbantartás-irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:
|
a) |
az alkalmazandó szabályok és műszaki előírások; |
|
b) |
minden egyes jármű karbantartási terve; |
|
c) |
az alkatrészek listája, beleértve minden egyes alkatrész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét; |
|
d) |
az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást; |
|
e) |
a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és a részegységekre vonatkozó, beavatkozási és használat közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentum; |
|
f) |
azon részegységek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak (beleértve a féktartályokat és a veszélyes áruk szállítására szolgáló tartályokat is), valamint ezeknek az előírásoknak a listája; |
|
g) |
az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott kockázatelemzési és -értékelési módszerekkel kapcsolatos közös biztonsági módszerek alkalmazása a flottakarbantartás-irányítási feladatkört érintő változások értékelésére. |
9. A tájékoztatási eljárásnak a flottakarbantartás-irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúti társaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel.
10. A dokumentációs eljárásnak a flottakarbantartás-irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket nyilvántartásba kell venni:
|
a) |
karbantartási megbízások; |
|
b) |
újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúti társaságokra és a pályahálózat-működtetőkre vonatkozó használati korlátozásokat. |
IV. A karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal a következőkre vonatkozóan:
|
a) |
a flottakarbantartás-irányítási feladatkör által a megrendelt tevékenységekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megfelelőségének ellenőrzése; |
|
b) |
a karbantartási megbízásnak megfelelő karbantartási szolgáltatások elvégzése tekintetében alkalmazandó előírt, lényeges karbantartási dokumentumok és egyéb előírások használatának ellenőrzése; |
|
c) |
a karbantartási megbízásokban hivatkozott alkalmazandó jogszabályokban és szabványokban meghatározott valamennyi vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket). |
2. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal annak biztosítására, hogy:
|
a) |
a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott módon használják fel a részegységeket (beleértve az alkatrészeket is) és anyagokat; |
|
b) |
a részegységeket és az anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tárolják, kezelik és szállítják; |
|
c) |
valamennyi részegység és anyag, beleértve az ügyfél által rendelkezésre bocsátottakat is, megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek. |
3. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal alkalmas és megfelelő berendezések, felszerelések és eszközök meghatározására, azonosítására, rendelkezésre bocsátására, nyilvántartására és hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és az egyéb alkalmazandó előírásoknak megfelelően tudja elvégezni, a következők biztosításával:
|
a) |
a karbantartás biztonságos elvégzése, beleértve a karbantartást végző személyzet egészségét és biztonságát; |
|
b) |
ergonómia és egészségvédelem, beleértve a felhasználók és az információtechnológiai rendszerek vagy a diagnosztikai berendezések közötti kapcsolódási pontokat is. |
4. Amennyiben az az érvényes eredmények biztosításához szükséges, a szervezetnek a mérőberendezéseire vonatkozóan is rendelkeznie kell eljárásokkal annak biztosítására, hogy a berendezéseket:
|
a) |
meghatározott időközönként vagy használat előtt a nemzetközi, nemzeti vagy ágazati mérési szabványoknak megfelelően kalibrálják vagy ellenőrzik – amennyiben nem létezik ilyen szabvány, a kalibráláshoz, illetve ellenőrzéshez használt hivatkozási alapot rögzíteni kell; |
|
b) |
szükség szerint beállítják vagy újraállítják; |
|
c) |
a kalibrálási állapot megállapítását lehetővé tévő módon azonosítják; |
|
d) |
védik az olyan beállításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményt; |
|
e) |
kezelése, karbantartása és tárolása során védik a károsodástól és a minőségromlástól. |
5. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal annak biztosítására, hogy valamennyi berendezést, felszerelést és eszközt a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használják, kalibrálják, őrizzék és tartsák karban.
6. A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal egyrészt annak ellenőrzésére, hogy az elvégzett karbantartási feladatok megfelelnek-e a karbantartási megbízásoknak, másrészt az üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására. Az üzembe helyezésre vonatkozó értesítésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely hasznos a használati korlátozások meghatározásához.
7. A kockázatértékelési eljárásnak (különös tekintettel az I. szakasz 2.2. és 2.3. pontjára) a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a munkakörnyezet nemcsak a karbantartás elvégzésére szolgáló műhelyeket foglalja magában, hanem a műhelyépületeken kívüli vágányokat is és valamennyi olyan helyszínt, ahol karbantartási tevékenységeket végeznek.
8. A kompetenciakezelési eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor az esetnek megfelelően legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni:
|
a) |
kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást); |
|
b) |
roncsolásmentes vizsgálat; |
|
c) |
a jármű végső ellenőrzése és üzembe helyezése, |
|
d) |
a fékrendszereken, kerekeken és vonókészüléken elvégzett karbantartási tevékenységek, valamint a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes részegységei, például a tartályok, szelepek stb. esetében végzett karbantartási tevékenységek; |
|
e) |
a biztonsági szempontból kritikus részegységeket érintő karbantartási tevékenységek; |
|
f) |
az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerekkel kapcsolatos karbantartási tevékenységek; |
|
g) |
az ajtóvezérlő rendszerekkel kapcsolatos karbantartási tevékenységek; |
|
h) |
egyéb azonosított, a biztonságot befolyásoló szakterületek. |
9. A tájékoztatási eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a flottakarbantartás-irányítási és a karbantartás-fejlesztési feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:
|
a) |
a karbantartási megbízásoknak megfelelően elvégzett munkálatok; |
|
b) |
valamennyi, a biztonságot érintő, a szervezet által azonosított lehetséges hiányosság vagy hiba; |
|
c) |
üzembe helyezés. |
10. A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket nyilvántartásba kell venni a II. szakasz 1. a) pontjában említett, biztonságot érintő karbantartási tevékenységeket illetően:
|
a) |
valamennyi berendezés, felszerelés és eszköz egyértelmű azonosítása; |
|
b) |
valamennyi elvégzett karbantartási munka, beleértve az elvégzésükben érintett személyzetet, valamint felhasznált eszközöket, felszereléseket, alkatrészeket és anyagokat, figyelembe véve:
|
|
c) |
a karbantartási megbízások által és az üzembe helyezéskor előírt ellenőrző intézkedéseket; |
|
d) |
a kalibrálás és az ellenőrzés eredményeit; a meghatározott követelmények monitorozásához és méréséhez használt számítógépes szoftver vonatkozásában a szoftvernek a kívánt feladat elvégzésére való alkalmasságát az első használatot megelőzően igazolni kell, és szükség esetén újból meg kell erősíteni; |
|
e) |
a korábbi mérési eredmények érvényességét, ha a mérőműszer nem felel meg az előírásoknak. |
(1) A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).
V. MELLÉKLET
A karbantartásért felelős szervezet jelentése
1. A karbantartásért felelős szervezetnek jelentést kell készítenie a legutóbbi felülvizsgálat előtt 2 hónappal kezdődő és a következő tervezett felülvizsgálat előtt 2 hónappal véget érő időszakra vonatkozóan.
2. A jelentésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:
|
— |
a megfelelési problémák kezelésére és/vagy megoldására vonatkozó magyarázatok és indokolás, |
|
— |
az érintett időszakban elvégzett karbantartási munkák volumenére vonatkozó információk, |
|
— |
visszajelzés az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott kockázatelemzési és -értékelési módszerekkel, valamint az említett irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint elfogadott, a vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó monitoring módszerekkel kapcsolatos közös biztonsági módszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatokról, |
|
— |
a következőkkel kapcsolatos változások:
|
3. A karbantartásért felelős szervezetnek minden olyan információt bele kell vennie a jelentésbe, amelyet a tanúsító szerv számára fontosnak ítél.
4. A karbantartásért felelős szervezetnek a következő tervezett felülvizsgálat előtt 1 hónappal kell elküldenie jelentését a tanúsító szervnek.