(1)

Az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi támogatás 2018. augusztus 20-i lezárultát követően az (EU) 2018/1192 bizottsági végrehajtási határozat (2) a 2018. augusztus 21-től kezdődő hat hónapos időszakra megerősített felügyelet alá vonta Görögországot.

(2)

Görögországnak az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzügyi támogatási programja (a továbbiakban: a program) keretében végrehajtott jelentős számú intézkedésre építve középtávon folytatnia kell a kulcsfontosságú intézményi és strukturális reformokat azok megvalósulásának és teljeskörű eredményességének biztosítása érdekében. E célból Görögország az eurócsoporton belül kötelezettséget vállalt a program keretében elfogadott valamennyi kulcsfontosságú reform folytatására és befejezésére, valamint az említett program és annak elődprogramjai keretében elfogadott fontos reformok célkitűzéseinek biztosítására.

(3)

Görögország kötelezettséget vállalt arra is, hogy egyedi intézkedéseket hajt végre a költségvetési és fiskális-strukturális szakpolitikák, a szociális jólét, a pénzügyi stabilitás, a munkaerő- és termékpiacok, a privatizáció és a közigazgatás területén. Az eurócsoport 2018. június 22-i nyilatkozatának mellékletében foglalt egyedi intézkedések hozzájárulnak a görögországi gazdasági nehézségek potenciális forrásainak kezeléséhez.

(4)

2010 óta Görögország jelentős összegű pénzügyi támogatást kapott, amelynek következtében az euróövezeti tagállamokkal, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel és az Európai Stabilitási Mechanizmussal szemben fennálló kötelezettségei összesen 243 700 millió EUR-t tesznek ki. Görögország kedvező feltételek mellett pénzügyi támogatást kapott európai partnereitől, és 2012-ben, majd az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében 2017-ben egyedi intézkedéseket fogadtak el az adósság fenntarthatóbb alapokra helyezése érdekében. 2018. június 22-én az eurócsoport politikai megállapodásra jutott arról, hogy az államadósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében további intézkedéseket hajt végre. Az intézkedések magukban foglalják a súlyozott átlagos lejáratok további 10 évvel történő meghosszabbítását, a kamatfizetés és a tőketörlesztés további 10 évvel történő elhalasztását, valamint az adósságra vonatkozó egyéb intézkedések végrehajtását. Az eurócsoport félévente dönthet két kiegészítő intézkedésről (az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz állampapír-visszavásárlásra folyósított szeletére vonatkozóan a kamatfelár 2018-tól kezdődő megszüntetéséről, valamint az euróövezeti nemzeti bankok által a nettó pénzügyi eszközökről szóló megállapodás és az értékpapír-piaci program keretében tartott görög államkötvényekből eredő jövedelemnek megfelelő összegek transzferének visszaállításáról) annak függvényében, hogy Görögország a megerősített felügyelet keretében kedvező értékelést kap-e a program nyomán tett szakpolitikai kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozóan.

(5)

Görögország államháztartási egyenlege 2016 óta pozitív. Görögország 2018-ban valószínűleg elérte a bruttó hazai termék 3,5 %-ának megfelelő elsődleges többletként meghatározott célt, és az előrejelzések szerint középtávon is megfelel annak. A külső nettó hitelnyújtás 2015-ben pozitív lett, és ezt követően csak csekély mértékű hiányt mutatott. Folytatódott a gazdasági fellendülés, a becslések szerint a 2018. évi növekedés 2,0 %-os volt, a munkanélküliség pedig csökkenő pályán van. Görögország a pénzügyi támogatási programok keretében az üzleti környezet és a versenyképesség javítására irányuló átfogó strukturális reformprogramot indított el, és 2018 augusztusa óta további intézkedéseket tett e téren.

(6)

Görögország azonban az említett reformok ellenére továbbra is jelentős fennmaradó egyensúlyhiánnyal és sebezhetőséggel küzd. Amint azt a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 3. és 4. cikke szerinti, a riasztási mechanizmus keretében készült 2019. évi jelentésben is megállapította, Görögország nehézségekkel küzd. A becslések szerint az államadósság 2018 harmadik negyedévének végén a bruttó hazai termék 182,8 %-a volt, ami az Unióban a legmagasabb. Emellett a 2017-ben a bruttó hazai termék – 140,5 %-ának megfelelő nettó nemzetközi befektetési pozíció továbbra is magas, és a folyó fizetési mérleg – annak ellenére, hogy megközelíti az egyensúlyi állapotot – még mindig nem elegendő ahhoz, hogy támogassa a nagy nettó nemzetközi befektetési pozíció prudens szintre történő, kielégítő ütemű csökkentését. Habár folytatódott a munkanélküliségi ráta csökkenése a 2013. évi 27,9 %-os csúcsértékről, 2018 októberében még mindig 18,6 %-on állt. Emellett nagyon magas maradt a tartós munkanélküliség (2018 harmadik negyedévében 13,5 %) és az ifjúsági munkanélküliség (2018 novemberében 39,1 %). Változatlanul szükség van az üzleti környezet és az igazságszolgáltatási rendszer jelentős fejlesztésére, mivel Görögország továbbra is messze elmarad a legjobban teljesítők mögött a vezető komparatív gazdasági teljesítménymutatók strukturális összetevőinek több területén (például az igazságügyi határozathozatalhoz szükséges időtartam, a szerződések érvényesítése, az ingatlan-nyilvántartás, a fizetésképtelenségi eljárások stb.).

(7)

A bankszektor továbbra is megfelelően tőkésített, de a nyereségesség alacsony szintje és a nemteljesítő kitettségek nagy állománya miatt még mindig kihívásokkal néz szembe, az állammal fennálló kapcsolata pedig továbbra is szoros. 2018. szeptember végén a nemteljesítő kitettségek állománya még mindig nagyon magas volt: 84,7 milliárd EUR, azaz a mérlegen belüli összes kitettség 46,7 %-a. Görögország a program keretében kulcsfontosságú reformokat fogadott el, és célja rövid távon további eszközök kidolgozása a nemteljesítő kitettségek állományának rendezéséhez, hogy lehetővé váljon a bankok mérlegének megtisztítása. Ettől függetlenül folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy a nemteljesítő kitettségek arányát fenntartható szintre hozzák, és lehetővé tegyék a pénzügyi intézmények számára, hogy mindenkor teljesítsék közvetítői és kockázatkezelési feladataikat.

(8)

Miután Görögország 2010 óta nem jutott hitelhez a pénzügyi piacokon, 2017 júliusától kezdve államkötvények kibocsátásával megkezdte a piaci hozzáférés visszanyerését. Görögország 2019 januárjában sikeres – a programból történő kilépés óta az első – kötvénykibocsátást hajtott végre. Mindazonáltal Görögország hitelfelvételi feltételei a külső gazdasági kockázatokkal, valamint a reformok végrehajtásának középtávon való fenntartásával kapcsolatos belső problémákkal összefüggésben továbbra is sérülékenyek.

(9)

A Bizottság 2018. november 21-én tette közzé Görögországra vonatkozó első értékelését a megerősített felügyelet keretében. A Bizottság által végrehajtott, és közleményében figyelembe vett értékelés ismertette a Görögország által az eurócsoportban tett általános és egyedi reformvállalások kapcsán elért eredményeket, és megállapította, hogy történt előrelépés a reformok végrehajtása terén, de további erőfeszítésekre van szükség az ország reformvállalásainak teljesítéséhez (4).

(10)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy még mindig fennállnak azok a feltételek, amelyek indokolják a 472/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti megerősített felügyelet bevezetését. Mindenekelőtt Görögország pénzügyi stabilitása tekintetében továbbra is kockázatokkal szembesül, amelyek – amennyiben realizálódnak – kedvezőtlen továbbgyűrűző hatást gyakorolhatnak más euróövezeti tagállamokra. A továbbgyűrűző hatások közvetett módon is bekövetkezhetnek: befolyásolhatják a befektetők bizalmát és így a többi euróövezeti tagállam és bankjaik refinanszírozási költségeit.

(11)

Ezért középtávon Görögországnak folytatnia kell a nehézségek forrásainak vagy potenciális forrásainak kezelésére irányuló intézkedések elfogadását, valamint a strukturális reformok végrehajtását a szilárd és fenntartható gazdasági fellendülés támogatásához, a több tényezőből eredő örökölt hatások enyhítése céljából. E tényezők közé tartozik a válság alatti súlyos és elhúzódó visszaesés, Görögország adósságterhének nagysága, pénzügyi szektorának sebezhetősége, a pénzügyi szektor és a görög államháztartás közötti folyamatos és viszonylag erős – többek között állami tulajdonlásból eredő – kapcsolatok, annak veszélye, hogy a súlyos nehézségek átterjednek más tagállamok említett szektorainak bármelyikére, valamint az euróövezeti tagállamok görög állammal szembeni kitettsége.

(12)

A fennmaradó kockázatok kezelése és az ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítésének nyomon követése érdekében szükségesnek és helyénvalónak tűnik meghosszabbítani Görögországnak a 472/2013/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti megerősített felügyeletét.

(13)

A Bizottság 2019. február 14-én kelt levelével lehetőséget adott Görögországnak arra, hogy kifejtse álláspontját az értékeléssel kapcsolatban. 2019. február 15-i válaszában Görögország nagy vonalakban egyetértett az ország előtt álló gazdasági kihívások bizottsági értékelésével, amely a megerősített felügyelet meghosszabbításának alapját képezi.

(14)

Görögország továbbra is részesül az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott strukturálisreform-támogató program keretében a reformok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott technikai támogatásban, beleértve a kulcsfontosságú reformok folytatását és befejezését a megerősített felügyelet alatt nyomon követett szakpolitikai kötelezettségvállalásokkal összhangban.

(15)

A Bizottság a megerősített felügyelet megvalósítása érdekében szorosan együttműködik az Európai Stabilitási Mechanizmussal annak korai előrejelző rendszere keretében,