8.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/59

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet a kis kockázatú hatóanyagok meghatározására vonatkozó kritériumok megállapítása, valamint a kis kockázatú termékek engedélyezési eljárásának felgyorsítása révén meg kívánja könnyíteni az ilyen hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát.

(2)

A 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) az integrált növényvédelmet kívánja előmozdítani olyan növényvédő szerek és egyéb nem kémiai eljárások alkalmazásának előtérbe helyezésével, amelyek a legkevesebb mellékhatást gyakorolják az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre. Az irányelv 12. cikke arról rendelkezik, hogy a növényvédő szerek bizonyos speciális területeken, mint például a nagyközönség által használt területeken való alkalmazásakor elsőként a kis kockázatú növényvédő szerek használatát kell mérlegelni.

(3)

Az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke értelmében a rendelet 4. cikkében meghatározott követelményeknek eleget tevő kis kockázatú hatóanyagok meghatározása tekintetében a rendelet II. mellékletének 5. pontja alkalmazandó.

(4)

A II. melléklet 5. pontja számos, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott veszélyességi kategóriára tartalmaz utalást. Az egyértelműség érdekében és a rendelet jelenlegi alkalmazásának érzékeltetése érdekében részletesebben meg kell határozni ezeket a veszélyességi kategóriákat.

(5)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 16. cikke értelmében azok az anyagok, amelyek a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelentenek, uniós szinten elsőbbséginek minősülő anyagoknak számítanak és az irányelv X. mellékletében szereplő jegyzékben vannak felsorolva. Következésképpen a jegyzékben szereplő anyagok nem tekintendők kis kockázatú hatóanyagoknak.

(6)

A tartós megmaradásra és a biokoncentrációra vonatkozó kritériumok miatt – a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében – bizonyos, a természetben előforduló olyan anyagokat – például egyes növényi anyagokat vagy ásványokat – sem lehetne kis kockázatú anyagként besorolni, amelyek más hatóanyagoknál jóval kisebb kockázatot jelentenek. Következésképpen, amennyiben az ilyen anyagok megfelelnek az 1107/2009/EK rendelet 22. cikkének, helyénvaló engedélyezni kis kockázatú anyagként való besorolásukat.

(7)

A szemiokemikáliák, vagyis a fajokon belüli és a fajok közötti kommunikációban alkalmazott, növények, állatok és egyéb szervezetek által kibocsátott anyagok célirányos és nem toxikus hatásmechanizmussal rendelkeznek és a természetben is előfordulnak. Általánosságban véve már igen kis – gyakran a természetben előforduló mennyiséghez közelítő – mennyiségben is hatékonyak (5). A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében helyénvaló a szemiokemikáliák kis kockázatú anyagokként való besorolása.

(8)

Az 1107/2009/EK rendelet 2. cikke értelmében vett hatóanyagokhoz tartoznak azon mikroorganizmusok, amelyek tulajdonságai eltérnek a kémiai anyagok tulajdonságaitól. Kívánatos, hogy a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek alapján megállapításra kerüljenek a mikrooganizmusokra alkalmazandó kis kockázati kritériumok.

(9)

A növényvédő szerekbe integrálandó mikroorganizmusokat a 283/2013/EU bizottsági rendelet (6) mellékletének B. részében meghatározott adatszolgáltatási követelmények értelmében törzsszinten értékelik. Következésképpen a kis kockázatú anyagokra vonatkozó kritériumoknak való megfelelés értékelésekor is törzsszinten kell meghatározni és jellemezni a mikroorganizmusokat, mivel az ugyanazon fajhoz tartozó mikroorganizmustörzsek toxikológiai tulajdonságai jelentős eltérést mutathatnak. Egy mikroorganizmus akkor tekinthető kis kockázatúnak, ha törzsi szinten nem mutatott többszörös rezisztenciát a humán vagy állatgyógyászati felhasználásra szánt antimikrobiális anyagokkal szemben.

(10)

Egyértelműen jelezni kell, hogy a bakulovírusokat, amelyek kizárólag az ízeltlábúakat fertőző, gazdaspecifikus víruscsaládot alkotnak és főként a lepkék rendjénél fordulnak elő, kis kockázatú anyagokként kell értékelni, mivel nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a bakulovírusok negatív hatást gyakorolnának az állatokra vagy az emberekre (7). A bakulovírus kis kockázatúnak értékelendő, amennyiben a nem célzott rovarokra való kedvezőtlen hatása nem mutatható ki törzsszinten.

(11)

Az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 5. pontját ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

A módosított kritériumok tükrözik a jelenlegi tudományos és műszaki ismereteket és pontosítják az 5. pontban meghatározott kritériumokat. Ezért az új kritériumok alkalmazását a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, kivéve azokban az esetekben, amikor az illetékes bizottság a számára bemutatott rendelettervezetről már szavazott, de a rendeletet a Bizottság 2017. augusztus 28-ig nem fogadta el.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,