I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a II–V. melléklethez

A 2009/125/EK irányelv fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:

Általában

1.   „átváltási együttható”, „CC”: az 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) IV. mellékletében meghatározott, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;

2.   „égéshő”, „GCV”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található esetleges vízgőz, valamint a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzációja során keletkező hőmennyiséget is;

3.   „globális felmelegedési potenciál”, „GWP”: egy meghatározott üvegházhatású gáznak a szén-dioxidéhoz viszonyított relatív éghajlat-felmelegítő képessége, amelyet úgy kell meghatározni, hogy az üvegházhatású gáz egy kilogrammjának százéves éghajlat-felmelegítő képességét elosztjuk egy kilogramm szén-dioxid százéves éghajlat-felmelegítő képességével. GWP értékeit az 517/2014/EU rendelet I., II. és IV. melléklete szerint kell figyelembe venni. Különböző hűtőközegek keverékeinek GWP-értékét az 517/2014/EU rendelet IV. mellékletében bemutatott módszerrel kell meghatározni;

4.   „légtömegáram”: a komfortléghűtők, a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk (az adott esetnek megfelelően) beltéri és/vagy kültéri egységének levegőkimeneténél, illetve a ventilátoros konvektorok levegőkimeneténél, a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért légtömegáram m3/h mértékegységben kifejezve;

5.   „hangteljesítményszint”, „LWA”: az épületen belül és/vagy kívül standard mérési körülmények között mért A-súlyozott hangteljesítményszint dB mértékegységben kifejezve;

6.   „kiegészítő fűtőberendezés”: a légfűtő eszköz azon hőfejlesztő berendezése, amely többlethőt állít elő akkor, amikor a fűtési terhelés meghaladja a fő hőfejlesztő berendezés fűtőteljesítményét;

7.   „fő hőfejlesztő berendezés”: a légfűtő eszköz azon hőfejlesztő berendezése, amely a fűtési idény során az összes leadott hő legnagyobb részét szolgáltatja;

8.   „szezonális helyiségfűtési hatásfok”, „ηs,h”: a légfűtő eszköz által a fűtési idényben kiszolgált éves fűtési referenciaigény és az éves fűtési célú energiafogyasztás százalékban kifejezett, az adott esetnek megfelelően a hőmérséklet-szabályozó hatásával és a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásával korrigált aránya;

9.   „szezonális helyiséghűtési hatásfok”, „ηs,c”: a hűtőeszköz által a hűtési idényben kiszolgált éves hűtési referenciaigény és az éves hűtési célú energiafogyasztás százalékban kifejezett, az adott esetnek megfelelően a hőmérséklet-szabályozó hatásával és a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásával korrigált aránya;

10.   „hőmérséklet-szabályozó”: olyan készülék, amelyen keresztül a végfelhasználó beállíthatja a kívánt beltéri hőmérséklet értékét és időzítését, és amely a vonatkozó adatokat, például a tényleges beltéri és/vagy kültéri hőmérséklet(ek) értékét továbbítja a légfűtő eszköz vagy hűtőeszköz interfészére, például központi feldolgozóegységére, és ezzel részt vesz a beltéri hőmérséklet(ek) szabályozásában;

11.   „kosár”, „j jelű kosár”: egy, a „kültéri hőmérsékletből” (Tj) és a hozzá tartozó „kosáróraszámból” (hj) álló értékpár a III. mellékletben található 26., 27. és 28. táblázat szerint;

12.   „kosáróraszám”, „hj”: azon órák egy évre vetített száma egy meghatározott idényben, amelyek során az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a III. mellékletben található 26., 27. és 28. táblázat szerint;

13.   „beltéri hőmérséklet”, „Tin”: a száraz beltéri léghőmérséklet Celsius-fokban kifejezve (a relatív páratartalom a megfelelő nedves hőmérséklettel adható meg);

14.   „kültéri hőmérséklet”, „Tj”: a száraz kültéri léghőmérséklet Celsius-fokban kifejezve (a relatív páratartalom a megfelelő nedves hőmérséklettel adható meg);

15.   „teljesítményszabályozás”: a hőszivattyú, a légkondicionáló berendezés, a komfortléghűtő és a magas hőmérsékletű technológiai hűtő azon képessége, hogy a hűtőközeg(ek) térfogatáramának megváltoztatásával módosítsa saját fűtő- vagy hűtőteljesítményét; a készülék „rögzített”, ha a térfogatáram nem módosítható, „fokozatosan állítható”, ha a térfogatáram legfeljebb két lépésben módosítható vagy állítható, és „állítható”, ha a térfogatáram három vagy több lépésben módosítható vagy állítható;

16.   „degradációs tényező” (fűtés esetében „Cdh”, hűtés esetében „Cdc”): a termék ciklikus üzeme miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma; ha értékét nem méréssel állapítjuk meg, akkor a degradációs tényező alapértelmezett értéke a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk esetében 0,25, a komfortléghűtők és a magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében pedig 0,9;

17.   „nitrogén-oxid-kibocsátás”: a gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő légfűtő és hűtőeszközök nitrogén-monoxid- és nitrogén-dioxid-kibocsátásának összege, mg/kWh mértékegységben, a nitrogén-dioxid tömegében és az égéshő alapján kifejezve, a mért fűtőteljesítmény leadása mellett meghatározva;

A légbefúvásos fűtőberendezésekhez kapcsolódóan

18.   „légbefúvásos fűtőberendezés”: olyan légfűtő eszköz, amely a hőfejlesztő berendezés hőjét közvetlenül a levegőbe továbbítja, és légfűtéses rendszert foglal magában vagy ilyen rendszeren keresztül osztja szét ezt a hőt;

19.   „gáznemű/folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezés”: olyan légbefúvásos fűtőberendezés, amelynek hőfejlesztő berendezése gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagok égetésével működik;

20.   „elektromos légbefúvásos fűtőberendezés”: olyan légbefúvásos fűtőberendezés, amelynek hőfejlesztő berendezése az elektromos ellenállásos fűtőrendszerben fellépő hőhatás (Joule-hatás) elvén működik;

21.   „B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés”: olyan gáznemű/folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezés, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy egy, az égési maradékokat a B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezést tartalmazó helyiségen kívülre vezető természetes füstjárathoz fog csatlakozni, és az égéshez szükséges levegőt közvetlenül a helyiségből veszi; a B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés csak B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezésként forgalmazható;

22.   „C2 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés”: olyan gáznemű/folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezés, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy az égéshez szükséges levegőt egy több készülékhez is csatlakozó közös vezetékrendszerből veszi, és a füstgázokat ebbe a vezetékrendszerbe juttatja be; a C2 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés csak C2 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezésként forgalmazható;

23.   „C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés”: olyan gáznemű/folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezés, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy az égéshez szükséges levegőt egy több készülékhez is csatlakozó közös vezetékrendszerből veszi, és a füstgázokat a füstgázelvezető rendszer egy másik csövébe juttatja be; a C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés csak C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezésként forgalmazható;

24.   „minimális teljesítmény”: a légbefúvásos fűtőberendezés minimális fűtőteljesítménye (Pmin) kW mértékegységben kifejezve;

25.   „mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfok”, „ηnom”: a mért fűtőteljesítmény és az ezen fűtőteljesítmény eléréséhez szükséges összes energiabevitel százalékban kifejezett aránya, ahol az összes energiabevitelt gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagok alkalmazása esetén a tüzelőanyag égéshője alapján kell meghatározni;

26.   „minimális teljesítmény melletti specifikus hatásfok”, „ηpl”: a minimális teljesítmény és az ezen fűtőteljesítmény eléréséhez szükséges összes energiabevitel aránya százalékban kifejezve, ahol az összes energiabevitelt a tüzelőanyag égéshője alapján kell meghatározni;

27.   „szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok”, „ηs,on”: a szezonális termikus hatásfok és a hőkibocsátási hatékonyság szorzata százalékban kifejezve;

28.   „szezonális termikus hatásfok”, „ηs,th”: a mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfoknak és a minimális teljesítmény melletti specifikus hatásfoknak a burkolati veszteséget is figyelembe vevő súlyozott átlaga;

29.   „hőkibocsátási hatékonyság”, „ηs,flow”: a szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok számításában a felmelegített levegő egyenértékű légtömegárama és a fűtőteljesítmény figyelembevétele érdekében alkalmazott korrekció;

30.   „burkolativeszteség-tényező”, „Fenv”: a szezonális helyiségfűtési hatásfokban amiatt bekövetkező veszteség mérőszáma, hogy a hőfejlesztő berendezés által előállított hő egy része eltávozik a fűtendő téren kívülre, százalékban kifejezve;

31.   „kiegészítő villamosenergia-fogyasztás”: a szezonális helyiségfűtési hatásfokban a mért fűtőteljesítmény melletti (elmax), a minimális teljesítmény melletti (elmin) és a készenléti üzemmódbeli (elsb) villamosenergia-fogyasztás miatt bekövetkező veszteség százalékban kifejezve;

32.   „gyújtóláng miatti veszteség”: a szezonális helyiségfűtési hatásfokban a gyújtóégő energiafogyasztása miatt bekövetkező veszteség százalékban kifejezve;

33.   „állandó gyújtóláng energiafogyasztása”, „Pign”: a főégő meggyújtására szolgáló, csak a használó beavatkozásával eloltható égő energiafogyasztása W mértékegységben kifejezve, a tüzelőanyag égéshőjéből meghatározva;

34.   „üres füstjárat melletti veszteség”: a szezonális helyiségfűtési hatásfokban azokban az időszakokban bekövetkező veszteség, amikor a fő hőfejlesztő berendezés nem aktív, százalékban kifejezve;

A hőszivattyúkhoz, a légkondicionáló berendezésekhez és a komfortléghűtőkhöz kapcsolódóan

35.   „hőszivattyú”: a következő jellemzőkkel rendelkező légfűtő eszköz:

a)	kültéri oldali hőcserélője (elpárologtatója) a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy a talaj hőforrásaiból von el hőt;

b)	olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely gőzkompressziós ciklus vagy szorpciós ciklus segítségével működik;

c)	beltéri oldali hőcserélője (kondenzátora) ezt a hőt légfűtéses rendszernek adja át;

d)	fel lehet szerelve kiegészítő fűtőberendezéssel;

e)	alkalmas lehet a fordított üzemmódban való működésre, amikor is légkondicionáló berendezésként működik;

36.   „levegő-levegő típusú hőszivattyú”: olyan hőszivattyú, amelynek hőfejlesztő berendezése elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal állít elő hőt, és amelynek kültéri oldali hőcserélője (elpárologtatója) a környezeti levegőből vonja el a hőt;

37.   „víz/sólé-levegő típusú hőszivattyú”: olyan hőszivattyú, amelynek hőfejlesztő berendezése elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal állít elő hőt, és amelynek kültéri oldali hőcserélője (elpárologtatója) vízből vagy sóléből vonja el a hőt;

38.   „kompakt hőszivattyú”: olyan, elektromos kompresszorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyú, amelynek elpárologtatója, kompresszora és kondenzátora egyetlen csomagban van elhelyezve;

39.   „szorpciós hőszivattyú”: olyan hőszivattyú, amelynek hőfejlesztő berendezése tüzelőanyagok külső égetésén és/vagy hőbevitelen alapuló szorpciós ciklus segítségével működik;

40.   „többegységes osztott hőszivattyú”: több beltéri egységet, egy vagy több hűtőkört, egy vagy több kompresszort és egy vagy több kültéri egységet tartalmazó hőszivattyú, függetlenül attól, hogy a beltéri egységek egyedileg szabályozhatók-e vagy sem;

41.   „légkondicionáló berendezés”: a következő jellemzőkkel rendelkező, helyiséghűtést biztosító hűtőeszköz:

a)	beltéri oldali hőcserélője (elpárologtatója) léghűtéses rendszerből (hőforrás) von el hőt;

b)	olyan hűtőgenerátorral van felszerelve, amely gőzkompressziós ciklus vagy szorpciós ciklus segítségével működik;

c)	kültéri oldali hőcserélője (kondenzátora) ezt a hőt a környezeti levegőnek, víznek vagy a talajnak (hőnyelőnek) adja át, és ehhez opcionálisan kívülről hozzáadott víz elpárologtatásán alapuló hőátadást is igénybe vehet;

d)	alkalmas lehet a fordított üzemmódban való működésre, amikor is hőszivattyúként működik;

42.   „levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amelynek hűtőgenerátora elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal működik, és amelynek kültéri oldali hőcserélője (kondenzátora) a környezeti levegőnek adja át a hőt;

43.   „víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amelynek hűtőgenerátora elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal működik, és amelynek kültéri oldali hőcserélője (kondenzátora) víznek vagy sólének adja át a hőt;

44.   „kompakt légkondicionáló berendezés”: olyan, elektromos kompresszorral hajtott levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezés, amelynek elpárologtatója, kompresszora és kondenzátora egyetlen csomagban van elhelyezve;

45.   „többegységes osztott légkondicionáló berendezés”: több beltéri egységet, egy vagy több hűtőkört, egy vagy több kompresszort és egy vagy több kültéri egységet tartalmazó légkondicionáló berendezés, függetlenül attól, hogy a beltéri egységek egyedileg szabályozhatók-e vagy sem;

46.   „szorpciós légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amelynek hűtőgenerátora tüzelőanyagok külső égetésén és/vagy hőbevitelen alapuló szorpciós ciklus segítségével működik;

47.   „levegő-víz típusú komfortléghűtő”: olyan komfortléghűtő, amelynek hűtőgenerátora elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal működik, és amelyben a kültéri oldali hőcserélő (kondenzátor) a levegőnek adja át a hőt, ideértve a kívülről hozzáadott víz elpárologtatásán alapuló hőátadást is abban az esetben, ha a készülék a hozzáadott víz nélkül, csak levegővel is képes működni;

48.   „víz/sólé-víz típusú komfortléghűtő”: olyan komfortléghűtő, amelynek hűtőgenerátora elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal működik, és amelyben a kültéri oldali hőcserélő (kondenzátor) víznek vagy sólének adja át a hőt, nem ideértve a kívülről hozzáadott víz elpárologtatásán alapuló hőátadást;

49.   „szorpciós komfortléghűtő”: olyan komfortléghűtő, amelynek hűtőgenerátora tüzelőanyagok külső égetésén és/vagy hőbevitelen alapuló szorpciós ciklus segítségével működik;

A komfortléghűtőkre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó számítási módszerekhez kapcsolódóan

50.   „tervezési referenciafeltételek”: a „tervezési referencia-hőmérséklet”, a maximális „bivalens hőmérséklet” és a maximális „megengedett üzemi hőmérséklet” együttese a III. mellékletben található 24. táblázat szerint;

51.   „tervezési referencia-hőmérséklet”: a hűtés (Tdesign,c), illetőleg a fűtés (Tdesign,h) vonatkozásában a III. mellékletben található 24. táblázatban megadott azon kültéri hőmérséklet, amely mellett a „részterhelési tényező” értéke 1, és amely a hűtési vagy fűtési idény függvényében változik, Celsius-fokban kifejezve;

52.   „bivalens hőmérséklet”, „Tbiv”: az a gyártó által megadott kültéri hőmérséklet (Tj), amely mellett a névleges fűtőteljesítmény egyenlő a fűtési részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges fűtőteljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni, Celsius-fokban kifejezve;

53.   „megengedett üzemi hőmérséklet”, „Tol”: az a gyártó által a fűtésre vonatkozóan megadott kültéri hőmérséklet, amely alatt a hőszivattyú nem képes fűtőteljesítményt leadni, és a névleges fűtőteljesítmény nulla, Celsius-fokban kifejezve;

54.   „részterhelési tényező”, „pl(Tj)”: a „kültéri hőmérséklet” 16 °C-kal csökkentett értéke elosztva a „tervezési referencia-hőmérséklet” 16 °C-kal csökkentett értékével, a helyiséghűtésre vagy a helyiségfűtésre vonatkozóan;

55.   „idény”: a környezeti feltételek olyan együttese (megnevezés szerint fűtési idény, hűtési idény), amely az adott idényben minden egyes kosárra vonatkozóan meghatározza a kültéri hőmérsékletet és a kosáróraszámot;

56.   „fűtési részterhelés”, „Ph(Tj)”: a meghatározott kültéri hőmérséklethez tartozó fűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel, kW mértékegységben kifejezve;

57.   „hűtési részterhelés”, „Pc(Tj)”: a meghatározott kültéri hőmérséklethez tartozó hűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel, kW mértékegységben kifejezve;

58.   „szezonális hűtési jóságfok”, „SEER”: a légkondicionáló berendezés vagy a komfortléghűtő átfogó, a hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, amelyet úgy számítunk, hogy az „éves hűtési referenciaigényt” elosztjuk az „éves hűtési célú energiafogyasztással”;

59.   „szezonális fűtési jóságfok”, „SCOP”: az elektromos hőszivattyú átfogó, a fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka, amelyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az „éves fűtési célú energiafogyasztással”;

60.   „éves hűtési referenciaigény”, „QC”: az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesign,c) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE), kWh mértékegységben kifejezve;

61.   „éves fűtési referenciaigény”, „QH”: az SCOP számítása során figyelembe veendő, egy adott fűtési idényhez tartozó fűtési referenciaigény, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesign,h) megszorozzuk az ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE), kWh mértékegységben kifejezve;

62.   „éves hűtési célú energiafogyasztás”, „QCE”: az „éves hűtési referenciaigény” kielégítéséhez szükséges energiafogyasztás, amelyet úgy számítunk, hogy az „éves hűtési referenciaigényt” elosztjuk a „szezonális főfunkciós hűtési jóságfokkal” (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel, kWh mértékegységben kifejezve;

63.   „éves fűtési célú energiafogyasztás”, „QHE”: az éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy adott fűtési idényhez tartozó energiafogyasztás, amelyet úgy számítunk, hogy az „éves fűtési referenciaigényt” elosztjuk a „szezonális főfunkciós fűtési jóságfokkal” (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a fűtési idényben a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel, kWh mértékegységben kifejezve;

64.   „ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma”, „HCE”: azon órák feltételezett évenkénti száma, amelyek során a készüléknek az „éves hűtési referenciaigény” kielégítése érdekében biztosítania kell a „tervezési hűtési terhelést” (Pdesign,c), órában kifejezve;

65.   „ekvivalens fűtési funkcióórák száma”, „HHE”: azon órák feltételezett évenkénti száma, amelyek során a hőszivattyús légfűtő eszköznek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést, órában kifejezve;

66.   „szezonális főfunkciós hűtési jóságfok”, „SEERon”: a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, amelyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosáróraszámmal súlyozva számítunk;

67.   „szezonális főfunkciós fűtési jóságfok”, „SCOPon”: a fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő hőszivattyú átlagos fűtési jóságfoka, amelyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosáróraszámmal súlyozva számítunk;

68.   „kosárspecifikus fűtési jóságfok”, „COPbin(Tj)”: a hőszivattyú Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfoka egy adott idényben, amelynek számítása a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)) történik, míg más kosarak esetében a mennyiséget inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén az alkalmazandó degradációs tényezővel történő korrekció mellett számítjuk;

69.   „kosárspecifikus hűtési jóságfok”, „EERbin(Tj)”: a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, amelynek számítása a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból (EERd(Tj)) történik, míg más kosarak esetében a mennyiséget inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén az alkalmazandó degradációs tényezővel történő korrekció mellett számítjuk;

70.   „névleges fűtőteljesítmény”, „Pdh(Tj)”: a hőszivattyú gőzkompressziós ciklusának a Tj kültéri hőmérséklethez és a beltéri hőmérséklethez (Tin) tartozó, a gyártó által megadott fűtőteljesítménye kW mértékegységben kifejezve;

71.   „névleges hűtőteljesítmény”, „Pdc(Tj)”: a légkondicionáló berendezés vagy a komfortléghűtő gőzkompressziós ciklusának a Tj kültéri hőmérséklethez és a beltéri hőmérséklethez (Tin) tartozó, a gyártó által megadott hűtőteljesítménye kW mértékegységben kifejezve;

72.   „tervezési fűtési terhelés”, „Pdesign,h”: a hőszivattyú fűtési terhelése a tervezési referencia-hőmérsékleten, azaz a tervezési fűtési terhelés (Pdesign,h) megegyezik a fűtési tervezési referencia-hőmérséklettel (Tdesign,h) egyenlő Tj kültéri hőmérséklethez tartozó fűtési részterheléssel, kW mértékegységben kifejezve;

73.   „tervezési hűtési terhelés”, „Pdesign,c”: a komfortléghűtő vagy a légkondicionáló berendezés hűtési terhelése a tervezési referenciafeltételek mellett, azaz a tervezési hűtési terhelés (Pdesign,c) megegyezik a tervezési hűtési referencia-hőmérséklettel (Tdesign,c) egyenlő Tj kültéri hőmérséklethez tartozó névleges hűtőteljesítménnyel, kW mértékegységben kifejezve;

74.   „névleges fűtési jóságfok”, „COPd(Tj)”: a Tj kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó fűtési jóságfok;

75.   „névleges hűtési jóságfok”, „EERd(Tj)”: a Tj kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó hűtési jóságfok;

76.   „elektromos rásegítő fűtőteljesítmény”, „elbu(Tj)”: annak az egységnyi COP értékű – létező vagy feltételezett – kiegészítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye, amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a Tj kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb, mint Ph(Tj), kW mértékegységben kifejezve;

77.   „teljesítményarány”: a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) és a névleges fűtőteljesítmény (Pdh(Tj)) vagy a hűtési részterhelés (Pc(Tj)) és a névleges hűtőteljesítmény (Pdc(Tj)) hányadosa;

A légfűtő eszközök és a hűtőeszközök szezonális helyiségfűtési és helyiséghűtési hatásfokának számítása során figyelembe veendő üzemmódokhoz kapcsolódóan

78.   „főfunkció üzemmód”: az az üzemmód, amelyben az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is;

79.   „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a légbefúvásos fűtőberendezés, a komfortléghűtő, a légkondicionáló berendezés vagy a hőszivattyú a villamos hálózathoz csatlakozik, rendeltetészszerű üzeme a villamos hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

80.   „reaktiválási funkció”: olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a hálózaton keresztüli távvezérlést, a belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását;

81.   „információ- vagy állapotkijelzés”: tájékoztatást – ideértve az időkijelzést is – nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció;

82.   „kikapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelyben a komfortléghűtő, a légkondicionáló berendezés vagy a hőszivattyú a villamos hálózatra van kapcsolva, de nem lát el semmilyen funkciót. Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el;

83.   „termosztát által leállított üzemmód”: a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli időszakokra jellemző azon állapot, amelyben a hűtési vagy fűtési funkció be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan; a főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő termosztát által leállított üzemmódnak;

84.   „forgattyúház-fűtési üzemmód”: az az állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása céljából egy fűtőberendezést aktivál annak érdekében, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;

85.   „villamosenergia-fogyasztás kikapcsolt üzemmódban”, „POFF”: a készülék villamosenergia-fogyasztása kikapcsolt üzemmódban, kW mértékegységben kifejezve;

86.   „villamosenergia-fogyasztás termosztát által leállított üzemmódban”, „PTO”: a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során termosztát által leállított üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

87.   „villamosenergia-fogyasztás készenléti üzemmódban”, „PSB”: a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során készenléti üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

88.   „villamosenergia-fogyasztás forgattyúház-fűtési üzemmódban”, „PCK”: a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során forgattyúház-fűtési üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

89.   „üzemóraszám kikapcsolt üzemmódban”, „HOFF”: azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

90.   „üzemóraszám termosztát által leállított üzemmódban”, „HTO”: azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék termosztát által leállított üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

91.   „üzemóraszám készenléti üzemmódban”, „HSB”: azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

92.   „üzemóraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban”, „HCK”: azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

A tüzelőanyaggal működő légkondicionáló berendezésekre, komfortléghűtőkre és hőszivattyúkra vonatkozó számítási módszerekhez kapcsolódóan

93.   „szezonális hűtési primerenergia-arány”, „SPERc”: a tüzelőanyaggal működő légkondicionáló berendezés vagy komfortléghűtő átfogó, a hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka;

94.   „szezonális hűtési gázfelhasználási hatékonyság”, „SGUEc”: a teljes hűtési idényre számított gázfelhasználási hatékonyság;

95.   „részterhelés melletti gázfelhasználási hatékonyság”: a Tj kültéri hőmérséklet melletti hűtés vagy fűtés során tapasztalt gázfelhasználási hatékonyság (GUEc,bin, illetve GUEh,bin);

96.   „névleges teljesítmény melletti gázfelhasználási hatékonyság”: a III. mellékletben található 21. táblázatban meghatározott névleges teljesítményviszonyok mellett hűtés vagy fűtés során tapasztalt gázfelhasználási hatékonyság (GUEcDC, illetve GUEhDC), amely a készülék esetleges ciklikus működésének figyelembevétele érdekében korrigálva van, amennyiben az effektív hűtőteljesítmény (QEc) nagyobb a hűtési terhelésnél (Pc(Tj)) vagy az effektív fűtőteljesítmény (QEh) nagyobb a fűtési terhelésnél (Ph(Tj));

97.   „effektív hűtőteljesítmény”, „QEc”: a méréssel meghatározott hűtőteljesítménynek a hőátadó közeget a beltéri oldali hőcserélőn keresztül áramoltató készülékből (szivattyú(k)ból vagy ventilátor(ok)ból) származó hőmennyiséggel korrigált értéke kW mértékegységben kifejezve;

98.   „effektív hővisszanyerési teljesítmény”: a méréssel meghatározott hővisszanyerési teljesítménynek a hővisszanyerő kör készülékéből (a szivattyú(k)ból) származó hőmennyiséggel korrigált értéke hűtés (QEhr,c), illetve fűtés (QEhr,h) esetén, kW mértékegységben kifejezve;

99.   „méréssel meghatározott hűtési célú hőbevitel”, „Qgmc”: a III. mellékletben található 21. táblázat szerinti részterhelési állapotokban méréssel meghatározott tüzelőanyag-bevitel kW mértékegységben kifejezve;

100.   „szezonális hűtési kiegészítőenergia-tényező”, „SAEFc”: a hűtési idényhez tartozó, a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztást is tartalmazó kiegészítőenergia-hatékonyság;

101.   „éves hűtési referenciaigény”, „Qc”: a tervezési hűtési terhelés (Pdesign,c) és az ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma (HCE) szorzataként meghatározott éves hűtési igény;

102.   „szezonális főfunkciós hűtési kiegészítőenergia-tényező”, „SAEFc,on”: a hűtési idényhez tartozó, a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztást nem tartalmazó kiegészítőenergia-hatékonyság;

103.   „részterhelés melletti hűtési kiegészítőenergia-tényező”, „AEFc,bin”: a Tj kültéri hőmérsékleten végzett hűtés kiegészítőenergia-tényezője;

104.   „hűtési célú villamosenergia-bevitel”, „PEc”: a hűtési célú effektív villamosenergia-bevitel kW mértékegységben kifejezve;

105.   „szezonális fűtési primerenergia-arány”, „SPERh”: a tüzelőanyaggal működő hőszivattyú átfogó, a fűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka;

106.   „szezonális fűtési gázfelhasználási hatékonyság”, „SGUEh”: a fűtési idényre számított gázfelhasználási hatékonyság;

107.   „effektív fűtőteljesítmény”, „QEh”: a méréssel meghatározott fűtőteljesítménynek a hőátadó közeget a beltéri oldali hőcserélőn keresztül áramoltató készülékből (szivattyú(k)ból vagy ventilátor(ok)ból) származó hőmennyiséggel korrigált értéke kW mértékegységben kifejezve;

108.   „méréssel meghatározott fűtési célú hőbevitel”, „Qgmh”: a III. mellékletben található 21. táblázat szerinti részterhelési állapotokban méréssel meghatározott tüzelőanyag-bevitel kW mértékegységben kifejezve;

109.   „szezonális fűtési kiegészítőenergia-tényező”, „SAEFh”: a fűtési idényhez tartozó, a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztást is tartalmazó kiegészítőenergia-hatékonyság;

110.   „éves fűtési referenciaigény”, „QH”: a tervezési fűtési terhelés és az ekvivalens fűtési főfunkcióórák éves száma (HHE) szorzataként meghatározott éves fűtési igény;

111.   „szezonális főfunkciós fűtési kiegészítőenergia-tényező”, „SAEFh,on”: a fűtési idényhez tartozó, a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztást nem tartalmazó kiegészítőenergia-hatékonyság;

112.   „részterhelés melletti fűtési kiegészítőenergia-tényező”, „AEFh,bin”: a Tj kültéri hőmérsékleten végzett fűtés kiegészítőenergia-tényezője;

113.   „névleges teljesítmény melletti kiegészítőenergia-tényező”: a III. mellékletben található 21. táblázatban meghatározott részterhelési állapotokban hűtés vagy fűtés során érvényesülő kiegészítőenergia-tényező (AEFc,dc, illetve AEFh,dc), amely a készülék esetleges ciklikus működésének figyelembevétele érdekében korrigálva van, amennyiben az effektív hűtőteljesítmény (QEc) nagyobb a hűtési terhelésnél (Pc(Tj)) vagy az effektív fűtőteljesítmény (QEh) nagyobb a fűtési terhelésnél (Ph(Tj));

114.   „fűtési célú villamosenergia-bevitel”, „PEh”: a fűtési célú effektív villamosenergia-bevitel kW mértékegységben kifejezve;

115.   „belső égésű motorral működő hőszivattyúk, komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések nitrogén-oxid-kibocsátása”: a belső égésű motorral működő hőszivattyúk, komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések nitrogén-monoxid- és nitrogén-dioxid-kibocsátásának a standard mérési körülmények között, a motor fordulatszám-egyenértéke alapján meghatározott összege, mg/kWh mértékegységben, a nitrogén-dioxid tömegében és az égéshő alapján kifejezve;

116.   „motor fordulatszám-egyenértéke”, „Erpmequivalent”: a belső égésű motor azon percenkénti fordulatszáma, amelyet úgy számítunk, hogy a motor 70 %-os, 60 %-os, 40 %-os és 20 %-os fűtési (vagy hűtési, ha a termék nem biztosít fűtést) részterhelési tényezőhöz tartozó fordulatszám-értékeit rendre 0,15, 0,25, 0,30 és 0,30 súllyal összegezzük;

a magas hőmérsékletű technológiai hűtőkhöz kapcsolódóan:

117.   „mért felvett elektromos teljesítmény”, „DA”: az a felvett elektromos teljesítmény, amelyet a magas hőmérsékletű technológiai hűtő (beleértve a kompresszort, a kondenzátorventilátor(oka)t vagy -szivattyú(ka)t, az elpárologtatószivattyú(ka)t és az esetleges segédberendezéseket is) igényel a mért technológiai hűtőteljesítmény eléréséhez, kW mértékegységben kifejezve és két tizedesjegy pontossággal megadva;

118.   „mért hűtési jóságfok”, „EERA”: a kW-ban kifejezett mért technológiai hűtőteljesítmény és a kW-ban kifejezett mért felvett elektromos teljesítmény hányadosa két tizedesjegy pontossággal megadva;

119.   „szezonális hűtési jóságfok”, „SEPR”: a magas hőmérsékletű technológiai hűtő standard mérési körülmények közötti hatékonyságának a terhelésben és a környezeti hőmérsékletben az év során bekövetkező változásokat tükröző mérőszáma, amelyet az éves technológiai hűtési igény és az éves villamosenergia-fogyasztás hányadosaként számítunk;

120.   „éves technológiai hűtési igény”: az egyes kosárspecifikus technológiai hűtési terhelések és a hozzájuk tartozó kosáróraszámok szorzatainak összege;

121.   „technológiai hűtési terhelés”: a mért technológiai hűtőteljesítmény és a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezőjének szorzata kW mértékegységben kifejezve, két tizedesjegy pontossággal megadva;

122.   „részterhelés”, „PC(Tj)”: az egy meghatározott Tj környezeti hőmérséklet melletti technológiai hűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a teljes terhelést megszorozzuk a magas hőmérsékletű technológiai hűtő adott Tj környezeti hőmérséklethez tartozó részterhelési tényezőjével, kW mértékegységben kifejezve, két tizedesjegy pontossággal megadva;

123.   „magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője”, „PR(Tj)”:

a)

a léghűtéses kondenzátorú magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a Tj környezeti hőmérséklet 5 °C-kal csökkentett értékéből és a környezeti referencia-hőmérséklet 5 °C-kal csökkentett értékéből képzett hányados 0,2-szeresének 0,8-del megnövelt értéke. Ha a környezeti hőmérséklet magasabb a környezeti referencia-hőmérsékletnél, akkor a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője 1. Ha a környezeti hőmérséklet alacsonyabb 5 °C-nál, akkor a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője 0,8;

b)

a vízhűtéses kondenzátorú magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a kondenzátor belépési pontjában belépő víz hőmérsékletének 9 °C-kal csökkentett értékéből és a kondenzátor belépési pontjában érvényesülő környezeti referencia-hőmérséklet (30 °C) 9 °C-kal csökkentett értékéből képzett hányados 0,2-szeresének 0,8-del megnövelt értéke. Ha a kondenzátor belépési pontjában érvényesülő környezeti hőmérséklet magasabb a környezeti referencia-hőmérsékletnél, akkor a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője 1. Ha a kondenzátor belépési pontjában érvényesülő környezeti hőmérséklet alacsonyabb 9 °C-nál, akkor a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője 0,8;

c)	amelyet százalékként, egy tizedesjegy pontossággal kell kifejezni;

124.   „éves villamosenergia-fogyasztás”: az egyes kosárspecifikus hűtési igények és a hozzájuk tartozó kosárspecifikus hűtési jóságfokok hányadosaiból és a megfelelő kosáróraszámokból képzett szorzatok összege;

125.   „környezeti hőmérséklet”:

a)	a léghűtéses kondenzátorú magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a száraz léghőmérséklet Celsius-fokban kifejezve;

b)	a vízhűtéses kondenzátorú magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a belépő víz hőmérséklete a kondenzátornál, Celsius-fokban kifejezve;

126.   „környezeti referencia-hőmérséklet”: az a környezeti hőmérséklet, amely mellett a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezőjének értéke 1, Celsius-fokban kifejezve. Értéke 35 °C. A léghűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a kondenzátorba belépő levegő hőmérsékletét tekintjük 35 °C-nak, a vízhűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében pedig a kondenzátorba belépő víz hőmérsékletét 30 °C-nak tekintjük, amihez a kondenzátor belépési pontjában 35 °C kültéri léghőmérséklet tartozik;

127.   „részterhelés melletti hűtési jóságfok”, „EERPL(Tj)”: a meghatározott kosarak esetében a névleges hűtési jóságfokból (EERDC) származtatott, más kosarak esetében lineáris interpolációval meghatározott hűtési jóságfok az év minden egyes kosarához;

128.   „névleges technológiai hűtési igény”: az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó technológiai hűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a névleges technológiai hűtőteljesítményt megszorozzuk a magas hőmérsékletű technológiai hűtő megfelelő részterhelési tényezőjével;

129.   „névleges hűtési jóságfok”, „EERDC”: a magas hőmérsékletű technológiai hűtő egy meghatározott mérési ponthoz tartozó hűtési jóságfoka, szükség szerint a degradációs tényezővel korrigálva, ha a minimális névleges technológiai hűtőteljesítmény nagyobb a technológiai hűtési terhelésnél, illetve interpoláció útján meghatározva, ha a legközelebbi névleges technológiai hűtőteljesítmények a technológiai hűtési terhelés felett és alatt helyezkednek el;

130.   „névleges felvett elektromos teljesítmény”: a névleges technológiai hűtőteljesítmény biztosításához a magas hőmérsékletű technológiai hűtő által egy meghatározott mérési pontban felvett elektromos teljesítmény;

131.   „névleges technológiai hűtőteljesítmény”: az egy meghatározott mérési ponthoz tartozó névleges technológiai hűtési igény kielégítéséhez a magas hőmérsékletű technológiai hűtő által biztosított technológiai hűtőteljesítmény;

A ventilátoros konvektorokhoz kapcsolódóan

132.   „teljes villamosenergia-bevitel”, „Pelec”: a készülék által felvett teljes villamosenergia-mennyiség, a ventilátor(ok) és a segédberendezések villamosenergia-felvételét is beleszámítva.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/108/EK irányelve az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 390., 2004.12.31., 24. o.).

II. MELLÉKLET

A környezettudatos tervezés követelményei

1.

A légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfoka a) 2018. január 1-jétől a légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet kisebb az 1. táblázatban található értékeknél. 1. táblázat A légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfokának minimumértékei az első ütemben (%)   ηs,h  (*1) Tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések a 10 kW-nál kisebb mért leadott hőteljesítményű B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezések és a 15 kW-nál kisebb mért leadott hőteljesítményű C2 és C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezések kivételével 72 10 kW-nál kisebb mért leadott hőteljesítményű B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezések és 15 kW-nál kisebb mért leadott hőteljesítményű C2 és C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezések 68 Elektromos légbefúvásos fűtőberendezések 30 Elektromos motorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyúk a kompakt hőszivattyúk kivételével 133 Kompakt hőszivattyúk 115 Belső égésű motorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyúk 120 A többegységes osztott hőszivattyúk esetében a gyártónak az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését a III. mellékletben található mérések és számítások alapján kell kimutatnia. A műszaki dokumentációban a kültéri oldali egységek minden egyes modelljére vonatkozóan meg kell adni az azzal együtt való felhasználásra ajánlott beltéri oldali egységek felsorolását. A megfelelőségi nyilatkozat ezután a felsorolásban szereplő összes kombinációra vonatkozik. Az ajánlott kombinációk felsorolását a kültéri oldali egység megvásárlása, lízingelése, illetve bérbevétele előtt rendelkezésre kell bocsátani. b) 2021. január 1-jétől a légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet kisebb a 2. táblázatban található értékeknél. 2. táblázat A légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfokának minimumértékei a második ütemben (%)   ηs,h  (*2) Tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések a 10 kW-nál kisebb mért leadott hőteljesítményű B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezések és a 15 kW-nál kisebb mért leadott hőteljesítményű C2 és C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezések kivételével 78 Elektromos légbefúvásos fűtőberendezések 31 Elektromos motorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyúk a kompakt hőszivattyúk kivételével 137 Kompakt hőszivattyúk 125 Belső égésű motorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyúk 130 A többegységes osztott hőszivattyúk esetében a gyártónak az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését a III. mellékletben található mérések és számítások alapján kell kimutatnia. A műszaki dokumentációban a kültéri oldali egységek minden egyes modelljére vonatkozóan meg kell adni az azzal együtt való felhasználásra ajánlott beltéri oldali egységek felsorolását. A megfelelőségi nyilatkozat ezután a felsorolásban szereplő összes kombinációra vonatkozik. Az ajánlott kombinációk felsorolását a kültéri oldali egység megvásárlása, lízingelése, illetve bérbevétele előtt rendelkezésre kell bocsátani.

2.

A hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfoka a) 2018. január 1-jétől a hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfoka nem lehet kisebb a 3. táblázatban található értékeknél. 3. táblázat A hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfokának minimumértékei az első ütemben (%)   ηs,c  (*3) Elektromos motorral hajtott, 400 kW-nál kisebb mért hűtőteljesítményű levegő-víz típusú komfortléghűtők 149 Elektromos motorral hajtott, legalább 400 kW mért hűtőteljesítményű levegő-víz típusú komfortléghűtők 161 Elektromos motorral hajtott, 400 kW-nál kisebb mért hűtőteljesítményű víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők 196 Elektromos motorral hajtott, legalább 400 kW, de 1 500 kW-nál kisebb mért hűtőteljesítményű víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők 227 Elektromos motorral hajtott, legalább 1 500 kW mért hűtőteljesítményű víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők 245 Belső égésű motorral hajtott levegő-víz típusú komfortléghűtők 144 Elektromos motorral hajtott levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések a kompakt légkoncicionáló berendezések kivételével 181 Kompakt légkondicionáló berendezések 117 Belső égésű motorral hajtott levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések 157 A többegységes osztott légkondicionáló berendezések esetében a gyártónak az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését a III. mellékletben található mérések és számítások alapján kell kimutatnia. A műszaki dokumentációban a kültéri oldali egységek minden egyes modelljére vonatkozóan meg kell adni az azzal együtt való felhasználásra ajánlott beltéri oldali egységek felsorolását. A megfelelőségi nyilatkozat ezután a felsorolásban szereplő összes kombinációra vonatkozik. Az ajánlott kombinációk felsorolását a kültéri oldali egység megvásárlása, lízingelése, illetve bérbevétele előtt rendelkezésre kell bocsátani. b) 2021. január 1-jétől a hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfoka nem lehet kisebb a 4. táblázatban található értékeknél. 4. táblázat A hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfokának minimumértékei a második ütemben (%)   ηs,c  (*4) Elektromos motorral hajtott, 400 kW-nál kisebb mért hűtőteljesítményű levegő-víz típusú komfortléghűtők 161 Elektromos motorral hajtott, legalább 400 kW mért hűtőteljesítményű levegő-víz típusú komfortléghűtők 179 Elektromos motorral hajtott, 400 kW-nál kisebb mért hűtőteljesítményű víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők 200 Elektromos motorral hajtott, legalább 400 kW, de 1 500 kW-nál kisebb mért hűtőteljesítményű víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők 252 Elektromos motorral hajtott, legalább 1 500 kW mért hűtőteljesítményű víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők 272 Belső égésű motorral hajtott, legalább 400 kW mért hűtőteljesítményű levegő-víz típusú komfortléghűtők 154 Elektromos motorral hajtott levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések a kompakt légkoncicionáló berendezések kivételével 189 Kompakt légkondicionáló berendezések 138 Belső égésű motorral hajtott levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések 167 A többegységes osztott légkondicionáló berendezések esetében a gyártónak az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését a III. mellékletben található mérések és számítások alapján kell kimutatnia. A műszaki dokumentációban a kültéri oldali egységek minden egyes modelljére vonatkozóan meg kell adni az azzal együtt való felhasználásra ajánlott beltéri oldali egységek felsorolását. A megfelelőségi nyilatkozat ezután a felsorolásban szereplő összes kombinációra vonatkozik. Az ajánlott kombinációk felsorolását a kültéri oldali egység megvásárlása, lízingelése, illetve bérbevétele előtt rendelkezésre kell bocsátani.

3.

A magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka a) 2018. január 1-jétől a magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka nem lehet kisebb az 5. táblázatban található értékeknél. 5. táblázat A magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka az első ütemben Hőtovábbító közeg a kondenzációs oldalon Mért technológiai hűtőteljesítmény Minimum SEPR (*5) Levegő PA < 400 kW 4,5 PA ≥ 400 kW 5,0 Víz PA < 400 kW 6,5 400 kW ≤ PA < 1 500 kW 7,5 PA ≥ 1 500 kW 8,0 b) 2021. január 1-jétől a magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka nem lehet kisebb a 6. táblázatban található értékeknél. 6. táblázat A magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka a második ütemben Hőtovábbító közeg a kondenzációs oldalon Mért technológiai hűtőteljesítmény Minimum SEPR (*6) Levegő PA < 400 kW 5,0 PA ≥ 400 kW 5,5 Víz PA < 400 kW 7,0 400 kW ≤ PA < 1 500 kW 8,0 PA ≥ 1 500 kW 8,5

4.

Nitrogén-oxid-kibocsátás a) 2018. szeptember 26-tól a légbefúvásos fűtőberendezések, a hőszivattyúk, a komfortléghűtők és a légkondicionáló berendezések nitrogén-dioxidban kifejezett nitrogén-oxid-kibocsátása nem lehet nagyobb a 7. táblázatban található értékeknél. 7. táblázat A nitrogén-oxid-kibocsátás maximumértékei az első ütemben (mg/kWh, a felhasznált tüzelőanyag égéshőjére vetítve) Gáznemű tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések 100 Folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések 180 Gáznemű tüzelőanyaggal működő külső égésű motorral hajtott hőszivattyúk, komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések 70 Folyékony tüzelőanyaggal működő külső égésű motorral hajtott hőszivattyúk, komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések 120 Gáznemű tüzelőanyaggal működő belső égésű motorral hajtott hőszivattyúk, komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések 240 Folyékony tüzelőanyaggal működő belső égésű motorral hajtott hőszivattyúk, komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések 420 b) 2021. január 1-jétől a légbefúvásos fűtőberendezések nitrogén-dioxidban kifejezett nitrogén-oxid-kibocsátása nem lehet nagyobb a 8. táblázatban található értékeknél. 8. táblázat A nitrogén-oxid-kibocsátás maximumértékei a második ütemben (mg/kWh, a felhasznált tüzelőanyag égéshőjére vetítve) Gáznemű tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések 70 Folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések 150

5.

Termékinformációs követelmények a) 2018. január 1-jétől a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításoknak és a gyártók, meghatalmazott képviselőik vagy importőrök szabad hozzáférésű internetes oldalainak tartalmazniuk kell: 1. a légbefúvásos fűtőberendezések esetében az e mellékletben található 9. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat; 2. a komfortléghűtők esetében az e mellékletben található 10. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat; 3. a levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések esetében az e mellékletben található 11. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat; 4. a víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések esetében az e mellékletben található 12. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat; 5. a ventilátoros konvektorok esetében az e mellékletben található 13. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat; 6. a hőszivattyúk esetében az e mellékletben található 14. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat; 7. a magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében az e mellékletben található 15. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat; 8. minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölését, amelyet a termék összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni; 9. a légfűtő és a hűtőeszközökhöz készült hőfejlesztő berendezések és hűtőgenerátorok és az ilyen hőfejlesztő berendezésekkel és hűtőgenerátorokkal való használatra szánt, légfűtő, illetve hűtőeszközhöz való készülékházak esetében e készülékházak jellemzőit, az összeszerelésükre vonatkozó mindazon követelményeket, amelyek szükségesek a légfűtő és a hűtőeszközök környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények teljesítéséhez, valamint, ha alkalmazandó, a gyártó által ajánlott kombinációk felsorolását; 10. a többegységes osztott hőszivattyúk és a többegységes osztott légkondicionáló berendezések esetében a megfelelő beltéri egységek felsorolását; 11. a B1, a C2 és a C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezések esetében a következő szabványos szöveget: „Ez a légbefúvásos fűtőberendezés terv szerint csak meglévő épületek lakásai által közösen használt füstgázelvezető rendszerhez csatlakoztatható. Az energiahatékonyság csökkenése miatt a légbefúvásos fűtőberendezés más típusú felhasználása nagyobb energiafogyasztással és magasabb üzemeltetési költségekkel jár, ezért kerülendő.” b) 2018. január 1-jétől a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításoknak, valamint a gyártók, meghatalmazott képviselőik és az importőrök szabad hozzáférésű internetes oldalain belül a szakembereknek fenntartott oldalaknak tartalmazniuk kell: 1. az életciklus végén elvégzendő szétszerelésre, újrafeldolgozásra és/vagy ártalmatlanításra vonatkozó információkat. c) A 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljából a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell: 1. az a) pontban felsorolt információkat; 2. ha az egy adott modellre vonatkozó információk számításos úton és/vagy más kombinációkból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, az elvégzett számítások és/vagy extrapoláció részletes leírását, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzését szolgáló kísérleti vizsgálatok adatait, beleértve a figyelembe vett kombinációk jellemzőinek számításához alkalmazott matematikai modellekkel és az e modellek ellenőrzése céljából végzett mérésekkel kapcsolatos információkat is, továbbá minden olyan esetleges más modell felsorolását, amely esetében a műszaki dokumentációban megadott adatok ugyanilyen módon kerültek meghatározásra. d) A komfortléghűtők, a levegő-levegő és a víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések, a hőszivattyúk és a magas hőmérsékletű technológiai hűtők gyártói, meghatalmazott képviselőik és importőrei kötelesek kérésre a piacfelügyeleti célú vizsgálatokat végző laboratóriumok rendelkezésére bocsátani a készüléknek a mért teljesítmények, valamint az adott esetnek megfelelően az SEER/EER, az SCOP/COP, illetve az SEPR/COP értékek megállapítása során alkalmazott beállításával kapcsolatban szükségessé váló információkat, valamint az említett információk beszerzését lehetővé tévő kapcsolatfelvételi adatokat. 9. táblázat A légbefúvásos fűtőberendezések termékinformációs követelményei Modell(ek): Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés: [igen/nem] C2 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés: [igen/nem] C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés: [igen/nem] A tüzelőanyag típusa: [gáznemű/folyékony/villamos energia] Jellemző Jel Érték Mértékegység   Jellemző Jel Érték Mértékegység Teljesítmény   Specifikus hatásfok Mért fűtőteljesítmény Pated,h x,x kW   Mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfok (*7) ηnom x,x % Minimális teljesítmény Pmin x,x kW   Minimális teljesítmény melletti specifikus hatásfok (*7) ηpl x,x % Villamosenergia-fogyasztás (*7)   További adatok A mért fűtőteljesítményen elmax x,xxx kW   Burkolativeszteség-tényező Fenv x,x % A minimális teljesítményen elmin x,xxx kW   Gyújtóégő energiafogyasztása (*7) Pign x,x kW Készenléti üzemmódban elsb x,xxx kW   Nitrogén-oxid-kibocsátás (*7)  (*8) NOx x mg/kWh felvett energia (GCV)           Hőkibocsátási hatékonyság ηs,flow x,x %           Szezonális helyiségfűtési hatásfok ηs,h x,x % Kapcsolatfelvételi adatok A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe. 10. táblázat A komfortléghűtők termékinformációs követelményei Modell(ek): Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: A léghűtő kültéri oldali hőcserélője: [válassza ki: levegő vagy víz/sólé] A léghűtő beltéri oldali hőcserélője: [alapértelmezett: víz] Működési elv: kompresszorral fenntartott gőzkompressziós ciklus vagy szorpciós folyamat Ha alkalmazandó: a kompresszor hajtása: [elektromos motor vagy tüzelőanyag, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyag, belső vagy külső égésű motor] Jellemző Jel Érték Mértékegység   Jellemző Jel Érték Mértékegység Mért hűtőteljesítmény Prated,c x,x kW   Szezonális helyiséghűtési hatásfok ηs,c x,x % Névleges hűtőteljesítmény a meghatározott Tj kültéri hőmérsékletekhez tartozó részterhelés mellett   Névleges hűtési jóságfok vagy gázfelhasználási hatékonyság/kiegészítőenergia-tényező a meghatározott Tj kültéri hőmérsékletekhez tartozó részterhelés mellett Tj = + 35 °C Pdc x,x kW   Tj = + 35 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x % Tj = + 30 °C Pdc x,x kW   Tj = + 30 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x % Tj = + 25 °C Pdc x,x kW   Tj = + 25 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x % Tj = + 20 °C Pdc x,x kW   Tj = + 20 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x %                   A léghűtő degradációs tényezője (*9) Cdc x,x —           Energiafogyasztás a „főfunkción” kívüli üzemmódokban Kikapcsolt üzemmód POFF x,xxx kW   Forgattyúház-fűtési üzemmód PCK x,xxx kW Termosztát által leállított üzemmód PTO x,xxx kW   Készenléti üzemmód PSB x,xxx kW                   További adatok Teljesítményszabályozás rögzített/fokozatosan állítható/állítható   Levegő-víz típusú komfortléghűtők: Légtömegáram, kültérben mérve — x m3/h Hangteljesítményszint, kültéri LWA x,x/x,x dB   Víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők: A víz vagy a sólé mért térfogatárama a kültéri oldali hőcserélőnél — x m3/h Nitrogén-oxid-kibocsátás (ha alkalmazandó) NOx  (*10) x mg/kWh felvett GCV   A hűtőközeg GWP-je     kg CO2 eq (100 év)           A figyelembe vett standard mérési körülmények: [alacsony hőmérsékletű alkalmazás/közepes hőmérsékletű alkalmazás] Kapcsolatfelvételi adatok A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe. 11. táblázat Levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések termékinformációs követelményei Modell(ek): Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: A légkondicionáló berendezés kültéri oldali hőcserélője: [alapértelmezett: levegő] A légkondicionáló berendezés beltéri oldali hőcserélője: [alapértelmezett: levegő] Működési elv: kompresszorral fenntartott gőzkompressziós ciklus vagy szorpciós folyamat Ha alkalmazandó: a kompresszor hajtása: [elektromos motor vagy tüzelőanyag, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyag, belső vagy külső égésű motor] Jellemző Jel Érték Mértékegység   Jellemző Jel Érték Mértékegység Mért hűtőteljesítmény Prated,c x,x kW   Szezonális helyiséghűtési hatásfok ηs,c x,x % Névleges hűtőteljesítmény a meghatározott Tj kültéri hőmérsékletekhez és 27 °C/19 °C (száraz/nedves) beltéri hőmérséklethez tartozó részterhelés mellett:   Névleges hűtési jóságfok vagy gázfelhasználási hatékonyság/kiegészítőenergia-tényező a meghatározott Tj kültéri hőmérsékletekhez tartozó részterhelés mellett: Tj = +3 5 °C Pdc x,x kW   Tj = + 35 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x % Tj = + 30 °C Pdc x,x kW   Tj = + 30 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x % Tj = + 25 °C Pdc x,x kW   Tj = + 25 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x % Tj = + 20 °C Pdc x,x kW   Tj = + 20 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x %                   A légkondicionáló berendezés degradációs tényezője (*11) Cdc x,x —           Energiafogyasztás a „főfunkción” kívüli üzemmódokban Kikapcsolt üzemmód POFF x,xxx kW   Forgattyúház-fűtési üzemmód PCK x,xxx kW Termosztát által leállított üzemmód PTO x,xxx kW   Készenléti üzemmód PSB x,xxx kW                   További adatok Teljesítményszabályozás rögzített/fokozatosan állítható/állítható   Levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések: Légtömegáram, kültérben mérve — x m3/h Hangteljesítményszint, kültéri LWA x,x/x,x dB           Motorhajtás esetén: Nitrogén-oxid-kibocsátás NOx  (*12) x mg/kWh tüzelőanyag-felvétel (GCV)   A hűtőközeg GWP-je     kg CO2 eq (100 év)           Kapcsolatfelvételi adatok A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe. 12. táblázat A víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések termékinformációs követelményei Modell(ek): Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: A légkondicionáló berendezés kültéri oldali hőcserélője: [alapértelmezett: víz/sólé] A légkondicionáló berendezés beltéri oldali hőcserélője: [alapértelmezett: levegő] Működési elv: kompresszorral fenntartott gőzkompressziós ciklus vagy szorpciós folyamat Ha alkalmazandó: a kompresszor hajtása: [elektromos motor vagy tüzelőanyag, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyag, belső vagy külső égésű motor] Jellemző Jel Érték Mértékegység   Jellemző Jel Érték Mértékegység Mért hűtőteljesítmény Prated,c x,x kW   Szezonális helyiséghűtési hatásfok ηs,c x,x % Névleges hűtőteljesítmény a meghatározott Tj kültéri hőmérsékletekhez és 27 °C/19 °C (száraz/nedves) beltéri hőmérséklethez tartozó részterhelés mellett:   Névleges hűtési jóságfok vagy gázfelhasználási hatékonyság/kiegészítőenergia-tényező a meghatározott Tj kültéri hőmérsékletekhez tartozó részterhelés mellett: Tj kültéri hőmérséklet Hűtőtorony (belépő/kilépő) Talajhőcserélő                 Tj = + 35 °C 30/35 10/15 Pdc x,x kW   Tj = + 35 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x % Tj = + 30 °C 26/* 10/* Pdc x,x kW   Tj = + 30 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x % Tj = + 25 °C 22/* 10/* Pdc x,x kW   Tj = + 25 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x % Tj = + 20 °C 18/* 10/* Pdc x,x kW   Tj = + 20 °C EERd vagy GUEc,bin/AEFc,bin x,x %                   A légkondicionáló berendezés degradációs tényezője (**) Cdc x,x —           Energiafogyasztás a „főfunkción” kívüli üzemmódokban Kikapcsolt üzemmód POFF x,xxx kW   Forgattyúház-fűtési üzemmód PCK x,xxx kW Termosztát által leállított üzemmód PTO x,xxx kW   Készenléti üzemmód PSB x,xxx kW                   További adatok Teljesítményszabályozás rögzített/fokozatosan állítható/állítható           Hangteljesítményszint, kültéri LWA x,x/x,x dB   Víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések: A víz vagy a sólé mért térfogatárama a kültéri oldali hőcserélőnél — x m3/h Motorhajtás esetén: Nitrogén-oxid-kibocsátás (ha alkalmazandó) NOx  (***) x mg/kWh tüzelőanyag-felvétel (GCV)   A hűtőközeg GWP-je     kg CO2 eq (100 év)           Kapcsolatfelvételi adatok A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe. 13. táblázat A ventilátoros konvektorok termékinformációs követelményei Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: Jellemző Jel Érték Mértékegység   Jellemző Jel Érték Mértékegység Hűtőteljesítmény (érezhető) Prated,c x,x kW   Teljes villamosenergia-bevitel Pelec x,xxx kW Hűtőteljesítmény (latens) Prated,c x,x kW   Hangteljesítményszint (fordulatszám-beállításonként, ha alkalmazandó) LWA x,x/stb. dB Fűtőteljesítmény Prated,h x,x kW           Kapcsolatfelvételi adatok A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe. 14. táblázat A hőszivattyúk termékinformációs követelményei Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: A hőszivattyú kültéri oldali hőcserélője: [válassza ki: levegő/víz/sólé] A hőszivattyú beltéri oldali hőcserélője: [válassza ki: levegő/víz/sólé] Fel van szerelve a fűtőtermék kiegészítő fűtőberendezéssel? igen/nem Ha alkalmazandó: a kompresszor hajtása: [elektromos motor vagy tüzelőanyag, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyag, belső vagy külső égésű motor] A paramétereket az átlagos fűtési idényre vonatkozóan kell megadni, a melegebb és a hidegebb fűtési idényre vonatkozó paraméterek megadása opcionális. Jellemző Jel Érték Mértékegység   Jellemző Jel Érték Mértékegység Mért fűtőteljesítmény Prated,h x,x kW   Szezonális helyiségfűtési hatásfok ηs,h x,x % Névleges fűtőteljesítmény részterhelés mellett, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérsékleten:   Névleges fűtési jóságfok vagy gázfelhasználási hatékonyság/kiegészítőenergia-tényező a meghatározott Tj kültéri hőmérsékletekhez tartozó részterhelés mellett: Tj = – 7 °C Pdh x,x kW   Tj = – 7 °C COPd vagy GUEh,bin/AEFh,bin x,x % Tj = + 2 °C Pdh x,x kW   Tj = + 2 °C COPd vagy GUEh,bin/AEFh,bin x,x % Tj = + 7 °C Pdh x,x kW   Tj = + 7 °C COPd vagy GUEh,bin/AEFh,bin x,x % Tj = + 12 °C Pdh x,x kW   Tj = + 12 °C COPd vagy GUEh,bin/AEFh,bin x,x % Tbiv = bivalens hőmérséklet Pdh x,x kW   Tbiv = bivalens hőmérséklet COPd vagy GUEh,bin/AEFh,bin x,x % TOL = megengedett üzemi hőmérséklet Pdh x,x kW   TOL = megengedett üzemi hőmérséklet COPd vagy GUEh,bin/AEFh,bin x,x % Levegő-víz típusú hőszivattyúk: Tj = – 15 °C (ha TOL < – 20 °C) Pdh x,x kW   Víz-levegő típusú hőszivattyúk: Tj = – 15 °C (ha TOL < – 20 °C) COPd vagy GUEh,bin/AEFh,bin x,x % Bivalens hőmérséklet Tbiv x °C   Víz-levegő típusú hőszivattyúk: Megengedett üzemi hőmérséklet Tol x °C                   A hőszivattyú degradációs tényezője (**) Cdh x,x —           Energiafogyasztás a „főfunkción” kívüli üzemmódokban   Kiegészítő fűtőberendezés Kikapcsolt üzemmód POFF x,xxx kW   Rásegítő fűtőteljesítmény (*) elbu x,x kW Termosztát által leállított üzemmód PTO x,xxx kW   Energiabevitel típusa   Forgattyúház-fűtési üzemmód PCK x,xxx kW   Készenléti üzemmód PSB x,xxx kW További adatok Teljesítményszabályozás rögzített/fokozatosan állítható/állítható   Levegő-levegő típusú hőszivattyúk: Légtömegáram, kültérben mérve — x m3/h Hangteljesítményszint beltérben/kültérben mérve LWA x,x/x,x dB   Víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk: A víz vagy a sólé mért térfogatárama a kültéri oldali hőcserélőnél — x m3/h Nitrogén-oxid-kibocsátás (ha alkalmazandó) NOx  (***) x mg/kWh tüzelőanyag-felvétel (GCV)   A hűtőközeg GWP-je     kg CO2 eq (100 év)           Kapcsolatfelvételi adatok A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe. (*) 15. táblázat A magas hőmérsékletű technológiai hűtők termékinformációs követelményei Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: Kondenzáció típusa: [léghűtés/vízhűtés] Hűtőfolyadék(ok): [A technológiai hűtőben alkalmazandó hűtőfolyadéko(ka)t meghatározó adatok] Jellemző Jel Érték Mértékegység Üzemi hőmérséklet t 7 °C Szezonális hűtési jóságfok SEPR x,xx [–] Éves villamosenergia-fogyasztás Q x kWh/év           Paraméterek teljes terhelés mellett, környezeti referencia-hőmérsékleten („A” mérési pont) (*14) Mért technológiai hűtőteljesítmény PA x,xx kW Mért felvett elektromos teljesítmény DA x,xx kW Mért hűtési jóságfok EERDC,A x,xx [–]         Paraméterek a „B” mérési pontban Névleges technológiai hűtőteljesítmény PB x,xx kW Névleges felvett elektromos teljesítmény DB x,xx kW Névleges hűtési jóságfok EERDC,B x,xx [–]         Paraméterek a „C” mérési pontban Névleges technológiai hűtőteljesítmény PC x,xx kW Névleges felvett elektromos teljesítmény DC x,xx kW Névleges hűtési jóságfok EERDC,C x,xx [–]         Paraméterek a „D” mérési pontban Névleges technológiai hűtőteljesítmény PD x,xx kW Névleges felvett elektromos teljesítmény DD x,xx kW Névleges hűtési jóságfok EERDC,D x,xx [–]         További adatok Teljesítményszabályozás rögzített/fokozatosan állítható (*14)/állítható A technológiai hűtő degradációs tényezője (*13) Cdc x,xx [–] A hűtőközeg GWP-je     kg CO2 eq (100 év) Kapcsolatfelvételi adatok A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe.

---

(*1)  Az értéket e melléklet vonatkozó táblázataiban és a műszaki dokumentációban egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

(*2)  Az értéket e melléklet vonatkozó táblázataiban és a műszaki dokumentációban egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

(*3)  Az értéket e melléklet vonatkozó táblázataiban és a műszaki dokumentációban egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

(*4)  Az értéket e melléklet vonatkozó táblázataiban és a műszaki dokumentációban egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

(*5)  Az értéket e melléklet vonatkozó táblázataiban és a műszaki dokumentációban két tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

(*6)  Az értéket e melléklet vonatkozó táblázataiban és a műszaki dokumentációban két tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

(*7)  Az elektromos légbefúvásos fűtőberendezések esetében nem kell megadni.

(*8)  2018. szeptember 26-tól.

(*9)  Ha Cdc értéke nem méréssel kerül megállapításra, akkor a léghűtő alapértelmezett degradációs tényezője 0,9.

(*10)  2018. szeptember 26-tól.

(*11)  Ha Cdc értéke nem méréssel kerül megállapításra, akkor a légkondicionáló berendezés alapértelmezett degradációs tényezője 0,25.

(*12)  2018. szeptember 26-tól.

Ha az információszolgáltatás többegységes osztott légkondicionáló berendezésre vonatkozik, a vizsgálati eredmények és a működési adatok előállítása a kültéri egység és a beltéri egység(ek)nek a gyártó vagy az importőr által ajánlott valamely kombinációja által tanúsított együttes viselkedés alapján történhet.

(**)  Ha Cdc értéke nem méréssel kerül megállapításra, akkor a légkondicionáló berendezés alapértelmezett degradációs tényezője 0,25.

(***)  2018. szeptember 26-tól. Ha az információszolgáltatás többegységes osztott légkondicionáló berendezésre vonatkozik, a vizsgálati eredmények és a működési adatok előállítása a kültéri egység és a beltéri egység(ek)nek a gyártó vagy az importőr által ajánlott valamely kombinációja által tanúsított együttes viselkedés alapján történhet.

(**)  Ha Cdh értéke nem méréssel kerül megállapításra, akkor a hőszivattyú alapértelmezett degradációs tényezője 0,25.

(***)  2018. szeptember 26-tól.

Ha az információszolgáltatás többegységes osztott hőszivattyúra vonatkozik, a vizsgálati eredmények és a működési adatok előállítása a kültéri egység és a beltéri egység(ek)nek a gyártó vagy az importőr által ajánlott valamely kombinációja által tanúsított együttes viselkedés alapján történhet.

(*13)  Ha Cdc értéke nem méréssel kerül megállapításra, akkor a technológiai hűtő alapértelmezett degradációs tényezője 0,9.

(*14)  A fokozatosan állítható teljesítményű termékek esetében a „technológiai hűtőteljesítmény” és az „EER” rovatokban minden mezőben két, egymástól perjellel („/”) elválasztott értéket kell megadni.

III. MELLÉKLET

Mérések és számítások

1.

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–8. szakaszban meghatározott követelményeknek és műszaki paramétereknek.

2.

Általános mérési és számítási követelmények a) A 3–8. szakaszban meghatározott számítások során a villamosenergia-fogyasztást a 2,5 értékű CC átváltási együtthatóval kell megszorozni. b) A nitrogén-oxid-kibocsátást a nitrogén-monoxid- és a nitrogén-dioxid-kibocsátás összegeként kell megmérni, és nitrogén-dioxid-egyenértékben kell kifejezni. c) A kiegészítő fűtőberendezéssel felszerelt hőszivattyúk esetében a mért fűtőteljesítmény, a szezonális helyiségfűtési hatásfok, a hangteljesítményszint és a nitrogén-oxid-kibocsátás mérése és számítása során figyelembe kell venni a kiegészítő fűtőberendezést is. d) A légfűtő eszközökhöz készült hőfejlesztő berendezéseket és az ilyen hőfejlesztő berendezések fogadására szolgáló készülékházakat a megfelelő készülékházzal, illetve hőfejlesztő berendezéssel együtt kell vizsgálni. e) A hűtőeszközökhöz készült hűtőgenerátorokat és az ilyen hűtőgenerátorok fogadására szolgáló készülékházakat a megfelelő készülékházzal, illetve hűtőgenerátorral együtt kell vizsgálni.

3.

A légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka a) Az ηs,h szezonális helyiségfűtési hatásfokot úgy kell meghatározni, hogy az ηs,on szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot, amely figyelembe veszi az ηs,th szezonális termikus hatásfokot, az Fenv burkolativeszteség-tényezőt és az ηs,flow hőkibocsátási hatékonyságot is, korrigáljuk a hőleadás-szabályozó, a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás, az üres füstjárat melletti veszteség és a gyújtóégő energiafogyasztása (Pign) hatásával (ha alkalmazandó).

4.

Az elektromos motorral hajtott komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések szezonális helyiséghűtési hatásfoka a) A légkondicionáló berendezéseken végzett mérések során a beltéri környezeti hőmérsékletet 27 °C-ra kell beállítani. b) A hangteljesítményszint meghatározása során üzemi feltételekként a 16. táblázatban (levegő-levegő típusú hőszivattyúk és légkondicionáló berendezések), a 17. táblázatban (víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők), a 18. táblázatban (levegő-víz típusú komfortléghűtők), illetve a 19. táblázatban (víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk és légkondicionáló berendezések) meghatározott standard mérési körülményeket kell biztosítani. c) Az SEERon szezonális főfunkciós hűtési jóságfokot a Pc(Tj) hűtési részterhelésekből és az EERbin(Tj) kosárspecifikus hűtési jóságfokokból, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, a következő megfontolások alapján kell meghatározni: 1. a 24. táblázatban meghatározott tervezési referenciafeltételek; 2. a 27. táblázatban meghatározott európai átlagos hűtési idény; 3. figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság – a hűtőteljesítmény szabályozási módjának függvényében – az esetleges ciklikus működés hatására romolhat; 4. a QC éves hűtési referenciaigény a Pdesign,c tervezési hűtési terhelés és az ekvivalens hűtési főfunkcióórák HCE számának (29. táblázat) szorzata; 5. a QCE éves hűtési célú energiafogyasztást a következő két mennyiség összegeként kell meghatározni: i. a QC éves hűtési referenciaigény és az SEERon főfunkciós hűtési jóságfok hányadosa; ii. a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztás az idény alatt; 6. az SEER szezonális hűtési jóságfokot a QC éves hűtési referenciaigény és a QCE éves hűtési célú referencia-energiafogyasztás hányadosaként kell meghatározni; 7. az ηs,c szezonális helyiséghűtési hatásfokot az SEER szezonális hűtési jóságfok és a CC átváltási együttható hányadosaként kell meghatározni, és a hőmérséklet-szabályozó hatásának, valamint – csak a víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők és a víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések esetében – a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának figyelembevétele érdekében korrigálni kell. d) Levegő-levegő típusú többegységes osztott légkondicionáló berendezések esetében a mérést és a számításokat a kültéri egység és a beltéri egység(ek)nek a gyártó vagy az importőr által ajánlott valamely kombinációja által tanúsított együttes viselkedésből kiindulva kell elvégezni.

5.

A belső égésű motorral hajtott komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések szezonális helyiséghűtési hatásfoka a) Az ηs,c szezonális helyiséghűtési hatásfokot az SPERC szezonális hűtési primerenergia-arányból kell meghatározni, és a hőmérséklet-szabályozó hatásának, valamint – csak a víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők és a víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések esetében – a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának figyelembevétele érdekében korrigálni kell. b) Az SPERC szezonális hűtési primerenergia-arányt az SGUEC szezonális hűtési gázfelhasználási hatékonyságból és az SAEFC szezonális hűtési kiegészítőenergia-tényezőből, a villamos energia CC átváltási együtthatójának figyelembevételével kell meghatározni. c) Az SGUEC szezonális hűtési gázfelhasználási hatékonyságot a Pc(Tj) hűtési részterhelések és a GUEc,bin részterhelés melletti kosárspecifikus hűtési gázfelhasználási hatékonyságok hányadosaiból, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, az 5. szakasz h) pontjában található megfontolások alapján kell meghatározni. d) SAEFC értékét a QC éves hűtési referenciaigényből és a QCE éves hűtési célú energiafogyasztásból kell meghatározni. e) A QC éves hűtési referenciaigényt a Pdesign,c tervezési hűtési terhelés és az ekvivalens hűtési főfunkcióórák HCE számának (29. táblázat) szorzatából kell meghatározni. f) A QCE éves hűtési célú energiafogyasztást a következő két mennyiség összegeként kell meghatározni: 1. a QC éves hűtési referenciaigény és az SAEFc,on szezonális főfunkciós hűtési kiegészítőenergia-tényező hányadosa; 2. a készenléti, a termosztát által leállított, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztás az idény alatt. g) SAEFc,on értékét (amennyiben releváns) a Pc(Tj) hűtési részterhelésekből és az AEFc,bin részterhelés melletti hűtési kiegészítőenergia-tényezőkből, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, az alábbiakban található megfontolások alapján kell meghatározni. h) SGUEc és SAEFc,on értékét a következő megfontolások alapján kell meghatározni: 1. a 24. táblázatban meghatározott tervezési referenciafeltételek; 2. a 27. táblázatban meghatározott európai átlagos hűtési idény; 3. figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság – a hűtőteljesítmény szabályozási módjának függvényében – az esetleges ciklikus működés hatására romolhat.

6.

Az elektromos hőszivattyúk szezonális helyiségfűtési hatásfoka a) A hőszivattyúkon végzett mérések során a beltéri környezeti hőmérsékletet 20 °C-ra kell beállítani. b) A hangteljesítményszint meghatározása során üzemi feltételekként a 16. táblázatban (levegő-levegő típusú hőszivattyúk), illetve a 19. táblázatban (víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk) meghatározott standard mérési körülményeket kell biztosítani. c) Az SCOPon szezonális főfunkciós fűtési jóságfokot a Ph(Tj) fűtési részterhelésekből, az elbu(Tj) elektromos rásegítő fűtőteljesítményekből (ha alkalmazandó) és a COPbin(Tj) kosárspecifikus fűtési jóságfokokból, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, a következő megfontolások alapján kell meghatározni: 1. a 24. táblázatban meghatározott tervezési referenciafeltételek; 2. a 26. táblázatban meghatározott európai „átlagos” fűtési idény; 3. figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság – a fűtőteljesítmény szabályozási módjának függvényében – az esetleges ciklikus működés hatására romolhat. d) A QH éves fűtési referenciaigény a Pdesign,h tervezési fűtési terhelés és az ekvivalens fűtési főfunkcióórák HHE számának (29. táblázat) szorzata. e) A QHE éves fűtési célú energiafogyasztást a következő két mennyiség összegeként kell meghatározni: 1. a QH éves fűtési referenciaigény és az SCOPon szezonális főfunkciós fűtési jóságfok hányadosa; 2. a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztás az idény alatt. f) Az SCOP szezonális fűtési jóságfokot a QH éves fűtési referenciaigény és a QHE éves fűtési célú energiafogyasztás hányadosaként kell meghatározni. g) Az ηs,h szezonális helyiségfűtési hatásfokot az SCOP szezonális fűtési jóságfok és a CC átváltási együttható hányadosaként kell meghatározni, és a hőmérséklet-szabályozó hatásának, valamint – csak a víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk esetében – a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának figyelembevétele érdekében korrigálni kell. h) Levegő-levegő típusú többegységes osztott hőszivattyúk esetében a mérést és a számításokat a kültéri egység és a beltéri egység(ek)nek a gyártó vagy az importőr által ajánlott valamely kombinációja által tanúsított együttes viselkedésből kiindulva kell elvégezni.

7.

A belső égésű motorral hajtott hőszivattyúk szezonális helyiségfűtési hatásfoka a) Az ηs,h szezonális helyiségfűtési hatásfokot az SPERh szezonális fűtési primerenergia-arányból kell meghatározni, és a hőmérséklet-szabályozó hatásának, valamint – csak a víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk esetében – a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának figyelembevétele érdekében korrigálni kell. b) Az SPERh szezonális fűtési primerenergia-arányt az SGUEh szezonális fűtési gázfelhasználási hatékonyságból és az SAEFh szezonális fűtési kiegészítőenergia-tényezőből, a villamos energia CC átváltási együtthatójának figyelembevételével kell meghatározni. c) Az SGUEh szezonális fűtési gázfelhasználási hatékonyságot a Ph(Tj) fűtési részterhelések és a GUEh,bin részterhelés melletti kosárspecifikus fűtési gázfelhasználási hatékonyságok hányadosaiból, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, az alábbiakban található megfontolások alapján kell meghatározni. d) SAEFh értékét a QH éves fűtési referenciaigényből és a QHE éves fűtési célú referencia-energiafogyasztásból kell meghatározni. e) A QH éves fűtési referenciaigényt a Pdesign,h tervezési fűtési terhelés és az éves ekvivalens főfunkcióórák HHE számának (29. táblázat) szorzatából kell meghatározni. f) A QHE éves fűtési célú energiafogyasztást a következő két mennyiség összegeként kell meghatározni: 1. a QH éves fűtési referenciaigény és az SAEFh,on szezonális főfunkciós fűtési kiegészítőenergia-tényező hányadosa; 2. a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztás az adott idény alatt. g) SAEFh,on értékét (amennyiben releváns) a Ph(Tj) fűtési részterhelésekből és az AEFh,bin részterhelés melletti fűtési kiegészítőenergia-tényezőkből, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, az alábbiakban található megfontolások alapján kell meghatározni. h) SGUEh és SAEFh,on értékét a következő megfontolások alapján kell meghatározni: 1. a 24. táblázatban meghatározott tervezési referenciafeltételek; 2. a 26. táblázatban meghatározott európai átlagos fűtési idény; 3. figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság – a fűtőteljesítmény szabályozási módjának függvényében – az esetleges ciklikus működés hatására romolhat.

8.

A magas hőmérsékletű technológiai hűtőkre vonatkozó mérések és számítások elvei

A mért és a névleges hűtőteljesítmény, a felvett elektromos teljesítmény, a hűtési jóságfok és a szezonális hűtési jóságfok értékeinek meghatározásához a méréseket a következő feltételek mellett kell elvégezni:

a)	a léghűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a kültéri oldali hőcserélőnél mért környezeti referencia-hőmérséklet 35 °C, a vízhűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a kondenzátorba belépő víz hőmérséklete 30 °C (35 °C kültéri léghőmérséklettel jellemzett mérési pont);

b)	a beltéri oldali hőcserélőnél kilépő folyadék hőmérséklete 7 °C (száraz hőmérséklet);

c)	a környezeti hőmérsékletnek az Európai Unióban uralkodó átlagos éghajlati viszonyokra nézve reprezentatív éves változásait és azon órák számát, amelyek alatt ezek a hőmérsékletek előfordulnak, a 28. táblázat határozza meg;

d)	meg kell mérni vagy alapértelmezett érték segítségével figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság – a magas hőmérsékletű technológiai hűtő teljesítményszabályozási módjának függvényében – a ciklikus működés hatására romlik.

16. táblázat

A levegő-levegő típusú hőszivattyúk és légkondicionáló berendezések standard mérési körülményei

		Kültéri oldali hőcserélő		Beltéri oldali hőcserélő
		Belépő száraz hőmérséklet (°C)	Belépő nedves hőmérséklet (°C)	Belépő száraz hőmérséklet (°C)	Belépő nedves hőmérséklet (°C)
Fűtés módja (hőszivattyúk)	külső oldali levegő/visszaforgatott levegő	7	6	20	max. 15
	használt levegő/kültéri levegő	20	12	7	6
Hűtés módja (légkondicionáló berendezések)	külső oldali levegő/visszaforgatott levegő	35	24 (*1)	27	19
	használt levegő/visszaforgatott levegő	27	19	27	19
	használt levegő/kültéri levegő	27	19	35	24

17. táblázat

A víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők standard mérési körülményei

		Kültéri oldali hőcserélő		Beltéri oldali hőcserélő
		Belépő hőmérséklet (°C)	Kilépő hőmérséklet (°C)	Belépő hőmérséklet (°C)	Kilépő hőmérséklet (°C)
Hűtés módja	víz-víz (alacsony hőmérsékletű fűtési alkalmazásokhoz) hűtőtoronyból	30	35	12	7
	víz-víz (közepes hőmérsékletű fűtési alkalmazásokhoz) hűtőtoronyból	30	35	23	18

18. táblázat

A levegő-víz típusú komfortléghűtők standard mérési körülményei

		Kültéri oldali hőcserélő		Beltéri oldali hőcserélő
		Belépő hőmérséklet (°C)	Kilépő hőmérséklet (°C)	Belépő hőmérséklet (°C)	Kilépő hőmérséklet (°C)
Hűtés módja	levegő-víz (alacsony hőmérsékletű alkalmazásokhoz)	35	—	12	7
	levegő-víz (közepes hőmérsékletű alkalmazásokhoz)	35	—	23	18

19. táblázat

A víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk és légkondicionáló berendezések standard mérési körülményei

		Kültéri oldali hőcserélő		Beltéri oldali hőcserélő
		Belépő hőmérséklet (°C)	Kilépő hőmérséklet (°C)	Belépő száraz hőmérséklet (°C)	Belépő nedves hőmérséklet (°C)
Fűtés módja (hőszivattyúk)	víz	10	7	20	max. 15
	sólé	0	– 3 (*2)	20	max. 15
	víz (zárt körös)	20	17 (*2)	20	max. 15
Hűtés módja (légkondicionáló berendezések)	hűtőtorony	30	35	27	19
	talajhőcserélő (vízzel vagy sólével)	10	15	27	19

20. táblázat

A magas hőmérsékletű technológiai hűtők környezeti referencia-hőmérsékletei

Vizsgálati pont	A magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője	Részterhelési tényező (%)	Kültéri oldali hőcserélő (°C)	Beltéri oldali hőcserélő
				Elpárologtató Belépő/kilépő víz hőmérséklete (°C)
				Állandó kimenet
A	80 % + 20 % × (TA – TD)/(TA – TD)	100	Belépő levegő hőmérséklete 35	12/7
			Belépő/kilépő víz hőmérséklete 30/35

21. táblázat

A légkondicionáló berendezések, a komfortléghűtők és a hőszivattyúk részterhelési állapotai

Mérési pont	Kültéri hőmérséklet	Részterhelési tényező	Kültéri oldali hőcserélő		Beltéri oldali hőcserélő
Levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések
	Tj (°C)		Kültéri levegő száraz hőmérséklete (°C)		Beltéri levegő száraz (nedves) hőmérséklete (°C)
A	35	100 %	35		27 (19)
B	30	74 %	30		27 (19)
C	25	47 %	25		27 (19)
D	20	21 %	20		27 (19)
Víz-levegő típusú légkondicionáló berendezések
Mérési pont	Tj (°C)	Részterhelési tényező	Hűtőtorony vagy zárt vízkörös rendszer belépő/kilépő hőmérséklete (°C)	Talajhőcserélős (vizes vagy sóleves) rendszer belépő/kilépő hőmérséklete (°C)	Beltéri levegő száraz (nedves) hőmérséklete (°C)
A	35	100 %	30/35	10/15	27 (19)
B	30	74 %	26/ (*3)	10/ (*3)	27 (19)
C	25	47 %	22/ (*3)	10/ (*3)	27 (19)
D	20	21 %	18/ (*3)	10/ (*3)	27 (19)
Levegő-víz típusú komfortléghűtők
Mérési pont	Tj (°C)	Részterhelési tényező	Kültéri levegő száraz hőmérséklete (°C)		Ventilátoros konvektoros rendszer belépő/kilépő vízhőmérséklete (°C)		Padlóhűtéses rendszer belépő/kilépő vízhőmérséklete (°C)
					Állandó kimenet	Változó kimenet (*3)  (*3)
A	35	100 %	35		12/7	12/7	23/18
B	30	74 %	30		(*3)/7	(*3)/8,5	(*3)/18
C	25	47 %	25		(*3)/7	(*3)/10	(*3)/18
D	20	21 %	20		(*3)/7	(*3)/11,5	(*3)/18
Víz-víz típusú komfortléghűtők
Mérési pont	Tj (°C)	Részterhelési tényező	Hűtőtorony vagy zárt vízkörös rendszer belépő/kilépő hőmérséklete (°C)	Talajhőcserélős (vizes vagy sóleves) rendszer belépő/kilépő hőmérséklete (°C)	Ventilátoros konvektoros rendszer belépő/kilépő vízhőmérséklete (°C)		Padlóhűtéses rendszer belépő/kilépő vízhőmérséklete (°C)
					Állandó kimenet	Változó kimenet (*3)  (*3)
A	35	100 %	30/35	10/15	12/7	12/7	23/18
B	30	74 %	26/ (*3)	10/ (*3)	(*3)/7	(*3)/8,5	(*3)/18
C	25	47 %	22/ (*3)	10/ (*3)	(*3)/7	(*3)/10	(*3)/18
D	20	21 %	18/ (*3)	10/ (*3)	(*3)/7	(*3)/11,5	(*3)/18
Levegő-levegő típusú hőszivattyúk
Mérési pont	Tj (°C)	Részterhelési tényező	Kültéri levegő száraz (nedves) hőmérséklete (°C)		Beltéri levegő száraz hőmérséklete (°C)
A	– 7	88 %	– 7(– 8)		20
B	+ 2	54 %	+ 2(+ 1)		20
C	+ 7	35 %	+ 7(+ 6)		20
D	+ 12	15 %	+ 12(+ 11)		20
E	Tol	Tol függvénye	Tj = Tol		20
F	Tbiv	Tbiv függvénye	Tj = Tbiv		20
Víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk
Mérési pont	Tj (°C)	Részterhelési tényező	Talajvíz	Sólé	Beltéri levegő száraz hőmérséklete (°C)
			Belépő/kilépő hőmérséklet (°C)	Belépő/kilépő hőmérséklet (°C)
A	– 7	88 %	10/ (*3)	0/ (*3)	20
B	+ 2	54 %	10/ (*3)	0/ (*3)	20
C	+ 7	35 %	10/ (*3)	0/ (*3)	20
D	+ 12	15 %	10/ (*3)	0/ (*3)	20
E	Tol	Tol függvénye	10/ (*3)	0/ (*3)	20
F	Tbiv	Tbiv függvénye	10/ (*3)	0/ (*3)	20

22. táblázat

Részterhelési állapotok a léghűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők SEPR értékének számításához

Mérési pont	A magas hőmérsékletű technológiai hűtők részterhelési tényezője	Részterhelési tényező (%)	Kültéri oldali hőcserélő	Beltéri oldali hőcserélő
			Belépő levegő hőmérséklete (°C)	Elpárologtató Belépő/kilépő víz hőmérséklete (°C)
				Állandó kimenet
A	80 % + 20 % × (TA – TD)/(TA – TD)	100	35	12/7
B	80 % + 20 % × (TB – TD)/(TA – TD)	93	25	(*4)/7
C	80 % + 20 % × (TC – TD)/(TA – TD)	87	15	(*4)/7
D	80 % + 20 % × (TD – TD)/(TA – TD)	80	5	(*4)/7

23. táblázat

Részterhelési állapotok a vízhűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők SEPR értékének számításához

Mérési pont	A magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője	Részterhelési tényező (%)	Vízhűtéses kondenzátor		Beltéri oldali hőcserélő
			Belépő/kilépő víz hőmérséklete (°C)	Kültéri léghőmérséklet (°C)	Elpárologtató Belépő/kilépő víz hőmérséklete (°C)
					Állandó kimenet
A	80 % + 20 % × (TA – TD)/(TA – TD)	100	30/35	35	12/7
B	80 % + 20 % × (TB – TD)/(TA – TD)	93	23/ (*5)	25	(*5)/7
C	80 % + 20 % × (TC–TD)/(TA – TD)	87	16/ (*5)	15	(*5)/7
D	80 % + 20 % × (TD – TD)/(TA – TD)	80	9/ (*5)	5	(*5)/7

24. táblázat

A komfortléghűtők, a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk tervezési referenciafeltételei

Funkció	Idény	Száraz (nedves) tervezési referencia-hőmérséklet
		Tdesign,c
Hűtés	Átlagos	35 (24) °C
		Tervezési referencia-hőmérséklet	Bivalens hőmérséklet (maximum)	Megengedett üzemi hőmérséklet (maximum)
		Tdesign,h	Tbiv	Tol
Fűtés	Átlagos	– 10 (– 11) °C	+ 2 °C	– 7 °C
	Melegebb	2 (– 1) °C	7 °C	2 °C
	Hidegebb	– 22 (– 23) °C	– 7 °C	– 15 °C

25. táblázat

Ventilátoros konvektorok standard mérési körülményei

Hűtés vizsgálata		Fűtés vizsgálata		Hangteljesítmény vizsgálata
Léghőmérséklet	27 °C (száraz) 19 °C (nedves)	Léghőmérséklet	20 °C (száraz)	Környezeti feltételek mellett, vízáramlás nélkül
Belépő víz hőmérséklete	7 °C	Belépő víz hőmérséklete	45 °C kétcsöves készülékekben 65 °C négycsöves készülékekben
Vízhőmérséklet emelkedése	5 °C	Vízhőmérséklet csökkenése	5 °C kétcsöves készülékekben 10 °C négycsöves készülékekben

26. táblázat

Európai fűtési idények hőszivattyúkhoz

binj	Tj [°C]	Hj [óra/év]
		Melegebb	Átlagos	Hidegebb
1-től 8-ig	– 30-tól – 23-ig	0	0	0
9	– 22	0	0	1
10	– 21	0	0	6
11	– 20	0	0	13
12	– 19	0	0	17
13	– 18	0	0	19
14	– 17	0	0	26
15	– 16	0	0	39
16	– 15	0	0	41
17	– 14	0	0	35
18	– 13	0	0	52
19	– 12	0	0	37
20	– 11	0	0	41
21	– 10	0	1	43
22	– 9	0	25	54
23	– 8	0	23	90
24	– 7	0	24	125
25	– 6	0	27	169
26	– 5	0	68	195
27	– 4	0	91	278
28	– 3	0	89	306
29	– 2	0	165	454
30	– 1	0	173	385
31	0	0	240	490
32	1	0	280	533
33	2	3	320	380
34	3	22	357	228
35	4	63	356	261
36	5	63	303	279
37	6	175	330	229
38	7	162	326	269
39	8	259	348	233
40	9	360	335	230
41	10	428	315	243
42	11	430	215	191
43	12	503	169	146
44	13	444	151	150
45	14	384	105	97
46	15	294	74	61
Órák száma összesen:		3 590	4 910	6 446

27. táblázat

Európai hűtési idény komfortléghűtőkhöz és légkondicionáló berendezésekhez

Kosár	Kültéri hőmérséklet (száraz)	„Átlagos hűtési idény”	EER számítása
		Kosáróraszám
j	Tj	hj
sz.	°C	óra/év
1	17	205	EER(D)
2	18	227	EER(D)
3	19	225	EER(D)
4	20	225	D – méréssel meghatározott érték
5	21	216	Lineáris interpoláció
6	22	215	Lineáris interpoláció
7	23	218	Lineáris interpoláció
8	24	197	Lineáris interpoláció
9	25	178	C – méréssel meghatározott érték
10	26	158	Lineáris interpoláció
11	27	137	Lineáris interpoláció
12	28	109	Lineáris interpoláció
13	29	88	Lineáris interpoláció
14	30	63	B – méréssel meghatározott érték
15	31	39	Lineáris interpoláció
16	32	31	Lineáris interpoláció
17	33	24	Lineáris interpoláció
18	34	17	Lineáris interpoláció
19	35	13	A – méréssel meghatározott érték
20	36	9	EER(A)
21	37	4	EER(A)
22	38	3	EER(A)
23	39	1	EER(A)
24	40	0	EER(A)

28. táblázat

Európai technológiai hűtési referenciaidény magas hőmérsékletű technológiai hűtőkhöz

binj	Tj [°C]	Hj [óra/év]
1	– 19	0,08
2	– 18	0,41
3	– 17	0,65
4	– 16	1,05
5	– 15	1,74
6	– 14	2,98
7	– 13	3,79
8	– 12	5,69
9	– 11	8,94
10	– 10	11,81
11	– 9	17,29
12	– 8	20,02
13	– 7	28,73
14	– 6	39,71
15	– 5	56,61
16	– 4	76,36
17	– 3	106,07
18	– 2	153,22
19	– 1	203,41
20	0	247,98
21	1	282,01
22	2	275,91
23	3	300,61
24	4	310,77
25	5	336,48
26	6	350,48
27	7	363,49
28	8	368,91
29	9	371,63
30	10	377,32
31	11	376,53
32	12	386,42
33	13	389,84
34	14	384,45
35	15	370,45
36	16	344,96
37	17	328,02
38	18	305,36
39	19	261,87
40	20	223,90
41	21	196,31
42	22	163,04
43	23	141,78
44	24	121,93
45	25	104,46
46	26	85,77
47	27	71,54
48	28	56,57
49	29	43,35
50	30	31,02
51	31	20,21
52	32	11,85
53	33	8,17
54	34	3,83
55	35	2,09
56	36	1,21
57	37	0,52
58	38	0,40

29. táblázat

A komfortléghűtők, a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk üzemmódok szerinti üzemóraszámai

Idény		Üzemóraszám
		Bekapcsolt üzemmód	Termosztát által leállított üzemmód	Készenléti üzemmód	Kikapcsolt üzemmód	Forgattyúház-fűtési üzemmód
		HCE (hűtés); HHE (fűtés)	HTO	HSB	HOFF	HCK
Hűtés (SEER számításához)	Átlagos	600	659	1 377	0	2 036
	Hidegebb	300	436	828	0	1 264
	Melegebb	900	767	1 647	0	2 414
Csak fűtés (SCOP számításához)	Átlagos	1 400	179	0	3 672	3 851
	Hidegebb	2 100	131	0	2 189	2 320
	Melegebb	1 400	755	0	4 345	5 100
Fűtés, ha reverzibilis (SCOP számításához)	Átlagos	1 400	179	0	0	179
	Hidegebb	2 100	131	0	0	131
	Melegebb	1 400	755	0	0	755

---

(*1)  A nedves hőmérsékletre vonatkozó követelményt nem kell betartani abban az esetben, ha a készülék nem párologtat el kondenzátumot.

(*2)  A fűtésre és hűtésre egyaránt tervezett készülékek esetében a standard mérési körülmények között hűtés közben végzett vizsgálat során meghatározott térfogatáramot kell figyelembe venni.

(*3)  A víz térfogatárama függvényében standard mérési körülmények között (hűtés: 100 %, fűtés: 88 % részterhelési tényező) meghatározott kilépő hőmérséklet.

(*4)  A rögzített és az állítható víz-térfogatáramú készülékek esetében egyaránt az „A” mérési ponthoz tartozó vizsgálatban meghatározott víz-térfogatárammal.

(*5)  A rögzített és az állítható víz-térfogatáramú készülékek esetében egyaránt az „A” mérési ponthoz tartozó vizsgálatban meghatározott víz-térfogatárammal.