1.

2.

Ez az IFRS az alábbiakra alkalmazandó:

3.

Amennyiben valamely, ezen IFRS alkalmazására nem köteles gazdálkodó egység úgy határoz, hogy információt tesz közzé az ezen IFRS-nek meg nem felelő szegmensekről, a szóban forgó információt nem nevezheti szegmensinformációnak.

4.

Amennyiben a pénzügyi jelentés egyaránt tartalmazza az ezen IFRS hatálya alá tartozó anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásait, valamint az anyavállalat különálló pénzügyi kimutatásait, a szegmensinformációkat csak a konszolidált pénzügyi kimutatásban kell szerepeltetni.

5.

A működési szegmens a gazdálkodó egység olyan alkotóeleme:

A működési szegmensek olyan üzleti tevékenységet is folytathatnak, amellyel még nem tettek szert bevételre, az alapítási műveletek lehetnek például bevételszerzés előtti működési szegmensek.

6.

A gazdálkodó egység nem minden része szükségszerűen működési szegmens vagy működési szegmens része. Előfordul például, hogy a vállalati központ vagy egyes funkcionális részlegek nem termelnek bevételt, vagy olyan bevételt generálnak, amely csak véletlenszerűen kapcsolódik a gazdálkodó egység tevékenységéhez – ekkor ezek nem minősülnek működési szegmensnek. Ezen IFRS alkalmazásában a gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatásra vonatkozó tervei nem működési szegmensek.

7.

A „fő működési döntéshozó” funkciót jelent, nem szükségszerűen vezetőt külön titulussal. Ez a funkció a gazdálkodó egység működési szegmense teljesítményének értékelése, valamint források hozzárendelése a szegmenshez. A gazdálkodó egység fő működési döntéshozója gyakran a vezérigazgató vagy az ügyvezető igazgató, de lehet például igazgatók vagy más vezetők egy csoportja is.

8.

Számos gazdálkodó egység esetében a működési szegmensek 5. bekezdésben rögzített három jellemzője egyértelműen meghatározza a működési szegmenseket. A gazdálkodó egységek azonban különböző jelentéseket készíthetnek, amelyek számos különböző módon mutatják be üzleti tevékenységeiket. Ha a fő működési döntéshozó a szegmensinformációk egynél több csomagját használja, más tényezők meghatározhatják a gazdálkodó egység működési szegmenseit alkotó elemek egyetlen készletét. Ide tartozik az egyes elemek üzleti tevékenységének jellege, továbbá az, hogy létezik-e azokért felelős vezető, valamint az igazgatótanács elé terjesztett információk.

9.

A működési szegmenseknek általában van szegmensmenedzserük, aki közvetlenül a fő működési döntéshozónak tartozik elszámolással és rendszeres kapcsolatban áll vele a szegmens működési tevékenységei, pénzügyi eredményei, előrejelzései és tervei megvitatása érdekében. A „szegmensmenedzser” funkciót jelent, nem szükségszerűen vezetőt külön titulussal. A fő működési döntéshozó is lehet egyes működési szegmensek szegmensmenedzsere. Egy szegmensmenedzserhez több működési szegmens tartozhat. Ha az 5. bekezdésben rögzített jellemzők valamely szervezet egynél több alkotóelem-együttesére érvényesek, de csak egy alkotóelem-együttes rendelkezik felelős szegmensmenedzserrel, akkor ez az alkotóelem-együttes alkotja a működési szegmenseket.

10.

Az 5. bekezdésben rögzített jellemzők alkalmazhatók két vagy több egymást átfedő alkotóelem-együttesre, amelyek mindegyikének van felelős vezetője. Ezt a struktúrát gyakran mátrixszervezetnek nevezik. Egyes gazdálkodó egységekben például egyes vezetők világszerte felelősek különböző termék- és szolgáltatásvonalakért, míg más vezetők meghatározott földrajzi területekért felelősek. A fő működési döntéshozó rendszeresen felülvizsgálja mindkét alkotóelem-együttes működési eredményeit, és a pénzügyi információk mindkettő számára rendelkezésre állnak. Ebben az esetben a gazdálkodó egységnek az alapelvre való hivatkozással határozza meg, melyik alkotóelem-együttes alkotja a működési szegmenseket.

11.

A gazdálkodó egység külön szolgáltat információt valamennyi olyan működési szegmensről, amely:

A 14–19. bekezdésekben kerülnek meghatározásra azon egyéb helyzetek, amelyekben valamely működési szegmensről külön kell információt szolgáltatni.

12.

A hasonló gazdasági jellemzőkkel rendelkező működési szegmensek hosszú távon gyakran hasonló pénzügyi teljesítményt nyújtanak. Ha például két működési szegmens gazdasági jellemzői hasonlóak, hasonló hosszú távú átlagos bruttó haszon várható. Két vagy több működési szegmens összevonható egyetlen működési szegmenssé, ha az összevonás összhangban van ezen IFRS alapelvével, ha a szegmensek gazdasági jellemzői hasonlóak, valamint a szegmensek hasonlóak az alábbi szempontok mindegyike tekintetében:

13.

A gazdálkodó egység külön információt szolgáltat azon működési szegmensről, amely teljesíti az alábbi, mennyiségi küszöbre vonatkozó feltételeket:

Azon működési szegmensek, amelyek nem érik el a mennyiségi küszöbértékeket, bemutatandónak tekinthetők és külön közzétehetők, amennyiben a vezetőség úgy véli, hogy a szegmensre vonatkozó információk hasznosak lehetnek a pénzügyi kimutatások használói számára.

14.

A gazdálkodó egység bemutatandó szegmens létrehozása céljából csak akkor kombinálhatja a mennyiségi küszöbértékeket el nem érő működési szegmensekre vonatkozó információkat más, a mennyiségi küszöbértékeket el nem érő működési szegmensekre vonatkozó információkkal, ha a működési szegmensek gazdasági jellemzői hasonlóak és a szegmensek teljesítik az összevonás 12. bekezdésben felsorolt feltételeinek többségét.

15.

Amennyiben a működési szegmensek által jelentett teljes külső bevétel nem éri el a gazdálkodó egység bevételeinek 75 százalékát, mindaddig további működési szegmenseket kell bemutatható szegmensként meghatározni (még ha nem is teljesítik a 13. bekezdés feltételeit), amíg a gazdálkodó egység bevételeinek legalább 75 százaléka bemutatandó szegmensekben nem szerepel.

16.

Az egyéb üzleti tevékenységekre és be nem mutatandó működési szegmensekre vonatkozó információkat egyesíteni kell, és egy „minden egyéb szegmens” kategóriában, a 28. bekezdés által előírt egyeztetések többi egyeztetett elemétől elkülönítve kell közzétenni. A „minden egyéb szegmens” kategóriában szereplő bevételek forrását meg kell jelölni.

17.

Amennyiben a vezetés úgy dönt, hogy valamely, a közvetlenül megelőző időszakban bemutatandó szegmensnek minősített működési szegmens jelentősége továbbra is fennáll, a szegmensre vonatkozó információkat az adott időszakban is külön kell bemutatni, akkor is, ha a szegmens már nem teljesíti a bemutathatóság 13. bekezdésben rögzített feltételeit.

18.

Amennyiben valamely működési szegmens a mennyiségi küszöbértékekkel összhangban folyó időszakban bemutatandó szegmensnek minősül, az összehasonlítási célból bemutatott előző időszaki szegmensadatokat újra meg kell állapítani, hogy azokban az újonnan bemutatandó szegmens különálló szegmensként szerepeljen, még ha az a szegmens az előző időszakban nem is teljesítette a bemutathatóság 13. bekezdésben rögzített feltételeit – kivéve, ha a szükséges információ nem áll rendelkezésre és létrehozásának költsége túlzott mértékű lenne.

19.

A gazdálkodó egység által külön-külön közzétett bemutatandó szegmensek számának gyakorlati korlátja lehet, amelyen felül a szegmensinformáció túl részletes lenne. Bár pontos korlát nem került megállapításra, ha a 13–18. bekezdéssel összhangban lévő bemutatandó szegmensek száma meghaladja a tizet, a gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell, nem érte-e el a gyakorlati korlátot.

20.

21.

A 20. bekezdésben szereplő alapelv végrehajtása érdekében a gazdálkodó egység az alábbiakat teszi közzé minden egyes időszakra, amelyről eredménykimutatást mutat be:

A bemutatandó szegmensek mérlegadatait minden olyan fordulónapra vonatkozóan egyeztetni kell a gazdálkodó egység mérlegadataival, amely napra készül mérleg. A megelőző időszakokra vonatkozó adatokat a 29. és 30. bekezdésben leírtak szerint újra meg kell állapítani.

22.

A gazdálkodó egység a következő általános információkat teszi közzé:

23.

A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében jelenti a nyereség vagy veszteség, valamint a teljes eszközállomány mértékét. A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében jelenti a kötelezettségek mértékét, amennyiben ezt az adatot rendszeresen a fő működési döntéshozó rendelkezésére bocsátják. A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében közzéteszi az alábbiakat is, amennyiben a meghatározott összegek szerepelnek a fő működési döntéshozó által felülvizsgált szegmensnyereség vagy -veszteség összegében, vagy azokat más módon rendszeresen a fő működési döntéshozó rendelkezésére bocsátják, akkor is, ha nem szerepelnek a szegmensnyereség vagy -veszteség összegében:

A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében a kamatbevételeket a kamatkiadásoktól elkülönítve jelenti, kivéve, ha a szegmens bevételeinek többsége kamatból származik és a fő működési döntéshozó a szegmens teljesítményének értékelése, valamint a szegmenshez allokálandó forrásokról hozott döntések során elsősorban a nettó kamatbevételre támaszkodik. Ez esetben a gazdálkodó egység jelentheti az adott szegmens kamatkiadástól megtisztított kamatbevételét, és közzéteszi, hogy így járt el.

24.

A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében közzéteszi az alábbiakat, amennyiben a meghatározott összegek szerepelnek a szegmens fő működési döntéshozó által felülvizsgált eszközállományában, vagy azokat más módon rendszeresen a fő működési döntéshozó rendelkezésére bocsátják, akkor is, ha nem szerepelnek a szegmens eszközállományában:

25.

Valamennyi jelentett szegmenstétel összege a fő működési döntéshozónak teljesítményértékeléshez és a szegmenshez allokálandó forrásokra vonatkozó döntéshozatalhoz jelentett összeg. A szegmens jelentett nyereségének vagy veszteségének meghatározása során a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak, bevétel-, kiadás-, valamint nyereség- és veszteségallokációjának összeállítása közben végrehajtott kiigazításokat és megszüntetéseket csak akkor kell szerepeltetni, ha azok szerepelnek a szegmens fő működési döntéshozó által használt nyereség- vagy veszteségösszegében. Hasonlóképpen csak azokat az eszközöket és forrásokat kell jelenteni az adott szegmens esetében, amelyek szerepelnek a szegmens fő döntéshozó által használt eszköz- és forrásösszegében. Csak indokolt alapon rendelhetők összegek a jelentett szegmensnyereséghez vagy -veszteséghez, illetve -eszközökhöz és -forrásokhoz.

26.

Ha a fő működési döntéshozó a szegmens teljesítményének értékelése, valamint a forrásallokálásról való döntéshozatal során valamely működési szegmens nyereségének vagy veszteségének, illetve eszközeinek vagy forrásainak csak egy mérőszámát használja fel, a szegmens nyereségét vagy veszteségét, eszközeit és forrásait e mérőszám alapján kell jelenteni. Ha a fő működési döntéshozó valamely működési szegmens nyereségének vagy veszteségének, illetve eszközeinek vagy forrásainak több mérőszámát használja fel, a bemutatandó mérőszámok azok, amelyekről a vezetőség úgy véli, azokat a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaiban szereplő megfelelő összegek méréséhez használt értékelési alapelvekkel leginkább összhangban lévő alapelveknek megfelelően határozták meg.

27.

A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében magyarázatot szolgáltat a szegmensnyereség vagy -veszteség, valamint a szegmens eszközei és forrásai értékeléséről. A gazdálkodó egység legalább az alábbiakat közzéteszi:

28.

A gazdálkodó egység az alábbiak mindegyikéről szolgáltat egyeztetést:

Minden lényeges egyeztetési tétel külön kerül meghatározásra és leírásra. Például minden olyan lényeges kiigazítás összege külön kerül meghatározásra és leírásra, amelyekre a bemutatandó szegmens nyereségének vagy veszteségének a gazdálkodó egység nyereségével vagy veszteségével történő, az eltérő számviteli politikák miatti egyeztetéséhez van szükség.

29.

Ha a gazdálkodó egység oly módon változtatja meg belső szervezeti felépítését, hogy az változást okoz a bemutatandó szegmensek összetételében, a korábbi időszakok megfelelő adatait – beleértve az átmeneti időszakokat is – újra meg kell állapítani, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne. Azt, hogy az információ rendelkezésre áll-e, illetve hogy az előállítási költsége aránytalanul magas lenne-e, minden egyes közzétett tétel esetében külön kell megállapítani. A bemutatandó szegmensek összetételének változását követően a gazdálkodó egység közzéteszi, hogy a korábbi időszakokra vonatkozóan újra meghatározta-e a szegmensinformációk megfelelő tételeit.

30.

Ha a gazdálkodó egység oly módon változtatja meg belső szervezeti felépítését, hogy az változást okoz a bemutatandó szegmensek összetételében, és nem állapította meg újra a korábbi időszakok – beleértve az átmeneti időszakokat is – szegmensinformációit, hogy azok tükrözzék a változást, a gazdálkodó egység a változások bekövetkezésének évében az adott időszakra az új és a régi szegmentáció alapján egyaránt közzéteszi a szegmensinformációkat, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne.

31.

A 32–34. bekezdés valamennyi, ezen IFRS hatálya alá tartozó gazdálkodó egységre alkalmazandó, ideértve azon gazdálkodó egységeket is, amelyeknek egyetlen bemutatandó szegmensük van. Egyes gazdálkodó egységek üzleti tevékenysége nem a kapcsolódó termékek és szolgáltatások, vagy a működés földrajzi területei közötti különbségek köré szerveződik. Az ilyen gazdálkodó egységek bemutatandó szegmensei szükségképpen különböző termékek és szolgáltatások széles skálájából származó bevételeket jelenthetnek, vagy a bemutatandó szegmensek közül több is nyújthatja ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást. Hasonlóképpen a gazdálkodó egység bemutatandó szegmensei különböző földrajzi területeken rendelkezhetnek eszközökkel, és különböző földrajzi területeken lévő vevőktől származó bevételeket jelenthetnek, vagy a bemutatandó szegmensek közül több is ugyanazon földrajzi területen működhet. A 32–34. bekezdésben előírt adatokat csak akkor kell szolgáltatni, ha azokat nem szolgáltatták az ezen IFRS által előírt bemutatandó szegmensinformáció részeként.

32.

A gazdálkodó egység minden egyes termék vagy szolgáltatás, illetve minden egyes hasonló termékekből vagy szolgáltatásokból álló csoport esetében bemutatja a külső vevőktől származó bevételeket, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne – ez esetben ez utóbbi tényt teszi közzé. A bemutatott bevételek összege a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak létrehozásához használt pénzügyi információkon alapul.

33.

A gazdálkodó egység az alábbi földrajzi információkat teszi közzé, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne:

A bemutatott összegek a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak létrehozásához használt pénzügyi információkon alapulnak. Ha a szükséges információ nem áll rendelkezésre és előállítási költsége aránytalanul magas lenne, ezt a tényt közzé kell tenni. A gazdálkodó egység az e bekezdésben előírt adatokon kívül információt nyújthat országcsoportok földrajzi adatainak részösszegéről.

34.

A gazdálkodó egység információt szolgáltat főbb vásárlóival kapcsolatos bizalmának mértékéről. Ha a valamely külső vásárlóval bonyolított tranzakciókból származó bevételek elérik vagy meghaladják a gazdálkodó egység bevételeinek 10 százalékát, a gazdálkodó egység közzéteszi e tényt, továbbá minden egyes ilyen vásárlótól származó bevételek teljes összegét, valamint azt, hogy mely szegmens vagy szegmensek jelentették e bevételeket. A gazdálkodó egységnek nem kell megneveznie a főbb vásárlókat, sem az egyes szegmensek által jelentett, adott vásárlótól származó bevételek összegét. Ezen IFRS alkalmazásában a jelentést készítő gazdálkodó egység egyetlen vásárlónak kell tekintse azon gazdálkodó egységek csoportját, amelyek tudomása szerint közös ellenőrzés alatt állnak, továbbá valamely (nemzeti, állami, vidéki, területi, helyi vagy külföldi) kormányt és a gazdálkodó egység tudomása szerint azon kormány ellenőrzése alatt álló gazdálkodó egységeket.

35.

A gazdálkodó egységnek ezen IFRS-t a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás engedélyezett. Amennyiben valamely gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaira egy 2009. január 1-je előtt kezdődő időszakban alkalmazza ezen IFRS-t, ezt a tényt közzé kell tennie.

36.

Az alkalmazás kezdeti évéhez összehasonlító információként nyújtott, megelőző évekre vonatkozó szegmensinformációkat újra meg kell állapítani, hogy megfeleljenek ezen IFRS követelményeinek, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne.

37.

Ezen IFRS az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés helyébe lép.