32020R0389

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Felhatalmazáson alapuló rendelet - 2020/389 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32020R0389

A Bizottság (EU) 2020/389 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. október 31.) a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

C/2019/7772

HL L 74., 2020.3.11, p. 1–19 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 22/06/2022; közvetve hatályon kívül helyezte: 32022R0869

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/389/oj

HTML

PDF

Official Journal

2020.3.11.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 74/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/389 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. október 31.)

a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 347/2013/EU rendelet létrehozza az olyan közös érdekű projektek kijelölésének, megtervezésének és végrehajtásának keretét, amelyekre szükség van a villamos energia, a földgáz és a kőolaj kapcsán meghatározott kilenc földrajzilag stratégiai jelentőségű infrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosó, valamint az intelligens hálózatok, a villamosenergia-szupersztrádák és a szén-dioxid-szállítási hálózatok kapcsán meghatározott három uniós infrastruktúra-prioritásnak minősülő terület megvalósításához.

(2)	A Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy összeállítsa a közös érdekű projektek uniós listáját (a továbbiakban: uniós lista).

(3)	A közös érdekű projektek listáját kétévente kell összeállítani, ezért a meglévő listát ideje új listával felváltani.

(4)	A 347/2013/EU rendelet 3. cikkében említett regionális csoportok értékelték az uniós listára történő felvételre javasolt projekteket, és megerősítették, hogy azok megfelelnek a szóban forgó rendelet 4. cikkében meghatározott kritériumoknak.

(5)

A regionális csoportok szakértői szintű ülésein megállapodás született a közös érdekű projektek regionális listáinak tervezetéről. Miután az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2019. szeptember 25-én véleményt nyilvánított az értékelési kritériumok és a költség-haszon elemzés minden régióban egységes alkalmazásáról, a regionális csoportok döntéshozó testületei 2019. október 4-én elfogadták a regionális listákat. A 347/2013/EU rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a regionális listák elfogadását megelőzően valamennyi projektjavaslat megkapta azon tagállamok jóváhagyását, amelyek területét az adott projekt érinti.

(6)	Az uniós listára történő felvételre javasolt projektekről egyeztetések zajlottak az érintett érdekelt feleket – többek között az energiatermelőket, az elosztórendszer-üzemeltetőket és az elosztókat – képviselő szervezetekkel, valamint fogyasztói és környezetvédelmi szervezetekkel.

(7)	A közös érdekű projekteket a transzeurópai energia-infrastruktúra szempontjából stratégiai jelentőségű prioritásonként, a 347/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott sorrendben kell feltüntetni a listán. Az uniós lista nem tartalmazhat semmiféle rangsort a projektek között.

(8)	A közös érdekű projekteknek vagy önálló projektekként, vagy – ha egymással összefüggő vagy (potenciálisan) versenyben álló projektekről van szó – több közös érdekű projektből álló klaszterek részeként kell szerepelniük a listán.

(9)

Az uniós lista különböző fejlettségi szintű közös érdekű projekteket tartalmaz, néhány közülük még az előzetes megvalósíthatósági, a megvalósíthatósági, az engedélyezési vagy a kiépítési szakaszban van. A korai szakaszban lévő közös érdekű projektek esetében tanulmányokra lehet szükség annak bizonyítására, hogy az adott projektek műszakilag és gazdaságilag életképesek, valamint hogy megfelelnek az uniós jogszabályoknak, ideértve a környezetvédelmi szabályozást is. Ebben az összefüggésben a potenciális negatív környezeti hatásokat indokolt megfelelő módon meghatározni, értékelni, elkerülni, illetve mérsékelni.

(10)

A projekteknek az uniós listájára való felvétele nem érinti a vonatkozó környezeti hatásvizsgálat eredményét és az engedélyezési eljárás kimenetelét. A 347/2013/EU rendelet 5. cikke (8) bekezdésének értelmében amennyiben egy projekt nem felel meg az uniós jognak, eltávolítható az uniós listáról. A közös érdekű projektek végrehajtását, beleértve a vonatkozó szabályozásnak való megfelelésüket, a szóban forgó rendelet 5. cikke alapján nyomon kell követni.

(11)	A 347/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 347/2013/EU rendelet VII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

MELLÉKLET

A 347/2013/EU rendelet VII. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„VII. MELLÉKLET

A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA (»UNIÓS LISTA«)

a 3. cikk (4) bekezdése szerint

A. AZ UNIÓS LISTA ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ELVEK

1. Közös érdekű projektek klaszterei

Az egymással összefüggő, potenciálisan vagy ténylegesen versenyben álló projektek klaszterekbe rendezhetők. A közös érdekű projektek klasztereinek a következő típusai kerülnek létrehozásra:

az egymással összefüggő közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:«. Az ilyen klaszter olyan közös érdekű projektek azonosítására szolgál, amelyek ugyanazzal az országok közötti szűk keresztmetszettel foglalkoznak, és amelyek közös megvalósítása révén szinergiák teremthetők. Ebben az esetben valamennyi közös érdekű projektet végre kell hajtani annak érdekében, hogy az EU egészére kiterjedő előnyök érzékelhetők legyenek;

az egymással potenciálisan versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:«. Az ilyen klaszter esetében bizonytalanság áll fenn az országok közötti szűk keresztmetszetek mértékét illetően. Ebben az esetben nem szükséges a klaszterbe tartozó valamennyi közös érdekű projektet végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy egy, több vagy az összes projekt valósuljon-e meg. A közös érdekű projektek szükségességét a projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni, többek között a kapacitási szükségletek tekintetében is; valamint

az egymással versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projektek egyikét foglalja magában:«. Az ilyen klaszter ugyanazzal a szűk keresztmetszettel foglalkozik. A szűk keresztmetszet mértéke azonban biztosabban meghatározható, mint az egymással potenciálisan versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek esetében, ezért a közös érdekű projektek közül csak egyet kell végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy melyik közös érdekű projekt valósuljon meg. Szükség esetén a közös érdekű projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni a közös érdekű projektek megvalósításának szükségességét.

Valamennyi közös érdekű projektre ugyanazok a 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

2. Alállomások és kompresszorállomások kezelése

Az alállomások és az egyenáramú betétek, valamint a gázkompresszor-állomások a közös érdekű projektek részének tekintendők, ha földrajzilag a szállítási vezetéken találhatók. Az alállomások, az egyenáramú betétek, valamint a gázkompresszor-állomások külön projektnek tekintendők, és külön említendők az uniós listán, ha földrajzilag a szállítási vezetéktől eltérő helyen találhatók. A 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

3. A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek és azok a projektek, amelyek más közös érdekű projektek részévé váltak

Az 1391/2013/EU rendeletben és az (EU) 2016/89 rendeletben megállapított uniós listán szereplő projektek közül több projekt az alábbi okok közül egyből vagy többől kifolyólag már nem tekinthető közös érdekű projektnek:

—	a projektet már beüzemelték vagy 2019 végéig be fogják üzemelni, így nem alkalmazhatók rá a 347/2013/EU rendelet rendelkezései,

—	az új adatok alapján a projekt nem felel meg az általános kritériumoknak,

—	a projektgazda nem nyújtotta be újra a projektet az említett uniós lista összeállítását célzó kiválasztási folyamatban, vagy

—	a projektet a kiválasztási eljárás során alacsonyabb helyre rangsorolták, mint a listára való felvételre javasolt más közös érdekű projekteket.

Az ilyen projektek (kivéve a már beüzemelt vagy 2019 végéig beüzemelésre kerülő projektek) következő uniós listára való felvételét mérlegelni lehet, amennyiben a jelenlegi uniós listára való felvétel megtagadását megalapozó okok időközben megszűnnek.

Az ilyen projektek nem közös érdekű projektek, de az átláthatóság és az egyértelműség érdekében az eredeti azonosító számukkal felsorolásra kerülnek a VII. melléklet C. pontjában »A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek« cím alatt.

Ezenkívül az 1391/2013/EU rendeletben és az (EU) 2016/89 rendeletben megállapított uniós listán szereplő projektek közül egyes projektek a végrehajtási folyamat során más közös érdekű projektek (klaszterek) szerves részévé váltak.

Az ilyen projektek már nem tekinthetők önálló közös érdekű projektnek, de az átláthatóság és az egyértelműség érdekében az eredeti azonosító számukkal felsorolásra kerülnek a VII. melléklet C. pontjában »Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik« cím alatt.

4. A »két szempontból is villamosenergia-szupersztrádának minősülő közös érdekű projektek« meghatározása

A két szempontból is villamosenergia-szupersztrádának minősülő közös érdekű projektek alatt olyan projektek értendők, amelyek egyszerre tartoznak a kiemelt jelentőségű villamosenergia-folyosók egyikéhez és a kiemelt jelentőségű tematikus területnek minősülő villamosenergia-szupersztrádákhoz.

B. A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA

1. Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

Szám

Meghatározás

1.3.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.3.1.

Endrup (DK) és Klixbüll (DE) összekapcsolása

1.6.

A (jelenleg »Celtic Interconnector« projektként ismert) Franciaország–Írország összekapcsolás La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) között

1.7.

A Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.7.1.

Cotentin (FR) és Exeter (UK) környékének (jelenleg »FAB« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.3.

Coquelles (FR) és Folkestone (UK) (jelenleg »ElecLink« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.5.

Dunkerque (FR) környékének és Kingsnorth (UK) környékének (jelenleg »Gridlink« projektként ismert) összekapcsolása

1.8.

A (jelenleg »NordLink« projektként ismert) Németország–Norvégia klaszter

1.8.1.

Wilster (DE) és Tonstad (NO) összekapcsolása

1.9.

1.9.1.

A (jelenleg »Greenlink« projektként ismert) Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Wexford (IE) és Pembroke, Wales (UK) között

1.10.

Az Egyesült Királyság–Norvégia összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.10.1.

Blythe (UK) és Kvilldal (NO) (jelenleg »North Sea Link« projektként ismert) összekapcsolása

1.10.2.

Peterhead (UK) és Simadalen (NO) (jelenleg »NorthConnect« projektként ismert) összekapcsolása

1.12.

Villamosenergia-tároló létesítmények klasztere az Egyesült Királyságban, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.12.3.

A (jelenleg »CARES« projektként ismert) sűrített levegős energiatároló, Middlewich

1.12.4.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Cruachan II.

1.14.

A (jelenleg »Viking Link« projektként ismert) Dánia–Egyesült Királyság összekapcsolás Revsing (DK) és Bicker Fen (UK) között

1.15.

Antwerpen (BE) és Kemsley (UK) környékének (jelenleg »Nautilus« projektként ismert) összekapcsolása

1.16.

Hollandia–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.17.

Sűrített levegős energiatároló, Zuidwending (NL)

1.18.

A (jelenleg »iLand« projektként ismert) tengeri, szivattyús energiatározó, Belgium

1.19.

Egy vagy több (jelenleg »North Sea Wind Power Hub« projektként ismert) északi-tengeri elosztó központ rendszerösszekötőkkel az Északi-tenger mentén fekvő országokkal (Dánia, Németország, Hollandia)

1.20.

A (jelenleg »NeuConnect« projektként ismert) Németország–Egyesült Királyság összekapcsolás

2. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

Szám

Meghatározás

2.4.

Codrongianos (IT), Lucciana (Korzika, FR) és Suvereto (IT) (jelenleg »SACOI 3« projektként ismert) összekapcsolása

2.7.

Aquitaine (FR) és Baszkföld (ES) (jelenleg »Biscay Gulf« projektként ismert) összekapcsolása

2.9.

A (jelenleg »Ultranet« projektként ismert) belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a nyugati határon való kapacitásnövelés érdekében

2.10.

A (jelenleg »Suedlink« projektként ismert) belső vezeték Brunsbüttel/Wilster és Großgartach/Bergrheinfeld-West (DE) között az északi és a déli határokon való kapacitásnövelés érdekében

2.13.

Az Írország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.13.1.

Woodland (IE) és Turleenan (UK) (jelenleg »North-South interconnector« projektként ismert) összekapcsolása

2.13.2.

Srananagh (IE) és Turleenan (UK) (jelenleg »RIDP1« projektként ismert) összekapcsolása

2.14.

Thusis/Sils (CH) és Verderio Inferiore (IT) (jelenleg »Greenconnector« projektként ismert) összekapcsolása

2.16.

Belső vezetékek klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.16.1.

Belső vezeték Pedralva és Sobrado (PT) (korábban: Pedralva és Alfena [PT]) között

2.16.3.

Belső vezeték Vieira do Minho, Ribeira de Pena és Feira (PT) – korábban Frades B, Ribeira de Pena és Feira (PT) – között

2.17.

Portugália–Spanyolország összekapcsolás Beariz–Fontefría (ES), Fontefría (ES)–Ponte de Lima (PT) (korábban: Vila Fria/Viana do Castelo) és Ponte de Lima–Vila Nova de Famalicão (PT) (korábban: Vila do Conde [PT]) között, ideértve a Beariz (ES), Fontefría (ES) és Ponte de Lima (PT) helyszíneken található alállomásokat

2.18.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek kapacitásnövelése, Kaunertal, Tirol (AT)

2.23.

A (jelenleg »BRABO II + III« projektként ismert) belső vezetékek Belgium északi határánál Zandvliet és Lillo-Liefkenshoek (BE), valamint Liefkenshoek és Mercator (BE) között, ideértve egy Lillóban (BE) található alállomást

2.27.

2.27.1.

Aragón (ES) és Pyrénées-Atlantiques (FR) (jelenleg »Pyrenean crossing 2« projektként ismert) összekapcsolása

2.27.2.

Navarra (ES) és Landes (FR) (jelenleg »Pyrenean crossing 1« projektként ismert) összekapcsolása

2.28.

2.28.2.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Navaleo (ES)

2.28.3.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Girones & Raïmats (ES)

2.28.4.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Cúa (ES)

2.29.

Vízerőmű, Silvermines (IE)

2.30.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Riedl (DE)

3. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

Szám

Meghatározás

3.1.

Ausztria–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.1.1.

St. Peter (AT) és Isar (DE) összekapcsolása

3.1.2.

Belső vezeték St. Peter és Tauern (AT) között

3.1.4.

Belső vezeték Westtirol és Zell-Ziller (AT) között

3.4.

Wurmlach (AT) és Somplago (IT) összekapcsolása

3.7.

Bulgária–Görögország klaszter Marica-Kelet 1 és N. Santa között, és a Bulgáriában szükséges megerősítések, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.7.1.

Marica Iztok–1 (BG) és N. Santa (EL) összekapcsolása

3.7.2.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Plovdiv (BG) között

3.7.3.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Marica Iztok-3 (BG) között

3.7.4.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Burgasz (BG) között

3.8.

A (jelenleg »Fekete-tengeri folyosó« projektként ismert) Bulgária–Románia klaszter – kapacitásnövelés, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.8.1.

Belső vezeték Dobrudzsa és Burgasz (BG) között

3.8.4.

Belső vezeték Cernavodă és Stâlpu (RO) között

3.8.5.

Belső vezeték Gutinaș és Smârdan (RO) között

3.9.

3.9.1.

Žerjavenec (HR)/Hévíz (HU) és Cirkovce (SI) összekapcsolása

3.10.

A (jelenleg »EUROASIA Interconnector« projektként ismert) Izrael–Ciprus–Görögország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.10.1.

Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása

3.10.2.

Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

3.11.

Belső vezetékek klasztere Csehországban, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.11.1.

Belső vezeték Vernéřov és Vítkov (CZ) között

3.11.2.

Belső vezeték Vítkov és Přeštice (CZ) között

3.11.3.

Belső vezeték Přeštice és Kočín (CZ) között

3.11.4.

Belső vezeték Kočín és Mírovka (CZ) között

3.11.5.

Belső vezeték Mírovka és a V413 vezeték (CZ) között

3.12.

A (jelenleg »SuedOstLink« projektként ismert) belső vezeték Németországban Wolmirstedt és az Isar között a belső észak–déli szállítási kapacitás növelésére

3.14.

A (jelenleg »GerPol Power Bridge« projektként ismert) Lengyelországban több ponton végzett belső megerősítés, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.14.2.

Belső vezeték Krajnik és Baczyna (PL) között

3.14.3.

Belső vezeték Mikułowa és Świebodzice (PL) között

3.14.4.

Belső vezeték Baczyna és Plewiska (PL) között

3.16.

3.16.1.

Magyarország és Szlovákia összekapcsolása Bős (Gabčíkovo) (SK) és Gönyű (HU) és Nagygyőröd (Veľký Ďur) (SK) között

3.17.

Magyarország és Szlovákia összekapcsolása Sajóvánka (HU) és Rimaszombat (Rimavská Sobota) (SK) között

3.21.

Salgareda (IT) és a Divača–Bericevo régió (SI) összekapcsolása

3.22.

A (jelenleg »Mid Continental East Corridor« projektként ismert) Románia–Szerbia klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.22.1.

Resicabánya (Reșița) (RO) és Pančevo (RS) összekapcsolása

3.22.2.

Belső vezeték Portile de Fier és Resicabánya (Reșița) (RO) között

3.22.3.

Belső vezeték Resicabánya (Reșița) és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

3.22.4.

Belső vezeték Arad és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

3.23.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Yadenitsa (BG)

3.24.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Amfilochia (EL)

3.27.

Szicília (IT) és Tunézia (TU) (jelenleg »ELMED« projektként ismert) összekapcsolása

4. Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

Szám

Meghatározás

4.2.

A (jelenleg »Harmadik összekapcsolás« [Third interconnection] projektként ismert) Észtország–Lettország klaszter Kilingi-Nõmme és Riga között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.2.1.

Kilingi-Nõmme (EE) és Riga CHP2 alállomás (LV) összekapcsolása

4.2.2.

Belső vezeték Harku és Sindi (EE) között

4.2.3.

Belső vezeték Riga CHP 2 és Riga HPP (LV) között

4.4.

4.4.2.

Belső vezeték Ekhyddan és Nybro/Hemsjö (SE) között

4.5.

4.5.2.

Belső vezeték Stanisławów és Ostrołęka (PL) között

4.6.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Észtországban

4.7.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek kapacitásnövelése, Kruonis (LT)

4.8.

A balti államok villamosenergia-rendszerének integrálása és szinkronizálása az európai hálózatokkal, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.8.1.

Tartu (EE) és Valmiera (LV) összekapcsolása

4.8.2.

Belső vezeték Balti és Tartu (EE) között

4.8.3.

Tsirguliina (EE) és Valmiera (LV) összekapcsolása

4.8.4.

Belső vezeték Viru és Tsirguliina (EE) között

4.8.7.

Belső vezeték Paide és Sindi (EE) között

4.8.8.

Belső vezeték Vilnius és Neris (LT) között

4.8.9.

A balti államok rendszerének a kontinentális európai hálózattal való szinkronizálásának végrehajtásához kapcsolódó további infrastrukturális vonatkozások

4.8.10.

A (jelenleg »Harmony Link« projektként ismert) Litvánia–Lengyelország összekapcsolás

4.8.11.

Az Alytus alállomás (LT) korszerűsítése

4.8.12.

Rekonstrukciók Északkelet-Litvániában (LT)

4.8.13.

Új 330 kV-os alállomás a Mūša folyón (LT)

4.8.14.

Belső vezeték Bitenai és KHAE (LT) között

4.8.15.

Új 330 kV-os alállomás Darbėnaiban (LT)

4.8.16.

Belső vezeték Darbenai és Bitenai (LT) között

4.8.17.

Belső vezeték LE és Vilnius (LT) között

4.8.18.

Belső vezeték Dunowo és Żydowo Kierzkowo (PL) között

4.8.19.

Belső vezeték Piła Krzewina és Żydowo Kierzkowo (PL) között

4.8.20.

Belső vezeték Krajnik és Morzyczyn (PL) között

4.8.21.

Belső vezeték Morzyczyn-Dunowo-Słupsk-Żarnowiec (PL) között

4.8.22.

Belső vezeték Żarnowiec-Gdańsk/Gdańsk Przyjaźń-Gdańsk Błonia (PL) között

4.8.23.

Inerciát, feszültségstabilitást, frekvenciastabilitást és rövidzárlati áramellátást biztosító szinkronkompenzátorok Litvániában, Lettországban és Észtországban

4.10.

A (jelenleg »Harmadik Finnország–Svédország összekapcsolás« [Third interconnection Finland – Sweden] projektként ismert) Finnország–Svédország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.10.1.

Észak-Finnország–Észak-Svédország összekapcsolás

4.10.2.

Belső vezeték Keminmaa és Pyhänselkä (FI) között

5. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Gas«)

Szám	Meghatározás
5.3.	Shannon LNG-terminál és összekötő vezeték (IE)
5.19.	Máltának az európai gázhálózathoz kapcsolása – gázvezeték-összeköttetés Olaszországgal Gelánál
5.21.	Alacsonyról magas fűtőértékű gázra való átállás Franciaországban és Belgiumban

6. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Gas«)

Szám

Meghatározás

6.2.

Lengyelország–Szlovákia–Magyarország összekapcsolás a kapcsolódó belső megerősítésekkel, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.2.1.

Lengyelország–Szlovákia összekapcsolás

6.2.2.

Észak-déli gázfolyosó Kelet-Lengyelországban

valamint

6.2.13.

A szlovák–magyar rendszerösszekötő átviteli kapacitásának fejlesztése és megerősítése

6.5.

Krk klaszter – LNG-terminál és -csővezeték Magyarország és további országok felé –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.5.1.

Krk-szigeten (HR) LNG-terminál fejlesztése 2,6 milliárd m3/év kapacitásig – I. szakasz, valamint az Omišalj–Zlobin (HR) összekötő csővezeték

6.5.5.

»1. számú kompresszorállomás« a horvát gázszállítási rendszerben

6.8.

A balkáni gázelosztó központot lehetővé tevő infrastruktúra-fejlesztések és -erősítések klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.8.1.

A (jelenleg »IGB« projektként ismert) Görögország–Bulgária összekapcsolás Komotini (EL) és Sztara Zagora (BG) között és a gázkompresszor-állomás Kipiben (EL)

6.8.2.

A bolgár átviteli rendszer rehabilitációja, korszerűsítése és bővítése

6.8.3.

A (jelenleg »IBS« projektként ismert) Bulgária–Szerbia gázösszekapcsolás (a közös érdekű projektek 3. listáján a 6.10. számú projekt)

6.9.

6.9.1.

LNG-terminál Észak-Görögországban

6.20.

A délkelet-európai föld alatti gáztároló kapacitások fejlesztésére irányuló projektek klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

6.20.2.

A hireni föld alatti gáztároló kibővítése (BG)

6.20.3.

Dél-kavalai föld alatti gáztároló létesítmény, valamint mérő- és szabályozóállomás (EL)

és egy az alábbi közös érdekű projektek közül:

6.20.4.

Depomureș tároló Romániában

6.20.6.

Föld alatti gáztároló, Sărmășel (Románia)

6.23.

Magyarország–Szlovénia–Olaszország összekapcsolás (Nagykanizsa (HU) – Tornyiszentmiklós (HU) – Lendva (Lendava) (SI) – Kidričevo (SI) – Ajdovščina (SI) – Šempeter (SI) – Gorizia (IT))

6.24.

Klaszter – (a jelenleg »ROHUAT/BRUA« projektként ismert) szakaszos kapacitásbővítés a (Bulgária)–Románia–Magyarország–(Ausztria) kétirányú átviteli folyosón, amelynek célja, hogy a Románia–Magyarország összekapcsolásban lehetővé tegye az 1. szakaszban 1,75 milliárd m3/év, a 2. szakaszban pedig 4,4 milliárd m3/év földgáz szállítását, és új fekete-tengeri források kiaknázását a 2. szakaszban:

6.24.1.

ROHU(AT)/BRUA – 1. szakasz, beleértve a következőket:

—	A romániai átviteli kapacitás fejlesztése Podișortól Recasig, beleértve egy új csővezetéket, mérőállomást és három új kompresszorállomást Podisorban, Bibestiben és Jupában

6.24.4.

ROHU(AT)/BRUA – 2. szakasz, beleértve a következőket:

—	Városföldi kompresszorállomás (HU)

—	A romániai átviteli kapacitás bővítése 4,4 milliárd m3/év értékre Magyarország felé, Recastól Horiáig és a kompresszorállomások bővítése Podisorban, Bibestiben és Jupában

—	Csővezeték a Fekete-tenger és Podișor (RO) között a fekete-tengeri földgáz átvételére

—	Románia és Magyarország közötti kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra: a magyarországi szakasz 2. szakasza, kompresszorállomás Csanádpalotán (HU)

6.26.

6.26.1.

Horvátország–Szlovénia–Ausztria klaszter Rogatecnél, amely az alábbiakat foglalja magában:

—	Horvátország–Szlovénia összekapcsolás (Lučko–Zabok–Rogatec)

—	Kompresszorállomás, Kidričevo, a korszerűsítés 2. szakasza (SI)

—	2. és 3. számú kompresszorállomás a horvát gázszállítási rendszerben

—	GCA 2015/08: Belépés/kilépés Murfeldnél (AT)

—	A Murfeld–Ceršak összekapcsolás korszerűsítése (AT–SI)

—	A rogateci összekapcsolás korszerűsítése

6.27.

LNG, Gdansk (PL)

7. Kiemelt jelentőségű folyosó: Déli gázfolyosó (»SGC«)

Szám

Meghatározás

7.1.

Közös érdekű projektek klasztere – integrált, specifikus és méretezhető szállítási infrastruktúra és kapcsolódó berendezések a Kaszpi-tenger térségében található új forrásokból legalább 10 milliárd m3/év földgáz Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül az EU piacaira (Görögországba és Olaszországba) történő szállítására –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

7.1.1 .

A Türkmenisztánból és Azerbajdzsánból Grúzián és Törökországon keresztül haladó (jelenleg a »transzkaszpi gázvezeték« [TCP] és a »dél-kaukázusi csővezeték jövőbeni meghosszabbítása« [SCPFX] kombinációjaként ismert) gázvezeték

7.1.3.

A Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba érkező (jelenleg »Adria-gázvezeték« [TAP] néven ismert) gázvezeték, beleértve egy mérő- és szabályozóállomást, valamint egy kompresszorállomást Nea Meszimvriában, továbbá a TAP összekapcsolását

7.3.

Infrastruktúrafejlesztési közös érdekű projektek klasztere a kelet-mediterrán gázkészletekből származó új gáz szállítására, beleértve a következőket:

7.3.1.

A kelet-mediterrán gázkészletektől Krétán keresztül a görög szárazföldre érkező (jelenleg »EastMed« néven ismert) csővezeték, beleértve egy mérő- és szabályozóállomást Megalopoliban,

és ennek függvényében az alábbi közös érdekű projektek:

7.3.3.

A (jelenleg »Poszeidón gázvezeték« projektként ismert) gázvezeték Görögország és Olaszország között

7.3.4.

Olaszország belső átviteli kapacitásának megerősítése, ami a belső, észak-déli átviteli kapacitás megerősítését (ez jelenleg »Adriatica Line« projektként ismert), valamint az apuliai régió belső átviteli kapacitásának megerősítését (Magiaola–Massafra csővezeték) foglalja magában

7.5.

A ciprusi gázinfrastruktúra fejlesztése (jelenleg »Ciprus Gas2EU« projektként ismert)

8. Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve a gázenergia területén (»BEMIP Gas«)

Szám

Meghatározás

8.2.

Infrastruktúra-korszerűsítések klasztere a Balti-tenger keleti régiójában, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.2.1.

A Lettország–Litvánia összekapcsolás megerősítése

8.2.4.

Az Inčukalns föld alatti gáztároló kibővítése (LV)

8.3.

Infrastruktúraklaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.3.1.

A Nybro – Lengyelország/Dánia összekapcsolás megerősítése

8.3.2.

A (jelenleg »balti csővezeték« [»Baltic Pipe«] projektként ismert) Lengyelország–Dánia összekapcsolás

8.5.

A (jelenleg »GIPL« projektként ismert) Lengyelország–Litvánia összekapcsolás

9. Kiemelt jelentőségű folyosó: Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (»OSC«)

Szám

Meghatározás

9.1.

Adamowo–Brody csővezeték: az Uktransnafta részvénytársaság Brodyban (Ukrajna) található kezelőtelepét és az adamowói olajtárolót (Lengyelország) összekötő csővezeték

9.2.

Pozsony (Bratislava)–Schwechat csővezeték: Schwechatot (Ausztria) és Pozsonyt (Bratislavát) (Szlovák Köztársaság) összekötő csővezeték

9.4.

Litvinov (Csehország)–Spergau (Németország) csővezeték: a Barátság kőolajvezeték meghosszabbítási projektje a TRM Spergau finomítóig

9.5.

Klaszter – pomerániai csővezeték (Lengyelország) –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

9.5.1.

Olajterminál építése Gdańskban (II. szakasz)

9.5.2.

A pomerániai csővezeték kibővítése: a csővezetékrendszer második csővezetéke

9.6.

TAL Plus: a TAL csővezeték kapacitásnövelése Trieszt (Olaszország) és Ingolstadt (Németország) között

10. Kiemelt tematikus terület: intelligens hálózatok kiépítése

Szám	Meghatározás
10.3.	SINCRO.GRID (Szlovénia, Horvátország) – Szinergikus, érett technológián alapuló megoldások innovatív integrációja a szlovén és a horvát villamosenergia-rendszerek működési biztonságának egyidejű növelése érdekében
10.4.	ACON (Csehország, Szlovákia) – Az ACON (Again COnnected Networks, ismét csatlakoztatott hálózatok) fő célja a cseh és a szlovák villamosenergia-piacok integrációjának előmozdítása
10.6.	Smart Border Initiative (Franciaország, Németország) – A kezdeményezés összekapcsolja a Franciaország és Németország által kidolgozott szakpolitikákat annak érdekében, hogy az energetikai átállásra vonatkozó stratégiáikban és az európai piaci integrációban támogassa városaikat és területeiket
10.7.	Duna InGrid (Magyarország, Szlovákia) – a projekt a villamosenergia-hálózatirányítás határokon átnyúló koordinációját javítja, az adatgyűjtés és -csere intelligenssé tételére helyezve a hangsúlyt
10.8.	Adathíd (Észtország, Lettország, Litvánia, Dánia, Finnország, Franciaország) – célja egy közös európai adathídplatform létrehozása, amely lehetővé teszi a különböző adattípusok (intelligens fogyasztásmérési adatok, hálózati működési adatok, piaci adatok) integrálását annak érdekében, hogy méretezhető és megismételhető megoldásokat lehessen kidolgozni az EU számára
10.9.	Határokon átnyúló rugalmassági projekt (Észtország, Finnország) – célja a megújuló energiaforrások integrálásának támogatása és az ellátás biztonságának növelése az Észtország, Finnország és Aaland számára biztosított, az elosztott energiatermelés keretében lehetővé váló határokon átnyúló rugalmassági szolgáltatások révén

11. Kiemelt tematikus terület: villamosenergia-szupersztrádák

A két szempontból is villamosenergia-szupersztrádának minősülő közös érdekű projektek listája

Szám

Meghatározás

Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

1.3.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.3.1.

Endrup (DK) és Klixbüll (DE) összekapcsolása

1.6.

A (jelenleg »Celtic Interconnector« projektként ismert) Franciaország–Írország összekapcsolás La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) között

1.7.

A Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.7.1.

Cotentin (FR) és Exeter (UK) környékének (jelenleg »FAB« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.3.

Coquelles (FR) és Folkestone (UK) (jelenleg »ElecLink« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.5.

Dunkerque (FR) környékének és Kingsnorth (UK) környékének (jelenleg »Gridlink« projektként ismert) összekapcsolása

1.8.

A (jelenleg »NordLink« projektként ismert) Németország–Norvégia klaszter

1.8.1.

Wilster (DE) és Tonstad (NO) összekapcsolása

1.10.

Az Egyesült Királyság–Norvégia összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.10.1.

Blythe (UK) és Kvilldal (NO) (jelenleg »North Sea Link« projektként ismert) összekapcsolása

1.10.2.

Peterhead (UK) és Simadalen (NO) (jelenleg »NorthConnect« projektként ismert) összekapcsolása

1.14.

A (jelenleg »Viking Link« projektként ismert) Dánia–Egyesült Királyság összekapcsolás Revsing (DK) és Bicker Fen (UK) között

1.15.

Antwerpen (BE) és Kemsley (UK) környékének (jelenleg »Nautilus« projektként ismert) összekapcsolása

1.16.

Hollandia–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.19.

1.20.

A (jelenleg »NeuConnect« projektként ismert) Németország–Egyesült Királyság összekapcsolás

Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

2.7.

Aquitaine (FR) és Baszkföld (ES) (jelenleg »Biscay Gulf« projektként ismert) összekapcsolása

2.9.

A (jelenleg »Ultranet« projektként ismert) belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a nyugati határon való kapacitásnövelés érdekében

2.10.

2.13.

Az Írország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.13.1.

Woodland (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

2.13.2.

Srananagh (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

3.10.

A (jelenleg »EUROASIA Interconnector« projektként ismert) Izrael–Ciprus–Görögország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.10.1.

Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása

3.10.2.

Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

3.12.

A (jelenleg »SuedOstLink« projektként ismert) belső vezeték Németországban Wolmirstedt és az Isar között a belső észak–déli szállítási kapacitás növelésére

12. Határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási hálózat

Szám	Meghatározás
12.2.	A »CO2-Sapling Project« az Acorn teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási lánc szállítási infrastruktúra- összetevője (Egyesült Királyság, a további szakaszokban Hollandia, Norvégia).
12.3.	A »CO2 TransPorts« projekt célja olyan infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a Rotterdamból, Antwerpenből és az északi-tengeri kikötőkből származó CO2 nagy volumenű leválasztását, szállítását és tárolását.
12.4.	A »Northern lights« projekt egy kereskedelmi projekt több európai (egyesült királyságbeli, írországi, belgiumi, hollandiai, franciaországi, svédországi) CO2-leválasztási kezdeményezés között a CO2-szállítás határokon átnyúló összekapcsolásának megvalósítására és a leválasztott CO2-nek hajóval a norvég kontinentális talapzaton található tárolóhelyre szállítására.
12.5.	Az »Athos« projekt egy, a hollandiai ipari területekről származó CO2 elszállítására szolgáló infrastruktúrát vázol föl, amely máshonnan, például Írországból és Németországból is fogadna CO2-t. Az elképzelés lényege egy nyílt hozzáférésű, határokon átnyúló, átjárható, nagy volumenű szállítási struktúra kialakítása.
12.6.	Az »Ervia Cork« projekt célja a szárazföldi és a part menti földgázvezetékek más célra való felhasználása, valamint új CO2-vezeték építése a nehézipar szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási projektjeiből, valamint a kombinált ciklusú gázturbinákból származó leválasztott CO2 raktározási létesítménybe történő szállítása céljából.

C. A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTNEK MÁR NEM TEKINTHETŐ PROJEKTEK LISTÁJA ÉS AZON PROJEKTEK LISTÁJA, AMELYEKET A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK MÁSODIK ÉS/VAGY HARMADIK LISTÁJÁN MÁS KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTBE INTEGRÁLTAK

1. Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma
1.1.1.
1.1.2.
1.1.3.
1.2.
1.3.2.
1.4.
1.5.
1.7.4.
1.8.2.
1.9.2.
1.9.3.
1.9.4.
1.9.5.
1.9.6.
1.11.1.
1.11.2.
1.11.3.
1.11.4.
1.12.1.
1.12.2.
1.12.5.

2. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma
2.2.1.
2.2.2.
2.2.3.
2.2.4.
2.3.1.
2.3.2.
2.5.1.
2.5.2.
2.6.
2.8.
2.11.1.
2.11.2.
2.11.3.
2.12.
2.15.1.
2.15.2.
2.15.3.
2.15.4.
2.16.2.
2.19.
2.20.
2.21.
2.22.
2.24.
2.25.1.
2.25.2.
2.26.
2.28.1.

Azon projektek, amelyeket a közös érdekű projektek második és/vagy harmadik listáján más közös érdekű projektbe integráltak
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
2.1.	3.1.4.

3. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma
3.1.3.
3.2.1.
3.2.2.
3.2.3.
3.3.
3.5.1.
3.5.2.
3.6.1.
3.6.2.
3.8.2.
3.8.3.
3.8.6.
3.9.2.
3.9.3.
3.9.4.
3.10.3.
3.13.
3.14.1.
3.15.1.
3.15.2.
3.16.2.
3.16.3.
3.18.1.
3.18.2.
3.19.2.
3.19.3.
3.20.1.
3.20.2.
3.22.5.
3.25.
3.26.

Azon projektek, amelyeket a közös érdekű projektek második és/vagy harmadik listáján más közös érdekű projektbe integráltak
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
3.19.1.	3.22.5.

4. Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma
4.1.
4.4.1.
4.5.1.
4.5.3.
4.5.4.
4.5.5.
4.8.5.
4.8.6.

Azon projektek, amelyeket a közös érdekű projektek második és/vagy harmadik listáján más közös érdekű projektbe integráltak
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
4.3.	4.8.9.
4.9.	4.8.9.

5. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Gas«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma
5.1.1.
5.1.2.
5.1.3.
5.2.
5.4.1.
5.4.2.
5.5.1.
5.5.2.
5.6.
5.7.1.
5.7.2.
5.9.
5.10.
5.11.
5.12.
5.13.
5.14.
5.15.1.
5.15.2.
5.15.3.
5.15.4.
5.15.5.
5.16.
5.17.1.
5.17.2.
5.18.
5.20.

Azon projektek, amelyeket a közös érdekű projektek második és/vagy harmadik listáján más közös érdekű projektbe integráltak
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
5.8.1.	5.5.2.
5.8.2.	5.5.2.

6. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Gas«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma
6.2.10.
6.2.11.
6.2.12.
6.2.14.
6.3.
6.4.
6.5.3.
6.5.4.
6.5.6.
6.7.
6.8.3.
6.9.2.
6.9.3.
6.11.
6.12.
6.16.
6.17.
6.19.
6.20.1.
6.20.5.
6.21.
6.22.1.
6.22.2.
6.24.1. Törölt tétel: Románia és Magyarország közötti kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra: a magyarországi szakasz 1. szakasza, kompresszorállomás Csanádpalotán Törölt tétel: GCA, mosonmagyaróvári kompresszorállomás (fejlesztés az osztrák oldalon)
6.24.4. Törölt tétel: Ercsi–Százhalombatta gázvezeték (HU) Törölt tétel: Románia és Magyarország közötti kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra: a magyarországi szakasz 1. szakasza, kompresszorállomás Csanádpalotán
6.24.10.
6.25.1.
6.25.2.
6.25.4.

Azon projektek, amelyeket a közös érdekű projektek második és/vagy harmadik listáján más közös érdekű projektbe integráltak
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
6.1.1.	6.2.10.
6.1.2.	6.2.11.
6.1.3.	6.2.11.
6.1.4.	6.2.11.
6.1.5.	6.2.11.
6.1.6.	6.2.11.
6.1.7.	6.2.11.
6.1.8.	6.2.2.
6.1.9.	6.2.11.
6.1.10.	6.2.2.
6.1.11.	6.2.2.
6.1.12.	6.2.12.
6.2.3.	6.2.2.
6.2.4.	6.2.2.
6.2.5.	6.2.2.
6.2.6.	6.2.2.
6.2.7.	6.2.2.
6.2.8.	6.2.2.
6.2.9.	6.2.2.
6.5.2.	6.5.6.
6.6.	6.26.1.
6.8.4.	6.25.4.
6.13.1.	6.24.4.
6.13.2.	6.24.4.
6.13.3.	6.24.4.
6.14.	6.24.1.
6.15.1.	6.24.10.
6.15.2.	6.24.10.
6.18.	7.3.4.
6.24.2.	6.24.1.
6.24.3.	6.24.1.
6.24.5.	6.24.4.
6.24.6.	6.24.4.
6.24.7.	6.24.4.
6.24.8.	6.24.4.
6.24.9.	6.24.4.
6.25.3.	6.24.10.
6.26.2.	6.26.1.
6.26.3.	6.26.1.
6.26.4.	6.26.1.
6.26.5.	6.26.1.
6.26.6.	6.26.1.

7. Kiemelt jelentőségű folyosó: Déli gázfolyosó (»SGC«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma
7.1.1. Törölt tétel: Transzanatóliai gázvezeték
7.1.2.
7.1.5.
7.1.7.
7.2.1.
7.2.2.
7.2.3.
7.4.1.
7.4.2.

Azon projektek, amelyeket a közös érdekű projektek második és/vagy harmadik listáján más közös érdekű projektbe integráltak
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
7.1.6.	7.1.3.
7.1.4.	7.3.3.
7.3.2.	7.5.

8. Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve a gázenergia területén (»BEMIP Gas«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma
8.1.1.
8.1.2.1.
8.1.2.2.
8.1.2.3.
8.1.2.4.
8.2.2.
8.2.3.
8.4.
8.6.
8.7.
8.8.

9. Kiemelt jelentőségű folyosó: Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (»OSC«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

9.3.

10. Kiemelt tematikus terület: intelligens hálózatok kiépítése

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

10.1.

10.2.

10.5.

11. Kiemelt tematikus terület: villamosenergia-szupersztrádák

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma
1.5.
1.7.4.
2.2.
2.4.
2.5.1.
3.1.3.
4.1.

12. Kiemelt tematikus terület: határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási hálózat

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

12.1.

”

Top

Choose the experimental features you want to try