16.10.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/22

---

A BIZOTTSÁG 2014/98/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2014. október 15.)

a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek az ugyanazon irányelv I. mellékletében említett gyümölcstermő növénynemzetségekre és növényfajokra vonatkozó különleges követelmények, a szállítók által teljesítendő különleges követelmények és a hivatalos vizsgálatokra vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő végrehajtásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 2008/90/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikkére, 6. cikke (4) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésére és 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A prebázis, a bázis és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok tanúsítására és forgalmazására vonatkozó rendelkezéseket indokolt az ezen irányelv hatálya alá tartozó különféle nemzetségek és fajok eltérő termelési ciklusainak figyelembevételével meghatározni.

(2)	A prebázis szaporítóanyagból előállított szaporító- és ültetési anyagok megfelelő egészségi állapotának és minőségének biztosítása érdekében szükséges, hogy a prebázis szaporítóanyag megfeleljen bizonyos, az egészség és a minőség tekintetében meghatározott, nagyon szigorú követelményeknek.

(3)

A prebázis szaporítóanyagok azonosításának és minőségének biztosítása érdekében célszerű szabályokat megállapítani az azon fajtával való azonosság megállapítására és ellenőrzésére vonatkozóan, amely fajtához az adott szaporítóanyag tartozik. Ezenkívül a prebázis szaporítóanyagok azonosításáról és megfelelő minőségéről indokolt a szaporításukra – beleértve a megújítást és felszaporítást – vonatkozó szabályok révén is gondoskodni. A prebázis szaporítóanyagok megfelelő egészségi állapotának biztosítása érdekében fontos megállapítani az érintett nemzetségek és fajok tekintetében a károsítóktól való mentességgel, a vizsgálatokkal, a mintavétellel és a teszteléssel kapcsolatban alkalmazandó szabályokat. Ezen túlmenően a szóban forgó szaporítóanyagok minőségét a hibákra vonatkozó szabályok elfogadása révén is biztosítani kell.

(4)	A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok azonosításának és minőségének biztosítása érdekében az ilyen alanyoknak meg kell felelniük azon faj leírásának, amelyhez tartoznak.

(5)

Az ültetési anyagoktól eltérő, bázis vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok előállítására szánt növényeket azonosítani kell. E növények az úgynevezett anyanövények. Indokolt, hogy a prebázis szaporítóanyagok előállítására szánt anyanövényekre (a továbbiakban: prebázis anyanövények) ugyanazok a követelmények vonatkozzanak, mint a prebázis szaporítóanyagokra. A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a teljes előállítási folyamat során azonosítani kell. Az illetékes hivatalos szervnek az adott növényfajtára jellemző tulajdonságok kifejeződésének megfigyelése révén meg kell győződnie arról, hogy a prebázis anyanövény megfelel a fajtaleírásnak. Ezenkívül indokolt rendszeresen ellenőrizni a prebázis anyanövény és a belőle előállított prebázis szaporítóanyag fajtaleírásnak való megfelelését.

(6)

A tanúsításra szánt szaporítóanyagok esetében a fajtaleírásnak való megfelelést a következők alapján kell megállapítani: olyan hivatalos fajtaleírás, amely biztosítja, hogy az adott fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó legyen, a nyilvántartásba vétel vagy növényfajta-oltalom iránti kérelmet kísérő fajtaleírás, illetve valamely hivatalosan elismert fajtaleírás. A hivatalosan elismert leírással rendelkező fajták esetében helyénvaló megkövetelni, hogy az érintett fajták legyenek bejegyezve valamely nemzeti nyilvántartásba, biztosítva ezáltal, hogy a fajtaleírás érvényes legyen a tanúsítás tárgyát képező szaporítóanyagra.

(7)

A prebázis és a bázis szaporítóanyagok esetében indokolt, hogy a fajtaleírásnak való megfelelés a fajta valamely tagállamban való nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolt fajtaleírás és a növényfajta-oltalom nyilvántartásba vétele iránti kérelmet kísérő fajtaleírás alapján is megállapítható legyen, feltéve, hogy az Unióban vagy valamely harmadik országban már rendelkezésre áll olyan jelentés, amelyből kitűnik, hogy a szóban forgó fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó. E lehetőség megadása azt a célt szolgálja, hogy gyorsabb ütemben végre lehessen hajtani a tanúsítási folyamat kezdeti szakaszait azokban az esetekben, amikor a fajta nyilvántartásba vétele még folyamatban van, de már csaknem lezárult. Annak érdekében azonban, hogy az érintett szaporítóanyagok felhasználói számára biztosított legyen az átláthatóság és a megalapozott döntések meghozatalának a lehetősége, indokolt úgy rendelkezni, hogy a szaporítóanyagok csak a fajta nyilvántartásba vételének megtörténte után legyenek forgalmazhatók.

(8)

Fontos szigorú rendelkezések révén megóvni a prebázis szaporítóanyagokat a károsítóval való fertőzöttség valamennyi típusától. Ennek érdekében a szállítókat kötelezni kell arra, hogy a prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat olyan, erre a célra kijelölt létesítményekben tartsák fenn, amelyek rovaroktól mentesek, és amelyek biztosítják, hogy sem légbeli vektorok útján terjedő, sem más forrásból eredő fertőzés ne következzen be. Ugyanezen okból célszerű a prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a talajtól elszigetelten, talajmentes vagy sterilizált termesztőközeget tartalmazó edényekben termeszteni vagy előállítani. Az egyedi termelési szükségletek kielégítése érdekében mindazonáltal indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy engedélyt kérjenek prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok szabadföldi termelésére, feltéve, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak a releváns károsítókkal való megfertőződés megelőzésére.

(9)

A 2000/29/EK tanácsi irányelv (2) egyes károsító szervezetek tekintetében meghatározza az Unióba történő behurcolás és az Unión belüli terjedés megelőzésére vonatkozó szabályokat. Ezek közé tartoznak azok a meghatározott nemzetségekre és fajokra vonatkozó követelmények is, amelyek kiegészítik az ezen irányelvben a 2000/29/EK irányelv hatálya alá tartozó károsító szervezetek tekintetében megállapított tanúsítási követelményeket. Szükség van egyéb károsító szervezetekkel kapcsolatos további szabályok megállapítására. Ha valamely károsító elfogadhatatlan mértékű károsodást okozhat az érintett nemzetségek vagy fajok prebázis szaporítóanyagának egészségi állapotát vagy hasznosíthatóságát illetően, elő kell írni az attól való mentességet. Az érintett károsítókat jegyzékbe kell foglalni. Amennyiben valamely károsító csak akkor okozhat ilyen károsodást, ha jelenlétének mértéke meghalad egy meghatározott szintet, jelenlétét csak a szóban forgó szintet meghaladó mérték esetében kell megtiltani. Ezeket a károsítókat a mentesség követelménye által érintett károsítóktól elkülönítve kell jegyzékbe foglalni.

(10)

A prebázisanyanövény-jelöltek képezik a szaporító- és az ültetési anyagok előállítási és tanúsítási folyamatának kiindulópontját. Ezért indokolt a legszigorúbb növény-egészségügyi követelményeket alkalmazni rájuk, ezáltal biztosítva a releváns károsítóktól való mentességüket. Az érintett növénynemzetségek, illetve -fajok, valamint az érintett releváns károsítók biológiai jellemzőinek és tulajdonságainak figyelembevételével kötelezővé kell tenni a prebázisanyanövény-jelölteken az I. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének megállapítása céljából végrehajtandó vizuális vizsgálatot. Amennyiben felmerül az említett károsítók jelenlétének gyanúja, a megállapítások pontosságának biztosítása érdekében a prebázisanyanövény-jelöltek mindegyikét mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni. Minden egyes prebázisanyanövény-jelöltet tesztelni kell a II. mellékletben felsorolt károsítók vonatkozásában, abból a célból, hogy teljes bizonyossággal meg lehessen győződni a jelölteknek a releváns károsítóktól való mentességéről. Nagyon hasonló követelményeket indokolt alkalmazni a megújítás révén előállított prebázis anyanövényekre is, tekintettel azoknak a termelési és a tanúsítási folyamat további szakaszaiban betöltött fontos szerepére.

(11)

Az érintett növénynemzetségek, illetve -fajok, valamint az érintett releváns károsítók biológiai jellemzőinek és tulajdonságainak figyelembevételével kötelezővé kell tenni a prebázis anyanövényeken, illetve a prebázis szaporítóanyagokon az I. és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének megállapítása céljából végrehajtandó vizuális vizsgálatot. Amennyiben felmerül az említett károsítók jelenlétének gyanúja, a megállapítások pontosságának biztosítása érdekében a prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni.

(12)

Az érintett növénynemzetségek, illetve -fajok, valamint az érintett károsítók biológiai jellemzőinek és tulajdonságainak figyelembevételével megfelelő szabályokat kell megállapítani a bázis anyanövények, a bázis szaporítóanyagok, a certifikált (tanúsított) anyanövények és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok esetében elvégzendő vizuális vizsgálatok, mintavétel és tesztelés gyakoriságára vonatkozóan. Ezeknek a szabályoknak az illetékes hivatalos szervek és a gyümölcstermő növények termesztői által a nemzeti tanúsítási rendszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatokon kell alapulniuk. Megállapításukkor figyelembe kell venni a meghatározott kategóriákat használók igényeit.

(13)

Bizonyos károsítók – különösen a fonálférgek – talajban való jelenléte elfogadhatatlan mértékű károsodást okozhat az érintett növények egészségi állapotát és hasznosíthatóságát illetően, amennyiben a szóban forgó károsítók az adott nemzetségeket vagy fajokat megtámadó vírusok gazdaszervezetei. Ezért ezeket a károsítókat a többitől elkülönítve kell jegyzékbe foglalni és azonosítani, és meg kell tiltani a szaporító-, illetve ültetési anyag előállítására szolgáló talajban való jelenlétüket, hacsak tesztelés útján megállapítást nem nyer, hogy e károsítók mentesek a releváns vírusoktól. Mintavételt és tesztelést kell alkalmazni annak megállapítására, hogy a szóban forgó károsítók, illetve a releváns vírusok jelen vannak-e. A mintavételre és a tesztelésre vonatkozó szabályokat a szaporító- és az ültetési anyagok különböző kategóriáinak figyelembevételével célszerű meghatározni. Az arányosság szellemében azonban bizonyos feltételek mellett helyénvaló eltekinteni a mintavételtől és a teszteléstől, ha a gazdanövényeket az előállítás helyszínéül szolgáló földterületen legalább öt éve nem termesztik.

(14)

Amennyiben sor kerül mintavételre és tesztelésre, e tevékenységeket az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) protokolljainak vagy más, nemzetközileg elismert protokolloknak megfelelően kell végrehajtani. Ez elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós mintavételi és tesztelési gyakorlat lépést tartson a nemzetközi tudományos és műszaki fejlődéssel. Amennyiben ilyen protokoll nem áll rendelkezésre, a mintavételt és a tesztelést a nemzeti szinten megállapított vonatkozó protokollok alapján kell elvégezni.

(15)

A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok minőségét és hasznosíthatóságát befolyásolhatják sérülések, elszíneződések, hegszövetek, kiszáradás és egyéb hibák. Ezért indokolt előírni, hogy a prebázis anyanövényeknek és a prebázis szaporítóanyagoknak gyakorlatilag mentesnek kell lenniük minden ilyen hibától.

(16)

A szaporítóanyagok megfelelő minőségének garantálása érdekében szabályokat kell megállapítani a megfelelő körülmények között történő fenntartásukra vonatkozóan. E feltételeket a tanúsítás tárgyát képező szaporító- és ültetési anyagok különböző kategóriái szerint kell megállapítani. A legfrissebb fejleményekre tekintettel fontos engedélyezni az ultraalacsony hőmérsékletre hűtve történő fenntartás módszerét, az úgynevezett krioprezervációt is. Ez hasznos alternatívája az in vitro kultúrának, mivel ilyen alacsony hőmérsékleten a szaporítóanyag tulajdonságai változatlanok maradnak a tárolás során.

(17)

Az előállítási folyamatban a prebázis szaporítóanyag után a bázis szaporítóanyag jelenti a következő szakaszt. Következésképpen a bázis szaporítóanyagok előállításához szükséges anyanövényeket (a továbbiakban: bázis anyanövények) vagy prebázis szaporítóanyagból kell termeszteni, vagy más bázis anyanövény felszaporításával kell előállítani.

(18)

Indokolt, hogy a bázis szaporítóanyagokra vonatkozó, az azonosítással, az egészségi állapottal és a minőséggel kapcsolatos követelmények megegyezzenek a prebázis szaporítóanyagokra alkalmazandókkal, mivel a szóban forgó követelmények a bázis szaporítóanyagok egészségi állapota és hasznosíthatósága szempontjából is ugyanolyan fontosak. Célszerű ugyanakkor engedélyezni a bázis szaporítóanyagok szabadföldi termesztését, elősegítve azok hatékony szaporítását a következő nemzedékek, illetve kategóriák létrehozása céljából. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy a bázis szaporítóanyagok fenntartására vonatkozó követelmények tegyék lehetővé a rovaroktól mentes létesítményekben és az olyan földterületeken történő fenntartást is, amely földterületek el vannak szigetelve a légbeli vektorok vagy a gyökerekkel való érintkezés által előidézett fertőzés, a gépek vagy az oltáshoz használt eszközök révén bekövetkező keresztfertőzés potenciális forrásaitól és bármely egyéb lehetséges fertőzésforrástól.

(19)

A prebázis szaporítóanyagból termesztett bázis anyanövények esetében célszerű engedélyezni a több generáción keresztül történő felszaporítást annak érdekében, hogy elegendő bázis anyanövény álljon rendelkezésre bázis és certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok előállításához. Indokolt gondoskodni arról, hogy a bázis anyanövények különböző generációi az előállítási folyamat egésze során el legyenek különítve egymástól és azonosíthatóak legyenek.

(20)

Az előállítási folyamat a prebázis szaporítóanyagok vagy a bázis szaporítóanyagok előállítása után certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok és certifikált (tanúsított) ültetési anyagok előállításával folytatódhat. Ennek megfelelően a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok előállítására szolgáló anyanövényeket (a továbbiakban: certifikált (tanúsított) anyanövények) prebázis vagy bázis szaporítóanyagból kell termeszteni.

(21)

A C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) szaporítóanyagként minősítendő szaporító- és ültetési anyagok tekintetében minimumkövetelményeket kell elfogadni a fajtaleírásnak való megfelelés megállapítására és ellenőrzésére szolgáló harmonizált eljárás biztosítása céljából. Indokolt, hogy e követelmények kevésbé szigorúak legyenek, mint a prebázis, a bázis és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokra vonatkozók, mivel a C.A.C. szaporítóanyagok esetében alkalmazott egyszerűbb előállítási eljárások és szakaszok következtében alacsonyabbak a felhasználók által az ilyen szaporítóanyagok egészségi állapota és minősége tekintetében támasztott elvárások. Ugyanakkor célszerű előírni, hogy a szállítók gondoskodjanak a szaporításra szánt anyagok azonosításáról. Ezenkívül biztosítani kell a C.A.C. szaporítóanyagok termesztésének és az ilyen szaporítóanyagok felhasználói által támasztott elvárásoknak megfelelő, a minőséggel és az egészségi állapottal kapcsolatos előírások alkalmazását. Tekintettel az egyes Citrus L. fajok, a Fortunella Swingle ésa Poncirus Raf. egyedeit megtámadó károsítók természetére, konkrét szabályokra van szükség a vizuális vizsgálat, a mintavétel és a tesztelés vonatkozásában annak biztosítására, hogy az érintett szaporító-, illetve ültetési anyagok minősége és egészségi állapota megfelelő legyen.

(22)

Annak érdekében, hogy az illetékes hivatalos szervnek módjában álljon hivatalos vizsgálatokat végrehajtani és meggyőződni arról, hogy a szaporító- és az ültetési anyagok megfelelnek az ezen irányelvben a hivatalos tanúsítás céljára meghatározott, a minőséggel és az egészségi állapottal kapcsolatos előírásoknak, a szállítót kötelezni kell arra, hogy a releváns növénynemzetségek és -fajok tekintetében életbe léptessen egy, a szaporító- és az ültetési anyagok előállítási folyamatában esetlegesen előforduló kritikus pontok azonosítására és megfigyelésére szolgáló tervet, és a megfigyelésről vezessen feljegyzéseket. A tervet és a szabadföldi vizsgálatokra, a mintavételre és a tesztelésre vonatkozó feljegyzéseket mindaddig meg kell őrizni, amíg az adott szaporító-, illetve ültetési anyagok a szállító ellenőrzése alatt állnak, továbbá még legalább három évig attól az időponttól számítva, amikor a szaporító-, illetve az ültetési anyagokat kitermelik vagy forgalomba hozzák.Erre az időszakra azért van szükség, hogy a kártevők jelenlétét a fás szárú növényeken is észlelni lehessen, amelyek esetében előfordulhat, hogy a tünetek csak több évvel a fertőzés bekövetkezte után jelennek meg.

(23)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a szaporító- és az ültetési anyagokat az ezen irányelvben meghatározott követelmények és feltételek teljesítésének ellenőrzése érdekében az előállítás és a forgalmazás során hivatalos vizsgálatnak vessék alá. Annak biztosítására, hogy a hivatalos vizsgálatok elvégzése harmonizált eljárás alapján történjen, szabályokat kell megállapítani a vizuális vizsgálatra és – adott esetben – a mintavételre és a tesztelésre vonatkozóan.

(24)

Az esetleges kereskedelmi fennakadások elkerülése érdekében célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy egy átmeneti időszak során engedélyezzék területükön az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapján már meglévő prebázis, bázis és certifikált (tanúsított) anyanövényekből vagy C.A.C. anyanövényekből előállított szaporító- és ültetési anyagok forgalmazását, még akkor is, ha a szóban forgó szaporító-, illetve ültetési anyagok az új feltételeknek nem felelnek meg.

(25)	A 93/48/EGK (3) és a 93/64/EGK (4) bizottsági irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(26)	Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a gyümölcstermő növénynemzetségek és -fajok szaporító- és ültetvényanyagaival foglalkozó állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „anyanövény”: szaporításra szánt azonosított növény;

2.   „prebázisanyanövény-jelölt”: a szállító által prebázis anyanövényként elfogadtatni kívánt anyanövény;

3.   „prebázis anyanövény”: prebázis szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

4.   „bázis anyanövény”: bázis szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

5.   „certifikált (tanúsított) anyanövény”: certifikált (tanúsított) szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

6.   „károsító”: a növényekre vagy növényi termékekre ártalmas, az I., a II., illetve a III. mellékletben felsorolt növény-, állat- vagy kórokozófaj, -törzs vagy biotípus;

7.   „vizuális vizsgálat”: növények vagy növényrészek szabad szemmel, nagyítólencsével, sztereoszkóppal vagy mikroszkóppal végzett vizsgálata;

8.   „tesztelés”: a vizuális vizsgálattól eltérő vizsgálat;

9.   „gyümölcshozó növény”: anyanövényből szaporított növény, amelyen gyümölcsöt nevelnek, annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen az adott anyanövény fajtaazonossága;

10.   „kategória”: prebázis, bázis, certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyag;

11.   „felszaporítás”: anyanövények vegetatív úton történő előállítása az ugyanazon kategóriába tartozó anyanövények kívánt számának elérése érdekében;

12.   „az anyanövény megújítása”: az anyanövénynek a belőle vegetatív úton előállított növénnyel való lecserélése;

13.   „mikroszaporítás”: a növényi szaporítóanyag felszaporítása nagy számú egyed előállítása céljából, a növényről vett differenciált vegetatív hajtás- vagy gyökérmerisztéma in vitro tenyészetének alkalmazásával;

14.   „hibáktól gyakorlatilag mentes”: a szaporító-, illetve ültetési anyagok minőségét és hasznosíthatóságát valószínűleg kedvezőtlenül befolyásoló hibák mértéke nem haladja meg a helyes termesztési és kezelési gyakorlatok eredményeként várható szintet, és összhangban van a helyes termesztési és kezelési gyakorlatokkal;

15.   „károsítóktól gyakorlatilag mentes”: a károsítóknak a szaporító- vagy ültetési anyagon való jelenléte megfelelően alacsony mértékű a szaporítóanyag elfogadható minőségének és hasznosíthatóságának biztosításához;

16.   „laboratórium”: bármely, szaporító- és ültetési anyagok tesztelésére használt létesítmény;

17.   „krioprezerváció”: a növényi szaporítóanyag ultraalacsony hőmérsékletre hűtve történő fenntartása, amelynek célja a szaporítóanyag életképességének megőrzése.

2. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a 2008/90/EK irányelv I. mellékletében felsorolt nemzetségekhez és fajokhoz tartozó szaporító- és ültetési anyagok előállításuk és forgalmazásuk során megfeleljenek az ezen irányelv 3–27. cikkében foglalt vonatkozó rendelkezéseknek.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók a 2008/90/EK irányelv I. mellékletében felsorolt nemzetségekhez és fajokhoz tartozó szaporító- és ültetési anyagok előállítása során megfeleljenek a 28. és a 29. cikkben foglalt követelményeknek.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a 2008/90/EK irányelv I. mellékletében felsorolt nemzetségekhez és fajokhoz tartozó szaporító- és ültetési anyagok előállításuk és forgalmazásuk során a 30. cikknek megfelelően hivatalos vizsgálat tárgyát képezzék.

(4)   A meghatározott kategória követelményeinek megfelelő szaporítóanyagok nem keveredhetnek más kategóriákhoz tartozó szaporítóanyagokkal.

2. FEJEZET

A SZAPORÍTÓ- ÉS – ADOTT ESETBEN – AZ ÜLTETÉSI ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

A prebázis szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

3. cikk

A prebázis szaporítóanyagok tanúsítására vonatkozó követelmények

(1)   Azokat a szaporítóanyagokat, amelyek nem anyanövények és nem fajtához nem tartozó alanyok, kérésre hivatalosan prebázis szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben megállapítást nyert, hogy megfelelnek a következő követelményeknek:

a)	a szaporítóanyagot közvetlenül valamely anyanövényből szaporították a 13., illetve a 14. cikknek megfelelően;

b)	a szaporítóanyag megfelel a fajtája leírásának, és a fajtaleírásnak való megfelelése a 7. cikk szerint ellenőrzésre kerül;

c)	a szaporítóanyag fenntartása a 8. cikkben foglaltak szerint történik;

d)	a szaporítóanyag megfelel a 10. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

e)	azokban az esetekben, amikor a Bizottság a 8. cikk (4) bekezdése alapján biztosított eltérés révén lehetővé teszi prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok szabadföldön, nem rovarmentes környezetben történő termesztését, a talaj megfelel a 11. cikkben foglaltaknak;

f)	a szaporítóanyag megfelel a 12. cikkben a hibák tekintetében meghatározott követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett anyanövény esetében teljesül a következő feltételek valamelyike: az anyanövényt az illetékes hivatalos szerv az 5. cikknek megfelelően előzetesen elfogadta, vagy az anyanövény előállítása a 13. cikk szerinti felszaporítással, illetve a 14. cikk szerinti mikroszaporítással történt.

(3)   Ha valamely prebázis anyanövény vagy prebázis szaporítóanyag már nem felel meg a 7–12. cikk követelményeinek, a szállító eltávolítja a többi prebázis anyanövény és prebázis szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag felhasználható bázis, certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel az ezen irányelvben az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett anyanövény vagy szaporítóanyag eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

4. cikk

A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok prebázis szaporítóanyagként történő tanúsítására vonatkozó követelmények

(1)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyt kérésre hivatalosan prebázis szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben megállapítást nyert, hogy megfelel a következő követelményeknek:

a)	az alanyt közvetlenül valamely anyanövényből, vegetatív vagy ivaros szaporítással állították elő; ivaros szaporítás esetén a beporzó fák szaporítása közvetlenül valamely anyanövényből, vegetatív szaporítás útján történt;

b)	az alany megfelel a faja leírásának;

c)	az alany fenntartása a 8. cikkben foglaltak szerint történik;

d)	az alany megfelel a 10. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

e)	azokban az esetekben, amikor a Bizottság a 8. cikk (4) bekezdése alapján biztosított eltérés révén lehetővé teszi prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok szabadföldön, nem rovarmentes környezetben történő termesztését, a talaj megfelel a 11. cikkben foglaltaknak;

f)	az alany megfelel a 12. cikkben a hibák tekintetében meghatározott követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett anyanövény esetében teljesül a következő feltételek valamelyike: az anyanövényt az illetékes hivatalos szerv a 6. cikknek megfelelően előzetesen elfogadta, vagy az anyanövény előállítása a 13. cikk szerinti felszaporítással, illetve a 14. cikk szerinti mikroszaporítással történt.

(3)   Ha valamely prebázis anyanövénynek vagy prebázis szaporítóanyagnak minősülő alany már nem felel meg a 8–12. cikk követelményeinek, a szállító eltávolítja a többi prebázis anyanövény és prebázis szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított alany felhasználható bázis, certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel az ezen irányelvben az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett alany eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az alany ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

5. cikk

A prebázis anyanövény elfogadására vonatkozó követelmények

(1)   Az illetékes hivatalos szerv abban az esetben fogad el valamely növényt prebázis anyanövényként, ha az adott növény megfelel a 7–12. cikknek, és ha a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglaltak szerint megállapítást nyer, hogy a növény megfelel a vonatkozó fajtaleírásnak.

Az elfogadásra a 30. cikkben előírt hivatalos vizsgálat, tesztelési eredmények, feljegyzések és eljárások alapján kerül sor.

(2)   Az illetékes hivatalos szerv az adott növényfajtára jellemző tulajdonságok kifejeződésének megfigyelése révén meggyőződik arról, hogy a prebázis anyanövény megfelel a fajtaleírásnak. Az említett megfigyelés a következő elemek valamelyikén alapul:

a)	a nemzeti nyilvántartások valamelyikébe bejegyzett, illetve a növényfajta-oltalom által jogilag védett fajták hivatalos leírása;

b)	a tagállamok valamelyikében történő nyilvántartásba vétel iránt a 2014/97/EU bizottsági végrehajtási irányelv (5) 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelem tárgyát képező fajták esetében a szóban forgó kérelemhez mellékelt leírás;

c)	a növényfajta-oltalom nyilvántartásba vétele iránti kérelem tárgyát képező fajták esetében a szóban forgó kérelemhez mellékelt leírás;

d)	a hivatalosan elismert leírás, amennyiben az annak tárgyát képező fajta be van jegyezve valamely nemzeti fajtajegyzékbe.

(3)   A (2) bekezdés b) vagy c) pontjának alkalmazása esetén a prebázis anyanövény csak akkor fogadható el, ha rendelkezésre áll egy olyan, valamely uniós vagy harmadik országbeli illetékes hivatalos szerv által készített jelentés, amely igazolja, hogy az adott fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó. Mindaddig azonban, amíg meg nem történik a fajta nyilvántartásba vétele, az érintett anyanövény és a belőle nyert szaporítóanyagok kizárólag bázis vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok előállítására használhatók, és nem forgalmazhatók prebázis, bázis vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagként.

(4)   Amennyiben a fajtaleírásnak való megfelelés megállapítása csak a gyümölcshozó növény tulajdonságai alapján lehetséges, a fajta tulajdonságainak kifejeződését a prebázis anyanövényből szaporított gyümölcshozó növény gyümölcsein kell megfigyelni. A szóban forgó gyümölcshozó növényeket el kell különíteni a prebázis anyanövényektől és a prebázis szaporítóanyagoktól.

A gyümölcshozó növények vizuális vizsgálatát az év e célra legalkalmasabb időszakaiban, az érintett nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényeknek megfelelő éghajlati és termesztési feltételek figyelembevételével kell elvégezni.

6. cikk

A meghatározott fajtához nem tartozó alany elfogadására vonatkozó követelmények

Az illetékes hivatalos szerv abban az esetben fogad el valamely, meghatározott fajtához nem tartozó alanyt prebázis anyanövényként, ha az alany megfelel azon faj leírásának, amelyhez tartozik, valamint a 8–12. cikkben foglaltaknak.

Az elfogadásra hivatalos vizsgálat, valamint a szállító tesztelési eredményei, feljegyzései és eljárásai alapján kerül sor a 30. cikkben foglaltaknak megfelelően.

7. cikk

A fajtaleírásnak való megfelelés ellenőrzése

Az illetékes hivatalos szerv és (adott esetben) a szállító – az érintett fajtától és az alkalmazott szaporítási módszertől függően – az 5. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban rendszeresen ellenőrzi a prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok fajtaleírásnak való megfelelését.

A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok rendszeres ellenőrzésén túlmenően az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító minden egyes megújítás után ellenőrzi az annak eredményeként előállított prebázis anyanövényeket.

8. cikk

A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok fenntartására vonatkozó követelmények

(1)   A szállítók a prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat olyan, az érintett nemzetségek vagy fajok számára kijelölt, rovarmentes létesítményekben tartják fenn, amelyek az előállítási folyamat egésze során biztosítják a légbeli vektorok általi vagy bármely egyéb lehetséges forrásból eredő fertőzéstől való mentességet.

A prebázisanyanövény-jelölteket rovarmentes környezetben, az első albekezdésben említett létesítményekben tárolt prebázis anyanövényektől fizikailag elkülönítve kell tartani mindaddig, amíg a 9. cikk (1) és (2) bekezdésének való megfelelésre vonatkozó összes tesztet el nem végezték.

(2)   A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat olyan módon kell fenntartani, amely az előállítási folyamat egésze során biztosítja egyedi azonosíthatóságukat.

(3)   A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a talajtól elszigetelten, talajmentes vagy sterilizált termesztőközeget tartalmazó edényekben kell termeszteni vagy előállítani. A szóban forgó anyanövényeket és szaporítóanyagokat a nyomonkövethetőségüket biztosító címkék révén kell azonosítani.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok bizonyos nemzetségek és fajok esetében engedélyt kaphatnak prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben folytatott szabadföldi előállítására. Az ilyen szaporítóanyagokat nyomonkövethetőségük biztosítása érdekében címkékkel kell azonosítani. A szóban forgó engedély azzal a feltétellel adható meg, hogy az érintett tagállam gondoskodik megfelelő intézkedések meghozataláról a növények légbeli vektorok, gyökerekkel való érintkezés, gépekkel, oltóeszközökkel való keresztfertőzés útján történő vagy bármely más forrásból eredő megfertőzésének megelőzése érdekében.

(5)   A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok krioprezerváció útján is fenntarthatók.

(6)   A prebázis anyanövények csak a fajta állandósága vagy a termesztés környezeti feltételei és egyéb, a fajta állandóságára hatást gyakorló tényezők alapján kiszámított időtartam alatt használhatók fel.

9. cikk

A prebázisanyanövény-jelöltek és a megújítás útján előállított prebázis anyanövények egészségi állapotára vonatkozó követelmények

(1)   A prebázisanyanövény-jelöltnek mentesnek kell lennie az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett prebázisanyanövény-jelöltről a létesítményekben és a földterületeken elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító mintát vesz az érintett prebázisanyanövény-jelöltből, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   A prebázisanyanövény-jelöltnek mentesnek kell lennie az érintett nemzetség vagy faj tekintetében a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett prebázisanyanövény-jelöltről a létesítményekben és a földterületeken elvégzett vizuális vizsgálat, valamint mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az említett vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

A mintavételt és a tesztelést az év e célra legalkalmasabb időszakában, az éghajlati viszonyoknak és az adott növény termesztési feltételeinek, valamint a növény szempontjából releváns károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell elvégezni. Amennyiben felmerül az érintett károsítók jelenlétének gyanúja, az év bármely egyéb időpontjában is sor kerül mintavételre és tesztelésre.

(3)   A tagállamok az (1) és a (2) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés céljára az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, az illetékes hivatalos szerv a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazza. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a mintákat az illetékes hivatalos szerv által hivatalosan elfogadott laboratóriumokhoz továbbítja.

A prebázisanyanövény-jelöltek esetében a vírusok, a viroidok, a vírusszerű betegségek és a fitoplazmák kimutatására alkalmazandó tesztelési módszer az indikátornövényeken végzett biológiai vizsgálat. Más tesztelési módszerek is alkalmazhatók, amennyiben a tagállam szakértők által értékelt tudományos bizonyítékok alapján úgy ítéli meg, hogy az e módszerekkel kapott eredmények ugyanolyan megbízhatóak, mint az indikátornövényeken elvégzett biológiai vizsgálatok eredményei.

(4)   A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben a prebázisanyanövény-jelölt magonc, csak a pollennel terjedő, az érintett nemzetségre vagy fajra vonatkozóan a II. mellékletben felsorolt vírusok, viroidok vagy vírusszerű megbetegedések tekintetében kell megkövetelni a vizuális vizsgálatot, a mintavételt és a tesztelést, feltéve, hogy hivatalos vizsgálat útján megerősítést nyert, hogy az érintett magoncot az említett vírusok, viroidok és vírusszerű megbetegedések tüneteitől mentes növény magjából állították elő, és a 8. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartották fenn.

(5)   Az (1) és a (3) bekezdés alkalmazandó a megújítás útján előállított prebázis anyanövényre is.

A megújítás útján előállított prebázis anyanövénynek mentesnek kell lennie az érintett nemzetség vagy faj tekintetében a II. mellékletben felsorolt vírusoktól és viroidoktól.

A szóban forgó prebázis anyanövényről a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat, valamint mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy mentes a szóban forgó vírusoktól és viroidoktól.

Az említett vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

10. cikk

A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok egészségi állapotára vonatkozó követelmények

(1)   A prebázis anyanövényeknek és a prebázis szaporítóanyagoknak mentesnek kell lenniük az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett prebázis anyanövényről, illetve prebázis szaporítóanyagról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Az I. melléklet B. részében felsorolt károsítókkal fertőzött prebázis anyanövények vagy prebázis szaporítóanyagok százalékos aránya nem haladhatja meg az ugyanott meghatározott tűrésszinteket. Az érintett prebázis anyanövényekről vagy prebázis szaporítóanyagokról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy megfelelnek az említett szinteknek. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító mintát vesz az érintett prebázis anyanövényből vagy prebázis szaporítóanyagból, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a prebázis anyanövényre vagy a prebázis szaporítóanyagra vonatkozó vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést a IV. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében meghatározottaknak megfelelően hajtja végre.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés céljára az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, az illetékes hivatalos szerv a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazza. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a mintákat az illetékes hivatalos szerv által hivatalosan elfogadott laboratóriumokhoz továbbítja.

(4)   Az (1) bekezdés krioprezerváció során nem alkalmazandó a prebázis anyanövényekre és a prebázis szaporítóanyagokra.

11. cikk

A talajra vonatkozó követelmények

(1)   A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok kizárólag olyan talajban termeszthetők, amely mentes valamennyi, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól. Az ilyen károsítóktól való mentességet mintavétel és tesztelés útján kell megállapítani.

A mintavételt az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

A mintavételt és a tesztelést az érintett prebázis anyanövények, illetve prebázis szaporítóanyagok elültetése előtt kell végrehajtani, és amennyiben felmerül az első albekezdésben említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során meg kell ismételni.

A mintavételt és a tesztelést az éghajlati viszonyoknak és a III. mellékletben felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, azokban az esetekben, amikor a szóban forgó károsítók relevánsak az érintett prebázis anyanövények, illetve prebázis szaporítóanyagok szempontjából.

(2)   Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés azokban az esetekben, amikor az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan növényeket, amelyek a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók gazdanövényei, és amennyiben nem merül fel kétség azt illetően, hogy a releváns károsítók nincsenek jelen az adott talajban.

Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés, amennyiben az illetékes hivatalos szerv hivatalos vizsgálat útján megállapítja, hogy a talaj mentes minden, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés esetében az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

12. cikk

A minőséget valószínűleg kedvezőtlenül befolyásoló hibákra vonatkozó követelmények

A prebázis anyanövényekről és a prebázis szaporítóanyagokról vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy hibáktól gyakorlatilag mentesek. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el. A sérülések, az elszíneződések, a hegszövetek és a kiszáradás hibáknak minősülnek, amennyiben kihatnak a minőségre és a szaporítóanyagként való hasznosíthatóságra.

13. cikk

A prebázis anyanövények felszaporítására, megújítására és szaporítására vonatkozó követelmények

(1)   A szállító felszaporítással vagy megújítással szaporíthatja az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott prebázis anyanövényt.

(2)   A szállító prebázis szaporítóanyag előállítása céljából szaporíthatja a prebázis anyanövényt.

(3)   A prebázis anyanövények felszaporítása, megújítása és szaporítása a (4) bekezdésben említett protokolloknak megfelelően történik.

(4)   A tagállamok a prebázis anyanövények felszaporítására, megújítására és szaporítására vonatkozó protokollokat alkalmaznak. A tagállamok az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az e bekezdés első albekezdésében említett protokollokat a releváns nemzetségek és fajok szempontjából megfelelő hosszúságúnak ítélt időszak során előzetesen tesztelni kell a szóban forgó nemzetségek vagy fajok tekintetében. Az említett időszak akkor tekinthető megfelelő hosszúságúnak, ha a gyümölcstermelésnek vagy az alanyok vegetatív fejlődésének a megfigyelése alapján lehetővé teszi a növények fenotípusának a megerősítését a fajtaleírásnak való megfelelés tekintetében.

(5)   A szállító a prebázis anyanövény megújítását csak a 8. cikk (6) bekezdésében említett időszak végéig végezheti el.

14. cikk

A prebázis anyanövények mikroszaporítással történő felszaporítására, megújítására és szaporítására vonatkozó követelmények

(1)   A prebázis anyanövények mikroszaporítás útján, más prebázis anyanövények vagy prebázis szaporítóanyagok előállítása céljából történő felszaporítása, megújítása és szaporítása esetében a (2) bekezdésben meghatározott protokollok szerint kell eljárni.

(2)   A tagállamok a prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok mikroszaporításával összefüggésben az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

A tagállamok kizárólag olyan protokollokat használnak, amelyeket a releváns nemzetségek és fajok szempontjából előzetesen teszteltek egy olyan időszak során, amely elég hosszúnak tekinthető ahhoz, hogy a növények fenotípusa a gyümölcstermelésnek vagy az alanyok vegetatív fejlődésének a megfigyelése alapján megerősíthető legyen a fajtaleírásnak való megfelelés tekintetében.

2. SZAKASZ

A bázis szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

15. cikk

A bázis szaporítóanyagok tanúsítására vonatkozó követelmények

(1)   A bázis anyanövényektől és a meghatározott fajtához nem tartozó alanyoktól eltérő szaporítóanyagokat kérésre hivatalosan bázis szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben a szóban forgó szaporítóanyagok megfelelnek a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(2)   A szaporítóanyagot bázis anyanövényből kell szaporítani.

A bázis anyanövény megfelel a következő követelmények valamelyikének:

a)	prebázis szaporítóanyagból termesztették; vagy

b)	bázis anyanövényből állították elő felszaporítással, a 19. cikkben foglaltaknak megfelelően.

(3)   A szaporítóanyag megfelel a 7. cikkben, a 8. cikk (6) bekezdésében és a 12. cikkben meghatározott követelményeknek.

(4)   A szaporítóanyag megfelel a következő kiegészítő követelményeknek:

a)	a 16. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelmények;

b)	a 17. cikkben a talajra vonatkozóan meghatározott követelmények;

c)	a 18. cikkben a bázis anyanövények és a bázis szaporítóanyagok fenntartására vonatkozóan meghatározott követelmények; valamint

d)	a 19. cikkben a szaporításra vonatkozóan meghatározott egyedi feltételek.

(5)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyokat kérésre hivatalosan bázis szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben megfelelnek a fajuk leírásának, a 8. cikk (2) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, valamint a 12., a 16., a 17., a 18. és a 19. cikkben foglalt kiegészítő követelményeknek.

(6)   E szakasz alkalmazásában a (3) és az (5) bekezdésben említett rendelkezésekben szereplő, prebázis anyanövényekre vonatkozó hivatkozásokat bázis anyanövényekre vonatkozó hivatkozásként, a prebázis szaporítóanyagokra való hivatkozásokat pedig bázis szaporítóanyagokra való hivatkozásként kell értelmezni.

(7)   Ha valamely bázis anyanövény vagy bázis szaporítóanyag már nem felel meg a 7. cikkben, a 8. cikk (2) és (6) bekezdésében, valamint a 12., a 16. és a 17. cikkben foglalt követelményeknek, a szállító eltávolítja a többi bázis anyanövény és bázis szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag felhasználható certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel az ezen irányelvben az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett anyanövény vagy szaporítóanyag eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

(8)   Ha valamely, meghatározott fajtához nem tartozó alany olyan bázis anyanövény vagy bázis szaporítóanyag, amely már nem felel meg a 8. cikk (2) és (6) bekezdésében, valamint a 12., a 16. és a 17. cikkben foglalt követelményeknek, a szállító eltávolítja a többi bázis anyanövény és bázis szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított alany felhasználható certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel az ezen irányelvben az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett alany eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az alany ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

16. cikk

Az egészségi állapotra vonatkozó követelmények

(1)   A bázis anyanövényeknek és a bázis szaporítóanyagoknak mentesnek kell lenniük az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett bázis anyanövényről, illetve bázis szaporítóanyagról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Az I. melléklet B. részében felsorolt károsítókkal fertőzött bázis anyanövények vagy bázis szaporítóanyagok százalékos aránya nem haladhatja meg az ugyanott meghatározott tűrésszinteket. Az érintett bázis anyanövényekről vagy bázis szaporítóanyagokról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy megfelelnek az említett szinteknek. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító mintát vesz az érintett bázis anyanövényből vagy bázis szaporítóanyagból, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a bázis anyanövényre vagy a bázis szaporítóanyagra vonatkozó vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést a IV. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében meghatározottaknak megfelelően hajtja végre.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés céljára az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, az illetékes hivatalos szerv a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazza. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a mintákat az illetékes hivatalos szerv által hivatalosan elfogadott laboratóriumokhoz továbbítja.

(4)   Az (1) bekezdés krioprezerváció során nem alkalmazandó a bázis anyanövényekre és a bázis szaporítóanyagokra.

17. cikk

A talajra vonatkozó követelmények

(1)   A bázis anyanövények és a bázis szaporítóanyagok kizárólag olyan talajban termeszthetők, amely mentes valamennyi, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól. Az ilyen vírushordozó károsítóktól való mentességet mintavétel és tesztelés útján kell megállapítani.

A mintavételt az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

A mintavételt és a tesztelést az érintett bázis anyanövények, illetve bázis szaporítóanyagok elültetése előtt kell végrehajtani, és amennyiben felmerül az első albekezdésben említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során meg kell ismételni.

A mintavételt és a tesztelést az éghajlati viszonyoknak és a III. mellékletben felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, azokban az esetekben, amikor a szóban forgó károsítók relevánsak az érintett bázis anyanövények, illetve bázis szaporítóanyagok szempontjából.

(2)   Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés azokban az esetekben, amikor az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan növényeket, amelyek a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók gazdanövényei, és amennyiben nem merül fel kétség azt illetően, hogy a releváns károsítók nincsenek jelen az adott talajban.

Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés, amennyiben az illetékes hivatalos szerv hivatalos vizsgálat útján megállapítja, hogy a talaj mentes minden, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés esetében az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

18. cikk

A bázis anyanövények és a bázis szaporítóanyagok fenntartására vonatkozó követelmények

(1)   A bázis anyanövényeket és a bázis szaporítóanyagokat olyan földterületeken kell fenntartani, amelyek el vannak szigetelve a légbeli vektorok vagy a gyökerekkel való érintkezés által előidézett fertőzés, a gépek vagy az oltáshoz használt eszközök révén bekövetkező keresztfertőzés potenciális forrásaitól és bármely egyéb lehetséges fertőzésforrástól.

(2)   Az (1) bekezdésben említett földterületeken alkalmazandó izolációs távolságot a regionális körülmények, a szaporítóanyag-típus, a károsítóknak az érintett területen való jelenléte és az illetékes hivatalos szerv által hivatalos vizsgálat útján megállapított kapcsolódó kockázatok függvényében kell meghatározni.

19. cikk

A felszaporításra vonatkozó feltételek

(1)   A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint, prebázis szaporítóanyagból termesztett bázis anyanövények több generáción keresztül felszaporíthatók a bázis anyanövények szükséges számban történő előállítása céljából. A bázis anyanövényeket a 13. cikknek megfelelően, illetve a 14. cikk szerinti mikroszaporítás útján kell felszaporítani. A generációk legnagyobb megengedett számát és a bázis anyanövények élettartamának megengedett felső határát az adott nemzetségek vagy fajok tekintetében az V. melléklet határozza meg.

(2)   Amennyiben engedélyezett a bázis anyanövények több generáción át történő szaporítása, valamennyi, az elsőt követő generáció bármely korábbi generációból előállítható.

(3)   A különböző generációkhoz tartozó szaporítóanyagokat egymástól elkülönítve kell tartani.

3. SZAKASZ

A certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

20. cikk

A certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok tanúsítására vonatkozó követelmények

(1)   Az anyanövénytől eltérő szaporítóanyagokat és az ültetési anyagokat kérésre hivatalosan certifikált (tanúsított) szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben a szóban forgó szaporító- és ültetési anyagok megfelelnek a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(2)   A szaporító- és az ültetési anyagokat certifikált (tanúsított) anyanövényből kell szaporítani.

A certifikált (tanúsított) anyanövény megfelel a következő követelmények valamelyikének:

a)	prebázis szaporítóanyagból termesztették;

b)	bázis szaporítóanyagból termesztették.

(3)   A szaporító- és az ültetési anyagok megfelelnek a 7. cikkben, a 8. cikk (6) bekezdésében, valamint a 12., a 21. és a 22. cikkben meghatározott követelményeknek.

(4)   A szaporító- és az ültetési anyagok megfelelnek a 21. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szaporító- és az ültetési anyagokat olyan certifikált (tanúsított) anyanövényből kell szaporítani, amely megfelel a talajra vonatkozóan a 22. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyokat kérésre hivatalosan certifikált (tanúsított) szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben megfelelnek a fajuk leírásának, a 8. cikk (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, valamint a 12., a 21. és a 22. cikkben foglalt kiegészítő követelményeknek.

(6)   E szakasz alkalmazásában a (3) és az (5) bekezdésben említett rendelkezésekben szereplő, prebázis anyanövényekre vonatkozó hivatkozásokat certifikált (tanúsított) anyanövényekre vonatkozó hivatkozásként, a prebázis szaporítóanyagokra való hivatkozásokat pedig certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokra való hivatkozásként kell értelmezni.

(7)   Ha valamely certifikált (tanúsított) anyanövény vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyag már nem felel meg a 7. cikkben, a 8. cikk (6) bekezdésében, valamint a 12., a 21. és a 22. cikkben foglalt követelményeknek, a szállító eltávolítja a többi certifikált (tanúsított) anyanövény és certifikált (tanúsított) szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag felhasználható C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel a 4. szakaszban meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett anyanövény vagy szaporítóanyag eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

(8)   Ha valamely, meghatározott fajtához nem tartozó alany olyan certifikált (tanúsított) anyanövény vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyag, amely már nem felel meg a 8. cikk (6) bekezdésében, valamint a 12., a 21. és a 22. cikkben foglalt követelményeknek, a szállító eltávolítja a többi certifikált (tanúsított) anyanövény és certifikált (tanúsított) szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag felhasználható C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel a 4. szakaszban meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett alany eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az alany ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

21. cikk

Az egészségi állapotra vonatkozó követelmények

(1)   A certifikált (tanúsított) anyanövényeknek és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagoknak mentesnek kell lenniük az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett certifikált (tanúsított) anyanövényről, illetve certifikált (tanúsított) szaporítóanyagról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Az I. melléklet B. részében felsorolt károsítókkal fertőzött certifikált (tanúsított) anyanövények vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok százalékos aránya nem haladhatja meg az ugyanott meghatározott tűrésszinteket. Az érintett certifikált (tanúsított) anyanövényekről vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy megfelelnek az említett szinteknek. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító mintát vesz az érintett certifikált (tanúsított) anyanövényből vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagból, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a certifikált (tanúsított) anyanövényre vagy a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagra vonatkozó vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést a IV. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében meghatározottaknak megfelelően hajtja végre.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés céljára az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, az illetékes hivatalos szerv a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazza. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a mintákat az illetékes hivatalos szerv által hivatalosan elfogadott laboratóriumokhoz továbbítja.

(4)   Az (1) bekezdés krioprezerváció során nem alkalmazandó a certifikált (tanúsított) anyanövényekre és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokra.

22. cikk

A talajra vonatkozó követelmények

(1)   A certifikált (tanúsított) anyanövények kizárólag olyan talajban termeszthetők, amely mentes valamennyi, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól. Az ilyen vírushordozó károsítóktól való mentességet mintavétel és tesztelés útján kell megállapítani.

A mintavételt az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

A mintavételt és a tesztelést az érintett certifikált (tanúsított) anyanövények elültetése előtt kell végrehajtani, és amennyiben felmerül az első albekezdésben említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során meg kell ismételni.

A mintavételt és a tesztelést az éghajlati viszonyoknak és a III. mellékletben felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, azokban az esetekben, amikor a szóban forgó károsítók relevánsak az érintett certifikált (tanúsított) anyanövények, illetve certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok szempontjából.

(2)   Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés azokban az esetekben, amikor az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan növényeket, amelyek a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók gazdanövényei, és amennyiben nem merül fel kétség azt illetően, hogy a releváns károsítók nincsenek jelen az adott talajban.

Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés, amennyiben az illetékes hivatalos szerv hivatalos vizsgálat útján megállapítja, hogy a talaj mentes minden, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól.

Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés a certifikált (tanúsított) ültetési anyagok esetében.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés esetében az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

4. SZAKASZ

A C.A.C. szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

23. cikk

A meghatározott fajtához nem tartozó alanyoktól eltérő C.A.C. szaporítóanyagokra vonatkozó feltételek

(1)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyoktól eltérő C.A.C. szaporítóanyag kizárólag akkor forgalmazható, ha megállapítást nyert, hogy megfelel a következő követelményeknek:

a)	a szállító által feljegyzett azonosított szaporítóanyag-forrásból szaporították;

b)	a 25. cikkel összhangban megfelel a fajtaleírásnak;

c)	megfelel a 26. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

d)	megfelel a 27. cikkben a hibákra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdésnek való megfelelésre irányuló intézkedéseket a szállító hajtja végre.

(3)   Amennyiben a C.A.C. szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdésnek, a szállító végrehajtja az alábbi intézkedések valamelyikét:

a)	eltávolítja az érintett szaporítóanyagot a többi C.A.C. szaporítóanyag közeléből; vagy

b)	megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett szaporítóanyag ismét megfeleljen a szóban forgó követelményeknek.

24. cikk

A C.A.C. szaporítóanyagokra vonatkozó feltételek meghatározott fajtához nem tartozó alanyok esetében

(1)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok esetében a C.A.C. szaporítóanyagnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)	megfelel a faja leírásának;

b)	megfelel a 26. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

c)	megfelel a 27. cikkben a hibákra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelésre irányuló intézkedéseket a szállító hajtja végre.

(3)   Amennyiben a C.A.C. szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a szállító végrehajtja az alábbi intézkedések valamelyikét:

a)	eltávolítja az érintett szaporítóanyagot a többi C.A.C. szaporítóanyag közeléből; vagy

b)	megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett szaporítóanyag ismét megfeleljen a szóban forgó követelményeknek.

25. cikk

A fajtaleírásnak való megfelelés

(1)   A C.A.C. szaporítóanyag fajtaleírásnak való megfelelését a fajtára jellemző tulajdonságok kifejeződésének megfigyelése útján kell megállapítani. Az említett megfigyelés a következő elemek valamelyikén alapul:

a)	a 2014/97/EU végrehajtási irányelvnek megfelelően nyilvántartásba vett fajták és a növényfajta-oltalom által jogilag védett fajták esetében a hivatalos fajtaleírás; vagy

b)	a tagállamok valamelyikében történő nyilvántartásba vétel iránt a 2014/97/EU végrehajtási irányelvnek megfelelően benyújtott kérelem tárgyát képező fajták esetében a szóban forgó kérelemhez mellékelt leírás;

c)	a növényfajta-oltalom iránti kérelemhez mellékelt leírás;

d)	a 2008/90/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdése c) pontjának iii. alpontja szerint hivatalosan elismert fajtaleírás.

(2)   A C.A.C. szaporítóanyag fajtaleírásnak való megfelelését rendszeresen ellenőrizni kell a fajtára jellemző tulajdonságok kifejeződésének az érintett C.A.C. szaporítóanyag vonatkozásában való megfigyelése útján.

26. cikk

Az egészségi állapotra vonatkozó követelmények

(1)   A C.A.C. szaporítóanyagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett C.A.C. szaporítóanyagról a szállító által a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy gyakorlatilag mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, a szállító mintát vesz az érintett C.A.C. szaporítóanyagból, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   A szállító a C.A.C. szaporítóanyagra vonatkozó vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést a IV. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében meghatározottaknak megfelelően hajtja végre.

(3)   Az (1) bekezdés krioprezerváció során nem alkalmazandó a C.A.C. szaporítóanyagokra.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a Citrus L., a Fortunella Swingle és a Poncirus Raf. fajokhoz tartozó C.A.C. szaporítóanyagoknaka következő követelményeknek is meg kell felelniük:

a)	a szaporítóanyagot azonosított szaporítóanyag-forrásból kell előállítani, és a szóban forgó szaporítóanyag-forrásról mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett fajok tekintetében a II. mellékletben felsorolt károsítóktól;

b)	a szaporítóanyagról vizuális vizsgálat, mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy a legutóbbi vegetációs időszak kezdete óta gyakorlatilag mentes az érintett fajok tekintetében a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

27. cikk

A hibákra vonatkozó követelmények

A C.A.C. szaporítóanyagokról vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy hibáktól gyakorlatilag mentesek. A sérülések, az elszíneződések, a hegszövetek és a kiszáradás hibáknak minősülnek, amennyiben kihatnak a minőségre és a szaporítóanyagként való hasznosíthatóságra.

3. FEJEZET

A SZAPORÍTÓ- ÉS AZ ÜLTETÉSI ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁVAL, ILLETVE SZAPORÍTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ SZÁLLÍTÓKRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

28. cikk

Az előállítási folyamat kritikus pontjainak azonosítására és megfigyelésére irányuló terv

A tagállamok biztosítják, hogy a szaporító- és az ültetési anyagok előállítása során a szállítók az előállítási folyamat kritikus pontjainak azonosítására és megfigyelésére irányuló, a releváns növénynemzetségeknek és -fajoknak megfelelő terv szerint járjanak el. A szóban forgó terv legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)	a növények elhelyezkedése és száma;

b)	a növények termesztésének ütemezése;

c)	szaporítási műveletek;

d)	csomagolási, tárolási és szállítási műveletek.

29. cikk

A megfigyelésre vonatkozó információk vizsgálati célból történő rendelkezésre tartása

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók a 2008/90/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint nyilvántartást vezessenek a kritikus pontok megfigyelésére vonatkozó információkról, és kérésre, vizsgálati célból rendelkezésre bocsássák azokat.

(2)   A nyilvántartott információknak az érintett szaporítóanyagok előállításától számítva legalább három éven keresztül rendelkezésre kell állniuk.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók a szabadföldi vizsgálatokra, a mintavételre és a tesztelésre vonatkozóan nyilvántartott adatokat mindaddig megőrizzék, amíg az érintett szaporító- és ültetési anyagok az ellenőrzésük alatt állnak, továbbá még legalább három éven át az adott szaporító- és ültetési anyagok kitermelésétől vagy forgalmazásától számítva.

4. FEJEZET

HIVATALOS VIZSGÁLATOK

30. cikk

A hivatalos vizsgálatokra vonatkozó általános követelmények

(1)   A hivatalos vizsgálatok vizuális ellenőrzésből és – adott esetben – mintavételből és tesztelésből állnak.

(2)   A hivatalos vizsgálatok során az illetékes hivatalos szerv különös figyelmet fordít a következőkre:

a)	az előállítási folyamat egyes kritikus pontjainak ellenőrzésére alkalmazott módszerek alkalmassága és a szállító általi tényleges használata;

b)	a szállító személyzetének a 2008/90/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében előírt tevékenységek végrehajtására való általános képessége.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hivatalos szervek feljegyzéseket készítsenek és vezessenek az általuk elvégzett valamennyi szabadföldi vizsgálat, mintavétel és tesztelés eredményeiről és időpontjáról.

5. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok legkésőbb 2016. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket 2017. január 1-jétől alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

32. cikk

Átmeneti intézkedések

A tagállamok 2022. december 31-ig engedélyezhetik az olyan, 2017. január 1-je előtt meglévő prebázis, bázis és certifikált (tanúsított) anyanövényekből, illetve olyan C.A.C. szaporítóanyagokból előállított szaporító- és ültetési anyagok területükön történő forgalmazását, amelyeket 2022. december 31. előtt hivatalosan tanúsítottak, illetve amelyek az említett időpontig megfelelnek a C.A.C. szaporítóanyaggá történő minősítésre vonatkozó feltételeknek. Az ilyen szaporító-, illetve ültetési anyagokat forgalmazásukkor a címkéjükön és a megfelelő dokumentumban az e cikkre való hivatkozás révén azonosítani kell.

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 93/48/EGK irányelv és a 93/64/EGK irányelv hatályát veszti.

34. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

35. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 267., 2008.10.8., 8. o.

(2)  A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(3)  A Bizottság 1993. június 23-i 93/48/EGK irányelve a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerinti gyümölcstermő növények szaporítóanyagaira, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növényekre vonatkozó feltételek jegyzékének kidolgozásáról (HL L 250., 1993.10.7., 1. o.).

(4)  A Bizottság 1993. július 5-i 93/64/EGK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló 92/34/EGK tanácsi irányelv alapján a szállítók és létesítmények felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási intézkedések meghatározásáról (HL L 250., 1993.10.7., 33. o.).

(5)  A Bizottság 2014. október 15-i 2014/97/EU végrehajtási irányelve a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek a szállítók és a fajták nyilvántartásba vétele, valamint a közös fajtajegyzék tekintetében történő végrehajtásáról (lásd e Hivatalos Lap 16. oldalát).

---

---

---

---

---

---