(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. május 14-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) közzétett értesítés útján dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Törökországból származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan, miután az Eurofer (a továbbiakban: panaszos) az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át kitevő gyártók nevében 2020. március 31-én panaszt nyújtott be.

(2)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék (a továbbiakban érintett termék) az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek, tekercsben vagy nem tekercsben (a „méretre vágott” termékeket és a „keskeny szalagot” is beleértve), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül. Ezek a termékek jelenleg a 7208 10 00, a 7208 25 00, a 7208 26 00, a 7208 27 00, a 7208 36 00, a 7208 37 00, a 7208 38 00, a 7208 39 00, a 7208 40 00, a 7208 52 10, a 7208 52 99, a 7208 53 10, a 7208 53 90, a 7208 54 00, a 7211 13 00, a 7211 14 00, a 7211 19 00, az ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), a 7225 30 90, az ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), a 7225 40 90, az ex 7226 19 10 (TARIC-kód: 7226191090), a 7226 91 91 és a 7226 91 99 KN-kódok alá tartoznak. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(3)

Nem tartoznak nyilvántartásba vételi kötelezettség alá a következők: i. a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékek; ii. a szerszámacél és a gyorsacél termékek; iii. a nem tekercsben kiszerelt, felületükön mintázás nélküli, 10 mm-nél nagyobb vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékek; valamint iv. a nem tekercsben lévő, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de 10 mm-t nem meghaladó vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékek.

(4)

2020. szeptember 17-én a panaszos az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket visszamenőleges hatállyal a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni.

(5)

A kérelemre válaszul a következő érdekelt felek nyújtottak be észrevételeket: a török kormány, a felhasználók konzorciuma (felhasználók), a Colakoglu és az Erdemir Groups és a Habas (exportáló gyártók), a Török Acélexportőrök Szövetsége (a továbbiakban: CIB) és a Török Acélgyártók Szövetsége (a továbbiakban: TCUD).

(6)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket – az alaprendeletben meghatározott összes feltétel teljesülése esetén – később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(7)

A panaszos azt állította, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák alapján a vizsgálat megindítását követően jelentős mértékben nőtt a behozatal, ami várhatóan komolyan rontaná a végleges vámok javító hatását. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a Törökországból származó dömping huzamos ideje zajlott, illetve az importőrnek tudomása volt vagy tudnia kellett volna a Törökországból származó dömpingről.

(8)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság megvizsgálta, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e az esetlegesen alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(9)

Ebben a szakaszban a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Törökországból érkező behozatala dömpingelt behozatal. A panasz elegendő bizonyítékot szolgáltatott a dömping alátámasztására, amely az így megállapított rendes érték és az érintett terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Összességében és az állítólag 4 %-tól 8 %-ig terjedő dömpingkülönbözeteket is figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékok az eljárás e szakaszában kellőképpen alátámasztották azt az állítást, hogy az exportáló gyártók dömpinget folytatnak.

(10)

A panasz továbbá elegendő bizonyítékot szolgáltatott az uniós gazdasági ágazatot ért állítólagos kárra vonatkozóan is, ideértve az uniós gazdasági ágazat fő teljesítménymutatóinak kedvezőtlen alakulását is.

(11)

Ezek az információk mind a panasz nem bizalmas változatában, mind az eljárás megindításáról szóló, 2020. május 14-én közzétett értesítésben szerepeltek. Minthogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tartalma az összes importőr számára nyilvánosan elérhető. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – hozzáféréssel rendelkeznek a panasz nem bizalmas változatához és az ügy nem bizalmas irataihoz. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök ily módon tudomást szereztek vagy szerezhettek volna a dömping fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról (3).

(12)

Az (5) preambulumbekezdésben említettek szerint több érdekelt fél nyújtott be észrevételeket a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel kapcsolatban. Ami az első kritériumot illeti, a török kormány, a Habas, a CIB, valamint a Colakoglu és az Erdemir csoport kiemelte, hogy a dömpingellenes vizsgálat puszta megindítása nem jelenti automatikusan azt, hogy ténylegesen dömpingre kerül sor, mivel egyes (egyes esetekben Törökországot érintő) vizsgálatok vámok kivetése nélkül zárulnak le. Az első kritérium esetében sokkal inkább csak „egyoldalú állításról” van szó. Így az importőrnek nem lehet tudomása olyan tényről („dömpingről”), amelyet a vizsgálat még nem állapított meg. A török kormány, a Habas és a CIB vitatta az Eurofer által a kérelemben szolgáltatott bizonyos további bizonyítékokat is, többek között azt az állítást, hogy egy török exportáló gyártó vezérigazgatója tudott a közelgő dömpingellenes vizsgálatról, valamint arról az információról, hogy az érintett termék behozatala harmadik országokban piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozik. Végül a TCUD megjegyezte, hogy a beadvány nem ismertette valósághűen az Eurofer egyes, az érintett termék török behozatalával szembeni dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos állításait. E tekintetben a TCUD azt állította, hogy az egyik vállalatot mentesítették az Egyesült Államok intézkedései alól az illetékes bíróság előtt indított jogorvoslati kérelmet követően, és hogy egy másik harmadik ország (Marokkó) egy WTO-vizsgálóbizottság határozatát követően megszüntette a Törökországgal szembeni dömpingellenes vámokat.

(13)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Bizottság a vizsgálat megkezdését és a tagállamok megfelelő időben történő értesítését követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra. Ebben az esetben a nyilvántartásba vétel fő célja annak lehetővé tétele, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ideiglenes intézkedések alkalmazását legfeljebb 90 nappal megelőzően visszamenőleges hatállyal ideiglenes intézkedéseket lehessen bevezetni. E rendelkezés fényében a Bizottság az ideiglenes vám kivetését követően már nem veheti nyilvántartásba a behozatalt.

(14)

Ha – amint azt néhány fél javasolta – a nyilvántartásba vétel csak azt követően lehetséges, hogy a vizsgálat során megállapították a dömping tényét, akkor arra értelemszerűen soha nem kerülhet sor az ideiglenes vámok kivetése előtt. Az ilyen megközelítés teljesen megfosztaná a regisztrációs eszközt a hatékony érvényesülésétől (4). A Bizottságnak ezért az ideiglenes vám bevezetése előtt döntenie kell arról, hogy nyilvántartásba veszi-e a behozatalt vagy sem. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy abban a szakaszban, amikor a panaszos benyújtotta a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, a rendelkezésre álló legjobb információk a panaszban szereplő információk voltak, amelyek alapján – az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően – a Bizottság megindította a dömpingellenes vizsgálatot, és amelyek a kárt okozó dömpinget valószínűsítő bizonyítékok meglétét jelezték. Ennek alapján a Bizottság – mint alaptalan – elutasította ezeket az állításokat. Ezen túlmenően e megállapítás fényében a Bizottságnak nem kellett értékelnie a török exportáló gyártók harmadik országokba irányuló behozatalával kapcsolatos, fent említett további bizonyítékokat és a kapcsolódó érveket.

(15)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel első feltétele teljesül.

(16)

A Bizottság ezt a kritériumot a Surveillance 2 adatbázisban az érintett termékre vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján elemezte. Annak értékelésére, hogy a vizsgálat megindítása óta történt-e további jelentős növekedés, a Bizottság először meghatározta az összehasonlítandó időszakokat. Egyrészt értékelte a Törökországból származó behozatalra vonatkozó adatokat a dömpingellenes vizsgálat megindítását követően (azaz attól az időponttól, amelytől kezdődően az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett a dömpingről) a legutóbbi időszakig, azaz a 2020. június-október közepéig. Másrészt a Bizottság kiszámította a vizsgálati időszak azonos időszakára (5) (2019. június–október közepe) vonatkozó török behozatalt, és a teljes vizsgálati időszakra vonatkozó havi átlagos behozatali volumeneket.

(17)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben az eljárás megindítását követő átlagos havi behozatali mennyiségek és a teljes vizsgálati időszak alatti átlagos havi török behozatali mennyiségek összehasonlítása nem elegendő annak megállapításához, hogy a piaci fejleményekre és az érintett terméket érintő, folyamatban lévő védintézkedésekből eredő készletfelhalmozási hatásra tekintettel jelentős mértékben nőtt-e a behozatal. A Bizottság ezért helyénvalónak tartotta, hogy a meghatározását a vizsgálat megindítása utáni átlagos havi behozatali mennyiségek és a vizsgálati időszak azonos időszaka közötti összehasonlításra alapozza annak érdekében, hogy jobban tükrözze a folyamatban lévő védintézkedések lehetséges hatását a Törökországból érkező behozatal alakulására (6). A vizsgálat megindítása utáni behozatali mennyiségeknek az előző év azonos időszaka alatti behozatali mennyiségekkel való összehasonlítása ezenkívül megfelelően figyelembe venné az esetleges szezonális hatásokat, ha vannak ilyenek (7).

(18)

Ami a védintézkedéseknek a török importforgalomra gyakorolt hatását illeti, a Bizottság megállapította, hogy a 2019-es év (a vizsgálati időszak) során az érintett termék Törökország általi behozatalát a védintézkedések működésének számos olyan kiigazítása befolyásolta, amely hatással volt a Törökországból származó export alakulására.

(19)

Először is, 2019 januárjában az érintett termék Törökország általi behozatalának messze legjobban teljesítő hónapja egybeesett az ideiglenes védintézkedések utolsó hónapjával. E tekintetben bizonytalanság volt a piacon a végleges intézkedések formáját illetően. A Bizottság megjegyezte, hogy az adott hónap végéig el nem adott vámmentes vámkontingens mennyisége nem került volna átvitelre a következő időszakra, azaz a vámmentes vámkontingens mennyisége „elveszett” volna. Hasonló, azaz az intézkedések új időszakát megelőző hónap(ok)ra vonatkozó helyzet alakult ki 2019 februárja és márciusa között. Másodszor, 2019 februárjában, áprilisában, júliusában és októberében új vámmentes vámkontingens-tételeket nyitottak meg. Az egyes acéltermékekre vonatkozó védintézkedések értelmében a vámkontingensek megnyitása általában azt eredményezte, hogy nagy mennyiségeket importáltak az egyes negyedévek korai szakaszában. Végül a Bizottság 2019 augusztusában az acélra vonatkozó védintézkedések első felülvizsgálata keretében bejelentette, hogy az érintett termék török behozatalára 30 %-os felső határt állapít meg az érintett termékkategória tekintetében rendelkezésre álló vámkontingenshez képest, ami a behozatal növekedéséhez is vezet a vámkontingens kezelésének ilyen változását megelőzően.

(20)

A Bizottság kiemelte továbbá, hogy a fenti események hatással voltak az importvolumen áramlására, amint azt a statisztikák is mutatják. Nevezetesen a január az első, a március a második és a szeptember pedig negyedik helyen áll a Törökország által 2019-ben havonta exportált volumenek tekintetében (amelyek néhány esetben lényegesen magasabbak voltak, mint az adott év bármely más hónapjában) (8). A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az acélra vonatkozó védintézkedések keretében hozott valamennyi szabályozási intézkedés jelentősen befolyásolta a piaci szereplők magatartását és az import éves alakulását.

(21)

A lényegesen rövidebb időszakban (június és október közepe között) fennálló helyzetet kevésbé érintették a vámkontingensek kezelésében bekövetkezett szabályozási változások. Így a Bizottság összehasonlította a 2020. június és október közepe közötti időszak havi átlagos török behozatali volumenét az előző év azonos időszakának, 2019-nek a havi átlagos behozatali volumenével.

(22)

Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a Törökországból származó behozatal havi átlagos volumene ebben az időszakban 6 %-kal nőtt.

Forrás: Surveillance 2 adatbázis

(23)

A Bizottság tovább vizsgálta a kiválasztott időszak és a vizsgálati időszak vonatkozó időszakának behozatali tendenciáit annak megállapítása érdekében, hogy a 6 %-os növekedés ebben az esetben a behozatal jelentős növekedését jelentette-e. A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy a Törökországból származó behozatal volumene elhanyagolható volt 2020 szeptember hónapban. A behozatalok ilyen kivételesen alacsony mennyisége nagyrészt annak a ténynek volt betudható, hogy az acélra vonatkozó védintézkedések értelmében Törökország abban a hónapban gyakorlatilag kimerítette az országspecifikus vámkontingensét az 1-es termékkategóriában (amelyhez az érintett termék tartozik) és ezért az érintett termékből jelentős mennyiséget csak 25 %-os vámmal exportálhatott volna (10). Ez a 2020. szeptemberi kivételesen alacsony behozatali volumen nagymértékben csökkentette a Bizottság által az összehasonlítás elvégzéséhez kiválasztott érintett időszak (2020. június-október közepe) havi átlagos behozatali volumenét. Ugyanakkor a Bizottság megjegyezte, hogy pontosan az előző év ugyanazon hónapjában, 2019 szeptemberében igen nagy volt a behozatal volumene, mivel 2019 októberében hatályba léptek a védintézkedések első felülvizsgálatát követő kiigazítások. Ezért ezt az eseményt megelőzően a török gyártók 2019 szeptemberében igen nagy mennyiségeket exportáltak.

(24)

Az előző preambulumbekezdésben foglalt megfontolások fényében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szeptemberi hónapokra, azaz 2019. szeptemberre, illetve a 2020. szeptemberre vonatkozó behozatal nem volt reprezentatív, és a behozatali szinteket is anélkül értékelte, hogy mindkét évben figyelembe vette volna ezt a hónapot. Ez az összehasonlítás megerősítette, hogy a vizsgálati időszak azonos hónapjaihoz képest a behozatali mennyiségek növekedése igen jelentős volt. Például a 2020. június–augusztusi időszakot és a 2019. év ugyanezen időszakát összehasonlítva a növekedés 44 %-os volt. A 2020. június–október közepét 2019 azonos időszakával összehasonlítva is jelentős, 49 %-os növekedés következne be, szeptember hónap nélkül. Ezeket figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal növekedése ebben az esetben jelentős.

(25)

E kritérium tekintetében a török kormány, a Habas, a CIB, a Colakoglu és az Erdemir csoport, valamint a melegen hengerelt, sík acél felhasználóinak konzorciuma vitatta a panaszos által annak értékelésére javasolt időszakot, hogy a behozatal jelentős mértékben növekedett-e. Ehelyett ezek a felek különböző időszakokat javasoltak az összehasonlítás elvégzésére, ami véleményük szerint azt bizonyítja, hogy ez a kritérium nem teljesült. A Habas és a melegen hengerelt, sík acél felhasználóinak konzorciuma azt állította, hogy ha a 2019. év azonos időszakait és a 2020. év első felét, azaz minden év első két negyedévét negyedévente összehasonlítanák, az a behozatal csökkenését mutatná. A CIB, a Colakoglu és az Erdemir csoport azzal érvelt, hogy az Eurofer által választott időszak, azaz 2020. június-július túl rövid volt, és így nem volt reprezentatív. A CIB és a melegen hengerelt, sík acél felhasználóinak konzorciuma továbbá azt állította, hogy a behozatal növekedésének okai mindazonáltal a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó uniós piaclezáró intézkedések lazításának következményei voltak, ami egybeesett az eljárás megindítását követő időszak korai szakaszaival. A CIB azzal érvelt, hogy a Bizottságnak össze kell hasonlítania a vizsgálat megindítását követő behozatal volumenét a vizsgálati időszak alatti behozatal volumenével. Ez a fél továbbá azzal érvelt, hogy Törökország behozatala 2020 januárja és májusa között folyamatos csökkenést mutatott volna, és hogy éppen 2020 június és július hónap folyamán nőtt volna, hogy visszatérjen a „szokásos szintre”. A CIB továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottságnak az állítólagos „karantén utáni” helyzet hatása miatt figyelmen kívül kell hagynia az eljárás megindítását követő 2020. júniusi adatokat. Ilyen esetben a vizsgálati időszak havi átlagával való összehasonlítás 12 %-os növekedést mutatna, amely nem „további jelentős növekedésnek”, hanem inkább „nagyon szerény” növekedésnek minősülhetne. A többi fél azt javasolta, annak bizonyítására, hogy esetleges csökkenés történt a behozatalban, értékeljék a 2017. és 2020. év közötti időszak első hét hónapja (január-július) behozatali tendenciáit, a 2017 és 2020 közötti időszak behozatali tendenciáit (évente) (11), a 2018. és 2019. év havi átlagát a 2020. január-július közötti időszak havi átlagával, a 2018. és a 2019. év január-július közötti időszakát a 2020. év ugyanazon időszakával, valamint a vizsgálati időszak havi átlagát a 2020. július hónap behozatali volumenével (12). A Colakoglu és az Erdemir csoport azt is kifogásolta, hogy a kérelem nem tartalmazott behozatali adatokat a vizsgálati időszak vége és a vizsgálat megindítása közötti időszakra vonatkozóan a kettő között eltelt idő ellenére.

(26)

A melegen hengerelt, sík acél felhasználóinak konzorciuma továbbá azt állította, hogy a nyilvántartásba vétel csökkentené a behozatal szintjét és ellátási hiányt okozna, ami veszélyeztetné egyes felhasználók Unióban működő termelő létesítményeinek működését. Ez állítólag megzavarná a piacot, és helyrehozhatatlan károkat okozna az érintett termék független felhasználóinak.

(27)

Az Eurofer nyilvántartásba vétel iránti kérelmére válaszoló valamennyi érdekelt fél egyetértett azzal, hogy az acélra vonatkozó védintézkedések Törökországra gyakorolt hatása miatt Törökország az elkövetkező hónapokban (azaz az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetését megelőző hónapokban) nem lesz képes tovább növelni exportját, és ezért a Bizottságnak figyelmen kívül kell hagynia a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet.

(28)

A felek által javasolt különböző időszakokat illetően a Bizottság a fenti 3.2. szakaszban kifejtett érvelésre és magyarázatokra hivatkozik. Mindazonáltal e tekintetben számos olyan állítás van, amely konkrét cáfolatot indokol. Először is a Bizottság megjegyzi, hogy bár általában összehasonlítja az eljárás megindítását követő időszak havi átlagos behozatali szintjét a vizsgálati időszak átlagos importszintjével, ez az összehasonlítás valószínűleg nem mindig megfelelő. Ebben az esetben a Bizottság megállapította és a fenti (16) – (20) preambulumbekezdésben megállapította és kifejtette, hogy tekintettel a vizsgált behozatal sajátos piaci körülményeire a 2019. év átlagos behozatalának használata nem a legmegfelelőbb összehasonlítási alap.

(29)

Másodszor, a Bizottság megjegyzi, hogy az egyik javaslat a dömpingellenes vizsgálat megindítását megelőző időszak tendenciáira hivatkozott. Ez összeegyeztethetetlen azzal a megállapítással, hogy a Törökországból származó dömpingről való tudomásszerzés az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételéből ered. Így a nyilvántartásba vétel iránti kérelem megalapozottságának értékelése során nem kell figyelembe venni az azon időpontot megelőző időszakból származó behozatal alakulását, amikor az importőr valószínűleg tudott a dömping fennállásáról.

(30)

Harmadszor, a Bizottság megjegyzi továbbá, hogy bár az Eurofer kérelme képezi az elemzés kiindulópontját, a Bizottságnak saját átfogó elemzést is el kell végeznie. Ehhez a Bizottság olyan adatokkal rendelkezik, amelyek az Eurofer által a kérelemben megadottnál újabb, (nevezetesen a 2020. év október közepéig) tartó időszakra vonatkoznak (13). Ezenkívül a Bizottság a fent kifejtett okok miatt szintén helyénvalóbbnak tartotta összehasonlítani ezeket az adatokat a vizsgálati időszak azonos időszakával.

(31)

A Bizottság tehát nem gondolja úgy, hogy a különböző javaslatok olyan kényszerítő okokat mutattak fel, amelyek a 3.2. szakaszban kifejtett érvelésnél alkalmasabbá tennék őket a behozatali tendenciák értékelésére. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(32)

A Bizottság a következő okokból nem értett egyet azzal az állítással, hogy a hatályban lévő védintézkedések miatt semmi esetre sem áll fenn a behozatal további jelentős növekedésének kockázata.

(33)

Először is a nyilvántartásba vétel nem érinti az ideiglenes dömpingellenes vámok visszamenőleges hatályú beszedésére vonatkozó határozatot. A vámok esetleges visszamenőleges hatályú beszedésével összefüggésben kell értékelni azt, hogy a védintézkedések megakadályozzák-e a behozatal növekedését az ideiglenes intézkedések bevezetéséig (14).

(34)

A Bizottság mindenesetre elismeri, hogy a védintézkedések által 2020. július 1-jétől bevezetett változások eredményeként Törökországra országspecifikus vámkontingenst vezettek be, amelynek negyedéves mennyiségeit az (EU) 2020/894 bizottsági rendelet (15) II. melléklete határozza meg. Akkor is, ha Törökország ezeket a mennyiségeket kimerítette, továbbra is folytathatja az Unióba irányuló kivitelt (16).

(35)

A Bizottság azonban nem ért egyet azzal, hogy ez a tény önmagában automatikusan megakadályozná a török behozatal jelentős növekedését az esetleges ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése előtt, ha arra sor kerül. Ez azért van így, mert az ideiglenes vámok legkésőbb 2021. január közepére történő kivetéséig két tétel vámmentes országspecifikus vámkontingenst szabadítanak fel Törökország számára (17). Továbbá az importvolumenek bármilyen esetleges összehasonlítása annak értékelése céljából, hogy a vámok visszamenőleges beszedése indokolt-e, kiterjedhet egy olyan időszakra is, amely megelőzi azt az időszakot, amikor Törökország a fenti (18)–(19) preambulumbekezdésben leírtak szerint országspecifikus vámkontingens hatálya alá került. Ezért ebben a szakaszban nincs bizonyíték arra, hogy az a teljes mennyiség, amelyet Törökország az ideiglenes dömpingellenes intézkedések esetleges bevezetéséig vámmentesen (és a 25 %-os vám alatt) exportálhat, nem minősülhet további jelentős növekedésnek. A Bizottság ebben az ügyben mindenképpen csak abban az esetben tud majd következtetést levonni, ha a folyamatban lévő vizsgálat végén végleges dömpingellenes vámokat vetettek ki.

(36)

A Bizottság ezért elutasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a bevezetett védintézkedések miatt ki kell zárni a behozatal további jelentős növekedését.

(37)

Végül a Bizottság megjegyzi, hogy a felhasználók konzorciuma által a nyilvántartásba vételnek az érintett termék szállítására és a független felhasználókra gyakorolt hatására vonatkozóan tett észrevétel nem tartozik azon jogi követelmények hatálya alá, amelyeket a behozatal nyilvántartásba vételekor értékelni kell. A Bizottság ezért az eljárás e szakaszában nem foglalkozik ezzel a kérdéssel.

(38)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság megállapította, hogy a nyilvántartásba vétel második feltétele is teljesült.

(39)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a tovább csökkenő áron érkező török behozatal folyamatos növekedése további kárt okozna.

(40)

A 3.2. szakaszban megállapítottak szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az érintett termék behozatalának jelentős mértékű növekedésére vonatkozóan.

(41)

Emellett bizonyított az érintett termék importárának csökkenő tendenciája is. E tekintetben a Törökországból az Unióba irányuló behozatal árai a 2020. június és október közepe közötti időszakban 2019 azonos időszakához képest átlagosan 13 %-kal, a vizsgálati időszak havi átlagához képest pedig 14 %-kal csökkentek.

Forrás: Surveillance 2 adatbázis

(42)

A behozatalnak az ügy megindítása után bekövetkező további növekedése miatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények (az exportáló gyártók árazási magatartásának) figyelembevételével – visszamenőleges hatályú alkalmazás hiányában valószínűsíthetően súlyosan romlana bármilyen végleges vám javító hatása.

(43)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel harmadik feltétele is teljesül.

(44)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalára vonatkozóan nyilvántartásbavételi kötelezettséget rendeljen el.

(45)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. A Bizottság meghallgathatja az érdekelt feleket, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(46)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján dömpingellenes vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszamenőleges hatállyal is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(47)

Egy esetleges jövőbeni kötelezettség a dömpingellenes vizsgálat megállapításaiból származna.

(48)

A dömpingellenes vizsgálat megindítását eredményező panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 4–8 %-ra, a kár megszüntetéséhez szükséges átlagos mérték pedig 10–25 % felettire tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összege az átlagos dömpingkülönbözet panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 8 %-ában került meghatározásra.

(49)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18) megfelelően fogja kezelni,