This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32017D1948
Council Implementing Decision (CFSP) 2017/1948 of 25 October 2017 implementing Decision 2014/450/CFSP concerning restrictive measures in view of the situation in Sudan
A Tanács (KKBP) 2017/1948 végrehajtási határozata (2017. október 25.) a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014/450/KKBP határozat végrehajtásáról
A Tanács (KKBP) 2017/1948 végrehajtási határozata (2017. október 25.) a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014/450/KKBP határozat végrehajtásáról
HL L 276., 2017.10.26, p. 60–61
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
26.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/60 |
A TANÁCS (KKBP) 2017/1948 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2017. október 25.)
a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014/450/KKBP határozat végrehajtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről és a 2011/423/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 10-i 2014/450/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 6. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2014. július 10-én elfogadta a 2014/450/KKBP határozatot. |
(2) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának az 1591 (2005) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága 2017. október 17-én egy, a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személy tekintetében naprakésszé tette az információkat. |
(3) |
A 2014/450/KKBP határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2014/450/KKBP határozat melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. október 25-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. MAASIKAS
(1) HL L 203., 2014.7.11., 106. o.
MELLÉKLET
Az ALNSIEM, Musa Hilal Abdallára vonatkozó bejegyzés helyébe az alábbi bejegyzés lép:
„2. |
ALNSIEM, Musa Hilal Abdalla Más néven: a) Sheikh Musa Hilal; b) Abd Allah; c) Abdallah; d) AlNasim; e) Al Nasim; f) AlNaseem; g) Al Naseem; h) AlNasseem; i) Al Nasseem Tisztsége: a) korábban a Szudáni Nemzetgyűlés Al-Waha kerületbeli tagja; b) korábban a Szövetségi Ügyek Minisztériumának különleges tanácsadója; c) a mahamid törzs főparancsnoka Észak-Dárfúrban Születési ideje: a) 1964. január 1.; b) 1959. Születési helye: Kutum Állampolgársága: Szudán Címe: a) Kabkabiya, Szudán; b) Kutum, Szudán (jelenleg Kabkabiya és Kutum városában él Észak-Dárfúrban, korábban Kartúmban tartózkodott). Útlevélszám: a) Diplomata útlevél száma: D014433, kiállítva 2013. február 21-én (Érvényessége lejárt 2015. február 21-én); b) Diplomata útlevél száma: D009889, kiállítva 2011. február 17-én (Érvényessége lejárt 2013. február 17-én). Azonosító adatok: Állampolgársági bizonyítvány száma: A0680623. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel dátuma:2006. április 25. Egyéb informácók: Weblink az INTERPOL–ENSZ Biztonsági Tanács szankciós adatlaphoz: https://www.interpol.int/en/notice/search/un/5795065 A szankcióbizottság által a jegyzékbe vétellel kapcsolatban nyújtott indokolás szöveges összefoglalásából származó információ: Alnsiem-et 2006. április 25-én vették jegyzékbe, az 1672 (2006) sz. ENSZ BT-határozat értelmében, a következő bejegyzéssel: „a jalul törzs főparancsnoka Észak-Dárfúrban”. A Human Rights Watch állítása szerint birtokukban van egy 2004. február 13-i feljegyzés egy észak-dárfúri önkormányzati hivatalból, amely „a helyi védelmi egységek” számára elrendelte, hogy „engedjék a Musa Hilal sejk parancsnoksága alá tartozó mudzsahedinek és önkéntesek tevékenységének végzését [Észak-Dárfúr] térségében, és biztosítsák azok alapvető szükségleteit.”2005. szeptember 28-án 400 arab milicista támadta meg a nyugat-dárfúri Aro Sharrow falut (és az ott található belső menekülttábort), valamint Acho és Gozmena falvakat. Meggyőződésünk szerint Musa Hilal az Aro Sharrow-i belső menekülttábor megtámadása során jelen is volt; a fiát a Szudáni Felszabadítási Hadsereg (SLA) Shareia elleni támadásakor megölték, így személyes vérbosszúban vett részt. Alapos indokkal feltételezhető, hogy főparancsnokként közvetlenül ő felelt ezekért a tettekért, és felelős a nemzetközi humanitárius jogot és emberi jogi normákat sértő cselekményekért és egyéb atrocitásokért.” |