TERVEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL FELÁLLÍTOTT VEGYES BIZOTTSÁG 201. SZ. HATÁROZATA

(…)

a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatások elfogadásáról

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásra (1) (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 12. cikkére,

mivel e megállapodás 2014. január 1-jén hatályba lépett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatásokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 289., 2013.10.31., 2. o.

MELLÉKLET

KÖZÖS IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁHOZ

Az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, 2014. január 1-jén hatályba lépett megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja, hogy kölcsönösség alapján megkönnyítse az Örmény Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadást a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.

A megállapodás kölcsönösség alapján kötelező jogokat és kötelezettségeket állapít meg az Örmény Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadási eljárások egyszerűsítése céljából.

A megállapodás 12. cikke alapján létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) által elfogadott ezen iránymutatások azt kívánják biztosítani, hogy az Unió tagállamainak (a továbbiakban: a tagállamok) diplomáciai és konzuli képviseleti megfelelően és harmonizált módon hajtsák végre a megállapodást. Ezek az iránymutatások nem képezik a megállapodás részét, ezért jogilag nem kötelező erejűek. Ugyanakkor határozottan ajánlott a diplomáciai és konzulátusi alkalmazottak számára, hogy a megállapodás végrehajtása során következetesen vegyék figyelembe az iránymutatásokat.

A cél az, hogy ezeket iránymutatásokat a vegyes bizottság a megállapodás végrehajtási tapasztalatainak fényében naprakésszé tegye.

A megállapodás folyamatos és harmonizált végrehajtása, valamint a vegyes bizottság eljárási szabályzatával való összhang biztosítása érdekében a felek megállapodtak arról, hogy a vegyes bizottság hivatalos ülései között nem hivatalosan tartják a kapcsolatot a sürgős ügyek elintézése érdekében. A vegyes bizottság soron következő ülésén részletes beszámolókat nyújtanak be az említett kérdésekről és a nem hivatalos kapcsolattartásról.

I.   ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

1.1.   Cél és hatály

A megállapodás 1. cikkének (1) bekezdése szerint:

A megállapodás minden, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező örmény állampolgárra vonatkozik, a lakóhelyük szerinti országtól függetlenül.

A megállapodás nem alkalmazandó az Örményország által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személyekre. Az uniós vízumpolitikai vívmányok szabályai vonatkoznak e személycsoportra.

2013. január 10-étől valamennyi uniós polgár és a schengeni társult államok valamennyi állampolgára mentesül a vízumkötelezettség alól, ha 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó időtartamra utazik Örményországba, vagy Örményország területén átutazik.

A megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése szerint:

1.2.   A megállapodás hatálya

A megállapodás 2. cikke szerint:

A megállapodás – a 10. cikkének sérelme nélkül – nem érinti a vízumkötelezettségről és a vízumkötelezettség alóli mentességről rendelkező meglévő szabályokat. Például az 539/2001/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy más személykategóriák között mentesítse a vízumkötelezettség alól a polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzetet.

Ebben az összefüggésben hozzá kell tenni, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (2) 21. cikke szerint minden schengeni tagállamnak el kell ismernie az egymás által kibocsátott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket egymás területén rövid távú tartózkodásra jogosító engedélyként. Minden schengeni tagállam elfogadja a schengeni társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat a belépéshez és rövid távú tartózkodáshoz, és fordítva.

A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: a Vízumkódex) alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott valamennyi kérdésre – mint például a vízumkérelem feldolgozására illetékességgel rendelkező, a schengeni tagállam meghatározására, a vízumkiadás megtagadásának okára, az elutasító határozat elleni fellebbezéshez való jogra, a vízumkérelmező személyes meghallgatásával kapcsolatos általános szabályokra, valamint a vízumkérelemmel kapcsolatos tájékoztatásra. Ezenfelül a schengeni szabályok (például a tagállamok területére való belépés megtagadása és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, stb.), illetve adott esetben a nemzeti jog (például az úti okmányok elismerése és a kiutasítási intézkedések, stb.) továbbra is alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekre is.

Még ha a megállapodásban rögzített feltételek teljesülnek is – például ha a 4. cikkben rögzített kategóriákra nézve az utazás célját igazoló dokumentumokat benyújtotta a vízum kérelmezője –, a vízum kibocsátása akkor is megtagadható, ha az 2016/399/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: a Schengeni határellenőrzési kódex) 6. cikkében lefektetett feltételek nem teljesülnek, vagyis az érintett személy nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki, az érintett személyt úgy tekintik, hogy a közrendet, belső biztonságot veszélyezteti stb.

A Vízumkódexben szereplő, a vízumkibocsátással kapcsolatos egyéb rugalmasságok továbbra is alkalmazandók. Például a legfeljebb öt évig érvényes, hosszú érvényességi idejű, többszöri belépésre jogosító vízumok a megállapodás 5. cikkében említett személyek kategóriáin kívüli más kategóriákra nézve is kiadhatók, ha a Vízumkódex 24. cikkében szereplő feltételek teljesülnek. Ugyanígy, a Vízumkódex 16. cikkének (5) és (6) bekezdésében szereplő, a vízumdíj elengedésére vagy csökkentésére vonatkozó rendelkezések szintén továbbra is alkalmazandók.

1.3.   A megállapodás hatálya alá tartozó vízumok típusai

A megállapodás 3. cikkének d) pontjának meghatározása szerint a „vízum”: „valamely tagállam által kiadott engedély a tagállamok területén való átutazáshoz vagy a tagállamok területére történő bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, a tagállamok területén való tervezett tartózkodás céljából”.

A megállapodás által biztosított könnyítések mind a tagállamok egész területére érvényes egységes vízumokra, mind pedig a korlátozott területi érvényességű vízumokra vonatkoznak.

1.4.   A vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamának kiszámítása

A 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) újra meghatározta a rövid távú tartózkodás fogalmát. A rövid távú tartózkodás jelenlegi meghatározása a következő: „bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás, figyelembe véve a megelőző 180 napos időszak minden egyes tartózkodási napját”. Ez a meghatározás 2013. október 18-án lépett hatályba és szerepel a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben.

A beutazás napja a tagállamok területén való tartózkodás első napja, a kiutazás napja pedig a tagállamok területén való tartózkodás utolsó napja. A „bármely” kifejezés a „folyamatosan aktualizált” 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal, azaz a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekint vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a 180 naponkénti 90 napra vonatkozó követelmény. A tagállam területéről való, megszakítás nélküli 90 napos távollét esetén tehát újabb, legfeljebb 90 napos tartózkodásra van lehetőség.

A rövid távú tartózkodás alábbi címen található online kalkulátorával kiszámíthatja, hogy az új szabályok alapján mennyi ideig tartózkodhat. http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/border-crossing/index_en.htm.

A jelenlegi meghatározás alapján példák a tartózkodás kiszámítására:

Egy 1 évre szóló (2014. április 18. – 2015. április 18.), többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező személy 2014. április 19-én utazik be első ízben három napos tartózkodás céljából. Ezt követően az említett személy 2014. június 18-án ismét beutazik 86 napos tartózkodás céljából. Mi a helyzet a konkrét dátumokkal? Mikor utazhat be ismét az említett személy?

2014. szeptember 11-én: Az utolsó 180 nap (2014. március 16. – 2014. szeptember 11.) során az említett személy három napot (2014. április 19–21.) plusz 86 napot (2014. június 18 – 2014. szeptember 11.) tartózkodott = 89 nap = nem került sor a tartózkodási idő túllépésére. A személy még egy napot tartózkodhat a tagállamok területén.

2014. október 16-tól: Az említett személy beutazhat további három napos tartózkodás céljából. 2014. október 16-án a 2014. április 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. október 17-én a 2014. április 20-i tartózkodás irrelevánssá válik (mivel kívül esik a 180 napos időszakon; stb.).

2014. december 15-étől: az említett személy beutazhat további 86 napos tartózkodás céljából (2014. december 15-én a 2014. június 18-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. december 16-án a 2014. június 19-i tartózkodás irrelevánssá válik stb.).

1.5.   A schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamokat, az Unió közös vízumpolitikájában részt nem vevő tagállamokat és a társult országokat illető helyzet

Az Unióhoz 2004-ben (Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia), 2007-ben (Bulgária és Románia) és 2013-ban (Horvátország) csatlakozott tagállamokra nézve hatálybalépésétől kezdve kötelező ez a megállapodás.

A schengeni vívmányokat Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia nem hajtotta még végre teljeskörűen. Ezek az országok továbbra is saját területükre korlátozott érvényességű nemzeti vízumokat bocsátanak ki. Onnantól kezdődően, hogy teljeskörűen végrehajtják a schengeni vívmányokat, az említett tagállamok teljeskörűen alkalmazni fogják a megállapodást.

A nemzeti jog változatlanul minden, a megállapodás által nem fedezett kérdésre alkalmazandó a schengeni vívmányok e tagállamok által történő teljes körű végrehajtásáig. Az említett időponttól kezdve a megállapodás által nem szabályozott kérdésekre a schengeni szabályok és/vagy a nemzeti szabályok alkalmazandók.

Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia felhatalmazást kapott arra, hogy a saját területén való rövid távú tartózkodáshoz elismerje a schengeni tagállamok és társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat (6).

A megállapodás nem vonatkozik Dániára, Írországra és az Egyesült Királyságra, de közös nyilatkozatokat tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy e tagállamok kétoldalú vízumkönnyítési megállapodásokat kössenek Örményországgal.

Bár schengeni társult országok, a megállapodás nem kötelező Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra nézve. Ugyanakkor közös nyilatkozatot tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy az említett schengeni társult országok késedelem nélkül a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátásának megkönnyítéséről szóló kétoldalú megállapodásokat kössenek Örményországgal.

1.6.   A megállapodás és a kétoldalú megállapodások

A megállapodás 13. cikke szerint:

A megállapodás hatálybalépésének napjától a tagállamok és az Örményország közötti hatályos kétoldalú megállapodásoknak a vízumkönnyítési megállapodás által szabályozott kérdésekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók. Az uniós joggal összhangban a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a kétoldalú megállapodásaik és a megállapodás rendelkezései közötti összeegyeztethetetlenségek megszüntetése érdekében.

Ha egy tagállam olyan kétoldalú megállapodást kötött vagy intézkedést fogadott el Örményországgal, amely az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekre vonatkozik, az ilyen megállapodás vagy intézkedés a megállapodás hatálybalépését követően továbbra is alkalmazandó.

II.   KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

2.1.   Azok az új szabályok, amelyek minden vízumkérelmezőre vonatkoznak

Emlékeztetni kell arra, hogy a vízumdíjakra vonatkozó alább említett könnyítések, a vízumkérelmek feldolgozási eljárásának időtartama, az elveszett vagy ellopott okmányok esetében a távozás, valamint a vízum kivételes körülmények között történő meghosszabbítása minden örmény vízumkérelmezőre és vízummal rendelkező személyre vonatkozik, ideértve a turistákat is.

2.1.1.   A vízumkérelmek feldolgozásának díja

A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése szerint:

A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vízumkérelmek feldolgozásának díja 35 EUR. Ez a díj alkalmazandó minden örmény vízumkérelmezőre (ideértve a turistákat is), és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat érinti, a belépések számától függetlenül.

A megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése szerint: (Megjegyzés: minden végrehajtó intézkedés kövesse a kategóriát):

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek igazolást kell benyújtaniuk arról, hogy nyugdíjasok, például nyugdíjas kiskönyvet vagy a nyugdíj kézhezvételének igazolását. A díjmentesség nem indokolt olyan esetekben, amikor az utazás célja díjazással járó tevékenység.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek igazolást kell benyújtaniuk életkorukra vonatkozóan.

A regionális kormányok tagjai területi közigazgatások tagjaiként értendők, azaz a régiók (marzpet) kormányzói és helyetteseik, valamint Jereván polgármestere és helyettese. Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek be kell nyújtaniuk az örmény hatóságok pozíciójukra vonatkozóan kiállított igazolását.

A díj alóli mentességhez bizonyítékot kell szolgáltatni arra nézve, hogy mindkét vízumkérelmező e kategóriába esik. Fogyatékosság esetén a vízumkérelmezőknek kivonatot kell felmutatniuk a fogyatékosságot tanúsító orvosi igazolásból. Amennyiben a vízumkérelmezők fogyatékossága nyilvánvaló (vak személyek, végtaghiány), elegendő a vizuális felismerés a konzulátus vízumirodájában.

Indokolt esetekben a fogyatékossággal élő személy képviselője vagy gyámja is benyújthatja a vízumkérelmet.

„e)	a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó örmény állampolgárok vagy pedig az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó uniós polgárok közeli hozzátartozói – házastársai, gyermekei (beleértve az örökbefogadottakat is), szülei (beleértve a gyámot is), nagyszülei és unokái;

f)

hivatalos küldöttségek azon tagjai, ideértve az állandó tagokat is, akik Örményországnak címzett hivatalos meghívást követően várhatóan rendszeresen részt vesznek valamely tagállam területén tárgyalásokon, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken;

g)	tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramokat, valamint egyéb iskolával kapcsolatos tevékenységeket – utazó tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérő tanárok;

h)	újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet;”.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek olyan bizonyítékot kell bemutatniuk, amely igazolja, hogy újságírói szakmai vagy média szervezetek tagjai;

A szurkolók nem számítanak kísérő személyeknek.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek bizonyítékot kell felmutatniuk arra vonatkozóan, hogy civil társadalmi szervezetek vagy nonprofit szervezetek tagjai.

„k)	tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek;

l)

olyan személyek, akik dokumentumokkal igazolják humanitárius okokból történő utazásuk szükségességét, beleértve a sürgős egészségügyi ellátásban való részesülést és az ilyen személyt kísérő személyt, a közeli hozzátartozó temetésén való részvételt vagy súlyosan beteg közeli hozzátartozó meglátogatását”.

A személyek említett kategóriái díjmentességben részesülnek. Ezenfelül, a Vízumkódex 16. cikkének (4) bekezdése szerint a személyek alábbi kategóriái is mentesülnek a vízumdíj alól:

—	a tudományos kutatás céljával az Európai Unión belül utazó, harmadik országbeli kutatók, a 2005/761/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (7) megfogalmazottak szerint;

—	a nonprofit szervezetek azon 25 éves, vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt.

A Vízumkódex 16. cikkének (6) bekezdése szerint:

A Vízumkódex 16. cikkének (7) bekezdése szerint a vízumdíjat euróban, azon harmadik ország nemzeti pénznemében vagy az érintett harmadik országban általánosan használt pénznemben fogják felszámítani, ahol a kérelmet benyújtották, és a vízumdíj nem téríthető vissza, kivéve az olyan eseteket, amikor a kérelem nem befogadható vagy ha a konzulátus nem illetékes.

Az olyan eltérések elkerülése érdekében, amelyek vízum-shoppinghoz vezethetnek, a tagállamok örményországi diplomáciai, illetve konzuli képviseleteinek biztosítaniuk kell, hogy hasonló vízumdíjat alkalmaznak minden örmény vízumkérelmező esetében, amennyiben a díjat külföldi pénznemben számítják fel.

Az örmény vízumkérelmezők elismervényt kapnak a megfizetett vízumdíjról, a Vízumkódex 16. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

A megállapodás 6. cikkének (3) bekezdése szerint:

A külső szolgáltatókkal való együttműködés módozatai tekintetében a Vízumkódex 43. cikke részletes információkat nyújt a feladatokat illetően.

2.1.2.   A vízumkérelmek elbírálásának határideje

A megállapodás 7. cikke szerint:

A vízumkérelemről főszabály szerint az elfogadható vízumkérelem benyújtásának napjától számított 10 naptári napon belül döntenek.

Ez az időszak egyes esetekben 30 naptári napra meghosszabbítható, különösen amikor a kérelem további alapos vizsgálata szükséges, vagy képviselet esetében amikor a képviselt tagállam hatóságaival konzultálnak.

Mindezen határidők kezdete a kérelem hiánytalanságához kötött, vagyis a vízumkérelem és az igazoló dokumentumok kézhezvételének napjától indul.

Általános elvként a tagállamok olyan diplomáciai és konzuli képviseletei esetében, ahol időpont-egyeztetési rendszer van, az időpontkéréshez szükséges várakozási idő nem számít bele a feldolgozási időbe. E kérdésre, valamint a vízumkérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb gyakorlati előírásokra a Vízumkódex 9. cikkében szereplő általános szabályok alkalmazandók.

A megállapodás 7. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint, ha a vízumkérelem benyújtásához személyes megjelenés szükséges, erre főszabály szerint az időpontkérés időpontjától számított két héten belül kerül sor”.

„Igazoltan sürgős esetben” (amikor a vízumkérelmező általa előre nem látható okból nem tudott volna korábban vízumot kérni), „a konzulátus lehetővé teheti a kérelmezők számára, hogy személyes meghallgatás nélkül is benyújthassák kérelmüket, vagy a meghallgatást azonnal meg kell tartania”.

A személyes megjelenés időpontjának kitűzésekor figyelembe kell venni a vízumkérelmező állítása szerinti esetleges sürgősséget. A megállapodás 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti, a vízumkérelemről szóló döntéshozatal idejének csökkentéséről szóló határozatot a konzuli tisztviselő hozza meg.

2.1.3.   A vízum meghosszabbítása kivételes körülmények miatt

A megállapodás 9. cikke szerint:

Ami a vízum érvényességi idejének indokolt személyes indokok esetén történő meghosszabbítását illeti, ha a vízumbirtokos a vízumbélyegen megjelölt dátumig nem képes elhagyni a tagállam területét, a Vízumkódex 33. cikkének rendelkezései alkalmazandóak, amennyiben azok összeegyeztethetők a megállapodással. Ugyanakkor a megállapodás értelmében a vízum vis maior vagy humanitárius okok miatti meghosszabbítása ingyenes.

2.2.   Az egyes vízumkérelmezői kategóriákra vonatkozó szabályok

2.2.1.   Az utazás célját igazoló dokumentumok

A megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében felsorolt személykategóriákra nézve kizárólag a feltüntetett, az utazás célját igazoló dokumentumok megléte szükséges. Ahogy az a megállapodás 4. cikk (3) bekezdésében is szerepel, nem szükséges az utazás céljára nézve más igazolás, meghívó vagy jogosultság. Ez ugyanakkor nem jelent mentesülést a vízumkérelem benyújtása vagy – például a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet meglétét – igazoló dokumentumok bemutatása céljából való személyes megjelenésre vonatkozó kötelezettség alól.

Ha egyedi esetekben kétség merül fel az utazás célját igazoló dokumentum hitelességét illetően, a Vízumkódex 21. cikkének (8) bekezdése alapján a vízumkérelmezőt be lehet hívni további részletes elbeszélgetésre a nagykövetségre és/vagy a konzulátusra, ahol az adott kérelmező a látogatás valós céljával vagy visszatérési szándékával kapcsolatosan kikérdezhető. Az ilyen egyedi esetekben a vízumkérelmező további dokumentumokat nyújthat be, illetve a konzuli tisztviselő kivételesen erre kérheti. A vegyes bizottság ezt a kérdést szorosan figyelemmel fogja követni.

A személyeknek a megállapodás 4. cikk (1) bekezdésében nem említett kategóriáira, például a turistákra vonatkozóan továbbra is az általános szabályok alkalmazandók az utazás célját igazoló dokumentumokra nézve. Ugyanez vonatkozik a 18 év alatti gyermekek utazásához való szülői hozzájárulásra vonatkozó dokumentumokra.

A megállapodásban nem szabályozott kérdésekre – így például az úti okmányok elismerésére, a visszatérés biztosítékaira, valamint a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítására – a schengeni szabályok és a nemzeti jog alkalmazandó.

Főszabály szerint a megállapodás 4. cikk (1) bekezdése által előírt okmány eredeti példányát a vízumkérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. Ugyanakkor a konzulátus az okmány faxmásolata alapján is megkezdheti a vízumkérelem feldolgozását. Mindazonáltal a konzulátus az első vízumkérelem esetén kérheti, és kétség esetén egyedi esetekben be is kéri az eredeti okmányt.

A megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése szerint:

A megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szabályozza az örmény közeli hozzátartozók tagállamokba történő utazásait a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó örmény állampolgárok vagy az Unió azon polgárainak meglátogatása céljából, akik a saját tagállamuk területén élnek.

A meghívó személy aláírásának eredetiségét a lakóhely szerinti ország nemzeti jogszabályainak megfelelően az illetékes hatóságnak kell igazolnia. Az illetékes hatóságoknak érvényesíteniük kell a meghívót. Az Örmény Köztársaság által a tagállamokba küldött diplomaták, technikai és igazgatási személyzet és egyéb tisztviselők esetében az aláírás hitelességét a diplomáciai képviselet vagy konzulátus vezetője által küldött levél vagy kibocsátott note verbale útján erősítik meg.

Az illetékes hatóság által kibocsátott levélben fel kell tüntetni a vízumkérelmező nevét, ami megerősíti, hogy az adott személy a hivatalos értekezlet céljából a másik fél területére utazó küldöttség tagja. A vízumkérelmező nevét nem szükséges feltüntetni az értekezleten való részvételre szóló hivatalos meghívóban, de szükséges lehet, ha a hivatalos meghívót egy adott személynek címezték.

Ez a rendelkezés a hivatalos küldöttség minden tagjára vonatkozik, függetlenül a birtokukban lévő útlevél típusától.

Diákigazolványt csak akkor fogadnak el az utazás céljának igazolására, ha azt a fogadó egyetem, főiskola vagy iskola állította ki, ahol a tanulmányokra vagy oktatási képzésre sor fog kerülni.

Benyújtják az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentumát, amely megerősíti a három elemet (az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségessége és a kísérő személyek szükségessége, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet, pl. az előlegfizetés igazolása).

A szabadúszó újságírók és asszisztenseik nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Be kell nyújtani az annak igazolására szolgáló tanúsítványt vagy egyéb dokumentumot, hogy a vízumkérelmező hivatásos újságíró vagy újságírót szakmai minőségben kísérő személy, valamint az érintett személy munkáltatója által kiállított eredeti dokumentumot arról, hogy az utazás célja újságírói tevékenység folytatása, illetve ilyen tevékenységhez való segítségnyújtás.

Örményországban számos olyan szakmai szervezet létezik, amelyek újságírók vagy újságírót szakmai minőségben kísérő személyek érdekeit képviselik, és olyan tanúsítványt tudnak kiállítani, amely igazolja, hogy egy adott személy hivatásos újságíró vagy egy konkrét területen szakmai minőségben őt kísérő személy. E szervezetek létezésének ellenőrzése céljából a konzulátusok lekérdezhetik a www.e-register.am weboldalt. A konzulátusok elfogadhatják a kérelmező munkáltatójának igazolását.

A nemzetközi sportesemények esetében a kísérő személyek az eseményen szakmai minőségben résztvevőkre korlátozódik: edzők, masszőrök, menedzserek, orvosi stáb és a sportklub vezetője. Következésképpen a szurkolók nem számítanak kísérő személyeknek.

Az üzleti szervezetek létezésének ellenőrzése céljából a konzulátusok lekérdezhetik a www.e-register.am weboldalt.

„h)	nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy más hasonló eseményeken részt vevő szabad foglalkozásúak esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme, amely megerősíti az érintett személynek az eseményen való részvételét;

i)

a civil társadalmi szervezetek képviselőinek és az örmény közösség tagállamokban bejegyzett nonprofit szervezetei által meghívott személyeknek – beleértve csereprogramok vagy pánörmény és közösségi támogatási programok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme, annak igazolása, hogy a személy a civil társadalmi szervezetet képviseli, illetve pánörmény vagy közösségi támogatási tevékenységben vesz részt, valamint a nemzeti jogszabályokkal összhangban a hatóság által kiállított, az említett szervezet megfelelő nyilvántartásba való bejegyzését igazoló tanúsítvány;”.

Be kell mutatni egy, a civil társadalmi szervezettől származó dokumentumot, amely megerősíti, hogy a vízumkérelmező e szervezetet képviseli.

A civil társadalmi szervezet létrehozásáról szóló tanúsítvány kiadására illetékes örmény állami hatóság az igazságügyi minisztérium.

A jogi személyek állami nyilvántartása az a nyilvántartás, amelyben nyilvántartják a civil társadalmi szervezetek létrehozására vonatkozó tanúsítványokat. Az Igazságügyi Minisztérium kezeli a nem kormányzati szervezetek elektronikus adatbázisát, amely az Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el: https://www.e-register.am/

A megállapodás nem terjed ki maguknak a civil társadalmi szervezeteknek az egyes tagjaira.

Az írásbeli kérelmek hivatásos sofőrök számára történő biztosítása tekintetében illetékes örmény nemzeti fuvarozói szövetség az Örmény Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetsége.

A város vagy más település önkormányzati vezetője/polgármestere, aki az írásos kérelem kibocsátására jogosult, a csereprogram helyszínét biztosító fogadó város vagy település önkormányzati vezetője/polgármestere. Ez a kategória csak a hivatalos csereprogramot fedi le.

A megállapodás nem határozza meg, hogy a fent említett hivatalos dokumentumot mely hatóságoknak kell kibocsátani: azon országnak, ahol a sírhely található vagy a sírhelyet látogatni szándékozó személy tartózkodási helye szerinti országnak. El kell fogadni, hogy ilyen hivatalos dokumentumot bármely ország illetékes hatóságai kiadhatnak.

A sírhely létezését és megőrzését, valamint a vízumkérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentumot be kell mutatni.

A megállapodás nem teremt új felelősségi szabályokat az írásbeli kérelmeket kibocsátó természetes vagy jogi személyek vonatkozásában. Az ilyen kérelmek hamis kibocsátásának eseteire a vonatkozó uniós és/vagy nemzeti jog alkalmazandó.

2.2.2.   Többszöri belépésre jogosító vízumok kiadása

Abban az esetben, ha a vízumkérelmezőnek gyakran kell a tagállamok területére utaznia, több tartózkodásra lehet rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat kibocsátani, feltéve, hogy e látogatások teljes időtartama nem haladja meg a 90 napot egy 180 napos időszakon belül.

A megállapodás 5. cikke szerint:

Figyelembe véve e személykategóriák szakmai státuszát, illetve a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó örmény állampolgárokhoz vagy az állampolgársága szerinti tagállamban tartózkodó uniós polgárhoz fűződő családi kapcsolatát, indokolt, hogy öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító, illetve feladataik ellátásához és hivatali idejük érvényességének időtartamára korlátozott vízumot adjanak ki, amennyiben az kevesebb, mint öt év.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó személyeknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a fogadó személy jogszerű tartózkodásáról.

A megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyeknek igazolniuk kell szakmai státuszuk és megbízatásuk időtartamát.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyekre, ha a megállapodás értelmében mentesek a vízumkötelezettség alól, azaz diplomata-útlevél birtokosai.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó személyeknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a hivatalos delegáció tagjakénti állandó státuszukra, valamint annak szükségességére nézve, hogy rendszeresen részt vegyenek az értekezleteken, megbeszéléseken, tárgyalásokon vagy csereprogramokban.

Olyan esetekben, amikor a gyakori vagy rendszeres utazás szükségessége vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időtartamra korlátozódik, a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességét ezen időtartamra korlátozzák.

Elvileg az egy évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumokat akkor adják ki a vízumkérelmezők fent említett kategóriái számára, ha az előző évben (12 hónapban) a vízumkérelmező legalább egy vízumot szerzett és a meglátogatott tagállam(ok) területére való belépésre és az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályaival összhangban használta azt (például nem tartózkodott a megengedett időtartamot meghaladóan), és ha indokolt a többszöri belépésre jogosító vízum igénylése.

Olyan esetekben, amikor nem indokolt az egy évig érvényes vízum kibocsátása, például ha a csereprogram időtartama egy évnél rövidebb vagy ha az érintett személynek nem kell egy teljes évig utaznia, a vízum érvényessége egy évnél rövidebb lesz, feltéve, hogy a vízum kiadásának további követelményei teljesülnek.

A vízumkérelmezőknek a megállapodás 5. cikke (2) bekezdésében említett kategóriái számára legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki, feltéve, hogy az érintett személyek a megelőző két évben (24 hónapban) a meglátogatott tagállam(ok) területére történő belépésre, illetve az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel a két egyéves időtartamú, többszöri belépésre jogosító vízumot, és a többszöri belépésre jogosító vízum kérelmének okai még mindig fennállnak. Meg kell jegyezni, hogy a legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes vízumot csak akkor fogják kibocsátani, ha a vízumkérelmező két, legalább egy évig érvényes vízum birtokosa volt a megelőző két évben, és ezeket a vízumokat az adott személy a meglátogatott tagállam(ok) területére történő belépésre, illetve az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használta fel. A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei minden egyes vízumkérelem értékelése alapján döntenek e vízumok érvényességi idejéről (legalább kettő és legfeljebb öt év).

Nem áll fenn kötelezettség a többszöri belépésre jogosító vízum kiadására, ha a kérelmező nem használta ki az előzőleg kiadott vízumot.

2.2.3.   A diplomata-útlevelek birtokosai

A megállapodás 10. cikke szerint:

A diplomaták tagállamokba történő kiküldetésére vonatkozó eljárásokat a megállapodás nem szabályozza. A szokásos akkreditációs eljárás alkalmazandó.

III.   EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÚTI OKMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN

A megállapodáshoz csatolt közös nyilatkozatban a Felek megállapodnak abban, hogy a vegyes bizottságnak értékelnie kell, hogy az érintett úti okmányok biztonságának szintje milyen hatással van a megállapodás működésére. E célból a Felek megállapodtak abban, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást az úti okmányok számának indokolatlan mértékű növekedésének elkerülése, az úti okmányok biztonsága technikai tényezőinek fejlesztése, valamint az úti okmányok kiadásának testre szabása érdekében tett intézkedésekről.

IV.   STATISZTIKA

Annak érdekében, hogy a vegyes bizottság hatékonyan nyomon tudja követni a megállapodás végrehajtását, a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei hat havonta kötelesek statisztikát küldeni a Bizottságnak. Lehetőség szerint e statisztikának havi bontásban információt kell tartalmaznia a következőkről:

—	a megállapodás által lefedett különböző kategóriák részére kibocsátott vízumok száma vízumtípusonként;

—	a megállapodás által lefedett különböző kategóriák elutasított vízumkérelmeinek száma;

—	a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok száma;

—	a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességének időtartama,

—	a megállapodás által szabályozott különféle kategóriák részére díjmentesen kiadott vízumok száma.

---

(1)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

(2)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2016/399/EU rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex), (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 610/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, a 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 182., 2013.6.29., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 565/2014/EU határozata ( 2014. május 15. ) a személyek külső határokon történő, egyes okmányoknak a Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia által a területükön történő átutazás és a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről, valamint a 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2014.5.27., 23. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/761/EK ajánlása (2005. szeptember 28.) a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről (2005/761/EK) (HL L 289., 2005.11.3., 23. o.).