MELLÉKLET

A 2235 (2015) ENSZ BT-határozatnak a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásának keretében történő európai uniós támogatása

1.   Általános keret és célkitűzések

2014 áprilisában, amikor a szíriai vegyi fegyverek eltávolítását és megsemmisítését célzó művelet a legintenzívebb szakaszában járt, súlyos állítások fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy civilek ellen fegyverként klórt vetettek be. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) főigazgatója az említett állítások kivizsgálása céljából létrehozta az OPCW tényfeltáró misszióját (a továbbiakban: tényfeltáró misszió). Ezt a döntést az OPCW Végrehajtó Tanácsa is támogatta, az Egyesült Nemzetek (ENSZ) főtitkára pedig felajánlotta segítségét.

Az OPCW és az ENSZ személyzetének tagjaiból álló csoport 2014 májusában helyszíni vizsgálat elvégzését kísérelte meg az egyik olyan faluban, amelyben az értesülések szerint klórtámadást hajtottak végre. A szír kormány illetve az ellenzék által ellenőrzött területek közötti ütközőzónán áthaladva azonban fegyveres támadás érte a csoportot, és fel kellett adniuk a küldetésüket. A tényfeltáró misszió ennek ellenére folytatta munkáját, és egy Szírián kívüli biztonságos helyen meghallgatta a szemtanúkat, a kezelőorvosokat, az elsődleges beavatkozókat és az áldozatokat. A tényfeltáró misszió ennek alapján nagy bizonyossággal arra a következtetésre jutott, hogy három észak-szíriai faluban – tisztán vagy keverék formájában – valóban klórt alkalmaztak fegyverként.

Az OPCW Végrehajtó Tanácsa a 2015. február 4-én elfogadott EC-M-48/DEC.1 határozatában komoly aggodalmának adott hangot a tényfeltáró misszió megállapításai kapcsán, és ismét a lehető leghatározottabban elítélte, hogy bárki bármilyen körülmények között vegyi fegyvert alkalmazzon. Az OPCW Végrehajtó Tanácsa továbbá támogatását fejezte ki aziránt, hogy a tényfeltáró misszió folytassa a munkát, elsősorban azzal, hogy megvizsgálja a vegyi fegyverek szíriai alkalmazására vonatkozó állításokkal kapcsolatban rendelkezésre álló, akár a Szíriai Arab Köztársaság, akár mások által szolgáltatott valamennyi információt. Ezután az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. március 6-án elfogadta a 2209 (2015) ENSZ BT-határozatot, amelyben jóváhagyta az OPCW Végrehajtó Tanácsának határozatát, és amelyben az említett támadásokért felelős személyek felelősségre vonására szólított fel.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa e határozatát követően 2015. augusztus 7-én egyhangúlag elfogadta a 2235 (2015) ENSZ BT-határozatot, amelyben elítélte a mérgező vegyi anyagoknak – például a klórnak – a Szíriai Arab Köztársaságban vegyi fegyverként történő használatát, és amelyben határozott szándékát fejezte ki az ilyen cselekményekért felelős személyek azonosítása iránt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ezzel összefüggésben emlékeztetett a fojtó, mérgező vagy más gázok használatának, és a hadviselés bakteriológiai módszereinek tilalmáról szóló jegyzőkönyvre, a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményre (vegyifegyver-tilalmi egyezmény), valamint az 1540 (2004), 2118 (2013) és 2209 (2015) sz. ENSZ BT-határozatára. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – először egyéves időtartamra, amely szükség esetén a későbbiekben meghosszabbítható – OPCW–ENSZ közös vizsgálati mechanizmust hozott létre, hogy a lehetőségekhez mérten azonosítsa azokat a személyeket, szervezeteket, csoportokat és kormányokat, akik/amelyek elkövetőként, szervezőként, támogatóként vagy egyéb módon érintettek vegyi anyagoknak – többek között klórnak és más mérgező vegyi anyagoknak – a Szíriai Arab Köztársaságban fegyverként történő alkalmazásában, feltéve, hogy az OPCW tényfeltáró missziója megállapítja, illetve megállapította, hogy a Szíriai Arab Köztársaságban egy adott incidens során fegyverként vegyi anyagokat – többek között klórt és más mérgező vegyi anyagokat – is alkalmaztak, illetve feltehetőleg alkalmaztak. A mechanizmus gyakorlati létrehozása folyamatban van.

Az Uniónak e célból támogatást kell nyújtania az OPCW és a közös vizsgálati mechanizmus számára a 2235 (2015) ENSZ BT-határozat, az OPCW Végrehajtó Tanácsának EC-M-48/DEC.1 határozata és a vegyifegyver-tilalmi egyezmény szerinti feladataik ellátásához.

2.   A projektek leírása

A.   1. projekt: az OPCW tényfeltáró missziója

1.   A projekt célja

Támogatás nyújtása az OPCW tényfeltáró missziója számára a 2235 (2015) ENSZ BT-határozat, az OPCW Végrehajtó Tanácsának EC-M-48/DEC.1 határozata és a vegyifegyver-tilalmi egyezmény szerinti megbízatásának végrehajtásához a tényfeltáró misszió kapcsolódó működési költségek fedezése révén. A költségekbe beletartozik a speciális készségekkel rendelkező külső tanácsadók (pl. tolmácsok és orvosok) igénybevétele, továbbá a tényfeltáró misszió csoportjának munkájához szükséges OPCW felszerelés.

2.   Várt eredmények

A tényfeltáró misszió által jelenleg végzett munka a mérgező vegyi anyagoknak a Szíriai Arab Köztársaságban történő használatára vonatkozó több állításra is fényt fog deríteni; a tényfeltáró missziónak emellett szorosan együtt kell működnie a közös vizsgálati mechanizmussal, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a mechanizmus teljesítse a 2235 (2015) ENSZ BT-határozat 5. bekezdése szerinti megbízatását.

3.   A projekt leírása

A tényfeltáró misszió folytatni fogja annak vizsgálatát, hogy a Szíriai Arab Köztársaságban bekövetkezett állítólagos incidensek során fegyverként alkalmaztak, illetve feltehetőleg alkalmaztak-e vegyi anyagokat. A tényfeltáró misszió tevékenységei a már bekövetkezett és a feltételezések szerint a jövőben bekövetkező incidensekre egyaránt kiterjednek. Az tevékenységek összetettsége lényegesen eltérő lehet, éppen ezért a telepítések konkrét számát nem lehet pontosan meghatározni.

A 2015-ös telepítésekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján az OPCW arra számít, hogy 2016-ban a tényfeltáró misszió műveleteiben 6–12 felügyelő telepítésére lehet szükség hat küldetés keretében, amelyek mindegyikének időtartama hozzávetőlegesen három hét. Valószínű, hogy minden küldetés során speciális készségekkel rendelkező külső tanácsadókat is alkalmazni kell, például tolmácsokat és orvosokat.

A tényfeltáró misszió tervezett tevékenységei a következők:

a)

meghallgatások: az állítólagos incidensek jellegéből fakadóan a tanúk széles körének meghallgatására lehet szükség. E körbe a következők tartoznak: — egészségügyi személyzet, — elsődleges beavatkozók, — kezelőorvosok, — sürgősségi osztályok, — egyéb tanúk. Éppen ezért a meghallgatásokat végző csoportok tagjainak sokrétű szakértelemmel kell rendelkezniük, a fegyvereket, a vegyi anyagokat, a betegségek jeleit és tüneteit, továbbá a tolmácsolást is ideértve.

b)	orvosi vizsgálatok és orvosbiológiai mintavételezés;

c)	minták azonosítása, gyűjtése és elemzése;

d)	bizonyítékok kezelése, a nyílt forrásból származó, valamint a tanúk és a harmadik felek által szolgáltatott bizonyítékokat is ideértve. A meghallgatásokat végző csoportokén túl ezen a területen is különösen sokrétű szakértelemre van szükség;

e)	jelentések írása;

f)

képzés, a korszerű gyakorlati ismeretek fejlődésének követése érdekében a szinten tartó képzést is ideértve: — helyszíni biztonsági megközelítések, — meghallgatási technikák, — a bizonyítékok kezelése és tárolása, a felügyeleti láncot is ideértve, — háborús robbanóanyag-maradványokkal (ERW) kapcsolatos tájékoztatás, — mérgező vegyi anyagokról szóló tanfolyam, — igazságügyi szakértői ismeretek terjesztése, — alapszintű ipari kémia és kémiai jellemzés;

g)	helyszíni szemle és helyszínelés;

h)	a küldetést támogató személyzet és szakértelem biztosítása, különösen a bonyolultabb küldetések esetében.

B.   2. projekt: az OPCW–ENSZ közös vizsgálati mechanizmus

1.   A projekt célja

Támogatás nyújtása a közös vizsgálati mechanizmus mielőbbi létrehozásához és a 2235 (2015) ENSZ BT-határozat szerinti teljes működőképességének kialakításához.

2.   Várt eredmények

Azoknak a személyeknek, szervezeteknek, csoportoknak és kormányoknak az azonosítása, akik/amelyek elkövetőként, szervezőként, támogatóként vagy egyéb módon érintettek vegyi anyagoknak – többek között klórnak és más mérgező vegyi anyagoknak – a Szíriai Arab Köztársaságban fegyverként történő alkalmazásában.

3.   A projekt leírása

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta az ENSZ-főtitkárnak a közös vizsgálati mechanizmus létrehozására és működésére vonatkozó ajánlásait, és felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy az OPCW főigazgatójával egyeztetve haladéktalanul tegye meg a közös vizsgálati mechanizmus mielőbbi létrehozásához és teljes körű működéséhez szükséges lépéseket és intézkedéseket, többek között olyan pártatlan és tapasztalt személyzet felvétele révén, amelynek tagjai megfelelő készségekkel és szakértelemmel rendelkeznek a 2235 (2015) ENSZ BT-határozat szerinti feladatok maradéktalan végrehajtásához.

A közös vizsgálati mechanizmust egy független, háromtagú testület (a továbbiakban: vezető testület) és a testület munkáját segítő, szakemberekből álló alapszemélyzet vezeti, amely három szervezeti egységbe tömörül. A közös vizsgálati mechanizmust ilyen értelemben egy teljes körű felelősséggel tartozó főtitkárhelyettes és annak a politikai, illetve a vizsgálati szervezeti egységért felelős két helyettese vezeti.

A közös vizsgálati mechanizmus vezetőségének munkáját három szervezeti egység segíti. A New York-i székhelyű politikai hivatal biztosítja a politikai elemzést, a jogi tanácsadást, a médiakapcsolatokat és az adminisztratív támogatást. A hágai székhelyű vizsgálati hivatal szolgáltatásai a következők: vegyi elemzés és orvosi laboratóriumi vizsgálatok, igazságügyi szakértői tevékenység, hadianyag-ellátással kapcsolatos elemzések, vizsgálatok folytatása és információelemzés. A New York-i székhelyű műveleti támogató hivatal pedig támogatást nyújt a politikai és a vizsgálati szervezeti egység számára.

A közös vizsgálati mechanizmus alapszemélyzetét – az adminisztratív funkciót betöltő tagjainak kivételével – a rendes költségvetésből kell finanszírozni. A Biztonsági Tanács úgy határozott, hogy az anyagi és technikai szükségleteket önkéntes hozzájárulásokból finanszírozzák. Az ENSZ főtitkára e célra létrehozott egy alapot, amelyet az ENSZ igazgatási és pénzügyi szabályzatával összhangban kell kezelni.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerepének megerősítését, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése jelentette kihívásokkal való szembenézéshez szükséges szakértelem növelését célul kitűző, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiával összhangban az Unió támogatja a 2235 (2015) ENSZ BT-határozat végrehajtását, elsősorban azokon a területeken, amelyeken nagy az esélye, hogy látható és gyors eredmény érhető el a közös vizsgálati mechanizmus létrehozásával és a teljes működőképességének kialakításával kapcsolatban.

Idetartozik a következő tevékenységek támogatása:

a)

a vezető testület, a politikai és a vizsgálati hivatal, illetve a műveleti támogató hivatal New York-i és hágai irodái kialakításának befejezése, továbbá irodabútorok és – a közös vizsgálati mechanizmus által kapott, illetve létrehozott információk és anyagok biztonságos tárolása érdekében – zárható szekrények beszerzése;

b)

iratkezelési rendszer kidolgozása és megvalósítása egy olyan szilárd információbiztonsági rendszer keretében, amely a közös vizsgálati mechanizmus által a tevékenysége során szerzett, illetve létrehozott összes információra alkalmazandó; e rendszer keretében figyelembe kell venni a közös vizsgálati mechanizmus által kapott, illetve létrehozott információk és anyagok tárolásához és felhasználásához szükséges titoktartási és biztonsági követelményeket;

c)

a közös vizsgálati mechanizmus felügyelőinek a Szíriai Arab Köztársaságba való esetleges telepítésének előkészítése abban az esetben, ha azt a közös vizsgálati mechanizmus szükségesnek ítéli, és ha megállapítja, hogy okkal feltételezhető, hogy indokolt a Szíriába való beutazás, a Szíria területén található, de a Szíriai Arab Köztársaság ellenőrzése alá nem tartozó övezeteket is ideértve;

d)

kommunikációs és biztonsággal kapcsolatos berendezések, valamint irodaszerek beszerzése, ezáltal támogatva a közös vizsgálati mechanizmust a megbízatásának teljesítésében. Ebbe beletartoznak a b) pontban említett információbiztonsági rendszer megvalósításához szükséges informatikai eszközök (dedikált szerver, számítógépek, laptopok dokkolóállomásokkal, további számítógépek az internethez nem kapcsolódó intranetes hálózat számára, irat és CD/DVD megsemmisítők stb.) is.

További szakértelem és tevékenységek a felmerülő újabb igényektől függően önkéntes hozzájárulásokból finanszírozhatók. Eseti alapon rövidebb időszakokra konzulens szakértőket is lehet alkalmazni, többek között az iratkezelési rendszer és a b) pontban említett információbiztonsági rendszer mihamarabbi kialakítása, valamint a szabványos működési eljárások kidolgozása érdekében.

3.   Időtartam

E projektek végrehajtásának becsült időtartama 12 hónap.

4.   Végrehajtó ügynökségek

Az 1. projekt technikai végrehajtására az OPCW kap majd megbízást. A projektet az OPCW személyzete, szakértők és alvállalkozók fogják végrehajtani.

A 2. projektnek az OPCW–ENSZ közös vizsgálati mechanizmus nevében történő technikai végrehajtására az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala kap majd megbízást. A projektet a közös vizsgálati mechanizmus személyzete, tanácsadók és alvállalkozók fogják végrehajtani.

Az ENSZ és az OPCW tevékenységeiket az érintett partnerekkel – köztük nemzetközi szervezetekkel és ügynökségekkel – együttműködve dolgozzák majd ki tényleges szinergiák biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében.

5.   Az Unió láthatósága

A végrehajtó ügynökségeknek megfelelő intézkedéseket kell tennie annak népszerűsítése érdekében, hogy az adott projektet az Unió finanszírozza. Ezek az intézkedések az Európai Bizottság által közzétett, az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kerülnek végrehajtásra.

6.   Jelentéstétel

A végrehajtó ügynökségek elkészítik:

a)	a rendszeres jelentéseket a szóban forgó projektek végrehajtásáról; és

b)	a zárójelentést legfeljebb három hónappal az adott tevékenységek befejezését követően.

7.   A projektek becsült összköltsége

A projektek becsült összköltsége 4 586 096,00 EUR.