15.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/1

(1)

E rendelet az egyik olyan eszköz, amely közvetlen támogatást nyújt az Unió külső politikáihoz és a 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) helyébe lép, amely 2013. december 31-én hatályát vesztette.

(2)

Az Unió – többek között az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében meghatározott – külső tevékenységének elsődleges céljai közé tartozik a béke megőrzése, a konfliktusok kialakulásának megelőzése és a nemzetközi biztonság erősítése, valamint a segítségnyújtás a természeti vagy az ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak. Az országokat és régiókat érintő válságok és konfliktusok, valamint az olyan egyéb tényezők, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a nemi alapú erőszak, az éghajlatváltozás, a kiberbiztonsággal kapcsolatos kihívások, továbbá a természeti katasztrófák nyomán megjelenő biztonsági fenyegetések veszélyt jelentenek a stabilitásra és a biztonságra. Annak érdekében, hogy e problémákat hatékonyan és időben lehessen kezelni, olyan egyedi pénzügyi forrásokra és finanszírozási eszközökre van szükség, amelyek a humanitárius támogatást és a hosszú távú együttműködési eszközöket kiegészítve képesek működni.

(3)

Az Európai Tanács a 2001. június 15–16-i következtetéseiben jóváhagyta az erőszakos cselekmények megelőzésére vonatkozó uniós programot, amelyben hangsúlyozta az Uniónak a konfliktusmegelőzés mint az EU egyik legfőbb külkapcsolati célkitűzése iránti politikai elkötelezettségét, és elismerte, hogy a fejlesztési együttműködési eszközök hozzájárulhatnak e cél eléréséhez. A konfliktusmegelőzésről kiadott 2011. június 20-i következtetéseiben a Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy e program továbbra is a megfelelő szakpolitikai alapot képezi a konfliktusmegelőzés terén végrehajtandó további uniós tevékenységekhez. A Tanács a 2009. november 17-i következtetéseiben jóváhagyta az EU közvetítéssel és párbeszéddel kapcsolatos kapacitásának megerősítésére vonatkozó koncepciót.

(4)

Az Unió bizonytalan helyzetekre adott válaszairól szóló, 2007. november 19-i tanácsi következtetések, valamint a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által szintén 2007. november 19-én elfogadott, a biztonságról és a fejlesztésről szóló következeztetések hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 208. cikkében foglaltaknak megfelelően a politikák fejlesztési célú koherenciájához és általában az Unió külső tevékenységeinek összehangoltságához való hozzájárulás érdekében az uniós stratégiákban és politikákban figyelembe kell venni a fejlesztés és a biztonság közötti kapcsolatot. A Tanács konkrétabban azt a következtetést vonta le, hogy a biztonságra és a fejlesztésre irányuló jövőbeni tevékenységeknek magukban kell foglalniuk az éghajlatváltozásnak a környezetvédelem és a természeti erőforrások kezelése, valamint a migrációval kapcsolatos kérdések biztonságra és a fejlesztésre gyakorolt hatásait.

(5)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én jóváhagyta az európai biztonsági stratégiát, 2008. december 11-én pedig az annak végrehajtásáról szóló jelentésről készített közös elemzést. „Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé” című közleményében a Bizottság rámutatott a harmadik országokkal és a regionális szervezetekkel folytatott együttműködés fontosságára is, különösen az olyan többrétű fenyegetésekkel szembeni küzdelem érdekében, mint az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus.

(6)

„Az EU bizonytalan helyzetekre adott válaszai felé – a fenntartható fejlődés, stabilitás és béke érdekében történő, nehéz körülmények közötti kötelezettségvállalásról” című közleményében a Bizottság elismerte, hogy az unió jelentősen hozzájárult a béke és stabilitás elősegítéséhez az erőszakos megnyilvánulások, valamint a bizonytalanság és az erőszakos konfliktusok alapvető okainak kezelésével. E rendeletnek hozzá kell járulnia az említett célok eléréséhez.

(7)

A Tanács 2008. december 8-án jóváhagyta a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) és 1820 (2008) ENSZ BT-határozatnak az EU általi végrehajtására vonatkozó átfogó megközelítést, elismerve a béke, a biztonság, a fejlesztés és a nemek közötti egyenlőség között fennálló szoros kapcsolatokat. Az Unió következetesen szorgalmazta az ENSZ Biztonsági Tanácsának a vonatkozó határozataiban megállapított, a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend teljes körű végrehajtását, hangsúlyozva, hogy fel kell lépni a nőkkel szemben fegyveres konfliktusok során alkalmazott erőszak ellen, és fokozni kell a nők részvételét a békeépítésben.

(8)

A Tanács által 2012. június 25-én elfogadott, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és cselekvési terv egyrészt operatív iránymutatás kidolgozására szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogokat figyelembe vegyék a terrorizmus elleni küzdelmet támogató intézkedések tervezése és végrehajtása során, másrészt hangsúlyozza, hogy a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód felszámolása, valamint a jogszerű eljárás (többek között az ártatlanság vélelme, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog) tiszteletben tartása kiemelt fontossággal bír az Unió számára az emberi jogok érvényre juttatása során.

(9)

A demokrácia és az emberi jogok az Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolatainak előterében kapnak helyet, és ezért ezen rendelet alapelveinek tekintendők.

(10)

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2004. március 25-i nyilatkozatában az Európai Tanács arra szólított fel, hogy a terrorizmus elleni küzdelem célkitűzéseit be kell építeni a külső támogatási programokba. A Tanács által 2005. november 30-án elfogadott, az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiája a harmadik országokkal és az Egyesült Nemzetekkel való fokozott együttműködésre szólított fel. A terrorizmus elleni küzdelem belső és külső vetületei közötti kapcsolatok szorosabbá tételéről szóló, 2011. május 23-i következtetéseiben a Tanács arra szólított fel, hogy az 1717/2006/EK rendelettel létrehozott Stabilitási Eszköz stratégiai programozásában erősítsék meg azon illetékes hatóságok képességeit, amelyek harmadik országokban vesznek részt a terrorizmus elleni küzdelemben.

(11)

Az 1717/2006/EK rendeletet abból a célból fogadták el, hogy az Unió képes legyen következetes és integrált választ adni a válsághelyzetekre és a kialakuló válságokra, kezelni tudja a globális és a régiókon átnyúló konkrét biztonsági fenyegetéseket, valamint hogy fokozza a válsághelyzetekre való felkészültséget. E rendelet célja az 1717/2006/EK rendelet nyomán levont tapasztalatokon alapuló felülvizsgált eszköz létrehozása a válságreagálás, a konfliktusmegelőzés, a békeépítés és a biztonsági fenyegetések és kihívások kezelésére szolgáló válsághelyzetekre való felkészültség terén tett uniós tevékenységek hatékonyságának és összehangoltságának fokozása érdekében.

(12)

Az e rendelet alapján elfogadott intézkedéseknek az EUSZ 21. cikkében, valamint az EUMSZ 208. és 212. cikkében szereplő célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk. Ezek az intézkedések kiegészíthetik a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseinek elérése érdekében az EUSZ V. címének, valamint az EUMSZ ötödik részének keretében az Unió által elfogadott intézkedéseket, és azokkal összhangban kell lenniük. A Tanácsnak és a Bizottságnak – saját hatáskörüknek megfelelően – együtt kell működniük ezen összhang biztosítása érdekében.

(13)

Ennek a rendeletnek összhangban kell állnia az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) szervezetére és működésére vonatkozóan a 2010/427/EU tanácsi határozatban (3) megállapított rendelkezésekkel. A főképviselőnek a politikai elszámoltathatóságról tett 2010-es nyilatkozata megerősíti az Európai Parlamenttel való párbeszéd, konzultáció, valamint a számára biztosított tájékoztatásra és jelentéstételre vonatkozó elveket.

(14)

A Bizottságnak és a EKSZ-nek szükség szerint rendszeres és gyakori vélemény- és információcserét kell folytatnia az Európai Parlamenttel. Ezen túlmenően, az erről szóló intézményközi megállapodásoknak megfelelően az Európai Parlament számára hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz abból a célból, hogy a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti, ellenőrzéshez való jog informális módon gyakorolható legyen.

(15)

Az Unió külső tevékenységét finanszírozó eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályokat és eljárásokat a(z) 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) kell megállapítani.

(16)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a programozási és a végrehajtási intézkedések vonatkozásában. Az említett végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendelettel összhangban kell gyakorolni.

(17)

Az említett végrehajtási jogi aktusok jellegét, és különösen szakpolitikai orientációjukat és költségvetési vonzatukat figyelembe véve, elfogadásukhoz – a pénzügyileg kisebb léptékű intézkedések kivételével – főszabályként a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(18)

Kellően indokolt és rendkívül sürgős, az Unió gyors válaszát igénylő esetekben a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia.

(19)

Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt a külső tevékenységet szolgáló eszközök közötti összehangoltság és kiegészítő jelleg, valamint az ezen eszköz, a külső tevékenységet finanszírozó egyéb uniós eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ennek pedig a külső tevékenységet finanszírozó eszközök keretében kidolgozott programok kölcsönös megerősítését is maga után kell vonnia.

(20)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke, illetve hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

Ez a rendelet meghatározza az alkalmazási időtartamára vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (6) 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(22)

Indokolt e rendelet alkalmazásának időszakát az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (7) alkalmazási időszakához igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni,

a)

válsághelyzetben vagy kialakulóban lévő válsághelyzetben a stabilitáshoz való gyors hozzájárulás, hatékony válaszadással azon feltételek megőrzésének, megteremtésének vagy helyreállításának elősegítése érdekében, amelyek elengedhetetlenek az Unió külső politikáinak és tevékenységeinek megfelelő végrehajtásához az EUSZ 21. cikkével összhangban;

b)

a konfliktusok megelőzéséhez és a válságokat megelőző és az azokat követő helyzetek kezelésére és a békeépítésre való kapacitás és felkészültség biztosításához való hozzájárulás a; valamint

c)

a békét, a nemzetközi biztonságot és a stabilitást fenyegető globális és régiókon átnyúló konkrét veszélyek kezelése.

a)

a demokrácia és a jó kormányzás előmozdítása;

b)

az emberi jogok és a humanitárius jog, a gyermekek jogait és az őslakos népek jogait is beleértve;

c)

megkülönböztetésmentesség;

d)

a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése;

e)

konfliktusmegelőzés; és

f)

éghajlatváltozás.

a)

szükséghelyzet, válsághelyzet vagy kialakuló válsághelyzet;

b)

a demokráciát, a közrendet, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét vagy az egyének – és különösen az instabil helyzetekben elkövetett nemi alapú erőszaknak kitett egyének – védelmét és biztonságát fenyegető helyzet; vagy

c)

olyan helyzet, amely fegyveres összetűzéshez vagy az érintett harmadik ország(ok) súlyos destabilizálódásához vezethet.

a)

a nemzetközi és regionális szervezetek, valamint állami vagy civil társadalmi szereplők által a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és a megbékélés érdekében kifejtett erőfeszítések támogatása technikai és logisztikai segítségnyújtással;

b)

az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatai végrehajtásának a támogatása, különösen az instabil, konfliktushelyzetben vagy konfliktust követő helyzetben lévő országokban;

c)

a nemzetközi joggal összhangban felhatalmazott átmeneti kormányzat létrehozásának és működésének a támogatása;

d)

demokratikus, pluralista állami intézmények kialakításának a támogatása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja a nők szerepének növelése az ilyen intézményekben, valamint a hatékony polgári közigazgatás és a biztonsági rendszer polgári ellenőrzésének megteremtése, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek megerősítik a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelemben részt vevő bűnüldöző és igazságügyi hatóságok kapacitását;

e)

nemzetközi büntetőbíróságok és ad hoc nemzeti bíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, továbbá az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos olyan mechanizmusok támogatása, amelyeket az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi normáival összhangban hoztak létre;

f)

az alapinfrastruktúra, a lakhatás, a középületek, a gazdasági javak és az alapvető termelő kapacitás helyreállításának és újjáépítésének a megkezdéséhez szükséges intézkedések, valamint a gazdasági tevékenység újraindításához, a munkahelyteremtéshez és a fenntartható társadalmi fejlődéshez szükséges minimumfeltételek kialakításához szükséges egyéb intézkedések támogatása;

g)

a volt katonák leszerelését és családjukkal együtt a civil társadalomba történő újrabeilleszkedését, valamint – adott esetben – hazatelepülésüket segítő polgári intézkedések, továbbá a gyermek- és a női katonák helyzetének megoldását célzó intézkedések támogatása;

h)

a fegyveres erők átszervezésének társadalmi hatásait mérséklő intézkedések támogatása;

i)

a gyalogsági aknák, fel nem robbant hadianyag- vagy háborús robbanóanyag-maradványok polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelésére irányuló intézkedések támogatása, az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében. Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek magukban foglalhatják többek között a veszélyekkel kapcsolatos képzést, az aknakeresést és aknamentesítést, valamint ezzel összefüggésben a készletek megsemmisítését;

j)

a lőfegyverek, kézifegyverek és könnyűfegyverek jogellenes használata és megszerzése elleni küzdelmet ösztönző intézkedések támogatása az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében;

k)

a nők és a gyermekek válság- és konfliktushelyzetekben fennálló sajátos szükségleteinek biztosítását célzó intézkedések támogatása, beleértve a nemi alapú erőszakkal szembeni kiszolgáltatottságukat is;

l)

a fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és újrabeilleszkedésének a támogatása, beleértve a nők és gyermekek sajátos szükségleteit biztosító intézkedéseket is;

m)

az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság és az ezekhez kapcsolódó nemzetközi jogi okmányok tiszteletben tartását elősegítő és védelmét szolgáló intézkedések támogatása;

n)

válsághelyzetekben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a természeti erőforrásokhoz való méltányos hozzáférést és ezen erőforrások átlátható kezelését elősegítő társadalmi-gazdasági intézkedések támogatása;

o)

a hirtelen népességmozgások által a politikai és biztonsági helyzetre gyakorolt potenciális hatások kezelését célzó intézkedések támogatása, beleértve a válsághelyzetben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a befogadó közösségek szükségleteinek biztosítását támogató intézkedéseket is;

p)

a civil társadalom fejlődését és szerveződését, valamint a politikai folyamatban való részvételét elősegítő intézkedések támogatása, beleértve a nők ezen folyamatokban betöltött szerepének fokozását, valamint a független, sokszínű és professzionális média ösztönzését célzó intézkedéseket is;

q)

uniós humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtás hiányában, illetve annak kiegészítéseképpen a stabilitást fenyegető, természeti vagy az ember okozta katasztrófákra és a járványokkal kapcsolatos közegészségügyi veszélyekre adott válaszintézkedések támogatása.

a)

mind az e rendelet általános hatálya alá, mind pedig az 1. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglalt egyedi célkitűzések körébe tartoznak;

b)

a 7. cikk (2) bekezdésében megállapított időtartamra korlátozódnak;

c)

főszabály szerint más uniós külső támogatási eszközök vagy az e rendelet egyéb elemei alapján lennének támogatásra jogosultak, azonban a helyzetre való gyors reagálás szükségessége miatt rájuk a válság vagy a kialakuló válság esetén alkalmazandó intézkedések vonatkoznak.

a)

a korai előrejelzés és a konfliktusérzékeny kockázatelemzés előmozdítása a szakpolitika kialakításában és végrehajtásban;

b)

a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és a megbékélés elősegítése, valamint az ezekhez kapcsolódó kapacitásépítés, különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre;

c)

a polgári stabilizációs missziókban való részvételi és telepítési kapacitások megerősítése;

d)

a konfliktus utáni helyreállítás és a politikai és biztonsági helyzetre kiható katasztrófák utáni helyreállítás javítása;

e)

annak megakadályozása, hogy a természeti erőforrásokat konfliktusok finanszírozására használják fel, valamint – különösen ami a természeti erőforrások kitermelésére és kereskedelmére vonatkozó hatékony belföldi ellenőrzés végrehajtását illeti – az olyan kezdeményezések érdekeltek általi betartásának támogatása, mint például a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere.

a)

kiterjednek a know-how átadására, az információcserére és a legjobb gyakorlatok megosztására, a kockázat- vagy fenyegetettségértékelésre, a kutatásra és az elemzésre, a korai előrejelző rendszerekre, a képzésekre és a szolgáltatásnyújtásra;

b)

hozzájárulnak a békeépítéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott strukturális párbeszéd javításához;

c)

kiterjedhetnek a békeépítést és az államépítést támogató tevékenységek végrehajtásához nyújtott technikai és pénzügyi támogatásra.

a)

a közrendet, az egyének védelmét és biztonságát, a kritikus infrastruktúrát és a közegészséget érintő fenyegetések;

b)

a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokhoz vagy szerekhez kapcsolódó kockázatok mérséklése és az azokra való felkészültség, legyenek azok szándékos, véletlen vagy természeti eredetű kockázatok;

a)

a terrorizmus, a szervezett bűnözés, ideértve a számítástechnikai bűnözést, továbbá a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelemben, valamint az illegális kereskedelem és árutovábbítás tényleges ellenőrzésében részt vevő bűnüldöző, igazságügyi és polgári hatóságok kapacitásának megerősítése.

b)

a kritikus infrastruktúrát, így például a nemzetközi szállítást – beleértve a személy- és áruszállítást –, az energiával kapcsolatos tevékenységeket és az energiaelosztást, továbbá az elektronikus információs és kommunikációs hálózatokat érintő fenyegetések kezelése. Ezen intézkedéseknek külön hangsúlyt kell fektetniük a régiókon átnyúló együttműködésre, valamint a kockázati tudatossággal, a sebezhetőségi elemzésekkel, a vészhelyzeti felkészültséggel, a riasztás és annak következményei kezelésével kapcsolatos nemzetközi normák alkalmazására;

c)

a közegészséget fenyegető jelentős veszélyekre, többek között a hirtelen kialakuló és esetlegesen több államot érintő járványokra való megfelelő reagálás biztosítása;

d)

az éghajlatváltozás által gyakorolt, a békét és a biztonságot esetlegesen destabilizáló, globális és több régióra kiterjedő hatások kezelése.

a)

elsőbbséget kell biztosítani a két vagy több olyan harmadik ország részvételével folytatott, régiókon átnyúló együttműködésnek, amelyek egyértelmű politikai hajlandóságot mutatnak a felmerülő problémák kezelésére. A terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megvalósítható egy-egy országgal, régióval, illetve nemzetközi, regionális vagy szubregionális szervezettel is;

b)

külön hangsúlyt kell fektetni a jó kormányzásra, és összhangban kell állniuk a nemzetközi joggal;

c)

a terrorizmus elleni küzdelemben érintett hatóságok támogatását illetően előnyben kell részesíteni a terrorizmus elleni jogszabályok továbbfejlesztésére és megszilárdítására, a pénzügyi, a vámügyi és a bevándorlási jogszabályok végrehajtására és az azokkal kapcsolatos gyakorlatra, a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összehangolt és a nemzetközi jognak megfelelő bűnüldözési eljárások kialakítására, a demokratikus ellenőrzés és az intézményi felügyeleti mechanizmusok megerősítésére, valamint az erőszakos radikalizálódás megelőzésére vonatkozó támogatási intézkedéseket;

d)

a kábítószerrel kapcsolatos problémák kezeléséhez nyújtott támogatást illetően kellő figyelmet kell fordítani arra a nemzetközi együttműködésre, amelynek célja a kereslet, az előállítás és az ártalmak csökkentése érdekében alkalmazott legjobb gyakorlatok előmozdítása.

a)

a védelmi célú kutatás alternatívájaként polgári kutatási tevékenységek előmozdítása;

b)

a polgári kutatási programok keretében érzékeny vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy szerek tárolására vagy kezelésére szolgáló polgári létesítményekkel kapcsolatos biztonsági gyakorlatok javítása;

c)

a fegyverkezéshez kapcsolódó, de védelmi programhoz már nem tartozó létesítmények és helyszínek leszereléséhez, helyreállításához vagy átalakításához szükséges polgári infrastruktúrák létrehozásának és a vonatkozó polgári tanulmányok készítésének támogatása az uniós együttműködési politikák és azok céljai keretében;

d)

a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy szerek (többek között az előállításukhoz szükséges eszközök és hordozóeszközeik) tiltott kereskedelmének tényleges ellenőrzését kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő illetékes polgári hatóságok kapacitásának megerősítése;

e)

a kettős felhasználású termékek kivitele hatékony ellenőrzésének bevezetésére és végrehajtására szolgáló jogi keret és intézményi kapacitások kialakítása, ideértve a regionális együttműködési intézkedéseket is;

f)

a hatékony polgári katasztrófavédelem, a vészhelyzeti tervezés és a válságreagálás, valamint a helyreállító intézkedésekhez szükséges kapacitás kialakítása.

a)

a 7. cikk szerinti rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok;

b)

a 8. cikk szerinti tematikus stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok;

c)

éves cselekvési programok, egyedi intézkedések és különleges intézkedések;

d)

kísérő intézkedések.

a)

a pénzügyi keretösszeg legalább 70 százalékpontját a 3. cikkben szereplő intézkedésekre;

b)

a pénzügyi keretösszeg kilenc százalékpontját pedig a 4. cikkben szereplő intézkedésekre kell fordítani.