31.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/31

(1)

A pénzügyi válság eredményeként az európai gazdaság erős visszaeséssel néz szembe. Rendkívüli és azonnali erőfeszítésekre van szükség e súlyos és példa nélküli gazdasági helyzet kezelésére. A piaci szereplők közötti bizalom visszaállítása érdekében haladéktalanul véglegesíteni kell a gazdaságra hatást gyakorló intézkedéseket.

(2)

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az európai gazdaság ereje és fenntarthatósága hosszú távon csak úgy biztosítható, ha sikerül oly módon átformálni, hogy meg tudjon felelni az energiaellátás biztonságával és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével kapcsolatos elvárásoknak. Ezt a megállapítást a megbízható gázbeszerzési forrásokkal összefüggő egyre növekvő aggályok is alátámasztják.

(3)

Ezen aggályok fényében a 2008. december 11–12-i Európai Tanács következtetéseiben jóváhagyta a Bizottság által 2008. november 26-án bemutatott európai gazdaságélénkítési tervet (gazdaságélénkítési terv), amely meghatározza, hogy a tagállamok és az Európai Unió hogyan hangolhatják össze politikáikat, és adhatnak új ösztönzést az európai gazdaságnak, hogy ezen ösztönzéssel a Közösség hosszú távú célkitűzéseinek teljesítését segítsék elő.

(4)

A gazdaságélénkítési tervnek fontos része az a javaslat, hogy – a beruházók körében tapasztalható bizalomhiány kezelése és a jövő számára egy erősebb gazdasághoz vezető ösvény egyengetésének segítése érdekében – meghatározott stratégiai ágazatokban növelni kell a közösségi ráfordítások összegét. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy – a megfelelő földrajzi egyensúly figyelembevételével – a beruházások megerősítésére – különösen infrastruktúra-projektek fejlesztése terén – egyes konkrét projektek jegyzékét terjessze elő.

(5)

A gazdaságélénkítési terv hatékonysága érdekében elengedhetetlen olyan intézkedések finanszírozása, amelyek gyors választ adnak mind a gazdasági válságra, mind a Közösség sürgős energiaszükségleteire. Mindazonáltal az e rendelet által létrehozott különleges program semmiféleképpen nem képezhet precedenst a jövőbeli társfinanszírozási arányok vonatkozásában az infrastrukturális beruházások terén.

(6)

A kézzelfogható és jelentős hatás elérése érdekében az intézkedéseket néhány speciális ágazatra kell összpontosítani, amelyekben a fellépés egyértelműen hozzájárulna az energiaellátás biztonságával kapcsolatos célkitűzésekhez és az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentéséhez; olyan nagy, kiérlelt projektek léteznek, amelyek képesek hatékony és eredményes hasznát venni a jelentős összegű pénzügyi támogatásnak, és katalizátorként más forrásokból – köztük az Európai Beruházási Bankból is – jelentős beruházási összegeket gerjeszteni; és az európai szintű fellépés többletértéket jelentene. A gáz- és villamosenergia-infrastruktúra, a tengeri szélenergia, valamint a széndioxid-leválasztás és -tárolás ágazatai teljesítik ezeket a kritériumokat. Ezen ágazatok kiválasztása a gazdaságélénkítési terv sajátos körülményeit tükrözi, és nem kérdőjelezheti meg az energiahatékonyságnak és a megújuló forrásokból származó energia előmozdításának tulajdonított kiemelt prioritást, amelyekkel a gazdaságélénkítési terv is foglalkozott.

(7)

Arra az esetre, ha 2010 végéig nem lehetséges az összes forrást lekötni, a Bizottság kinyilvánította azon szándékát, hogy az e rendelet végrehajtásáról szóló 2010-es jelentésében adott esetben olyan intézkedéseket javasoljon, amelyek lehetővé teszik a gazdaságélénkítési tervvel összeegyeztethető projektek finanszírozását, így például projekteket az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén.

(8)

A gáz- és a villamosenergia-infrastruktúrák esetében az elmúlt években bizonyos kihívások jelentkeztek. A közelmúltbeli gázválságok (2006 és 2009 telén) és az olajárak 2008 közepéig tartó emelkedése megmutatta Európa kiszolgáltatottságát. A saját energiaforrások – földgáz- és kőolaj – csökkennek, olyannyira, hogy Európa növekvő mértékben függ a behozataltól az energiaellátás terén. Ebben az összefüggésben az energia-infrastruktúra kritikus szerepet fog játszani.

(9)

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság azonban kihat az energia-infrastruktúra projektek végrehajtására. Néhány fontos projekt – köztük közösségi érdekű projektek – végrehajtása jelentős késedelmet szenvedhet a források szűkössége miatt. Indokolt ezért az energia- infrastruktúrába történő beruházások támogatását célzó sürgős fellépés. Mivel e projektek tervezéséhez és megvalósításához jelentős idő szükséges, fontos, hogy a Közösség azonnal fektessen be az ilyen infrastruktúrába, főként hogy felgyorsíthassa a Közösségen belüli energiaellátás biztonsága szempontjából különösen fontos projektek fejlesztését. Ez életbevágó lesz a Közösség energiaellátási biztonságának versenyképes áron történő biztosításában, amikor a gazdaság ismét fellendül, és nő a globális energiaszükséglet.

(10)

Az energiaipari infrastruktúra-fejlesztési projektek közül azokat szükséges kiválasztani, amelyek fontosak a belső energiapiac működése és az energiaellátás biztonsága szempontjából, és amelyek hozzájárulnak a gazdaság talpra állításához is.

(11)

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás és különösen a tengeri szélenergia esetében ennek a rendeletnek a Bizottság által 2007. november 22-én bemutatott európai stratégiai energiatechnológiai tervre kell építenie, amely felhívott egy közös, az Európai Unió energiapolitikai céljaival összhangban álló, az energiaügyi kutatásra és innovációs erőfeszítésekre vonatkozó stratégiai tervre, valamint elkötelezettségre hat európai ipari kezdeményezés létrehozása mellett. A 2008. október 16-i Európai Tanács következtetéseiben felhívta a Bizottságot, hogy jelentősen gyorsítsa fel az európai stratégiai energiatechnológiai terv végrehajtását. A program a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás és a tengeri szélenergia projektek finanszírozását kezdeményezi, nem érintve az európai stratégiai energiatechnológiai tervben felvázolt, energiademonstrációs projektekre vonatkozó hat ipari kezdeményezés jövőbeli létrehozását.

(12)

Annak érdekében, hogy azonnali hatást gyakoroljon a gazdasági válságra, lényeges, hogy ez a rendelet felsorolja azon projekteket, amelyek azonnali pénzügyi támogatást kaphatnak, figyelemmel a hatékonyságot és eredményességet biztosító kritériumoknak való megfelelésre és a pénzügyi előirányzat által meghatározott korlátokra.

(13)

A gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektek esetében listát kell készíteni aszerint, hogy az egyes projektek mennyiben járulnak hozzá az ellátásbiztonság és diverzifikálás célkitűzéseihez, amelyeket a Bizottság 2008. november 13-i második stratégiai energiaügyi felülvizsgálata határozott meg, és amelyeket az Európai Parlament a 2009. február 3-i állásfoglalásában, a Tanács pedig a 2009. február 19-i következtetéseiben hagyott jóvá. A projekteket azon az alapon kell kiválasztani, hogy végrehajtják a felülvizsgálatban meghatározott prioritásokat, elérték az érettség ésszerű fokát, és hozzájárulnak az energiaforrások és -ellátás biztonságához és diverzifikálásához; a hálózat kapacitásának optimalizálásához és a belső energiapiac megvalósításához, különösen a határon átnyúló szakaszok vonatkozásában; a hálózat fejlesztéséhez, hogy a Közösség legkedvezőtlenebb helyzetű régiói és szigetei elszigeteltségének csökkentésével erősödjön a gazdasági és a társadalmi kohézió; a megújuló energiaforrások összekapcsolásához; az összekapcsolt hálózatok biztonságához, megbízhatóságához és interoperabilitásához; és a tagállamok közötti szolidaritáshoz. A projektek végrehajtása a nemzeti, regionális és helyi hatóságok elkötelezettségét igényli a közigazgatási eljárások és engedélyezések felgyorsítása mellett. Számos projekt esetében a támogatás nem lesz folyósítható a kijelölt időkeretben, ha e felgyorsításra nem kerül sor.

(14)

A tengeri szélenergia esetében a listának olyan projekteket kell tartalmaznia, amelyekről – az európai szélenergia technológiai platform keretében az érdekeltektől, valamint ipari és egyéb forrásokból összegyűjtött információk alapján – feltehető, hogy jóváhagyták, készen állnak a végrehajtásra; innovatívak, ugyanakkor jól megalapozott koncepciókra épülnek; képesek a felgyorsulásra pénzügyi ösztönzés hatására; határokon átnyúló jelentőséggel is bírnak; nagy méretűek, és be tudják mutatni, hogy a technológiai előrelépés eredményeit hogyan fogják hatékonyan terjeszteni az európai stratégiai energiatechnológiai terv által jóváhagyott célkitűzések és struktúrák fényében. Pénzügyi támogatást azokhoz a projektekhez kell irányítani, amelyek a projektfejlesztés terén 2009-ben és 2010-ben jelentős mértékű előrehaladást lesznek képesek felmutatni.

(15)

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás esetében a listát főként a fosszilis üzemanyag fórum és a zéró kibocsátású fosszilis tüzelésű erőművek technológiai platformjának keretében az érdekeltektől, valamint más forrásokból összegyűjtött információk alapján kell összeállítani. Pénzügyi támogatást azokhoz a projektekhez kell irányítani, amelyek a projektfejlesztés terén 2009-ben és 2010-ben jelentős mértékű előrehaladást lesznek képesek felmutatni. Azt, hogy egy projekt kellően előrehaladott állapotban van-e, annak alapján indokolt megítélni, hogy az ipari létesítmény – beleértve a szén-dioxid-leválasztás komponensét is – tekintetében létezik-e érett és életképes koncepció; hogy a szén-dioxid szállítása és tárolása tekintetében létezik-e kellően érett és életképes koncepció; továbbá hogy van-e egyértelmű elkötelezettség a helyi hatóságok részéről a projekt támogatása iránt. A projekteknek be kell mutatniuk azt is, hogy a technológiai fejlesztés eredményeit hogyan fogják eredményesen terjeszteni, és hogyan fogják felgyorsítani az európai stratégiai energiatechnológiai tervben meghatározott célkitűzések elérését.

(16)

Szükséges lesz választani a támogatásra jogosult javaslatok közül. A választásnak garantálnia kell, többek között, hogy tagállamonként legfeljebb egy szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos javaslat kaphasson támogatást, a geológiai tárolási feltételek széles skálájára kiterjedő vizsgálat biztosítása, valamint a gazdasági fellendülés Európa-szerte történő ösztönzésére irányuló célkitűzés támogatása érdekében.

(17)

A közösségi finanszírozás nem torzíthatja indokolatlanul a versenyt és a belső piac működését, különös tekintettel a harmadik felek általi hozzáférés szabályaira és a harmadik felek általi hozzáférés alóli lehetséges mentességekre. A közösségi finanszírozáson felüli bármely nemzeti finanszírozásnak figyelembe kell vennie az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. A közösségi pénzügyi támogatást, formájától függetlenül, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (4) rendelkezéseinek megfelelően kell nyújtani, kivéve, ha e rendelet rendelkezései kifejezetten eltérnek azoktól a szabályoktól.

(18)

Mivel sürgősen kezelni szükséges a gazdasági válságot és a Közösség halasztást nem tűrő energiaszükségleteit, e rendelet részletes rendelkezéseket tartalmaz a pénzügyi támogatás módozataira vonatkozóan, beleértve a támogatható projektek listáját is. Ezenfelül, mivel sürgősen ösztönzésre van szükség, a 2009-ben és 2010-ben tett költségvetési kötelezettségvállalásokat végrehajtó valamennyi jogi kötelezettségvállalást 2010 vége előtt meg kell tenni.

(19)

Az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során védeni kell a Közösség pénzügyi érdekeit csalással, korrupcióval és bármely egyéb jogellenes tevékenységekkel szembeni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzéssel és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszakövetelésével, valamint – szabálytalanság észlelése esetén – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (6) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban.

(20)

Az alprogramokban szereplő kérdések jellegére való tekintettel, a Bizottság munkáját különböző bizottságoknak kell segítenie a finanszírozásban részesítendő pályázatok kiválasztása és az egyes alprogramok keretében nyújtandó finanszírozás összegének meghatározása terén.

(21)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni.

(22)

Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen a gazdasági fellendülés segítését a Közösségen belül, az energiabiztonsággal kapcsolatos igények kezelését és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését a meghatározott stratégiai ágazatokban történő növekvő kiadások révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok – e rendelet hatályára, valamint a kijelölt ágazatok és projektek jellegére való tekintettel – közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(23)

Mivel a gazdasági válság és a Közösség halasztást nem tűrő energiaszükségleteinek sürgős kezelése szükséges, e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

a)

gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák;

b)

tengeri szélenergia; és

c)

szén-dioxid-leválasztás és -tárolás.

i.

minden nagyfeszültségű vezeték, az elosztóhálózatok vezetékeinek kivételével, és a tenger alatti összeköttetések, feltéve, hogy ezt az infrastruktúrát régiók közötti, illetve nemzetközi átvitelre vagy összeköttetésre használják;

ii.

a nagynyomású gázvezetékek, az elosztóhálózatok vezetékeinek kivételével;

iii.

az ii. alpontban említett nagynyomású gázvezetékekhez csatlakozó földfelszín alatti tároló létesítmények;

iv.

a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására, tárolására és visszaalakítására szolgáló berendezések; valamint

v.

az i., ii., iii., vagy iv. alpontban említett infrastruktúra megfelelő működéséhez szükséges bármely felszerelés és berendezés, beleértve a védelmi, monitoring és ellenőrző rendszereket is;

a)

a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektekre: 2 365 000 000 EUR;

b)

a tengeri szélenergia projektekre: 565 000 000 EUR;

c)

a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos projektekre: 1 050 000 000 EUR.

a)

az energiaforrások, -útvonalak és -ellátás biztonsága és diverzifikálása;

b)

az energiahálózat kapacitásának optimalizálása és a belső energiapiac integrálása, különösen a határon átnyúló szakaszok vonatkozásában;

c)

a hálózat fejlesztése, hogy a Közösség legkedvezőtlenebb helyzetű régiói vagy szigetei elszigeteltségének csökkentésével erősödjön a gazdasági és a társadalmi kohézió;

d)

a megújuló energiaforrások összekapcsolása és integrálása; és

e)

az összekapcsolt energiahálózatok biztonsága, megbízhatósága és interoperabilitása, beleértve a többirányú gázáramlás alkalmazására való képességet is, ha ez szükséges.

a)

egy vagy több, közösen fellépő tagállam;

b)

a kérdéses projektben közvetlenül érintett valamennyi tagállam egyetértése esetén:

a)

a megközelítés megalapozottsága és műszaki megfelelősége;

b)

a fellépés teljes beruházási szakaszára vonatkozó pénzügyi csomag megalapozottsága.

a)

érettség, amely azt jelenti, hogy 2010 végéig elér a beruházási fokozatba, és jelentős tőkekiadással jár;

b)

annak mértéke, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás hiánya mennyiben késlelteti a fellépés végrehajtását;

c)

annak mértéke, hogy az EEGP-támogatás mennyiben ösztönzi a köz- és magánfinanszírozást;

d)

társadalmi-gazdasági hatások;

e)

környezeti hatások;

f)

hozzájárulás az energiahálózat folytonosságához és interoperabilitásához, valamint a kapacitásának optimalizálásához;

g)

hozzájárulás a szolgáltatás minőségének, biztonságának és védelmének javításához;

h)

hozzájárulás egy jól integrált energiapiac létrehozásához.

a)

a megközelítés megalapozottsága és műszaki megfelelősége;

b)

a projekt teljes beruházási szakaszára vonatkozó pénzügyi csomag megalapozottsága.

a)

érettség, amely azt jelenti, hogy 2010 végéig elér a beruházási fokozatba, és jelentős tőkekiadással jár;

b)

annak mértéke, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás hiánya milyen mértékben késlelteti a fellépés végrehajtását;

c)

annak mértéke, hogy a projekt mennyiben javítja vagy növeli a már építés alatt álló vagy tervezési szakaszban lévő létesítmények és infrastruktúra méretét;

d)

annak mértéke, hogy a projekt mennyiben terjed ki teljes méretű és ipari léptékű létesítmények és infrastruktúra építésére, és mennyiben foglalkozik a következő kérdésekkel:

e)

a projekt innovatív vonásai, és annak mértéke, hogy menynyiben fogja bemutatni e vonások megvalósítását;

f)

a projekt hatása és hozzájárulása a Közösség tengeri szélenergia vezetékhálózatához, beleértve a reprodukciós potenciálját is;

g)

a kedvezményezettek által tanúsított elkötelezettség a projekt által elért technológiai előrelépések eredményeinek más európai gazdasági szereplők számára történő hozzáférhetővé tétele mellett, a közösségi joggal és különösen az európai stratégiai energiatechnológiai tervben felvázolt célkitűzésekkel és struktúrákkal összeegyeztethető módon.

a)

a projektek bemutatják, hogy képesek az ipari létesítményekben keletkező CO2 legalább 80 %-ának leválasztására, valamint képesek a leválasztott CO2 elszállítására és geológiai úton megvalósuló, biztonságos földfelszín alatti tárolására;

b)

az erőmű létesítmények esetében a CO2-leválasztást legalább 250 MW villamos energiát termelő vagy ezzel egyenértékű létesítményen bemutatják;

c)

a projektgazdák jogilag kötelező erejű nyilatkozatot tesznek arról, hogy a demonstrációs erőmű révén keletkezett generikus ismereteket hozzáférhetővé teszik a tágabb ipar és a Bizottság számára, hogy hozzájáruljanak az európai stratégiai energiatechnológiai tervhez.

a)

a megközelítés megalapozottsága és műszaki megfelelősége;

b)

érettség, amely azt jelenti, hogy 2010 végéig elér a beruházási fokozatba, amelybe beletartozik a tárolási lehetőségek feltárása és kialakítása is, továbbá a projektre vonatkozóan jelentős beruházási kiadással jár;

c)

a projekt teljes beruházási szakaszára vonatkozó pénzügyi csomag megalapozottsága;

d)

a projektnek a javasolt helyszín(ek)en való megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges valamennyi engedély számbavétele és az ezen engedélyek beszerzésére irányuló stratégia megléte.

a)

annak mértéke, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás hiánya mennyiben késlelteti a fellépés végrehajtását;

b)

a projekt üzemeltetésének első öt évében leválasztásra kerülő CO2 tonnánként igényelt finanszírozása;

c)

a projekt komplexitása és az egész létesítmény innovációs szintje, beleértve egyéb kísérő kutatási tevékenységeket is, és a kedvezményezettek által tanúsított elkötelezettség a projekt által elért technológiai előrelépések eredményeinek más európai gazdasági szereplők számára való hozzáférhetővé tétele mellett, a közösségi joggal és különösen az európai stratégiai energiatechnológiai tervben felvázolt célkitűzésekkel és struktúrákkal összhangban;

d)

az irányítási terv megalapozottsága és megfelelősége, beleértve – az abban foglalt tudományos, mérnöki és műszaki információval és adatokkal kapcsolatban – annak bemutatását, hogy a javasolt koncepció kész elérni a projekt üzembe helyezését 2015. december 31-ig.

a)

a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektek vonatkozásában a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló, 2007. június 20-i 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 15. cikkével létrehozott bizottság;

b)

a tengeri szélenergia projektek vonatkozásában az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Együttműködés egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (10) 8. cikkével létrehozott bizottság;

c)

a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek vonatkozásában a 2006/971/EK határozat 8. cikkével létrehozott bizottság.