21.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 365/7

(1)

A Tanács az 1015/94/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Japánból származó televíziós kamerarendszerek (a továbbiakban: TKR) behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(2)

2000 szeptemberében a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a 2042/2000/EK rendelettel (3) megerősítette az 1015/94/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámokat.

(3)

A Japánból származó televíziós kamerarendszerekre (TKR) vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő megszűnéséről szóló értesítés közzétételét követően (4), az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében 2005. június 28-án ezen intézkedések felülvizsgálatára vonatkozóan kérelem érkezett a Bizottsághoz.

(4)

A kérelmet a teljes közösségi TKR-gyártás több mint 60 %-át képviselő közösségi gyártó, a Grass Valley Nederland BV (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be. A Grass Valley vállalat a Philips Digital Video Systemsnek a Thomson Broadcast Systems tulajdonosa, a Thomson Multimedia által történő felvásárlása révén jött létre. A hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(5)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2005. szeptember 29-én megindította e felülvizsgálatot (5).

(6)

2006. május 18-án a Bizottság a Japánból származó egyes kamerarendszerek behozatalára vonatkozóan új dömpingellenes eljárást indított, valamint megindította a Japánból származó televíziós kamerarendszerek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatát (6). Az új dömpingellenes eljárás alkalmazási köre kiterjed az preambulumbekezdésben említett, hatályos intézkedések alá tartozó televíziós kamerarendszerekre. Amennyiben megállapítást nyer, hogy egyes, Japánból származó kamerarendszerek vonatkozásában olyan intézkedéseket kell elrendelni, amelyek érintik az e rendelet által hozott intézkedések hatálya alá tartozó televíziós kamerarendszereket, nem indokolt az e rendeletben megállapított intézkedéseket továbbra is fenntartani, a rendeletet pedig ennek megfelelően módosítani szükséges, illetve hatályon kívül kell helyezni.

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megkezdéséről az ismert érintett exportáló gyártókat, felhasználókat/importőröket, nyersanyagtermelőket, az exportáló ország képviselőit, valamint a közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy véleményüket írásban ismertessék, illetve hogy meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(8)

Kérdőíveket küldtek a kérelmező közösségi gyártónak, két egyéb ismert közösségi gyártónak, 25 felhasználónak, 9 nyersanyagtermelőnek és az 5 ismert japán exportáló gyártónak. Egy közösségi gyártótól, egy japán exportáló gyártótól és közösségi nem kapcsolt vállalatától, négy felhasználótól/importőrtől és egy nyersanyagszállítótól érkeztek válaszok.

(9)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, melyet a vizsgálathoz szükségesnek ítélt, továbbá ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyén:

(10)

Az elemzés főleg a standard felbontású TKR-re összpontosít, mivel az teszi ki az intézkedések hatálya alá tartozó termékek túlnyomó többségét. Megjegyzendő továbbá, hogy a nagyfelbontású TKR – melynek a standard felbontású, 62dB jel/zaj hányadossal rendelkező (és emiatt ezen intézkedések hatálya alá tartozó) TKR-hez hasonló a teljesítménye és minősége – jel/zaj hányadosa (S/N) 55dB-nél alacsonyabb is lehet, következésképpen nem tartozik ezen intézkedések hatálya alá. Ezt a közösségi gazdasági ágazat is megerősítette. A jelen vizsgálatban együtt nem működő egyik érdekelt fél kérte, hogy az e felülvizsgálatban szereplő termékmeghatározást hangolják össze a (6) preambulumbekezdésben említett új vizsgálatban alkalmazott termékmeghatározással. A jelenlegi felülvizsgálat azonban nem változtathatja meg a termékmeghatározást, mivel annak megállapítására korlátozódik, hogy fenn kell-e tartani vagy hatályon kívül kell-e helyezni a hatályban lévő intézkedéseket. Ezért ezt az érvet el kellett utasítani.

(11)

A dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat 2004. október 1-jétől2005. szeptember 30-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI). A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentős tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak, a károkozás vizsgálatának időszaka vagy KVI) terjedt ki.

(12)

Az érintett termék megegyezik a jelenleg hatályos intézkedések elrendeléséhez vezető eredeti vizsgálatok érintett termékével, vagyis a televíziós kamerarendszerekkel.

(13)

Mint az az 1015/94/EK tanácsi rendeletből is kitűnik, a TKR az alábbi, együttesen vagy külön-külön behozott alkatrészek egyesítéséből állhat:

(14)

Az érintett termék jelenleg a következő KN-kódok alá sorolható be: ex 8525 30 90, ex 8537 10 91, ex 8537 10 99, ex 8529 90 81, ex 8529 90 95, ex 8543 89 97, ex 8528 21 14, ex 8528 21 16 és ex 8528 21 90.

(15)

A következő termékek nem tartoznak ezen eljárás hatálya alá:

(16)

A jelenlegi vizsgálat megerősítette az (1) és (2) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok azon megállapítását, miszerint a japán exportáló gyártók által előállított, a japán piacon és a Közösségben értékesített érintett termék, valamint a kérelmező közösségi gyártó által előállított és a közösségi piacon értékesített termék ugyanarra az alaptechnológiára épül, és mindkettő megfelel az alkalmazott nemzetközi ipari szabványoknak. A termékek alkalmazásai és rendeltetései azonosak, következésképpen hasonló fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, egymással felcserélhetők, és egymással versenyeznek. Az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében tehát ezek a termékek hasonlóak.

(17)

Mint az a korábbi felülvizsgálatból kitűnik, a japán exportáló gyártók együttműködési szintje rendkívül alacsony volt ezen eljárás során. Ötből csak egy gyártó működött együtt. A Bizottság számára ismert négy gyártó közül egyik sem válaszolta meg a kérdőívet annak ellenére, hogy – a rendelkezésre álló tények és különösen az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében a Bizottság által kezelt adatbázisok (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) szerint – közülük legalább három valószínűleg exportált TKR-t a Közösségbe a VI alatt.

(18)

Csak egy exportáló gyártó működött együtt, ez azonban nem exportálta az érintett terméket a Közösségbe. Az alacsony együttműködési arány miatt az érintett termék Közösségbe irányuló, VI alatti behozatalára vonatkozóan nem lehetett megbízható információkat szerezni közvetlenül az exportáló gyártóktól. Emellett az előző megállapításokkal összhangban az Eurostat által biztosított statisztikai információk nem tűntek megbízhatónak, mivel azokat a KN-kódokat, melyek alá az érintett termék besorolható, más termékek behozatalához is felhasználják, anélkül, hogy lehetséges lenne a megkülönböztetés. Ezért figyelmen kívül kellett hagyni az Eurostattól származó információkat is annak megállapításához, hogy történt-e TKR-behozatal Japánból és ha igen, milyen mennyiségben és értékben. E körülmények miatt és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a Bizottság a rendelkezésre álló tényeket használta fel, vagyis a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő információkat és a felülvizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelmet. Ennek alapján a Japánból származó és a figyelembe vett időszak alatt a Közösségbe importált TKR-mennyiségekről és -értékekről a lehető legpontosabb becslést adták.

(19)

Tekintve a japán exportáló gyártók együttműködésének alacsony szintjét/hiányát és azt, hogy az egyetlen együttműködő japán exportáló gyártó nem exportált a Közösségbe a VI alatt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban más forrásokból szerezte be a dömping folytatódására vonatkozó információkat: elsősorban a kérelmező által benyújtott adatokból és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból.

(20)

A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis azt mutatja, hogy a VI alatt jelentős volt az érintett termék behozatala, különös tekintettel a rendszer alapvető és legértékesebb részének tekinthető nagyjából 10 televíziós kamerafejre (a továbbakban: TKF). Emlékeztetni kell arra, hogy az együttműködés alacsony szintje, valamint azon tény miatt, hogy az egyetlen együttműködő exportáló gyártó nem exportált a Közösségbe a VI alatt, nem lehetett formálisan kiszámítani az érintett termék dömpingjét.

(21)

A fentiek alapján és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a Bizottságnak a rendelkezésére álló tényekre kellett támaszkodnia, vagyis a kérelmező kérelmében szereplő bizonyítékra, mely az érintett termék két modellje esetében a vámok megfizetése után jelentős dömpingszintet jelzett: az egyik modell esetében a dömping meghaladta a 10 %-ot.

(22)

Következésképpen – mint az a rendelkezésre álló bizonyítékból kitűnik – fennáll a valószínűsége annak, hogy a japán exportáló gyártók folytatják a dömpinget.

(23)

A nemzetközi TKR-gyártók csak Japánban és az EU-ban rendelkeznek székhellyel. Emiatt e gyártók között oszlanak meg a nemzetközi eladások. Legalább két olyan ismert közösségi gyártó van – közülük az egyik japán exportáló gyártókhoz kapcsolódik –, melyek a közösségi piacra gyártanak. Öt ismert japán exportáló gyártó gyárt és értékesít nemzetközi piacokra.

(24)

Emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések 1994 óta hatályban vannak. Ezen kívül a Bizottság 1999-ben arra a következtetésre jutott, hogy az exportáló gyártók semlegesítették az intézkedéseket, ezért úgy határozott, hogy jelentős mértékben növeli az érintett exportáló gyártókra kivetett dömpingellenes vámokat (200,3 %-ra). 2000-ben végül a hatályos intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata azt mutatta, hogy újabb 5 évvel meg kell hosszabbítani az intézkedések hatályát, tekintettel a dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére.

(25)

Tekintettel az exportáló gyártók együttműködésének alacsony szintjére, az érintett termék áraira vonatkozó, egyedüli hozzáférhető információforrások Japánban a következők voltak: az egyetlen együttműködő exportáló gyártótól (Ikegami) származó értékesítési adatok, a kérelmezőtől származó információk és az e vizsgálat megindítására irányuló kérelemben szereplő információk.

(26)

Mint az a fenti (20) preambulumbekezdésben már említésre került, értéküket tekintve a TKF képezi a televíziós kamerarendszerek központi és legérzékenyebb részét, így helyénvalónak tűnt megvizsgálni a vonatkozó japán illetve közösségi árak közötti kapcsolatot.

(27)

A kérelemben szereplő információk és az ellenőrző látogatások során gyűjtött információk alapján úgy tűnik, hogy a közösségi gyártók Közösségben alkalmazott árai magasabbak, mint a japán belső piacon érvényesülő árak.

(28)

A fentiekből azonban már kiderült, hogy e tény ellenére a japán vállalatok már most készek, hogy a Közösségbe olyan dömpingellenes vám nélküli árakon exportáljanak, melyek sokkal alacsonyabbak, mint a Közösségben és a belső piacukon érvényes árak. Ugyanez vonatkozik harmadik országokba irányuló exportjukra is.

(29)

Ennek alapján az várható, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az import a közösségi árak alá kínáló, nagy mértékű dömpingáron érkezne a Közösségbe, mivel alaptalan az a feltételezés, hogy a japán exportáló gyártók módosítanák árképzésüket ebben az esetben. Ezen kívül a közösségi piacon érvényesülő magas árszintek szintén arra ösztönzik a japán exportáló gyártókat, hogy a belföldi eladások egy részét átirányítsák az EU-ba.

(30)

Végül, mivel a hatályban lévő vámtételek magasak (52,7 %-ról 200,3 %-ra nőttek), a japán exportáló gyártók jelentős mozgástérrel rendelkeznének az új árak kialakításakor az intézkedések hatályvesztése esetén, továbbá ha úgy döntenének, hogy emelik exportáraikat. Mindenesetre – mint az a fentiekből kitűnik – a jelenlegi vámtételek szintje alatti áremelések a közösségi árak alá kínálnának.

(31)

Tekintettel az exportáló gyártók együttműködésének alacsony szintjére, összehasonlították az egyetlen japán együttműködő exportáló gyártó harmadik országokkal szemben alkalmazott exportárait a Japánban értékesített termékek áraival. E tekintetben a harmadik országokba irányuló eladások túlnyomó többségét figyelembe vették.

(32)

Az ezen árak közötti megfelelő összehasonlítás érdekében kiigazításokat tettek, amennyiben ezt a kereskedelem szintje, a közlekedési, biztosítási és hitelköltségek indokolták. A rendszerek valamennyi elemére – és nem csupán a kamerafejekre – kiterjedt az összehasonlítás, mivel részletes információk álltak rendelkezésre.

(33)

Az összehasonlításból kitűnt, hogy a vállalat harmadik országokba a hazai piaci áraknál lényegesen alacsonyabb árakon értékesített.

(34)

A rendelkezésre álló információk alapján úgy tekinthető, hogy a vállalat nagy valószínűséggel (közel 20 %-os) dömpingárakon értékesíti termékeit harmadik országoknak. Ez megerősíti a kérelemben szereplő egyértelmű bizonyítékot, miszerint az exportáló gyártók jelentős dömpingárakon értékesítenek más harmadik országoknak.

(35)

Nem áll rendelkezésre arra vonatkozó bizonyíték, hogy más japán exportáló gyártók nem alkalmazzák ugyanezt az árképzést és nem értékesítenek hasonlóan dömpingárakon más harmadik országoknak.

(36)

Ennek alapján az a következtetés vonható le, hogy a japán exportáló gyártók harmadik országokba irányuló exporteladásoknál a hazai piaci áraikénál lényegesen alacsonyabb árakat alkalmaztak, hogy ezek az exportárak nagy valószínűséggel dömpingeltek voltak a VI alatt, és hogy nincs arra bizonyíték, hogy ez a gyakorlat megváltozna.

(37)

A rendelkezésre álló tények – vagyis a kérelem és az egyetlen együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott információk – azt mutatják, hogy az exportáló gyártók a Közösségben érvényes áraknál jóval alacsonyabb árakon értékesítik az érintett terméket harmadik országoknak. Az eltérés elérheti a 220 %-ot, piactól függően. Így az intézkedések hatályvesztése esetén a japán exportáló gyártók erős ösztönzést kapnának, hogy harmadik országokba irányuló exportjuk egy részét a közösségi piacra irányítsák át.

(38)

Megjegyzendő továbbá, hogy a Közösség az egyetlen olyan terület, ahol dömpingellenes intézkedések vannak hatályban az érintett termékkel szemben. Nincs arra utaló jel, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a gyártók a harmadik országokba irányuló export esetében alkalmazottól eltérő árképzési politikára térnének át.

(39)

A kérelmező úgy érvelt, hogy a termék jellegéből adódóan a kapacitások rugalmasak és hogy a japán exportáló gyártó rövid idő alatt bővíthetné kapacitását. Ezt az egyetlen japán együttműködő exportáló gyártó telephelyén végzett helyszíni ellenőrzés megerősítette.

(40)

Igaz, hogy gyártási eljárás munkaerő-igényes, de nem akadályozza sem különleges gyártási eljárás, sem berendezés. Mivel a gyártósor főleg kézi munkavégzést igényel, elég megemelni a műszakok és a foglalkoztatottak számát a kapacitásnöveléshez. A kapacitásnövelést leginkább az hátráltatja, hogy sok időt vesz igénybe, míg betanítják az új alkalmazottakat a TKR összeszerelésére és gyártására. Az optikai blokkot előállító berendezés az egyetlen olyan lehetséges műszaki akadály, melynek elhárítása nagy beruházásokat tenne szükségessé a termelésnövelés érdekében. Nem volt azonban arra utaló jel, hogy – tekintve a jelenlegi termelési szinteket – ez vélhetőleg korlátozná a termelési kapacitás növelését. Ezen kívül, mivel a vállalat nem használt ki teljes mértékben minden lehetséges műszakot, az a következtetés vonható le, hogy a termelési kapacitást gyorsan és jelentős mértékben lehetne növelni. Nem szolgáltattak továbbá semmiféle bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kapacitásnöveléshez kapcsolódó költségek magasak lennének az érintett termék értékéhez képest.

(41)

E növekedés nagyon jelentős lehet, tekintve a japán exportáló gyártók által a Közösségbe értékesített nagy mennyiségek esetén fizetendő olcsó „belépőjegyet” (az elosztási csatornák már működnek és alacsony beruházási szint kell a kapacitásnöveléshez).

(42)

A fentiek alapján és tekintettel arra, hogy semmi arra utaló jel nincs, hogy nem ugyanebben a helyzetben van valamennyi egyéb exportáló gyártó, az a következtetés vonható le, hogy a termelési kapacitás nagy valószínűséggel jelentősen nőhet rövid időn belül, ha a japán gyártók ezt szükségesnek tartják.

(43)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megnő az EK-ba irányuló import. A fentiekhez figyelembe kell venni a harmadik országokhoz képest vonzó közösségi árakat, a már létező elosztási csatornákat és azt, hogy viszonylag alacsony költségek mellett is növelni lehetne a kapacitást (új szakmunkások betanítása).

(44)

Tekintettel a piac fentiekben leírt jellegére – vagyis hogy a közösségi árak magasabbak, mint a harmadik országokban és a japán belföldi piacon érvényesülő árak –, erős az ösztönzés arra, hogy az értékesítések egy részét a közösségi piacra irányítsák át valószínűleg alacsony árakon, hogy visszaszerezzék az elvesztett piaci részesedéseket. Ezen kívül mivel a termelési kapacitás gyorsan bővíthető, nagy a valószínűsége annak, hogy az érintett termék behozatala tekintélyes mennyiségeket öltene. Mivel nincs arra utaló jel, hogy a japán exportáló gyártók megváltoztatnák árképzésüket árnövelés céljából az intézkedések hatályvesztése esetén, nagy a valószínűsége annak is, hogy az import e növekedése dömpingárakon fog történni.

(45)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy valószínűleg megismétlődik az érintett termék dömpingje a japán exportáló gyártók részéről az intézkedések hatályvesztése esetén és emiatt fenn kell tartani a hatályban lévő intézkedéseket.

(46)

2001-ben a Philips Digital Video Systems (a továbbiakban: Philips DVS) vállalatot átvette a Thomson Broadcast Systems (a továbbiakban: TBS) tulajdonosa, a Thomson Multimedia – mely a TKR másik közösségi gyártója – és a beolvasztott Philips DVS/TBS jogalany Grass Valley Nederland B.V.-vé alakult (a továbbiakban: a kérelmező).

(47)

Az egyik exportáló gyártó úgy érvelt, hogy öt éve gyakorlatilag a közösségi kapcsolt vállalata által értékesített valamennyi televíziós kamerarendszert az említett vállalat gyártotta a Közösségben. Úgy érvelt továbbá, hogy mivel ez a gyártó vállalat nem csak az EK-piacot látta el, hanem a világpiacot is, valószínűleg nem érintenék a meglévő dömpingellenes vámokra vonatkozó határozatok.

(48)

Mivel ez az exportáló gyártó nem szolgáltatott további információt – és nem válaszolt az egyéb közösségi gyártókhoz eljuttatott kérdőívekre sem –, nem lehetett részletesen megvizsgálni tevékenysége pontos jellegét, beleértve a Közösséggel folytatott üzleti kapcsolatait.

(49)

Egy japán exportáló gyártóhoz kapcsolódó másik közösségi TKR-gyártó is együttműködött ebben a vizsgálatban és kifogásolta a jelenlegi intézkedéseket. Ez a gazdasági szereplő úgy érvelt, hogy ritkán került sor Japánból érkező TKR-behozatalra és akkor is csupán az EK-beli tevékenységek kiegészítéseként. A helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy az említett közösségi létesítményekben csak egy, japán és közösségi alkatrészekből álló különleges modell összeszerelése történt és hogy az ellenőrzéssel egyidőben ténylegesen nem gyártották a kamerafej legfontosabb részének számító CCD (töltéscsatolású lejátszó eszköz)-blokkot. Ezen kívül a vizsgálat megállapította, hogy a TKR-re vonatkozó intézkedések meglétén kívül semmi nem indokolja e modell közösségi gyártását.

(50)

Mindenesetre a jelenlegi vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező képviselte a televíziós kamerarendszerek közösségi gyártásának több mint 60 %-át. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a kérelmező alkotja a közösségi gazdasági ágazatot, és így a továbbiakban „közösségi gazdasági ágazat”-ként hivatkoznak rá.

(51)

A fenti (19)–(20) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt a közösségi piac helyzetének elemzése a televíziós kamerafejekre (a továbbiakban: TKF) vonatkozó adatok gyűjtésén alapult.

(52)

Mint az a fentiekben már említésre került, nem sikerült adatokat szerezni attól a japán exportáló gyártótól, mely állítólag gyártó létesítményekkel rendelkezik a közösségi piacon. Mint az már említésre került, az érintett terméket ténylegesen a Közösségbe exportáló japán felek nem működtek együtt. Következésképpen – különös tekintettel a felhasználásra – a Bizottság a rendelkezésre álló tényeket használta fel az alaprendelet 18. cikkének megfelelően.

(53)

Tekintettel arra, hogy a két érintett fél közül csak az egyik szolgáltatott adatokat az értékesítésre és gyártásra vonatkozóan és figyelemmel arra, hogy ezek üzletileg érzékeny információk, nem helyénvaló az abszolút számokat nyilvánosságra hozni. Ezért a számokat a „—” jellel helyettesítették és index-számokat alkalmaztak.

(54)

A Közösség nyilvánvaló TKF-felhasználását a következők alapján vizsgálták: a közösségi értékesítések mennyiségére vonatkozó, a közösségi gazdasági ágazattól származó adatok, az Ikegami Electronics (Europe) GmbH értékesítési mennyisége, a Japánból származó TKF-behozatalra vonatkozóan a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó statisztikai adatok, valamint az egyik TKR-felhasználótól származó, vásárlásra vonatkozó adatok. Az egyik – állítólagosan a Közösségben is TKR-t előállító – japán exportáló gyártó együttműködésének hiánya miatt valószínűleg kissé alábecsülték a közösségi felhasználást, bár ez nem befolyásolná jelentős mértékben az általános tendenciákat és következtetéseket.

1.   táblázat

A Közösség TKF-felhasználása

(55)

A közösségi felhasználás 2002 és a VI között 3 %-kal nőtt. 2004-ben azonban jelentős emelkedés következett be, mivel a behozatal jelentősen nőtt. A VI során a közösségi felhasználás közel 15 %-kal csökkent 2004-hez képest.

(56)

A figyelembe vett időszakban a Japánból származó TKF-behozatal mennyisége viszonylag alacsony szinten maradt. 2002 és 2004 között azonban csaknem tízszeresére nőtt, közel 30 egységet importáltak. A VI alatt a behozatal 2004-hez képest csökkent, de jóval a 2002-es szint felett maradt. Általánosságban csaknem háromszorosára emelkedett a behozatal a figyelembe vett időszakban. A közösségi gazdasági ágazat azt állította, hogy alábecsülték a behozatal mennyiségét, mivel a rendelkezésére álló piaci információk alapján a japán gyártók EK-ba irányuló szállításai lényegesen meghaladták az e vállalatok által a Közösségben állítólagosan gyártható mennyiséget. Azzal érveltek továbbá, hogy az intézkedéseket valószínűleg kijátszották kameraalkatrészek behozatala révén. Ez az információ azonban nem volt összhangban a vizsgálat megállapításaival, vagyis az ellenőrző látogatások eredményeivel és a független felhasználóktól származó információkkal. Ezen kívül e felülvizsgálat hatálya nem annak megállapítására terjed ki, hogy kijátszották-e a hatályban lévő intézkedéseket, bár elismerték, hogy a kijátszás gyakorlata hatással lehet a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(57)

A behozatal piaci részesedése 2004-ig folyamatosan növekedett, amikoris elérte legmagasabb szintjét. A VI alatti jelentős csökkenés – a 2004-es szint kevesebb mint fele – ellenére a behozatal piaci részesedése nőtt a figyelembe vett időszakban.

2.   táblázat

TKF-behozatal Japánból és piaci részesedés

(58)

Az együttműködés hiánya miatt nem álltak rendelkezésre megbízható információk a TKF-behozatal árszintjeit illetően. Valójában a japán exportáló gyártók kizárólag közösségi kapcsolt importőröknek értékesítik az érintett terméket. Emiatt a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő árszintek egymással kapcsolatban álló felek közötti árak, következésképpen nem tekinthetők megbízhatónak. Ennek oka főleg az, hogy a hatályban lévő intézkedések miatt a vállalatok dönthetnek úgy, hogy közösségi jogalanyaikhoz juttatják el a nyereséget.

(59)

Így nem lehetett következtetéseket levonni az érintett termék behozatalára vonatkozó áralakulást és árképzést illetően.

(60)

Az egyértelműség érdekében megjegyzendő, hogy a közösségi gazdasági ágazat a kérdőívekben inkább a TKR-re, nem pedig csak a TKF-re vonatkozóan szolgáltatott információkat. Ez nem jelentett problémát, mivel minden TKR-hez általában tartozik egy TKF is. Emiatt és a japán exportáló gyártók közösségi tevékenységére vonatkozó részletesebb információk hiányában a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetét és annak alakulását a TKR-re vonatkozó adatok alapján vizsgálták.

(61)

A közösségi gazdasági ágazat TKR-gyártása a figyelembe vett időszakban kis mértékben növekedett. A 2003. évi 8 %-os csökkenést követően 2004-ben jelentősen – közel 35 %-kal – nőtt a termelés. A VI alatt azonban a termelés közel 16 %-kal csökkent 2004-hez képest, ez azonban 2002-hez képest még mindig 5 %-os emelkedésnek felelt meg.

4.   táblázat

A termelés mennyisége

(62)

A közösségi gazdasági ágazat termelési kapacitása 2004-ig változatlan maradt. A VI során azonban vállalat-átszervezés miatt 14 %-os csökkenés következett be, mely lehetővé tette a vállalat számára, hogy termelési kapacitását a meglévő kereslethez igazítsa. Valójában – az alábbiakban ismertetettek alapján – e kapacitáscsökkenést stabil kapacitás-kihasználás kísérte 2004 és a VI között.

(63)

A termelésnövekedés és a termelési kapacitás kiigazítása következtében nőtt a kapacitás-kihasználás a figyelembe vett időszakban. Összességében a kapacitáskihasználás mértéke hasonló tendenciát mutatott, mint a termelés, vagyis 2002 és 2004 között emelkedett, 2003-ban azonban mélypontra került. A VI során a kapacitás-kihasználás változatlan volt 2004-hez képest, de még így is közel 20 %-kal a 2002-es szint felett maradt.

5.   táblázat

Termelési kapacitás és kapacitás-kihasználás

(64)

A készletek 2003-ban jelentősen csökkentek (– 17 %), a következő évben növekedtek, de még így is 11 %-kal a 2002-es szint alatt maradtak. A készletek szokatlan növekedése a VI alatt azzal magyarázható, hogy a VI a pénzügyi év vége előtt lejárt, amikoris számos megrendelés még szállításra várt.

6.   táblázat

Készletmennyiség

(65)

A közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon történő értékesítései 2002 és 2004 között 10 %-kal emelkedtek, ez azonban nem fedezte a közösségi felhasználás azonos időszak alatti 23 %-os jelentős emelkedéséből adódó szükségleteket. Emiatt összességében több mint 20 százalékponttal csökkent a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak során a Japánból és más közösségi gazdasági szereplőktől származó behozatal miatt. A VI alatt a 2004-es szinthez képest jelentősen csökkentek az értékesítések, emiatt pedig tovább zsugorodott a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése.

(66)

Megjegyzendő azonban, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésére vonatkozó számokat és megfigyelt tendenciákat a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni főleg azért, mert az egyetlen egyéb közösségi gyártó nem szolgáltatott adatokat eladásairól és termeléséről.

(67)

Az eladási átlagárak a figyelembe vett időszakban 3 %-kal csökkentek, 2002 és 2003 között azonban 7 %-os emelkedést mutattak. A figyelembe vett időszakban az árak viszonylag kis mértékű csökkenésének oka azonban a termékösszetétel változása volt, mivel a közösségi gazdasági ágazat értékesebb (és drágább) konfigurációkkal rendelkező új termékeket vezetett be.

7.   táblázat

Értékesítési mennyiség, árak és piaci részesedés

(68)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás (több mint 24 %-kal) csökkent, ami a termelésnövekedéssel együtt jelentős termelékenység-növekedést eredményezett (37 %). Megjegyzendő, hogy a foglalkoztatás csökkenése azzal járt, hogy egyre nagyobb számban alkalmaztak határozott időtartamra szóló/rugalmas szerződéssel foglalkoztatott munkaerőt, csökkentve ezáltal a vállalat állandó költségeit.

(69)

Így a figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat jelentős mértékben csökkenteni tudta bérköltségeit (– 14 %). Ennek következményeként a közösségi gazdasági ágazat néhány százalékponttal csökkenteni tudta a bérköltségek termelési összköltségekhez viszonyított arányát. Ez egyértelműen arra utal, hogy a közösségi gazdasági ágazat megkísérelte, hogy kiigazítsa termelési szerkezetét és csökkentse állandó költségeit.

8.   táblázat

Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(70)

Megjegyzendő, hogy a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége a legutóbbi felülvizsgálati eljárás vizsgálati időszaka során még negatív volt, ami az akkor hatályban lévő dömpingellenes intézkedések kiterjesztéséhez vezetett. Ez a helyzet mára megfordult, 2002 és 2004 között pedig a közösségi gazdasági ágazat pozitív nyereségességi szinteket ért el.

(71)

A közösségi gazdasági ágazat nyereségessége valójában növekedett 2004-ig, még akkor is, ha általában magasabb (10 % feletti) nyereségre számítottak ahhoz, hogy a gazdasági ágazat lépést tudjon tartani a technológiai fejlődés által támasztott követelményekkel. Így még a legmagasabb haszonkulcsot realizáló 2003. és 2004. évben sem volt elegendő a nyereségességi szint annak biztosításához, hogy a közösségi gazdasági ágazat továbbra is jelentős összegeket tudjon beruházni új fejlesztésekbe, mint az ebben az ágazatban elvárható.

(72)

A VI alatt a nyereségesség jelentősen visszaesett, tekintélyes veszteségeket eredményezve. Ennek két oka lehet: egyfelől a VI alatt a közösségi értékesítések jelentős csökkenése az átlagos állandó költségek növekedéséhez vezetett, ez pedig következésképpen kedvezőtlenül hatott a nyereségességre. Másfelől a közösségi gazdasági ágazat nem tudta áthárítani a vevőkre az egyes nyersanyagok költségnövekedését, valamint a K+F- illetve eladási többletköltségeket, melyek az értékesítési irodák hálózatának bővüléséből adódtak és melyek célja a szolgáltatások színvonalának javítása volt. Megjegyzendő az is, hogy – mint az a fenti (67) preambulumbekezdésből is kitűnik – 2004 és a VI között az eladási átlagárak kis mértékű csökkenésének oka a termékösszetétel változása volt, mivel a közösségi gazdasági ágazat értékesebb (és drágább) konfigurációkkal rendelkező új termékeket vezetett be, de az árakat nem tudta arányosan megemelni.

9.   táblázat

Nyereségesség

(73)

A 2003. évi 13 %-os csökkenés ellenére a beruházások magas szinten maradtak. A következő évben ez kiegyenlítődött, mivel csaknem háromszoros növekedés következett be amiatt, hogy a közösségi gazdasági ágazat átalakította és racionalizálta a termelést, a gazdasági ágazat által igényelt K+F beruházások pedig továbbra is jelentős szinten maradtak.

(74)

A beruházások nettó könyv szerinti értékének százalékában meghatározott nyereségként kifejezett beruházási megtérülés nagyjából a fenti nyereségességi tendenciát követte.

10.   táblázat

Beruházások és a beruházások megtérülése (return on investment, RoI)

(75)

Megállapították, hogy a figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazatnak nem voltak tőkebevonási nehézségei.

(76)

A pénzforgalom jelentősen nőtt 2004-ig (39 %). E pozitív tendencia a gazdasági ágazat felépülésére utal. Megjegyzendő, hogy 2004-ben a pénzforgalom a Közösségben végzett összes eladásnak csupán közel 10 %-át jelentette, ami nem tekinthető kimagaslónak. A VI alatt azonban a pénzforgalmat nagy mértékben befolyásolták a negatív nyereségességi szintek.

11.   táblázat

Pénzforgalom

(77)

2002 és a VI között a közösségi felhasználás 3 %-kal nőtt, miközben a közösségi gazdasági ágazat eladási mennyisége a közösségi piacon 21 %-kal csökkent. Míg a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése több mint 20 százalékponttal visszaesett, a dömpingelt importé és egyéb közösségi gyártóké viszont nőtt.

(78)

Az elmúlt években a TKR piacát a standard felbontású TKR-től a nagyfelbontású TKR irányába történő eltolódás jellemezte. E tendencia a jövőben várhatóan felerősödik. Mivel azonban a nagyfelbontású műsorszórás még nem terjedt el széles körben, a műsorszolgáltatók jelentős száma – különösen a kisebb vagy regionális műsorszolgáltatók – továbbra is standard felbontású TKR-t vásárolnak a vonzóan alacsony ár miatt. A közösségi gazdasági ágazat valójában nem volt képes kiaknázni a piaci növekedés előnyeit, mint azt piaci részesedésének csökkenése is mutatja.

(79)

Emellett a standard felbontású TKR gyártása és értékesítése továbbra is fontos tényező a TKR-gyártók számára, nem utolsósorban azért, mert az állandó költségek természetesen magasak e gazdasági ágazat rendkívüli tőkeigénye miatt. Ennélfogva továbbra is fontos, hogy a közösségi gazdasági ágazat kihasználja a standard felbontású TKR-értékesítési mennyiségek növekedésének előnyeit annak érdekében, hogy ezáltal jobban szétoszthassa állandó költségeit.

(80)

A dömping nagyságának elemzésekor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy léteznek a káros dömping megszüntetésére irányuló, hatályban lévő intézkedések. Mint az a fenti (22) preambulumbekezdésből kitűnik, a rendelkezésre álló információk azt jelzik, hogy a japán exportáló gyártók változatlanul dömpingárakon végzik a Közösségbe irányuló értékesítést. A megállapított dömpingkülönbözet jelentős, nem elhanyagolható a hatása a közösségi gazdasági ágazatra, különösen ha az az eladási mennyiségek lehetséges növekedésével társul.

(81)

A közösségi gazdasági ágazat helyzete bizonyos mértékig javult a figyelembe vett időszakban, az intézkedéseknek az előző hatályvesztési felülvizsgálat keretében történt, 2000. évi meghosszabbítása óta. A fenti mutatók azonban azt jelzik, hogy a közösségi gazdasági ágazat még mindig sérülékeny és sebezhető.

(82)

A vizsgálatból kiderült, hogy a közösségi gazdasági ágazat exporttevékenysége a következőképpen alakult:

12.   táblázat

A közösségi gazdasági ágazat exportja

(83)

A közösségi gazdasági ágazat által exportált mennyiségek jelentősen növekedtek 2002 és 2004 között, a VI során azonban több mint 20 %-kal csökkentek. A VI alatti értékesítési szint azonban a figyelembe vett időszak kezdetén mért szintnél még így is csaknem 50 %-kal magasabb volt. Ezt az összességében kedvező tendenciát az átlagárak jelentős csökkenése kísérte, mely a harmadik országok piacán tapasztalható, rendkívül alacsony árak melletti erős versennyel magyarázható (lásd a (35) preambulumbekezdést).

(84)

A vizsgálat rámutatott, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak szembe kellett néznie a harmadik országok piacán – különösen olyan felemelkedő piacokon mint Brazília és Kína – tapasztalható, rendkívül alacsony árak melletti versennyel, így arra kényszerült, hogy a jelentős termelési és értékesítési szint fenntartása érdekében lényegesen csökkentse a harmadik országokkal szemben alkalmazott eladási árait. Természetesen ez negatív következményekkel járt általános nyereségességére nézve.

(85)

Figyelembe véve különösen a piaci részesedés visszaesését és a negatív nyereségességi szintet a VI alatt, az egyik magyarázat arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete még nem állt helyre teljesen, az, hogy egyes olyan japán exportáló gyártók is létesítettek üzemeket a Közösségben, melyek állítólag szintén gyártottak TKR-t közösségi piacra szánt eladásra. Más közösségi gyártók piaci részesedése számottevően nőtt a figyelembe vett időszakban (lásd a fenti (65) preambulumbekezdést). Figyelembe véve azonban az egyik olyan japán gyártó együttműködésének hiányát, mely állítólag a Közösségben folytat termelést, nem kizárt, hogy a vállalat piaci részesedésének bármilyen növekedése nem a jobb versenyképességével magyarázható, hanem azzal, hogy egyszerűen áthelyezi a Közösségbe a dömpinggyakorlatot a termék Közösségben történő összeszerelése révén, aláásva ezzel az intézkedések hatásait.

(86)

E tekintetben megjegyzendő, hogy legalább egy esetben a vizsgálat azt állapította meg, hogy a meglévő intézkedések kijátszásának szükségességén kívül semmi nem indokolja e műveletek Közösségben történő végzését (lásd a (49) preambulumbekezdést).

(87)

A közösségi gazdasági ágazat jelenlegi helyzetét a már hatályban lévő intézkedések tükrében kell vizsgálni.

(88)

2004-ig jelentősen nőttek az eladások a közösségi piacon, emelkedett a termelés volumene és javult a kapacitás-kihasználás. A nyereségesség és a termelékenység szintén javult 2004-ig, a bérköltségek viszont csökkentek. A pénzforgalom, a beruházások megtérülése és a készletek szintén pozitív tendenciákat mutattak 2004-ig.

(89)

Mindazonáltal a figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése több mint 20 százalékpontos veszteséget jelentő negatív tendenciát mutatott. 2000 óta egyéb olyan közösségi gazdasági szereplők tevékenysége erősödött meg, melyek állítólag szintén gyártanak TKR-t. Ez, valamint a Japánból származó dömpingelt behozatal megakadályozta, hogy a közösségi gazdasági ágazat a megnövekedett K+F-, termelési és TKR-eladási költségek miatt növelje eladási árait. Ez azt eredményezte, hogy a VI alatt negatívvá vált nyereségessége.

(90)

A közösségi gazdasági ágazat exportteljesítményére szintén hatással voltak az említett piacok dömpingárai, emiatt a közösségi gazdasági ágazat kénytelen volt számottevően (több mint 30 %-kal) csökkenteni a harmadik országok esetében alkalmazott átlagárait, ami negatívan hatott a gazdasági ágazat összesített nyereségességére. Ez jól mutatja, milyen irányba fejlődhet a TKR közösségi piaca az intézkedések hiánya esetén.

(91)

Összességében az a következtetés vonható le, hogy a gazdasági ágazat helyzete általánosságban javult 2004-ig, egyes mutatók (pl. a Közösség eladási mennyiségei, a nyereségesség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom) pozitív tendenciája azonban megfordult a VI során. Így arra a következtetésre lehet jutni, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete javult az előző felülvizsgálathoz képest, a közösségi gazdasági ágazat működőképesnek és versenyképesnek bizonyult, mivel jelentősen csökkentette állandó költségeit és javította termelékenységét. Nem volt azonban képes arra, hogy teljesen felépüljön, így továbbra is törékeny és sebezhető maradt, mint azt a VI alatti helyzet mutatja.

(92)

Emlékeztetni kell arra, hogy a (43) preambulumbekezdésben azt a következtetést vonták le, hogy az intézkedések lejárta következtében Japán Közösségbe irányuló dömpingelt exportja valószínűleg növekedne.

(93)

Annak vizsgálata során, hogy az alacsony árakon történő többletbehozatal várhatóan milyen hatással lesz a közösségi gazdasági ágazat helyzetére, megjegyzendő, hogy a jelentős mennyiségekben érkező dömpingbehozatal azonnal komoly árleszorítást eredményezne a közösségi piacon, mivel a közösségi gazdasági ágazat először valószínűleg piaci részesedése és termelési szintje megtartására törekedne, mint az a figyelembe vett időszakban megfigyelhető volt a harmadik országokba irányuló értékesítések esetében. Ebben az esetben a közösségi gazdasági ágazat nyereségességének csökkenése jelentős lenne, pénzügyi helyzete pedig romlana.

(94)

Emlékeztetni kell arra, hogy a TKR piacán egy gyártó fennmaradása attól is függ, hogy mennyire képes lépést tartani az új technológiai fejlődéssel és megfelelő összegeket beruházni a K+F-be, a gyártó létesítményekbe és az alkalmazottak képzésébe. Ennélfogva kulcsfontosságú, hogy a közösségi gazdasági ágazat elérjen bizonyos nyereségességi szintet, ami az e költségek fedezését lehetővé tévő eladási árszint fenntartása mellett lehetséges. Egyértelmű, hogy a Japánból érkező, valószínűleg dömpingelt behozatal miatti árzuhanás következtében az egyetlen olyan közösségi gyártó, mely nem kapcsolódik japán exportáló gyártókhoz, jelentős kárt szenvedne a dömpingelt behozatal miatt, a japán exportáló gyártók harmadik országokba irányuló értékesítéskor alkalmazott rendkívül alacsony árai miatt pedig nagy valószínűséggel működésképtelenné válna.

(95)

A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő adatok azt mutatják, hogy a dömpingelt behozatal mennyisége 2004-ig több mint háromszorosára, a figyelembe vett időszakban pedig több mint 50 %-kal emelkedett. A fentiekben kiemeltek alapján valószínű, hogy dömpingellenes intézkedések alkalmazása nélkül további megnövekedett mennyiségeket szállítanának a közösségi piacra nagyon alacsony árakon, jelentősen alákínálva a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(96)

Amennyiben a japán exportáló gyártók a harmadik országokba irányuló kivitel esetén alkalmazottakhoz hasonló exportárakat alkalmaznak a Közösségbe irányuló kivitelkor – mint az ésszerűen feltételezhető –, akkor mintegy 30 %-kal a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínálnának. Ez az árképzés, ötvözve a japán exportőrök azon képességével, hogy az érintett termék jelentős mennyiségeivel tudják ellátni a közösségi piacot, nagy valószínűséggel leszorítaná az árakat a közösségi piacon, következésképpen pedig negatív hatással lenne a közösségi gazdasági ágazat gazdasági teljesítményére.

(97)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kár megismétlődését eredményezné.

(98)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekével. A közösségi érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek – vagyis a közösségi gazdasági ágazat, más közösségi gyártók, a vizsgált termék nyersanyag-felhasználóinak és -beszállítóinak érdekei – mérlegelésén alapult.

(99)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatok megállapították, hogy az intézkedések elfogadása és hatályuk azt követő meghosszabbítása nem ellentétes a Közösség érdekével. Továbbá ez a vizsgálat második hatályvesztési felülvizsgálat, így olyan helyzetet elemez, melyben már 1994 óta dömpingellenes intézkedések vannak hatályban.

(100)

Ezen az alapon megvizsgálták, hogy azon következtetés ellenére, miszerint valószínűsíthető a dömping folytatódása és/vagy megismétlődése és a károkozás megismétlődése, vannak-e kényszerítő okok, melyek alapján arra lehetne következtetni, hogy nem közösségi érdek az intézkedések fenntartása ebben a konkrét esetben.

(101)

A közösségi gazdasági ágazat az egyetlen olyan TKR-gyártó, mely nem kapcsolódik japán exportáló gyártókhoz. A közösségi gazdasági ágazat életképesnek bizonyult, mely képes arra, hogy alkalmazkodjék a változó piaci feltételekhez. Ezt megerősítették a termelés racionalizálására, a költségek csökkentésére és a termelékenység növelésére irányuló erőfeszítései, valamint a technológiailag fejlettebb termékek gyártásába történő folyamatos beruházásai.

(102)

Gazdasági helyzetének javulása a figyelembe vett időszakban azt jelzi, hogy a közösségi gazdasági ágazat képes volt kiaknázni az intézkedések hatályának meghosszabbításából származó előnyöket és helyreállt a hatékony verseny. Nyereségességének javulása ellenére még messze van attól a nyereségszinttől, mely elvárható az ilyen típusú technológiai termék esetében. A fentiekben leírtak alapján azonban az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nélkül a közösségi gazdasági ágazat helyzete minden valószínűség szerint súlyosan romlani fog és nem kizárt az sem, hogy a (93) preambulumbekezdésben ismertetettek értelmében meg kell szüntetnie tevékenységét. Ez az érintett termékhez közvetlenül kötődő, több mint 100 munkahely elvesztését jelentené.

(103)

Az olyan csúcstechnológiájú termékek mint a TKR gyártása, különösen pedig az ilyen gyártáshoz kapcsolódó K+F-fejlesztések fontos hatással vannak más területekre is. Ez különösen a CCD-blokkok gyártására jellemző, mivel összetevőiket egyéb olyan alkalmazásokhoz is felhasználják mint a biztonsági rendszerek, orvosi, ipari és távközlési alkalmazások. A TKR-t gyártó közösségi gazdasági ágazat megléte továbbá a műsorszolgáltató berendezések fejlesztésétől és gyártásától a televíziók és a felvevő készülékek gyártásáig az egész televíziós iparágra hatással van, de hatást gyakorolhat a Közösség televíziós ágazatára megállapított szabványokra is. Így figyelembe kell venni azt is, hogy ennek a csúcstechnológiai ágazatnak az eltűnése az egész televíziós ágazatra negatív hatást gyakorolna.

(104)

A fentiekből adódóan az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi intézkedések további fenntartására van szükség a közösségi gazdasági ágazat fennmaradását és ennélfogva számos speciális munkahelyet veszélyeztető dömpingelt behozatal káros hatásainak elhárítása érdekében.

(105)

A TKR más közösségi gyártóinak érdekeit illetően megjegyzendő, hogy csak egyikük működött együtt a vizsgálatban. E gyártó, mely egy japán exportáló gyártóval állt kapcsolatban, kifogásolta az intézkedések fenntartását, de azt állította, hogy az intézkedések megléte versenyelőnyhöz juttatta más japán exportáló gyártókkal szemben, melyről nem kíván lemondani.

(106)

A másik állítólagos közösségi gyártó együttműködésének hiányában arra a következtetésre jutottak, hogy az együttműködő közösségi gyártót nem érinti hátrányosan az intézkedések hatályának meghosszabbítása. Most is, akárcsak az intézkedések 2000. évi meghosszabbítását követően a hatályban lévő intézkedések kiterjesztése ösztönzőleg hatott a közösségi beruházásokra.

(107)

A Bizottság 25 TKR-felhasználóhoz juttatott el kérdőíveket. Csak négy felhasználó tanúsított együttműködést a vizsgálat során. E felhasználók engedélyezett műsorszolgáltató vállalatok, melyek saját felszerelésüket használva sugározzák saját programjaikat. Közvetlenül a TKR-gyártóktól szerezték be berendezéseiket – függetlenül attól, hogy a gyártás a Közösségben vagy az exportáló országban történt-e – és a TKR-felhasználók többségére reprezentatívak.

(108)

Az egyik felhasználó úgy érvelt, hogy mivel nem tervezi, hogy a következő öt évben jelentős számban vásárol TKR-t, ennélfogva az intézkedések kiterjesztése várhatóan nem lesz hatással üzleti tevékenységére.

(109)

Egy másik felhasználó azzal érvelt, hogy tervezi a nagyfelbontású termékekre való áttérést és hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ez növelné a szállítók számát a Közösségben és változásokat eredményezne az árképzésben és a termékfejlesztésben. Azt is állította, hogy nem kivitelezhető a kameragyártó cseréje, mivel a TKR nem általános vagy tömegcikk.

(110)

Egy harmadik felhasználó ellenezte a dömpingellenes intézkedések megújítását, mivel az csökkentené a versenyt és a modellkínálatot. Ezen kívül azt állította, hogy rövid távon lehetetlen lenne egyik gyártóról áttérni egy másikra.

(111)

Egy negyedik felhasználó azt állította, nem tudná megmondani, milyen várható hatásai lennének az intézkedések fenntartásának.

(112)

Megjegyzendő, hogy legalább két japán gyártó rendelkezik telephellyel a Közösségben és áll versenyben továbbra is a közösségi gazdasági ágazattal. Egyes felhasználók változatlanul japán TKR-t vásárolnak, függetlenül attól, hogy azokat importálták vagy a Közösségben gyártották-e. Ennélfogva nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések teljesen megszüntették a versenyt a különböző TKR-beszállítók között. A Japánból származó TKR-behozatal visszaesett a dömpingellenes intézkedések elrendelése óta, de ez annak az eredménye, hogy a japán exportáló gyártók nem voltak képesek nem dömpingáron értékesíteni a Közösségbe.

(113)

A TKR-szállítók cseréjének lehetőségét illetően megjegyzendő, hogy a dömpingellenes intézkedések célja nem a különböző TKR-szállítók cseréjének erőltetése, hanem azonos versenyfeltételek létrehozása a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetése révén. Ezen kívül ha a TKR közösségi gazdasági ágazata eltűnne a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések megszűnése következtében, az kétségtelenül a verseny csökkenését, valamint a közösségi TKR-felhasználók japán technológiától való függőségét eredményezné. Ez utóbbi szempont különösen fontos, mivel a TKR-gyártók fontos szerepet játszhatnak a jövőbeli műsorközvetítési előírások meghatározásában. A Közösség kétségtelenül hátrányos helyzetbe kerülne, ha e terméknek nem lenne kellőképpen erős gyártója.

(114)

Az előző vizsgálatok megállapításaival összhangban arra a következtetésre jutottak, hogy a TKR a felhasználók számára nem képez jelentős költségtényezőt, hiszen az a televíziós műsorok gyártásához viszonyítva a teljes költségnek csupán kis részét teszi ki. Valójában a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó kamerarendszerek csupán egy részét jelentik egy műsorszolgáltató vállalat összes berendezésigényének. A műsorszolgáltató vállalat teljes költségét – és nem csupán a berendezést – vizsgálva a dömpingellenes vámköteles TKR költségei még kisebb arányt jelentenek, hiszen egyéb fontosabb költségtényezők – pl. műsorkészítés, bérköltségek, általános költségek, stb. – is felmerülnek, melyek jóval meghaladják a kizárólag a TKR-rel kapcsolatos költségeket.

(115)

Általánosságban a vizsgálat megállapította, hogy a felhasználókra gyakorolt hatások korlátozottak a műsorszolgáltató vállalatok összforgalmához képest, vagyis a TKR-vásárlás a műsorszolgáltató vállalatok összforgalmának kevesebb mint 0,2 %-át teszi ki. Ezen kívül napjainkban a TKR átlagéletkora közel hét évre becsülhető, néha elérheti a tíz évet is, ami azt jelenti, hogy a TKR továbbra sem jelent ismétlődő költségtényezőt a felhasználók számára.

(116)

Így az a következtetés vonható le, hogy mivel az intézkedések már bizonyos ideje hatályban vannak, és azokat azonos szinten tartanák fenn, hatályuk meghosszabbítása nem rontaná a felhasználók helyzetét. Ezen kívül továbbra is elérhető számukra a nem a közösségi gazdasági ágazat által gyártott TKR. Mindenesetre semmi nem bizonyította, hogy a felhasználókra gyakorolt bármely hatás cáfolná annak szükségességét, hogy meg kell szüntetni a károkozó dömping versenytorzító hatásait és hogy helyre kell állítani a hatékony versenyt.

(117)

Végül megjegyzendő, hogy az intézkedések elrendelése esetén a (6) preambulumbekezdésben ismertetett párhuzamos vizsgálat de facto felülvizsgálná a hatályban lévő intézkedéseket és naprakésszé tenné szintjüket.

(118)

A megkérdezett kilenc nyersanyag-beszállító közül csak egy válaszolt a kérdőívre és egyezett bele, hogy együttműködjön a felülvizsgálat során. E vállalat a TKR egyik fontos alkatrészének szállítója, vagyis üzleti tevékenysége reprezentatívnak tekinthető e termék nyersanyagszállítói számára.

(119)

E szállító közösségi gazdasági ágazatnak történő eladásai a vállalat e termékre vonatkozó összforgalmának jelentős részét képezik. A vállalat azt állította, hogy az intézkedések kiterjesztése esetén fenntartaná a nyersanyagtermelést. Másfelől az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén veszélybe kerülne összeszerelő-kapacitása, mivel nem lenne képes csökkenteni az árakat.

(120)

Emiatt az a következtetés vonható le, hogy a hatályban lévő intézkedések kiterjesztése kedvező hatással lesz a TKR beszállítóiparára.

(121)

Az egyik olyan importőr, mely szintén gyárt TKR-t a Közösségben, és egy japán exportáló gyártóhoz kapcsolódik, úgy érvelt, hogy az intézkedések fennmaradásától függetlenül nem áll szándékában csökkenteni a gyártást a Közösségben.

(122)

Következésképpen megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak még a hatályban lévő intézkedések megújítása esetén is változatlanul szembe kell néznie a TKR-t gyártó és értékesítő egyéb közösségi gazdasági szereplők részéről jelentkező versennyel. A felhasználók ezért – csakúgy, mint eddig – képesek lesznek japán márkájú TKR-t vásárolni.

(123)

Emellett a vizsgálat feltárta, hogy az intézkedések megszüntetése esetén feltételezhető, hogy a közösségi gazdasági ágazat fennmaradása veszélybe kerülhet (lásd a fenti (94) preambulumbekezdést). Ha ez bekövetkezik, a TKR-gyártás japán gyártókra korlátozódna (vagy kapcsolt vállalataikra), ennek következményeképpen pedig a Közösségnek egyre kevesebb számú gyártóra kellene hagyatkoznia.

(124)

Emiatt az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályának fenntartása kedvező hatással lenne a verseny fenntartására és a versenytorzító hatások megszüntetésére.

(125)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a közösségi érdek tekintetében nem áll fenn olyan kényszerítő ok, mely a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólna.

(126)

Minden érdekelt felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, melyek alapján a hatályos intézkedések fenntartását szándékoznak ajánlani. Határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(127)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Japánból származó TKR behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,

a)

három vagy több, egyenként több mint 400 000 pixeles, hátsó adapterhez csatlakoztatható érzékelőt (12 mm-es vagy nagyobb CCD-érzékelők) tartalmazó kamerafej, amelynek jel/zaj hányadosa normál erősítési szinten az 55 dB-t eléri vagy meghaladja; a kamerafej és az adapter lehet egybeépített vagy különálló;

b)

képkereső (38 mm vagy annál nagyobb átmérőjű);

c)

a kamerához kábellel csatlakoztatott bázisállomás vagy kamera vezérlőegység (CCU);

d)

egyetlen kamera vezérlésére (színbeállító lencse nyitása vagy fényrekesz) szolgáló üzemi vezérlőpanel (OCP);

e)

több távoli kamera ellenőrzésére és beállítására szolgáló fő vezérlőpanel (MCP) vagy fő beállító egység (MSU) a kiválasztott kamera jelzésével.

a)

lencsék (kiegészítő TARIC-kód: A727);

a)

videomagnók (kiegészítő TARIC-kód: A727);

c)

egybeépített, nem különválasztható felvevőegységgel ellátott kamerafejek (kiegészítő TARIC-kód: A727);

d)

műsorközvetítésre nem alkalmas professzionális kamerák (kiegészítő TARIC-kód: A727);

e)

a mellékletben felsorolt professzionális kamerák (kiegészítő TARIC kód: 8786 és 8969).

—

Ikegami Tsushinki Co. Ltd: 200,3 % (kiegészítő TARIC-kód: 8741),

—

Sony Corporation: 108,3 % (kiegészítő TARIC-kód: 8742),

—

Hitachi Denshi Ltd: 52,7 % (kiegészítő TARIC-kód: 8743).