This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52022IP0113
European Parliament resolution of 6 April 2022 on the start of the implementation of the 2021-2027 cohesion policy (2022/2527(RSP))
Az Európai Parlament 2022. április 6-i állásfoglalása a 2021–2027-es kohéziós politika végrehajtásának megkezdéséről (2022/2527(RSP))
Az Európai Parlament 2022. április 6-i állásfoglalása a 2021–2027-es kohéziós politika végrehajtásának megkezdéséről (2022/2527(RSP))
HL C 434., 2022.11.15, pp. 28–30
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 434., 2022.11.15, p. 21–21
(GA)
2022.11.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 434/28 |
P9_TA(2022)0113
A 2021–2027. évi kohéziós politika végrehajtása
Az Európai Parlament 2022. április 6-i állásfoglalása a 2021–2027-es kohéziós politika végrehajtásának megkezdéséről (2022/2527(RSP))
(2022/C 434/05)
Az Európai Parlament,
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 4., 162, 174–178. és 349. cikkére, |
— |
tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) ([RR1] közös rendelkezésekről szóló rendelet), |
— |
tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre (2), |
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3), |
— |
tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), |
— |
tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), |
— |
tekintettel a Bizottság „8. kohéziós jelentés: Kohézió Európában 2050-ig” című 2022. február 4-i közleményére (COM(2022)0034), |
— |
tekintettel az 1303/2013/EU és a 223/2014/EU rendeletnek az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2022. március 8-i javaslatra (COM(2022)0109), |
— |
tekintettel a kohéziós politika végrehajtásával kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000002/2022 – B9-0006/2022), |
— |
tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére, |
A. |
mivel a kohéziós politika folyamatosan a fő uniós szintű beruházási és szolidaritási politikát képviseli a társadalmi egyenlőség és az igazságos átmenet érdekében, és 2027-ig 392 milliárd eurós költségvetéssel a fenntartható növekedés és foglalkoztatás, az uniós gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint az uniós éghajlati célok, az európai zöld megállapodás és a fenntartható fejlődési célok megvalósításának elismert katalizátora; |
B. |
mivel a világjárvány volt az elsődleges oka a kohéziós politikai tárgyalások késedelmének, ami később a 2021–2027-es finanszírozási időszakra vonatkozó jogalkotási keret elfogadásának késedelmét okozta; mivel úgy tűnik, hogy a tagállamok többsége nem tudta felgyorsítani a programozási folyamat előkészítését; |
C. |
mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésének, valamint a REACT-EU kiadásainak előtérbe helyezése – bár erre a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben szükség van – akaratlanul is hozzájárult a fent említett késedelemhez; |
D. |
mivel a kohéziós politika finanszírozásának meg kell felelnie az Alapjogi Chartának, a jogállamiságnak és az európai partnerségi magatartási kódexnek; |
E. |
mivel a rendelkezésre álló legfrissebb információk szerint a partnerségi megállapodások és programok a tagállamokban és régiókban történő beruházások irányításának stratégiai eszközei, de eddig csak néhányat nyújtottak be, és csak egyet (Görögország) fogadtak el; |
F. |
mivel a fentiek miatt a 2.1. fejezet „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alatt a 2021-re tervezett kötelezettségvállalási előirányzatoknak mindössze 0,2 %-a képezte kötelezettségvállalás tárgyát, és ez jóval kevesebb, mint 2014-ben (4,22 %), többek között az új alapoknak és kezdeményezéseknek – például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek, a React-EU-nak és a Méltányos Átállást Támogató Alapnak – tulajdonított prioritás miatt; |
G. |
mivel a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos azt állítja, hogy az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (6) alapján a 2021. évi költségvetési előirányzat csaknem egészét át kell programozni a következő évekre; |
1. |
súlyos aggodalmának ad hangot a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika végrehajtása tekintetében fennálló jelentős késedelmek miatt, miközben elismeri annak fontosságát, hogy a későbbi átprogramozás elkerülése érdekében a programozási időszak kezdetén jó minőségű programok kerüljenek elfogadásra; |
2. |
hangsúlyozza, hogy a jelenlegi késedelmek kihívást jelentenek a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára a hatékony tervezésre, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós kohéziós politikai alapok végrehajtására, valamint az európai régiók gazdasági fellendülésének és ellenálló képességének biztosítására irányuló képességük tekintetében; |
3. |
emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika – a tagállamok által biztosított társfinanszírozással együtt – továbbra is a növekedéssel kapcsolatos uniós közkiadások jelentős részét biztosítja, és fontos eszköze az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek és a Párizsi Megállapodás célkitűzései megvalósításának; hangsúlyozza, hogy ezért elengedhetetlen az új programok végrehajtásának mielőbbi megkezdése annak érdekében, hogy az EU-ban megerősödjön a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, hogy az országok és régiók közötti és az azokon belüli egyenlőtlenségeket kiigazítsák, hogy megvalósuljanak az Unió politikai prioritásai, különösen a méltányos és inkluzív zöld és digitális átmenet, hogy a fenntartható növekedésbe történő beruházások eredményei maximálisan érvényesüljenek, hogy növekedjen a termelékenység, hogy ösztönözzék a munkahelyteremtést, hogy ellensúlyozzák a biológiai sokféleség csökkenését, és hogy megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek; |
4. |
sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyrészt tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül felgyorsítsák a partnerségi megállapodások és programok elfogadását, anélkül, hogy aláásnák az éghajlatváltozással kapcsolatos hozzájárulási célokat, a partnerségi elvet és a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint a civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációs folyamatot, másrészt ösztönözzék a közösségvezérelt helyi fejlesztést és más alulról építkező megközelítéseket; különösen kéri, hogy a Bizottság – a minőségre, a horizontális elvekre és a csalás elleni küzdelem folytatásának szükségességére helyezett kiemelt figyelem fenntartása mellett – e folyamat támogatása érdekében elemezze belső eljárásai egyszerűsítésének valamennyi lehetséges módját; |
5. |
felszólítja a tagállamokat, hogy a kohéziós politikát, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt tekintsék költségvetési és operatív együttműködésnek ahelyett, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását részesítenék előnyben a kohéziós programok programozásával és végrehajtásával szemben; alapvető fontosságúnak tartja a kohéziós programokon és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön belüli és azok közötti kiegészítő jelleg kialakítását, valamint végrehajtásuk során az átfedések elkerülését; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok a kohéziós programok tekintetében tartsák tiszteletben az erőforrások addicionalitásának elvét; |
6. |
e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy – a partnerségi magatartási kódex tiszteletben tartása mellett – teljes mértékben használja ki a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meglévő lehetőségeket a partnerségi megállapodások és programok gyorsabb jóváhagyására; |
7. |
kéri a Bizottságot, hogy a fentiekre tekintettel működjön együtt a tagállamokkal, és terjessze a Parlament elé a programok végrehajtásának megkönnyítése érdekében tervezett intézkedéseket, a tervezett ütemtervvel együtt; |
8. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a teljes mértékű felhasználás bármely észlelt hiánya a kohéziós politika költségvetésének csökkentésére irányuló felhívásokhoz vezethet a következő programozási időszakban; ezért felkéri a Bizottságot, hogy a félidős felülvizsgálat során jogalkotási javaslattal, és szükség esetén a többéves pénzügyi keret megfelelő felülvizsgálatával terjesszen elő vészhelyzeti tervet a programok késedelmes megkezdése miatti nem teljes mértékű felhasználás és kötelezettségvállalás-visszavonás kockázatának mérséklésére; |
9. |
hangsúlyozza, hogy a 2021–2027-es kohéziós politikai programok végrehajtásának jelenlegi késedelme akadályozza a tagállamokat abban, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben ne csak az energia- és ellátási válságra, hanem közép- és hosszú távon a menekültválságra is reagáljanak; üdvözli a CARE-javaslat és az előfinanszírozás növeléséről szóló legutóbbi bizottsági javaslat által kínált ideiglenes rugalmasságot és kiegészítő intézkedéseket, amelyek segíteni fognak abban, hogy a tagállamok jobban tudjanak reagálni erre a humanitárius válságra; felhívja a figyelmet arra, hogy a CARE nem gyakorolna negatív költségvetési hatást, és nem érintené a folyamatban lévő programokat, projekteket és beruházásokat; hangsúlyozza azonban, hogy a CARE és a REACT-EU finanszírozás javasolt felhasználása a jelenlegi menekültválsággal összefüggésben nem biztos, hogy elegendő lesz; ösztönzi a Bizottságot, hogy a menekültek folyamatos ellátásának biztosítása érdekében vizsgálja meg, hogy a jelenlegi finanszírozási időszak keretében lehetséges lenne-e a CARE II. számára felhasználni a 2022. évi forrásokat, amelyeket a programozás késedelme miatt esetleg visszavonnak; |
10. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagországok kormányainak és parlamentjeinek, a Régiók Bizottságának valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. |
(1) HL L 231., 2021.6.30., 159. o.
(2) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.
(3) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(4) HL L 231., 2021.6.30., 60. o.
(5) HL L 231., 2021.6.30., 94. o.
(6) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).