Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022IP0113

Az Európai Parlament 2022. április 6-i állásfoglalása a 2021–2027-es kohéziós politika végrehajtásának megkezdéséről (2022/2527(RSP))

HL C 434., 2022.11.15, pp. 28–30 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 434., 2022.11.15, p. 21–21 (GA)

2022.11.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 434/28


P9_TA(2022)0113

A 2021–2027. évi kohéziós politika végrehajtása

Az Európai Parlament 2022. április 6-i állásfoglalása a 2021–2027-es kohéziós politika végrehajtásának megkezdéséről (2022/2527(RSP))

(2022/C 434/05)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 4., 162, 174–178. és 349. cikkére,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) ([RR1] közös rendelkezésekről szóló rendelet),

tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre (2),

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

tekintettel a Bizottság „8. kohéziós jelentés: Kohézió Európában 2050-ig” című 2022. február 4-i közleményére (COM(2022)0034),

tekintettel az 1303/2013/EU és a 223/2014/EU rendeletnek az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2022. március 8-i javaslatra (COM(2022)0109),

tekintettel a kohéziós politika végrehajtásával kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000002/2022 – B9-0006/2022),

tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a kohéziós politika folyamatosan a fő uniós szintű beruházási és szolidaritási politikát képviseli a társadalmi egyenlőség és az igazságos átmenet érdekében, és 2027-ig 392 milliárd eurós költségvetéssel a fenntartható növekedés és foglalkoztatás, az uniós gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint az uniós éghajlati célok, az európai zöld megállapodás és a fenntartható fejlődési célok megvalósításának elismert katalizátora;

B.

mivel a világjárvány volt az elsődleges oka a kohéziós politikai tárgyalások késedelmének, ami később a 2021–2027-es finanszírozási időszakra vonatkozó jogalkotási keret elfogadásának késedelmét okozta; mivel úgy tűnik, hogy a tagállamok többsége nem tudta felgyorsítani a programozási folyamat előkészítését;

C.

mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésének, valamint a REACT-EU kiadásainak előtérbe helyezése – bár erre a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben szükség van – akaratlanul is hozzájárult a fent említett késedelemhez;

D.

mivel a kohéziós politika finanszírozásának meg kell felelnie az Alapjogi Chartának, a jogállamiságnak és az európai partnerségi magatartási kódexnek;

E.

mivel a rendelkezésre álló legfrissebb információk szerint a partnerségi megállapodások és programok a tagállamokban és régiókban történő beruházások irányításának stratégiai eszközei, de eddig csak néhányat nyújtottak be, és csak egyet (Görögország) fogadtak el;

F.

mivel a fentiek miatt a 2.1. fejezet „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alatt a 2021-re tervezett kötelezettségvállalási előirányzatoknak mindössze 0,2 %-a képezte kötelezettségvállalás tárgyát, és ez jóval kevesebb, mint 2014-ben (4,22 %), többek között az új alapoknak és kezdeményezéseknek – például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek, a React-EU-nak és a Méltányos Átállást Támogató Alapnak – tulajdonított prioritás miatt;

G.

mivel a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos azt állítja, hogy az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (6) alapján a 2021. évi költségvetési előirányzat csaknem egészét át kell programozni a következő évekre;

1.

súlyos aggodalmának ad hangot a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika végrehajtása tekintetében fennálló jelentős késedelmek miatt, miközben elismeri annak fontosságát, hogy a későbbi átprogramozás elkerülése érdekében a programozási időszak kezdetén jó minőségű programok kerüljenek elfogadásra;

2.

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi késedelmek kihívást jelentenek a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára a hatékony tervezésre, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós kohéziós politikai alapok végrehajtására, valamint az európai régiók gazdasági fellendülésének és ellenálló képességének biztosítására irányuló képességük tekintetében;

3.

emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika – a tagállamok által biztosított társfinanszírozással együtt – továbbra is a növekedéssel kapcsolatos uniós közkiadások jelentős részét biztosítja, és fontos eszköze az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek és a Párizsi Megállapodás célkitűzései megvalósításának; hangsúlyozza, hogy ezért elengedhetetlen az új programok végrehajtásának mielőbbi megkezdése annak érdekében, hogy az EU-ban megerősödjön a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, hogy az országok és régiók közötti és az azokon belüli egyenlőtlenségeket kiigazítsák, hogy megvalósuljanak az Unió politikai prioritásai, különösen a méltányos és inkluzív zöld és digitális átmenet, hogy a fenntartható növekedésbe történő beruházások eredményei maximálisan érvényesüljenek, hogy növekedjen a termelékenység, hogy ösztönözzék a munkahelyteremtést, hogy ellensúlyozzák a biológiai sokféleség csökkenését, és hogy megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek;

4.

sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyrészt tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül felgyorsítsák a partnerségi megállapodások és programok elfogadását, anélkül, hogy aláásnák az éghajlatváltozással kapcsolatos hozzájárulási célokat, a partnerségi elvet és a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint a civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációs folyamatot, másrészt ösztönözzék a közösségvezérelt helyi fejlesztést és más alulról építkező megközelítéseket; különösen kéri, hogy a Bizottság – a minőségre, a horizontális elvekre és a csalás elleni küzdelem folytatásának szükségességére helyezett kiemelt figyelem fenntartása mellett – e folyamat támogatása érdekében elemezze belső eljárásai egyszerűsítésének valamennyi lehetséges módját;

5.

felszólítja a tagállamokat, hogy a kohéziós politikát, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt tekintsék költségvetési és operatív együttműködésnek ahelyett, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását részesítenék előnyben a kohéziós programok programozásával és végrehajtásával szemben; alapvető fontosságúnak tartja a kohéziós programokon és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön belüli és azok közötti kiegészítő jelleg kialakítását, valamint végrehajtásuk során az átfedések elkerülését; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok a kohéziós programok tekintetében tartsák tiszteletben az erőforrások addicionalitásának elvét;

6.

e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy – a partnerségi magatartási kódex tiszteletben tartása mellett – teljes mértékben használja ki a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meglévő lehetőségeket a partnerségi megállapodások és programok gyorsabb jóváhagyására;

7.

kéri a Bizottságot, hogy a fentiekre tekintettel működjön együtt a tagállamokkal, és terjessze a Parlament elé a programok végrehajtásának megkönnyítése érdekében tervezett intézkedéseket, a tervezett ütemtervvel együtt;

8.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a teljes mértékű felhasználás bármely észlelt hiánya a kohéziós politika költségvetésének csökkentésére irányuló felhívásokhoz vezethet a következő programozási időszakban; ezért felkéri a Bizottságot, hogy a félidős felülvizsgálat során jogalkotási javaslattal, és szükség esetén a többéves pénzügyi keret megfelelő felülvizsgálatával terjesszen elő vészhelyzeti tervet a programok késedelmes megkezdése miatti nem teljes mértékű felhasználás és kötelezettségvállalás-visszavonás kockázatának mérséklésére;

9.

hangsúlyozza, hogy a 2021–2027-es kohéziós politikai programok végrehajtásának jelenlegi késedelme akadályozza a tagállamokat abban, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben ne csak az energia- és ellátási válságra, hanem közép- és hosszú távon a menekültválságra is reagáljanak; üdvözli a CARE-javaslat és az előfinanszírozás növeléséről szóló legutóbbi bizottsági javaslat által kínált ideiglenes rugalmasságot és kiegészítő intézkedéseket, amelyek segíteni fognak abban, hogy a tagállamok jobban tudjanak reagálni erre a humanitárius válságra; felhívja a figyelmet arra, hogy a CARE nem gyakorolna negatív költségvetési hatást, és nem érintené a folyamatban lévő programokat, projekteket és beruházásokat; hangsúlyozza azonban, hogy a CARE és a REACT-EU finanszírozás javasolt felhasználása a jelenlegi menekültválsággal összefüggésben nem biztos, hogy elegendő lesz; ösztönzi a Bizottságot, hogy a menekültek folyamatos ellátásának biztosítása érdekében vizsgálja meg, hogy a jelenlegi finanszírozási időszak keretében lehetséges lenne-e a CARE II. számára felhasználni a 2022. évi forrásokat, amelyeket a programozás késedelme miatt esetleg visszavonnak;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagországok kormányainak és parlamentjeinek, a Régiók Bizottságának valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(1)  HL L 231., 2021.6.30., 159. o.

(2)  HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.

(3)  HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(4)  HL L 231., 2021.6.30., 60. o.

(5)  HL L 231., 2021.6.30., 94. o.

(6)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).


Top