—

semmisítse meg a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport által hozott, Thierry Marianinak az Európai Parlament választási megfigyelési küldöttségeiben való bármely részvételét a képviselői mandátumának (2019–2024) lejártáig kizáró, 2022. március 3-i D-301939. sz. határozatot;

—

kötelezze az alperest a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. és azt követő cikkei alapján 3 000 euró összeg felperes részére való megfizetésére.

1.

Az első, az indokolás hiányára alapított jogalap. A felperes szerint a megtámadott határozat indokolása elégtelen, mivel nem jelöli meg pontosan a szankció alapjául szolgáló jogszabályokat.

2.

A második, az Európai Parlament eljárási szabályzatában előírt szankciós eljárás megsértésére alapított jogalap. A felperes e tekintetben rámutat arra, hogy az eljárási hiba a jelen esetben nyilvánvaló, mivel az Európai Parlament eljárási szabályzatának egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a jelen ügyre, és nem tartották tiszteletben a képviselők magatartási kódexében szereplő, a képviselőkre alkalmazandó fegyelmi eljárást.

3.

A harmadik, a kontradiktórius eljárás elvének megsértésére alapított jogalap. A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a szankciós eljárás nem volt kontradiktórius jellegű, amennyiben nem tartották tiszteletben a felperes meghallgatáshoz való jogát, mivel a szankció kiszabása előtt a felperes nem tudta megtenni az észrevételeit.

4.

A negyedik, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 6. cikkének megsértésére alapított jogalap. A felperes szerint megsértették az egyenlőség elvét, mivel a megtámadott határozatot nem az anyanyelvén közölték a felperessel, és a határozat a jogorvoslati lehetőségekről és határidőkről sem tesz említést. Ezenkívül ugyanazon hatóság folytatta le a vizsgálatot és hozta meg a határozatot, holott e hatáskörök elkülönítése az EJEE 6. cikkében biztosított garanciát képez.

5.

Az ötödik, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap. A felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat a szigorúsága folytán hátrányos megkülönböztetést tartalmaz, mivel azt a 2021. június 18-i első felfüggesztő határozat nyomán hozták meg, és már ez utóbbi határozat is egyenlőtlen bánásmódot alkalmazott a képviselőkkel szemben a politikai hovatartozásuk alapján.

6.

A hatodik, a kötött mandátum tilalma elvének megsértésére alapított jogalap. A megtámadott határozat megfosztja a képviselőt a függetlenségétől, és sérti a kötött mandátum tilalmát, mivel nem róható fel érvényesen a felperesnek az, hogy egy Európai Unión kívüli állam felkérte arra, hogy ott független választási megfigyelőként járjon el, holott a felperes soha nem állította, hogy ennek keretében azon európai intézményt képviselte volna, amelynek a tagja.

7.

A hetedik, a határozat végleges és nem felülvizsgálható jellegére alapított jogalap. A felperes szerint a megtámadott határozatot végezetül amiatt kell megsemmisíteni, hogy az azonnal alkalmazható, és egyáltalán nem rendelkezik a felperes mandátumának lejárta előtti felülvizsgálat lehetőségéről.