A Törvényszék (hatodik tanács) T-425/18. sz. Altice Europe kontra Bizottság ügyben 2021. szeptember 22-én hozott ítélete ellen a felszámolás alatt álló Altice Group Lux Sàrl, korábban New Altice Europe BV által 2021. december 2-án benyújtott fellebbezés

(C-746/21. P. sz. ügy)

(2022/C 119/27)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Altice Group Lux Sàrl, korábban New Altice Europe BV, felszámolás alatt (képviselők: R. Allendesalazar Corcho, H. Brokelmann abogados)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: A Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította az Altice jogellenességi kifogását

A Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, és megsértette az arányosság elvét, valamint a halmazatot illetően a tagállamok jogrendjeinek közös alapelveiben gyökerező kétszeres büntetés tilalmát, amikor elutasította az Altice által a 139/2004 rendelet (összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban felhozott jogellenességi kifogást (EUMSZ 277. cikk). Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdése nem tartalmaz „bejelentési kötelezettséget”, amely elkülönülne az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt „felfüggesztési kötelezettségtől”, mivel a 4. cikk (1) bekezdésének megsértése szükségszerűen megköveteli az összefonódás „végrehajtását”. A 4. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdésének első fordulata ugyanarra a magatartásra vonatkozik, és ugyanazon jogi érdeket szolgálja. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján két bírság halmozottan történő kiszabásának lehetősége ezért ellentétes az uniós jog említett általános elveivel.

Második jogalap: A Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem állapította meg, hogy a vitatott határozat azzal, hogy ugyanazon magatartásért halmozottan két bírságot szabott ki, megsértette az arányosság elvét és a kétszeres büntetés tilalmának elvét

A Bíróság ítélkezési gyakorlata előírja, hogy amennyiben a ne bis in idem elve nem zárja ki, hogy egy vállalkozással szemben egyetlen határozatban ugyanazon tényállás alapján két bírságot szabjanak ki, a hatóságnak „mindazonáltal meg kell bizonyosodnia arról, hogy a bírságok összességükben véve arányosak a jogsértés jellegével.” A megtámadott ítélet nem felel meg e követelménynek. Csak egy, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megsértése miatt kiszabott bírság egyeztethető össze az arányosság követelményével. Egy második, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírság jellegénél fogva túlzott, ezért aránytalan, valamint ellentétes a halmazatot illetően a tagállamok jogrendjeinek közös alapelveiben gyökerező kétszeres büntetés tilalmával.

Harmadik jogalap: A Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, amikor az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése szerinti „végrehajtás” fogalmát értelmezte

A Törvényszék a megtámadott ítéletben annak megállapításával, hogy a „meghatározó befolyás gyakorlásának lehetősége” már az összefonódás végrehajtását jelenti, tévesen alkalmazta a jogot, mivel összekeveri az „összefonódás” és a „végrehajtás” fogalmát, és a C-633/16. sz. Ernst & Young ügyben 2018. május 31-én hozott ítélet helytelen értelmezésére támaszkodik, amely ítélet tisztázta, hogy az olyan műveletek, amelyek nem szükségesek ahhoz, hogy az irányítás megváltozzon, nem tartoznak az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, mivel nem állnak funkcionális kapcsolatban az összefonódás megvalósításával.

Negyedik jogalap: A Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, amikor az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (2) bekezdésének, 4. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a „vétójog” fogalmát értelmezte, illetve másodlagosan elferdítette az SPA-t, amikor úgy értelmezte, hogy az „vétójogokat” biztosított

Feltételezve – noha nem így van –, hogy pusztán a „meghatározó befolyás gyakorlásának lehetősége” az összefonódás „végrehajtását” jelenti, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése megköveteli, hogy az irányítás tartósan megváltozzon olyan eszközökből eredően, amelyek „vétójogot biztosítanak stratégiai üzleti döntések felett”, azaz „jogot” a vállalkozás stratégiai magatartásának „akadályozására”. A Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, amikor a „vétójog” fogalmát olyan helyzetekre is kiterjesztette, amelyek nem biztosítanak jogot stratégiai döntések megakadályozására. Másodlagosan a megtámadott ítélet elferdítette az SPA-t azáltal, hogy az abban foglalt, a felvásárlás lezárását megelőző megállapodásokat úgy értelmezte, hogy azok „vétójogot” biztosítottak az Altice számára.

Ötödik jogalap: A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az információcsere az összefonódásnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „végrehajtását” jelenti

A Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az összefonódással kapcsolatos információcsere az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, miközben az EUMSZ 101. cikk és az 1/2003/EK rendelet (2) utólagos mechanizmust feltételez. Ez nem áll összhangban a C-633/16. sz. ügyben hozott ítélettel, és szűkítené az 1/2003/EK rendelet hatályát. A megtámadott ítélet továbbá elferdíti a vitatott határozatot, amikor megállapítja, hogy e határozat szerint az információcsere önmagában nem sértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, hanem csupán „hozzájárult” a jogsértés bizonyításához.

Hatodik jogalap: A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította az Altice által felhozott jogellenességi kifogásokat és a bírságok aránytalanságára vonatkozó állítást

A Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az Altice gondatlanul járt el. Ezenkívül a bírságoknak a megtámadott ítéletből eredő mértéke nem csupán nem megfelelő, hanem oly mértékben túlzott is, hogy már aránytalan. A Törvényszék tehát tévesen alkalmazta a jogot, amikor korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva nem csökkentette lényegesen a bírságok összegét.

(1)  A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.).

(2)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).