Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak: Úton a hatékonyabb és demokratikusabb uniós adópolitikai döntéshozatal felé

(COM(2019) 8 final)

(2019/C 353/14)

Előadó: Juan MENDOZA CASTRO

Előadó: Krister ANDERSSON

Előadó: Mihai IVAȘCU

Felkérés:	Európai Bizottság, 2019.2.18.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2019.7.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.7.17.
Plenáris ülés száma:	5 45.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	171/17/18

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy elindítsa a szükséges vitát, tekintettel az adóügyek terén alkalmazott minősített többségi szavazás kérdésének érzékenységére.

1.2.

Az EGSZB más véleményeiben már korábban jelezte, hogy támogatja az egyhangúságot előíró szabály megváltoztatását, és nyitott a minősített többségi megközelítés alkalmazását illetően.

1.3.

Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy vannak bizonyos feltételek, amelyeknek eleget kell tenni ahhoz, hogy a minősített többségi szavazást teljes mértékben meg lehessen valósítani.

1.4.

Az adóügyek terén alkalmazott egyhangú szavazás szabálya politikai szempontból egyre inkább anakronisztikusnak, jogilag problematikusnak, gazdaságilag pedig kontraproduktívnak tűnik.

1.5.

Az adóverseny gyakran növeli az állami költségvetésekre nehezedő nyomást; ezenkívül a szűkös állami költségvetések nyomást gyakorolnak a versenyképességre.

1.6.

A jövőben, ha elfogadják a minősített többségi szavazást, az Európai Parlament fontos szerepet játszhat majd az adóügyek terén.

1.7.

Az adózás terén alkalmazott egyhangú döntéshozatal más, szélesebb körű uniós szakpolitikai prioritásokra is hatást gyakorol.

1.8.

A minősített többségi szavazásra való fokozatos áttérés elősegítené a környezetvédelmi célkitűzések hatékonyabb elérését egy olyan időszakban, amikor az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés még sürgetőbb, mint valaha.

1.9.

A javasolt közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA), melyről már 20 éve folyik vita, megfelelő tervezés és bevezetés esetén jelentős előnyökkel jár a vállalkozások és a polgárok számára. Nagy szükség van egy uniós hozzáadottérték-adó (héa) megreformálására, valamint annak az uniós és tagállami szintű megfelelő koordinációjára, mivel jelenleg hatalmas bevételek vesznek el a szétaprózott rendszer miatt.

1.10.

Az EGSZB ezenkívül úgy véli, hogy általában az adópolitikának és különösen az adócsalás elleni küzdelemnek továbbra is kiemelt szakpolitikai területnek kell maradnia a következő Európai Bizottság számára. Az EGSZB úgy véli, hogy a határokon átnyúló adócsalás elleni küzdelemben a legjobb eredmények európai szinten érhetők el, és üdvözli az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének első közzétételét.

1.11.

Másrészt az EGSZB tisztában van azzal, hogy az adópolitika mindig szorosan kapcsolódik a tagállamok szuverenitásához, mivel rendkívül fontos számukra.

1.12.

Általános elvként az EU-nak erősnek kell lennie globális jelentőségű ügyekben. Az EGSZB megérti, hogy egyes uniós tagállamok számára az adóverseny a múltban a pénzügyi problémák megoldásának egyik tényezője volt. Az adókikerülés elleni intézkedések közelmúltbeli elfogadása megmutatta, hogy a tagállamok készek fokozni az átlátható és tisztességes adóversenyt.

1.13.

Ennek kapcsán az EGSZB kiemeli – és üdvözli – az uniós szinten elért előrelépéseket az agresszív adótervezés és az adókijátszás elleni küzdelem, valamint a hozzáadottérték-adó (héa) rendszerének javítása terén. Ugyanakkor szeretne előrelépéseket látni más területeken is.

1.14.

A részletes gazdasági, társadalmi és költségvetési elemzés nyomán létrehozott minden új szabálynak a célnak megfelelőnek kell lennie, és minden tagállam számára mindig elegendő lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy részt vegyen a döntéshozatali folyamatban. A végső cél az, hogy mind uniós szinten, mind pedig az egyes tagállamok szintjén előnyös legyen az eredmény.

1.15.

A döntés meghozatalát követően a négy javasolt lépést fokozatosan kell végrehajtani, és az Európai Bizottságnak minden egyes lépés végrehajtását követően értékelést kell végeznie.

1.16.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy szélesebb körű folyamatra van szükség ahhoz, hogy lehetőség legyen a hatékonyabb minősített többségi szavazás irányába történő előrelépésre; ez időbe telik, és össze kell hangolni más szakpolitikai kezdeményezésekkel. Ebben az értelemben az EGSZB rámutat, hogy a következőkre van szükség: — kellően erős uniós költségvetés, — jobban összehangolt gazdaságpolitika, — jelentős elemző munka annak értékelésére, hogy a jelenlegi adóügyi intézkedések mennyiben bizonyulnak elégtelennek.

2.   Az Európai Bizottság javaslatának összefoglalása

2.1.

A tagállamok uniós szinten elfogadhatnak olyan intézkedéseket és irányelveket, amelyek célja közös nemzeti adószabályok bevezetése olyan közvetett adók esetében, mint például a hozzáadottérték-adó, vagy olyan közvetlen adók esetében, mint például a társasági adó. Az e kérdésekre vonatkozó jelenlegi uniós jogalkotási folyamatnak azonban az Európai Bizottság szerint vannak hátrányai, mivel az intézkedések meghozatala előtt egyhangú megállapodásra van szükség az összes tagállam között. Előfordul, hogy ezt az egyhangúságot nem lehet elérni, vagy az nem optimális intézkedéseket eredményez.

2.2.

Az adóügyi területre vonatkozó jogalkotási javaslatokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 113. és 115. cikke szabályozza. Mindkét cikk különleges jogalkotási eljárást ír elő, amelyen keresztül a Tanács egyhangúlag szavaz az adózási kérdésekben, és az Európai Parlamenttel csupán konzultálnia kell.

2.3.

A Szerződések tartalmazzák az ahhoz szükséges rendelkezéseket is, hogy a Tanácsban a döntéshozatali folyamat során bizonyos körülmények között áttérjenek az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi szavazásra.

2.4.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 48. cikkének (7) bekezdése, az úgynevezett „passerelle” klauzula lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy áttérjenek az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi szavazásra vagy a különleges jogalkotási eljárásról a rendes jogalkotási eljárásra olyan területeken, amelyek egyébként az egyhangú döntéshozatal körébe tartoznak.

2.5.

Az Európai Bizottság közleményével vitát szeretne nyitni arról, hogy miként lehetne megreformálni az uniós adópolitikát érintő döntéshozatalt. Azt javasolja, hogy a közös uniós adópolitika egyes területein a rendes jogalkotási eljárás keretében, négy lépésből álló fokozatos átmenet révén térjenek át a minősített többségi szavazásra.

2.5.1.

Az első lépésben a tagállamoknak el kell fogadniuk a minősített többségi szavazás bevezetését olyan intézkedések esetében, amelyek javítják az együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemben, valamint az uniós vállalkozásokra irányuló adminisztratív kezdeményezésekre, pl. harmonizált jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozóan.

2.5.2.

A második lépés hasznos eszközként vezetné be a minősített többségi szavazást az olyan intézkedések kidolgozásához, amelyek révén az adóztatás más szakpolitikai célokat – például az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a környezet védelmét vagy a közegészség javítását – támogat.

2.5.3.

A harmadik lépésben a minősített többségi szavazás alkalmazása az olyan már harmonizált uniós szabályok korszerűsítését segítené elő, mint a héára és a jövedéki adóra vonatkozó rendelkezések.

2.5.4.

A negyedik lépés lehetővé tenné a minősített többségi szavazásra való áttérést a nagyobb adóügyi projektek, mint például a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) és a digitális gazdaság adóztatásának új rendszere tekintetében.

2.6.

A közlemény javasolja, hogy a tagállamok mielőbb állapodjanak meg az első és a második lépés kialakítására vonatkozó döntésről, és mérlegeljék a harmadik és a negyedik lépés 2025 végéig történő kidolgozását.

2.7.

Az Európai Bizottság mindezzel az adópolitikával kapcsolatos jelenlegi döntéshozatali folyamat következő problémáit kívánja kezelni:

2.7.1.

Az egyhangú megállapodás szükségessége miatt nehezebb bármilyen kompromisszumot elérni, mivel egyetlen tagállam ellenkezése is elegendő a megállapodás megakadályozásához. A tagállamok gyakran tartózkodnak attól, hogy a Tanácson belül behatóbb tárgyalásokat folytassanak a lehetséges megoldásokról, mivel tudják, hogy a számukra kedvezőtlen eredményeket a tagállamok egyszerűen megvétózhatják.

2.7.2.

Még ha sikerül is egyhangúan megállapodni egy adóügyi kérdésben, az elért megegyezés általában a legkisebb közös nevezőre szorítkozik, ami korlátozza a vállalkozásokra és a fogyasztókra gyakorolt pozitív hatást, vagy nehézkesebbé teszi a végrehajtást.

2.7.3.

Egyes tagállamok alkualapként használhatnak fel bizonyos fontos adóügyi javaslatokat teljesen más ügyekkel összefüggő igényeik kapcsán, vagy annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak az Európai Bizottságra bizonyos jogalkotási javaslatok megtétele érdekében.

2.7.4.

Az egyhangúlag elfogadott döntéseket csak egyhangúlag lehet visszavonni vagy megváltoztatni. A tagállamok emiatt gyakran túlzottan óvatosak, ami visszafogja az ambícióikat és gyengíti a végeredményt.

2.8.

Ha az Európai Parlament egyenlő súlyt kapna az uniós adópolitikai kezdeményezések végső formájának meghatározásában, akkor teljeskörűen hozzájárulhatna az uniós adópolitika alakításához.

2.9.

Az EU nem kapna új hatásköröket, és a tagállamok hatáskörei sem csökkennének. Az Európai Bizottság azzal is érvel, hogy ez nem érintené a tagállamok azon jogát, hogy általuk megfelelőnek tartott személyi- vagy társaságiadó-kulcsokat határozzanak meg.

2.10.

Az uniós adópolitikával kapcsolatos fellépés elmaradásának költségei az Európai Bizottság szerint magasak. A végleges héarendszer, a közös összevont társaságiadó-alap, a pénzügyi tranzakciós adó és a digitális szolgáltatási adó terén az előrelépések lassúságának költsége ezen a négy területen összesen mintegy 292 milliárd euróra becsülhető (1).

3.   Általános és részletes megjegyzések

3.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy elindítsa a szükséges vitát, tekintettel az adóügyek terén alkalmazott minősített többségi szavazás kérdésének érzékenységére. A 21. században a sikeres adópolitikának lehetővé kell tennie az EU számára azoknak a gazdasági és pénzügyi kihívásoknak a kezelését, amelyek a jövőben felmerülnek és felmerülhetnek. Az egyhangúsági szabály észszerű volt az 1950-es években, hat tagállammal; most azonban egyre inkább politikai szempontból anakronisztikusnak, jogilag problematikusnak, gazdaságilag pedig kontraproduktívnak tűnik.

3.2.

Az EGSZB más korábbi véleményeiben már jelezte, hogy támogatja az egyhangúságot előíró szabály megváltoztatását, és nyitott a minősített többségi megközelítés alkalmazását illetően (2). A jelen véleményt az EGSZB erre a háttérre, valamint az európai projektet előmozdítani kívánó testületként betöltött szerepére tekintettel bocsátja ki.

3.3.

Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között vannak bizonyos, a szélesebb kontextussal kapcsolatos feltételek, amelyeknek eleget kell tenni ahhoz, hogy a minősített többségi szavazást teljes mértékben meg lehessen valósítani.

3.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy, miután megszületett a döntés, a négy javasolt lépést fokozatosan kell végrehajtani, és az Európai Bizottságnak minden egyes lépés végrehajtását követően alapos és átfogó értékelést kell végeznie.

3.5.

Az adózás terén alkalmazott egyhangú döntéshozatal más, szélesebb körű uniós szakpolitikai prioritásokra is hatást gyakorol. Az adózás alapvető fontosságú számos, az EU legambiciózusabb projektjei közé tartozó kezdeményezést tekintve, így a gazdasági és monetáris unió (GMU), a tőkepiaci unió, a digitális egységes piac, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret és a körforgásos gazdaság számára is. Egy másik példa az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára irányuló európai bizottsági javaslat.

3.6.

A minősített többségi szavazásra való fokozatos áttérés elősegítené a környezetvédelmi célkitűzések hatékonyabb elérését egy olyan időszakban, amikor az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés még sürgetőbb, mint valaha. Az Eurostat adatai arra utalnak, hogy az uniós országok a teljes adóbevételüknek átlagosan csupán mintegy 6 %-át szerzik környezetvédelmi adókból. Ennek túlnyomó többsége az energiával és a közlekedéssel kapcsolatos adókból származik, és minimális bevétel (kevesebb mint 0,1 %) érkezik a szennyezésre vagy az erőforrások felhasználására kivetett adókból (3).

3.7.

A javasolt közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA), melyről már 20 éve folyik vita, jelentős előnyökkel jár a vállalkozások és a polgárok számára, ha megfelelően dolgozzák ki és vezetik be. Csökkenni fognak a megfelelési költségek és csökkenni fog a bonyolultság az egész EU-ban kereskedő nagyobb (és más, ezt választó) vállalkozások számára. A KÖTA kulcsfontosságú szerepet játszhat az agresszív adótervezés elleni fellépésben, és segíthet az állampolgárok adórendszerbe vetett bizalmának helyreállításában (4).

3.8.

Az EGSZB támogatja az uniós hozzáadottérték-adó (héa) reformját. Ha nem születik megállapodás erről a kérdésről, évi 147 milliárd EUR összegű héa beszedésére nem kerül sor az adókijátszás és az adókikerülés, valamint a tagállamok általi elégtelen behajtás miatt. A jelenlegi uniós rendszer nagyon széttagolt és összetett, és ennélfogva csökkenti és torzítja a kereskedelmet és a beruházásokat, szükségtelen és jelentős adminisztratív terheket és kereskedelmi akadályokat képezve a vállalkozások számára (5). A héacsalás jelenleg éves szinten mintegy 50 milliárd EUR költséggel jár az állami költségvetések számára.

3.9.

Az egységes piacon kialakult eltérő adópolitikák negatív hatásokkal járnak. A szétaprózottság gyengíti a belső piac egységét, és magasabb költségeket eredményez az olyan adóalapokat illetően, mint a munkaerő, a jövedelem és a fogyasztás. Lényegében Európa-szerte a munkavállalók és a fogyasztók fizetik meg, hogy a tagállamok között nincs konszenzus. Továbbá az eltérő adórendszerek akadályt jelentenek az egységes piacon kereskedni próbáló kkv-k számára.

3.10.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy az adópolitika mindig szorosan kapcsolódik a tagállamok szuverenitásához, mivel egyes tagállamok számára rendkívül fontos kérdést jelent.

3.11.

Az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos OECD-projekt (6) megállapítása szerint a csalásellenes intézkedések bevezetése előtt a BEPS mértéke globális szinten mintegy 100–240 milliárd USD-t tett ki (7). Az Európai Parlament Kutatószolgálata szerint az EU-ra vonatkozó releváns adat mintegy 50–70 milliárd EUR (8). Ez az uniós GDP 0,35 %-ának felel meg.

3.12.

Jelenleg az Európai Parlament adóügyek terén betöltött politikai szerepe pusztán konzultatív jellegű az adópolitikai válaszok kapcsán. Amennyiben elfogadják az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi szavazásra való áttérést az adózás terén, az Európai Parlament fontos szerepet játszhat majd adóügyi kérdésekben.

3.13.

Az Európai Bizottság vitát kíván indítani arról, hogyan lehet a legjobban megreformálni azt, ahogyan az EU az adózás terén a számára előirányzott hatásköröket gyakorolja. A közlemény a minősített többségi szavazás teljeskörű alkalmazására való fokozatos áttérést javasolja a valamennyi tagállam számára különös jelentőséggel bíró konkrét szakpolitikai területeken. Az Európai Bizottság a közlemény révén nem kíván új uniós hatásköröket létrehozni. Ezenkívül nem irányozza elő a személyi- és társaságiadó-kulcsoknak az EU egész területén harmonizált rendszerére való áttérést sem.

3.14.

Az adóverseny gyakran növekvő nyomást gyakorol az állami költségvetésekre. Ha pedig így történik, az nemcsak elmélyíti a széles körű elosztási egyensúlytalanságokat, hanem gyengíti a keresleti oldalt is, és ezért károsan hat a gazdasági fejlődésre. Az euróválságokkal összefüggésben a költségvetési megszorítások miatt szigorú megszorító politikákra került sor.

3.15.

Versenyképesség és költségvetési stabilitás. Emellett a szűkös állami költségvetések gyakran nyomást gyakorolnak a versenyképességre, mivel nincs lehetőség jövőbeli beruházások finanszírozására például az infrastruktúra, a digitalizáció vagy a kutatás és fejlesztés terén. Végül pedig a költségvetési stabilitás és a pénzügyi piacok stabilitása között is kölcsönös függés van.

3.16.

Adókikerülés elleni intézkedések. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Unió szerepe létfontosságú a globális jelentőségű ügyekben. Bár a múltban egyes tagállamok belső pénzügyi problémák megoldására használták fel az adóversenyt, az adókikerülés elleni intézkedések közelmúltbeli elfogadása azt mutatja, hogy nyitottak és készek arra, hogy fokozzák az átlátható és tisztességes adóversenyt.

3.17.

Az EU költségvetési politikája. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy az európai projekt alapja az, hogy minden tagállamnak mindenkor elegendő lehetőségekkel kell rendelkeznie arra, hogy részt vegyen a döntéshozatali folyamatban. A fő célkitűzés egy mind az EU, mind az egyes tagállamok számára előnyös környezet megteremtése.

3.18.    Adótervezés és adókijátszás

3.18.1.

Az EGSZB kiemeli – és üdvözli – az uniós szinten elért előrelépéseket az agresszív adótervezés és az adókijátszás elleni küzdelem, valamint a hozzáadottérték-adó (héa) rendszerének javítása terén. Az Európai Bizottság jelenlegi mandátuma során az adóügy terén mintegy 14 javaslatot fogadtak el, többet, mint az elmúlt 20 évben (9). Az átláthatóságra vonatkozó szabályokat megerősítették, hogy a tagállamok között sokkal nagyobb legyen az információmegosztás a polgárok és a nagyvállalatok határokon átnyúló adóügyeit illetően. A héa beszedése az áruk és szolgáltatások online értékesítésére vonatkozó új szabályok, valamint a héacsalások elleni új, határokon átnyúló együttműködési eszközök révén javult (10).

3.18.2.

Egyes területeken nem történt előrelépés. Az EGSZB-nek fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy nem sikerült európai szinten jelentős előrelépést elérni a társasági adózás reformja terén, elsősorban a Tanács politikai akaratának hiánya miatt. Emellett az egyhangú szavazási rendszer miatt a digitális szolgáltatások adóztatására és az adókikerülésre vonatkozó fontos javaslatokat blokkoltak.

3.18.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy általában az adópolitikának, valamint az adócsalás elleni küzdelemnek továbbra is kiemelt szakpolitikai területnek kell maradnia a következő Európai Bizottság számára. Tekintettel az adóparadicsomokkal kapcsolatos számos botrányra (LuxLeaks, panamai dokumentumok, Paradise-iratok stb.), valamint az EU-n belüli adókijátszásra vonatkozó legutóbbi becslésekre, amelyek megközelítőleg évi 825 milliárd EUR összegre utalnak (11), az EGSZB szoros időkeret mellett foglal állást.

3.18.4.

A határokon átnyúló adócsalás elleni legjobb eredményeket európai szinten lehet elérni. Az EGSZB kritikusan szemléli azt a tényt, hogy a Tanács blokkolt ezzel kapcsolatos fontos jogalkotási javaslatokat. Egy nemrégiben készült Eurobarométer-felmérés szerint az uniós polgárok háromnegyede véli úgy, hogy az adóvisszaélés elleni küzdelemnek európai prioritást kell jelentenie (12).

3.18.5.

Nem együttműködő adójogrendszerek. Az EGSZB üdvözli az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének első alkalommal történő, 2017. decemberi közzétételét és azóta végzett felülvizsgálatát (13). Az Európai Bizottság által bevezetett „feketelista”- és „szürkelista”-módszert az EGSZB teljes mértékben támogatja (14). A Panama- és a Paradise-iratokkal kapcsolatos botrányok fényében az EGSZB már sürgette a tagállamokat, hogy szüntessék meg az agresszív adótervezés kiskapuit (15). A nem együttműködő adójogrendszerek veszélyt jelentenek az EU belső piaca számára (16).

3.19.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy szélesebb körű folyamatra van szükség ahhoz, hogy lehetőség legyen a minősített többségi szavazás irányába történő előrelépésre; ez időbe telik, és össze kell hangolni más szakpolitikai kezdeményezésekkel.

3.19.1.

Egy kellően erős uniós költségvetés lehetővé tenné, hogy pénzügyi transzferekkel kompenzálják a sokkhatásokat vagy komparatív hátrányokat. E tekintetben a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport, amely annak vizsgálatára jött létre, hogy „hogyan lehet az uniós költségvetés bevételi oldalát egyszerűbbé, átláthatóbbá, igazságosabbá és demokratikusan elszámoltathatóbbá tenni”, kiemeli az európai költségvetési politika fontosságát (17).

3.19.2.

Jobban koordinált gazdaságpolitika esetén nem lenne szükség a koordinálatlan nemzeti adózási szabályok ellensúlyozására. Az EU gazdasága hatékonyabb lesz a strukturális reformok, a célzott beruházások, a méltányos adózás, a tisztességes kereskedelmi megállapodások, az innováció terén betöltött vezető szerep visszaszerzése és az egységes piac megvalósítása esetén.

3.19.3.

Ugyanakkor alapvető fontosságú az egységes piac megvalósítása is. A megkülönböztetés tilalmára és a Szerződés által garantált négy szabadságra vonatkozó szabályoknak már biztosítaniuk kell az egységes piac feltételeinek teljesülését. Az állami támogatások terén bekövetkezett fejlemények és a jogsértési esetek száma azt is megmutatta, hogy az Európai Bizottságnak vannak eszközei az ilyen torzulások korrigálására. Jelentős elemző munkára lenne szükség annak értékelésére, hogy a jelenlegi adóügyi intézkedések mennyiben bizonyulnak elégtelennek.

---

(1)  COM(2019) 8 final, 4. o.

(2)  Az EGSZB alábbi véleményei: HL C 230., 2015.7.14., 24. o.; HL C 434., 2017.12.15., 18. o.; HL C 271., 2013.9.19., 23. o.; HL C 332., 2015.10.8., 8. o.

(3)  Euractiv – Time to get rid of EU’s unanimity rule on green fiscal matters [Ideje megszabadulni az EU egyhangúsági szabályától a zöld adóügyi kérdésekben].

(4)  Az EGSZB véleménye: HL C 434., 2017.12.15., 58. o.

(5)  Az EGSZB véleménye: HL C 237., 2018.7.6., 40. o.

(6)  https://www.oecd.org/tax/beps/

(7)  http://www.oecd.org/ctp/oecd-presents-outputs-of-oecd-g20-beps-project-for-discussion-at-g20-finance-ministers-meeting.htm.

(8)  http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-160_en.htm.

(9)  Pierre Moscovici biztos 2019. február 13-i twitter-üzenete.

(10)  EGSZB-vélemények: HL C 237., 2018.7.6., 40. o.; HL C 238., 2018.8.10., 35. o.

(11)  Európai Parlament – Jelentés a pénzügyi bűncselekményekről, az adókijátszásról és az adókikerülésről.

(12)  Európai Parlament – Hírek: Adócsalás.

(13)  http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15429-2017-INIT/hu/pdf.

(14)  https://www.oxfam.org/en/even-it/full-disclosure-eus-blacklist-tax-havens.

(15)  https://www.eesc.europa.eu/hu/node/56888.

(16)  Az EGSZB véleménye: HL C 229., 2012.7.31., 7. o.

(17)  Future Financing of the EU [Az EU jövőbeli finanszírozása, „Monti-jelentés”]. 2016. december.