Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019IE1070

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A közlekedés, az energia és az általános érdekű szolgáltatások – a fenntartható európai növekedés mozgatórugói a digitális forradalomnak köszönhetően(saját kezdeményezésű vélemény)

    EESC 2019/01070

    HL C 353., 2019.10.18, p. 79–89 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    18.10.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 353/79


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A közlekedés, az energia és az általános érdekű szolgáltatások – a fenntartható európai növekedés mozgatórugói a digitális forradalomnak köszönhetően

    (saját kezdeményezésű vélemény)

    (2019/C 353/13)

    Előadó: Alberto MAZZOLA

    Társelőadó: Evangelia KEKELEKI

    Közgyűlési határozat:

    2019.1.24.

    Jogalap:

    az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése

    saját kezdeményezésű vélemény

    Illetékes szekció:

    „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2019.7.3.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2019.7.17.

    Plenáris ülés száma:

    545.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    183/13/19

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    Az EGSZB meggyőződése, hogy a közlekedéssel, energiával és általános érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos megbízható európai rendszerek létfontosságúak egy teljes mértékben integrált kontinens számára, amely megfelel a fenntartható, versenyképes növekedés globális kihívásainak, és egy modern, digitalizált és intelligens környezetben képes kezelni a gazdasági növekedés, a jólét, a munkalehetőségek, a szegénység, az egyenlőtlenség, az éghajlat, a béke és a jogérvényesülés kérdését az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megfelelően. Az EGSZB véleménye szerint az uniós polgárok – mint vállalkozók, termelők, munkavállalók, fogyasztók, termelő-fogyasztók, befektetők és végső felhasználók – aktív részvételének és szerepvállalásának a szakpolitikai alternatívák és fellépések középpontjában kell állnia.

    1.2.

    Az EGSZB határozott meggyőződése, hogy továbbra is az uniós egységes piac kiteljesítése a legfontosabb pillér az európai digitális növekedés előmozdítása szempontjából. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mind a vállalkozások, mind pedig a fogyasztók esetében érvényesítse és ellenőrizze a jóváhagyott jogszabályok megfelelő alkalmazását. Kéri továbbá, hogy az Európai Bizottság sürgősen vizsgálja felül az egységes piacról szóló fehér könyvet annak érdekében, hogy stratégiát dolgozzon ki az egységes piac 2025-ig történő kiteljesítésére, az erősebb vállalkozások támogatására, amely szélesebb körben biztosít védelmet a munkavállalók és a fogyasztók számára, és kiterjed az új, teljesen összekapcsolt és interoperábilis intelligens európai közlekedési, energia- és általános érdekű szolgáltatásokra.

    1.3.

    Az EGSZB egy olyan szabályozási környezet kialakítását ajánlja, amely ösztönzi a versenyt és az innovációt, bizalommal tölti el a polgárokat és a vállalkozásokat, illetve felhívja a figyelmüket azokra az előnyökre, amelyeket a közlekedés, az energia és az általános érdekű szolgáltatások terén alkalmazott digitális technológiák jelentenek a polgárok, a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók számára, ideértve mindannyiuk egyetlen „elektronikus személlyé” történő összefogását. Az EGSZB azt javasolja, hogy az adat feletti rendelkezési jog fogalmáról térjenek át a természetes és jogi személyek adatokhoz fűződő jogának meghatározására. A fogyasztóknak magánéletük védelme érdekében rendelkezniük kell az összekapcsolt eszközök által generált adatok felett.

    1.4.

    Elengedhetetlen az adatok szabad áramlása. Az EGSZB ezért olyan hatékony megoldások kidolgozását kéri, amelyek kiküszöbölik az adatok hozzáférhetőségével, interoperabilitásával és továbbításával kapcsolatos problémákat, ugyanakkor gondoskodnak az adatok és a magánélet megfelelő védelméről, a tisztességes versenyről és a fogyasztók választási lehetőségeinek bővítéséről. Az adatcserével és a költségek megtérítésével kapcsolatban viszonossági alapon működő állami és magánvállalatokra is azonos feltételeket kell alkalmazni.

    1.5.

    Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy különítsenek el elegendő forrást és kompetenciát a meglévő jogszabályok hatékony nyomon követésére és végrehajtására. Az EGSZB emellett arra kéri a tagállamokat, hogy mielőbb fogadják el az európai uniós kollektív jogorvoslati rendszerre vonatkozó európai bizottsági javaslatot. Biztosítani kell, hogy csak a kellően megalapozott esetek kezelésére kerüljön sor, elkerülve ezáltal a túlzott mértékű pereskedést.

    1.6.

    Az EGSZB egyértelmű álláspontot képvisel azzal kapcsolatban, hogy etikailag milyen mértékben fogadható el, ha a döntések meghozatalát a mesterséges intelligencián alapuló rendszerekre ruházzuk át: az automatizált rendszereknek, bármilyen kifinomultak is legyenek, a gép emberi vezérlésének elvét szem előtt tartva kell működniük.

    1.7.

    Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen közzé iránymutatást és pontosítást az általános adatvédelmi rendelettel kapcsolatban az egységes végrehajtás, valamint a magas szintű adat- és fogyasztóvédelem biztosítása érdekében, többek között az összekapcsolt és automatizált járművek esetében, illetve vizsgálja felül a termékfelelősségi és biztosítási szabályokat annak érdekében, hogy azokat egy olyan helyzethez igazítsák, ahol a döntéseket egyre inkább szoftverek fogják meghozni. A kiberbiztonság rendkívül fontos a biztonságos és elfogadott átmenet biztosításához.

    1.8.

    Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő keretrendszert a digitalizált nemzeti egészségügyi rendszerek számára annak vonatkozásában, hogy az uniós polgárok egészségügyi adatait az uniós intézmények és vállalatok által végrehajtott kutatás és innováció céljából és az általános adatvédelmi rendelettel összhangban, azaz a magánélet védelmének és az anonimitás megőrzésének szigorú feltételei mellett oszthassák meg.

    1.9.

    Az 5G a mobil és internetes technológiát olyan általános célú technológiává teszi, amely nagymértékben hozzájárul „az ipari szerkezetváltás folyamatához, amely megállás nélkül forradalmasítja belülről a gazdasági szerkezetet, folyamatosan elpusztítja a régit, és folyamatosan egy újat hoz létre […]”. Az EGSZB ezért sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy teljesítsék ki a digitális egységes piacot, és – egyebek mellett – fejlesszék az 5G szolgáltatások integrálásával és használatával kapcsolatos képességeket az olyan európai iparágak versenyképességének védelme és javítása érdekében, mint a közlekedés és a gépjárműipar, az energia, a vegyipar és a gyógyszeripar, a feldolgozóipar – ideértve a kkv-kat is –, valamint a pénzügyek, ahol Európa vezető globális hatalom.

    1.10.

    Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szigorúan kísérje figyelemmel az 5G bevezetésének és tényleges használatának előrehaladását, és kéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel ezt a folyamatot. Az EGSZB egy olyan európai politika elfogadását javasolja, amely előírja, hogy minden országnak legalább két szolgáltatója legyen, köztük legalább egy európai.

    1.11.

    Ezen túlmenően az elektromágneses sugárzás emberi egészségre és környezetre gyakorolt potenciális kockázatainak értékelése érdekében az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy adjon megbízást az 5G sugárzás biológiai hatásvizsgálatának elkészítésére.

    1.12.

    Az EGSZB rámutat arra, hogy az európai energia- és közlekedési rendszerek digitális transzformációja minden szinten új készségeket követel meg a munkavállalóktól és az alkalmazottaktól, és hangsúlyozza, hogy szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani az oktatási és képzési szolgáltatók és az ipar között, elősegítve a digitális jártasság, valamint a digitális, egész életen át tartó tanulás és állandó képzés erősítését szolgáló nagy léptékű mechanizmusokat: az Európai Szociális Alapnak lépnie kell ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Az oktatás és a képzés a polgárok és a fogyasztók számára is szükséges ahhoz, hogy az elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáférés hiánya vagy a digitális írástudatlanság miatt ne szoruljanak ki a digitális piacról. Az EGSZB szerint tudatosságnövelő kampányokkal is javítani kell a kiberhigiéniát az egyének és a vállalkozások körében (1).

    1.13.

    Az EGSZB a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitásra való átállás megszervezése érdekében támogatja a következőket: integrált és rendszerszintű, technológiai szempontból semleges megközelítés; alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek és infrastruktúra; alternatív és nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra való fokozatos hosszú távú átállás; a hatékonyság növelése, mint például az egységes európai égbolt esetében, a digitális technológiák optimális felhasználása, például az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) esetében és az intelligens árképzés, valamint a multimodális integráció és a fenntarthatóbb közlekedési módokra való áttérés további előmozdítása révén; valamint a növekvő összekapcsoltságnak köszönhetően a polgárok azon képessége, hogy a „mobilitást mint szolgáltatást” válasszák.

    1.14.

    Az EGSZB megítélése szerint az energiaágazat az alábbi különböző fellépések révén járulhat hozzá a dekarbonizációhoz:

    a klímasemleges, energiahatékony és körforgásos gazdaság szempontjából kulcsfontosságú, kialakulóban lévő technológiák alkalmazásának előmozdítása;

    az intelligens hálózatok előtérbe helyezése a különböző megújuló források felhasználásának integrálása és optimalizálása érdekében;

    tiszta technológiák az energia előállítása, tárolása, átvitele, elosztása és fogyasztása terén, felhasználóoldali válasz, energiahatékonyság, épületek és mikrotermelés;

    az energiaigényes iparágakra és régiókra vonatkozó egyedi stratégia;

    erőteljesebb kibocsátáskereskedelmi rendszer;

    a struktúrák és hálózatok biztonságát és kiberbiztonságát szolgáló megerősített eszközök.

    1.15.

    Az EGSZB rámutat a következőkre:

    a nagyméretű, összekapcsolt európai energia-, közlekedési és távközlési infrastruktúrák elengedhetetlen csomópontjai az egységes piacnak, és nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az EU a világszintű előrehaladás és verseny élvonalában maradjon;

    a TEN-T hálózat megvalósításának közlekedési prioritása mintegy 500 milliárd euro értékű beruházást igényel 2030-ig, egyedül a törzshálózatra vonatkozóan;

    az európai piaci szereplők 5G-re vonatkozó beruházásait a következő öt évre évente 60–100 milliárd euróra becsülik; a vidéki térségek összekapcsolhatósága pedig 127 milliárd eurós beruházást igényelne;

    a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaság eléréséhez évente 175–290 milliárd euro összegű további beruházásra lesz szükség összesen 520–575 milliárd euro értékben, és mintegy 850–900 milliárd euro értékben a közlekedés terén.

    1.16.

    Az ilyen hatalmas, az EU GDP-jének 9–10 %-át kitevő, főként magán- és további beruházások finanszírozása érdekében az EGSZB javasolja, hogy támogassák a beruházásbarát környezetet, többek között a beruházási aranyszabály alkalmazását és új finanszírozási rendszerek megteremtését a kohéziós eszközök, az EBB, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az Invest EU, az Európai horizont, valamint a köz- és magánszféra közös kezdeményezései révén. Az EGSZB reméli, hogy e beruházások nagy részét a köz- és magánbefektetők fedezhetik, és e célból javasolja az adminisztratív eljárások egyszerűsítését, az alapok és a finanszírozás kibővítését, a negatív és pozitív externáliák internalizálását, és a beruházásbarát környezet megteremtését. A pénzügyek környezetbarátabbá tételére vonatkozó EU-s taxonómia létrehozására irányuló folyamatos munka fontos lépés.

    1.17.

    Az EGSZB-nek ugyanakkor mély meggyőződése, hogy csak egy közös, rendszerszintű jövőképen alapuló, rövid és középtávon ellenőrizhető köztes célok elérésével kísért politikai és társadalmi kompromisszum biztosítaná, hogy a magánbefektetők egy ilyen hatalmas pénzügyi kötelezettségvállalást, az európai adófizetők pedig egy ilyen hatalmas közberuházást elfogadjanak.

    2.   Átfogó kihívások

    2.1.

    A fenntartható fejlődési célok minden országot arra ösztönöznek, hogy lépéseket tegyenek a mindenki számára jobb és fenntarthatóbb jövő elérésére. Foglalkoznak az előttünk álló globális kihívásokkal, köztük a gazdasági növekedéssel, a jóléttel, a szegénységgel, az egyenlőtlenséggel, az éghajlattal, a munkalehetőségekkel, a békével és az igazságossággal. A fenntartható fejlődési célok arra is felhívnak, hogy a világot mielőbb egy fenntarthatóbb pályára állítsuk. A digitalizáció szorosan kapcsolódik a fenntartható fejlődési célokhoz: az ipar, az innováció, az infrastruktúra és az egész társadalom megerősítése révén lehetővé teszi azok elérését. Egyértelműen bizonyított, hogy a digitalizáció és számos fenntartható fejlődési cél elérése előnyösen hat egymásra.

    2.2.

    Az EGSZB úgy véli, hogy Európának nyitottnak kell lennie a digitális platformokon alapuló új típusú üzleti modellek kidolgozására és bevezetésére, feltéve, hogy sikerül megőrizni az átláthatóságot és a szociális záradékokat.

    2.3.

    Bár egyre több ember fér hozzá a digitális technológiákhoz, a digitális technológiák használata terén megmutatkozó digitális szakadék továbbra is fennáll, mivel vannak, akik nem férnek hozzájuk és vannak, akik másoknál jobban tudják a digitális átalakulást az életminőségük javításának szolgálatába állítani.

    2.4.

    Az európai gazdaság digitális átalakulása minden szinten új készségeket követel meg. Sok tagállamban nincs meg a kapcsolat az oktatási szolgáltatók és az iparág között, holott ezek a fejlemények pontosan az együttműködés megerősítését teszik szükségessé annak érdekében, hogy a készséghiányok, illetve a változó készségkereslet és -kínálat közötti eltérés ne alakulhasson ki. A folyamatos oktatás és képzés, valamint az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú elemei a munkahelyek átalakításának és a szakmai fejlődés előmozdításának. Ahhoz, hogy az EU versenyképes tudjon maradni, az oktatás és a képzés – akár kutatási projekteken keresztül is –lényeges módja a tehetséggondozásnak és a magas szintű készségek biztosításának.

    2.5.

    Az EGSZB emellett úgy véli, hogy az EU-nak és a tagállamoknak támogatniuk kell azokat a munkavállalókat, akik a digitális és az energetikai átállás következtében elveszthetik munkahelyüket. Ennek kapcsán az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy az Európai Szociális Alapot és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot olyan módon alakítsák ki és finanszírozzák, hogy azok kezelni tudják ezeket a kihívásokat.

    2.6.

    Elengedhetetlen az adatok szabad áramlása. Az EGSZB ezért olyan hatékony megoldásokra szólít fel, amelyek kiküszöbölik az adatok hozzáférhetőségével, interoperabilitásával és továbbításával kapcsolatos problémákat, ugyanakkor gondoskodnak az adatok és a magánélet megfelelő védelméről. Az adatcserével és a költségek megtérítésével kapcsolatban viszonossági alapon működő állami és magánvállalatokra is azonos feltételeket kell alkalmazni.

    2.7.

    Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az adatokhoz való hozzáférés terén biztosítsa a tisztességes versenyt és a fogyasztók választási lehetőségeit. A gépjárműiparban kulcsfontosságú lesz a fedélzeti adatokhoz való méltányos hozzáférés annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók versenyképes, praktikus és innovatív mobilitási szolgáltatásokhoz férjenek hozzá. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság nyújtson iránymutatást arra vonatkozóan, hogy az általános adatvédelmi rendelet és a magánélet védelmére vonatkozó szabályok hogyan alkalmazandók az összekapcsolt és automatizált járművekre. A „mobilitás mint szolgáltatás” (MaaS) vonatkozásában is problémák merülhetnek fel a tömegközlekedés területén.

    2.8.

    Az EGSZB arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a termékfelelősségi és a biztosítási szabályokat annak érdekében, hogy azokat olyan helyzethez igazítsa, amelyben a döntéseket egyre inkább szoftverek hozzák. A beépített és az alapértelmezett biztonság és védelem elveit szisztematikusan kell alkalmazni annak érdekében, hogy megnőjön az említett technológiák bevezetésével kapcsolatos bizalom.

    2.9.

    A kiberbiztonság rendkívül fontos a biztonságos átmenet biztosításához. Maradéktalanul foglalkozni kell a legfontosabb ágazatok előtt álló uniós szintű kihívásokkal – megerősítve az Európai Kiberbiztonsági Ügynökség szerepét –, hogy csökkenteni lehessen az egyre szorosabban összekapcsolódó európai hálózat gyenge láncszemeivel kapcsolatos kockázatot. Az EGSZB különösen üdvözli a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatának ezzel kapcsolatos munkáját.

    2.10.

    Az érzékelők és az intelligens fogyasztásmérők fokozatos telepítése nagy mennyiségű adatot generál. Ezeket az adatokat az érdekelt feleknek az egyéni szabadságokat megőrző, biztonságos és átlátható módon kell feldolgozniuk és hozzáférhetővé tenniük. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy bár az intelligens technológiákban rejlő potenciál igen jelentős, számos jól megalapozott fogyasztóvédelmi elvet tesz próbára, ilyen például a magánélet védelme, a felelősség és a biztonság, valamint az energiaszegénység elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések. Ami az adatokat illeti, a szabályozóknak olyan megközelítésre van szükségük, melynek révén a fogyasztók mindig hozzáférnek az általuk létrehozott adatokhoz, illetve ellenőrzésük alatt tartják azokat, és amely előmozdítja a versenyt és innovatív szolgáltatásokat nyújt.

    2.11.

    A mesterséges intelligencia éppen átalakítja az összes ágazatot, és számos olyan kihívást jelenít meg, amellyel foglalkozni kell. Biztosítékokra van szükség például az automatikus döntéshozatal átláthatóságával és a fogyasztókkal szembeni megkülönböztetés megelőzésével kapcsolatban.

    2.12.

    A fogyasztóknak emellett hozzá kell férniük az egyszerű és szabványosított termékekhez, különös tekintettel a nem szakértő, az idős, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókra.

    3.   Közlekedés

    3.1.

    Az EU egységes piacán a közlekedési ágazat az EU GDP-jének 6,3 %-át teszi ki, és mintegy 13 millió embert foglalkoztat közvetlenül az EU-ban: ez a teljes uniós foglalkoztatás több mint 7 %-a, többek között mintegy 2,3 millió emberrel a gépjárműgyártásban.

    3.1.1.

    A közlekedés számos, a gazdasági fejlődéssel, az iparral és a kkv-kkal, valamint a kereskedelemmel és beruházással kapcsolatos fenntartható fejlődési cél elérése szempontjából rendkívül fontos. Ugyanakkor a közlekedés is nehézségekkel küzd a 2. fenntartható fejlődési cél, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek (2) teljesítése kapcsán.

    3.1.2.

    A közlekedéspolitikának a tisztességes, hatékony és teljesen digitalizált egységes piac megvalósítását kell előtérbe helyeznie, amely mindenki számára kézzelfogható előnyökkel jár. Ez ma még mozaikszerű, a nemzetközi versennyel szemben is. A közlekedési ágazat is fontos szerepet tölt be az egész egységes piac egyik fő elősegítőjeként.

    3.1.3.

    „A közúti közlekedés területén még nem sikerült megtalálni az egész Európai Unióban érvényes megfelelő egyensúlyt a liberalizáció és a közúti járművezetőkre vonatkozó szociális záradékok között, a közúti jogszabályok közelmúltban javasolt módosításai ellenére sem” (3). A közúti ágazat fő problémája ma a végrehajtás hiánya és a közúti járművezetők elégtelen száma (körülbelül 20 %).

    3.1.4.

    A 2007-ben liberalizált uniós vasúti árufuvarozás még nem interoperábilis, annak ellenére, hogy a forgalom 50 %-a nemzetközi. Tovább kell javítani az utasok elégedettségét. Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) telepítésének központi szerepet kell kapnia a vasutak digitalizációjára vonatkozó uniós stratégiában annak érdekében, hogy a rendszer előnyei (pl. műszaki és üzemeltetési harmonizáció, hálózati kapacitásnövekedés, nagyobb megbízhatóság, csökkenő karbantartási költségek, automatikus vonatüzemeltetés stb.) átültethetők legyenek a gyakorlatba.

    3.1.5.

    A légi közlekedésben a piacok hatékonyabban működnek. A liberalizáció óta a légi viteldíjak a tizedére csökkentek, az útvonalak száma pedig a hétszeresére nőtt, ugyanakkor az infrastruktúra- és szolgáltatási költségek megduplázódtak. Továbbra is számos probléma és bizonytalanság létezik a légi közlekedési személyzet különféle foglalkoztatási formáit illetően, előfordulnak olyan gyakorlatok is, amelyek az alkalmazandó jog megsértését vagy megkerülését jelentik. Ami a nagyobb hatékonyságot illeti, az egységes európai égbolt (SES) teljeskörű megvalósítására van szükség, mivel több közvetlen repülőjárat létrejöttével, az utazási idő lerövidülésével és a CO2-kibocsátás mintegy 10 %-os csökkenésével jár. A Tanácsnak nem kellene tovább akadályoznia ennek megvalósítását. Az EGSZB kéri, hogy a Tanács mihamarabb fogadja el a légi utasok jogairól szóló felülvizsgált rendeletet, mivel a bírósági ügyek számának jelentős csökkentése érdekében jelentős pontosításra van szükség.

    3.1.6.

    A kikötői szolgáltatásokról szóló, nemrégiben elfogadott rendelet a kikötőkre vonatkozó általános csoportmentességi rendelettel együtt végül szilárd, de rugalmas jogalkotási keretet biztosít a kikötők és az érdekelt felek számára.

    3.2.    Dekarbonizáció és kibocsátásmentesség

    3.2.1.

    A közlekedés energiaszükségletének 94 %-a továbbra is az olajtól függ. A közúti fuvarozás mintegy 73 %-ot tesz ki. A közlekedés az egyetlen uniós iparág, amelynek szén-dioxid-kibocsátása 1990 óta egyre nő.

    3.2.2.

    2018-ban az Európai Bizottság közzétette a 2050-re megvalósítandó klímasemleges jövőre vonatkozó elképzeléseit. „A jelentős kibocsátáscsökkentés elérése integrált rendszermegközelítést igényel. Ez magában foglalja i) a teljes járműhatékonyságot, az alacsony és nulla kibocsátású járműveket és infrastruktúrát, ii) a közlekedési célú, alternatív és nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra való, 2050-re megvalósuló áttérést, iii) a közlekedési rendszer hatékonyságnövelésének előmozdítását – a digitális technológiák és az intelligens árképzés kiaknázása révén, valamint a multimodális integráció és a fenntarthatóbb közlekedési módok felé való elmozdulás további ösztönzésével”, és megfelelő források biztosításával a tömegközlekedési hálózat vidéki és városi területeken történő átalakításához és bővítéséhez. A zöldebb gazdaságra való áttérés azonban nehéz és fájdalmas lépés (4).

    3.2.3.

    A közlekedési ágazatban a szén-dioxid-kibocsátás 100 %-os csökkentésének 2050-ig történő elérése a becslések szerint körülbelül évi 800 milliárd EUR összegű beruházást tesz szükségessé, amelyet főként a magánszektor finanszíroz (5). Az ilyen beruházások támogatásához szilárd szabályozási keretet kell létrehozni a fenntartható finanszírozás terén.

    3.2.4.

    A technológiai szempontból semleges megközelítést illetően az EGSZB hangsúlyozza, hogy a villamos energiától eltérő meghajtási technológiák – köztük a hidrogén vagy a fosszilis energiahordozóktól teljesen mentes folyékony üzemanyagok, pl. a HVO100 – is komoly lehetőségeket kínálnak a tiszta mobilitásra (6). A tömegközlekedésre való modális váltás egyúttal az aktív éghajlatvédelem egyik módja is. Az elektromos akkumulátorok gyártása az energiafüggetlenség egyik tényezője lesz.

    3.2.5.

    Az EGSZB egyetért azzal, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) hajózásra vonatkozó célértékének végrehajtását az ágazat elsődleges prioritásának kell tekinteni 2023-ig, amely az áttörés szempontjából mérföldkőnek számít a kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedések bevezetésében, illetve a jövőbeli üzemanyagokkal kapcsolatban követendő utak meghatározásában.

    3.2.6.

    A tiszta és alternatív üzemanyag-infrastruktúrába történő beruházás minden közlekedési mód esetében idő- és költségigényes, és azt a tervezett infrastruktúra kihasználására vonatkozó megfelelő ösztönzők meghatározásával kell kiegészíteni, elsősorban a felhasználók számára szükséges valamennyi információ nyílt platformokon keresztüli biztosítása révén.

    3.3.    A halálos kimenetelű közúti balesetek teljes kiküszöbölése, önvezető gépjárművek, a mobilitás mint szolgáltatás

    3.3.1.

    Az európai utakon bekövetkezett összes közlekedési baleset 95 %-át emberi hiba okozta: 2017-ben több mint 25 300-an vesztették életüket, és 1,2 millióan sérültek meg, a baleseti költségek pedig elérték az évi 120 milliárd eurót.

    3.3.2.

    A szárazföldi szállítással kapcsolatos technológiát minden bizonnyal forradalmasítani fogja a digitalizáció és az automatizálás: az EGSZB megjegyzi, hogy ez az új technológia képes hatékonyabbá tenni a közlekedési piacot, és egyben elemezhető adatokkal is szolgál, melyek segítségével érvényt lehet szerezni a hatályos jogszabályoknak, valamint az emberi és szociális jogok védelmének, illetve ellenőrizni lehet azokat.

    3.3.3.

    A digitalizáció jelenti majd a kulcsot az új piaci modellek – köztük a különböző platformok és a megosztásalapú gazdaság – kifejlesztéséhez is, amely még messze nem alakult ki teljesen, és valószínűleg nem fog kiterjedni azokra a vidéki területekre, ahol nem áll rendelkezésre tömegközlekedés. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy garantálja a megosztott közlekedési eszközök, elsősorban az elektromos rollerek biztonságát.

    3.3.4.

    Az automatizált vezetés bevezetésével lehetővé kell váljon a halálos balesetek számának jelentős mértékű csökkentése, vagy akár teljes megszüntetése is. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a vezető nélküli autókat csak akkor fogják elfogadni, ha ugyanolyan szintű biztonságot kínálnak az utasok számára, mint más személyszállítási rendszerek, például a vonatok vagy a nagy légi járművek. Az EGSZB kiemel néhány problémás területet, amely gátolhatja a lakossági elfogadottságot: 1) további költségek és 2) az egyre összetettebbé váló gépjárművezetés (7), 3) a „vegyes forgalom”(automatizált és manuális) típusai közötti átfedés hosszú időtartama, amikor a balesetek száma nőhet, és az úthálózat kapacitása csökkenhet, 4) biztonsági és kiberbiztonsági aggályok, és 5) jogi bizonytalanság a balesetek esetén fennálló felelősséggel kapcsolatban.

    3.3.5.

    Az EGSZB szerint a halálos kimenetelű balesetek teljes kiküszöbölése tekintetében tovább kellene folytatni a következő pontok vizsgálatát: sürgősen szükség van a közúti közlekedési szabályokra és az azokhoz kapcsolódó szankciókra vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizációjára; az új, „biztonságos” autókat megfizethetővé tétele a fogyasztók és a vállalkozások számára; definíció szerint csak az ember képes „etikai” döntéseket meghozni, és a gépek csak társai lehetnek az embernek, de nem léphetnek a helyébe; biztosítótársaságok által végrehajtott díjcsökkentések, amelyek célja, hogy az emberek ösztönzést kapjanak a biztonságosabb járművek megvásárlására; a járművek adataihoz való hozzáféréssel kapcsolatos minden új szabályozásnál tiszteletben kell tartani az „első a biztonság” elvet.

    3.3.6.

    A közlekedési módok, köztük a tömegközlekedés közötti összekapcsolt és automatizált mobilitási megoldások az innováció fontos területét jelentik, ahol az EU-nak lehetősége van világelsővé válni. Ez csak a köz- és magánszféra erőfeszítéseivel és beruházásaival való együttműködésen keresztül valósulhat meg.

    3.3.7.

    A „mobilitás mint szolgáltatás” (Mobility-as-a-Service/MaaS) a saját tulajdonú szállítási módokról a tömegközlekedésre és a fogyasztók által szolgáltatásként használt mobilitási megoldásokra való áttérést jelenti (8). A MaaS mögött meghúzódó alapkoncepció, hogy az utasok számára utazási igényeiken alapuló mobilitási megoldásokat kínáljon. A Maas egyetlen egységként tekint a közlekedési rendszer egészére. Az igény szerinti mobilitás szintén segíthet az olyan személyek mobilitáshoz való hozzáférésének javításában, akik távoli területeken élnek, vagy mobilitási nehézségekkel szembesülnek (például az idősek és/vagy a fogyatékossággal élő személyek).

    3.4.   Beruházások

    3.4.1.

    Az EGSZB elismeri, hogy Európa számos területén a közlekedési infrastruktúra mai hálózata nem eredményes. A közlekedési szolgáltatások iránti egyre növekvő keresletre való felkészülés jegyében jelentős köz- és magánberuházásokra van szükség a közlekedési infrastruktúra kiépítése és fejlesztése érdekében.

    3.4.2.

    A TEN-T hálózat időben, optimális földrajzi lefedettséggel történő kiépítésének abszolút prioritást kell élveznie: a TEN-T törzshálózatot 2030-ig, az átfogó hálózatot pedig 2050-ig vagy azt megelőzően kell befejezni. Csak a törzshálózat megvalósításához mintegy 500 milliárd EUR összegű beruházásra van szükség az ellenálló képesség figyelembevétele és a meglévő infrastruktúra korszerűsítése nélkül. Ezek a beruházások nem finanszírozhatók kizárólag az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásai vagy az uniós eszközök révén, a tagállamok forrásai pedig valószínűleg nem elegendők. Konkrét kockázata van annak, hogy jelentős késések jelentkeznek.

    3.4.3.

    A támogatások továbbra is fontos szerepet fognak játszani az EU beruházási politikájában a közlekedési ágazatban, különösen azokban az esetekben, ahol a piaci beruházásokat nehezebb megvalósítani. Ugyanakkor a támogatások ötvözése más finanszírozási forrásokkal, például az Európai Beruházási Bank vagy a magánszektor által nyújtott hitelekkel, valamint a köz- és magánszektorbeli befektetők mozgósítása, beleértve a köz-és magánszféra együttműködését alapvető fontosságú kiegészítő eszközök.

    3.4.4.

    „Az EGSZB azt kéri, hogy ruházzanak be olyan technológiába és infrastruktúrába, amely alapul szolgálhat a digitális közlekedéshez. Elsősorban forgalomirányítási és -ellenőrzési rendszerekről van szó: SESAR […], ERTMS […] és C-ITS. Emellett 5G-s kapcsolatot kell biztosítani a TEN-T törzshálózat mentén. Az olyan uniós finanszírozási eszközöknek, mint amilyen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az InvestEU és az Európai horizont, rangsorolniuk kell ezeket a törekvéseket” (9).

    3.4.5.

    „Az EGSZB […] szerint […] egy a „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elvnek megfelelő útdíjrendszer alkalmazása kedvező hatással lenne, amennyiben elkülönítenék a közúti infrastruktúra használatából származó bevételeket” (10).

    4.   Energiaügy

    4.1.   Egységes energiapiac

    4.1.1.

    2016-ban az uniós energiaágazat forgalma 1,881 milliárd eurót tett ki, és közvetlenül mintegy 1 630 000 főt foglalkoztatott.

    4.1.2.

    Minden európai polgár számára biztosítani kell a biztonságos, fenntartható és megfizethető energiához való hozzáférést. Ez az energiaunió elsődleges célkitűzése. Az EGSZB csalódottságának ad hangot a tagállamokbeli energiaárak között tapasztalható jelentős különbségek miatt, ami az egységes energiapiac látványos kudarcát teszi nyilvánvalóvá. Az uniós energiaunió és digitális egységes piac megvalósításával az árak az adóügyi összetevő kivételével várhatóan közelítenek majd egymáshoz.

    Az energiaágazat emberközpontú digitalizációja alapvető fontosságú az EU számára, mert központi szerepet biztosíthat az energiafogyasztóknak és a termelő-fogyasztóknak, továbbá új energiapiacok létrehozásához járul hozzá.

    4.2.    Digitalizáció és új technológiák

    4.2.1.

    A SET-terv keretében a digitalizáció új lehetőségeket kínál a szolgáltatók számára azáltal, hogy optimalizálja értékes eszközeiket, integrálja a változó és az elosztott forrásokból származó megújuló energiákat, és csökkenti a működési költségeket; ugyanakkor az energiahatékonyságnak és a rugalmas keresleti mechanizmusokban való részvételnek köszönhetően mindenki számára előnyösnek kell lennie, mivel csökkenti a lakosság és a vállalkozások energiaköltségeit. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje az elért eredményeket, és ahol szükséges, tegyen további lépéseket.

    4.3.    Intelligens energiahálózat és megújuló energiaforrások

    4.3.1.

    Egyes megújuló energiaforrások költségei a becslések szerint már most is közelítenek a jelenlegi piaci árakhoz.

    4.3.2.

    A megosztott energetikai megoldások és az intelligens ellenőrzések egyre olcsóbbá válnak. Az intelligens hálózatok e kialakulóban lévő rendszer kulcsfontosságú elemei; melyek a digitalizáció révén hozzá fognak járulni az új energetikai környezetek összekapcsolásához. A jövő intelligens energiarendszerei nem egymástól elszigetelten fognak fejlődni: digitális és fizikai értelemben különböző energetikai és közlekedési hálózatokat fognak összekapcsolni, ami egyre több lehetőséget teremt. A villamos energia lesz valószínűleg az első érintett energiaágazat, mivel a digitalizáció erősebb kapcsolódást tesz lehetővé a fűtési és hűtési ágazattal, különösen az épületekben és a mobilitási ágazatban, elősegíti az érdekelt felek fokozott részvételét a helyi, regionális és európai értékláncokban, bevonva a helyi közösségeket és termelő-fogyasztókat az energiaközösségekbe és az energiapiaci ügyletekbe, valamint fellendíti az európai innovációt és vállalkozásokat.

    4.3.3.

    A Horizont 2020 keretprogram a fogyasztói és hálózati technológiák, piaci kiegészítő szolgáltatások, az energia és a vízenergia-tárolás, az akkumulátorok, a szélturbinák, a fotovoltaikus energia, a napenergia, a hőenergia, a biogáz és a mikrotermelés területén egy sor demonstrációs projekt finanszírozását biztosította a hálózati forgalmazásra, átviteli hálózatokra, elosztott tárolásra, nagyméretű tároló rendszerekre, megújuló energiaforrásokra, illetve fűtési és hűtési rendszerekre vonatkozóan. Az EGSZB üdvözli az innovációs alap létrehozását, amely egyre nagyobb támogatást nyújt majd a demonstrációs projektek számára.

    4.3.4.

    Az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy tegyen további lépéseket az energiaszegénység felszámolása érdekében. Konkrét intézkedéseket kell hozni az épületek alapos felújításának megkönnyítésére és – ahol ez hasznos – napelemek telepítésére az energiaszegénység által érintett vagy fenyegetett személyek számára. Az EU-nak szem előtt kell tartania, hogy a szegények nem engedhetik meg maguknak ezeket az intézkedéseket.

    4.3.5.

    Az EGSZB üdvözli a széntermelő régiók átalakításával foglalkozó platform munkáját. Az energetikai átmenet valóban jobban érint egyes régiókat, mint másokat, különösen ott, ahol a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése, a villamos energia és az energiaintenzív termelés koncentrálódik. Ezért a magas szénfelhasználású és szén-dioxid-kibocsátású régiók és ágazatok szerkezetváltását gondosan nyomon kell követni és hatékonyan kell irányítani, biztosítva a méltányos és társadalmilag elfogadható átmenetet, amely egyetlen munkavállalót és egyetlen régiót sem hagy lemaradni.

    4.3.6.

    Az energiaigényes iparágak több mint 6 millió közvetlen munkahelyet biztosítanak Európában, és az alapját képezik a többszörös értékláncoknak, ideértve a tiszta energiarendszereket is. Az energiaigényes iparágak kibocsátása az ipari kibocsátások 60–80 %-át teszi ki. Az energiaigényes ágazatok dekarbonizációjával kapcsolatos kihívások hatalmasak, és mind technológiai, mind pedig nem technológiai újításokat igényelnek (például új üzleti modellek).

    4.4.    Energetikai beruházások

    4.4.1.

    Az európai energiapiac megerősítése, az energetikai átmenet megkönnyítése és a biztonságos rendszerműködés biztosítása mind megfelelő, jól fejlett és költséghatékony európai átviteli hálózatokon alapul.

    4.4.2.

    Az innováció, mint például a villamos energiát gázzá alakító hálózatok befecskendezése vagy a hidrogén jelentős eredményeket hozhat, és tényleges támogatás esetén gazdaságilag életképessé válhat.

    4.4.3.

    A CO2-kibocsátás 100 %-os csökkentését célzó forgatókönyvek (11) esetében az energiaágazatbeli átlagos éves beruházás évi 547 milliárd eurót tenne ki (a GDP 2,8 %-a) 2031 és 2050 között, szemben a 377 milliárd eurós (a GDP 1,9 %-a) referenciaszinttel. Ezek az összegek még egy fejlett gazdaság számára is jelentősek.

    5.   Általános érdekű szolgáltatások

    5.1.

    A fő stratégiai irányvonal az emberközpontú megközelítés megvalósítása az általános érdekű szolgáltatások mint a fenntartható európai növekedés mozgatórugóinak megvalósítása érdekében. A szociális jogok európai pillérének 20. és végső elve az „alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés”-sel foglalkozik, és kimondja, hogy mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a vízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez, a közlekedéshez, a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a digitális távközléshez. A megvalósuláshoz konkrét fenntartható fejlődésre és kohéziós intézkedésekre van szükség.

    5.2.

    A polgárok és a vállalkozások nyitottabb, átláthatóbb, elszámoltathatóbb és hatékonyabb irányítást sürgetnek. Az e-kormányzás, az e-egészségügy, az e-közbeszerzés és az e-számlázás irányába történő elmozdulás érdekében a felhőalapú architektúrák révén megvalósuló méretgazdaságosság és gyorsaság elősegíti majd az információk megosztását, és megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások közötti interakciót.

    5.3.

    Fennáll annak a kockázata, hogy az általános érdekű szolgáltatások teljes digitalizációjának eredményeképpen az idős vagy digitális analfabéta fogyasztók kiszorulnak. Ebből következik, hogy az ilyen szolgáltatások egyes hagyományos szolgáltatásnyújtási pontjait fenn kell tartani.

    5.4.

    Az EGSZB javasolja, hogy az európai szemeszter keretében határozzanak meg az általános érdekű szolgáltatások tagállamokban történő biztosításának elszámoltathatóságára és átláthatóságára, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok megfelelő működésére vonatkozó rendelkezéseket.

    5.5.

    Az Európai Unió igen sok polgára küzd – különböző mértékben – komoly gazdasági nehézségekkel az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, többek között a lakhatás, az energia, az elektronikus kommunikáció, a közlekedés, a víz, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások tekintetében.

    5.6.

    Az általános érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya számos tényezőtől függhet: lehet szó gazdasági, földrajzi, szociális (egyenlőtlen bánásmód) vagy fizikai természetű okról (fogyatékosság), vagy pedig a szolgáltatást nem igazították megfelelően a szükségletekhez és/vagy a műszaki fejlődéshez (a minőség és/vagy biztonság követelményeinek való meg nem felelés/előbbiek nem megfelelő szintje). A digitális technológiák segíthetnek e kihívások némelyikének leküzdésében.

    5.7.

    Az egészségügyi szolgáltatások esetében a digitalizáció lehetővé teheti a betegségek hatékonyabb megelőzését, diagnosztizálását és kezelését. Az olyan eszközök, mint az elektronikus egészségügyi nyilvántartás (EHR) lehetővé teheti a fogyasztók számára a kórtörténetükhöz és orvosi rendelvényeikhez való folyamatos hozzáférést. Az egészségügyi mobiltelefonos alkalmazások és az online orvosi konzultációk kiváló támogatást nyújthatnak a páciensek és a fogyasztók számára az egészségi állapotuk fenntartására és a betegségek megelőzésére irányuló törekvéseikhez, különösen a távoli területeken élők számára. A digitális egészségügyi termékek és szolgáltatások előnyei azonban komoly kockázatot jelentenek a betegek magánéletére, biztonságára és védelmére nézve, mivel a személyes egészségügyi nyilvántartások és az egészségügyi létesítményekben tárolt adatok megsértése gyakoribbá válhat. Az EU-nak átfogó szabályozási keretet kell kidolgoznia a harmonizált megközelítés biztosítása érdekében.

    5.8.

    Figyelembe véve, hogy a digitális egészségügyi szolgáltatások és termékek használata egyre elterjedtebb, többek között a határokon átnyúlóan is, szintén kulcsfontosságú az ilyen szolgáltatásokkal és termékekkel kapcsolatos felelősségre vonatkozó megközelítésnek az egész EU-ra kiterjedő összehangolása. Az uniós fogyasztók eredményes védelméhez való hozzájárulás érdekében olyan jogalkotási intézkedésekre van szükség, mint a szigorú piacfelügyelet és jogérvényesítés, valamint a digitális egészségügyi termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos hatékony jogorvoslati eszközök.

    5.9.

    Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy megfelelő keretrendszert a nemzeti egészségügyi rendszerekhez az uniós polgárok egészségügyi adatainak az uniós intézmények és vállalatok által végrehajtott kutatás és innováció céljából és az általános adatvédelmi rendelettel összhangban, azaz a magánélet védelmének és az anonimitás megőrzésének szigorú feltételei mellett történő megosztása érdekében.

    5.10.

    Az általános érdekű szolgáltatások esetében az üzemeltetőknek a digitális szolgáltatásnyújtás mellett az egyéb szolgáltatásnyújtási csatornákat is biztosítaniuk kell azok számára, akik saját döntés alapján vagy kényszerűségből nem érik el a digitális szolgáltatásokat.

    5.11.

    A tömegközlekedésen belüli általános érdekű szolgáltatások döntő fontosságúak az életminőség javítása és az alapvető uniós célkitűzések elérése szempontjából. Széles mérlegelési jogkör szükséges ahhoz, hogy az állami hatóságok általános érdekű szolgáltatásokat nyújtsanak, rendeljenek meg és szervezzenek.

    6.   5G

    6.1.    Az 5G bevezetése az egységes piacon

    6.1.1.

    A hatóságok megkezdték az 5G bevezetésének megkönnyítését az egységes piacra, köztük az 5G frekvenciakiosztásokat is. Az elkövetkező hónapokban az európai mobilszolgáltatóknak fel kell készülniük arra, hogy tesztjeiket „valós” körülmények között hajtsák végre, mivel az első 5G okostelefonok és terminálok várhatóan 2019 első felében lesznek elérhetők. 2018. december elejéig azonban csak tizenkét tagállam hajtott végre vagy indított el legalább egy spektrumárverést.

    6.1.2.

    Nemzetközi szinten az összes ország versenyez azért, hogy az elsők között indítsa el az 5G-t a területén. Az EU is részt vesz ebben a versenyben. Az infrastruktúra öt legnagyobb eladója között két európai, két kínai és egy koreai szállító van. Egyik nagy európai vállalat sincs az elsők között az 5G-s eszközök és lapkakészletek gyártása terén.

    6.1.3.

    Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy az olyan európai iparágak versenyképessége, mint a közlekedés és a gépjárműipar, az energia, a vegyipar és a gyógyszeripar, a feldolgozóipar, beleértve a kkv-kat is, valamint a pénzügyi ágazatok, ahol Európa vezető szerepet tölt be, az 5G szolgáltatások integrálására és használatára vonatkozó képességtől fog függeni.

    6.1.4.

    Az EGSZB tisztában van azzal, hogy tudósok figyelmeztetnek az 5G elektromágneses sugárzás emberi egészségre és környezetre gyakorolt lehetséges veszélyeire, különösen a nagyon nagy sebességű és az épületekbe és más zárt terekbe erőteljesen behatoló rádiófrekvenciás jelek miatt. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezze el az 5G sugárzás biológiai hatásvizsgálatát, és mérje fel az egyéb frekvenciatartományokkal való interferencia kockázatát.

    6.2.    5G-s beruházások szükségessége

    6.2.1.

    Az európai piaci szereplőik 5G-s beruházásai a becslések szerint évi 60–100 milliárd eurót tesznek ki a következő öt évre. Az összes nagyobb európai társadalmi-gazdasági szereplő számára gigabitalapú hálózati összekapcsoltságot biztosítanak. A vidéki térségek összekapcsolhatóságának javításához további 127 milliárd eurós beruházásra lesz szükség.

    6.2.2.

    Az 5G a mobil és internetes technológiát olyan általános célú technológiává teszi, amely az iparágak széles körében hatással lesz a termelékenységre és a gazdasági tevékenységre. Több eszköz és nagyobb mennyiségű adat használatát teszi lehetővé, így a tárgyak internetének kiterjedt felhasználását és kritikus fontosságú szolgáltatások kifejlesztését.

    7.   Részletes megjegyzések

    7.1.

    Az EGSZB továbbá arra kéri az uniós intézményeket, hogy alaposan fontolják meg az alábbi kihívásokat, amelyekkel az EGSZB korábban foglalkozott és a jövőben is foglalkozni fog, és amelyek ebben a véleményben is megvitatandó, fontos kérdések:

    valamennyi külső költség internalizálása pozitív és negatív ösztönzők révén (12),

    energiaadó-irányelv a CO2, NOx, SOx tekintetében (13),

    elosztott energetikai megoldások rendszere (14),

    a kibocsátáskereskedelmi rendszer piaci stabilitása a következő kibocsátáskereskedelmi időszakra (2021-ben), valamint a 2020 utáni kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozó intézkedések (15),

    hálózati digitális információcsere-platform a villamosenergia-áramlás kezelésére (16),

    nagy energetikai adathalmazok kezelése (17),

    a szén kivezetésével járó társadalmi és gazdasági kihívások (18),

    kis méretű, moduláris nukleáris reaktorok (50–300 MW) olcsóbb és könnyebb üzembe helyezése, uniós szabványok kialakítása (19),

    kontinenseket összekötő, távolsági nagyfeszültségű hálózatok: európai-ázsiai perspektíva (20),

    ellátásbiztonság és beruházásvédelem (21),

    energiahatékonyság (22),

    a termékek előzetes tanúsítása (23),

    a számítási felhővel kapcsolatos szabályok (24),

    uniós gyártási platformok (25),

    telekommunikációs és adathálózat (26),

    az adatáramlásnak biztonságosnak és megbízhatónak kell lennie (27),

    az adatok feletti rendelkezési jog és az adatokhoz fűződő jogok (28),

    adattárolás az EU-ban (29).

    Kelt Brüsszelben, 2019. július 17-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

    elnöke

    Luca JAHIER


    (1)  HL C 227, 2018.6.28., 86. o.

    (2)  HL C 367., 2018.10.10., 9. o.

    (3)  HL C 81., 2018.3.2., 195. o.

    (4)  ESPAS, Challenges and choices for Europe (Európa kihívásai és választási lehetőségei), 2019. április.

    (5)  COM(2018) 773 final.

    (6)  HL C 345., 2017.10.13., 52. o.; HL C 262., 2018.7.25., 75. o.

    (7)  HL C 440., 2018.12.6., 191. o.

    (8)  HL C 345., 2017.10.13., 52. o.

    (9)  HL C 345., 2017.10.13., 52. o.

    (10)  HL C 81., 2018.3.2., 195. o.

    (11)  COM(2018) 773 final.

    (12)  HL C 190., 2019.6.5., 24. o.; HL C 110., 2019.3.22., 33. o.

    (13)  HL C 228., 2019.7.5., 37. o.

    (14)  HL C 34., 2017.2.2., 44. o.

    (15)  HL C 424., 2014.11.26., 46. o.; HL C 288., 2017.8.31., 75. o.

    (16)  HL C 34., 2017.2.2., 44. o.; HL C 345., 2017.10.13., 52. o.; HL C 262., 2018.7.25., 86. o.

    (17)  Final study on The ethics of Big Data: Balancing economic benefits and ethical questions of Big Data in EU policy context; HL C 242., 2015.7.23., 61. o.

    (18)  HL C 303., 2016.8.19., 1. o.

    (19)  HL C 237., 2018.7.6., 38. o.; HL C 341., 2013.11.21., 92. o.; HL C 110., 2019.3.22., 141. o.

    (20)  HL C 228., 2019.7.5., 95. o.; HL C 143., 2012.5.22., 125. o.

    (21)  HL C 143., 2012.5.22., 125. o.; HL C 271., 2013.9.19., 153. o.; HL C 424., 2014.11.26., 64. o.; HL C 264., 2016.7.20., 117. o.

    (22)  HL C 191., 2012.6.29., 142. o.

    (23)  HL C 228., 2019.7.5., 74. o.; HL C 75., 2017.3.10., 40. o.; HL C 81., 2018.3.2., 176. o.

    (24)  HL C 487, 2016.12.28., 86. o.

    (25)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának tájékoztató jelentése: Fostering incremental innovation in high manufacturing areas; HL C 332., 2015.10.8., 36. o.; HL C 299., 2012.10.4., 12. o.

    (26)  HL C 125., 2017.4.21., 74. o.

    (27)  HL C 440., 2018.12.6., 8. o.; HL C 227., 2018.6.28., 86. o.

    (28)  HL C 288., 2017.8.31., 107. o.; HL C 81., 2018.3.2., 209. o.; HL C 237., 2018.7.6., 32. o.

    (29)   HL C 345., 2017.10.13., 52. o.; HL C 227., 2018.6.28., 11. o.


    Top