This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62018TN0295
Case T-295/18: Action brought on 7 June 2018 — Greece v Commission
T-295/18. sz. ügy: 2018. június 7-én benyújtott kereset – Görögország kontra Bizottság
T-295/18. sz. ügy: 2018. június 7-én benyújtott kereset – Görögország kontra Bizottság
HL C 249., 2018.7.16, p. 40–41
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
T-295/18. sz. ügy: 2018. június 7-én benyújtott kereset – Görögország kontra Bizottság
2018. június 7-én benyújtott kereset – Görögország kontra Bizottság
(T-295/18. sz. ügy)
2018/C 249/50Az eljárás nyelve: görögFelek
Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: G. Kanellopoulos, I. Pachi, A-E. Vasilopoulou és E. Chroni)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben kizárja az uniós finanszírozásból a Görög Köztársaság részéről a 125A. sz., a 321. sz. és a 322. sz. intézkedéssel (15631043,52 euró bruttó összeg, költségvetésre gyakorolt hatás: 12618988,75 euró), valamint a 123A. sz. intézkedéssel (2238088,23 euró összeg) kapcsolatban az EMVA keretében felmerült és elszámolt 17869131,75 euró (bruttó) összegű kiadásokat (költségvetésre gyakorolt hatás: 14857076,98 euró), továbbá a 2011–2014-es pénzügyi években teljesített ügyletek elvégzését követően az EMGA keretében felmerült 588103,59 euró összegű kiadásokat, és |
— |
az alperest kötelezze a Görög Köztársaság részéről felmerült költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik. Az első hat jogalap az EMVA keretében a 125Α. sz., a 321. sz., a 322. sz. és a 123Α. sz. intézkedés tekintetében előírt kiigazításra, míg az utolsó két jogalap az 1306/2013/EU rendelet ( 1 ) V. címének III. fejezete értelmében az ügyletek vizsgálatával kapcsolatos hiányosságok tekintetében előírt kiigazításra vonatkozik.
1. |
Az első jogalap az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett eset téves értelmezésén és alkalmazásán, a vitatott pénzügyi kiigazítások előírása tekintetében az idő múlása miatt a Bizottság hatáskörének túllépésén, valamint a vitatott kiigazítás kiszámítási alapjának meghatározásával összefüggésben a Bizottság által elkövetett ténybeli hibán alapul. |
2. |
A második jogalap lényegében a ne bis in idem, a jogbiztonság, a megfelelő ügyintézéshez való jog, a tagállam bizalomvédelme és az arányosság elvének megsértésén alapul. |
3. |
A harmadik jogalap az 1698/2005/EK rendelet ( 2 ) 71. cikkének (2) bekezdésében és 75. cikkének (1) bekezdésében, az 1974/2006/EK rendelet ( 3 ) 43. cikkében szereplő rendelkezéseknek, a Bizottság által elfogadott nemzeti vidékfejlesztési program (2007–2013-as VFP) rendelkezéseinek, valamint a 65/2011/EU rendelet ( 4 ) 24. cikke (2) bekezdése b) pontjának a megsértésén, a jogalap és az indokolás hiányán, valamint a 10 %-os átalánykiigazítással kapcsolatos ténybeli hibán alapul, amennyiben az irányító hatóság jogszerűen és teljes körűen gyakorolta hatásköreit. |
4. |
A harmadik jogalaphoz képest másodlagos negyedik jogalap keretében a felperes az arányosság, a tagállam bizalomvédelme elvének, valamint a 2015. június 8-i VI/5330/1997. sz. és C(2015) 3675. sz. dokumentumban említett iránymutatások megsértésére, továbbá az alkalmazott 10 %-os átalánykiigazítást illetően a nem megfelelő indokolásra hivatkozik. |
5. |
Az ötödik jogalap a 65/2011/EU rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében szereplő rendelkezések megsértésén, valamint az irányító hatóság általi támogatási kérelmek értékelésével kapcsolatban felrótt mulasztások és az értékelési tevékenység teljesítményellenőrzésének állítólagos hiánya tekintetében egy ténybeli hibán és a nem megfelelő indokoláson, továbbá az arányosság elvének megsértésén alapul. |
6. |
A hatodik jogalap a 65/2011/EU rendelet 24. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek, valamint az arányosság elvének a megsértésén, a kiadások észszerűsége értékelésének állítólagos hiánya tekintetében egy ténybeli hibán és a nem megfelelő indokoláson alapul. |
7. |
A hetedik jogalap keretében a felperes azzal érvel, hogy a 2011–2013-as pénzügyi évekre előírt pénzügyi kiigazítást meg kell semmisíteni, mivel az nem rendelkezik jogalappal és indokolással, különösen a 2013-as év tekintetében, amennyiben ellentétes a gondos ügyintézés elvével. |
8. |
Az öt különféle részre tagolódó nyolcadik jogalap keretében a felperes azzal érvel, hogy a vitatott kiigazítást a Bizottság által elkövetett hibát, az indokolás teljes hiányát és a Görög Köztársaság védelemhez való jogának megsértését követően írták elő. |
( 1 ) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítések: HL 2013. L 310., 7. o. és HL 2017. L 327., 83. o.).
( 2 ) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (HL 2005. L 277., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 4., 10. o. és HL 2012. L 206., 23. o.).
( 3 ) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet (HL 2006. L 368., 15. o.; helyesbítés: HL 2007. L 252., 7. o.).
( 4 ) A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. január 27-i 65/2011/EU bizottsági rendelet (HL 2011. L 25., 8. o.; helyesbítés: HL 2011. L 201., 20. o.).