18.

Tekintettel az uniós tagállamokra nehezedő aránytalan migrációs nyomásra, és a visszatérésről szóló 2015. októberi uniós cselekvési terv, valamint az Európai Tanács 2015. június 15-i és 2016. március 16–17-i következtetései nyomán, az Ügynökség ügyvezető igazgatója 2016-ban elfogadta a 2016/36. sz. határozatot, amely tágabb értelmezést rendel a közös visszatérési művelet (társ)finanszírozási módjaihoz, amennyiben a mindössze egy, aránytalanul nagy migrációs nyomásnak kitett tagállam által végrehajtott országos visszatérési művelet is részesülhet a Frontex költségvetéséből származó (társ)finanszírozásból. Továbbá: A költségvetési hatóság kifejezetten azért módosította a 2016-ra szóló költségvetést, hogy végrehajtsa az előbb említett visszatérési cselekvési tervet.

19.

Az igazgatótanács a 2016. évi munkaprogram és a létszámtervet is magában foglaló költségvetés elfogadásakor támogatta a Frontex új, AST 4-nél magasabb besorolású ideiglenes alkalmazottak szerződtetéséről hozott határozatát.

Azt, hogy 5 AST 4-es besorolású pozíciót 5 AST 5-ös besorolásúvá minősítsenek át, az ügyeletes tisztek napi 24 órás szolgálatának működtetése indokolta. Tekintettel a migrációs áramlatokkal összefüggő felelősségek és az EU külső határain felmerülő biztonsági kihívások szintjére, a Frontexnek vonzó munkahelyet kell kínálnia a szakirányú munkatapasztalattal rendelkező, képesített és tapasztalt jelöltek számára, akik nem rendelkeznek az AD besorolású pozíciók esetében elvárt egyetemi végzettséggel. Továbbá: A fizetés 66,7 %-os korrekciós együtthatójának jelentős hatása van, és minél magasabb a fokozat, potenciálisan annál alkalmasabb jelöltek számára lehet vonzó az állás.

20.

A differenciált előirányzatok alkalmazása számottevő változással jár a költségvetési gazdálkodásban. Figyelembe véve a változásokat és az Ügynökség előtt álló kihívásokat, gondosan meg fogjuk vizsgálni az érveket és ellenérveket egy megbízható belső ellenőrzési keretrendszer fényében.

21.

Az Ügynökség egyetért azzal, hogy az együttműködő tagállamok/schengeni társult országok részéről pontosabb költségbecslésekre és naprakészebb költségjelentésekre van szükség. Az Ügynökség kötelezettséget vállal arra, hogy mindent megtesz a tagállamokkal/schengeni társult országokkal való jobb együttműködésért a költségbecslések összeállítása szintjén. Az Ügynökség ugyanakkor 2017-ben teljes pénzügyi rendszerét felülvizsgálja az egyszerűsítés érdekében, így a támogatásokról szolgáltatási szerződésekre tér át, és bevezeti az átalányfinanszírozást.

22.

Az Ügynökség drasztikusan megemelte a közös légi járatok számát: 2016-ban 232 lett a 2015-ös 66-tal, illetve a 2014-es 39-cel szemben. Ez a 2016. évben 10 700 ember harmadik országokba való visszatérését jelentette, és az ügynökség rajtuk kívül még ezer főt szállított át a görög szigetekről Törökországba a 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat után. Az Ügynökség által a visszatérés terén nyújtott szolgáltatások korábban nem látott mértékű fellendülése ellenére a 2016-os költségvetésben e célra elkülönített 63,0 millió EUR-ból csak 40,0 millió EUR-t lehetett felhasználni. A fennmaradó 23,0 millió EUR-t főként azért nem sikerült felhasználni, mert a visszatérési műveletekhez szükséges légi járművek és kapcsolódó szolgáltatások bérlésére vonatkozó keretszerződés késedelmet szenvedett amiatt, hogy a projekt a fontossági sorrendben háttérbe szorult az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásához nyújtott logisztikai támogatás (komphajók és buszok) biztosítására irányuló erőfeszítések mögött. A háttérbe sorolást negatívan befolyásolta a személyzet hiánya, amit tovább erősített a kielégítendő műveleti igények megnövekedése. A tárgyi követelmény a keretszerződésen belül összetett pályázati eljárást és többmilliós költségvetést von maga után. Időközben kiírták a pályázati eljárást egy 4 éves keretszerződés megkötéséhez, de alacsonyabb becsült költségvetéssel (20,0 millió EUR).

23.

A Frontex az Európai Bizottsággal közösen 2014 óta dolgozott az erre a regionális programra vonatkozó támogatási megállapodás összeállításán. Éppen mielőtt megtörtént volna a támogatási megállapodás véglegesítése és aláírása, 2015. augusztusban nehezítő tényezők – többek között a migrációs helyzet drasztikus megváltozása a nyugat-balkáni országokban – a Bizottság részéről ahhoz a kéréshez vezettek, hogy az egész projektet úgy írjuk át, hogy megfelelően tükrözze a migrációs helyzetet. Ennek eredményeképpen a projekt egész koncepcióját sürgősen meg kellett változtatni, és a támogatási megállapodás aláírására csak a szerződési határidő lejártakor, 2015. december végén került sor.

Ezeknek az utolsó pillanatban történt változásoknak a következtében a projektet végrehajtó négy partner (a Frontex, az EASO, az IOM és az UNHCR) csak 2016. januárban tudta megkezdeni a tárgyalásokat az együttműködési megállapodások rendelkezéseiről. Mivel az együttműködési megállapodásokban szerepelnek az egyes partnereknek szóló előirányzatok egészét szabályozó rendelkezések, az együttműködési megállapodások aláírása előtt minden fél részvételével részletes projektköltségvetést kellett kidolgozni és elfogadni. Arra is rá kell mutatni, hogy az aláírás az EASO-val gyors és zökkenőmentes volt, más partnerek viszont megkérdőjelezték az ügynökség ügyvezető igazgatója által elvárt szabályokat, konkrétan az amerikai dollár helyett az euro használatát, és az átláthatóság érdekében több költségvetési adat tervezett nyilvánosságra hozatalát.

Tekintettel a fenti magyarázatra és arra, hogy 2016. januárban megkezdődött a támogatási megállapodás végrehajtása, a végrehajtó partnereknek még a Frontexszel való együttműködési megállapodások aláírása előtt meg kellett kezdeniük a tevékenységek költségeinek viselését. A Frontex megfelelően dokumentálta ezt az esetet mint kivételt, egyrészt hogy indokolja, másrészt hogy dokumentálja azt a tényt, hogy a jogi kötelezettségvállalás mindhárom projektpartner esetében a költségvetési kötelezettségvállalás előtt történt meg.

Az alkalmazási szabályok (RAP) 7.2. cikkével összhangban a címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok automatikusan rendelkezésre fognak állni kötelezettségvállalási előirányzatként és kifizetési előirányzatként egyaránt, amikor az intézményhez megérkezik a bevétel.

24.

Az ügynökség értékeli annak beismerését a Számvevőszék részéről, hogy a nagyon alacsony korrekciós együttható hátrányosan hat a munkaerő-felvételre. Az ügynökség kapcsolatban van az Európai Bizottság érintett szolgálataival, hogy intézkedéseket találjanak ennek orvoslására, és reméli, hogy a személyzeti szabályzat értelmezése valamilyen megoldást tud kínálni a fennálló hátrányos helyzetre.

25.

Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését; szeretné tisztázni ugyanakkor, hogy a személyzeti számadatok szerepeltek az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló bizottsági rendeletjavaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásban.

26.

Az Ügynökség már 2017 elején a költségvetési hatósághoz fordult, és zöld utat kapott a jelenlegi telephelyének bővítéséhez, hogy további személyzeti létszámot tudjon elhelyezni. Amikor pedig a székhely-megállapodás hatályba lép, a lengyel kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy építési telket adományoz az Ügynökségnek, hogy lehetővé tegye egy új épület megépítését, amely az Ügynökség tulajdonában fog maradni.