Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016TN0783

    T-783/16. sz. ügy: 2016. november 9-én benyújtott kereset – Government of Gibraltar kontra Bizottság

    HL C 22., 2017.1.23, p. 39–40 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    23.1.2017   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 22/39


    2016. november 9-én benyújtott kereset – Government of Gibraltar kontra Bizottság

    (T-783/16. sz. ügy)

    (2017/C 022/54)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: Government of Gibraltar (Gibraltár) (képviselők: M. Llamas QC, J. Temple Lang solicitor, F.-C. Laprévote és C. Froitzheim ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg az SA.34914 (C/2013) (korábbi 2013/NN) számú állami támogatási ügyben (gibraltári társaságiadó-rendszer) 2014. október 1-jén hozott európai bizottsági határozatot;

    az alperest kötelezze a felperes ezen üggyel kapcsolatban felmerült ügyvédi és egyéb költségeinek és kiadásainak viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat, mivel megállapítja, hogy a feltételes adómegállapítások új támogatásoknak minősülhetnek, ténybeli hibát tartalmaz, tévesen alkalmazza a jogot, és nem megfelelő indokoláson alapul.

    E jogalap alátámasztása érdekében a felperes a következőket adja elő: először is a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor már az elején nem abból indult ki, hogy amennyiben a feltételes adómegállapítások gyakorlata vagy az egyedi feltételes adómegállapítások állami támogatásnak minősülnének, akkor létező támogatások lennének; másodszor a Bizottság ténybeli hibát követett el, amikor megállapította, hogy a 2010. évi Income Tax Act (a jövedelemadóról szóló törvény) 42. cikke a feltételes adómegállapítások jogi alapja; harmadszor pedig a határozat nem tartalmaz indokolást, amikor azt állítja, hogy a feltételes adómegállapítások gyakorlata új támogatásnak minősül, amely állításnak ellentmond azon megállapítás, hogy a feltételes adómegállapítások gyakorlata „de facto szabályozásnak” minősül.

    2.

    A második jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat ténybeli hibát tartalmaz, tévesen alkalmazza a jogot, és nem megfelelő indokoláson alapul.

    E jogalap alátámasztása érdekében a felperes a következőket adja elő: először is az állami támogatással kapcsolatban indított vizsgálat kiterjesztésének igazolásához szükséges elemek a jelen ügyben nyilvánvalóan hiányoznak; másodszor a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát és ténybeli hibát vétett, amikor megállapította, hogy a feltételes adómegállapítások előnnyel járnak; harmadszor a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát és ténybeli hibát vétett, amikor megállapította, hogy a feltételes adómegállapítások szelektívek; negyedszer a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát és ténybeli hibát vétett, amikor megállapította, hogy a feltételes adómegállapítások alkalmasak a verseny torzítására és/vagy a Közösségen belüli kereskedelem befolyásolására; ötödször a megtámadott határozat hiányos indokolást tartalmaz.

    3.

    A harmadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat tévesen alkalmazza a jogot, mivel eltéríti a Bizottság eredeti vizsgálatát, és mesterségesen „kiterjeszti” az Income Tax Actet a feltételes adómegállapításokra.


    Top