31.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 251/1

Előadó:

BARÁTH Etele

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, áttekintve a makroregionális stratégiák állapotát, a róluk készült véleményeket, javaslatokat (2), összefoglalóan megállapítja, hogy az eredmények alapján egyértelműen szükség van a makroregionális stratégiák európai szintű kiterjesztésére. A makrorégiók célja nem a szétválasztás, hanem az egyesítés.

1.2.

Az EGSZB javasolja az Európai Tanácsnak, hogy foglaljon állást a makroregionális politikának az Unió kormányzási szerkezetébe történő beillesztése érdekében és készíttessen az Unió teljes térségére érvényes iránymutatást a gazdasági és társadalmi fejlődés célját szolgáló makroregionális fejlesztési stratégia kialakítására.

1.3.

Az EGSZB véleménye szerint a makroregionális stratégiák szerepe felértékelődött az Unió jövője szempontjából. A már működő makroregionális programok:

1.4.

A makroregionális stratégiák képesek segíteni a gazdasági versenyképesség javítását, a GDP oly kívánatos növelését és az azon túli európai hozzáadott érték bővítését egyaránt. Megfelelő adatbázisra támaszkodó monitoringgal, a partnerség elvének érvényesítésével és a tapasztalatok alapján kialakított benchmarkinggal hatékony politikának bizonyultak. Ezáltal:

1.4.1.

mód lehet az európai szemeszter keretében jobban megjeleníteni az EU 2020 céljainak területi megvalósulását,

1.4.2.

az EU 2020 stratégia általános és szakpolitikai céljainak és eredményeinek félidei felülvizsgálata folyamán, a hatékonyság érdekében, integrálni lehet az egyes „Partnerségi Megállapodásokban” foglalt makroregionális együttműködések fejlesztési, környezetvédelmi és urbanisztikai elemeit,

1.4.3.

a kohéziós politika 2014–2020 közötti időszakra kialakított 11 stratégiai célja alapján az operatív programokban megfogalmazott tervezett intézkedések makroregionális összefüggéseinek erősítése biztosíthatja azok európai szintű hozzáadott értékét, hatásosságát és hatékonyságát,

1.4.4.

az európai településhálózati és városi menetrendben elhatározott térségi együttműködési programok makroregionális összefüggései elősegíthetik a társadalmi-kulturális integrációt, és támogathatják a szociális igények kielégítése feltételeinek létrejöttét,

1.4.5.

a környezeti értékek, erőforrások fenntarthatóságának eléréséhez új makroregionális eszköz jön létre.

1.5.

Az EGSZB javasolja az európai szintű kormányzási szerkezet megerősítését a makroregionális irányítást biztosító huszonnyolc országot magába foglaló „magas szintű” koordinációs csoport kiegészítésével, a civil szféra és a területi-települési önkormányzatok bevonásával a döntéshozatal valamennyi fázisában.

2.1.

Az eddigi gyakorlat alátámasztja, és a Bizottság elemzései igazolják, hogy a makroregionális stratégiák hozzáadott európai értékkel bírnak:

2.2.

A makroregionális stratégiák új eszközöket tárnak fel, amire nagy szükség van, mert:

2.3.

A makroregionális stratégiák időszerűek, mert:

2.4.

A makroregionális stratégiák jellegüknél fogva fejlesztés-orientáltak, ezért jelentős hozzájárulást nyújthatnak az Unió fejlesztéspolitikájának megerősödése és végrehajtása területén, különösen az „alulról” jövő, megalapozott kezdeményezésekben. A területek (funkciók), melyek leginkább szóba jöhetnek:

Ezek többsége olyan terület, ahol elsősorban alulról jövő integrációs kezdeményezések indokoltak, mert az európai intézmények közvetlen szabályozó szerepe marginális.

2.5.

A makroregionális stratégiában résztvevőknek kormányuk horizontális felelősségű szereplőiként kell közreműködniük.

2.6.

A makroregionális megközelítés tükrözi mind szemléletében, mind kormányzási eszközeiben az Unió megújulásának irányait:

2.7.

A „jó” makroregionális kormányzás feltétele, hogy:

2.8.

A makroregionális stratégiák alapvető meghatározása szerint a makrorégiók:

2.9.

A meghatározásnak kétféle makrorégió felel meg a mai európai gyakorlatban, mindkettőre jellemző, hogy harmadik országbeli tagjai is lehetnek:

2.10.

Az európai történelmi határok az Unió létrejöttével funkcionális szempontból virtualizálódtak. A makroregionális szemléletmód lehetővé teszi Európa térképének funkcionális újrarajzolását. A makroregionális rendszerek alapján a megerősített, vagy a megerősödés útján lévő nyitott együttműködési rendszerek Európa demokratikus, a megújuló gazdasági és befogadó társadalmi együttműködést előtérbe állító, a környezeti értékeket fenntartható módon biztosító politikai magatartásának XXI századi képét vetítik előre.

3.1.

Az EU 2020 stratégia és a pénzügyi-gazdasági kormányzás új erővonalainak egyensúlyba hozása a „GDP-n túl” koncepcióval, ami a regionális különbségek csökkentésével, a társadalmi szükségletek és a környezeti viszonyok összehangolt fejlesztésével lehetséges.

3.2.

A makroregionális stratégiák hozzájárulnak a területi kohézió javulásához a szolidaritási mechanizmusok megerősítésével, valamint a területi különbségek ismeretében a fejlesztési eszközök jobb koordinációja lehetséges.

3.3.

A nagytérségi koordinált fejlesztési javaslatok, a térségi megerősített együttműködésben rejlő gazdasági előnyök, mind az innováció, mind a jelentős termelési-beszállítói kapacitások terén a tőkevonzó képesség növelését eredményezik.

3.4.

A makrorégiókon belüli hálózatok, az intézményi és gazdasági kapcsolatok jelentősen mérsékelhetik a globalizációs válság hatásait úgy, hogy felértékelik az erőforrásokat és a különböző fejlettségű térségek közötti kiegyenlítődést támogatják, amiben jelentős szerepe lehet a metropolitán és más fejlett urbánus régióknak, amelyek a fejlődés dinamikáját hordozzák.

3.5.

A nagyvárosi, policentrikus régiók hálózatokba szerveződve jelentős gazdasági és innovációs potenciált hordoznak, motorjai a munkahelyteremtésnek, egyúttal jelentős környezeti veszélyeket is jelenthetnek. A makroregionális stratégiák kiegyensúlyozhatják, tervezhetővé teszik a nagymértékű sűrűsödés okozta klímaváltozási veszélyek elhárítását.

3.6.

A makroregionális stratégiák támogathatják a kis és közepes méretű települések arányos fejlődését, kapcsolatuk erősödését és ezáltal a helyi és regionális értékek felemelését.

3.7.

A makroregionális politika hozzá tud járulni a területi-gazdasági különbségek csökkentéséhez az Európa 2020 stratégia kiemelt programjainak az egyes regionális adottságokhoz történő igazításával.

3.8.

A makroregionális stratégia alkalmas lehet annak a kritikus tömegnek a megteremtésére, ami a gazdasági, társadalmi és környezeti képességeket egyesíti a fejlődés érdekében. Különös fontosságú lehet ez a határokon átnyúló transznacionális programok esetében.

3.9.

A makroregionális stratégiák léptéküknél fogva támogathatják az általános érdekű szolgáltatások igazságosabb és megfizethető mértékű fejlesztését, továbbá javíthatják az információhoz, a tudáshoz történő hozzáférés lehetőségét és a mobilitás feltételeit.