16.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 226/63

1.1

Mégis felvet néhány kérdést, melyekkel a szóban forgó javaslatok kiindulópontjainak és célkitűzéseinek megerősítésére törekszik.

1.2

Az ártatlanság vélelmével kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozza, hogy a végleges ítélet meghozatala előtt senki sem bűnös, és ez a jog sérthetetlen. Kiemeli: ahhoz, hogy a polgárok bízzanak a jogrendszerben, nélkülözhetetlen, hogy a bírák ellen tudjanak állni mindennemű nyomásnak és befolyásnak, a média felől érkezőknek is. Ennek összefüggésében – jóllehet az alkotmányban biztosított sajtószabadság sérelme nélkül – a médiának is ügyelnie kell arra, hogy ne lépjen a bíróságok helyébe.

1.3

A gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokat illetően az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy a gyermekek rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ha elvonják szabadságukat, mivel ez mentális és fizikális fejlődésükre nézve is kockázatokat rejt magában. Ezzel kapcsolatban az EGSZB kiemeli továbbá, hogy elsőbbséggel kell kezelni az olyan kezdeményezéseket, amelyek a büntetőeljárással szembesülő gyermekeket mielőbb integrálják a szociális és társadalmi életbe.

1.4

Az ideiglenes költségmentesség kapcsán az EGSZB kedvezőnek tartja, hogy az irányelvjavaslatban foglalt elveket azokra is alkalmazzák, akik ellen európai elfogatóparancs van érvényben. Az EGSZB támogatja azt az ajánlást is, amely a büntetőeljárás során alkalmazandó költségmentességre való jogosultság kritériumainak további harmonizációját célozza. Az EGSZB megjegyzi azonban, hogy a büntetőeljárás során alkalmazott költségmentességet nem veszélyeztethetik az egyes tagállamokban tapasztalható költségvetési nehézségek, és felteszi a kérdést, hogy ehhez európai szinten milyen mértékben lehet eszközöket felszabadítani, például egy európai alap keretében.

1.5

Az EGSZB megállapítja, hogy az ártatlanság vélelmére és a büntetőeljárás során a gyermekek részére nyújtandó biztosítékokra vonatkozó irányelvekben foglalt javaslatok kizárólag egy büntetőeljárás keretében érvényesek. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az európai jog a „büntetőeljárás” fogalmát az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának analógiájára autonóm módon, a tagállami eljárások minősítésétől függetlenül értelmezhesse. Az önálló értelmezés lehetőségének optimális biztosítása érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy az irányelvjavaslatok preambulumbekezdéseiből töröljék azt a kijelentést, mely szerint a biztosítékok nem vonatkoznak a jogkövetkezményeket eredményező közigazgatási eljárásokra.

1.6

A vádlott távollétében lefolytatott eljárás kapcsán, amellyel az ártatlanság vélelméről szóló irányelvjavaslat 8. cikke foglalkozik, az EGSZB megállapítja, hogy e rendelkezés értelmében egy büntetőeljárást csak akkor lehet a vádlott távollétében lefolytatni, ha egyértelműen megállapítást nyert, hogy a vádlott tudomást szerzett a kitűzött tárgyalásról. Mivel ez gyakorlati nehézségeket okozhat, ha nem ismeretes az érintett tartózkodási helye, az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok egyértelmű engedélyt kapjanak arra, hogy olyan személyek esetében, akiknek tartózkodási helye ismeretlen, egyedi felszólítási módokról rendelkezzenek (ilyen lehet pl. az idézés rendőrkapitányságra történő kézbesítése).

2.1

2013. november 27-én az Európai Bizottság új intézkedéscsomagot tett közzé a büntetőeljárások során alkalmazott eljárási biztosítékokról.

2.2

Ez a csomag annak a büntetőeljárások során alkalmazott eljárási biztosítékokra vonatkozó jogalkotási programnak a folytatása, amelynek keretében kidolgozták a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010/64/EU irányelvet, a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelvet és az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról szóló 2013/48/EU irányelvet.

2.3

A büntetőeljárások során alkalmazott minimális eljárási biztosítékok bevezetésével a jogalkotási program egyfelől arra törekszik, hogy az Európai Unió polgárai számára az Unión belül mindenhol garantálja a tisztességes eljáráshoz való jogot, másfelől pedig, hogy erősítse a tagállamok egymás jogrendszerébe vetett bizalmát, és így előmozdítsa a bírósági határozatok kölcsönös elismerését.

2.4

A most előterjesztett csomag három irányelvjavaslatot tartalmaz. Ezek az ártatlanság vélelmére, a büntetőeljárás során a gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokra és az ideiglenes költségmentességhez való jogra vonatkoznak.

2.4.1

Az ártatlanság vélelméről szóló irányelvjavaslat

2.4.1.1

Az, hogy a gyanúsítottakat vagy vádlottakat a büntetőeljárás során mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségüket a törvénynek megfelelően meg nem állapították, a büntetőjog egyik legfontosabb elve és a tisztességes eljáráshoz való jog alapköve. Az ártatlanság vélelmezésének elve tartalmilag az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából formálódott.

2.4.1.2

Az irányelvjavaslat célja, hogy az ártatlanság vélelmének ily módon formálódott egyes vonatkozásait beépítse egy irányelvbe annak érdekében, hogy így optimálisan biztosítható legyen az ártatlanság vélelmének tényleges alkalmazása az Európai Unióban.

2.4.1.3

Az ártatlanság vélelmének az irányelvben szabályozott vonatkozásai a következők: (1) a közhatóságok számára tilos az általuk közzétett nyilatkozatokban és hivatalos döntésekben úgy utalni még el nem ítélt vádlottakra, mintha azok már el lennének ítélve; (2) az a tény, hogy a bűnösség megállapításához szükséges bizonyítékok beszerzése a vádhatóságot terheli, és kétség esetén a vádlottat fel kell menteni; (3) az önvádra kötelezés tilalma és az együttműködés megtagadásához való jog; (4) a hallgatáshoz való jog; (5) a vádlott joga a saját tárgyalásán való jelenléthez.

2.4.2

A büntetőeljárás során a gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelvjavaslat

2.4.2.1

A 2010/64/EU irányelvet annak érdekében bocsátották ki, hogy az eljárás nyelvét nem beszélő vagy értő személyek részére is garantálják a tisztességes eljáráshoz való jogot. A nyelvi nehézségek mellett azonban más okok – például a vádlott fiatal kora vagy szellemi fogyatékossága – is állhatnak annak hátterében, hogy a vádlott nem képes megfelelően követni a büntetőeljárást, illetve részt venni benne.

2.4.2.2

Az Európai Bizottság irányelvjavaslatot dolgozott ki a gyermekek tisztességes eljáráshoz való jogának biztosítására. Ez az irányelv a tisztességes eljárás védelmét célozza az alábbiak révén: (1) a gyermekeknek és a szülői felelősség gyakorlójának joga a tájékoztatáshoz az ezen irányelvből vagy ennek nemzeti jogba való átültetéséből adódóan a gyermekeket megillető, kapcsolódó jogokról; (2) megerősített ügyvédi segítség; (3) az egyéni értékeléshez való jog; (4) orvosi vizsgálat kérelmezéséhez való jog szabadságtól való megfosztás esetén; (5) a gyermekek kihallgatásáról audiovizuális felvételt kell készíteni; (6) az a tény, hogy a szabadságelvonás alkalmazására csak a legvégső esetben kerülhet sor; (7) különleges bánásmód szabadságelvonás esetén; (8) az ügy kellő időben történő, gondos kezeléséhez való jog; (9) az ügy nyilvánosság kizárása mellett történő kezelése; (10) a gyermekek és a szülői felelősség gyakorlója számára részvételi jog a bírósági tárgyalásokon; (11) költségmentességhez való jog.

2.4.2.3

Hasonló biztosítékokról rendelkezik az Európai Bizottság a kiszolgáltatott helyzetű felnőttekkel kapcsolatban is, de mivel igen nehéz meghatározni a „kiszolgáltatott helyzetű nagykorú személy” fogalmát, ezeket a biztosítékokat nem irányelvben, hanem egy ajánlásban rögzíti.

2.4.3

Az ideiglenes költségmentességről szóló irányelvjavaslat

2.4.3.1

A 2013/48/EU irányelv az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról rendelkezik. Ahhoz, hogy ezt a jogot mindenki gyakorolhassa, költségmentességről is kell rendelkezni azok számára, akik nem tudják saját erőből fizetni az ügyvédi költségeket.

2.4.3.2

Az Európai Bizottság egy ajánlásban foglalja össze a költségmentességre való jogosultság kritériumait, illetve a költségmentesség minőségi és hatékonysági biztosítékait. Mivel előfordulhat, hogy a tagállamokra költségek hárulnak, és ezzel összefüggésben az arányosság elve vonatkozik az uniós fellépésekre, csak ajánlásról lehet szó.

2.4.3.3

Az ideiglenes költségmentességről viszont irányelvet javasol az Európai Bizottság annak érdekében, hogy mindenképpen garantálni lehessen az ügyvédi segítséget azokban az esetekben, ahol ez leginkább szükséges. Az irányelvjavaslat elsősorban arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak mindenféleképpen – tehát még azelőtt, hogy az adott tagállam illetékes hatóságai végleges határozatot hoznak a költségmentesség jóváhagyásáról (vagy elutasításáról) – kötelező költségmentességet biztosítaniuk az alábbi két esetben: (1) ha elvonták a személyek szabadságát; (2) ha a személyek ellen európai elfogatóparancsot adtak ki és a végrehajtó tagállamban elvonták szabadságukat.

3.1

Üdvözöljük és támogatjuk az Európai Bizottság javaslatait. Megítélésünk egyértelműen kedvező.

3.2

Az előterjesztett dokumentumokkal kapcsolatban ettől függetlenül megfogalmazható néhány kérdés, melyeket az alábbiakban ismertetünk. Egyfelől általánosabb, másfelől inkább jogtechnikai jellegű aggályokról van szó, melyek nem befolyásolják azt a körülményt, hogy az EGSZB támogatja az előterjesztett tervek kiindulópontjait és célkitűzéseit, inkább ezek megerősítéseképpen szolgálnak.

3.3.1

Az ártatlanság vélelme kapcsán

3.3.1.1

Az EGSZB határozottan támogatja az ártatlanság vélelmének megerősítését, ahogy azt az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak megerősítéséről szóló irányelvjavaslat megfogalmazza.

3.3.1.2

Hangsúlyozza, hogy a végleges ítélet meghozatala előtt senki sem bűnös, és ez a jog sérthetetlen. Kiemeli: ahhoz, hogy a polgárok bízzanak a jogrendszerben, nélkülözhetetlen, hogy a bírák ellen tudjanak állni mindennemű nyomásnak és befolyásnak, a média felől érkezőknek is. Ennek összefüggésében – jóllehet az alkotmányban biztosított sajtószabadság sérelme nélkül – a médiának is ügyelnie kell arra, hogy ne lépjen a bíróságok helyébe.

3.3.2

A gyermekek és kiszolgáltatott helyzetű személyek részére nyújtandó eljárási biztosítékok kapcsán

3.3.2.1

Az EGSZB határozottan támogatja a kiszolgáltatott helyzetű személyek és különösen a gyermekek jogainak megerősítését is a büntetőeljárás során, ahogyan az a gyermekek részére nyújtandó alapvető biztosítékokról szóló irányelvjavaslatban és abban az ajánlásban áll, amely szavatolja, hogy a kiszolgáltatott helyzetű személyeknél elismerik kiszolgáltatottságukat, és figyelembe veszik szükségleteiket.

3.3.2.2

A gyakran szociális körülményeik vagy környezetük miatt bűnözésnek kitett gyermekek rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ha elvonják szabadságukat, mivel ez fizikális, mentális és társadalmi fejlődésükre nézve is kockázatokat rejt magában.

3.3.2.3

Az EGSZB kiemeli emellett, hogy elsőbbséggel kell kezelni az olyan kezdeményezéseket, amelyek a büntetőeljárással szembesülő gyermekeket mielőbb integrálják a szociális és társadalmi életbe.

3.3.2.4

Annak a rendelkezésnek az alkalmazását illetően, amely a gyermekek kötelező ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogát azon büntetőeljárásokra is kiterjeszti, amelyek adott esetben az ügyész általi jogerős megszüntetéssel zárulnak, az EGSZB célszerűnek tartaná annak leszögezését, hogy ez a jog a bűnüldözési eljárások alternatív intézkedéseinek keretében is alkalmazandó.

3.3.3

Az ideiglenes költségmentesség kapcsán

3.3.3.1

Az EGSZB egyetért az irányelvjavaslatban megfogalmazott elvekkel, melyek értelmében „ideiglenes költségmentesség” formájában szavatolják a költségmentességet azokban az esetekben, amikor a legnagyobb szükség van az ügyvédi segítség igénybevételére.

3.3.3.2

Az EGSZB kedvezőnek tartja, hogy ezeket az elveket azokra is alkalmazzák, akik ellen európai elfogatóparancs van érvényben. Az EGSZB támogatja végül azt az ajánlást, amely a büntetőeljárás során alkalmazandó költségmentességre való jogosultság kritériumainak további harmonizációját célozza.

3.3.3.3

Az EGSZB megjegyzi azonban, hogy a büntetőeljárás során alkalmazott költségmentességet nem veszélyeztethetik az egyes tagállamokban tapasztalható költségvetési nehézségek, és felteszi a kérdést, hogy ehhez európai szinten milyen mértékben lehet eszközöket felszabadítani, például egy európai alap keretében.

3.4.1

Az ártatlanság vélelméről és a büntetőeljárás során a gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelvjavaslatok alkalmazási területe

3.4.2

Az alkalmazási terület meghatározásakor mind a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak megerősítéséről szóló irányelvjavaslat, mind pedig a büntetőeljárás során a gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelvjavaslat kimondja, hogy ez a védelem magától értetődően csak büntetőeljárások keretében érvényes.

3.4.3

A javaslat szövegében nincs részletesebben meghatározva, hogy pontosan mi értendő „büntetőeljárás” alatt. Ezért felmerül a kérdés, hogy vajon csak azokról az eljárásokról van-e szó, amelyeket az egyes tagállamokban „büntetőeljárásnak” minősítenek, vagy az irányelvjavaslatok tágabban értelmezik a „büntetőeljárás” fogalmát, és például a jogkövetkezményeket eredményező közigazgatási eljárásokat is idesorolják.

3.4.4

Az Emberi Jogok Európai Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint az eljárások büntetőjogi jellegét az úgynevezett Engel-kritériumok alapján állapítják meg, melyek a következők: (1) büntetőjogi minősítés a nemzeti jogban; (2) a jogsértés jellege; (3) a jogkövetkezmények jellege és mértéke. Ezért az emberi jogok európai egyezményében (EJEE) a tisztességes eljáráshoz való jog alkalmazása szempontjából számos közigazgatási eljárást büntetőeljárásnak tekintenek. E joggyakorlat célja az, hogy a nemzeti szint ne vonhassa ki magát az egyezményben foglalt alapvető biztosítékok alól az adott eljárás puszta minősítése révén.

3.4.5

Ezért helyénvaló, ha a Bíróság legalábbis mozgásteret kap a „büntetőeljárás” fogalmának – nemzeti jogi minősítéstől független – értelmezésére. Ellenkező esetben valós a veszélye annak, hogy az irányelvben meghatározott biztosítékok nem érik el céljukat.

3.4.6

A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak megerősítéséről szóló irányelvjavaslat (6) preambulumbekezdése azonban igen határozottan kimondja, hogy az irányelv kizárólag büntetőeljárásokra vonatkozik, és a jogkövetkezményeket eredményező közigazgatási eljárások nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

3.4.7

Ez a preambulumbekezdés meggátolja a „büntetőeljárás” fogalmának tágabb értelmezését, amelyet pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága támogat és szükségesnek tart ugyanazoknak a jogoknak és elveknek az érvényesítése keretében, mint amelyek a szóban forgó irányelvek tárgyát képezik. Ezért az EGSZB szerint ezt a preambulumbekezdést tanácsos törölni.

3.4.8

A vádlott távollétében lefolytatott eljárás, ahogy arról az ártatlanság vélelméről szóló irányelv 8. cikke rendelkezik

3.4.9

Az imént említett 8. cikk kimondja, hogy a tagállamok csak akkor rendelkezhetnek olyan lehetőségről, amelynek értelmében a tárgyaló bíróság a vádlott távollétében dönt a bűnösségről, ha a vádlottat kellő időben és személyesen idézték, és ily módon tájékoztatták a tárgyalás kitűzött időpontjáról és helyéről, vagy az érintett más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott a szóban forgó tárgyalás kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert , hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett.

3.4.10

A 8. cikk tehát nem rendelkezik olyan lehetőségről, amelynek értelmében az eljárást (a vádlott távollétében) mégis lefolytatják, ha az érintettnek nem ismeretes a tartózkodási helye, tehát nem idézhető be. Ez esetben elképzelhető lenne, hogy a felszólítást (az idézést) a rendőrkapitányságra kézbesítik.