9.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 133/22

1.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság megközelítését a rádióspektrum-erőforrások belső piacon való megosztott felhasználásának előmozdítására, mivel a vezeték nélküli kapcsolatok egyre fontosabb szerepet töltenek be a gazdaságban.

1.2

Az EGSZB reméli, hogy végső soron valóban az európai polgárok lesznek az egész stratégia haszonélvezői, és hogy minden fejlesztést ki lehet aknázni úgy, hogy közben minél nagyobb mértékben, teljes biztonsággal és a személyes adatok tiszteletben tartásával kihasználják a kiosztott frekvenciákat.

1.3

Minden elfogadott jogszabályban garantálni kell a fogyasztók magas szintű védelmét, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, hogy ne nőjön a digitális szakadék és ne legyen kétsebességes az információs társadalom fejlődése.

1.4

A megosztott rádióspektrum-használatnak magas fokú foglalkoztatást és az európai gazdaság versenyképességének növekedését kell eredményeznie egy olyan keretben, amely nem gyengíti a szabad versenyt. Ki kell használni az alkalmat arra, hogy előrelépést érjünk el a kutatás és az innovatív technológiák terén. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a spektrumliberalizáció támogatása előtt garantálja, hogy a frekvenciaspektrumon működő üzemeltetők közötti nagyobb verseny összességében a munkahelyek számának növekedéséhez vezessen. Ennek kapcsán – az Európa 2020 stratégiával összhangban – kiemelt figyelmet kellene fordítani a gazdasági és pénzügyi sokk által érintett államok helyzetére.

1.5

Az EGSZB reméli, hogy az Európai Bizottság elfogad egy ajánlást egy olyan közös modellről, amely a rádiófrekvenciákhoz való megosztott hozzáféréssel kapcsolatos jogokat és a megosztott használat szabályainak és feltételeinek dokumentálására szolgáló közös terminológiát szabályozza.

2.1

A rádiófrekvencia számos, társadalmunk számára különösen fontos szolgáltatás és ágazat alapvető nyilvános erőforrása: a mobilhírközlésé, a vezeték nélküli széles sávú és műholdas hírközlésé, a televíziós és a rádiós műsorszórásé, a közlekedésé, a rádiós helymeghatározásé és több más alkalmazásé (riasztórendszerek, távirányítók, hallókészülékek, mikrofonok, gyógyászati készülékek stb.).

2.2

A rádiótechnológia az olyan közszolgáltatások zökkenőmentes működését is támogatja, mint például a biztonsági és védelmi szolgáltatások, ezen belül a polgári védelem, valamint a különböző tudományos tevékenységek (például meteorológia, Földünk megfigyelése, rádiócsillagászat, űrkutatás).

2.3

A spektrumhoz való könnyű hozzáférés fontos szerepet tölt be továbbá az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása szempontjából, különösen a gyérebben lakott vagy távoli területeken, például vidéki területeken vagy szigeteken élő felhasználók és az ott működő vállalkozások számára.

2.4

A frekvenciahasználat szabályozásának gazdasági, biztonsági, egészségügyi, a közérdeket érintő, kulturális, tudományos, társadalmi és környezeti vonatkozásai is lehetnek.

2.5

2002-ben a rádióspektrum-határozat lefektette a rádiófrekvenciákról szóló politika jogi keretének alapjait, 2012-ben pedig mindezt kibővítették azzal a határozattal, amely az ezzel az uniós politikával kapcsolatos többéves programról szól. Erről az EGSZB már készített véleményt.

2.6

Az uniós jogi keret megpróbálja megkönnyíteni a spektrumhoz való hozzáférést, méghozzá a lehető legkisebb tehertétellel járó engedélyezési rendszer révén. Ez a szabályozási keret az általános felhatalmazást részesíti előnyben, kivéve, ha nyilvánvalóan egyéni engedélyre van szükség. A szabályozási keret a hatékony frekvenciahasználat és az eredményes frekvenciagazdálkodás, továbbá a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elvére épül.

Van elegendő jogalap ahhoz, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a frekvenciagazdálkodással: ilyen az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret, a belső piaci, a közlekedési és azok a szabályozások, amelyek elejét veszik a szabad verseny gyengítésének.

2.7

Mivel a frekvenciagazdálkodás az egységes digitális piac működésének egyik alapfeltétele, ez a kezdeményezés közvetlenül hozzájárul az Európa 2020 stratégiában szereplő célok eléréséhez. Az Európai Bizottság, a rádióspektrum-politikai programmal összhangban, széles körű konszenzust kíván elérni a javasolt intézkedéseket illetően, hogy ösztönözni lehessen a vezeték nélküli innovatív alkalmazások fejlesztését az EU-ban. Ennek az a célja, hogy minél jobban ki lehessen használni a jelenleg kiosztott frekvenciákat.

3.1

A közlemény áttekinti azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik és fokozzák a megosztott spektrumhasználatot. Ilyenek a vezeték nélküli széles sávú adatátvitel, a vezeték nélküli társadalom, valamint a kutatás és az innovációs technológiák. A közlemény a következőket emeli ki:

3.2

A közlemény kitér arra, hogy milyen kihívások állnak a megosztott spektrumhasználat növelése előtt, megemlítve a káros zavarás kezelését a bizonytalanságok kiküszöbölése céljából, elegendő ösztönzés és biztosítékok létesítését minden érdekelt számára, illetve az engedélymentes frekvenciasávok kapacitását.

3.2.1

A megosztott spektrumhasználat ilyen növelése érdekében:

3.3

Az Európai Bizottság két eszközt javasol a meglévő spektrumerőforrások nagyobb fokú és hatékonyabb kiaknázásának ösztönzésére:

3.4

Mivel a technológiai fejlődés növeli az előnyös megosztási lehetőségeket a belső piacon, az Európai Bizottság szerint elő kell segíteni a beruházásokat, és ösztönözni kell a frekvenciahasználókat a rendelkezésükre álló spektrum jobb kihasználására, és ennek eszközeként – a tagállamokkal együttműködésben – meg kell határozni az előnyös megosztási lehetőségek feltárásának uniós szintű folyamatát és fő kritériumait (például ajánlás formájában).

3.5

Az Európai Bizottság szerint a spektrummegosztási szerződések jogbiztonságot teremthetnek a felhasználók részére, egyúttal piaci ösztönzők – egyebek mellett pénzügyi ellentételezés – révén elősegítik további előnyös megosztási lehetőségek feltárását a belső piacon, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok megosztott spektrum-hozzáférési jogokat nyújtanak az egyes frekvenciasávok további felhasználóinak.

3.6

Következő lépésként az Európai Bizottság az alábbi intézkedéseket javasolja:

4.1

Az EGSZB kedvezően vélekedik az európai bizottsági közlemény tartalmáról, mivel úgy véli, hogy el kell kezdeni gondolkodni arról, hogy miként lehet a jövőben összehangolni az uniós szabályozási keretet a rádióspektrummal foglalkozó politika többéves programjában szereplő célkitűzésekkel.

4.1.1

A közlemény áttekinti azokat a módszereket, amelyekkel ellensúlyozható a szabad spektrum hiánya, illetve azok a magas költségek, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a frekvenciákat újraosztják olyan új felhasználási módokra, amelyek komolyan korlátozzák a vezeték nélküli kapcsolatok használatát. Az Európai Bizottság alapvető változtatásokat is szorgalmaz a frekvenciagazdálkodásban.

4.2

Az olyan szabályozási jellegű akadályok megszüntetésére, amelyek jelenleg a frekvencia-hozzáférést szolgáló innovatív technológiák elterjedésének útjában állnak, illetve a megosztott spektrumhasználat megkönnyítésére az Európai Bizottság egy teljesen átfogó megközelítést javasol, amelyben a nemzeti szabályozó hatóságoknak, illetve a már meglévő és az új frekvenciahasználók közötti megállapodásoknak aktívan meg kell könnyíteniük a frekvenciák közös és megosztott használatát.

4.3

A dokumentum azt is leszögezi, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó jelenlegi uniós szabályozási keret alapján – a hatékony frekvenciahasználat és az eredményes frekvenciagazdálkodás elveinek, továbbá a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elvének kidolgozásával és alkalmazásával – kell fellépni. Az EGSZB szerint nagyon célszerű ez a megközelítés. Következésképpen az Európai Bizottság teljes mértékben élni kíván az erre a területre vonatkozó jogköreivel, hogy minél jobban javítsa és általánossá tegye a rádiófrekvenciák használatát. A szabad verseny alkalmazásáról és a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazott használatengedélyezési kritériumok összehangolásáról van szó, külön kihangsúlyozva a megosztott engedélyek révén történő hozzáférést.

4.4

Az EGSZB ugyanakkor szeretne hangsúlyozni néhány szempontot az európai bizottsági közlemény tartalmával kapcsolatban: a cél a rádióspektrumra vonatkozó jövőbeli szabályozási lépések kialakításának minél nagyobb mértékű megkönnyítése úgy, hogy azok szilárd elvekre épüljenek, különösen a demokrácia, az átláthatóság és az alapjogok tiszteletben tartásának elveire, illetve a fogyasztói jogokra és az elektronikus hírközlés felhasználóinak jogaira. Különösen a fogyasztók és a felhasználók jogait kell egyértelműen megvédeni a visszaélésekkel szemben: egyrészt olyan kritériumok kialakításával, amelyek segítik a tisztességes árképzést és a frekvenciákhoz való általános hozzáférést, másrészt pedig hatékony reklamációs és kártalanítási mechanizmusok kidolgozásával. Azt is biztosítani kell, hogy a független felügyeleti szervek megfelelő kapacitással rendelkezzenek a frekvenciahasználat terén kialakuló nemzetközi konfliktusok elsimításához, elkerülve egymás káros zavarását. Az Európai Bizottságnak rendszeres jelentésekkel kell majd megállapítania, hogy az említett jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban milyen intézkedések születtek, és mely célokat sikerült elérni.

4.5

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az idevonatkozó jogi keret jövőbeli kialakítása kapcsán készítsen egy minél teljesebb listát arról, hogy milyen szabályozási jellegű akadályok állnak a rádióspektrumhoz való hozzáférést szolgáló innovatív technológiák útjában.

4.6

El kell kerülni, hogy – a felhasználók hamis, túlzott védelmének ürügyére hivatkozva – a valódi cél az legyen, hogy nemzeti vagy más hasonló protekcionista megfontolásból megpróbálják megakadályozni a rádióspektrum – új felhasználók és innovatív technológiák megjelenését is segítő – minél nagyobb mértékű megnyitását. Az EGSZB szerint a közlemény végrehajtásának oda kell vezetnie, hogy a fogyatékossággal élők számára garantált legyen az új technológiákhoz való szélesebb körű hozzáférés.

4.7

Ez azt is eredményezné, hogy nőnének a frekvenciahasználati díjakból származó bevételek, melynek hasznosságához nem férhet kétség. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy mivel a spektrumnak térben fizikai korlátai vannak, és a tervezett intézkedések miatt nőni fog a felhasználók által generált forgalom, gondosan mérlegelni kell majd néhány kérdést. Ilyenek például a jelenleg használati engedéllyel rendelkezők kompenzációja; a spektrum összeomlása vagy összehúzódása a túlzott mértékű használat miatt; innovatívabb technológiák bevezetésének garantálása stb. Bár ennek a véleménynek a tárgya nem kapcsolódik szorosan más korábbi EGSZB-véleményekéhez, amelyek az olyan technológiai váltással kapcsolatos uniós intézkedések végrehajtásáról szólnak, mint például az úgynevezett digitális hozadék, végig kellene gondolni, hogy ezek az intézkedések milyen tényleges hatásokkal járnak, annak érdekében, hogy ne támasszunk ésszerűtlen elvárásokat az uniós rádióspektrum-politika kidolgozásával szemben.

4.8

Másrészről az EGSZB azt szeretné, ha a nemzeti szabályozó hatóságok minél jobban korlátoznák az egyéni engedélyek kibocsátását, és lényegesen nagyobb hozzáférést szorgalmaz, feltéve, hogy a fizikai kapacitás és a frekvenciahasználók szerzett jogainak tiszteletben tartása ezt lehetővé teszi. Ennélfogva arra kéri a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy a lényegesen nagyobb hozzáférés biztosítása érdekében csak korlátozott mértékben és csak nagyon indokolt esetben adjanak ki egyéni engedélyt.

4.9

A közleményből más fontos célok mellett az is kiderül, hogy csökkenteni kell a technológiai szakadékot az elektronikus hírközlési eszközök európai és harmadik országbeli gyártói között. Ennek a szakadéknak az egyik oka a hatályos szabályozási keret elaprózódottsága. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mellékeljen hatásvizsgálatot arról, hogy a spektrum megnyitása milyen előnyöket jelenthetne az uniós tagállamok közötti digitális szakadék csökkentése terén. Az EGSZB szerint ezért mielőbb ki kell igazítani ezt a keretet, és bízik benne, hogy a komitológiai eljárások révén az Európai Bizottság képes lesz a megfelelő szabályozásra.

4.9.1

Másrészről az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU határozottan elkötelezett az alapjogok érvényesítése iránt, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a megfelelő kiigazítási szabályok kidolgozásakor nagyon körültekintően járjon el az olyan alapvető jogok védelmét illetően, mint a magánélethez való jog, az üzleti titok védelme vagy az olyan adatok bizalmas kezelése, amelyeket az elektronikus hírközlési szolgáltatók tárolhatnak.

4.9.2

Tanácsos lenne kiépíteni egyfajta hatékony felügyeleti rendszert az új felhasználók engedély nélküli hullámsáv-hozzáférésére is azokban az esetekben, amikor technológiai innovációik hozzáadott értéke révén ezek a felhasználók dominánssá válnak. Ez különösen akkor igaz, amikor ezek a felhasználók zavarják olyan harmadik felhasználók békés frekvenciahasználatát, akik védelemhez való jogait nem garantálja egy nemzeti engedélyezési hatóság sem. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság aggodalommal állapítja meg, hogy ez a liberalizációs folyamat igen hátrányos hatással lehet az általános érdekű szolgáltatásokhoz (rendőrség, sürgősségi betegellátás, mentőszolgálatok stb.) való hozzáférés elvének megvalósulására.

4.9.3

Alaposan meg kellene vizsgálni az olyan frekvenciahasználók helyzetét is, akik hozzáférést szeretnének a rádióspektrumhoz, és általános érdekű szolgáltatást nyújtanak. Nemzetközi rendelkezéssel vagy esetleg egy megfelelő jogszabály elfogadásával fel lehetne menteni őket a fizetési kötelezettség alól, vagy pedig csak egy szimbolikus összeget kellene megfizettetni velük.

4.9.3.1

A fentieket mind úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljön az a szempont, hogy az általános érdekeket szolgáló célokat támogatni kell – az uniós joggal összhangban, különös tekintettel a tartalmakról szóló jogszabályokra és az audiovizuális politikára, valamint a tagállamok azon jogára, hogy rádiófrekvenciáikkal a közrendet és a közbiztonságot szem előtt tartva gazdálkodhatnak, illetve használhatják őket.

4.10

A függetlenségre és a jogbiztonságra való tekintettel az EGSZB azt is ajánlja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és adott esetben az Elektronikus Hírközlést Szabályozó Európai Hatóságok Testülete (BEREC) legyen felelős a felhasználók között a megosztott használatról kötött megállapodások felügyeletéért, illetve ezek létezéséről és a versenyszabályoknak való megfeleléséről való jelentéstételért. Mindez különösen akkor fontos, amikor – elsősorban az általános felhatalmazások megadásával vagy az egyéni frekvenciahasználati jogok engedélyezésével összefüggő eljárások kapcsán – stratégiai tervezésre, koordinációra és harmonizációra van szükség a belső piac fejlődésének útjában álló akadályok leküzdéséhez.

4.11

A fogyasztói szervezetek és a vállalatok képviselőivel együttműködve az Európai Bizottságnak ki kellene dolgoznia egy bevált gyakorlatokat tartalmazó kódexet az előnyös megosztott használatra vonatkozó kérvényekkel, illetve az ilyen kérvények elfogadásával kapcsolatos uniós szintű tájékoztatásról. Ez megkönnyítené az átlátható eljárások elterjedését és az optimális gazdálkodást a „spektrumnyilvántartásban” lévő rádióspektrum-erőforrásokkal.

4.12

Végezetül az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport (RSPG) munkájára építve dolgozzon ki egy végrehajtási jogi aktust, ahogy arról az EUMSZ 291. cikke is rendelkezik. Ez az aktus segítené elérni az olyan célokat, mint a megosztott hozzáférési engedélyek közös koncepciója, illetve az ilyen engedélyek kibocsátására vonatkozó közös kritériumok Unión belüli használatát ösztönző ajánlások feltételei, elősegítendő ezek használatát az összes tagállamban.

4.12.1

Egy ilyen jogszabálynak többek között az alábbiakat kellene tartalmaznia: a szabad verseny elveinek védelme, az elektronikus hírközlési eszközöket használók jogainak és biztonságának védelme, kiemelt figyelmet fordítva az elektronikus hírközlési szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások költségeinek csökkentésére.

4.13

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy azok a technológiai innovációk, amelyek a frekvenciaspektrumon jelen lévő üzemeltetők nagyobb számából adódhatnak, az EU alapjaiból finanszírozhatók lennének, hogy ezáltal a technológia a kevésbé fejlett uniós tagállamokban nagyobb ösztönzést kapjon.