(1)

A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) átfogó jogi keretet hoz létre a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezésére, amely teljes egészében alkalmazandó az Unióban vetőmagként vagy más növényszaporító anyagként termesztési céllal hasznosítandó GMO-kra (a továbbiakban: termesztési célú GMO-k).

(2)

Az említett jogi aktusok akként rendelkeznek, hogy a termesztési célú GMO-kat külön kockázatértékelésnek kell alávetni, mielőtt forgalmazásukat engedélyeznék az Unió piacán, a 2001/18/EK irányelv II. mellékletének megfelelően figyelembe véve a GMO-k emberi egészségre és a környezetre gyakorolt közvetlen és közvetett, azonnali és késleltetett, valamint hosszú távú halmozódó hatásait . Az engedélyezési eljárás célja, hogy biztosítsa az emberi élet és egészség, az állati egészség és jóllét, valamint a környezet és a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét, egyúttal biztosítva a belső piac hatékony működését. Az Unió egész területén el kell érni és fenn kell tartani az egészség és a környezet egyformán magas szintű védelmét. [Mód. 2]

(2a)

A Bizottságnak és a tagállamoknak mindenekelőtt biztosítaniuk kell a Környezetvédelmi Tanács 2008. december 4-én elfogadott következtetéseinek végrehajtását, azaz a 2001/18/EK irányelv GMO-k kockázatértékeléséről szóló II. mellékletében meghatározott jogi követelmények megfelelő végrehajtását. Különösen a géntechnológiával módosított növények környezetre gyakorolt hosszú távú hatását, valamint a nem célszervezetekre gyakorolt lehetséges hatását kell szigorúan felmérni; megfelelően figyelembe kell venni a géntechnológiával módosított növények termesztésére kijelölt fogadó környezet és földrajzi területek jellemzőit; továbbá vizsgálni kell a gyomirtószer-rezisztens, géntechnológiával módosított növények miatt a gyomirtók használatában bekövetkező változások lehetséges környezeti hatásait. A Bizottságnak különösképpen gondoskodnia kell a GMO-k kockázatértékelésére vonatkozó felülvizsgált iránymutatások elfogadásáról. Ezen iránymutatásoknak nem kizárólag a lényegi egyenértékűség elvén vagy egy összehasonlító biztonsági értékelésre épülő koncepción kell alapulniuk, és lehetővé kell tenniük a közvetlen és közvetett hosszú távú hatások, valamint a még nyitott tudományos kérdések egyértelmű azonosítását. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) és a tagállamoknak törekedniük kell egy olyan, tudományos szervezetekből álló, kiterjedt hálózat létrehozására, amelyben minden tudományág ökológiai kérdésekkel foglalkoznakjelen van, azok is, amelyek, és együtt kell működniük a tudományos szakvélemények közötti bármilyen lehetséges eltérés korai azonosítása érdekében a vitatott tudományos kérdések megoldása vagy tisztázása végett. A Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a GMO-k szándékos kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán felmerülő esetleges veszélyekre irányuló független kutatások számára rendelkezésre álljanak a szükséges források, továbbá hogy szellemi tulajdonjogok érvényesítése ne akadályozza a független kutatók hozzáférését bármely szükséges anyaghoz. [Mód. 44]

(2b)

E rendelet keretében és végrehajtása során figyelembe kell venni az elővigyázatosság elvét. [Mód. 46]

(3)

A forgalomba hozatal engedélyezése mellett a géntechnológiával módosított fajtáknak meg kell felelniük a vetőmagvakra és növényszaporító anyagokra vonatkozó uniós jogszabályokban, elsőrsorban pedig a a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK tanácsi irányelvben (6), a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelvben (7), a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1968. április 9-i 68/193/EGK tanácsi irányelvben (8), a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról szóló, 1998. július 20-i 98/56/EK tanácsi irányelvben (9), az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 1999/105/EK tanácsi irányelvben (10), a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelvben (11), a répavetőmag forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/54/EK tanácsi irányelvben (12), a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK tanácsi irányelvben (13), a vetőburgonya forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/56/EK irányelvben (14), az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK irányelvben (15),valamint a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 2008/90/EK tanácsi irányelvben (16) előírt követelményeknek. A 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelv tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy bizonyos, pontosan meghatározott feltételek mellett területük egészén vagy egyes részein megtiltsák egyes fajták használatát, vagy megfelelő feltételeket határozzanak meg egyes fajták termesztéséhez.

(4)

Amint valamely GMO-t a GMO-kra vonatkozó uniós jogi keretnek megfelelően termesztési céllal engedélyeztek, és az a forgalomba hozni kívánt fajtát tekintve megfelel a vetőmagvak és a növényszaporító anyagok forgalmazásáról szóló uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek, a tagállamok – kivéve az uniós jogszabályokban előírt feltételek mellett – területükön nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják annak szabad kereskedelmét.

(4a)

Figyelembe véve a tudományos bizonyítékok fontosságát a GMO-k betiltására vagy engedélyezésére vonatkozó döntések meghozatala szempontjából, az EFSA-nak és a tagállamoknak eseti alapon össze kell gyűjteniük és évente nyilvánosságra kell hozniuk a GMO-kkal kapcsolatos kockázatok, és a GMO-k véletlenszerű jelenlétét, a GMO-szennyeződést, illetve a környezet vagy az emberi egészség GMO-k általi veszélyeztetettségét igazoló bizonyítékok vonatkozásában végzett kutatás eredményeit. Tekintettel a szakértői vélemények magas költségeire, a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a kutatóintézetek és a nemzeti akadémiák közötti együttműködést. [Mód 4.]

(5)

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a GMO-termesztés kérdése a tagállamokat – központi, regionális vagy helyi szinten – intenzíven foglalkoztatja. A GMO-k forgalomba hozatalával és behozatalával összefüggő kérdésekkel ellentétben,kérdéseket amelyeket továbbra is uniós szinten szabályoznának kell szabályozni a belső piac megőrzése érdekében ,. a GMO-termesztést jelentős helyi/regionális dimenzióval rendelkező kérdésnek tekintik . A termesztés kérdése bizonyos szinteken több rugalmasságot kívánhat, mivel jelentős helyi/regionális és/vagy területi dimenzióval rendelkezik, és a tagállamok önrendelkezésére nézve különös jelentőséggel bír . Az uniós engedélyezési eljárást nem érintheti hátrányosan az ilyen jellegű rugalmasság. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a harmonizált környezeti és egészségügyi kockázatértékelés nem tér ki a GMO-termesztés különböző régiókban és helyi ökoszisztémákban kifejtett valamennyi lehetséges hatására. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szabályokat kötelező erejű jogi aktusokat fogadjanak el azoknak a GMO-knak a saját területükön való termesztéséről, amelyeket az Unió piacán már hivatalosan forgalomba hoztak. [Mód. 5]

(6)

Mindezeket figyelembe véve, a szubszidiaritás elvének megfelelően indokoltnak tűnik nagyobb döntési szabadságot rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára abban a kérdésben annak eldöntésében , hogy kívánnak-e géntechnológiával módosított növényeket termeszteni területükön anélkül, hogy a GMO-kra vonatkozó engedélyezési rendszer módosulna, valamint függetlenül azoktól az intézkedésektől, amelyeket a tagállamok a 2001/18/EK irányelv 26a. cikkének alkalmazásában annak érdekében hozhatnakkötelesek hozni , hogy kiküszöböljék elkerüljék a GMO-k saját területükön és a szomszédos tagállamok határ menti területein egyéb termékekben való nem szándékos előfordulását. [Mód. 6]

(7)

Engedélyezni kell tehát a tagállamoknak, hogy eseti elbírálás alapján korlátozó vagy tiltó intézkedéseket fogadjanak el valamennyi GMO vagy egyes GMO-fajták, vagy a GMO-k bizonyos csoportjai vagy valamennyi GMO területük egy részén vagy egészén történő termesztésére vonatkozóan, és ezeket az intézkedéseket – amennyiben azt indokoltnak tartják – az érintett GMO-k engedélyezésének, engedélye meghosszabbításának vagy a forgalomból való kivonásának valamennyi szakaszában módosítsák. Ugyanez lenne érvényes A növénytermesztés szorosan kapcsolódik a földhasználathoz és a növény- és állatvilág megőrzéséhez, amely kérdések tekintetében a tagállamok jelentős hatáskörökkel rendelkeznek. Az ilyen intézkedések elfogadása tagállamok számára biztosított lehetőségének vonatkoznia kell a vetőmagvak és növényszaporító anyagok géntechnológiával módosított fajtáira is, amelyeket a vetőmagvak és növényszaporító anyagok forgalmazására vonatkozó jogszabályoknak, különösen a 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelvnek megfelelően hoztak forgalomba. Bármely ilyen intézkedésnek kizárólag a GMO-k termesztésére, és nem pedig a géntechnológiával módosított vetőmagvak és szaporítóanyagok – önálló termékként, más termékek összetevőjeként, valamint terméseikből készült termékként történő – szabad kereskedelmére és behozatalára vonatkoznának.kell vonatkoznia. Hasonlóképpen nem vonatkoznának a vetőmagvak és növényszaporító anyagok nem géntechnológiával módosított azon fajtáinak termesztésére, amelyekben az EU-ban engedélyezett GMO-k véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen előfordulását észlelték. Ezen intézkedéseknek valamennyi érintett gazdasági szereplő számára – ideértve a termesztőket is – elegendő időt kell hagynia az alkalmazkodásra. [Mód. 7 ]

(8)

A GMO-k engedélyezésére vonatkozó jogszabályi keretnek megfelelően az emberi és állati egészségnek, valamint a környezetnek az Unióban előírt védelmi szintjétől egyik tagállam sem térhet el, és ezen elvet fenn kell tartani. A tagállamok ugyanakkor korlátozó vagy tiltó intézkedéseket fogadhatnak el bizonyos GMO-k, a GMO-k bizonyos csoportjai, vagy valamennyi GMO területük egy részén vagy egészén történő termesztésére vonatkozóan, amennyiben ezen intézkedéseket a közérdekkel összefüggő, azonban a már harmonizált, olyan uniós szabályoktól eltérő indokokra alapozzák.amelyek különböző eljárásokat írnak elő azoknak a kockázatoknak a figyelembe vételére, amelyeket a termesztésre szánt GMO-k jelenthetnek az egészségre és a környezetre. Az említett intézkedések indokolhatók a GMO-k szándékos kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán esetlegesen bekövetkező környezeti hatásokkal vagy más indokolt tényezőkkel, például társadalmi-gazdasági hatásokkal, amennyiben e tényezőkkel a 2001/18/EK irányelv C. részében előírt harmonizált eljárás részeként nem foglalkoztak, vagy amennyiben tartós tudományos bizonytalanság áll fenn. Ezen intézkedéseket megfelelő tudományos indokokkal vagy GMO-k szándékos kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán felmerülő kockázatkezeléssel vagy más indokolt tényezőkkel összefüggő indokokkal kell alátámasztani. Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, továbbá összhangban kell lenniük a Szerződésekkel, különösen a belföldi és a behozott termékek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével és az EUMSZ 34. és 36. cikkével. valamint az Unió vonatkozó nemzetközi – különösen a Kereskedelmi Világszervezet keretében vállalt – kötelezettségeivel. [Mód. 8, 40]

(8a)

A GMO-k termesztésének egyes tagállamok részéről történő korlátozása vagy tiltása nem akadályozhat vagy korlátozhat más tagállamokat abban, hogy engedélyezett GMO-kat használjanak, feltéve, hogy hatékony intézkedéseket hoznak a határokon túli területek szennyeződésének megelőzésére. [Mód. 9 ]

(8b)

A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a GMO-k termesztését korlátozó vagy tiltó intézkedéseket olyan helyi vagy regionális környezeti hatásokkal összefüggő tudományosan igazolt indokokra alapozzák, amelyek a GMO-k szándékos kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán merülhetnek fel, és amelyek kiegészítik a 2001/18/EK irányelv C. része értelmében lefolytatott tudományos értékelés keretében vizsgált környezeti hatásokat, valamint kockázatkezeléssel összefüggő indokokra is alapozhassák ezen intézkedéseket. Ezen indokok magukban foglalhatják a gyomnövények és rovarkártevők irtószerekkel szembeni ellenállása kialakulásának megelőzését; egy adott GMO-változat agresszív terjedését vagy makacs fennmaradását, vagy a háztáji termesztésű vagy vadon élő növényekkel való kereszteződésének lehetőségét; a gazdálkodási gyakorlatokban a GMO-k termesztése miatt bekövetkező változások helyi környezetre gyakorolt káros hatásainak megelőzését; a termelés és az ökoszisztémák fenntarthatósága összeegyeztetését fokozottabban támogató mezőgazdasági gyakorlatok fenntartását és fejlesztését; a helyi biodiverzitás, többek között bizonyos élőhelyek és ökoszisztémák vagy bizonyos típusú természeti és táji jellegzetességek megőrzését; a GMO-k kibocsátása által az adott tagállam helyi vagy regionális környezeti állapotára – ideértve a biodiverzitást is – gyakorolt esetleges negatív hatásokra vonatkozó adatok hiányát vagy hiányosságait. A tagállamok részére biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy az ilyen intézkedéseket társadalmi-gazdasági hatásokkal összefüggő indokokra alapozzák. Ezek az indokok magukban foglalhatják az együtt termesztésre vonatkozó intézkedések kivitelezhetetlenségét vagy magas költségeit; ezen intézkedések végrehajtásának meghatározott – például kis szigeteken vagy hegyvidéki térségekben jellemző – földrajzi feltételek közötti lehetetlenségét; a mezőgazdasági termelés diverzitása megőrzésének szükségességét; a vetőmagok tisztasága biztosításának szükségességét. A tagállamok az ilyen intézkedéseket egyéb indokokra is alapozhatják, ideértve többek között a földhasználatot, a város- és vidéktervezést vagy más indokolt tényezőket. [Mód. 47]

(9)

A szubszidiaritás elvével összhangban e rendelet célja nem a tagállamokban alkalmazandó termesztési feltételek harmonizálása, hanem a tagállamok számára rugalmasság biztosítása arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi vagy környezeti tudományos kockázatértékelésben megállapítottaktól eltérő indokok alapján a GMO-k szándékos kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán esetlegesen bekövetkező környezeti hatásokra vagy más indokolt tényezőkre, így például társadalmi gazdasági hatásokra hivatkozva korlátozhassák vagy megtilthassák területükön a GMO-k termesztését, amennyiben az említett tényezőkkel a 2001/18/EK irányelv C. részének megfelelően végzett harmonizált eljárás részeként nem foglalkoztak, vagy amennyiben tartós tudományos bizonytalanság áll fenn . A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) egyik célkitűzése – miszerint a Bizottság mérlegelheti uniós szintű, kötelező érvényű jogi aktusok elfogadását – a tagállamoknak az említett irányelv alapján tett intézkedéseiről szóló rendszeres értesítései révén nem teljesülne. Továbbá miután a tagállamok e rendelet alapján nem fogadhatnak el a GMO-k forgalomba hozatalát korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket, és ezáltal e rendelet nem módosítja a jelenlegi jogszabályok szerint engedélyezett GMO-k forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket, a 98/34/EK irányelvben előírt értesítési eljárás nem tűnik a Bizottság számára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozóan a legmegfelelőbb csatornának. Következésképpen ettől eltérve, a 98/34/EK irányelv nem alkalmazandó. A Bizottság úgy véli, hogy a tagállami intézkedésekről való tájékoztatás – még ezen intézkedések elfogadása előtti – biztosítására egy egyszerűbb értesítési rendszer tűnik alkalmasabbnak. A tagállamok által elfogadni kívánt intézkedéseket – indoklásukkal együtt – legalább egy hónappal az elfogadásukat megelőzően el kell juttatni a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz tájékoztatás céljából. [Mód. 10]

(9a)

A GMO-termesztés tagállami korlátozása vagy tiltása nem akadályozhatja a biotechnológiával kapcsolatos kutatást, feltéve, hogy az ilyen jellegű kutatás során minden biztonsági előírást tiszteletben tartanak. [Mód. 11]

(10)

Az 1829/2003/EK rendelet 7. cikkének (8) bekezdése és 19. cikkének (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2001/18/EK irányelv A. és D. részében annak C. része alapján engedélyezett GMO-kra tett utalásokat egyben az 1829/2003/EK rendelet alapján engedélyezett GMO-kra egyaránt alkalmazandónak kell tekinteni. Ennek megfelelően a tagállamoknak a szóban forgó rendeletnek megfelelően elfogadott intézkedéseit az 1829/2003/EK rendelet alapján engedélyezett GMO-kra is alkalmazni kell.

(11)

A 2001/18/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

Szabad forgalmazás

A 23. vagy a 26b. cikk sérelme nélkül a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják a termékként vagy termékekben megjelenő azon GMO-k forgalomba hozatalát, amelyek ezen irányelv követelményeinek megfelelnek.”

(2)

A 25. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)     A GMO-k szándékos kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán felmerülő potenciális kockázatokkal foglalkozó független kutatáshoz szükséges anyagokhoz, például a vetőmagvakhoz való hozzáférést nem szabad korlátozni vagy akadályozni, ennek következtében azonban nem sérülhet a szellemi tulajdonjogok védelme.”

(3)

A 26a. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)     A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák a GMO-k saját területükön és a szomszédos tagállamok határ menti területein egyéb termékekben való nem szándékos előfordulását.”

(4)

A következő cikk kerül beillesztésre:

„26b. cikk

Termesztés

A tagállamok eseti elbírálást követően korlátozó vagy tiltó intézkedéseket fogadhatnak el ezen irányelv C. része vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján engedélyezett, a vetőmagvakra és növényszaporító anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően forgalomba hozott, géntechnológiával módosított fajtákból álló valamennyi GMO vagy bizonyos GMO-k, a növény vagy jelleg alapján meghatározott GMO-csoportok vagy valamennyi GMO területük egy részén vagy egészén való termesztésére vonatkozóan, feltéve, hogy ezek az intézkedések: [Mód. 40]

A tagállamok régiói ugyanezen feltételek mellett a GMO-k területükön történő termesztésére vonatkozóan korlátozó vagy tiltó intézkedéseket fogadhatnak el. [Mód. 51]

A tagállamok ezeket az intézkedéseket legalább hat hónappal a termesztési idény kezdete előtt hozzáférhetővé teszik valamennyi érintett gazdasági szereplő, köztük a termesztők számára. Amennyiben a szóban forgó GMO-t kevesebb mint hat hónappal a termesztési idény kezdete előtt engedélyezik, a tagállamok ezeket az intézkedéseket elfogadásukkal egyidejűleg nyilvánosságra hozzák. [Mód. 43]

A tagállamok ezen intézkedéseket legfeljebb ötéves időszakra fogadják el, és azokat a GMO-ra kiadott engedély meghosszabbításakor felülvizsgálják. [Mód. 22]

A 98/34/EK irányelvtől eltérve azok a tagállamok, amelyek e cikk értelmében kívánnak indokolt intézkedéseket elfogadni, ezekről az intézkedésekről elfogadásukat megelőzően legalább egy hónappal tájékoztatás céljából értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.”

(5)

A következő cikk kerül beillesztésre:

„26c. cikk

A felelősségre vonatkozó követelmények

A tagállamok általános kötelező rendszert dolgoznak ki a pénzügyi felelősségre és pénzügyi garanciákra vonatkozóan – például biztosítás révén –, amely rendszer minden gazdasági szereplőre érvényes, és amely biztosítja, hogy a szennyező fél fizessen a GMO-k szándékos kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán esetleg bekövetkező nemkívánatos következményekért és károkért.”