3.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/5

—

Az Európai Tanács 2000. december 7–9-i következtetéseihez csatolt nyilatkozat, mely szerint a sport alapvető társadalmi, nevelési és kulturális értékeken alapuló emberi tevékenység, amely elősegíti az integrációt, a társadalmi életbe való bekapcsolódást, a tolerancia kialakulását, a másság elfogadását és a szabályok tiszteletben tartását (1),

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 6-i 291/2003/EK határozata a sporton keresztül történő nevelés 2004. évi európai évének létrehozásáról (2),

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1098/2008/EK határozata a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről (2010) (3).

—

a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésétől kezdődően az Európai Unió hatáskörébe a sport is beletartozik (4), és ebből következően a sport európai dimenzióját tovább kell erősíteni, különös figyelemmel a sportnak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére,

—

a Bizottság a Lisszaboni Szerződés és a sport kérdéséről szóló közleményt kíván elfogadni 2010 végéig.

1.

Az olyan közös kiemelt céloknak, mint a foglalkoztatás növelése, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség, egyenlő lehetőség a létesítmények és a szolgáltatások igénybevételére, a generációk közötti szolidaritás és a kultúrák közötti párbeszéd, az egész Unióban nagyobb támogatásra van szükségük, többek között a sport területén is.

2.

A sport jelentős helyet foglal el sok uniós polgár életében, és a sport terén megvalósuló és a sporton keresztül történő társadalmi befogadás révén a társadalomban is fontos szerepet tölt be, mivel a sportban vagy egyéb fizikai tevékenységben való részvétel sokféle módon segíti a társadalomba való beilleszkedést; a sport terén megvalósuló befogadás a „mindenki sportja” előmozdításának, a sportolási lehetőségek mindenki számára történő biztosításának és a sporttal kapcsolatos esélyegyenlőség megteremtésének együttesét jelenti, valamint a különféle igényeknek megfelelő sportolási lehetőségek és sportlétesítmények biztosítását, a sporton keresztül történő társadalmi befogadáson pedig a társadalmi részvétel, a közösségfejlesztés és az erősebb társadalmi kohézió sport általi elősegítése értendő.

3.

A sportmozgalom fontos szerepet játszik a társadalmi befogadáshoz hasonló közérdekű kérdések kezelésében. Ezzel összefüggésben a hivatásos és az amatőr sportolók, illetve a sportklubok példaképek a társadalom, különösen a fiatalok számára, és a többi sportszervezet és sporttal foglalkozó civil társadalmi szervezet is elősegíti a sport terén megvalósuló és a sporton keresztül történő társadalmi befogadást.

4.

A sport különféle területeihez való hozzáférés és az ezekben való részvétel hozzájárul a személyes fejlődéshez, az identitás és a közösséghez tartozás érzésének kialakításához, a testi-lelki jó közérzethez, a társadalmi érdekérvényesítéshez, a szociális kompetenciák és hálók kialakításához, az interkulturális kommunikációhoz és a foglalkoztathatósághoz.

5.

A 2010. október 13–14-én a belgiumi Leuvenben megrendezett, „Európai konferencia a helyi sporttevékenységekben való részvételről: társadalmi befogadás és szegénység elleni küzdelem” c. konferencia bemutatta, hogy a sport különösen helyi szinten fontos szerepet játszik a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásában.

4.1.

Az esélyegyenlőségen nyugvó „mindenki sportja” elvének támogatása az alábbiak révén:

4.2.

A sport közösségépítő, társadalmi kohéziót erősítő és az inkluzív növekedést előmozdító potenciáljának jobb kihasználása, az alábbiak által:

4.3.

A sport társadalmi befogadást ösztönző potenciáljának országos és európai szintű jobb kihasználását szolgáló stratégiák és módszerek tagállamok közti cseréjének támogatása, az alábbiak által:

1.

A sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadás kiemelt célkitűzését követve – támogassák a „mindenki sportja” elvére épülő sportegyüttműködést, amelynek alapja az a megfontolás, hogy egyenlő hozzáférést és esélyegyenlőséget kell biztosítani, különösen a fizikailag nem aktív emberek részére.

2.

Ösztönözzék az olyan intézkedéseket, amelyek szoros kapcsolatot alakítanak ki a sportügy, illetve a társadalmi befogadás kérdésével foglalkozó ágazatok között, és keltsék fel a fizikailag nem aktív emberek érdeklődését a sporttevékenységek iránt.

3.

Ösztönözzék és támogassák a hátrányos helyzetűek sporttevékenységekben való részvételét, biztosítva egyúttal a sporton keresztüli társadalmi befogadásukat, oly módon, hogy új társadalmi hálózatokba vonják be és új készségekkel vértezik fel őket.

4.

A különböző kulturális hátterű emberek sporton keresztüli társadalmi befogadása révén mozdítsák elő az interkulturális párbeszédet.

5.

Támogassák a fogyatékossággal élőknek a sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadását célzó intézkedéseket, többek között a sportlétesítmények és a sportesemények helyszínei infrastruktúrájának javításával és akadálymentesítésével, valamint támogassák a speciális sporteszközökkel kapcsolatos kutatásokat, illetve biztosítsák a sportügy kiemelt kezelését.

6.

A férfiak és a nők közötti egyenlőségről szóló, a 2010–2015-ös időszakra vonatkozó stratégiának (5) megfelelően támogassák a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítését a sporttal kapcsolatos tevékenységekben, különösen ügyelve arra, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósuljon a döntéshozatali pozíciók betöltésekor, illetve a sportügyi kérdésekben ne sikkadjanak el a nemi szerepek vonatkozásai.

7.

Alakítsanak ki kommunikációs és együttműködési csatornákat az egyéb érintett szakpolitikai területekkel és szervezeti egységekkel mind a különböző uniós intézményeken belül és azok között, mind a tagállamokban, különös figyelmet fordítva a sport társadalmi befogadáshoz való hozzájárulására, és illesszék be a sportot a releváns – például a társadalmi befogadással vagy a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos – cselekvési tervekbe.

8.

A fenntartható és inkluzív növekedés jegyében bátorítsák a sport révén történő informális tanulás elismerését, amely – a formális oktatást kiegészítve – a munkaerőpiacon hasznos konstruktív készségekkel és kompetenciákkal ruházza fel az egyént.

9.

Különösen az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évének (2011) keretében tudatosítsák és emeljék ki a sporttal kapcsolatos önkéntes tevékenységek jelentőségét, amelyek a társadalmi befogadás eszközei, illetve a foglalkoztathatóságot és a kohéziót elősegítő készségek megszerzésére nyújtanak lehetőséget.

10.

Mozdítsák elő és támogassák a kölcsönös tanulást segítő eszközök alkalmazását, a bizonyítékalapú elemzési keret kialakítására irányuló multidiszciplináris kutatást, valamint az ismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréjét, például a sport és a társadalmi befogadás kérdéseivel foglalkozó magas szintű szemináriumokon vagy szakértői találkozókon, és biztosítsák e tevékenységek eredményeinek terjesztését és a gyakorlatba való átültetésüket.

11.

Érjék el, hogy az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájá”-ban megfogalmazott célok eléréséhez a sport a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon, különösen a kiemelt kezdeményezések – így a szegénység elleni európai platform – révén.

12.

Az összes érdekelt féllel együttműködve ösztönözzék azt, hogy – különösen a polgárokkal szoros kapcsolatban álló helyi szervezetek számára – követendő példa legyen a sportügy és a társadalmi befogadást célzó projektek összekapcsolása.

13.

Az összes érdekelt féllel együttműködve ösztönözzék az Unión belül rendelkezésre álló – különösen a sportprogramokkal kapcsolatos – források hatékony felhasználását a sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadás folyamatának támogatására.

1.

A sportegyüttműködésben – elsősorban a Lisszaboni Szerződés és a sport kérdéséről szóló, a közeljövőben várható bizottsági közleményben – kezelje prioritásként a sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadást.

2.

Biztosítsa, hogy a sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadást prioritásként vegyék figyelembe az esetleges jövőbeli uniós sportprogramokra irányuló javaslatok kidolgozása során, továbbá vizsgálja meg, hogy lehet felhasználni a sporttevékenységek finanszírozására a már létező alapokat – például az Európai Szociális Alapot vagy az Európai Regionális Fejlesztési Alapot –, illetve az olyan programokat, mint a „Cselekvő ifjúság” vagy az egész életen át tartó tanulás programjai.

3.

Értékelje a társadalmi befogadás területén hozott előkészítő intézkedésekkel támogatott uniós szintű tevékenységek hatékonyságát.