22.9.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 228/62

1.1

Az EGSZB helyesli az Európai Bizottság kezdeményezését, amely tükrözi a Bázeli Megállapodás által bevezetett keretszabályozás javítását, illetve a korszerűsítését célzó intézkedések folyamatos továbbfejlesztésére irányuló szándékot. Általánosságban egyetért a javasolt intézkedésekkel, egyes konkrét szempontoktól eltekintve, melyek azonban az általános keretet nem érintik.

1.2

A saját és idegen tőke jegyeit vegyesen mutató hibrid tőkeinstrumentumok jelenleg a nemzeti szabályozások hatálya alá esnek, melyeket a nemzetközi szintű egyenlő versenyfeltételek érdekében ideje volna harmonizálni. Az Európai Bizottság nem definiálja pontosan ezeket az instrumentumokat, mivel különböző formákat ölthetnek és változhatnak, de megállapítja elismerési kritériumaik alapelveit. Ezek szerint eredeti futamidejüknek harminc évnél hosszabbnak kell lenniük, a jegyzett tőkét teljes mértékben be kell fizetni, és képeseknek kell lenniük a veszteségek elvonására. Ezen túlmenően nem nyerhetnek túlzott jelentőséget a saját tőkéhez képest. A nemzeti hatóságok saját hatáskörükben járhatnak el az abnormális növekedés féken tartása érdekében.

1.3

Ami a kapcsolatban álló ügyfeleket illeti, az Európai Bizottság bevezeti az olyan vállalkozásokhoz kapcsolódó kockázatok fogalmát, amelyektől valamely más vállalkozás pénzügyi függésben van, továbbá leegyszerűsíti, összehangolja és átstrukturálja a jelentési kötelezettségeket. A jelentős kockázatok területén a javaslat fő újítása egy egységes 25 %-os határérték bevezetése, amely a bankközi kitettségekre is kiterjed. Az EGSZB szerint az utóbbi szabályt, amelyet valószínűleg a közelmúlt „katasztrofális forgatókönyve” inspirált, helyénvaló volna felülvizsgálni, tekintettel ez utóbbi kitettségek likviditásának fontos szabályozó funkciójára, illetve, „normális” körülmények között, az egyéb típusú kitettségekhez viszonyított viszonylag alacsony kockázati szintjükre.

1.4

A javaslat egy olyan intézkedést vezet be, amely jelentős, minimum 5 %-os gazdasági kamat megtartását irányozza elő a kibocsátók, a közvetítők és a kötelezettséget megteremtő eredeti megegyezésről közvetlenül tárgyaló, azt strukturáló és aláíró kezelők számára. Ezt a szabályt láthatólag a strukturált hiteltermékekkel (CDO – collateralized debt obligations) való rossz tapasztalatok inspirálták, bár eredetük és jellegük eltér a hagyományos értékpapírosításoktól. Az EGSZB felteszi a kérdést, hogy ez az új rendelkezés milyen hatással van a piacok likviditására.

1.5

A tagállamok lehetőséget kapnak, hogy a kitettségre vonatkozó számításaik során ne vegyék figyelembe a csoporton belüli kitettségeket, amennyiben a partnerek egyazon tagállamban találhatók. Az EGSZB tudatában van annak, hogy milyen jogi indokok szólnak az ellen, hogy a szabályt a más tagállamokban székelő partnerekre is kiterjesszék, azonban hangsúlyozza, hogy normális körülmények között a külföldi partnerek figyelmen kívül hagyása befolyásolhatja a szóban forgó vállalkozás kitettségére vonatkozó általános értékelést. Ésszerű megoldás lehetne a mentességet eseti elbírálás alapján az egész csoportra kiterjeszteni, kritikus problémák esetén azonban felfüggesztve ezt a lehetőséget.

1.6

Az EGSZB az előző pontban részletezett szabályra visszautalva, illetve általánosságban is ismételten hangsúlyozni kívánja, hogy ellenzi azt az elvet, hogy a tagállamokra bízzuk a választást, alkalmazni kívánnak-e egyes rendelkezéseket, vagy sem. Ez ellentétes a harmonizáció elvével, illetve az egyenlő versenyfeltételek megteremtésének szükségességével.

1.7

Az EGSZB szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a hitelkártyákhoz kapcsolódó, egyenlőre kihasználatlan hitelkeretek kihasználásához kapcsolódó potenciális kitettség kockázatára. Ez a kitettség hamar igen jelentős mértékűvé válhat a fogyasztási- és jelzáloghitelek megszigorításának időszakában.

1.8

Az irányelvjavaslat számos új szabályt terjeszt elő a felügyeleti mechanizmusokkal kapcsolatban, az ellenőrzések hatékonyságának növelése céljából. Először is felveti a „rendszerszinten fontos fióktelepek” meghatározását, amelyeket felügyelet alá kell vonni a befogadó országban, ha a helyzet az érintett országok közös megítélése szerint kritikusnak mondható. Az EGSZB egyetért a javaslattal, de hangsúlyozni kívánja, hogy megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni a hirtelen, előre nem látott események kezelésére.

1.9

Végezetül az EGSZB örömmel fogadja a konszolidáló felügyeleti hatóság által felállítandó felügyeleti kollégiumok elgondolását, amelyben az egy bizonyos csoporthoz tartozó vállalkozások székhely szerinti országainak illetékes hatóságai is részt vehetnek. E kezdeményezés javítani fogja a csoportok felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát, és szükség esetén a megfelelő intézkedések gyorsabb elfogadását teszi lehetővé.

2.1

A pénzügyi piacok válsága arra késztette az Európai Bizottságot, hogy gyorsított ütemben dolgozzon a pénzügyi intézményekkel szemben támasztott tőkekövetelmény-keretekkel kapcsolatban a Bázel II megállapodás keretében – a 2006/48/EK, illetve 2006/49/EK irányelvekkel – elfogadott rendelkezések megerősítésén, illetve, szükség esetén, módosításán. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az új intézkedésekkel kapcsolatos viták már a válság kialakulásának idején is folytak; és a piac strukturális reformja a fehér könyv 2009 júniusára tervezett közzétételét követően valósul majd meg. A javaslat számos intézkedést tartalmaz, egyebek mellett:

2.2

A javaslatot online konzultáció előzte meg az érdekelt felekkel. Az előterjesztett szöveg figyelembe vette ennek ajánlásait, természetesen anélkül, hogy eltávolodna a konzultáció alapját képező elvektől, nevezetesen hogy:

2.3

Az EGSZB üdvözli a bizottsági javaslatok szellemiségét és támogatja fő törekvéseit. A közelmúlt eseményei és főként a különböző incidensek és jogellenes tevékenységek súlyosan megrendítették a pénzügyi rendszer egészébe vetett közbizalmat, ami gyors intézkedéseket tesz szükségessé. Ugyanakkor a prudenciális szabályoknak nem szabad olyan szigorúaknak lenniük, hogy szükségtelenül büntessék a gazdasági szereplőket és ügyfeleiket. Ahogy a válság is megmutatta, a piacok stabilitását és megbízhatóságát biztosító szabályok rendkívül fontos társadalmi szerepet játszhatnak.

4.1

A jelenlegi nagykockázati kitettségi rendszer 1992-ből való, és azóta nem változtattak rajta. A közelmúlt eseményei rámutattak, hogy új szabályokra van szükség. Az Európai Bizottság javaslata nagyobb figyelmet szentel a bizonyos kitettségekkel járó kockázatoknak, miközben igyekszik csökkenteni az adatgyűjtés költségeit, növelni az átláthatóságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosítani.

4.2

A javaslat felülvizsgálja a kapcsolatban álló ügyfelek koncepcióját. Eddig a hangsúly azon a kockázaton volt, hogy az egyik intézmény pénzügyi problémái nehéz helyzetbe sodorhatják a másikat; az események megmutatták, hogy két vagy akár több intézmény is veszélybe kerülhet azon intézmény problémái miatt, amelyektől pénzügyi függésben vannak.

4.3

A javaslat összehangolja és egyszerűsíti a költséges és összetett jelentési kötelezettségeket, amelyek magas költségek és komplikációk forrásai a szektor számára. A legszembetűnőbb változás az az előírás, hogy az IRB módszert alkalmazó intézményeknek be kell számolniuk a 20 legnagyobb konszolidált alapú kitettségről. A különböző alkalmazandó határértékeket egyetlen 25 %-os határérték helyettesíti.

4.4

A számos mentességet, melyek gyakran nehezen érthetőek voltak, nagyobbrészt eltörölték; a jövőben csak azokat kell alkalmazni, amelyek úgy tűnik, nem jelentenek komolyabb kockázatot. A lista még így is meglehetősen hosszú, de úgy tűnik, általában megfelel a körültekintően meghatározott prudenciális kritériumoknak.

4.5

Az EGSZB általánosságban támogatja a javasolt új szabályokat, de néhány fontos ponttal kapcsolatban észrevételeket kíván tenni:

4.6

Az úgynevezett „alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételekként besorolt lehívatlan hitellehetőségekből eredő kitettségek” (113. cikk) különös figyelmet érdemelnek. A hitelkártyával történő fizetések esetén rendelkezésre álló általános hitelkeretek igen magasak, különösen bizonyos típusú intézmények esetében. A hitellehetőségek korlátozása idején a kihasználatlan hitelkeret rohamosan szűkülni kezdhet. Az EGSZB szerint körültekintően, elővigyázatosan fel kell mérni a lehívatlan kártyahitelekből eredő potenciális kitettségeket.

6.1

A globális pénzügyi piacokra lesújtó válság rámutatott, hogy felül kell vizsgálni a felügyeleti módszereket és struktúrákat, a rendszerszerű válságok megelőzése, illetve a sürgősségi helyzetekre való reagálás érdekében.

6.2

A javaslat felülvizsgálja az információcserére és az együttműködésre vonatkozó szabályokat: a 42a. cikk bevezeti a „rendszerszinten fontos fióktelepek” fogalmát, elismerve, hogy egyedi esetekben a befogadó ország érdekei előbbre valóak lehetnek a székhely szerinti tagállam elvénél. Az EGSZB teljes mértékben támogatja ezt a megközelítést, amely alapvető jelentőséggel bír.

6.3

Az új szabályok alapjában véve lehetővé teszik, hogy a fogadó tagállam hatóságai a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságától, vagy adott esetben a konszolidáló felügyeleti hatóságtól kérjék, hogy országuk egyik fióktelepét rendszerszinten „fontosnak” minősítsék, amennyiben annak piaci részesedése meghaladja a 2 %-ot, illetve jelentős szerepet játszik a nemzeti piacon. A kérelemnek tartalmaznia kell egyfajta „hatásértékelést”, amely a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerek tranzakcióinak felfüggesztését, illetve megszüntetését, valamint az ilyen intézkedések piacra tett hatását vizsgálja.

6.4

Meghatározott ütemterv szabályozza azt az eljárást, amelynek keretében egy adott fióktelep „fontosnak” minősíthető. Hasznos lenne a valós sürgősségi helyzetekben is alkalmazható szabályok rögzítése (130. cikk), lehetővé téve sürgős intézkedések elfogadását. Az újonnan kialakított felügyeleti kollégiumoknak (131a. cikk – lásd a 6.5. pontot), illetve a meglévő Európai Bankfelügyeleti Bizottságnak egyszerűsített eljárásokat kell kialakítaniuk a megfelelő garanciák biztosítása mellett.

6.5

A felügyeleti kollégiumok létrehozása (131a. cikk) különösen hasznos rendelkezés. Ezeket a konszolidáló felügyeleti hatóságok hozzák létre, és az érintett tagállam hatóságai is részt vesznek bennük. Feladatuk alapvetően a határokon átnyúló csoportok folyamatos, hatékony felügyeletének biztosítása (és remélhetően megfelelő intézkedések elfogadása sürgősségi helyzetekben) az információk összegyűjtése és a megfelelő felügyeleti módszerek közös kialakítása révén. Az EGSZB üdvözli ezt a döntést, és minden javasolt ellenőrzési szabályt, amelyek összhangban vannak a szövegben korábban bejelentett hatékony programokkal, illetve a pénzügyi szolgáltatásokról megrendezett fórum által kifejezett óhajokkal.