30.7.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/70

---

 

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 30. számú előírása – Egységes rendelkezések gépjárművek és pótkocsijuk gumiabroncsainak jóváhagyásáról

3. javított változat

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 02. módosításcsomag 15. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2007. november 10.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.	Alkalmazási kör

2.	Fogalommeghatározások

3.

Jelölések

4.	Jóváhagyási kérelem

5.	Jóváhagyás

6.

Előírások

7.	Abroncstípus módosítása és jóváhagyás kiterjesztése

8.	Gyártásmegfelelőség

9.	Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.	Gyártás végleges leállítása

11.	Átmeneti rendelkezések

12.	A jóváhagyási vizsgálatért felelős műszaki szolgálatok és a szakhatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

I. melléklet —

Értesítés gépjárműabroncs-típus jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról, vagy gyártásának végleges leállításáról, a 30. sz. előírás alapján

II. melléklet —

Példa a jóváhagyási jel elrendezésére

III. melléklet —

Az abroncsjelölések elrendezése

IV. melléklet —

Terhelhetőségi jelzőszámok

V. melléklet —

A gumiabroncsok méretjelölése és méretei

VI. melléklet —

Mérési módszer a gumiabroncs méreteinek meghatározására

VII. melléklet —

Terhelés-sebesség tartóssági teszt

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás elsősorban, de nem kizárólag az M1, O1 és O2 kategóriájú (1) járművekhez tervezett gumiabroncsokra vonatkozik.

Nem vonatkozik a következőkhöz tervezett gumiabroncsokra:

a)	veterán autók,

b)	versenyautók.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.

„abroncstípus”: olyan gumiabroncsok kategóriája, amelyek egymástól nem különböznek olyan lényeges szempontokból, mint: 2.1.1. a gyártó, 2.1.2. a gumiabroncs méretjelölése, 2.1.3. használati kategória (normál (közúti), téli vagy ideiglenes): 2.1.4. szerkezet (diagonál, öves diagonál, radiál, defekttűrő), 2.1.5. sebességkategória-jel, 2.1.6. terhelhetőségi jelzőszám, 2.1.7. abroncskeresztmetszet,

2.2.

„téli gumiabroncs”: olyan gumiabroncs, amelynél a futótest mintázata és szerkezete elsődlegesen arra van tervezve, hogy sárban és friss vagy olvadó hóban jobb teljesítményt nyújtson mint a normál (közúti) gumiabroncs. A téli gumiabroncs futómintázatában általában a normál (közúti) gumiabroncshoz képest szélesebb csatornák és nagyobb bordák, illetve tömör tömbök vannak.

2.3.

„szerkezet” (gumiabroncsé): az abroncs szövetvázának műszaki jellemzői. Jellemzően a következő szerkezeteket szokás megkülönböztetni: 2.3.1. „diagonál”: olyan abroncsszerkezet, amelyben a kordszálak az abroncs pereméig érnek és a futótest középvonalához képest 90 foknál lényegesen kisebb, változó szögekben vannak elhelyezve, 2.3.2. „öves diagonál”: olyan abroncsszerkezet, amelyben a szövetvázat az annak kordszálaihoz közeli, változó szögekben elhelyezett, két vagy három lényegében nyújthatatlan kordrétegből álló öv merevíti, 2.3.3. „radiál”: olyan abroncsszerkezet, amelyben a kordszálak az abroncs pereméig érnek és a futótest középvonalához képest lényegében 90 fokos szögben vannak elhelyezve, a szövetvázat pedig egy lényegében nyújthatatlan körbefutó öv fogja össze, 2.3.4. „megerősített” vagy „fokozott teherbírású”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a szövetváz szilárdsága nagyobb, mint a hasonló szokványos gumiabroncsban, 2.3.5. „ideiglenes használatú tartalék gumiabroncs”: a szokásos körülmények között használt járműre felszerelhető gumiabroncstól különböző gumiabroncs, amelyet csak ideiglenesen és korlátozottan használnak, 2.3.6. „T típusú ideiglenes használatú tartalék gumiabroncs”: az ideiglenes használatú tartalék gumiabroncs olyan típusa, amelyet a szokványos és megerősített gumiabroncsokban alkalmazottnál nagyobb nyomásra terveztek, 2.3.7. „defekttűrő gumiabroncs” vagy „támasztóprofilos gumiabroncs”: olyan abroncsszerkezet, amely valamilyen műszaki megoldás (például megerősített oldalfalak stb.) révén lehetővé teszi, hogy a megfelelő kerékre szerelt gumiabroncs minden további kiegészítő komponens nélkül defektes működésnél is biztosítsa a jármű számára legalább az abroncstól elvárt alapfunkciókat 80 km/h (50 mérföld/h) sebesség mellett legalább 80 km-es távolságig,

2.4.	„perem”: a gumiabroncs azon része, amely alakja és szerkezete révén biztosítja az abroncs és a felni illeszkedését, és megtartja a gumiabroncsot a felnin (2),

2.5.	„kordszál”: a gumiabroncs betétszövetét alkotó pászmák (2),

2.6.	„betét”: gumival bevont párhuzamos kordszálak rétege (2),

2.7.	„szövetváz”: a gumiabroncsnak az a része, amely más, mint a futótest és a gumi oldalfal, és amely a terhet viseli, amikor az abroncs fel van fújva (2),

2.8.	„futótest”: a gumiabroncsnak az a része, amely a talajjal érintkezik (2),

2.9.	„oldalfal”: a gumiabroncs futótest és perem közötti része (2),

2.10.

„oldalfal alsó része”: a legnagyobb profilszélesség pontja és a felni széle által takart felület közötti rész (2), 2.10.1. az „A” vagy „U” jelű abroncs-felni illeszkedésű gumiabroncsok (lásd 3.1.10. szakasz) esetében azonban a gumiabroncsnak azt a területét jelenti, amely a felnire illeszkedik,

2.11.

„csatorna”: a futótest mintázatában két szomszédos borda, illetve tömb közötti tér (2),

2.12.

„profilszélesség”: a felfújt gumiabroncs két oldalfalának külső felülete közötti lineáris távolság, nem számítva a címkék (jelölések), díszítések, védőpántok vagy bordák miatti kiemelkedéseket (2),

2.13.

„teljes szélesség”: a felfújt gumiabroncs két oldalfalának külső felülete közötti lineáris távolság, beleértve a címkéket (jelölések), díszítéseket, védőpántokat vagy bordákat is (3),

2.14.

„profilmagasság”: az abroncs külső átmérője és a névleges felniátmérő közötti különbség fele (3),

2.15.

„névleges profilarány (Ra)”: profilmagasság (mm-ben) osztva a névleges profilszélességgel (mm-ben) és szorozva százzal,

2.16.

„külső átmérő”: a felfújt új gumiabroncs teljes átmérője (3),

2.17.

„gumiabroncs méretjelölése”: 2.17.1. olyan jelölés, amely tartalmazza a következőket: 2.17.1.1. névleges profilszélesség. Ezt a szélességet mm-ben kell megadni, kivéve az olyan abroncstípusokat, amelyekre a méretjelölést az ezen előírás V. mellékletében levő táblázatok első oszlopa tartalmazza, 2.17.1.2. névleges profilarány – kivéve egyes olyan abroncstípusokat, amelyekre a méretjelölést az ezen előírás V. mellékletében levő táblázatok első oszlopa tartalmazza –, vagy a gumiabroncs tervezési típusától függően a névleges külső átmérő mm-ben, 2.17.1.3. egy hagyományos szám („d”), amely a felni névleges átmérőjét jelöli és megfelel az átmérő kóddal (100 alatti számok) vagy mm-ben (100 feletti számok) megadott értékének, 2.17.1.4. a „T” betű a névleges profilszélesség előtt T típusú ideiglenes használatú tartalék gumiabroncs esetében, 2.17.1.5. az abroncs-felni illeszkedés jelölése, ha az illeszkedés különbözik a szokványostól,

2.18.

„névleges felniátmérő”: az abroncshoz tervezés szerint használandó felni átmérője,

2.19.

„felni”: a gumiabroncs-tömlő együttest vagy a tömlő nélküli abroncsot tartó elem, amelyre az abroncsperem felfekszik (3), 2.19.1. „abroncs-felni illeszkedés”: az abroncshoz tervezés szerint használandó felni típusa. Nem szokványos felnik esetében ezt a gumiabroncson egy jel mutatja, például „CT”, „TR”, „TD”, „A” vagy „U”,

2.20.

„elméleti felni”: olyan képzeletbeli felni, amelynek szélessége a gumiabroncs névleges profilszélességének x-szerese lenne; az „x” értékét a gyártó adja meg,

2.21.

„mérőfelni”: az a felni, amelyre az abroncsot a méretek megméréséhez fel kell szerelni,

2.22.

„tesztfelni”: az a felni, amelyre az abroncsot a teszthez fel kell szerelni,

2.23.

„letöredezés”: gumidarabok leszakadása a futótestről,

2.24.

„kordfoszlás”: kordszálak leválása a gumibevonatukról,

2.25.

„betétleválás”: szomszédos betétek szétválása,

2.26.

„futótestleválás”: a futótest leválása a szövetvázról,

2.27.

„kopásjelző”: a csatornákban abból a célból elhelyezett kiemelkedések, hogy szemrevételezéssel meg lehessen állapítani a futótest kopását,

2.28.

„terhelhetőségi jelzőszám”: azt a referenciatömeget kifejező szám, amelyet a gumiabroncs a gyártó által meghatározott használati előírásoknak megfelelő üzemben hordozni képes,

2.29.

„sebességkategória”: az a legnagyobb sebesség, amelyet a gumiabroncs elvisel, sebességkategória-jellel megadva (lásd az alábbi táblázatot), 2.29.1. A sebességkategóriákat az alábbi táblázat tartalmazza: Sebességkategória-jel Legnagyobb megengedett sebesség (km/h) L 120 M 130 N 140 P 150 Q 160 R 170 S 180 T 190 U 200 H 210 V 240 W 270 Y 300

2.30.

A mintázat csatornái 2.30.1. „elsődleges csatornák”: azok a széles csatornák a futótest középső részén, amelyekben a kopásjelzők (lásd 2.27. szakasz) vannak, 2.30.2. „másodlagos csatornák”: a mintázat kiegészítő csatornái, amelyek eltűnhetnek a gumiabroncs élettartama alatt,

2.31.

„legnagyobb névleges terhelés”: az a legnagyobb tömeg, amelynek hordozására a gumiabroncsot méretezték, 2.31.1. 210 km/h sebességig a legnagyobb névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámához tartozó értéket, 2.31.2. 210 km/h feletti, de legfeljebb 240 km/h sebességnél (V sebességkategóriájú gumiabroncsok) a legnagyobb névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámához tartozó értéknek az alábbi táblázatban a gumiabroncsot használó gépkocsi megengedett sebességének függvényében megadott százalékát: Legnagyobb megengedett sebesség (km/h) Legnagyobb névleges terhelés (százalék) 215 98,5 220 97 225 95,5 230 94 235 92,5 240 91 A közbenső sebességekre a legnagyobb névleges terhelés lineáris interpolációval határozható meg. 2.31.3. 240 km/h feletti sebességeknél (W sebességkategóriájú gumiabroncsok) a legnagyobb névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámához tartozó értéknek az alábbi táblázatban a gumiabroncsot használó gépkocsi megengedett sebességének függvényében megadott százalékát: Legnagyobb megengedett sebesség (km/h) Legnagyobb névleges terhelés (százalék) 240 100 250 95 260 90 270 85 A közbenső sebességekre a legnagyobb névleges terhelés lineáris interpolációval határozható meg. 2.31.4. 270 km/h feletti sebességeknél (Y sebességkategóriájú gumiabroncsok) a legnagyobb névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámához tartozó értéknek az alábbi táblázatban a gumiabroncsot használó gépkocsi megengedett sebességének függvényében megadott százalékát: Legnagyobb megengedett sebesség (km/h) Legnagyobb névleges terhelés (százalék) 270 100 280 95 290 90 300 85 A közbenső sebességekre a legnagyobb névleges terhelés lineáris interpolációval határozható meg. 2.31.5. 60 km/h vagy kisebb sebességeknél a legnagyobb névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszámához tartozó tömegnek az alábbi táblázatban a gumiabroncsot használó jármű megengedett sebességének függvényében megadott százalékát: Legnagyobb megengedett sebesség (km/h) Legnagyobb névleges terhelés (százalék) 25 142 30 135 40 125 50 115 60 110 2.31.6. 300 km/h feletti sebességeknél a legnagyobb névleges terhelés nem haladhatja meg azt a tömeget, amelyet a gumiabroncs gyártója határoz meg a gumiabroncsra megengedett sebesség függvényében. A 300 km/h és a gyártó által megadott legnagyobb megengedett sebesség közötti sebességekre a legnagyobb névleges terhelés interpolációval határozható meg,

2.32.

„defektes működés”: az abroncs olyan állapota, amikor lényegében megőrzi a szerkezeti integritását úgy, hogy az abroncsnyomás 0 és 70 kPa között van,

2.33.

„abroncs alapfunkciói”: felfújt abroncs normál képessége arra, hogy egy adott sebességhatárig elviseljen egy adott terhelést, miközben közvetíti a talajra a hajtó-, kormányzó- és fékezőerőket,

2.34.

„defekttűrő rendszer” vagy „mozgásfenntartó rendszer”: olyan meghatározott, funkcionálisan egymástól függő komponensek (beleértve az abroncsot is) egysége, amelyek együtt meghatározott módon defektes működésnél is biztosítják a jármű számára legalább az abroncstól elvárt alapfunkciókat 80 km/h (50 mérföld/h) sebesség mellett legalább 80 km-es távolságig,

2.35.

„terhelés alatti profilmagasság”: a felni középpontja és a teszteléshez használt dob felülete között mért sugár és az ISO 4000-1 szabvány szerinti névleges felniátmérő fele közötti különbség.

3.   JELÖLÉSEK

3.1.   A jóváhagyásra benyújtott gumiabroncsnál szimmetrikus abroncs esetében mindkét oldalfalon, aszimmetrikus abroncs esetében pedig legalább a külső oldalfalon meg kell jelenniük a következőknek:

3.1.1.

márkanév vagy védjegy,

3.1.2.

ezen előírás 2.17. szakasza szerinti abroncsméret-jelölés,

3.1.3.

a szerkezet jelölése a következők szerint: 3.1.3.1. diagonál abroncsokon nincs jelölés, vagy pedig a „D” betű a felniátmérő jelölése előtt, 3.1.3.2. radiál abroncsokon az „R” betű a felniátmérő jelölése előtt, és választhatóan a „RADIAL” felirat, 3.1.3.3. öves diagonál abroncsokon a „B” betű a felniátmérő jelölése előtt, és ezenkívül a „BIAS-BELTED” (öves diagonál) felirat, 3.1.3.4. 240 km/h feletti, de legfeljebb 300 km/h sebességgel használható radiál gumiabroncsokon (a használati jelzetben W vagy Y sebességkategória-jellel jelölt abroncsok) a felniátmérő kódja előtti „R” helyettesíthető „ZR” jelöléssel, 3.1.3.5. defekttűrő vagy támasztóprofilos gumiabroncsokon az „F” betű a felniátmérő jelölése előtt.

3.1.4.

a gumiabroncs sebességkategóriájának jelölése a fenti 2.29. szakaszban említett jellel, 3.1.4.1. a 300 km/h feletti sebességgel használható gumiabroncsokon a felniátmérő kódja előtti „R” betű helyett a „ZR” feliratot kell feltüntetni és a gumiabroncsot az Y sebességkategória-jelből és a megfelelő terhelhetőségi jelzőszámból álló használati jelzettel kell megjelölni. A használati jelzetet zárójelbe kell tenni, például „(95Y)”,

3.1.5.

„M+S”, „M.S” vagy „M&S” felirat téli gumiabroncs esetében,

3.1.6.

az ezen előírás 2.28. szakasza szerinti terhelhetőségi jelzőszám,

3.1.7.

a „TUBELESS” (tömlő nélküli) felirat, ha az abroncsot belső tömlő nélküli használatra tervezték,

3.1.8.

a „REINFORCED” (megerősített) vagy az „EXTRA-LOAD” (fokozott teherbírású) felirat, ha az abroncs megerősített típusú,

3.1.9.

a gyártás ideje négyjegyű számcsoport formájában; az első kettő mutatja a gyártás hetét, az utolsó kettő pedig az évét. Ez a jelölés azonban, amelynél megengedett, hogy csak az egyik oldalfalon jelenjen meg, csak az ezen előírás hatálybalépésétől számított két év után lesz kötelező a jóváhagyásra benyújtott abroncsokra (4),

3.1.10.

az először a 30. sz. előírás 02. módosításcsomagja 13. kiegészítésének hatálybalépése után jóváhagyott gumiabroncsok esetében a 2.17.1.5. szakaszban említett jelölést minden esetben közvetlenül a 2.17.1.3. szakaszban említett felniátmérő-jelölés után kell elhelyezni,

3.1.11.

ideiglenes használatú tartalék gumiabroncs esetében a „TEMPORARY USE ONLY” (csak ideiglenes használatra) felirat, legalább 12,7 mm nagyságú nagybetűkkel. 3.1.11.1. Ezenfelül a T típusú ideiglenes használatú tartalék gumiabroncsok esetében az „INFLATE TO 420 kPa (60 psi)” [felfújási nyomás 420 kPa (60 psi)] felirat úgy, hogy a nagybetűk legalább 12,7 mm nagyságúak,

3.1.12.

az alábbi jel, ha a gumiabroncs defekttűrő vagy támasztóprofilos, ahol a „h” legalább 12 mm.

3.2.   Az abroncson megfelelő helyet kell hagyni az ezen előírás II. melléklete szerinti jóváhagyási jel számára.

3.3.   Ezen előírás III. mellékletében példa található az abroncsjelölés elrendezésére.

3.4.   Az ezen előírás 3.1. szakaszában említett jelöléseknek és az 5.4. szakaszában előírt jóváhagyási jelnek meg kell jelennie az abroncson vagy az abroncsban. Ezeknek jól olvashatóknak kell lenniük és a fenti 3.1.1. szakaszban említett jelölést kivéve a gumiabroncs legalább egyik oldalfalának alsó részén meg kell jelenniük.

3.4.1.   Az „A” vagy „U” jelű abroncs-felni illeszkedésű (lásd 3.1.10. szakasz) gumiabroncsok esetében azonban a jelölés a gumiabroncs külső oldalfalán bárhol elhelyezhető.

4.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

4.1.   A gumiabroncs típusának jóváhagyására vonatkozó kérelmet a márkanév vagy védjegy tulajdonosa vagy megfelelően meghatalmazott képviselője nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

4.1.1.

ezen előírás 2.17. szakasza szerinti abroncsméret-jelölés,

4.1.2.

márkanév vagy védjegy,

4.1.3.

használati kategória (normál (közúti), téli vagy ideiglenes),

4.1.4.

szerkezet: (diagonál, öves diagonál, radiál, defekttűrő),

4.1.5.

sebességkategória,

4.1.6.

a gumiabroncs terhelhetőségi jelzőszáma,

4.1.7.

a gumiabroncs belső tömlővel vagy anélkül használandó-e,

4.1.8.

a gumiabroncs szokványos, megerősített vagy pedig T típusú ideiglenes használatú tartalék gumiabroncs-e,

4.1.9.

a diagonál gumiabroncsoknál az elméleti betétszám (PR-szám),

4.1.10.

bennfoglaló méretek: teljes profilszélesség és külső átmérő,

4.1.11.

azok a felnik, amelyekre az abroncs felszerelhető,

4.1.12.

a mérőfelni és a tesztfelni,

4.1.13.

a teszteléshez használandó nyomás, ha a gyártó az ezen előírás VII. melléklete 1.3. szakaszának alkalmazását kéri,

4.1.14.

a fenti 2.20. szakaszban említett „x” tényező,

4.1.15.

300 km/h feletti sebességgel használható gumiabroncsoknál a gumiabroncs gyártója által megengedett legnagyobb sebesség és az ehhez a sebességhez megengedett terhelhetőség. A gumiabroncs gyártójának ezeket az értékeket meg kell adnia a gumiabroncstípus műszaki dokumentációjában is.

4.1.16.

defekttűrő gumiabroncsok defektes működésére jellemző peremtartó felnikontúrok azonosítása.

4.2.   A jóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell egy rajzot vagy jellegzetes fényképet, amelyen jól felismerhető az abroncs futótestének mintázata, valamint egy rajzot a mérőfelnire szerelt, felfújt abroncs körvonaláról, amelyen fel vannak tüntetve a jóváhagyásra benyújtott típus vonatkozó méretei (lásd 6.1.1. és 6.1.2. szakasz). Mellékelni kell továbbá az illetékes hatóság döntésétől függően a jóváhagyott mérőlaboratórium által kibocsátott mérési jegyzőkönyvet, vagy pedig át kell adni az abroncstípusból egy vagy két mintát. A sorozatgyártás megindítása után, a típusjóváhagyás megadásától számított egy éven belül be kell adni rajzokat vagy fényképeket a gumiabroncs oldalfaláról és futótestéről.

4.3.   Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megvannak-e a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító intézkedések.

4.4.   Ha egy abroncsgyártó abroncssorozat típusjóváhagyását kéri, a terhelés-sebesség tartóssági tesztet nem szükséges a sorozat minden abroncstípusán elvégezni. A jóváhagyó hatóság dönthet a „legrosszabb eset” alapján történő kiválasztásról.

5.   JÓVÁHAGYÁS

5.1.   Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott gumiabroncs megfelel az alábbi 6. szakasz követelményeinek, akkor az abroncstípust jóvá kell hagyni.

5.2.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosításcsomag száma (jelen esetben ez 02). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az ezen előírás hatálya alá eső több abroncstípushoz.

5.3.   Egy abroncstípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról értesíteni kell az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás I. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

5.3.1.   Ha 300 km/h feletti sebességgel használható gumiabroncs (lásd 4.1.15. szakasz) kap típusjóváhagyást, akkor a vonatkozó legnagyobb megengedett sebességet (km/h) és az ennél a sebességnél megengedett terhelést (kg) az értesítő nyomtatvány (lásd ezen előírás I. melléklete) 10. pontjában egyértelműen fel kell tüntetni; a 300 km/h feletti közbenső sebességekre is meg lehet adni terhelhetőségeket.

5.4.   Minden olyan gumiabroncson, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a fenti 3.2. szakaszban megadott helyen és a fenti 3.1. szakaszban előírt jelöléseken felül fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

5.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosítószáma (5),

5.4.2.

jóváhagyási szám.

5.5.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

5.6.   Ezen előírás II. mellékletében példa található a jóváhagyási jel elrendezésére.

6.   ELŐÍRÁSOK

6.1.   Abroncsméretek

6.1.1.   A gumiabroncs profilszélessége

6.1.1.1.   A profilszélességet a következő képlettel kell kiszámítani:

S = S1 + K(A – A1),

ahol:

S	=	a „profilszélesség” mm-ben, a mérőfelnin mérve,
S1	=	a gumiabroncs oldalfalán az előírt abroncsjelölésben feltüntetett „névleges profilszélesség” (mm),
A	=	a gyártó által a leírásban megadott mérőfelni-szélesség (mm) (6)
A1	=	az elméleti felni szélessége (mm).

A1 egyenlő az S1 és a gyártó által megadott „x” tényező szorzatával, K pedig egyenlő 0,4-gyel.

6.1.1.2.   Az olyan abroncstípusoknál azonban, amelyek méretjelölése szerepel az ezen előírás V. melléklete táblázatainak első oszlopában, a profilszélesség az adott táblázatsorban megadott érték.

6.1.1.3.   Az „A” vagy „U” jelű abroncs-felni illeszkedésű (lásd 3.1.10. szakasz) gumiabroncsoknál azonban a K értéke 0,6.

6.1.2.   A gumiabroncs külső átmérője

6.1.2.1.   A gumiabroncs külső átmérőjét a következő képlettel kell kiszámítani:

D = d + 2H

ahol:

D a külső átmérő mm-ben,

d a fenti 2.17.1.3. szakaszban említett hagyományos szám mm-ben (6),

H a névleges profilmagasság mm-ben, ami egyenlő: H = 0,01 S1 × Ra,

S1 a névleges profilszélesség mm-ben, és

Ra a névleges profilarány,

minden érték az abroncs oldalfalán a fenti 3.4. szakasz szerint feltüntetett abroncsjelölésben szereplő értékként értendő.

6.1.2.2.   Az olyan abroncstípusoknál azonban, amelyekre a megjelölés szerepel ezen előírás V. melléklete táblázatainak első oszlopában, a külső átmérő az adott táblázatban a „Méret”-nél megadott érték.

6.1.2.3.   Az „A” vagy „U” jelű abroncs-felni illeszkedésű (lásd 3.1.10. szakasz) gumiabroncsok esetében azonban külső átmérőként a gumiabroncs oldalfalán a méretjelölésben megadott értéket kell venni.

6.1.3.   Mérési módszer a gumiabroncs méreteinek meghatározására

A gumiabroncs méreteit az ezen előírás VI. mellékletében leírt eljárással kell megmérni.

6.1.4.   Az abroncs profilszélességére vonatkozó specifikációk

6.1.4.1.   A gumiabroncs teljes szélessége kisebb lehet, mint a fenti 6.1.1. szakasz szerint meghatározott profilszélesség.

6.1.4.2.   A profilszélesség ezt az értéket a következő mértékben meghaladhatja:

6.1.4.2.1.

diagonál gumiabroncsoknál: 6 százalékkal,

6.1.4.2.2.

radiál, defekttűrő gumiabroncsoknál: 4 százalékkal,

6.1.4.2.3.

ezenkívül ha a gumiabroncson speciális védőborda (vagy pánt) van, a fenti tűréssel megnövelt értékek 8 mm-rel túlléphetők.

6.1.4.2.4.

Az „A” vagy „U” jelű abroncs-felni illeszkedésű (lásd 3.1.10. szakasz) gumiabroncsok esetében azonban a gumiabroncs teljes szélessége – a gumiabroncs alsó részén – az abroncshoz használandó felninek a gyártó által a leírásban megadott névleges szélessége plusz 20 mm.

6.1.5.   Abroncs külső átmérőjére vonatkozó specifikációk

Az abroncs külső átmérőjének a következő képletekkel kapott Dmin és Dmax értékek közé kell esnie:

Dmin = d + (2H × a)

Dmax = d + (2H × b)

ahol:

6.1.5.1.

az V. mellékletben felsorolt méreteknél és az „A” vagy „U” jelű abroncs-felni illeszkedésű (lásd 3.1.10. szakasz) gumiabroncsoknál a „H” névleges profilmagasság: H = 0,5 (D – d), a meghatározásokat lásd a 6.1.2.szakaszban,

6.1.5.2.

az V. mellékletben nem szereplő más méretek esetében a „H” és a „d” értékét a 6.1.2.1. szakasz határozza meg,

6.1.5.3.

az „a”, illetve a „b” együttható értéke: 6.1.5.3.1. „a” együttható = 0,97 6.1.5.3.2. „b” együttható: normál (közúti) abroncsok radiál, defekttűrő diagonál és öves diagonál 1,04 1,08

6.1.5.4.

Téli abroncsoknál a fentiek szerint meghatározott teljes átmérő (Dmax) 1 %-kal túlléphető.

6.2.   Terhelés-sebesség tartóssági teszt

6.2.1.   A gumiabronccsal el kell végezni egy terhelés-sebesség tartóssági tesztet az ezen előírás VII. mellékletében leírt eljárással.

6.2.1.1.   A méretjelölésben „ZR” betűkóddal jelölt és 300 km/h feletti sebességgel használható gumiabroncsokra (lásd 4.1.15. szakasz) vonatkozó kérelem esetén el kell végezni a fenti terhelés-sebesség tartóssági tesztet egy gumiabroncson az azon feltüntetett terhelés és sebesség (lásd 3.1.4.1. szakasz) alkalmazásával. Egy másik terhelés-sebesség tartóssági tesztet kell végezni egy második, ugyanolyan típusú gumiabroncson a gyártó által legnagyobbként megadott terhelés és sebesség (lásd ezen előírás 4.1.15. szakasza) alkalmazásával.

A gyártó beleegyezésével a két teszt elvégezhető ugyanazon az abroncson.

6.2.1.2.   Defekttűrő abroncstípusra vonatkozó kérelem esetén el kell végezni a fenti terhelés-sebesség tartóssági tesztet egy, a VII. melléklet 1.2. szakasza szerint felfújt gumiabroncson az azon feltüntetett terhelés és sebesség (lásd 3.1.4.1. szakasz) alkalmazásával. Egy másik terhelés-sebesség tartóssági tesztet kell végezni egy második, ugyanolyan típusú gumiabroncson a VII. melléklet 3. szakasza szerint. A gyártó beleegyezésével a két teszt elvégezhető ugyanazon az abroncson.

6.2.2.   Ha a gumiabroncsnál a terhelés-sebesség tartóssági teszt után nem található futótestleválás, betétleválás, kordfoszlás, letöredezés vagy kordszáltörés, akkor úgy kell tekinteni, hogy a gumiabroncs megfelelt a vizsgálaton.

6.2.2.1.   Az Y sebességkategória-jellel jelölt olyan gumiabroncs azonban, amelynek futófelülete a teszt után olyan felületi hólyagosodást mutat, amelyet az adott berendezés és a tesztelési körülmények okoztak, úgy tekintendő, hogy megfelelt a vizsgálaton.

6.2.2.2.   Ha defekttűrő rendszerű gumiabroncsnál a VII. melléklet 3. szakaszában leírt teszt után a teszt megkezdése előtt mért értékhez képest nincs 20 százaléknál nagyobb változás a terhelés alatti profilmagasságban és az abroncs megtartja a két oldalfalhoz csatlakozó futótestet, akkor úgy tekintendő, hogy megfelelt a vizsgálaton.

6.2.3.   A gumiabroncsnak a hat órával a terhelés-sebesség tartóssági teszt után mért külső átmérője a vizsgálat előtt mért külső átmérőtől legfeljebb ±3,5 %-kal térhet el.

6.3.   Kopásjelzők

6.3.1.   A gumiabroncson legalább hat sor kopásjelzőnek kell lennie keresztirányban, megközelítően egyenlően elosztva és elhelyezve a futótest elsődleges csatornáiban. A kopásjelzőknek olyanoknak kell lenniük, hogy ne lehessen őket összetéveszteni a futótest bordái vagy tömbjei között lévő gumitaréjokkal.

6.3.2.   12 vagy kisebb névleges átmérőjű felnire szereléshez alkalmas méretű gumiabroncsok esetében azonban négy sor kopásjelző elfogadható.

6.3.3.   A kopásjelzőknek + 0,60 mm és – 0,00 mm közötti tűréssel jelezniük kell, ha a futótest csatornáinak mélysége 1,6 mm alá csökken.

6.3.4.   A kopásjelzők magasságát úgy kell meghatározni, hogy megmérik a futófelület és a csatorna alja közötti mélység – közvetlenül a kopásjelző gyöke mellett – és a kopásjelző teteje közötti mélység különbségét.

7.   ABRONCSTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

7.1.   Az abroncstípus minden módosításáról értesíteni kell az abroncstípust jóváhagyó szakhatóságot. A szakhatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a gumiabroncs továbbra is megfelel az előírásoknak, vagy

7.1.2.

új mérési jegyzőkönyvet kér a vizsgálatot végző műszaki szolgálattól.

7.2.   A gumiabroncs futótestmintázatának megváltoztatása nem vonja maga után az ezen előírás 6. szakaszában előírt vizsgálatok megismétlésének szükségességét.

7.3.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 5.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

7.4.   A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az ezen előírás I. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.   GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az egyezmény (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. javított változat) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő előírásoknak:

8.1.	Az ezen előírás szerint jóváhagyott gumiabroncsokat úgy kell gyártani, hogy a fenti 6. szakaszban megállapított előírásokat teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

8.2.	A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Az egyes gyártóüzemekben ilyen ellenőrzésre általában kétévente legalább egyszer kerül sor.

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.   Az ezen előírás alapján egy adott gumiabroncstípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesül a fenti 8.1. szakaszban előírt követelmény, illetve ha a sorozatgyártásból vett gumiabroncsok nem feleltek meg az említett szakaszban előírt vizsgálaton.

9.2.   Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás I. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott abroncstípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás I. mellékletének megfelelő nyomtatványon tájékoztatja erről az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

11.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

11.1.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás előző módosításcsomagjai vagy a módosításcsomagok kiegészítései szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését.

11.2.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás 01. módosításcsomagja szerint jóváhagyott gumiabroncsot.

11.3.   Kopásjelzők

11.3.1.

A 02. módosításcsomag 4. kiegészítésének hatálybalépésétől fogva az ezen előírást alkalmazó szerződő felek a 6.3.3. szakasz előírásai tekintetében már nem adhatnak jóváhagyást a 02. módosításcsomag 3. kiegészítése szerint.

11.3.2.

1995. október 1-jétől minden újonnan gyártott gumiabroncsnak meg kell felelnie a 02. módosításcsomag 4. kiegészítésével módosított 6.3.3. szakasznak.

12.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A SZAKHATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

12.1.   Az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága számára a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat, vagy a gyártás végleges leállítását igazoló értesítéseket fogadó szakhatóságok nevét és címét.

12.2.   Az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek jóváhagyott laboratóriumként kijelölhetnek olyan laboratóriumot, amelyet abroncsgyártó működtet.

12.3.   Ha az egyezményben részes egyik fél a fenti 12.2. szakaszt alkalmazza, a vizsgálaton általa választott egy vagy több személy útján képviseltetheti magát.

Magyarázó ábra

(lásd ezen előírás 2. szakasza)

---

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) VII. mellékletének meghatározása szerint.

(2)  Lásd magyarázó ábra.

(3)  Lásd magyarázó ábra.

(4)  2000. január 1. előtti gyártás időpontja három számjegyből álló számcsoport is lehet, amelyben az első két számjegy a gyártás hetét, az utolsó pedig az évét mutatja.

(5)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia-Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típusjóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld, 54 és 55 (szabad) és 56 – Montenegró. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.

(6)  Ha a hagyományos szám kóddal van megadva, akkor a mm-ben kifejezett érték úgy kapható meg, hogy ezt a számot szorozzuk 25,4-del.

---

---

---

---

---

---

---

---