(1)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tájékoztatni kívánja a norvég hatóságokat arról, hogy Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképének értékelése alapján a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a térkép megfelel a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban (a továbbiakban: RTI) meghatározott elveknek (1).

(2)

E határozat a regionális támogatási térképnek a Hatóság által elvégzett, az RTI 190. pontja szerinti értékelését tartalmazza. A jóváhagyott térkép az RTI szerves részét képezi (2). Maga a regionális támogatási térkép nem jelent állami támogatást, és nem minősül ilyen támogatás nyújtására vonatkozó engedélynek.

(3)

A Hatóság a következő megfontolásokra alapozta határozatát.

(4)

2021. december 1-jén a Hatóság a 269/21/COL határozattal elfogadta a regionális állami támogatásokról szóló új iránymutatását (RTI). Az RTI meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése mellett a bejelentendő regionális támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével (3). Az RTI meghatározza továbbá az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti összeegyeztethetőségi feltételeket teljesítő térségek azonosításának kritériumait (4).

(5)

Az RTI 150. pontja szerint a regionális támogatási térképen meg kell jelölni azokat a térségeket, amelyeket az EGT-tag EFTA-államok „a” vagy „c” térségként kívánnak minősíteni. Az RTI 189. pontja értelmében minden EGT-tag EFTA-államnak be kell jelentenie a Hatóságnak a 2022. január 1. és 2027. december 31. között alkalmazandó egységes regionális támogatási térképet. Ennek megfelelően a norvég hatóságok 2021. december 2-án kelt levelükben (5) bejelentették Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét.

(6)

A 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatásra jogosult népességi arányokat az RTI I. melléklete tartalmazza az egyes EGT-tag EFTA-államok tekintetében. Norvégia allokációja automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekből és indoklással „c” térségnek minősíthető térségekből áll.

(7)

A norvég hatóságok ezt az allokációt felhasználhatják automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek és indoklással „c” térségnek minősíthető térségek kijelölésére. A kijelölésre irányadó elvek az RTI 168. és 169., illetve 175. pontjában találhatók.

(8)

Az RTI 168. pontja szerint az EGT-tag EFTA-államok „c” térségként határozhatnak meg a 166. pontban említett, automatikusan „c” térségnek minősíthető térségeket. Ezeket a térségeket az RTI I. melléklete tartalmazza.

(9)

A 169. pont rugalmas megközelítést tesz lehetővé, amelynek értelmében az automatikusan támogatásra jogosult térségektől eltérő, ritkán lakott és rendkívül ritkán lakott térségek is kijelölhetők bizonyos feltételek mellett.

(10)

Norvégia 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképén a norvég hatóságok ritkán lakott térségeket jelöltek ki. A rendkívül ritkán lakott térségeket nem azonosították (6). Ehelyett a norvég hatóságok rendkívül ritkán lakott térségeket jelöltek ki egy olyan működési támogatási program keretében, amelynek az ilyen térségekre kellett korlátozódnia (7).

(11)

Az RTI 65. lábjegyzete új előírást tartamaz, miszerint a regionális támogatási térképen a ritkán lakott térségeket és a rendkívül ritkán lakott térségeket is azonosítani kell. Ennek alapján a norvég hatóságok a bejelentésükben azonosították a kijelölt, rendkívül ritkán lakott térségeket, melyek megegyeztek a működési támogatási program keretében korábban megadottakkal.

(12)

Ennek megfelelően a Hatóság először azt értékeli, hogy a norvég hatóságok megfelelően jelölték-e ki a ritkán lakott térségeket. Ezt követően a Hatóság azt értékeli, hogy a norvég hatóságok megfelelően jelölték-e ki e térségeken belül a rendkívül ritkán lakott térségeket. Az RTI 169. pontjának utolsó mondatában előírtak értelmében a Hatóság a népességi arány felső határának való megfelelés értékelésekor figyelembe veszi mind a rendkívül ritkán lakott, mind a ritkán lakott térségek lakosságszámát.

(13)

Az RTI 19. pontjának (30) alpontjában szereplő fogalommeghatározásból következik, hogy a 169. pont alapján kijelölt valamennyi térség ritkán lakott. Ennek megfelelően a Hatóság a népességi arány felső határának való megfelelés értékelésekor csak egyszer veszi figyelembe azon térségek lakosságszámát, amelyek egyszerre minősülnek ritkán lakottnak és rendkívül ritkán lakottnak.

(14)

Az RTI 169. pontjának első és második mondata kimondja, hogy „[r]itkán lakott térségekként az EGT-tag EFTA államoknak elvben olyan 2-es szintű statisztikai régiókat kell kijelölniük, ahol a népsűrűség alacsonyabb 8 fő/km2-nél, vagy olyan 3-as szintű statisztikai régiókat, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél. Az EGT-tag EFTA-államok azonban 3-as szintű statisztikai régiók olyan részeit is kijelölhetik, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél vagy az ilyen 3-as szintű statisztikai régiókkal szomszédos más térségeket is, feltéve, hogy e térségek népsűrűsége alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél.”

(15)

Norvégiában a 3-as szintű statisztikai régiók megyékből, míg a 2-es szintű statisztikai régiók nagyobb régiókból állnak (8).

(16)

A támogatási térképen Troms og Finnmark és Nordland megyék teljes egészükben szerepelnek. A 2020. január 1-jei adatok (9) alapján ezekben a megyékben a népsűrűség 3,4 illetve 6,7 fő/km2 (10). Ugyanezen népességi adatok alapján ezekben a térségekben a lakosságszám 484 546 fő (11).

(17)

A 169. pont második mondata lehetővé teszi 3-as szintű statisztikai régiók olyan részeinek kijelölését, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél vagy az ilyen 3-as szintű statisztikai régiókkal összefüggő, szomszédos más térségeket is, feltéve, hogy e térségek népsűrűsége alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél. Az összefüggő térségek térképre való felvételének (swap in) lehetőségével együtt jár annak lehetősége, hogy 12,5 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű, 3-as szintű statisztikai régiókban térségeket vegyenek le a térképről (swap out).

(18)

Ennek megfelelően Innlandet és Trøndelag 3-as szintű régiók egyes részeit levették a regionális támogatási térképről, míg más 3-as szintű régiók egyes térségeit felvették a térképre (12).

(19)

Az alábbi 1. táblázat Innlandet és Trøndelag 3-as szintű régiók azon térségeit tartalmazza, amelyeket levettek a térképről (13):

1. táblázat

A térképről levett kisebb térségek

(20)

A 2020. január 1-jei adatok alapján a térképről lekerült ezen térségek lakosságszáma összesen 504 560 fő (14).

(21)

Az allábbi 2. táblázat áttekintést nyújt a négyzetkilométerenként 12,5 főnél kisebb népsűrűségű azon kisebb térségekről, amelyeket felvettek a térképre (15):

2. táblázat

A térképre felvett kisebb térségek

(22)

A 2020. január 1-jei adatok alapján a térképre felvett ezen térségek össznépessége 528 360 fő (16).

(23)

Az RTI 169. pontja három követelményt határoz meg, amelyeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy kisebb térségeket lehessen felvenni a térképre olyan 3-as szintű statisztikai régiókból, ahol e régió egészében a népsűrűség meghaladja a 12,5 fő/km2-t.

(24)

Először, e kisebb térségekben a népsűrűségnek alacsonyabbnak kell lennie 12,5 fő/km2-nél.

(25)

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Hatóság (17) és a Bizottság (18) 3-as szintű régiók (3-as szintű statisztikai régiók/NUTS 3 régiók) szintjén értékelte a térképre felvett, ritkán lakott térségek népsűrűségét. A 169. pont szövegében nincs olyan változás, amely ettől eltérő értelmezést tenne szükségessé. Következésképpen a Hatóság az új RTI-ben ugyanezt a megközelítést fogja követni.

(26)

A fenti 2. táblázatban ismertetett adatokból következik, hogy a térképre felvett térségekben a népsűrűség 12,5 fő/km2 alatt van, amennyiben azokat a 3-as szintű statisztikai régiójuk szintjén együttesen értékelik. A népsűrűségre vonatkozó követelmény tehát teljesül a térképre felvett térségek esetében.

(27)

Másodszor, a térképre felvett kisebb térségeknek 3-as szintű statisztikai régiókkal összefüggő, szomszédos, 12,5 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű térségeknek kell lenniük. Az érintett térségek határai alapján, amelyeket az e határozat III. mellékletének a) pontjaként csatolt grafikus térkép is szemléltet, a Hatóság megállapítja, hogy ez a követelmény teljesül.

(28)

Harmadszor, a térségek cseréje (swapping) nem eredményezheti az RTI 167. pontjában említett, az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségre allokált népességi arány túllépését. Az RTI 169. pontjának utolsó mondata szerint ezen értékelés céljából a ritkán lakott és a rendkívül ritkán lakott térségek népességét együttesen kell figyelembe venni. Azonban a (13) bekezdésnek megfelelően az egyszerre ritkán lakottnak és a rendkívül ritkán lakottnak minősülő térségek lakosságszáma csak egyszer kerül figyelembevételre a népességi arány felső határának való megfelelés értékelésekor.

(29)

Az RTI I. melléklete szerint az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségre Norvégia számára allokált népességi arány a norvég népesség 25,14 %-a. A Hatóság (19) és a Bizottság (20) az általuk követett korábbi gyakorlatban elfogadták a legutóbbi nemzeti népességi adatok felhasználását a népességi arány felső határának való megfelelés értékelése során. Az RTI 169. pontjának szövegében nincs olyan változás, amely szerint ez a megközelítés ne lenne ugyanúgy összeegyeztethető az új RTI-vel. Ennek megfelelően a Hatóság elfogadja, hogy a norvég hatóságok a 2020. január 1-jei népességi adatokat használták.

(30)

A 2020. január 1-jei adatok alapján Norvégia népessége 5 368 283 fő (21). Ezért a kijelölt, rendkívül ritkán lakott és ritkán lakott térségekben az említett adatok alapján kiszámított lakosságszám nem lehet több 1 349 586 főnél.

(31)

A kijelölt, ritkán lakott térségekben a lakosságszám 1 348 649 fő (22). Ez nem éri el az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségre Norvégia számára allokált népességi arányt.

(32)

Ebben a szakaszban a Hatóság azt értékeli, hogy a norvég hatóságok megfelelően jelölték-e ki a rendkívül ritkán lakott térségeket. Norvégia földrajzi elhelyezkedése és népességi szerkezete miatt a ritkán lakott térségek közül sok rendkívül ritkán lakott térségnek minősül, és azokat a norvég hatóságok rendkívül ritkán lakottnak jelölték ki.

(33)

Az RTI 169. pontjának harmadik mondata kimondja, hogy „[r]endkívül ritkán lakott térségeknek az EGT-tag EFTA-államok kijelölhetnek olyan 2-es szintű statisztikai régiókat, amelyek népsűrűsége alacsonyabb 8 fő/km2-nél, vagy az ilyen 2-es szintű statisztikai régiókkal szomszédos más kisebb térségeket, feltéve, hogy e térségek népsűrűsége alacsonyabb 8 fő/km2-nél, de a rendkívül ritkán lakott térségek és a ritkán lakott térségek népessége együttesen nem haladja meg a 167. pontban említett, „c” térségnek minősíthető térségekre allokált népességi arányt.”

(34)

Norvégiában két 2-es szintű statisztikai régió teljesíti a 8 fő/km2-ben meghatározott népsűrűségi kritériumot: Észak-Norvégia (23) és Innlandet (24). Észak-Norvégia 2-es szintű régió népsűrűsége 4,5 fő/km2 (25), míg Innlandet 2-es szintű régió népsűrűsége 7,5 fő/km2 (26).

(35)

A norvég hatóságok támogatásra jogosultnak jelölték ki Észak-Norvégia 2-es szintű régió egészét. Ezért Észak-Norvégia valamennyi térségét rendkívül ritkán lakottnak kell tekinteni az RTI alkalmazásában.

(36)

A fenti (16) bekezdésben említettek szerint a 2020. január 1-jei adatok alapján ezekben a térségekben a lakosságszám 484 546 fő.

(37)

Az RTI 169. pontjának harmadik mondata lehetővé teszi olyan kisebb összefüggő térségek kijelölését, amelyek 8 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű, 2-es szintű statisztikai régiókkal szomszédosak. Bár kifejezetten nem szerepel, logikus, hogy az ilyen összefüggő térségek térképre való felvétele lehetőségének együtt kell járnia az olyan térségek kizárásának lehetőségével, amelyek 8 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű, 2-es szintű statisztikai régiókban találhatók. Ez az értelmezés összhangban van a korábbi gyakorlattal is (27).

(38)

Ennek megfelelően Innlandet 2-es szintű régiót csak részben jelölték ki rendkívül ritkán lakottnak. Az alábbi 3. táblázat Innlandet támogatási térképen szereplő térségeit és e térség népsűrűségi adatát tartalmazza (28):

3. táblázat

Innlandet támogatási térképen szereplő térségei

(39)

A 2020. január 1-jei adatok alapján e térségekben a népesség 143 115 fő (29).

(40)

Az Észak-Norvégiával szomszédos térségek mindegyike Trøndelag 3-as szintű régióban található.

(41)

Az alábbi 4. táblázat Trøndelag támogatási térképen szereplő térségeit és e térség népsűrűségi adatát tartalmazza (30):

4. táblázat

A támogatási térképen szereplő, Észak-Norvégiával összefüggő térségek

(42)

A 2020. január 1-jei népességi adatok alapján számítva az említett térségekben a lakosságszám 73 683 fő (31).

(43)

Az Innlandettel szomszédos térségek Trøndelag, Møre og Romsdal, Vestland, Rogaland, Agder, Vestfold og Telemark és Viken 3-as szintű régiókban találhatók. Ezeket a térségeket az alábbi 5. táblázat (32) tartalmazza.

5. táblázat

A támogatási térképen szereplő, Innlandettel összefüggő térségek

(44)

A 2020. január 1-jei népességi adatok alapján számítva az említett térségekben a lakosságszám 301 848 fő (33).

(45)

Az RTI 169. pontja három követelményt határoz meg, amelyeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy 8 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű, 2-es szintű statisztikai régiókban található térségeket lehessen felvenni a térképre.

(46)

Először, ezekben a térségekben a népsűrűségnek alacsonyabbnak kell lennie 8 fő/km2-nél.

(47)

A fenti (27) bekezdésben foglaltak szerint korábban mind a Hatóság (34), mind a Bizottság (35) a térképre felvett ritkán lakott térségek esetében a népsűrűségeket együttesen, azok 3-as szintű régióinak (3-as szintű statisztikai régiók/NUTS 3 régiók) szintjén értékelte. A működési támogatási program keretében kijelölt, rendkívül ritkán lakott minden egyes térség tekintetében a Hatóság az érintett térségek népsűrűségét nem értékelte 3-as szintnél kisebb egység szintjén (36).

(48)

Az RTI 169. pontjának szövegében nincs olyan változás, amely megkövetelné az e bevett gyakorlattól való eltérést. Ennek megfelelően a Hatóság az új RTI keretében ugyanezt a megközelítést fogja követni.

(49)

A fenti 4. és 5. táblázatban ismertetett adatokból következik, hogy a térképre felvett térségekben a népsűrűségek nem érik el a 8 fő/km2-t abban az esetben, ha az ugyanabban a 3-as szintű statisztikai régióban található térségeket együttesen értékelik. A 3-as szintű statisztikai régiók a 2-es szintű nagyobb régiók részét képezik, ami azt jelenti, hogy a népsűrűségek a térképre felvett térségekben sem érik el a 8 fő/km2 küszöbértéket, ha az értékelés az egyes 2-es szintű régiókba tartozó, térképre felvett térségek szintjén történik.

(50)

A népsűrűségre vonatkozó követelmény tehát teljesül a térképre felvett térségek esetében. A 3. táblázat adatai alapján a népsűrűségre vonatkozó követelmény Innlandet kijelölt, együttesen értékelt térségei esetében is teljesül.

(51)

Másodszor, a térképre felvett térségeknek 2-es szintű statisztikai régiókkal összefüggő szomszédos, 8 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű térségeknek kell lenniük. Az érintett térségek közötti határok alapján, melyeket az e határozat III. mellékletének b) pontjaként csatolt grafikus térkép is szemléltet, a Hatóság megállapítja, hogy ez a követelmény teljesül.

(52)

Harmadszor, a térségek cseréje (swapping) nem eredményezheti az RTI 167. pontjában említett, az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségre allokált népességi arány túllépését. Az RTI 169. pontjának utolsó mondata szerint ezen értékelés céljából a rendkívül ritkán lakott térségek népességét a ritkán lakott térségek népességével együtt kell figyelembe venni.

(53)

A kijelölt, rendkívül ritkán lakott térségekben a lakosságszám 1 003 192 fő (37). A ritkán lakott térségek kijelölésének a fenti (31) bekezdésben említett népességi arány felső határának való megfelelés értékelése e lakosságszám alapján történt. Ennek alapján a Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy Norvégia regionális támogatási térképének népességi aránya nem haladja meg az RTI 167. pontjában említett, automatikusan „c” térségnek minősíthető térségre allokált népességi arányt.

(54)

A 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképen a norvég hatóságok ritkán lakott és rendkívül ritkán lakott térségeket jelöltek ki regionális támogatásra jogosult térségeknek. A fenti értékelés alapján a Hatóság úgy véli, hogy ez a kijelölés összhangban van az RTI-ben foglaltakkal.

(55)

Az RTI I. melléklete értelmében az indoklással „c” térségnek minősíthető térségre Norvégia számára allokált népességi arány a norvég népesség 6,87 %-a. Norvégia ezt a népességi arányt az RTI 175. pontjában foglalt feltételekkel összhangban felhasználhatja az indoklással „c” térségnek minősíthető térségek kijelölésére.

(56)

A norvég hatóságok által indoklással „c” térségnek minősíthető térségeknek kijelölt térségeket az alábbi 6. táblázat (38) tartalmazza.

6. táblázat

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

(57)

A legutóbbi, 2020. január 1-jei népességi adatok alapján az indoklással „c” térségnek minősíthető térségeknek kijelölt térségekben a lakosságszám 4 224 fő.

(58)

Az RTI 175. pontja (3) alpontjának iii. pontja értelmében az EGT-tag EFTA-államok indoklással „c” térségnek minősíthető térségnek jelölhetik ki azokat a szigeteket, ahol a lakosságszám 5 000-nél kevesebb.

(59)

A fenti 6. táblázatban szereplő adatok alapján Utsira, Kvitsøy és Aukra szigetek lakosságszáma külön-külön 5 000-nél kevesebb. Az RTI 175. pontja (3) alpontjának iii. pontjában foglalt feltétel tehát teljesül.

(60)

A fenti 6. táblázatban szereplő népességi adatok alapján ezekben a kijelölt térségekben a lakosságszám a teljes népesség 0,08 %-át teszi ki. Ez jóval alacsonyabb az RTI I. mellékletében az indoklással „c” térségnek minősíthető térségre Norvégia számára allokált 6,87 %-os népességi aránynál.

(61)

Ennek alapján a Hatóság megállapítja, hogy Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképén az indoklással „c” térségnek minősíthető térségek kijelölése összhangban van az RTI-vel.

(62)

E határozat I. melléklete tartalmazza a regionális támogatási térképen szereplő térségek listáját, beleértve azok rendkívül ritkán lakott, ritkán lakott vagy indoklással „c” térségnek minősíthető térség státuszát. A II. melléklet részletesebb információkat tartalmaz azon települések statisztikai egységeiről, amelyeket a támogatásra jogosult térségek kijelölésekor felosztottak.

(63)

Az RTI 151. pontjából következik, hogy a regionális támogatási térképeknek meg kell határozniuk a jóváhagyott térkép érvényességének ideje alatt a támogatásra jogosult térségekre alkalmazandó maximális támogatási intenzitásokat is.

(64)

A térképen szereplő maximális támogatási intenzitások a regionális beruházási támogatásokra vonatkoznak. Az ilyen támogatásokra az RTI alapján engedélyezett maximális intenzitásokat az RTI 7.4. szakasza határozza meg.

(65)

Az alábbi 7. táblázat szerint a norvég hatóságok a nagyvállalkozásokra vonatkozóan az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek esetében 20 %-os, az indoklással „c” térségnek minősíthető térségek esetében pedig 10 %-os maximális támogatási intenzitást jelentettek be. E maximális intenzitásokat 20 százalékponttal növelték a kisvállalkozások, és 10 százalékponttal a középvállalkozások esetében (39).

7. táblázat

Maximális támogatási intenzitások

(66)

Az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek maximális támogatási intenzitását illetően az RTI 182. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a támogatási intenzitás a nagyvállalkozások esetében nem lehet magasabb 20 %-nál a ritkán lakott térségekben. Mivel az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó kvóta alapján kijelölt valamennyi térség ritkán lakott, a norvég hatóságok által ezekre a térségekre előírt maximális támogatási intenzitás összhangban van az RTI-vel.

(67)

Az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekben a közép- és kisvállalkozások számára engedélyezett emelések szintén összhangban vannak az RTI-vel. Az RTI 186. pontjából következik, hogy a támogatási intenzitások kisvállalkozások esetében legfeljebb 20 százalékponttal, illetve középvállalkozások esetében legfeljebb 10 százalékponttal megnövelhetők.

(68)

Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekben alkalmazandó maximális támogatási intenzitásokat illetően az RTI 182. pontjának (3) bekezdése kimondja, hogy a támogatási intenzitás a nagyvállalkozások esetében nem lehet magasabb 10 %-nál azokban az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EGT átlagának 100 %-át, és a munkanélküliségi ráta az EGT átlagának 100 %-a alatt van. Mivel a kijelölt, indoklással „c” térségnek minősíthető térségek ebbe a kategóriába tartoznak, a norvég hatóságok 10 %-ban határozták meg a maximális támogatási intenzitást.

(69)

Az RTI 186. pontja szerinti, a kis- és középvállalkozások támogatási intenzitásának növelésére vonatkozó lehetőség azonban az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre is vonatkozik. Az e térségekre vonatkozó, a fenti 7. táblázatban szereplő megnövelt maximális támogatási intenzitások ezért szintén összhangban vannak az RTI-vel.

(70)

Az RTI 189. pontjával összhangban a norvég hatóságok bejelentették a 2022. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra alkalmazandó egységes regionális támogatási térképet.

(71)

Az RTI 194. pontjából következik, hogy 2023-ban kerül sor a regionális támogatási térképek félidős felülvizsgálatára. A Hatóság 2023 júniusáig közli a félidős felülvizsgálat részleteit.

(72)

A fenti értékelés alapján a Hatóság megállapítja, hogy Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképe összeegyeztethető az RTI-ben meghatározott elvekkel. A jóváhagyott térkép az RTI szerves részét képezi.

(73)

Az I. és II. melléklet, valamint a III. melléklet a) és b) pontja e határozat szerves részét képezi.