Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62018CN0486

C-486/18. sz. ügy: A Cour de cassation (Franciaország) által 2018. július 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – RE kontra Praxair MRC

HL C 352., 2018.10.1, p. 26–26 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

1.10.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 352/26


A Cour de cassation (Franciaország) által 2018. július 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – RE kontra Praxair MRC

(C-486/18. sz. ügy)

(2018/C 352/31)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour de cassation

Az alapeljárás felei

Felperes: RE

Alperes: Praxair MRC

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelv (1) mellékletében szereplő, szülői szabadságról kötött keretmegállapodás 2. szakaszának 4. és 6. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes a szülői szabadságon lévő, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra az elbocsátásának időpontjában a nemzeti jog olyan rendelkezését alkalmazni, mint a munka törvénykönyvének a tényállás idején alkalmazandó L. 3123-13. cikke, amely szerint „az ugyanazon vállalkozásnál teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók elbocsátás és nyugdíjazás miatti végkielégítését a munkaviszony kezdetétől az említett két mód szerinti foglalkoztatásban töltött időszakokra arányosan kell kiszámítani”?

2)

Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelv mellékletében szereplő, szülői szabadságról kötött keretmegállapodás 2. szakaszának 4. és 6. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes a szülői szabadságon lévő, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra az elbocsátásának időpontjában a nemzeti jog olyan rendelkezését alkalmazni, mint a munka törvénykönyvének R. 1233–32. cikke, amely szerint a felmondási időt meghaladó időtartamú átképzési szabadság alatt a munkavállaló a munkáltató által fizetendő havi díjazásban részesül, amelynek összege legalább a felmondás közlését megelőző tizenkét hónap – az L. 5422-9. cikkben hivatkozott járulékokkal terhelt – bruttó havi átlagmunkabérének 65 %-a?

3)

Az előző két kérdés valamelyikére adandó igenlő válasz esetén, úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkét, hogy azzal ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, mint a munka törvénykönyvének a tényállás idején alkalmazandó L. 3123-13. cikke és R. 1233–32. cikke, mivel a részmunkaidőben foglalkoztatott férfiakkal összehasonlítva sokkal jelentősebb számú, részmunkaidőben foglalkoztatott nő választja a szülői szabadság igénybevételét, és az elbocsátás esetén járó alacsonyabb végkielégítés, valamint az átképzési szabadság idejére szóló – a szülői szabadságot igénybe nem vevő, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóhoz képest folyósított – alacsonyabb juttatásból eredő közvetett hátrányos megkülönböztetés nem igazolható a hátrányos megkülönböztetéshez nem kapcsolódó, objektív okokkal?


(1)  HL L 145., 4. o.


Top