14.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 414/38

—

semmisítse meg az Európai Bizottság Adatellenőrző Bizottságának 2015. augusztus 18-i határozatát, amely megállapítja, hogy a felperes nem minősül a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (HL L 124., 36. o.) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásnak; és

—

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a vitatott határozat sérti az 58/2003 rendelet (1) 22. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, mivel az Adatellenőrző Bizottság a vitatott határozatot az Adatellenőrző Bizottság eljárásának megindításától számított két hónapon túl fogadta el.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a vitatott határozat sérti i. az 58/2003 rendelet 22. cikkének (1) bekezdését; ii. a felperes védelemhez való jogát; valamint iii. a megfelelő ügyintézéshez való jogot, mivel az Adatellenőrző Bizottság a vitatott határozat elfogadása előtt nem hallgatta meg a felperes érveit.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a vitatott határozat sérti i. a jogbiztonság, ii. a megfelelő ügyintézés, iii. a felperes jogos bizalma védelmének és iv. az ítélt dolognak az elvét, mivel az Adatellenőrző Bizottság, jóllehet helytállónak ismerte el a felperes 2014. február 7-én felhozott érveit, eredeti indokolását teljesen új indokolással váltotta fel, anélkül hogy új és lényeges tények merültek volna fel.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a vitatott határozat sérti a 2003/361/EK bizottsági ajánlást (a továbbiakban: kkv-ajánlás), amennyiben azon következtetése, amely szerint a felperes nem minősül vállalkozásnak, olyan kritériumon alapul, amely a kkv-ajánlásban nem, hanem a 2012/838/EU bizottsági határozat (2) 1.1.3.1. szakasza 6. pontjának c) alpontjában szerepel.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a vitatott határozat azon következtetése, amely szerint a felperes nem minősül kkv-nak, figyelmen kívül hagyja a kkv-ajánlás világos és egyértelmű szövegezését, továbbá a kkv-ajánlás önkényes és teljességgel szubjektív értelmezésén alapul.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a vitatott határozat tévesen állapítja meg, hogy a felperes nem minősül a kkv-ajánlás értelmében vett kkv-nak, ugyanis a felperes a kkv-ajánlás mellékletének értelmében vett „vállalkozás”, továbbá „önálló”.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy a vitatott határozat sérti a legkedvezőbb elbánás 2012/838/EU bizottsági határozatban foglalt elvét, továbbá a „Horizont 2020” program egyenértékű rendelkezését.

8.

A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a vitatott határozatot indokolása ellentmondást tartalmaz és nem megfelelő, mivel az Adatellenőrző Bizottság nem tett eleget a határozata megfelelő indokolására vonatkozó kötelezettségének.