(1)

A belső határellenőrzések nélküli schengeni térség működésének feltétele, hogy a tagállamok hatékonyan és eredményesen alkalmazzák a schengeni vívmányokat. E vívmányok részét képezik a külső határokra vonatkozó intézkedések, a belső határellenőrzések megszüntetését ellensúlyozó intézkedések, valamint egy erős monitoringkeret, amelyek együttesen megkönnyítik a szabad mozgást , illetőleg magas szinten biztosítják a biztonságot, a jog érvényesülését és az alapvető jogok – többek között a személyes adatok – védelmét.

(1)

A belső határellenőrzések nélküli schengeni térség működésének feltétele, hogy a tagállamok hatékonyan és eredményesen alkalmazzák a schengeni vívmányokat. E vívmányok részét képezik a külső határokra vonatkozó intézkedések, a belső határellenőrzések megszüntetését ellensúlyozó intézkedések, valamint egy erős monitoringkeret, amelyek együttesen biztosítják a szabad mozgást és a magas szintű biztonságot, a jog érvényesülését , továbbá az alapvető jogok – többek között a személyes adatok – védelmét.

(4)

Eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében meg kell erősíteni a schengeni értékelési és monitoringmechanizmust. A felülvizsgált értékelési és monitoringmechanizmusnak a tagállamok közötti magas szintű kölcsönös bizalom fenntartását kell megcéloznia annak garantálása révén, hogy a tagállamok az elfogadott közös előírásokat, alapelveket és normákat követve hatékonyan alkalmazzák a schengeni vívmányokat, hozzájárulva ezáltal a schengeni térség megfelelő működéséhez .

(4)

Eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében meg kell erősíteni a schengeni értékelési és monitoringmechanizmust. A felülvizsgált értékelési és monitoringmechanizmusnak a tagállamok közötti magas szintű kölcsönös bizalom fenntartását kell megcéloznia annak garantálása révén, hogy a tagállamok az elfogadott közös előírásokat, alapelveket és normákat követve hatékonyan alkalmazzák a schengeni vívmányokat annak érdekében , hogy az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával és belső határellenőrzések nélkül biztosítsák a schengeni térség megfelelő működését .

(5)

Az értékelési és monitoringmechanizmusnak ezeket a célokat olyan objektív és pártatlan értékelések révén kell elérnie, amelyek képesek gyorsan feltárni a schengeni vívmányok alkalmazása terén fennálló, a schengeni térség megfelelő működését akadályozni képes hiányosságokat, valamint biztosítják e hiányosságok gyors kiküszöbölését, továbbá alapot nyújtanak a schengeni térség egészének működéséről folytatott párbeszédhez. Ehhez a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésre, a közös felelősségi körök kiegyenlített elosztására és a rendszer szakértői értékelési jellegének fenntartására van szükség. Az Európai Parlament fokozottabb bevonására is szükség van. Tekintettel a változtatások mértékére, az 1053/2013/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe új rendeletet kell léptetni.

(5)

Az értékelési és monitoringmechanizmusnak ezeket a célokat olyan objektív és pártatlan értékelések révén kell elérnie, amelyek képesek gyorsan feltárni a schengeni vívmányok alkalmazása terén fennálló, a schengeni térség megfelelő működését akadályozni képes hiányosságokat, valamint biztosítják e hiányosságok gyors kiküszöbölését, továbbá alapot nyújtanak a schengeni térség egészének működéséről a tagállamok között zajló őszinte politikai párbeszédhez. Ehhez a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésre, a közös felelősségi körök kiegyenlített elosztására és a rendszer szakértői értékelési jellegének fenntartására van szükség. Az Európai Parlament fokozottabb bevonására is szükség van. Tekintettel a változtatások mértékére, az 1053/2013/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe új rendeletet kell léptetni.

(6)

Az értékelési és monitoringmechanizmus a schengeni vívmányok valamennyi – jelenlegi és jövőbeni – területére kiterjedhet , azon területek kivételével, ahol az uniós jog alapján már létezik egyedi értékelési mechanizmus. Az értékelési és monitoringmechanizmusnak fel kell ölelnie minden olyan vonatkozó jogszabályt és operatív tevékenységet, amely elősegíti a  schengeni térség működését.

(6)

Az értékelési és monitoringmechanizmusnak ki kell terjednie a schengeni vívmányok valamennyi – jelenlegi és jövőbeni – területére, azon területek kivételével, ahol az uniós jog alapján már létezik egyedi értékelési mechanizmus. Az értékelési és monitoringmechanizmusnak foglalkoznia kell a külső határokon folytatott ellenőrzések hatékonyságával és a belső határellenőrzések hiányával egyaránt. Az értékelési és monitoringmechanizmusnak fel kell ölelnie minden olyan vonatkozó jogszabályt és operatív tevékenységet, amely elősegíti a  belső határellenőrzések nélküli térség működését.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 1–2-i következtetéseivel összhangban az összes értékelés során figyelembe kell venni a schengeni vívmányokat alkalmazó hatóságok megfelelő működését. Az értékelésnek ki kell terjednie a magánszervezetek – például légitársaságok vagy külső szolgáltatók – gyakorlataira is, amennyiben azok a tagállamokkal való együttműködés során részt vesznek vagy érintettek a schengeni vívmányok végrehajtásában. Hasonlóképpen, tekintettel az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által a schengeni vívmányok végrehajtásában betöltött egyre növekvő szerepre, az értékelési és monitoringmechanizmusnak támogatnia kell ezen uniós szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenységeinek ellenőrzését, amennyiben azok a tagállamok nevében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek operatív alkalmazását elősegítő feladatokat látnak el. E tevékenységek ilyen irányú ellenőrzését be kell építeni a tagállamok értékelésébe, és azt a Bizottságra, valamint az érintett ügynökségek, hivatalok és szervek vonatkozó irányító szerveire a létrehozó rendeletek által ráruházott felelősségi körök és az e rendeletekben foglalt saját értékelési és monitoringeljárásaik sérelme nélkül és teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell elvégezni. Amennyiben az értékelések az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által ellátott vagy támogatott feladatokkal kapcsolatban tárnak fel hiányosságokat, a Bizottságnak tájékoztatnia kell azok érintett irányító szerveit.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 1–2-i következtetéseivel összhangban az összes értékelés során figyelembe kell venni a schengeni vívmányokat alkalmazó hatóságok megfelelő működését , valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) való megfelelésüket . Az értékelésnek ki kell terjednie a magánszervezetek – például légitársaságok vagy külső szolgáltatók – gyakorlataira is, amennyiben azok a tagállamokkal való együttműködés során részt vesznek vagy érintettek a schengeni vívmányok végrehajtásában. Hasonlóképpen, tekintettel az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által a schengeni vívmányok végrehajtásában betöltött egyre növekvő szerepre, az értékelési és monitoringmechanizmusnak támogatnia kell ezen uniós szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenységeinek ellenőrzését, amennyiben azok a tagállamok nevében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek operatív alkalmazását elősegítő feladatokat látnak el. E tevékenységek ilyen irányú ellenőrzését be kell építeni a tagállamok értékelésébe, és azt a Bizottságra, valamint az érintett ügynökségek, hivatalok és szervek vonatkozó irányító szerveire a létrehozó rendeletek által ráruházott felelősségi körök és az e rendeletekben foglalt saját értékelési és monitoringeljárásaik sérelme nélkül és teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell elvégezni. Amennyiben az értékelések az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által ellátott vagy támogatott feladatokkal kapcsolatban tárnak fel hiányosságokat, a Bizottságnak ezt szerepeltetnie kell az ellenőrzési jelentésben, és be kell vonnia azok érintett irányító szerveit.

(9)

A Frontex által végzett sebezhetőségi értékelés olyan mechanizmus, amely kiegészíti az e rendelet által létrehozott értékelési és monitoringmechanizmust, és célja az uniós szintű minőség-ellenőrzés garantálása, valamint az uniós és nemzeti szintű folyamatos felkészültség biztosítása a külső határokon jelentkező esetleges kihívásokra való reagálás érdekében. Mindkét mechanizmus az európai integrált határigazgatás elemét képezi. Maximalizálni kell a sebezhetőségi értékelés, illetve az értékelési és monitoringmechanizmus közötti szinergiákat a schengeni térség működésére vonatkozó jobb helyzetkép kialakítása, valamint annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten elkerülhetők legyenek a párhuzamos erőfeszítések és az egymásnak ellentmondó ajánlások. E célból biztosítani kell a két mechanizmus eredményeiről a Frontex és a Bizottság között folytatott rendszeres információcserét. A stratégiai fókusz és a célzottabb értékelési tervezés előmozdítása szükségessé teszi az uniós ügynökségek és a nemzeti közigazgatások által működtetett releváns mechanizmusok és platformok (például az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT), vagy a tagállamoknak a vonatkozó informatikai rendszerek végrehajtására való felkészülésével kapcsolatos, az eu-LISA támogatása mellett zajló bizottsági felügyelet, illetve a nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusok megállapításai) közötti szinergiák további növelését is.

(9)

A Frontex által végzett sebezhetőségi értékelés olyan mechanizmus, amely kiegészíti az e rendelet által létrehozott értékelési és monitoringmechanizmust, és célja az uniós szintű minőség-ellenőrzés garantálása, valamint az uniós és nemzeti szintű folyamatos felkészültség biztosítása a külső határokon jelentkező esetleges kihívásokra való reagálás érdekében. Ezt a sebezhetőségi értékelést be kell építeni az éves értékelési programba, ily módon biztosítva a naprakész helyzetismeretet. Mindkét mechanizmus az európai integrált határigazgatás elemét képezi. Maximalizálni kell a sebezhetőségi értékelés, illetve az értékelési és monitoringmechanizmus közötti szinergiákat a schengeni térség működésére vonatkozó jobb helyzetkép kialakítása, valamint annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten elkerülhetők legyenek a párhuzamos erőfeszítések és az egymásnak ellentmondó ajánlások. E célból biztosítani kell a két mechanizmus eredményeiről a Frontex és a Bizottság között folytatott rendszeres információcserét. A stratégiai fókusz és a célzottabb értékelési tervezés előmozdítása szükségessé teszi az uniós ügynökségek és a nemzeti közigazgatások által működtetett releváns mechanizmusok és platformok (például az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT), vagy a tagállamoknak a vonatkozó informatikai rendszerek végrehajtására való felkészülésével kapcsolatos, az eu-LISA támogatása mellett zajló bizottsági felügyelet, illetve a nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusok megállapításai) közötti szinergiák további növelését is.

(10)

A schengeni vívmányok szerinti adatvédelmi követelmények megfelelő végrehajtásának és alkalmazásának értékelésével foglalkozó külön értékelések mellett az értékelés során különös figyelmet kell fordítani az alapvető jogoknak a schengeni vívmányok alkalmazása során történő tiszteletben tartásának ellenőrzésére. Az értékelési és monitoringmechanizmusnak az alapjogi jogsértések vonatkozó szakpolitikai területeken történő feltárására irányuló képességének növelése érdekében kiegészítő intézkedéseket kell végrehajtani. A schengeni értékelőket megfelelő képzésben kell részesíteni e tekintetben, jobban ki kell használni az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által biztosított releváns információkat, és szakértőit jobban be kell vonni az értékelések tervezésébe és végrehajtásába. Ezenkívül az értékelések programozása, tervezése és végrehajtása során figyelembe kell venni a nyilvánosságra hozott, illetve független monitoringmechanizmusokon keresztül vagy az érintett harmadik felek – például ombudsmanok, az alapvető jogok tiszteletben tartását ellenőrző hatóságok, nem kormányzati és nemzetközi szervezetek – által saját kezdeményezésre szolgáltatott információkat.

(10)

A schengeni vívmányok szerinti adatvédelmi követelmények megfelelő végrehajtásának és alkalmazásának értékelésével foglalkozó külön értékelések mellett az értékelés során különös figyelmet kell fordítani az alapvető jogoknak a schengeni vívmányok alkalmazása során történő tiszteletben tartásának ellenőrzésére. Az értékelési és monitoringmechanizmusnak az alapjogi jogsértések vonatkozó szakpolitikai területeken történő feltárására irányuló képességének növelése érdekében kiegészítő intézkedéseket kell végrehajtani. A schengeni értékelőket megfelelő képzésben kell részesíteni e tekintetben, jobban ki kell használni az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által biztosított releváns információkat, és szakértőit jobban be kell vonni az értékelések tervezésébe és végrehajtásába. Így különösen a Bizottságnak az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével együttműködésben olyan konkrét, a szabványos kérdőíven szerepeltetendő értékelési kritériumokat kell kidolgoznia, amelyekkel értékelni lehet az alapvető jogok tiszteletben tartását. Ezenkívül az értékelések programozása, tervezése és végrehajtása során figyelembe kell venni a nyilvánosságra hozott, illetve független monitoringmechanizmusokon keresztül vagy az érintett harmadik felek – például ombudsmanok, az alapvető jogok tiszteletben tartását ellenőrző hatóságok, nem kormányzati és nemzetközi szervezetek – által saját kezdeményezésre szolgáltatott információkat.

(12)

Az értékelési és monitoringmechanizmus hatékonyságának, valamint az új körülményekhez és jogalkotási fejleményekhez való alkalmazkodási képességének növelése, illetőleg a tagállamok, a Bizottság és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek erőforrásainak felhasználására irányuló észszerűsítés érdekében rugalmasabbá kell tenni az értékelések és a módszerek formáit. Az értékeléseket elsődlegesen látogatások révén végzett időszakos értékeléseken keresztül kell végrehajtani. A rendelkezésre álló eszközök kiegyensúlyozottabb használata érdekében fokozatosan növelni kell az előre be nem jelentett látogatások és a tematikus értékelések arányát. Az értékelés formáit egyértelműen meg kell határozni. A szakpolitikai területtől, valamint az értékelési és monitoringtevékenység jellegétől függően az értékelési és monitoringmechanizmusnak lehetővé kell tennie több tagállam egyidejű értékelését, valamint az értékelés teljesen vagy részben távolról történő elvégezését, illetve a szakpolitikai területek értékelésének ötvözését. Az értékelési és monitoringmechanizmus révén olyan átfogó tagállami értékelő jelentések készítésére kell törekedni, amelyek az adott tagállamnak a schengeni vívmányok alkalmazása terén elért általános teljesítményét értékelik.

(12)

Az értékelési és monitoringmechanizmus hatékonyságának, valamint az új körülményekhez és jogalkotási fejleményekhez való alkalmazkodási képességének növelése, illetőleg a tagállamok, a Bizottság és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek erőforrásainak felhasználására irányuló észszerűsítés érdekében rugalmasabbá kell tenni az értékelések és a módszerek formáit. Az értékeléseket elsődlegesen látogatások révén végzett időszakos értékeléseken keresztül kell végrehajtani. A rendelkezésre álló eszközök kiegyensúlyozottabb használata érdekében fokozatosan növelni kell az előre be nem jelentett látogatások és a tematikus értékelések arányát. Az értékelés formáit egyértelműen meg kell határozni. A szakpolitikai területtől, valamint az értékelési és monitoringtevékenység jellegétől függően az értékelési és monitoringmechanizmusnak lehetővé kell tennie több tagállam egyidejű értékelését, valamint – a személyes látogatásokat kiegészítő értékelési módszerként – az értékelés teljesen vagy részben távolról történő elvégezését, illetve a szakpolitikai területek értékelésének ötvözését. Az értékelési és monitoringmechanizmus révén olyan átfogó tagállami értékelő jelentések készítésére kell törekedni, amelyek az adott tagállamnak a schengeni vívmányok alkalmazása terén elért általános teljesítményét értékelik.

(13)

A tagállami gyakorlatok összehasonlító elemzésének biztosítása érdekében gyakoribb tematikus értékelésekre van szükség. Ilyen értékeléseket a jelentős jogszabályi változások alkalmazásának kezdetekor azok végrehajtása és az új kezdeményezések végrehajtásának értékelése, illetve a több szakpolitikai területet érintő kérdések vagy a  hasonló kihívásokkal szembesülő tagállamok gyakorlatainak értékelése céljából kell végezni.

(13)

A tagállami gyakorlatok összehasonlító elemzésének biztosítása érdekében gyakoribb tematikus értékelésekre van szükség. Ilyen értékeléseket a jelentős jogszabályi változások alkalmazásának kezdetekor azok végrehajtása és az új kezdeményezések végrehajtásának értékelése, illetve a több szakpolitikai területet érintő kérdések vagy a  tagállamok hasonló szakpolitikáinak és gyakorlatainak értékelése céljából kell végezni.

(14)

Az előre be nem jelentett látogatásokat – amelyek a tagállami gyakorlatok ellenőrzésének egyik leghatékonyabb eszköze – a céljuktól függően az érintett tagállam előzetes értesítése nélkül vagy csak rövid előzetes értesítésével kell elvégezni. Előzetes értesítés nélküli , előre be nem jelentett látogatásokat kell tenni „vizsgálati” célból a schengeni vívmányok szerinti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, többek között válaszul a schengeni térség működésére potenciálisan jelentős hatást gyakorló rendszerszintű problémákra utaló jelekre vagy az alapvető jogok megsértésére, különös tekintettel az alapvető jogoknak a külső határokon történő súlyos megsértésére vonatkozó állításokra. Ilyen esetekben az előzetes értesítés meghiúsítaná a látogatás célját. 24 órával korábbi értesítés melletti, előre be nem jelentett látogatásokat kell tenni, ha a látogatás fő célja a schengeni vívmányok tagállamok általi végrehajtásának szúrópróbaszerű ellenőrzése.

(14)

Az előre be nem jelentett látogatásokat – amelyek a tagállami gyakorlatok ellenőrzésének egyik leghatékonyabb eszköze – az érintett tagállam előzetes értesítése nélkül kell elvégezni. Előzetes értesítés nélküli látogatásokat kell tenni „vizsgálati” célból a schengeni vívmányok szerinti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, többek között válaszul a schengeni térség működésére potenciálisan negatív hatást gyakorló rendszerszintű problémákra utaló jelekre vagy az alapvető jogok megsértéséhez vezető problémákra, különös tekintettel az alapvető jogoknak a külső határokon történő súlyos megsértésére vonatkozó állításokra.

(14a)

Legfeljebb 24 órás előzetes értesítést kell küldeni a tagállamnak a kiegészítő eszközként alkalmazott rövid határidejű értesítés melletti látogatás esetén. A rövid határidejű értesítés melletti látogatást csak akkor lehet alkalmazni, ha a látogatás fő célja a schengeni vívmányok valamely tagállam általi végrehajtásának szúrópróbaszerű ellenőrzése.

(15)

Az e rendelet alapján végzett tevékenységek többéves és éves értékelési programokon keresztül megvalósuló programozása már bizonyította hozzáadott értékét a kiszámíthatóság és a bizonyosság biztosítása terén. Ezért a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve többéves és éves értékelési programokat kell elfogadnia. Emellett ezeknek a programoknak kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy idővel alkalmazkodni tudjanak a schengeni vívmányok dinamikus jellegéhez. Vis maior esetén a programok kiigazítását az érintett tagállamokkal egyetértésben kell elvégezni anélkül, hogy szükséges lenne a programok formális módosítása. A hét évre elfogadott többéves értékelési programnak meg kell határoznia azokat a konkrét kiemelt területeket, amelyekre az időszakos értékeléseknek ki kell terjedniük. Ez a megközelítés nagyobb rugalmasságot, a prioritások hatékonyabb felállítását, valamint a rendelkezésre álló összes eszköz kiegyensúlyozottabb és stratégiaibb használatát teszi lehetővé. A többéves értékelési program öt évről hét évre történő meghosszabbítása várhatóan a tagállamok fokozott, szorosabb és célzottabb monitoringját is eredményezi, anélkül, hogy csökkenne az ellenőrzés szintje.

(15)

Az e rendelet alapján végzett tevékenységek többéves és éves értékelési programokon keresztül megvalósuló programozása már bizonyította hozzáadott értékét a kiszámíthatóság és a bizonyosság biztosítása terén. Ezért a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve többéves és éves értékelési programokat kell elfogadnia. Emellett ezeknek a programoknak kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy idővel alkalmazkodni tudjanak a schengeni vívmányok dinamikus jellegéhez. Vis maior esetén a programok kiigazítását az érintett tagállamokkal egyetértésben kell elvégezni anélkül, hogy szükséges lenne a programok formális módosítása. A hét évre elfogadott többéves értékelési programnak meg kell határoznia azokat a konkrét kiemelt területeket, amelyekre az időszakos értékeléseknek ki kell terjedniük. Ez a megközelítés nagyobb rugalmasságot, a  schengeni térség működéséről alkotott jobb helyzetkép kialakítása céljából végzett különböző elemzések révén gyűjtött naprakész információkon alapuló alkalmazkodóképességet, a prioritások hatékonyabb felállítását, valamint a rendelkezésre álló összes eszköz kiegyensúlyozottabb és stratégiaibb használatát teszi lehetővé. A többéves értékelési program öt évről hét évre történő meghosszabbítása várhatóan a tagállamok fokozott, szorosabb és célzottabb monitoringját is eredményezi, anélkül, hogy csökkenne az ellenőrzés szintje.

(16)

Az értékelési és monitoringtevékenységeket a Bizottság képviselőiből és a tagállamok által kijelölt szakértőkből álló csoportoknak kell végezniük. Ezeknek a képviselőknek és szakértőknek megfelelő képesítéssel, többek között megalapozott elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük. A kellő számú tapasztalt szakértő részvételének gyorsabb és kevésbé megterhelő módon történő biztosítása érdekében a Bizottságnak – a tagállamokkal szoros együttműködésben – szakértői állományt kell létrehoznia és fenntartania. A szakértői állománynak kell biztosítania az elsődleges forrást az értékelési és monitoringtevékenységekhez szükséges szakértőkhöz.

(16)

Az értékelési és monitoringtevékenységeket a Bizottság képviselőiből, a tagállamok által kijelölt szakértőkből és uniós megfigyelőkből álló csoportoknak kell végezniük. Ezeknek a képviselőknek és szakértőknek megfelelő képesítéssel, többek között megalapozott elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük , és előzőleg megfelelő képzésben kell részesülniük. Amennyiben a schengeni vívmányok végrehajtásában részt vevő valamely uniós szerv, hivatal vagy ügynökség tevékenységét valamely tagállam hatóságaival közösen értékelik, az értékelést követően a csoportok által készített értékelő jelentések integritásának biztosítása érdekében az uniós megfigyelők részéről nem állhat fenn összeférhetetlenség.  A kellő számú tapasztalt szakértő részvételének gyorsabb és kevésbé megterhelő módon történő biztosítása érdekében a Bizottságnak – a tagállamokkal szoros együttműködésben – szakértői állományt kell létrehoznia és fenntartania. A szakértői állománynak kell biztosítania az elsődleges forrást az értékelési és monitoringtevékenységekhez szükséges szakértőkhöz.

(19)

Az értékelő jelentéseknek tömörnek és lényegre törőnek kell lenniük . A jelentős hatással bíró hiányosságokra kell összpontosítaniuk , és ki kell emelniük azokat a területeket, ahol lényeges javulás érhető el. Kisebb jelentőségű megállapítások nem képezhetik a jelentések részét . A csoportnak az értékelési tevékenység végén azonban meg kell osztania ezeket a megállapításokat az értékelt tagállammal, a vonatkozó nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusért felelős hatóságokat is ideértve. A csoportnak aktívan törekednie kell a jelentésekben feltüntethető bevált módszerek azonosítására. Különösen azokat az új és innovatív intézkedéseket kell bevált módszerként kiemelni a jelentésekben, amelyek jelentősen javítják a közös szabályok végrehajtását, és amelyeket más tagállamok is átültethetnek a gyakorlatba.

(19)

Az értékelő jelentéseknek tömörnek kell lenniük , be kell számolniuk a feltárt hiányosságokról , és ki kell emelniük azokat a területeket, ahol javításra van szükség . A csoportnak az értékelési tevékenység végén meg kell osztania a megállapításokat az értékelt tagállammal, a vonatkozó nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusért felelős hatóságokat is ideértve. A csoportnak aktívan törekednie kell a jelentésekben feltüntethető bevált módszerek azonosítására. Különösen azokat az új és innovatív intézkedéseket kell bevált módszerként kiemelni a jelentésekben, amelyek jelentősen javítják a közös szabályok végrehajtását, és amelyeket más tagállamok is átültethetnek a gyakorlatba.

(20)

Az értékelő jelentéseknek főszabályként ajánlásokat kell megfogalmazniuk arra vonatkozóan, hogy miként kell orvosolni a feltárt hiányosságokat (többek között az alapvető jogok megsértését), és az ajánlásokat a Bizottságnak az 182/2011/EU rendelet (36) 5. cikke szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok révén egyetlen jogi aktusban kell elfogadnia. A jelentés és az ajánlások egyetlen dokumentumban és egyetlen elfogadási eljárás keretében történő egységes szerkezetbe foglalása megerősíti az értékelés megállapításai és az ajánlások közötti szoros kapcsolatot. Emellett az ajánlások gyorsított közzététele lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban küszöböljék ki a hiányosságokat. Ezzel egy időben a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása biztosítani fogja a tagállamok részvételét az ajánlások elfogadásához vezető döntéshozatali folyamatban.

(20)

Az értékelő jelentéseknek főszabályként ajánlásokat kell megfogalmazniuk arra vonatkozóan, hogy miként kell orvosolni a feltárt hiányosságokat (többek között az alapvető jogok megsértését), és az ajánlásokat a Bizottságnak az 182/2011/EU rendelet (36) 5. cikke szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok révén egyetlen jogi aktusban és szükségtelen késedelem nélkül kell elfogadnia . Figyelmet kell fordítani különösen az alapvető jogok megsértésének azonosítására és orvoslására . A jelentés és az ajánlások egyetlen dokumentumban és egyetlen elfogadási eljárás keretében történő egységes szerkezetbe foglalása megerősíti az értékelés megállapításai és az ajánlások közötti szoros kapcsolatot. Emellett az ajánlások gyorsított közzététele lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban küszöböljék ki a hiányosságokat. Ezzel egy időben a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása biztosítani fogja a tagállamok részvételét az ajánlások elfogadásához vezető döntéshozatali folyamatban.

(22)

Ezen túlmenően, amennyiben az értékelések súlyos hiányosságot tárnak fel, különös rendelkezéseket kell hozni a korrekciós intézkedések haladéktalan elfogadásának biztosítása érdekében. Tekintettel az ilyen hiányosság jelentette kockázatra, az értékelt tagállamnak, amint értesül a súlyos hiányosságról, haladéktalanul meg kell kezdenie a hiányosság orvoslását célzó intézkedések végrehajtását, beleértve szükség esetén az összes rendelkezésre álló operatív és pénzügyi eszköz igénybevételét. A korrekciós intézkedéseket szigorúbb határidőkhöz kell kötni, valamint szorosabb politikai ellenőrzésnek és monitoringnak kell alávetni. E tekintetben a Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Tanácsot és az Európai Parlamentet, ha egy értékelés súlyos hiányosság fennállását állapítja meg, és az értékelés időpontjától számított egy éven belül „súlyos hiányosságra” vonatkozó ismételt látogatást kell szerveznie annak ellenőrzése céljából, hogy a tagállam orvosolta-e az érintett hiányosságokat. A Bizottságnak az ismételt látogatást követően ismételt látogatásról szóló jelentést kell benyújtania a Tanácsnak.

(22)

Ezen túlmenően, amennyiben az értékelések súlyos hiányosságot tárnak fel, különös rendelkezéseket kell hozni a korrekciós intézkedések haladéktalan elfogadásának biztosítása érdekében. Tekintettel az ilyen hiányosság jelentette kockázatra, az értékelt tagállamnak, amint értesül a súlyos hiányosságról, haladéktalanul meg kell kezdenie a hiányosság orvoslását célzó intézkedések végrehajtását, beleértve szükség esetén az összes rendelkezésre álló operatív és pénzügyi eszköz igénybevételét. A korrekciós intézkedéseket szigorúbb határidőkhöz kell kötni, valamint szorosabb politikai ellenőrzésnek és monitoringnak kell alávetni. E tekintetben a Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Tanácsot és az Európai Parlamentet, ha egy értékelés súlyos hiányosság fennállását állapítja meg, és be kell számolnia az értékelt tagállammal szemben folyamatban lévő vagy megindítandó kötelezettségszegési eljárásról. A Bizottságnak ezenkívül az értékelés időpontjától számított 180 napon belül „súlyos hiányosságra” vonatkozó ismételt látogatást kell szerveznie annak ellenőrzése céljából, hogy a tagállam orvosolta-e az érintett hiányosságokat. A Bizottságnak az ismételt látogatást követően ismételt látogatásról szóló jelentést kell benyújtania a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Figyelembe véve a súlyos hiányosság schengeni térségre gyakorolt hatásának esetleges súlyosságát, a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban haladéktalanul kötelezettségszegési eljárást kell indítania a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében.

(23)

A súlyos hiányosságokat a problémák jellegével, nagyságrendjével és lehetséges hatásával kapcsolatos egyértelmű – az egyes szakpolitikai területek esetében akár eltérő – kritériumokon nyugvó alapos eseti értékelések alapján lehetséges feltárni. A schengeni vívmányok hatékony végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú különböző elemek és bizonyos tényezők különféle kombinációja vezethet ahhoz, hogy valamely megállapítás súlyos hiányosságnak minősüljön. Ha azonban megállapítást nyer, hogy valamely feltárt hiányosság veszélyezteti vagy rövid távon veszélyeztetheti a belső határellenőrzés nélküli térség általános működését, illetőleg jelentős negatív hatást gyakorol az egyének jogaira, az ilyen hiányosságot súlyos hiányosságnak kell minősíteni. Amennyiben egy értékelő jelentés súlyos hiányosságot tár fel a külső határok ellenőrzésének végrehajtását illetően, az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) 21. és 29. cikke alkalmazható.

(23)

A súlyos hiányosságokat a problémák jellegével, nagyságrendjével és lehetséges hatásával kapcsolatos egyértelmű – az egyes szakpolitikai területek esetében akár eltérő – kritériumokon nyugvó alapos eseti értékelések alapján lehetséges feltárni. A schengeni vívmányok hatékony végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú különböző elemek és bizonyos tényezők különféle kombinációja vezethet ahhoz, hogy valamely megállapítás súlyos hiányosságnak minősüljön. Ha azonban megállapítást nyer, hogy valamely feltárt hiányosság veszélyezteti vagy rövid távon veszélyeztetheti a belső határellenőrzés nélküli térség általános működését, vagy károsan befolyásolja az alapvető jogokat, illetőleg jelentős negatív hatást gyakorol az egyének jogaira, az ilyen hiányosságot súlyos hiányosságnak kell minősíteni. Amennyiben egy értékelő jelentés súlyos hiányosságot tár fel a külső határok ellenőrzésének végrehajtását illetően, az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) 21. és 29. cikke alkalmazható.

(26)

Alapvetően fontos és kívánatos, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendszeres politikai szintű megbeszéléseket folytasson annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a schengeni vívmányok végrehajtásának fontosságára, elszámoltathatóvá tegye a közös szabályokat tartósan megsértő tagállamokat, és növelje a feltárt hiányosságok orvoslása céljából rájuk gyakorolt nyomást. A Bizottságnak megfelelő hozzájárulást kell nyújtania e megbeszélések elősegítéséhez, többek között az előző évben elvégzett értékelésekről és az ajánlások végrehajtásának állásáról szóló átfogó éves jelentés elfogadása révén, amely a schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentés részét képezné. A Bizottság állásfoglalások elfogadására ösztönzi az Európai Parlamentet, és a Tanácsnak következtetéseket kell elfogadnia a nem megfelelő eredményeket elérő tagállamokra gyakorolt nyomás növelése céljából. A schengeni fórumnak – amely egyedülálló színteret biztosít a schengeni rendszerről az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság képviselőivel folytatott magas szintű megbeszélésekhez – platformként kell szolgálnia a schengeni vívmányok jobb végrehajtását célzó informális megbeszélésekhez.

(26)

Alapvetően fontos és kívánatos, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendszeres politikai szintű megbeszéléseket folytasson annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a schengeni vívmányok végrehajtásának fontosságára, elszámoltathatóvá tegye a közös szabályokat tartósan megsértő tagállamokat, és növelje a feltárt hiányosságok orvoslása céljából rájuk gyakorolt nyomást. Mindkét intézménynek teljes körű és egyenlő tájékoztatást kell kapnia a schengeni vívmányok tagállami végrehajtásának valamennyi fejleményéről.  A Bizottságnak megfelelő hozzájárulást kell nyújtania e megbeszélések elősegítéséhez, többek között az előző évben elvégzett értékelésekről és az ajánlások végrehajtásának állásáról szóló átfogó éves jelentés elfogadása révén, amely a schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentés részét képezné. A Bizottság állásfoglalások elfogadására ösztönzi az Európai Parlamentet, és a Tanácsnak következtetéseket kell elfogadnia a nem megfelelő eredményeket elérő tagállamokra gyakorolt nyomás növelése céljából. A schengeni fórumnak – amely egyedülálló színteret biztosít a schengeni rendszerről az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság képviselőivel folytatott magas szintű megbeszélésekhez – platformként kell szolgálnia a schengeni vívmányok jobb végrehajtását célzó informális megbeszélésekhez.

(28)

Az értékelő és az ismételt látogatásról szóló jelentések minősítési státuszát az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (38) foglalt alkalmazandó biztonsági szabályokkal összhangban kell meghatározni. Az értékelt tagállam számára azonban fenn kell tartani a lehetőséget, hogy a jelentés egészének vagy egy részének minősítését kérje az alkalmazandó biztonsági szabályokkal összhangban.

(28)

Az értékelő és az ismételt látogatásról szóló jelentések minősítési státuszát az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (38) foglalt alkalmazandó biztonsági szabályokkal összhangban kell meghatározni. Az értékelt tagállam számára – kivételes esetekben – fenn kell tartani a lehetőséget, hogy a jelentés egészének vagy egy részének minősítését kérje az alkalmazandó biztonsági szabályokkal összhangban.

(29)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 70. cikkének utolsó mondatában az Európai Parlamentre és a nemzeti parlamentekre ruházott különleges szerepre tekintettel, amelyet a nemzeti parlamentek tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 12. cikkének c) pontja is kiemel, a Tanácsnak és a Bizottságnak teljeskörűen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket az értékelések tartalmáról és eredményeiről. Ezen túlmenően, amennyiben a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására vonatkozóan, a Tanács – eljárási szabályzata (39) 19. cikke (7) bekezdésének h) pontjával összhangban – konzultál az Európai Parlamenttel, hogy a végső szöveg elfogadását megelőzően a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vehesse az Európai Parlament véleményét.

(29)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 70. cikkének utolsó mondatában az Európai Parlamentre és a nemzeti parlamentekre ruházott különleges szerepre tekintettel, amelyet a nemzeti parlamentek tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 12. cikkének c) pontja is kiemel, a Tanácsnak és a Bizottságnak legkésőbb az értékelési eljárás lezárása után 14 nappal teljeskörűen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket az értékelések tartalmáról és eredményeiről. Ezen túlmenően, amennyiben a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására vonatkozóan, a Tanács – eljárási szabályzata (39) 19. cikke (7) bekezdésének h) pontjával összhangban – konzultál az Európai Parlamenttel, hogy a végső szöveg elfogadását megelőzően a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vehesse az Európai Parlament véleményét.

d)

„előre be nem jelentett értékelés”: a többéves értékelési programban és az éves értékelési programokban nem szereplő értékelés, amelynek célja a schengeni vívmányok egy vagy több tagállam általi alkalmazásának ellenőrzése egy vagy több szakpolitikai területen;

d)

„előre be nem jelentett értékelés”: a többéves értékelési programban és az éves értékelési programokban nem szereplő , előzetes értesítés nélkül lefolytatott értékelés, amelynek célja a schengeni vívmányok egy vagy több tagállam általi alkalmazásának ellenőrzése egy vagy több szakpolitikai területen;

fa)

„rövid határidejű értesítés melletti látogatás”: a schengeni vívmányok valamely tagállam általi végrehajtásának szúrópróbaszerű ellenőrzése céljából legfeljebb 24 órán belüli előzetes értesítéssel végrehajtott látogatás;

i.

„súlyos hiányosság”: a schengeni vívmányok kulcsfontosságú elemeinek hatékony alkalmazását érintő egy vagy több olyan hiányosság, amelyek önmagukban vagy együttesen jelentős negatív hatást gyakorolnak, illetve fennáll annak a veszélye, hogy idővel jelentős negatív hatást gyakorolnak az egyének jogaira vagy a schengeni térség működésére;

i.

„súlyos hiányosság”: a schengeni vívmányok vagy azok valamely része hatékony alkalmazását – beleértve a Charta érvényesítését – érintő egy vagy több olyan hiányosság, amelyek önmagukban vagy együttesen negatív hatást gyakorolnak, illetve fennáll annak a veszélye, hogy negatív hatást gyakorolnak a mozgás szabadságára, az egyének jogaira vagy a schengeni térség működésére;

k)

„csoport”: a tagállamok által kijelölt szakértőkből és a Bizottság képviselőiből álló, értékelési és monitoringtevékenységeket végző csoport.

k)

„csoport”: a tagállamok által kijelölt szakértőkből és a Bizottság képviselőiből , valamint a megfelelő uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek által kijelölt megfigyelőkből álló, értékelési és monitoringtevékenységeket végző csoport.

ka)

„uniós megfigyelő”: a 7. cikk (1) bekezdésében említett valamely uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által kijelölt, értékelési vagy monitoringtevékenységben részt vevő személy.

ca)

rövid határidejű értesítés melletti értékelések;

a)

a belső határokon alkalmazott gyakorlatok értékelése céljából;

a)

a belső határokon alkalmazott gyakorlatok értékelése céljából , különösen ott, ahol a belső határellenőrzések 180 napnál hosszabb ideje vannak hatályban, vagy ahol az alapjogok megsértésére utaló bizonyítékok merülnek fel ;

b)

amikor olyan újonnan felmerülő vagy rendszerszintű problémákról szerez tudomást, amelyek jelentős negatív hatást gyakorolhatnak a schengeni térség működésére;

b)

amikor olyan újonnan felmerülő vagy fennálló problémákról szerez tudomást, amelyek jelentős negatív hatást gyakorolhatnak a schengeni térség működésére , beleértve olyan körülményeket is, amelyek belső biztonsági fenyegetéseket okozhatnak ;

c)

amikor okkal feltételezi, hogy egy tagállam súlyosan elhanyagolja a schengeni vívmányok szerinti kötelezettségeit, ideértve az alapvető jogok külső határokon történő súlyos megsértésére vonatkozó vádakat.

c)

amikor okkal feltételezi, hogy egy tagállam elhanyagolja a schengeni vívmányok szerinti kötelezettségeit, ideértve különösen az alapvető jogok külső határokon történő súlyos megsértésére vonatkozó vádakat.