—

tekintettel az uniós szerződésekre, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

—

tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,

—

tekintettel az Európai Unióban az alapvető jogok 2017. évi helyzetéről szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel a tagállamok osztoznak ezeken az értékeken egy olyan társadalomban, ahol a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség érvényesül;

B.

mivel a jogállamiság a demokrácia gerincét alkotja, és egyben az egyik alapelve az Európai Uniónak, amely az azzal kapcsolatos vélelem és kölcsönös bizalom alapján működik, hogy a tagállamok a Chartában és az EJEE-ben rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;

C.

mivel az EU elkötelezett a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadságnak a tiszteletben tartása mellett;

D.

mivel az EJEE 11. cikke és a Charta 12. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához, beleértve az érdekvédelem céljából a szakszervezetek létrehozásához és szakszervezetekhez való csatlakozáshoz fűződő jogot;

E.

mivel az EJEE 11. cikke kimondja, hogy „e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek”;

F.

mivel az EJEE 11. cikke kimondja továbbá, hogy a gyülekezés szabadsága nem akadályozza „a fegyveres erőket, a rendőrséget vagy az államigazgatást abban, hogy e jogok gyakorlását jogszerűen korlátozza”;

G.

mivel a Charta 12. cikke azt is kimondja, hogy „az uniós szintű politikai pártok hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához”;

H.

mivel meg kell védeni az egyesülés szabadságát; mivel az élénk civil társadalom és pluralisztikus média létfontosságú szerepet játszanak a nyílt és plurális társadalom és a demokratikus folyamatban való részvétel előmozdításában, valamint a kormányok elszámoltathatóságának megerősítésében;

I.

mivel a gyülekezés szabadsága együtt jár a Charta 11. cikkében és az EJEE 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, amelyek értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy a hatóságok beavatkoznának, és tekintet nélkül az országhatárokra;

J.

mivel e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából, az EJEE 10. cikkében előírtaknak megfelelően;

K.

mivel a Charta 52. cikke kimondja, hogy „[a]z e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”;

L.

mivel az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az EU „tiszteletben tartja [a tagállamok] alapvető állami funkcióit, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét”; mivel „különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad”;

M.

mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az alapvető jogok és a polgári szabadságjogok minden korlátozásának tiszteletben kell tartania a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság elvét;

N.

mivel több tagállam bűnüldöző hatóságait bírálták a tiltakozáshoz való jog aláásása és túlzott erő alkalmazása miatt;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.