15.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/44

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nagyra értékeli az Európai Bizottság közleményét, mivel fontosnak tartja egy általános e-közbeszerzési rendszerre való mielőbbi átállást, mivel néhány tagállamban már sikeresen tesztelték ezt. A közbeszerzési piac igen jelentős arányt, az EU GDP-jének közel 20 %-át teszi ki.

1.2

Egy olyan kedvezőtlen gazdasági időszakban, mint a jelenlegi, amelyet az emberek számára rendkívül megterhelő költségvetési kiigazítások jellemeznek, Európa – és ezzel együtt az európai kezdeményezések – megítélése is meglehetősen negatív. Az európai intézményeknek ezért külön erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy nyitottabbá váljanak, valamint világosabbá és egyértelműbbé tegyék az egyes döntéseik mögött meghúzódó okokat. Az Európai Bizottságnak – egyetlen olyan európai intézményként, amely jogalkotási javaslatokat tehet – külön felelőssége, hogy amellett, hogy tájékoztatja a polgárokat, meg is győzze őket javaslatainak hasznosságáról. Az EGSZB is erre törekszik, és az Európai Bizottságnak szorosan együtt kell működnie a többi európai intézménnyel, többek között a konzultatív szerepet betöltőkkel is.

1.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az állami költségvetések lineáris csökkentése – ami a közbeszerzési tevékenységekben részt vevő, idősebb és felkészültebb munkavállalók munkaerőpiacról való korai kilépésével jár – fokozatosan kimeríti a közigazgatás humánerőforrásait, ezért felkéri a tagállamokat a válogatás nélküli megszorítások (a „fűnyíróelv”) kerülésére, mivel ezek csupán pillanatnyi könnyebbséget jelentenek a kiadások tekintetében, hiszen később gyakran külső erőforrásokhoz kell fordulni, ugyanis a megmaradt személyzet még nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel.

1.4

Az EGSZB hangsúlyozza az e-közbeszerzés fontosságát, mivel az előnyökkel járhat a következő területeken:

1.5

Az Európai Bizottság megvalósíthatónak tartja azt a célkitűzést, hogy az átállást 2016 közepéig (az irányelv átültetéséhez szükséges két évet figyelembe véve várhatóan 2017-ben) végre kell hajtani; ez az elmúlt 8 évben elérthez képest lényegesen gyorsabb folyamatot feltételez. Az EGSZB helyesnek és ambiciózusnak tartja ezt a célkitűzést, amelyet azonban csak az e véleményben is felidézett feltételek – a szabványosítás, az átjárhatóság és a hozzáférhetőség – tiszteletben tartásával lehet megvalósítani. E feltételek betartása nélkül fennáll a piac további szétaprózódásának veszélye.

1.6

Az EGSZB támogatja a javasolt célkitűzéseket, ugyanakkor meg kell állapítania, hogy az e-közbeszerzések százalékos aránya az eddigi számos erőfeszítés ellenére még mindig nagyon alacsony. Az Európai Bizottság jelenleg egy – még az idén közzéteendő – tanulmány elkészítésén dolgozik, amelyben országonként jelzi majd az eddig elért szinteket. Olaszország például 4 %-on áll.

1.7

Az EGSZB határozottan helyteleníti, hogy néhány tagállamból hiányzik az együttműködési szellem, így ezek az országok ellenállnak a változtatásoknak és közbeszerzési piacaikat nem kívánják megnyitni a versenytársak előtt, hogy ezáltal is védjék a nemzeti vállalatokat és jelentős gazdasági és politikai hatalmat őrizzenek meg maguknak.

1.8

Az Európai Bizottság közleményében tétlenségnek nevezi, az EGSZB véleménye szerint azonban ez inkább a változásokkal szembeni passzív ellenállás és a protekcionista nemzeti nyomás elfogadása. A közbeszerzések elektronikus formában való közzététele haszontalanná és károssá teszi küszöbértékek meghatározását az európai típusú pályázatokon, ami erősen támogatott elképzelés, különösen a kkv-k körében.

1.9

Az EGSZB véleménye szerint a küszöbértékek fenntartása ellentétes a belső piac fejlődésével és árt az egyenlő versenyfeltételeknek.

1.10

Kommunikáció. A polgárokat, a vállalatokat, a helyi önkormányzatokat és a nemzeti hatóságokat meg kell győzni ezeknek az eszközöknek a hasznosságáról. Ennek érdekében a tájékoztatás, a kommunikáció és az oktatási tevékenységek terén befektetésekre van szükség, mégpedig integrált módon és nem elkülönült kezdeményezésekkel.

1.11

Átláthatóság. A közbeszerzések elektronikus közzétételének egyik közvetlen hatása az átláthatóság szintjének növekedése. Az EGSZB azt javasolja, hogy a hirdetményen kívül a munkák előrehaladásának aktuális állapotát, a menetrendet, a döntés vagy az árubeszerzés várható időpontját is tegyék közzé. Az átláthatóság növekedésével visszaszorulnak a csalások, ami további megtakarítást jelent a közigazgatásnak és javítja a piaci hatékonyságot.

1.12

Interoperabilitás és szabványosítás. Az EGSZB külön hangsúlyt fektet a különböző platformok (gyakran portálok) közötti átjárhatósággal, valamint a közbeszerzési eljárások különböző szakaszaiban zajló folyamatok és e-dokumentum-cserék szabványosításával kapcsolatos témákra. A különálló platformok, a különböző formátumok és eljárások elterjedése akadályozza a közbeszerzések automatizálását, és a szolgáltatók – különösen a kkv-k – így kevésbé hajlandók ez utóbbiak alkalmazására. Az Európai Bizottságnak a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban további késlekedés nélkül javaslatot kell tennie egy egységes európai (vagy nemzetközi) szabvány bevezetésére; különös tekintettel a CEN (Európai Szabványügyi Testület) Business Interoperability Interfaces (BII) for Public procurement in Europe [Üzleti átjárhatósági interfészek (BII) az európai közbeszerzések számára] (1) munkaértekezleten és a BII-profilok konkrét PEPPOL- (páneurópai online közbeszerzési) projektekben való alkalmazása során végzett munkájára.

1.13

Szétaprózódás. Európai stratégia híján nemzeti, illetve helyi szinten egymással nem kommunikáló platformokat és azonosításra szolgáló eszközöket fogadtak el (többek között pl. Németországban és Olaszországban). Ez a kkv-k szervezetei szerint oda vezetett, hogy szinte mindig vissza kell lépniük az ajánlattételtől, vagy ha nem, az különösen a kkv-k számára indokolatlan többletköltségekkel jár. Az EGSZB véleménye szerint az Európai Uniónak hatékonyan fel kell lépnie a piac szétaprózódása ellen.

1.14

Hozzáférhetőség és egyszerűség. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy mindez csak akkor válik a piac, a közigazgatás és a polgárok előnyére, ha a rendszerek – az Európai Bizottság által a kisvállalkozói intézkedéscsomagban figyelembeveendőként elfogadott elveknek megfelelően – hozzáférhetőek, alacsony költségűek, egyszerűen kezelhetők és fenntarthatók lesznek, valamint biztosítanak bizonyos modulokat, szabványosított eljárásokat és megoldásokat, közös szószedetet, a nyelvi problémák megoldására szolgáló hitelesített eszközt (amely szintén hozzáférhető és egyszerűen használható).

1.15

Szociális vállalkozások. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az elektronikus eszközök használatára való áttérés során a lehető legnagyobb gondossággal járjanak el, hogy azok a szociális vállalkozások számára is hozzáférhetőek legyenek. Jelenleg számos szociális szolgáltatást ezek a vállalkozások nyújtanak, amelyek igen fontos helyet foglalnak el a támogatást és gondozási tevékenységet végző vállalkozások világában.

1.16

A küszöbértéken felüli közbeszerzésről szóló európai jogszabályoknak rendelkezniük kellene a kkv-k azzal kapcsolatos támogatásáról, hogy megfelelhessenek a tőkére és a tapasztalatokra vonatkozó követelményeknek, akár ideiglenes konzorciumok vagy vállalkozási szövetségek formájában is. Portugália esete emblematikus: bár a közbeszerzések 87 %-át kkv-k nyerték, ez a közbeszerzések összértékének csupán 19 %-át jelentette.

2.1

A közlemény bemutatja az elektronikus közbeszerzés (e-közbeszerzés) stratégiai fontosságát, továbbá meghatározza azokat a főbb intézkedéseket, amelyek segítségével az Európai Bizottság elő kívánja segíteni a teljesen elektronizált közbeszerzés alkalmazására való áttérést az Unió területén.

2.2

Azok a közigazgatások, amelyek már áttértek az elektronikus közbeszerzésre, 5–20 %-os megtakarítást értek el. Figyelembe véve az uniós közbeszerzések összértékét, ez az alacsonyabb értékkel számolva – az EU összes közbeszerzése tekintetében – több mint 100 milliárd eurós megtakarítást jelentene.

2.3

A 2011. évi egységes piaci intézkedéscsomagban (2) a közbeszerzésekkel kapcsolatban (3) az Európai Bizottság már előterjesztett néhány arra irányuló javaslatot, hogy az elektronikus közbeszerzésre való áttérés 2016 közepéig menjen végbe az EU-ban (4). A végleges cél a minden szakaszában elektronizált közbeszerzés megvalósítása, ami azt jelenti, hogy az értesítéstől (e-értesítés) kezdve a fizetésig (e-fizetés) minden szakasz elektronikus eljárásokon keresztül bonyolítható le (5).

2.4

Az e-közbeszerzés hozzájárulhat a közbeszerzési lehetőségek átláthatóságának növeléséhez és elősegítheti az ezekhez való hozzáférést különösen a kkv-k számára, így ösztönözve a több tagállamra kiterjedő versenyt, az innovációt és az egységes piac növekedését.

2.5

Az Európai Bizottság szerint az e-közbeszerzések elterjedésének két fő akadálya a következő:

2.6

A javasolt célkitűzések megvalósítása érdekében az Európai Bizottság 15 pontban megfogalmazott cselekvési tervet határoz meg.

3.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elismeri a közbeszerzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálatának és a közbeszerzések teljes automatizálására való fokozatos áttérésnek a fontosságát, ami az odaítélési eljárások bizonyos szakaszaiban az elektronikus kommunikációs eszközök használatának kötelezővé tételét jelenti.

3.2

Az Európai Bizottság által az e-közbeszerzésekre való fokozatos átállásra javasolt ütemterv rendkívül ambiciózus, és ha helyesen alkalmazzák, a közbeszerzési piac minden résztvevője számára jelentős előnyökkel jár. Tekintve, hogy az e-közbeszerzés különböző mértékben van jelen az egyes országokban, ahol már így is megfigyelhető a különböző megoldások és platformok szétaprózódása, stratégiai/operatív útmutatás híján és bizonyos minimális alapfeltételek nem teljesülése esetén tovább nőhet a piac szétaprózódása.

3.3

Az e-közbeszerzések fejlesztése azonban nem történhet a „legelőnyösebb ajánlat” elvének – amely a közbeszerzésekre vonatkozó irányelvtervezetben (6) szerepel – rovására.

3.4

Az EGSZB külön hangsúlyt fektet a különböző platformok (gyakran portálok) közötti interoperabilitással kapcsolatos témákra és a közbeszerzési eljárások különböző szakaszaiban zajló folyamatok és az elektronikus dokumentumok cseréjének hozzáférhetőségére. Létre kell hozni egy európai (vagy nemzetközi) szabványt a közszférában alkalmazott e-közbeszerzéseknél használt megoldások (szoftverek) számára. A különálló platformok, a különböző formátumok és eljárások elterjedése akadályozza a közbeszerzések automatizálását, és visszaveti a szolgáltatók – különösen a kkv-k – ezek alkalmazására irányuló hajlandóságát. Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) az „Üzleti átjárhatósági interfészek (BII) az európai e-közbeszerzések számára” munkaértekezlet keretében a szabványosított szoftvermegoldások alkalmazása érdekében „átjárható szabványprofilokat” dolgozott ki.

3.5

A jelenlegi akadályok leküzdése érdekében az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon törekvéseivel, hogy konkrét intézkedésekkel tegye kötelezővé az átjárható technikai megoldások alkalmazását szolgáló nyílt európai vagy nemzetközi szabványok használatát. A CEN BII műhelyértekezlet munkája és a PEPPOL projekten belüli alkalmazások alapján iránymutatásokat kell készíteni a nyílt szabványok helyes alkalmazásához. Az európai digitális menetrend kifejezetten rendelkezik (7) az e-közbeszerzések szabványosítását célzó fellépésről, amely olyan konkrét technikák használatát írja elő, amelyeket minden informatikai megoldást és szolgáltatást nyújtó beszállító alkalmazhat.

3.6

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az e-közbeszerzés alapvetően hozzájárulhat az állami közbeszerzési eljárások átláthatóságához és a csalások elleni küzdelemhez. Az elektronikus eszközök segítségével a teljes folyamat és ezen belül a beszállító általi teljesítés is felügyelhetővé és értékelhetővé válik. Ezek az információk amellett, hogy fontosak a közszféra maximális átláthatóságának (e-átláthatóság) biztosításához, lényeges ösztönzőként szolgálhatnak az e-közbeszerzés eszközeinek alkalmazásához, mindenekelőtt a kkv-k számára. E tekintetben Portugália példája bevált gyakorlatnak tekinthető (8). Litvániával együtt, ahol kötelezővé tették az e-értesítést, az e-hozzáférést és az e-benyújtást, ami érezhető előnyökkel jár a következők tekintetében: a megvásárolt áruk és szolgáltatások árának (14–55 %-os) csökkenése; a pályázatokban részt vevő beszállítók számának 20–90 %-os emelkedése; az odaítéléshez eljáráshoz szükséges időszak 46 napról 11 napra történő csökkenése.

3.7

Fontos továbbá, hogy az e-közbeszerzési kezdeményezések rendelkezzenek a kkv-k számára nyújtandó képzési támogatásról is, hogy azok is alkalmazni tudják a szóban forgó technológiákat és élvezhessék azok előnyeit. Kulcsfontosságú lesz tehát a köztisztviselők és a magánszféra alkalmazottainak képzésébe való befektetés. Az EGSZB nagyon hasznosnak véli az e területen nyújtott támogatást. A kkv-k e téren kihasználhatják saját szervezeteik előnyeit.

3.8

A létező nyelvi akadályokkal a közlemény érdemben nem foglalkozik. Az e-közbeszerzések platformjain elérhető információknak az adott nemzet nyelvén kívül legalább egy másik európai nyelven is elérhetőnek kellene lenniük. Ez azonban további túlzott költségeket eredményezhet. Megoldást jelenthet, ha az Európai Bizottság kifejleszt egy kifejezetten az e-közbeszerzésekre alkalmazott online fordítóeszközt.

3.9

Az Európai Bizottság nem emeli ki az egységes piacon jelen levő, a küszöbérték alatti beszerzési eljárások láthatóságának problémáját, ami mindenekelőtt a kkv-k és a mikrovállalkozások szempontjából lényeges. Az EGSZB véleménye szerint itt az ideje elgondolkodni azon, hogy továbbra is érdemes-e fenntartani a küszöbértékeket, mivel az elektronikus közzétételnek köszönhetően a közbeszerzések mindenki számára hozzáférhetőek lesznek.

4.1

Az EGSZB egyetért az automatizált közbeszerzésekre való áttérés szükségességével. Míg az Európai Bizottság a közbeszerzési eljárás kezdeti szakaszaira (hirdetmény közzététele és értesítések, a pályázati dokumentációhoz való hozzáférés, ajánlattétel, az ajánlatok értékelése és a szerződés odaítélése) helyezi a hangsúlyt, a szerződés odaítélését követő fázisok (megrendelések, számlák, kifizetések) bevonása, valamint a közbeszerzési folyamat előrehaladásának, a felülvizsgált problémáknak, a végrehajtási határidőknek és a költségeknek a közzététele legalább ennyire fontos.

4.2

A technikai követelmények harmonizációja kulcsfontosságú a helyi, nemzeti és nemzetközi szinten alkalmazható és használható megoldások és informatikai szolgáltatások fejlesztése szempontjából. Ebben a tekintetben az EGSZB határozottan arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa tervezett 2. kulcsintézkedést. Ennek következményei különös jelentőségűek nemcsak a közigazgatási intézmények, hanem mindenekelőtt a beszállítók számára is, akik ezután uniós szinten szabványosított és átjárhatóvá tett megoldásokat használhatnak.

4.3

A határokon átnyúló ügyletek összetettsége részben az elektronikus aláírás használatából fakad. Ezért üdvözlendőek az efféle megoldások átjárhatóságát előmozdító intézkedések. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy például a Portugáliához hasonló országok az e-közbeszerzés különböző platformjai közötti átjárhatóságon kívül az elektronikus aláírásokra vonatkozó túlzott követelményeket és az időbélyegző szolgáltatások költségét is az e-közbeszerzések alkalmazásának nehézségei közé sorolják (9).

4.4

Az egyszerű megoldások és a helyes gyakorlatok előmozdítása egyértelműen a megfelelő támogatás a közbeszerzések automatizálását célzó projektek számára. A kkv-k – különösen az e-benyújtás fázisában felmerülő – szükségleteit mindenképpen figyelembe kell venni a vonatkozó megoldások fejlesztése során. Ezért alapvetően fontosak az Európai Bizottság szakértői csoportjának (elektronikus közbeszerzésekkel foglalkozó szakértői csoport) eredményei, amelyeket azonban az érdekelt felekkel is értékeltetni kell.

4.5

A legfontosabb intézkedés, amelyre az Európai Bizottságnak összpontosítania kell, a belső piaci e-közbeszerzésekben alkalmazandó különböző megoldások alkalmazási módjait érinti. A PEPPOL projektben (páneurópai online közbeszerzési projekt) például 11 ország vett részt, amelyek különböző speciális technikák révén kifejlesztették a közbeszerzés fontos szakaszaiban alkalmazandó szabványosított megoldásokat és egy, a szabványosított dokumentáció cseréjére szolgáló nyílt platformot, ezáltal teljes átjárhatóságot valósítva meg a különböző európai platformok között.

4.5.1

A PEPPOL projekt a következő elemeket tartalmazza: azok az eszközök, amelyekkel az elektronikus aláírások az európai hatóságok által kibocsátott elektronikus tanúsítványok alapján érvényesíthetők; a vállalati információk (bizonyítványok és tanúsítványok) szabványosított bemutatására szolgáló virtuális céginformációs dosszié (Virtual Company Dossier); a termékbeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó ajánlatok szabványosított formában történő benyújtásának elektronikus katalógusa; elektronikus megrendelések és számlázás, amelyek meghatározott eljárásokkal támogatják a vevőt és a beszállítót a közös tevékenységekre vonatkozó információk megosztásában. Végül az elektronikus dokumentáció szállításának infrastruktúrája (a hálózat), amely közös, a nemzeti szintűekkel összeegyeztethető szabványokon alapul és összekapcsolja a különálló közösségeket/e-közbeszerzési rendszereket.

4.5.2

Az európai virtuális céginformációs dossziék rendszere (European Virtual Company Dossier System, EVS) az e-Certishez – a 27 tagállam, Horvátország (csatlakozó ország), Törökország (tagjelölt ország) és az EGT három országának (Izland, Liechtenstein és Norvégia) területén a közbeszerzési eljárások során gyakran előírt különböző tanúsítványok és igazolások azonosításához segítséget nyújtó információs rendszerhez – hasonlóan a tagállamokban meghirdetett közbeszerzéseken való részvételhez szükséges követelményekkel és igazolásokkal/tanúsítványokkal kapcsolatban nyújt tájékoztatást. Azonban amíg az e-Certis adatbázisa jelenleg egy információs adatbázisnak tekinthető, az EVS további interfészein keresztül egyéb szolgáltatásokhoz is kapcsolatot biztosít. Az e-Certisnek az EVS koncepciójához hasonló funkciókkal kell rendelkeznie. Az Európai Bizottságnak e szolgáltatás biztosítása és technikai támogatása mellett garantálnia kell a jogi információk rendszerének egységességét és naprakészségét.

4.5.3

Az Európai Bizottságnak e szolgáltatás biztosítása és technikai támogatása mellett garantálnia kell a jogi információk rendszerének egységességét és naprakészségét. Az EGSZB örömére szolgálna, ha az Európai Bizottság és a tagállamok határozottan támogatnák az OpenPEPPOL szervezet szerepének erősítését, és hangsúlyozza ennek fontosságát, miután a konkrét kifejlesztett technikákat a közbeszerzések lebonyolítása céljából működtetik, fejlesztik és alkalmazzák az európai közszférában, ezáltal biztosítva a közbeszerzési eljárás különböző szakaszaiban a szabványosítást és az átjárhatóságot, nemcsak a szerződés odaítélését megelőző, hanem az azt követő szakaszokban is, a piac szétaprózódása elkerülésének céljából.

4.6

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az e-közbeszerzések infrastruktúrájának fejlesztését az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül kell finanszírozni és támogatni, kihasználva a tagállamok által már kidolgozott PEPPOL-konzorciumot és a különböző európai rendszereket összekapcsoló, már meglévő infrastruktúrát (a hálózatot). Az EGSZB hangsúlyozza a nyitott, hozzáférhető és biztonságos, valamint a közös szabványokon alapuló infrastruktúra működtetésének fontosságát. Örvendetes lenne a strukturális alapok felhasználásával könnyíteni a közbeszerzések alkalmazását.

4.7

Az EGSZB javasolja egy integrált kommunikációs stratégia megvalósítását – kihasználva a már meglévő közösségeket, különösen az OpenPEPPOL-t –, az Európai Vállalkozói Hálózattal együttműködésben, a régióknak és helyi közösségeknek szóló hálózatépítési programok felhasználásával. A kommunikációs stratégiában – az elektronikus közbeszerzés vonatkozásában – az Európai Bizottság, az OpenPEPPOL és a alapvető ágazatközi szolgáltatásokra (Basic Cross Sector Services, BCSS) vonatkozó új kísérleti projekt (CIP ICT PSP – versenyképességi és innovációs keretprogram és az ikt-ra vonatkozó politika támogatási program) osztozna.

4.8

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon döntését, hogy saját keretein belül teljes mértékben automatizálja a beszerzési folyamatokat, és elérhetővé teszi az e célból fejlesztett, nyílt forráskódú megoldásokat.

4.9

Az EGSZB egyetért azzal, hogy ellenőrizni kell a közbeszerzésekhez használt elektronikus eszközök alkalmazását és meg kell határozni az ezekhez kapcsolódó előnyöket. Az irányelv elfogadását követően az Európai Bizottságnak negyedévente tájékoztatást kellene nyújtania a szerződések kapcsán az egyes tagállamokban történő minőségi/mennyiségi előrehaladásról, hogy számot adjon a folyamat előrehaladásáról.

4.10

Mindemellett a nagyobb átláthatóság és verseny érdekében nemzetközi párbeszédet kell folytatni a közbeszerzések során alkalmazott elektronikus eszközök használatáról. A nemzetközi szabványok használata e célból is szükséges eszköznek bizonyul, ezért az e területhez kapcsolódó fejlesztéseket érdemes figyelemmel kísérni. Különösen fontos, hogy az európai közszféra felügyelje és ajánlja a szabványoknak (CEN BII és PEPPOL-specifikációk) az e-közbeszerzések lebonyolítása során történő alkalmazását.