(1)

A képzett munkaerő kulcsfontosságú az Unió fenntartható versenyképességének megerősítéséhez, a Covid19-világjárványból való, munkahelyteremtő helyreállás támogatásához, valamint a társadalmilag igazságos digitális és zöld átállás biztosításához. Az embereknek lépést kell tartaniuk a munkaerőpiacok változásaival, ezt pedig a készségeik fejlesztésével tudják megtenni. Az új és jobb készségek több lehetőséget nyitnak meg, és felkészítik az embereket arra, hogy – a demográfiai változások közepette – aktív szerepet játsszanak a munkaerőpiaci átmenetek kezelésében és teljes mértékben részt vegyenek a társadalomban. Emellett a felnőttek továbbképzése és átképzése hatékony eszköz lehet a társadalmi méltányosság és a befogadás előmozdításában az igazságos átmenet érdekében.

(2)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (1) 14. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én közösen kihirdetett szociális jogok európai pillérének (2) ( a továbbiakban: a pillér) első elve kimondja, hogy mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A pillér negyedik elve a foglalkoztatás aktív támogatását érinti, hogy – munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátások javítása érdekében – mindenki számára biztosított legyen az időben történő és személyre szabott segítségnyújtáshoz való jog. A pillér biztonságos és rugalmas foglalkoztatásról szóló ötödik elve hangsúlyozza, hogy a munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak joguk van a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz a munkafeltételek, a szociális védelemben való részesülés és a képzésekben való részvétel tekintetében.

(3)

Az Európai Tanács 2021. június 25-én a 2021. május 8-i Portói Nyilatkozattal összhangban üdvözölte a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben foglalt, kiemelt uniós célokat, ezáltal támogatva az annak biztosítására irányuló törekvést, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 60 %-a minden évben vegyen részt képzésben. A felnőttkori tanulásban való részvétel azonban az elmúlt évtizedben stagnált az Unióban, 21 tagállam pedig még a 2020-ra kitűzött uniós szintű célt sem érte el. Erre tekintettel a Tanács a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) szóló állásfoglalást (3) fogadott el annak érdekében, hogy támogassa a felnőttkori tanulásra irányuló uniós kiemelt cél terén való előrelépést. Sok felnőtt, például az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkalmazottai, a munkanélküliek, az inaktívak és az alacsony képzettségűek számára a készségfejlesztési lehetőségek túl gyakran elérhetetlenek.

(4)

A Bizottság által 2020 július 1-jén elfogadott európai készségfejlesztési program egy készségfejlesztési forradalom előidézésére szólít fel annak érdekében, hogy az ökológiai és a digitális átállás a gyors és méltányos helyreállítás lehetőségévé váljon. A Bizottság ebben többek között bejelentette, hogy meg fogja vizsgálni az egyéni tanulási számlákat mint a munkaképes korú felnőttek továbbképzését és átképzését támogató eszközt, kiegészítve ezzel a munkáltatókat, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókat célzó egyéb intézkedéseket.

(5)

A klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását célzó európai zöld megállapodásban foglaltaknak megfelelően a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaságra való átállással összefüggésben szükség lesz a zöld átálláshoz, valamint a munkaerő továbbképzéséhez és átképzéséhez szükséges készségekre. A Bizottság az „Irány az 55 %!” című, 2021. július 14-i közleményében elismeri, hogy a zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha az Unió rendelkezik a versenyképesség megőrzéséhez szükséges képzett munkaerővel, és rámutat az európai készségfejlesztési program kiemelt intézkedéseire, amelyek célja, hogy felvértezzék az embereket a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségekkel.

(6)

A Bizottság az Európa digitális évtizedéről szóló, 2021. március 9-i közleményében elismeri a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányát, valamint azt, hogy egyenlőtlenség figyelhető meg a nemek között az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakemberek, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek körében. A Bizottság a közleményben megismétli azt a célkitűzést, miszerint biztosítani kell, hogy 2030-ra az Unió lakosságának legalább 80 %-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel, és célként javasolja, hogy szintén 2030-ra 20 millió IKT-szakembert kell foglalkoztatni, a nők és férfiak arányának konvergenciája mellett. A digitális évtizedhez vezető útról szóló, 2021. szeptember 15-i javaslatban a Bizottság javasolja egy keret létrehozását e célok elérésének előmozdítására. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, 2020. szeptember 30-i digitális oktatási cselekvési terv hangsúlyozza, hogy a tanulási lehetőségek – többek között a továbbképzés és az átképzés – hozzáférhetőségének megkönnyítésére és rugalmasságuk megerősítésére technológiai eszközöket kell alkalmazni.

(7)

A Bizottság az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i közleményében határozott fellépést sürget annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az oktatás és képzés lépést tudjon tartani a kettős átállással és segítse azt.

(8)

A Tanács a 2020. június 8-i következtetéseiben (4) felkérte a tagállamokat, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve, valamint a szociális partnerek szerepét és autonómiáját tiszteletben tartva térképezzék fel az egész életen át tartó tanulás és az egyéni szintű készségfejlesztés céljára felhasználható köz- és magánfinanszírozás lehetséges modelljeit, mivel a fenntartható finanszírozás különös jelentőséggel bír a képzett munkaerő hiányának kezelésében, és fordítsanak különös figyelmet a kiszolgáltatott csoportokra és az alacsony képzettségű munkavállalókra, valamint felszólította a Bizottságot, hogy saját hatáskörén belül támogassa a tagállamok erre irányuló erőfeszítéseit.

(9)

A tanulásban való részvétel egyik fő akadálya az egyének elégtelen pénzügyi támogatása. A köz- és magánberuházások összességében nem elegendőek. Az Unióban a munkához kapcsolódó képzések többsége a munkáltatók támogatásával zajlik. Sok vállalat – különösen a kkv-k körében – azonban nem biztosít vagy finanszíroz képzést az alkalmazottai számára, az atipikus munkát végző személyek pedig kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá munkáltató által támogatott képzéshez. Ezek az egyenlőtlenségek alááshatják az egyének jólétét és egészségét, csökkenthetik a gazdasági versenyképességet, elszalasztott lehetőségeket eredményezhetnek, akadályozhatják az innovációt és azzal a kockázattal járnak, hogy bizonyos emberek lemaradnak a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységekre való átállás során.

(10)

A közvetlen költségek mellett az időkorlát is fontos tényező, amely akadályozza a felnőttek képzésben való részvételét. Bár a legtöbb tagállamban létezik fizetett tanulmányi szabadság (5), a tanulmányi szabadság ismertsége és igénybevétele a munkaképes korú felnőttek körében gyakran alacsony, és e szabályok gyakran nem terjednek ki az atipikus munkavállalókra, vagy nem teszik lehetővé a felnőttek számára, hogy munkanélküli vagy alacsony gazdasági aktivitású időszakokban oktatásban és képzésben vegyenek részt.

(11)

Sok felnőtt – különösen az alacsonyan képzettek és a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak körében – nem motivált a képzésben való részvételre. Előfordulhat, hogy nem ismerik saját készségigényeiket, vagy nem tudják, hogy rendelkezésre áll-e támogatás és képzés, és ha igen, akkor az jó minőségű-e és elismert-e a munkaerőpiacon. Ezenkívül az emberek nem biztos, hogy motiváltak lesznek egy olyan képzésben részt venni, amelyet nem velük egyeztetve választottak ki, és amely nem a saját igényeikhez igazodik.

(12)

Az Unióban új megközelítésre van szükség a továbbképzés és az átképzés tekintetében. Ennek ki kell egészítenie a meglévő eszközöket és eleget kell tennie a politikai kötelezettségvállalásoknak azáltal, hogy az egyének kezébe adja az irányítást, és minden készségszinten ellátja őket a továbbképzéshez vagy átképzéshez szükséges támogatással és eszközökkel.

(13)

A Szakképzési Tanácsadó Bizottság az egyéni tanulási számlákra vonatkozó uniós kezdeményezésről és az európai képzési kínálat megerősítéséről szóló, 2021. augusztus 16-i véleményében azzal érvel, hogy egy ilyen kezdeményezés hozzájárulna a felnőttek elköteleződésének, motivációjának és részvételének javításához az oktatásban és képzésben. A fő kihívás a készségek és a munkahelyek összehangolásának javítása, valamint a sokrétű minőségi képzési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása relevánsabb és célzottabb kínálat révén. A Szakképzési Tanácsadó Bizottság a véleményében kiemeli, hogy a finanszírozási mechanizmusok és a célcsoportokhoz igazított ösztönzők nemzeti szintű megválasztásának a nemzeti igényekkel és prioritásokkal összhangban kell történnie.

(14)

A fent vázolt problémák kezelésének egyik lehetséges megközelítése az, hogy az emberek közvetlen támogatást kapnak az egyéni tanulási számlákon keresztüli képzési jogosultságok révén. Ez magában foglalja egy olyan, széles körű támogató keret létrehozását is, amelyen keresztül az egyének hozzáférést kaphatnak képzési lehetőségekhez, tájékoztatáshoz, pályaorientációhoz, fizetett tanulmányi szabadsághoz és a képzési eredmények elismeréséhez. Ez a megközelítés kiegészítheti a meglévő nemzeti szintű kezdeményezéseket.

(15)

Ajánlott az egyéni képzési jogosultságok nemzeti szinten történő meghatározása, az emberek képzési igényeivel összhangban (6), valamint az egyéb meglévő eszközök figyelembevételével. A finanszírozás igények szerinti modulációja növelheti a kezdeményezés hatékonyságát. A tagállamok a nemzeti körülményektől és a változó munkaerőpiactól függően további képzési jogosultságokat állapíthatnak meg a leginkább rászoruló személyek számára. Például a zöld és digitális átállás támogatása érdekében a tagállamok kiegészíthetik az egyéni tanulási számlákat a stratégiai ágazatokban (7). A pénzügyi jogosultságok mellett a képzés relevanciája, hasznossága és elismertsége is kulcsfontosságú tényező a továbbképzésben és az átképzésben való részvétel szempontjából. Ajánlott továbbá konzultáció folytatása ezekről a kérdésekről a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel.

(16)

Az egyéni tanulási számláknak lehetővé kell tenniük az emberek számára, hogy egy nemzeti szinten meghatározandó időszak alatt képzési jogosultságokat halmozzanak fel és vegyenek igénybe, annak érdekében, hogy hosszabb vagy költségesebb képzésben vehessenek részt, vagy gazdasági visszaesés idején az újonnan felmerülő készségigényekre reagálva képezhessék magukat. Az egyének számára lehetővé kell tenni, hogy egyéni képzési jogosultságaikat munkaerőpiaci státuszuktól vagy foglalkoztatási viszonyuktól függetlenül és a pályamódosítások során is megőrizzék. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy olyan szabályokat kell állapítsanak meg a jogosultságok megszűnésére, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy teljes mértékben kiaknázzák azokat.

(17)

Ajánlott előmozdítani az egyének azon lehetőségét, hogy megőrizzék az egyéni képzési jogosultságokat olyan időszakokban, amikor más tagállamban élnek, illetve hogy akár külföldről is igénybe vegyék egyéni képzési jogosultságaikat, ha a tanulási számlájukhoz tartozó nemzeti nyilvántartásban elismert és minőségileg biztosított képzésben vennének részt. A jogosultságok tagállamok közötti hordozhatósága hosszabb távon kívánatos jellemző, amely további vizsgálatot igényel, melynek során figyelembe kell venni a nemzeti munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatásokat.

(18)

Annak érdekében, hogy az egyének segítséget kapjanak a megfelelő képzési pályák azonosításában, és ezáltal nőjön tanulási motivációjuk, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket kell elérhetővé tenni. Elismert képzéseket tartalmazó naprakész, állami nyilvántartásokra is szükség van erre a célra létrehozott, mindenki számára – köztük a fogyatékossággal élő személyek számára is – hozzáférhető, egységes nemzeti digitális portálokon keresztül, lehetőség szerint összekapcsolva az Europass-platformmal.

(19)

Ajánlott az egyéni tanulási számláknak az érvényesítéshez való hozzáférés céljára történő igénybevétele, beleértve a készségfelmérési lehetőségeket is. A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás (8) keretében végzett munka Bizottság általi közelmúltbeli értékelése jelentős előrelépést tárt fel, ugyanakkor ismertette a még fennálló kihívásokat és a javasolt megoldásokat is. Különösen fontos, hogy az egyének személyre szabott támogatást kapjanak, továbbá biztosítani kell a tanácsadó szolgálatokkal való szorosabb koordinációt, valamint a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok számára az érvényesítési kezdeményezések hatékony testre szabását. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy adott esetben ösztönözzék a mikrotanúsítványok kibocsátását az azonosított szükségletek alapján, összhangban az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokról szóló, 2022. június 16-i tanácsi ajánlással (9).

(20)

Ez az ajánlás támogatja a fizetett tanulmányi szabadság bevezetését. A fizetett tanulmányi szabadság megfelelő biztosítása lehetővé tenné a munkavállalók számára, hogy a képzési időszakok alatt megtartsák fizetésüket vagy helyettesítő jövedelmüket. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy – a nemzeti képzési lehetőségek és rendszerek figyelembevételével – párbeszédet kezdjenek a szociális partnerekkel azokról az intézkedésekről, amelyek lehetővé tennék a munkavállalók számára, hogy egyéni tanulási számláik felhasználásával munkaidőben vehessenek részt képzésekben. E tekintetben figyelembe kell venni a kkv-k és a mikrovállalkozások helyzetét is.

(21)

A szélesebb körű tájékoztatási és figyelemfelkeltő tevékenységek és kampányok kulcsfontosságúak a felnőttek tanulási lehetőségekben való részvételi arányának jelentős növeléséhez, különösen a továbbképzéssel és az átképzéssel kapcsolatban kevéssé tájékozott csoportok, például a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek körében. A közigazgatási szervek, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek közötti együttműködés, amely azon a közös felfogáson alapul, hogy a továbbképzés és az átképzés beruházási eszköz, növelheti a tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenységek hatékonyságát. Az akadálymentességre fordított figyelem minden bizonnyal megkönnyítené a fogyatékossággal élő felnőttek részvételét.

(22)

Ezen ajánlás végrehajtásának támogatásához kulcsfontosságú a nemzeti szintű nyomon követés, valamint az egyéni tanulási számláknak és a támogató keretnek a folyamatos javítása. A későbbi kiigazítások vonatkozhatnak az egyéni képzési jogosultságok összegére, a prioritást élvező csoportokra vagy a támogató keret különböző elemeinek felhasználóbarát integrálására.

(23)

A megfelelő finanszírozás az egyéni tanulási számlák sikeres rendszereinek kulcsfontosságú eleme. Az egyéni tanulási számlákra vonatkozó nemzeti rendszer megkönnyíthetné a költségmegosztást a különböző finanszírozási források, például a közigazgatási szervek, a munkáltatók és a szociális partnerek által kezelt források között, annak lehetővé tétele által, hogy különböző finanszírozási források hozzájáruljanak az egyéni tanulási számlához. A kezdeményezés fenntarthatóságát, amely elengedhetetlen annak sikeréhez, a köz- és magánfinanszírozási források ötvözésének kell biztosítania a tagállamokban. A finanszírozási források ilyen ötvözése megkönnyíti a munkáltatók által a munkavállalóik számára – akár önkéntes alapon, akár kollektív szerződések eredményeként – nyújtott támogatás és kiegészítések modulálását.

(24)

A felnőttkori tanulási rendszereket támogató olyan uniós alapok, mint az Európai Szociális Alap Plusz (10), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (11) és az Igazságos Átmenet Alap (12), valamint adott esetben a Next Generation EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (13) , valamint a Technikai Támogatási Eszköz (14) révén testre szabott szakértelem támogathatják az egyéni tanulási számlák és azok támogató keretének létrehozását. A Bizottság által elősegített egymástól való tanulás szintén támogathatja a folyamatot.

(25)

Ez az ajánlás nem érinti a tagállamok kizárólagos hatáskörét és az egyes tagállamokon belüli, nemzeti, regionális és helyi szintű hatáskörmegosztást a finanszírozás, valamint a felnőttoktatási és -képzési rendszereik szervezése és tartalma tekintetében. Nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy az ezen ajánlásban ajánlottaktól eltérő vagy azoknál magasabb szintű rendelkezéseket tartsanak fenn vagy állapítsanak meg a felnőttkori tanulásra és képzésre vonatkozóan.

(26)

A tagállamoknak be kell vonniuk a reformok kialakításába a szociális partnereket és az összes érdekelt felet, köztük a civil társadalmi szervezeteket. Ez az ajánlás maradéktalanul tiszteletben tartja a szociális partnerek autonómiáját, többek között azokban az esetekben, amelyekben azok feladata a képzési rendszerek létrehozása és igazgatása.

(27)

Az ezen ajánlásban felvázolt intézkedések nem váltják fel a munkáltatók, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatok vagy más oktatási és képzési szolgáltatók által nyújtott képzést és nem hivatottak befolyásolni azt, továbbá nem helyettesíthetik az oktatási és képzési intézményeknek nyújtott állami támogatást vagy más típusú támogatást sem. A további adminisztratív terheket a lehető legkisebbre kell csökkenteni,

1.

2.

3.

Ajánlott, hogy a határ menti ingázók és az olyan önálló vállalkozók számára, akik a jogszerű tartózkodási helyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban dolgoznak, az egyéni tanulási számlát a munkavégzésük szerinti tagállamban hozzák létre.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

—

Pályaorientációs tanácsadás és érvényesítés

12.

—

A minőségi képzések, valamint a pályaorientációs és érvényesítési lehetőségek nemzeti nyilvántartása

13.

14.

15.

16.

17.

—

Az egyéni tanulási számlákat támogató egységes nemzeti digitális portál

18.

—

Fizetett tanulmányi szabadság

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.