A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2022. június 16.)

az egyéni tanulási számlákról

(2022/C 243/03)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, összefüggésben annak 149. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A képzett munkaerő kulcsfontosságú az Unió fenntartható versenyképességének megerősítéséhez, a Covid19-világjárványból való, munkahelyteremtő helyreállás támogatásához, valamint a társadalmilag igazságos digitális és zöld átállás biztosításához. Az embereknek lépést kell tartaniuk a munkaerőpiacok változásaival, ezt pedig a készségeik fejlesztésével tudják megtenni. Az új és jobb készségek több lehetőséget nyitnak meg, és felkészítik az embereket arra, hogy – a demográfiai változások közepette – aktív szerepet játsszanak a munkaerőpiaci átmenetek kezelésében és teljes mértékben részt vegyenek a társadalomban. Emellett a felnőttek továbbképzése és átképzése hatékony eszköz lehet a társadalmi méltányosság és a befogadás előmozdításában az igazságos átmenet érdekében.

(2)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (1) 14. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én közösen kihirdetett szociális jogok európai pillérének (2) ( a továbbiakban: a pillér) első elve kimondja, hogy mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A pillér negyedik elve a foglalkoztatás aktív támogatását érinti, hogy – munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátások javítása érdekében – mindenki számára biztosított legyen az időben történő és személyre szabott segítségnyújtáshoz való jog. A pillér biztonságos és rugalmas foglalkoztatásról szóló ötödik elve hangsúlyozza, hogy a munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak joguk van a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz a munkafeltételek, a szociális védelemben való részesülés és a képzésekben való részvétel tekintetében.

(3)

Az Európai Tanács 2021. június 25-én a 2021. május 8-i Portói Nyilatkozattal összhangban üdvözölte a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben foglalt, kiemelt uniós célokat, ezáltal támogatva az annak biztosítására irányuló törekvést, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 60 %-a minden évben vegyen részt képzésben. A felnőttkori tanulásban való részvétel azonban az elmúlt évtizedben stagnált az Unióban, 21 tagállam pedig még a 2020-ra kitűzött uniós szintű célt sem érte el. Erre tekintettel a Tanács a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) szóló állásfoglalást (3) fogadott el annak érdekében, hogy támogassa a felnőttkori tanulásra irányuló uniós kiemelt cél terén való előrelépést. Sok felnőtt, például az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkalmazottai, a munkanélküliek, az inaktívak és az alacsony képzettségűek számára a készségfejlesztési lehetőségek túl gyakran elérhetetlenek.

(4)

A Bizottság által 2020 július 1-jén elfogadott európai készségfejlesztési program egy készségfejlesztési forradalom előidézésére szólít fel annak érdekében, hogy az ökológiai és a digitális átállás a gyors és méltányos helyreállítás lehetőségévé váljon. A Bizottság ebben többek között bejelentette, hogy meg fogja vizsgálni az egyéni tanulási számlákat mint a munkaképes korú felnőttek továbbképzését és átképzését támogató eszközt, kiegészítve ezzel a munkáltatókat, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókat célzó egyéb intézkedéseket.

(5)

A klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását célzó európai zöld megállapodásban foglaltaknak megfelelően a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaságra való átállással összefüggésben szükség lesz a zöld átálláshoz, valamint a munkaerő továbbképzéséhez és átképzéséhez szükséges készségekre. A Bizottság az „Irány az 55 %!” című, 2021. július 14-i közleményében elismeri, hogy a zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha az Unió rendelkezik a versenyképesség megőrzéséhez szükséges képzett munkaerővel, és rámutat az európai készségfejlesztési program kiemelt intézkedéseire, amelyek célja, hogy felvértezzék az embereket a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségekkel.

(6)

A Bizottság az Európa digitális évtizedéről szóló, 2021. március 9-i közleményében elismeri a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányát, valamint azt, hogy egyenlőtlenség figyelhető meg a nemek között az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakemberek, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek körében. A Bizottság a közleményben megismétli azt a célkitűzést, miszerint biztosítani kell, hogy 2030-ra az Unió lakosságának legalább 80 %-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel, és célként javasolja, hogy szintén 2030-ra 20 millió IKT-szakembert kell foglalkoztatni, a nők és férfiak arányának konvergenciája mellett. A digitális évtizedhez vezető útról szóló, 2021. szeptember 15-i javaslatban a Bizottság javasolja egy keret létrehozását e célok elérésének előmozdítására. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, 2020. szeptember 30-i digitális oktatási cselekvési terv hangsúlyozza, hogy a tanulási lehetőségek – többek között a továbbképzés és az átképzés – hozzáférhetőségének megkönnyítésére és rugalmasságuk megerősítésére technológiai eszközöket kell alkalmazni.

(7)

A Bizottság az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i közleményében határozott fellépést sürget annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az oktatás és képzés lépést tudjon tartani a kettős átállással és segítse azt.

(8)

A Tanács a 2020. június 8-i következtetéseiben (4) felkérte a tagállamokat, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve, valamint a szociális partnerek szerepét és autonómiáját tiszteletben tartva térképezzék fel az egész életen át tartó tanulás és az egyéni szintű készségfejlesztés céljára felhasználható köz- és magánfinanszírozás lehetséges modelljeit, mivel a fenntartható finanszírozás különös jelentőséggel bír a képzett munkaerő hiányának kezelésében, és fordítsanak különös figyelmet a kiszolgáltatott csoportokra és az alacsony képzettségű munkavállalókra, valamint felszólította a Bizottságot, hogy saját hatáskörén belül támogassa a tagállamok erre irányuló erőfeszítéseit.

(9)

A tanulásban való részvétel egyik fő akadálya az egyének elégtelen pénzügyi támogatása. A köz- és magánberuházások összességében nem elegendőek. Az Unióban a munkához kapcsolódó képzések többsége a munkáltatók támogatásával zajlik. Sok vállalat – különösen a kkv-k körében – azonban nem biztosít vagy finanszíroz képzést az alkalmazottai számára, az atipikus munkát végző személyek pedig kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá munkáltató által támogatott képzéshez. Ezek az egyenlőtlenségek alááshatják az egyének jólétét és egészségét, csökkenthetik a gazdasági versenyképességet, elszalasztott lehetőségeket eredményezhetnek, akadályozhatják az innovációt és azzal a kockázattal járnak, hogy bizonyos emberek lemaradnak a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységekre való átállás során.

(10)

A közvetlen költségek mellett az időkorlát is fontos tényező, amely akadályozza a felnőttek képzésben való részvételét. Bár a legtöbb tagállamban létezik fizetett tanulmányi szabadság (5), a tanulmányi szabadság ismertsége és igénybevétele a munkaképes korú felnőttek körében gyakran alacsony, és e szabályok gyakran nem terjednek ki az atipikus munkavállalókra, vagy nem teszik lehetővé a felnőttek számára, hogy munkanélküli vagy alacsony gazdasági aktivitású időszakokban oktatásban és képzésben vegyenek részt.

(11)

Sok felnőtt – különösen az alacsonyan képzettek és a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak körében – nem motivált a képzésben való részvételre. Előfordulhat, hogy nem ismerik saját készségigényeiket, vagy nem tudják, hogy rendelkezésre áll-e támogatás és képzés, és ha igen, akkor az jó minőségű-e és elismert-e a munkaerőpiacon. Ezenkívül az emberek nem biztos, hogy motiváltak lesznek egy olyan képzésben részt venni, amelyet nem velük egyeztetve választottak ki, és amely nem a saját igényeikhez igazodik.

(12)

Az Unióban új megközelítésre van szükség a továbbképzés és az átképzés tekintetében. Ennek ki kell egészítenie a meglévő eszközöket és eleget kell tennie a politikai kötelezettségvállalásoknak azáltal, hogy az egyének kezébe adja az irányítást, és minden készségszinten ellátja őket a továbbképzéshez vagy átképzéshez szükséges támogatással és eszközökkel.

(13)

A Szakképzési Tanácsadó Bizottság az egyéni tanulási számlákra vonatkozó uniós kezdeményezésről és az európai képzési kínálat megerősítéséről szóló, 2021. augusztus 16-i véleményében azzal érvel, hogy egy ilyen kezdeményezés hozzájárulna a felnőttek elköteleződésének, motivációjának és részvételének javításához az oktatásban és képzésben. A fő kihívás a készségek és a munkahelyek összehangolásának javítása, valamint a sokrétű minőségi képzési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása relevánsabb és célzottabb kínálat révén. A Szakképzési Tanácsadó Bizottság a véleményében kiemeli, hogy a finanszírozási mechanizmusok és a célcsoportokhoz igazított ösztönzők nemzeti szintű megválasztásának a nemzeti igényekkel és prioritásokkal összhangban kell történnie.

(14)

A fent vázolt problémák kezelésének egyik lehetséges megközelítése az, hogy az emberek közvetlen támogatást kapnak az egyéni tanulási számlákon keresztüli képzési jogosultságok révén. Ez magában foglalja egy olyan, széles körű támogató keret létrehozását is, amelyen keresztül az egyének hozzáférést kaphatnak képzési lehetőségekhez, tájékoztatáshoz, pályaorientációhoz, fizetett tanulmányi szabadsághoz és a képzési eredmények elismeréséhez. Ez a megközelítés kiegészítheti a meglévő nemzeti szintű kezdeményezéseket.

(15)

Ajánlott az egyéni képzési jogosultságok nemzeti szinten történő meghatározása, az emberek képzési igényeivel összhangban (6), valamint az egyéb meglévő eszközök figyelembevételével. A finanszírozás igények szerinti modulációja növelheti a kezdeményezés hatékonyságát. A tagállamok a nemzeti körülményektől és a változó munkaerőpiactól függően további képzési jogosultságokat állapíthatnak meg a leginkább rászoruló személyek számára. Például a zöld és digitális átállás támogatása érdekében a tagállamok kiegészíthetik az egyéni tanulási számlákat a stratégiai ágazatokban (7). A pénzügyi jogosultságok mellett a képzés relevanciája, hasznossága és elismertsége is kulcsfontosságú tényező a továbbképzésben és az átképzésben való részvétel szempontjából. Ajánlott továbbá konzultáció folytatása ezekről a kérdésekről a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel.

(16)

Az egyéni tanulási számláknak lehetővé kell tenniük az emberek számára, hogy egy nemzeti szinten meghatározandó időszak alatt képzési jogosultságokat halmozzanak fel és vegyenek igénybe, annak érdekében, hogy hosszabb vagy költségesebb képzésben vehessenek részt, vagy gazdasági visszaesés idején az újonnan felmerülő készségigényekre reagálva képezhessék magukat. Az egyének számára lehetővé kell tenni, hogy egyéni képzési jogosultságaikat munkaerőpiaci státuszuktól vagy foglalkoztatási viszonyuktól függetlenül és a pályamódosítások során is megőrizzék. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy olyan szabályokat kell állapítsanak meg a jogosultságok megszűnésére, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy teljes mértékben kiaknázzák azokat.

(17)

Ajánlott előmozdítani az egyének azon lehetőségét, hogy megőrizzék az egyéni képzési jogosultságokat olyan időszakokban, amikor más tagállamban élnek, illetve hogy akár külföldről is igénybe vegyék egyéni képzési jogosultságaikat, ha a tanulási számlájukhoz tartozó nemzeti nyilvántartásban elismert és minőségileg biztosított képzésben vennének részt. A jogosultságok tagállamok közötti hordozhatósága hosszabb távon kívánatos jellemző, amely további vizsgálatot igényel, melynek során figyelembe kell venni a nemzeti munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatásokat.

(18)

Annak érdekében, hogy az egyének segítséget kapjanak a megfelelő képzési pályák azonosításában, és ezáltal nőjön tanulási motivációjuk, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket kell elérhetővé tenni. Elismert képzéseket tartalmazó naprakész, állami nyilvántartásokra is szükség van erre a célra létrehozott, mindenki számára – köztük a fogyatékossággal élő személyek számára is – hozzáférhető, egységes nemzeti digitális portálokon keresztül, lehetőség szerint összekapcsolva az Europass-platformmal.

(19)

Ajánlott az egyéni tanulási számláknak az érvényesítéshez való hozzáférés céljára történő igénybevétele, beleértve a készségfelmérési lehetőségeket is. A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás (8) keretében végzett munka Bizottság általi közelmúltbeli értékelése jelentős előrelépést tárt fel, ugyanakkor ismertette a még fennálló kihívásokat és a javasolt megoldásokat is. Különösen fontos, hogy az egyének személyre szabott támogatást kapjanak, továbbá biztosítani kell a tanácsadó szolgálatokkal való szorosabb koordinációt, valamint a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok számára az érvényesítési kezdeményezések hatékony testre szabását. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy adott esetben ösztönözzék a mikrotanúsítványok kibocsátását az azonosított szükségletek alapján, összhangban az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokról szóló, 2022. június 16-i tanácsi ajánlással (9).

(20)

Ez az ajánlás támogatja a fizetett tanulmányi szabadság bevezetését. A fizetett tanulmányi szabadság megfelelő biztosítása lehetővé tenné a munkavállalók számára, hogy a képzési időszakok alatt megtartsák fizetésüket vagy helyettesítő jövedelmüket. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy – a nemzeti képzési lehetőségek és rendszerek figyelembevételével – párbeszédet kezdjenek a szociális partnerekkel azokról az intézkedésekről, amelyek lehetővé tennék a munkavállalók számára, hogy egyéni tanulási számláik felhasználásával munkaidőben vehessenek részt képzésekben. E tekintetben figyelembe kell venni a kkv-k és a mikrovállalkozások helyzetét is.

(21)

A szélesebb körű tájékoztatási és figyelemfelkeltő tevékenységek és kampányok kulcsfontosságúak a felnőttek tanulási lehetőségekben való részvételi arányának jelentős növeléséhez, különösen a továbbképzéssel és az átképzéssel kapcsolatban kevéssé tájékozott csoportok, például a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek körében. A közigazgatási szervek, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek közötti együttműködés, amely azon a közös felfogáson alapul, hogy a továbbképzés és az átképzés beruházási eszköz, növelheti a tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenységek hatékonyságát. Az akadálymentességre fordított figyelem minden bizonnyal megkönnyítené a fogyatékossággal élő felnőttek részvételét.

(22)

Ezen ajánlás végrehajtásának támogatásához kulcsfontosságú a nemzeti szintű nyomon követés, valamint az egyéni tanulási számláknak és a támogató keretnek a folyamatos javítása. A későbbi kiigazítások vonatkozhatnak az egyéni képzési jogosultságok összegére, a prioritást élvező csoportokra vagy a támogató keret különböző elemeinek felhasználóbarát integrálására.

(23)

A megfelelő finanszírozás az egyéni tanulási számlák sikeres rendszereinek kulcsfontosságú eleme. Az egyéni tanulási számlákra vonatkozó nemzeti rendszer megkönnyíthetné a költségmegosztást a különböző finanszírozási források, például a közigazgatási szervek, a munkáltatók és a szociális partnerek által kezelt források között, annak lehetővé tétele által, hogy különböző finanszírozási források hozzájáruljanak az egyéni tanulási számlához. A kezdeményezés fenntarthatóságát, amely elengedhetetlen annak sikeréhez, a köz- és magánfinanszírozási források ötvözésének kell biztosítania a tagállamokban. A finanszírozási források ilyen ötvözése megkönnyíti a munkáltatók által a munkavállalóik számára – akár önkéntes alapon, akár kollektív szerződések eredményeként – nyújtott támogatás és kiegészítések modulálását.

(24)

A felnőttkori tanulási rendszereket támogató olyan uniós alapok, mint az Európai Szociális Alap Plusz (10), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (11) és az Igazságos Átmenet Alap (12), valamint adott esetben a Next Generation EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (13) , valamint a Technikai Támogatási Eszköz (14) révén testre szabott szakértelem támogathatják az egyéni tanulási számlák és azok támogató keretének létrehozását. A Bizottság által elősegített egymástól való tanulás szintén támogathatja a folyamatot.

(25)

Ez az ajánlás nem érinti a tagállamok kizárólagos hatáskörét és az egyes tagállamokon belüli, nemzeti, regionális és helyi szintű hatáskörmegosztást a finanszírozás, valamint a felnőttoktatási és -képzési rendszereik szervezése és tartalma tekintetében. Nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy az ezen ajánlásban ajánlottaktól eltérő vagy azoknál magasabb szintű rendelkezéseket tartsanak fenn vagy állapítsanak meg a felnőttkori tanulásra és képzésre vonatkozóan.

(26)

A tagállamoknak be kell vonniuk a reformok kialakításába a szociális partnereket és az összes érdekelt felet, köztük a civil társadalmi szervezeteket. Ez az ajánlás maradéktalanul tiszteletben tartja a szociális partnerek autonómiáját, többek között azokban az esetekben, amelyekben azok feladata a képzési rendszerek létrehozása és igazgatása.

(27)

Az ezen ajánlásban felvázolt intézkedések nem váltják fel a munkáltatók, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatok vagy más oktatási és képzési szolgáltatók által nyújtott képzést és nem hivatottak befolyásolni azt, továbbá nem helyettesíthetik az oktatási és képzési intézményeknek nyújtott állami támogatást vagy más típusú támogatást sem. A további adminisztratív terheket a lehető legkisebbre kell csökkenteni,

AZT AJÁNLJA, HOGY:

Célkitűzések

Ezen ajánlás célja a tagállami kezdeményezések támogatása, hogy – a részvételi arányok növelése és a készséghiány csökkentése érdekében – több munkaképes korú felnőtt számára váljon lehetővé a képzésben való részvétel. Ezen ajánlás ezáltal hozzájárul az Unió azon célkitűzéséhez, hogy előmozdítsa a teljes foglalkoztatottságot és a társadalmi haladást célul kitűző, magas versenyképességű szociális piacgazdaságot. Ezen ajánlás céljai konkrétan a következők:

a)	valamennyi munkaképes korú felnőtt támogatása a képzéshez való hozzáférésben, beleértve a szakmai pályamódosításokat is, és függetlenül munkaerőpiaci státuszuktól és foglalkoztatási viszonyuktól;

b)	az egyének képzésben való részvételre irányuló motivációjának és ösztönzőinek növelése.

Az (1) bekezdésben foglalt célkitűzések elérése érdekében javasolt, hogy a tagállamok vegyék fontolóra az egyéni tanulási számlák mint olyan lehetséges eszközök létrehozását, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyének a munkaerőpiac szempontjából releváns képzésben vehessenek részt. Amennyiben úgy döntenek, hogy egyéni tanulási számlákat hoznak létre, a tagállamok számára ajánlott egy olyan támogató keret kialakítása, amely a képzés hatékony igénybevételének előmozdítása céljából pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket is magában foglal, az ezen ajánlásban foglaltaknak megfelelően.

Hatály

Ez az ajánlás a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó, munkaképes korú felnőttekre vonatkozik, függetlenül iskolai végzettségüktől és jelenlegi munkaerőpiaci státuszuktól vagy foglalkoztatási viszonyuktól. Ajánlott, hogy a tagállamok az e csoportba tartozó minden egyes személy számára – nemzeti igényeiknek és körülményeiknek megfelelő – egyéni tanulási számlát hozzanak létre.

Ajánlott, hogy a határ menti ingázók és az olyan önálló vállalkozók számára, akik a jogszerű tartózkodási helyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban dolgoznak, az egyéni tanulási számlát a munkavégzésük szerinti tagállamban hozzák létre.

Fogalommeghatározások

Ezen ajánlás alkalmazásában:

a)	„egyéni képzési jogosultság”: az egyén rendelkezésére álló személyes költségvetéshez való hozzáférés joga a munkaerőpiaci szempontból releváns, finanszírozásra jogosult képzés, pályaorientáció és tanácsadás, készségfelmérés, illetve -érvényesítés közvetlen költségeinek fedezésére;

„egyéni tanulási számla”: az egyéni képzési jogosultságok biztosításának módja. Olyan személyes számla, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy az idők folyamán felhalmozzák és megőrizzék jogosultságaikat, és azokat – a nemzeti szabályokkal összhangban – bármikor, az általuk leghasznosabbnak ítélt támogatható képzési, tanácsadási vagy érvényesítési lehetőségre fordítsák. Biztosítja, hogy a jogosultságok felett a támogatási forrástól függetlenül, teljes mértékben az egyének rendelkezzenek;

az egyéni képzési jogosultságok „hordozhatósága”: az egyszer már megszerzett jogosultságok az érintett személy birtokában maradnak, többek között az olyan átmenetek során is, mint a munkahelyek közötti, a munkahelyről a tanulásba vagy a foglalkoztatásból a munkanélküliségbe történő, valamint az aktivitás és az inaktivitás közötti átmenet;

„támogató keret”: olyan támogatásokat magában foglaló keret, amelyek elősegítik az egyéni képzési jogosultságok hatékony igénybevételét. Ez magában foglalja a pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket, az egyéni képzési jogosultságokból finanszírozható lehetőségek nemzeti nyilvántartását, az egyéni tanulási számlához és a nemzeti nyilvántartáshoz való hozzáférést biztosító egységes nemzeti digitális portált, valamint a fizetett tanulmányi szabadságot.

Egyéni tanulási számla

Ajánlott, hogy a tagállamok a nemzeti gyakorlatokkal és igényekkel összhangban:

a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően hozzanak létre egyéni tanulási számlát az ezen ajánlás hatálya alá tartozó valamennyi egyén számára, amely tanulási számla kiegészíthetné a már meglévő egyéb intézkedéseket;

biztosítsanak minden egyes egyéni tanulási számla vonatkozásában egy megfelelő éves céltartalékot, amely egy adott időszakban összegyűjthető és felhasználható, ily módon téve lehetővé a tartalmasabb képzést;

biztosítsanak a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően további egyéni képzési jogosultságokat a továbbképzésre és átképzésre leginkább rászoruló személyek számláin, méghozzá a nemzeti vagy ágazati igények, az egyén munkaerőpiaci vagy szerződéses státusza, illetve képesítési szintje, továbbá minden egyéb releváns körülmény alapján, valamint egyértelmű és átlátható kritériumokkal összhangban;

kérjék fel a munkáltatókat, hogy – a vállalaton belüli képzés akadályozása nélkül – biztosítsanak további egyéni képzési jogosultságokat a munkavállalóik és az értékláncukban dolgozó más személyek – különösen a kkv-knál dolgozók – egyéni tanulási számláin;

kérjék fel az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokat, hogy biztosítsanak további egyéni képzési jogosultságokat a továbbképzésre és átképzésre leginkább rászoruló személyek egyéni tanulási számláin;

10.

határozzák meg az egyéni képzési jogosultságok felhalmozásának és tárolásának feltételeit annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsenek egyfelől az arra irányuló lehetőség, hogy az egyének a hosszabb képzések finanszírozása céljából összegyűjthessék jogosultságaikat, másfelől pedig az arra való ösztönzés között, hogy jogosultságaikat a munkával töltött életszakaszuk során rendszeresen felhasználják; a tagállamok például meghatározhatnának a felhalmozásra és tárolásra vonatkozó határidőt és felső határt;

11.

mozdítsák elő annak lehetőségét, hogy a valamely tagállamban vezetett számlán található egyéni képzési jogosultságokat felhasználhassák az adott tagállamban a támogatható képzési, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségekhez, méghozzá olyan időszakokban is, amikor az egyén egy másik tagállamban tartózkodik jogszerűen.

Támogató keret

Ajánlott, hogy az egyéni tanulási számlákat létrehozó tagállamok beépítsék e számlákat egy olyan támogató keretbe, amely a következőket foglalja magában:

—	Pályaorientációs tanácsadás és érvényesítés

12.

Ajánlott, hogy a tagállamok gondoskodjanak arról, hogy a pályaorientációs szolgáltatások és érvényesítési lehetőségek – ideértve a készségfelmérési lehetőségeket is – legyenek személyesen vagy online elérhetők és hozzáférhetők az egyéni tanulási számlák valamennyi tulajdonosa számára, akár ingyenesen, akár egyéni képzési jogosultságaik felhasználásával, a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlással (15) összhangban.

—	A minőségi képzések, valamint a pályaorientációs és érvényesítési lehetőségek nemzeti nyilvántartása

13.

Ajánlott, hogy a tagállamok hozzák létre és tartsák naprakészen az egyéni képzési jogosultságokból finanszírozható képzési, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségek állami nyilvántartását (16). E nyilvántartásnak a tagállamok által az egyének számára ingyenesen biztosított pályaorientációs szolgáltatásokat és érvényesítési lehetőségeket is tartalmaznia kell.

14.

Arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy – a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel együttműködve – állapítsanak meg és tegyenek közzé átlátható minőségi követelményeken és a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésen alapuló, egyértelmű szabályokat a munkaerőpiac szempontjából releváns képzési, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségek különböző formáinak a nyilvántartásba való felvételére vonatkozóan. A munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés elősegítése érdekében a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a szabályokat.

15.

A tagállamok számára adott esetben ajánlott, hogy a formális és nem formális tanulási lehetőségeket nyújtó szolgáltatókat kínálatuk azonosított igények alapján történő fejlesztésére és bővítésére ösztönözzék, többek között például mikrotanúsítványok biztosításával, összhangban az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokról szóló ajánlással, valamint az uniós és nemzeti kompetenciakeretek alkalmazásával.

16.

A tagállamok számára ajánlott felkérni a szociális partnereket, az oktatási és képzési ágazatot, valamint más érintett érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a nyilvántartásban szereplő képzések támogathatósági kritériumainak meghatározásában.

17.

A tagállamok számára adott esetben ajánlott, hogy nyissák meg átlátható módon nemzeti nyilvántartásukat a más országokban működő szolgáltatók által kínált képzési lehetőségek előtt.

—	Az egyéni tanulási számlákat támogató egységes nemzeti digitális portál

18.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy tegyék lehetővé az egyének számára, illetve segítsék őket abban, hogy biztonságos elektronikus azonosítással hozzáférjenek egyéni tanulási számláikhoz és könnyen böngészhessenek a nyilvántartásban egy akadálymentes (17) egységes nemzeti digitális portálon (18), amely könnyen hozzáférhető mobileszközökről, és amely lehetőség szerint összekapcsolódik az Europass platformmal.

—	Fizetett tanulmányi szabadság

19.

A tagállamok számára ajánlott, hogy kezdjenek párbeszédet a szociális partnerekkel olyan intézkedésekről, amelyek lehetővé tennék a munkavállalók számára, hogy egyéni tanulási számláik felhasználásával munkaidőben vehessenek részt képzésekben.

20.

A tagállamok számára ajánlott, hogy vezessenek be a fizetett tanulmányi szabadságra vagy a jövedelempótlásra vonatkozó rendelkezéseket, illetve vizsgálják felül a hatályos rendelkezések megfelelőségét, figyelembe véve a következőket:

a)	a munkaviszonyok valamennyi típusára és az önálló vállalkozókra is kiterjedő hatály;

b)	pénzügyi és nem pénzügyi támogatás azon munkáltatók (különösen kkv-k) számára, amelyek munkavállalói fizetett tanulmányi szabadságot vesznek igénybe;

c)	az ilyen rendelkezések hatékony végrehajtása biztosításának szükségessége.

Tájékoztatás és tudatosságnövelés

21.

A tagállamok számára ajánlott, hogy – a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, a regionális és helyi szervezetekkel, valamint más érintett szereplőkkel közösen – folytassanak olyan, széles körű tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységeket és kampányokat, amelyeket az egyéni tanulási számlák rendszere potenciális kedvezményezettjeinek igényeihez igazodva dolgoztak ki. Kiemelt figyelmet kell fordítani a továbbképzésre és átképzésre leginkább rászoruló személyek nemzeti szinten meghatározott csoportjaira, hogy a jogosult személyek tájékoztatást kapjanak az egyéni tanulási számlákkal és a támogató kerettel kapcsolatos jogaikról és az abból származó előnyökről, valamint az említett személyek motiválása érdekében. A tudatosságnövelő tevékenységeknek többek között a kkv-k munkavállalóira is ki kell terjedniük.

Nyomon követés és folyamatos fejlesztés

22.

Az egyéni tanulási számlákat létrehozó tagállamokat arra ösztönözzük, hogy kövessék nyomon és értékeljék nemzeti szinten az ilyen számlák és a támogató keret működését, és szükség szerint tegyenek kiigazításokat ezen ajánlás célkitűzéseinek leghatékonyabb megvalósítása érdekében, például a képzési jogosultságok összege, a továbbképzésre és átképzésre leginkább rászoruló személyek meghatározása és a támogató keret különböző elemeinek felhasználóbarát integrálása tekintetében. Az említett folyamat során konzultálni kell a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel.

Finanszírozás

23.

A tagállamok számára ajánlott, hogy tegyenek lépéseket az egyéni tanulási számlák megfelelő és fenntartható finanszírozásának biztosítására, és ennek során vegyék figyelembe a nemzeti körülményeket és a már meglévő egyéb intézkedéseket, különös tekintettel a kkv-kra.

24.

A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék elő a különböző köz- és magánfinanszírozási források ötvözését az egyéni képzési jogosultságokhoz való – többek között a kollektív tárgyalások eredményeként megvalósuló – hozzájárulás érdekében.

25.

A tagállamok számára ajánlott a fenntartható finanszírozás biztosítása a támogató keret, valamint az ezen ajánlásban említett tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenységek számára.

26.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy maximálisan és a lehető leghatékonyabban használják ki az uniós alapokat és eszközöket, különösen az Európai Szociális Alap Pluszt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Igazságos Átmenet Alapot, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és a Technikai Támogatási Eszközt annak érdekében, hogy:

a)	a támogató keretbe ágyazott nemzeti egyéni tanulási számlákat hozzanak létre, többek között az egyéni tanulási számlák és a hozzájuk kapcsolódó elismert szolgáltatások egységes nemzeti digitális portáljának kialakítása, valamint az elismert képzések nemzeti nyilvántartásainak létrehozása révén;

b)	további egyéni képzési jogosultságokat biztosítsanak a továbbképzésre és átképzésre leginkább rászoruló személyek számláin, tükrözve a nemzeti körülményeket és az uniós prioritásokat, többek között a zöld és digitális átállás tekintetében;

c)	pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeket hozzanak létre és bocsássanak rendelkezésre;

d)	tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységeket szervezzenek.

Uniós támogatás

27.

A Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy – összhangban a Bizottság hatáskörével és kellő figyelemmel a szubszidiaritás elvére – az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop), az Európai Képzési Alapítvány (ETF), az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) szakértelmére támaszkodva támogatni kívánja ezen ajánlás végrehajtását a következők által:

a)	az ezen ajánlás végrehajtásához szükséges megfelelő intézkedések megtervezésének és végrehajtásának támogatása érdekében megkönnyíti a tagállamok közötti kölcsönös tanulást;

b)	bővíti az egyéni tanulási számlákkal és a hozzájuk kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatos tudásalapot, és megfelelő útmutató anyagokat dolgoz ki;

a tagállamokkal szoros együttműködésben feltérképezi az Europass-platformban rejlő további fejlesztési lehetőségeket, különösen annak érdekében, hogy biztosítsa az egyéni tanulási számlák egységes nemzeti digitális portáljaival való interoperabilitást, valamint azoknak a tanulási, pályaorientációs és érvényesítési lehetőségeknek a láthatóvá tételét, amelyekre a különböző nemzeti egyéni képzési jogosultságok felhasználhatók.

Jelentéstétel és értékelés

28.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy tegyenek lépéseket az ezen ajánlás 1. pontjában foglalt célkitűzések elérése érdekében. Az e célkitűzések elérése terén tett előrehaladást többoldalú felügyelet keretében, az európai szemeszter ciklusának részeként kell nyomon követni. Az adminisztratív terhek csökkentése és az átfedések elkerülése érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a nyomon követés során felhasználják a más nyomonkövetési kereteken keresztül korábban összegyűjtött információkat.

29.

A Bizottságnak az érintett tagállamokkal együttműködve, valamint a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően fel kell mérnie és értékelnie kell az ezen ajánlás végrehajtása terén elért eredményeket, és azokról 2027. június 17-ig jelentést kell tennie a Tanácsnak.

Kelt Luxembourgban, 2022. június 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

O. DUSSOPT

(1) HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

(2) HL C 428., 2017.12.13., 10. o.

(3) HL C 504., 2021.12.14., 9. o.

(4) A Tanács 2020. június 8-i következtetései – Az átképzés és a továbbképzés mint a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság javításának alapja a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásának összefüggésében (ST 8682/20).

(5) 24 tagállamban létezik tanulmányi szabadság, 12 tagállam pedig aláírta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fizetett tanulmányi szabadságról szóló egyezményét (2022. márciusi adat).

(6) A képzési jogosultságok lehetővé tehetnének például elismert képzési tevékenységeket évi 30 órában minden egyén számára, illetve 50 órában a leginkább rászoruló személyek számára.

(7) „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közlemény 14 ipari ökoszisztémát jelöl meg célzott támogatásra, többek között a jelenlegi és jövőbeli munkaerő készségfejlesztésére.

(8) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(9) Lásd e Hivatalos Lap 10 oldalát.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

(15) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(16) A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy e nyilvántartás kialakítása legyen kompatibilis az európai tanulási modellel, amely egy olyan adatmodell, melynek célja a tanulási adatok megosztásának és bemutatásának egységesítése. Az európai tanulási modellt a tanuláshoz köthető különböző területeken, például a tanulási lehetőségek, képesítések, tanúsítványok és akkreditációk leírására lehet felhasználni. Az európai tanulási modell alapját az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről szóló, 2017. május 22-i tanácsi ajánlás (HL C 189., 2017.6.15., 15. o.) VI. mellékletében szereplő adatmezők képezik.

(17) A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.) akadálymentességi követelményeivel összhangban.

(18) Az ilyen portálokat az európai interoperabilitási keretről szóló, 2017. március 23-i bizottsági közleményben meghatározott elvekkel összhangban kell létrehozni.