4.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/14

(1)

2014. október 8-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dömpingellenes vizsgálatot indított az Oroszországból (a továbbiakban: Oroszország vagy érintett ország) származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozóan. A Bizottság az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(2)

A Bizottság az eljárást az AFM Aluminiumfolie Merseburg GmbH, az Alcomet AD, az Eurofoil Luxembourg SA, a Hydro Aluminium Rolled Products GmbH és az Impol d.o.o. (a továbbiakban: panaszosok) által, az alumíniumfóliák teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében 2014. augusztus 25-én benyújtott panasz alapján indította el. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott a termék dömpingjére és a dömpingből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ez elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

(3)

2014. október 4-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (3) bejelentette, hogy az 1225/2009/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó, hatályos végleges dömpingellenes intézkedések tekintetében.

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel céljából vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság továbbá a vizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a panaszosokat, az ismert exportáló gyártót, az orosz hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, a tudomása szerint érintett kereskedőket, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

(5)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy a vizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtsanak be, illetve kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(6)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra is, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Egyetlen érdekelt fél sem kérte a bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(7)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben Bizottság a bejelentette, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt alkalmazhat.

(8)

Tekintettel arra, hogy az érintett termék oroszországi gyártását egyetlen vállalatcsoport, a Rusal csoport végzi, az exportáló gyártók vonatkozásában az eljárás megindításáról szóló értesítésben nem irányoztak elő mintavételt.

(9)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság közölte, hogy ideiglenesen kiválasztotta a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártókat. A Bizottság az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően a legnagyobb reprezentatív értékesítési és gyártási mennyiség alapján választotta ki a mintát. A minta hat uniós gyártót és kapcsolt vállalkozásaikat tartalmazta, mivel a vizsgálat kezdetekor az érintett termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatos funkciókat illetően nem volt egyértelmű a csoportok felépítése. A mintába felvett uniós gyártók a teljes uniós gyártás több mint 70 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeik benyújtására. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, így az ideiglenes mintát jóváhagyták. A minta reprezentatívnak minősül az uniós gazdasági ágazat tekintetében.

(10)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(11)

Tizennégy ismert importőrrel/felhasználóval léptek kapcsolatba a kezdeti szakasz során, akiket felkértek, hogy ismertessék tevékenységüket, és adott esetben töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítés mellékletében szereplő mintavételi formanyomtatványt.

(12)

Három vállalat küldte meg a mintavételi formanyomtatványt. E vállalatok azonban áttekercselők voltak, vagyis olyan ipari felhasználók, akik az újraértékesítést megelőző továbbfeldolgozás céljából importálták az érintett terméket. Kereskedők nem jelentkeztek. Ennélfogva nem volt indokolt a mintavétel.

(13)

Négy további vállalat jelentkezett, és úgy nyilatkozott, hogy vagy nem importálják az érintett terméket Oroszországból, vagy áttekercselőknek minősülnek. A jelentkező hét vállalatnak felhasználói kérdőívet küldtek.

(14)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett hat uniós gyártónak és kapcsolt vállalkozásaiknak, az exportáló gyártói csoportnak és a hét azonosított uniós felhasználónak.

(15)

A kérdőívre valamennyi uniós gyártótól, az exportáló gyártói csoporttól (amely két exportáló gyártóból, négy velük kapcsolatban álló kereskedőből és nyolc velük kapcsolatban álló nyersanyag-beszállítóból áll, amely vállalatok két – Jersey-ben, illetve Svájcban bejegyezett – kereskedő kivételével mind Oroszországban találhatók) és négy felhasználótól érkezett válasz. A Bizottság kérését követően a Rusal csoport az eljárás későbbi szakaszában a kérdőívhez kapcsolódó módosított táblázatokat nyújtott be.

(16)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött a dömping ideiglenes megállapításához szükséges, továbbá az abból eredő kárral és az uniós érdekkel kapcsolatos minden információt.

(17)

A mintába felvett egyik vállalatnál nem volt szükség ellenőrző látogatásra, mivel a figyelembe vett időszak során kis mennyiségben, kizárólag saját felhasználásra gyártotta a terméket.

(19)

A dömping és a kár vizsgálata a 2013. október 1-jétől2014. szeptember 30-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011-től a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(20)

Az érintett termék a jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá besorolt, Oroszországból származó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm szélességű és 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsben (a továbbiakban: óriástekercs) kiszerelt alumíniumfólia (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett termék háztartási alumíniumfóliaként ismert.

(21)

A háztartási alumíniumfóliát tiszta alumíniumból állítják elő, amelyet először vastag (több milliméter, vagyis az érintett terméknél akár ezerszer vastagabb) szalagokba öntenek ki, majd különböző gyártási folyamatokban a kívánt vastagságra hengerelik. A hengerelés után a fóliát termikus eljárással lágyítják, végül hengerekre tekercselik (tekercs).

(22)

A továbbfeldolgozók, az úgynevezett áttekercselők a háztartási alumíniumfólia e tekercseit kisebb tekercsekre áttekercselik. Az előállított terméket (vagyis az érintett terméknek nem minősülő fogyasztói tekercseket) többféle területen, különösen háztartásokban, a vendéglátóiparban, az élelmiszer- és virág-kiskereskedelemben használják rövid távú csomagolás céljára.

(23)

A vizsgálat során megállapították, hogy az érintett termék, az oroszországi belföldi piacon gyártott és értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített termék alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási formái megegyeznek.

(24)

A Bizottság ezért az eljárás e szakaszában megállapította, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerinti hasonló termékekről van szó.

(25)

Az egyik importőr azt állította, hogy a termékkörbe a 10 kg-ot meg nem haladó súlyú háztartási alumíniumfóliát (az úgynevezett fogyasztói tekercseket) is fel kellene venni. Az importőr szerint a fogyasztói és az óriástekercsek fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai között nincs különbség. Az importőr továbbá azt állította, hogy ha a dömpingellenes vámot kizárólag az óriástekercsek behozatalára vetnék ki, ez a dömpingellenes vám alá nem eső fogyasztói tekercsek Oroszországból történő exportjához vezethetne.

(26)

Az óriástekercsek és a fogyasztói tekercsek fizikai tulajdonságai közötti különbséget a súly jelenti. Emellett ez a KN-kódnak is megfelel. Ezenkívül az (53) preambulumbekezdésben meghatározott uniós gazdasági ágazat fogyasztói tekercseket nem, hanem kizárólag óriástekercseket gyárt. Az áttekercselők az óriástekercseket megvásárolják, és fogyasztói tekercsekké alakítják át, amelyeket kiskereskedőknek és végfelhasználóknak értékesítenek tovább. Az óriástekercsek és a fogyasztói tekercsek fizikai tulajdonságai tehát eltérőek, azokat nem azonos gyártók állítják elő, nincsenek versenyhelyzetben egymással, és nem ugyanazon a piacon kereskednek velük.

(27)

Következésképpen az e vizsgálat termékkörének a fogyasztói tekercsekre történő kiterjesztésére vonatkozó véleményt elutasították.

(28)

Az óriástekercsek behozatalára kivetett dömpingellenes vámnak a feldolgozó ágazatra gyakorolt hatásait az uniós érdekről szóló (151)–(163) preambulumbekezdés ismerteti.

(29)

A Bizottság először megvizsgálta az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján, hogy az egyes exportáló gyártók esetében a belföldi értékesítés összmennyisége reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének összmennyisége valamennyi exportáló gyártó esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének 5 vagy ennél nagyobb százalékát a vizsgálati időszak alatt.

(30)

Ennek alapján az egyik exportáló gyártó esetében az értékesítési összmennyiség nem minősült reprezentatívnak. Ezen együttműködő exportáló gyártó a hasonló terméket nem értékesítette reprezentatív mennyiségben a belföldi piacon, ezért tekintetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése alapján állapította meg a rendes értéket.

(31)

Ezen együttműködő exportáló gyártó tekintetében a rendes értéket az alábbi tényezőknek a hasonló termék vizsgálati időszakban történő előállításának átlagos költségéhez való hozzáadásával számították ki:

(32)

A másik exportáló gyártó tekintetében megállapítást nyert, hogy a belföldi értékesítés összmennyisége az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatív volt (lásd a fenti (29) preambulumkezdést).

(33)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló exportra értékesített terméktípusokkal. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a másik exportáló gyártó esetében reprezentatív volt-e a hazai piacon történő belföldi értékesítés valamennyi olyan terméktípus esetén, amely azonos vagy összehasonlítható az Unióba irányuló exportra értékesített terméktípusokkal. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítésének összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportra értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus összmennyiségének legalább 5 %-át. A Bizottság a 14 exportált terméktípus közül 5 terméktípus esetében állapította meg a reprezentatív belföldi értékesítést.

(34)

Amennyiben egy adott terméktípus vagy terméktípusok belföldi értékesítésére nem vagy nem megfelelő mennyiségben került sor, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése szerint számította ki, a fenti (31) preambulumkezdésben kifejtetteknek megfelelően.

(35)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(36)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(37)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(38)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy a belföldi értékesítés több mint 90 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget. Ennek megfelelően azon öt terméktípus esetében, amelyek belföldi értékesítése reprezentatív volt, a rendes érték a vizsgálati időszak alatt történt belföldi értékesítés során alkalmazott árak súlyozott átlagaként került kiszámításra.

(39)

Az együttműködő exportáló gyártók egy velük kapcsolatban álló kereskedőn, a Jersey-ben székhellyel rendelkező RTI Ltd.-n (a továbbiakban: RTI) keresztül végezték az Unióba irányuló exportot. Ez a kereskedő két, a gyártókkal kapcsolatban álló moszkvai kereskedelmi ügynökön keresztül vásárolja meg a gyártóktól az érintett terméket. Ezt követően egy svájci ügynökön keresztül értékesíti tovább az érintett terméket a végső fogyasztók részére. Mindhárom kereskedelmi ügynök a gyártók vagy a velük kapcsolatban álló kereskedő nevében végzi az értékesítést, és havi jutalékok formájában részesülnek díjazásban.

(40)

Az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján azon ár alapján képezték, amelyen az importált termék elsőként viszonteladásra kerül független vevők részére az Unióban. Ebben az esetben az ár kiigazításra került a behozatal és a viszonteladás között felmerülő minden költségre (vagyis a szállítási és biztosítási költségek, hitelköltségek, vámok és a vámigazgatási költségek) tekintettel, beleértve a kereskedő megfelelő értékesítési, általános és igazgatási költségeit, valamint az ésszerű haszonkulcsot is.

(41)

Az értékesítési, általános és igazgatási költségeket illetően a Bizottság a Rusal csoport által benyújtott, az érintett termék uniós piacon történő értékesítésére vonatkozó adatok alapján a tényleges értékesítési, általános és igazgatási költségeket vette alapul. Ezt az összeget a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedő – a saját számításai és hozzárendelési elvei alapján – már azonosította és hozzárendelte az érintett termék Unióba irányuló behozatali tevékenységéhez. A Bizottság meggyőződött arról, hogy nem számították be kétszer a költségeket, továbbá az összeg meghatározásánál az érintett termék behozatalához nem kapcsolódó költségeket nem vették figyelembe. Következésképpen a Bizottság által a megbízható exportár meghatározásánál alkalmazott értékesítési, általános és igazgatási költségek az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése által előírtaknak megfelelően szigorúan az érintett termék Unióba történő behozatala és viszonteladása között felmerült költségekhez kapcsolódnak.

(42)

A nyerséggel kapcsolatban megállapítható, hogy az exportáló gyártókhoz fűződő kapcsolata miatt a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedő nyeresége megbízhatatlannak minősült, mivel a közöttük alkalmazott ár nem volt megbízható. Független importőrök nem nyújtottak be információt a vizsgálat során, ezért az ugyanezen termékkel kapcsolatban korábban lefolytatott vizsgálat (4) során alkalmazott 2 %-os ésszerű haszonkulcsot alkalmazták.

(43)

Az értékesítési, általános és igazgatási költségekre és a nyereségre tekintettel történő e levonásokkal kapcsolatban a Rusal csoport azt állította, hogy a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedőt (RTI) az exportáló gyártói belső exportrészlegének kell tekinteni, mivel azok – annak ellenére, hogy önálló jogi személyek – egyetlen gazdasági egységként működnek. Következésképpen a Rusal csoport azt állította, hogy az RTI értékesítési, általános és igazgatási költségeire és nyereségére tekintettel nem kellett volna levonást eszközölni.

(44)

Amennyiben azonban az exportáló gyártó és az importőr vagy egy harmadik fél között kapcsolat áll fenn, az exportár megbízhatatlannak tekinthető, ezért megbízható exportárat kell képezni. A megbízható exportár képzése vonatkozásában az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a behozatal és a viszonteladás között felmerülő minden költségre, valamint a felhalmozódó nyereségre tekintettel kiigazításokat kell végrehajtani. Az értékesítési, általános és igazgatási költségek is e költségek körébe tartoznak. A kiigazítás indoka és célja ugyanis az exportár megbízhatóvá tétele. Ennélfogva ezt az álláspontot el kellett utasítani.

(45)

A Bizottság a rendes értéket és a két exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(46)

Ahol a tisztességes összehasonlítás érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(47)

Az exportárak vonatkozásában kiigazításokat hajtottak végre a szállítás, a biztosítás, az anyagmozgatás, a csomagolás, a vámok és a jutalékok tekintetében. A belföldi árak esetében kiigazításokat végeztek a belföldi szállítási költségek, a csomagolási költségek, a hitelköltségek, az anyagmozgatás és a jutalékok tekintetében.

(48)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a két együttműködő exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát gyártelepi paritáson összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(49)

A két együttműködő gyártó egymással kapcsolatban áll, ezért az egyes dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga alapján a két vállalat tekintetében egyetlen dömpingkülönbözet került meghatározásra.

(50)

Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözet súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve a következő:

(51)

Az együttműködés szintjét ebben az esetben magasnak tekintették, mivel a vizsgálat során együttműködött a háztartási alumíniumfólia egyetlen oroszországi gyártója, amely az Unióba irányuló import 100 %-áért felelt a vizsgálati időszakban. Ennek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy a fennmaradó dömpingkülönbözetet az együttműködő vállalat esetében meghatározott egyedi dömpingkülönbözet szintje alapján határozza meg.

(52)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(53)

A hasonló terméket tizenkét ismert uniós gyártó állította elő a vizsgálati időszak alatt. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(54)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós gyártás becsült mennyisége 47 349 tonna volt. Ezt a számot a Bizottság az Eurostat statisztikai adatai, a mintába felvett uniós gyártók által benyújtott kérdőívre adott ellenőrzött válaszok és a mintába fel nem vett uniós gyártókra vonatkozóan a panaszosok által becsült adatok alapján határozta meg. A (9) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintába felvett uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós gyártásának több mint 70 %-át képviselték.

(55)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy nem minden panaszos gyártott alumíniumfóliát. A vizsgálat során azonban bizonyításra került, hogy valamennyi panaszos és kapcsolt vállalkozásaik – még ha kis mennyiségben is, de – gyártották az érintett terméket, ezért ezt az érvet el kellett vetni.

(56)

A panaszosok adatot szolgáltattak az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozóan a figyelembe vett időszak alatti gyártásról, gyártási kapacitásról, értékesítési volumenről, foglalkoztatásról és exportvolumenről. Az adatokat két kategóriára: a mintába felvett uniós gyártókra és a mintába fel nem vett uniós gyártókra bontva, minimális és maximális értéktartomány alapján becsülték meg és szolgáltatták. A mintába felvett uniós gyártók tekintetében a Bizottság az e vállalatok által a kérdőívre adott válaszaikban megadott és ellenőrzött tényleges adatokat alkalmazta. A mintába fel nem vett uniós gyártók tekintetében a panaszosok által megadott adatokat alkalmazták. A becsült adatokat az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották észrevételek tétele céljából. Nem érkezett azonban észrevétel.

(57)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történt becsült értékesítési összmennyisége, a behozatal összmennyiségére vonatkozó Eurostat-adatok (amelyet szükség esetén az exportáló gyártó által megadott ellenőrzött adatokkal helyesbítettek), valamint a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszok alapján határozta meg.

(58)

Az érintett országban csak egyetlen exportáló gyártó létezik, ezért a titoktartás érdekében a vele kapcsolatos valamennyi adatot tartományban meg kellett adni.

(59)

A fentiek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

A háztartási alumíniumfólia uniós felhasználása (tonna)

(60)

Az uniós felhasználás 2011 és 2013 között növekedett, míg 2013 és a vizsgálati időszak között csökkent. Összességében a felhasználás 17–28 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak alatt. A felhasználásnak a 2011 és a vizsgálati időszak közötti emelkedése túlnyomórészt az Oroszországból és egyéb harmadik országokból származó import növekedésének köszönhető, mivel az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történt értékesítése csak kis mértékben növekedett (lásd a (82) preambulumbekezdést).

(61)

A Bizottság az érintett országból származó behozatal mennyiségét az Eurostat-adatok és az érintett országbeli együttműködő gyártó által megadott adatok alapján határozta meg.

(62)

Az érintett országból származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal mennyisége (tonna)

(63)

Az Oroszországból származó behozatal mennyisége 40–50 %-kal emelkedett 2011 és 2013 között, miközben a vizsgálati időszak alatt kis mértékben csökkent.

(64)

A megfelelő piaci részesedés a 2011-ben fennálló 29 %-ról 2012-re 34 %-ra emelkedett, és ezen a szinten maradt a vizsgálati időszak végéig.

(65)

A Bizottság a behozatal súlyozott átlagárárait az Eurostat-adatok és az érintett országbeli együttműködő gyártó által megadott adatok alapján határozta meg. Az érintett országból származó behozatal által az uniós gazdasági ágazat árait illetően alkalmazott áralákínálást az oroszországi együttműködő exportáló gyártó és a mintába felvett uniós gyártók kérdőívre adott válaszai alapján határozták meg.

(66)

Az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia Unióba irányuló átlagos importárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(67)

Az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia Unióba irányuló átlagos importára a figyelembe vett időszak alatt csökkent; összességében pedig 2–8 %-kal csökkent.

(68)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze: a) az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga; valamint b) az oroszországi együttműködő exportáló gyártók uniós piacon, az első független vevő számára értékesített behozatalainak terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagára, amelyet CIF-paritás alapján állapítottak meg, és megfelelően kiigazítottak a vámok és a behozatal utáni költségek tekintetében.

(69)

Az árakat terméktípusonként– a kereskedelem azonos szintjén lebonyolított ügyletek vizsgálatával, szükség esetén az adatok kiigazításával – hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. Ennek alapján az Oroszországból származó behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga az uniós piac tekintetében 3 % és 7 % között mozgott.

(70)

Noha ez önmagában is jelentős, az alákínálást annak fényében kell tekinteni, hogy az uniós gazdasági ágazat árai, amelynek a vizsgálati időszak alatt az oroszországi dömpingár alákínált, az előállítási költség alatt nem voltak. A (177) és (179) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az oroszországi árak által jelentett, ebből eredő áralákínálás átlagosan körülbelül 12 %.

(71)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(72)

A (9) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár meghatározása érdekében mintavételt alkalmaztak.

(73)

A kár meghatározásához a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatók között. Az (56) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a teljes uniós gazdasági ágazatra vonatkozó makrogazdasági mutatókat a Bizottság a panaszosok által megadott és a mintába felvett vállalatok tekintetében megfelelően ellenőrzött adatok alapján értékelte. A kizárólag a mintába felvett gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(74)

A makrogazdasági mutatók a következők: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználtság, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagysága.

(75)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom (cash flow), beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(76)

A figyelembe vett időszak alatt a teljes uniós gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználtság a következőképpen alakult:

4. táblázat

Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság

(77)

A figyelembe vett időszak alatt a gyártás ingadozott. 2011 és 2013 között emelkedett, míg 2013 és a vizsgálati időszak között csökkent. A gyártási mennyiség összességében 7 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak alatt.

(78)

A gyártási kapacitás 12 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban.

(79)

A gyártási kapacitásnak a gyártási mennyiségnél nagyobb növekedése következtében a kapacitáskihasználtság 5 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(80)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy a háztartási alumíniumfóliák valamennyi gyártója képes egy másik típusú fóliát, nevezetesen továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát előállítani, továbbá hogy mindkét fóliatípus előállításához ugyanazt a berendezést használják. Ennek alapján az exportáló gyártó azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat háztartási alumíniumfóliára vonatkozó gyártási kapacitásának és kapacitáskihasználtságának adatai torzulnak.

(81)

Noha több uniós gyártó állít elő mind háztartási alumíniumfóliát, mind továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát, a vizsgálat kimutatta, hogy a mintába felvett legnagyobb uniós gyártó kizárólag háztartási alumíniumfóliát állít elő. A mintába felvett többi uniós gyártó esetében a gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság tényleges adatok alapján került meghatározásra, így az a tény, hogy továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is gyártanak, nem befolyásolta a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó teljes gyártási kapacitást és kapacitáskihasználtságot. Végül, a vizsgálat kimutatta, hogy a mintába felvett uniós gyártók esetében a két fóliatípus előállítása közötti arány stabil volt. Következésképpen ezt az érvet az eljárás e szakaszában elvetették.

(82)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés az uniós piacon

(83)

A figyelembe vett időszak alatt a háztartási alumíniumfólia értékesítési volumene kis mértékben növekedett. Az értékesítési volumen túlnyomórészt 2011 és 2013 között emelkedett, 4–14 %-kal. A vizsgálati időszak során az értékesítési volumen csökkent; összességében 2–10 %-kal emelkedett az értékesítési volumen a figyelembe vett időszak során. Az értékesítési volumen növekedése, figyelembe véve a felhasználás egyidejű növekedését és a többek között Oroszországból származó import növekedését, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a 2011-ben fennálló 55 %-ról a vizsgálati időszakban 47 %-ra történő, vagyis a figyelembe vett időszak alatt 8 százalékpontos csökkenéséhez vezetett. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenésével egyidejűleg a (64) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az oroszországi behozatal piaci részesedése emelkedett.

(84)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 17–28 %-kal növekedett, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2–10 %-kal emelkedett, ami a piaci részesedés 8 százalékpontos csökkentését jelenti.

(85)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(86)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatás hullámzott a figyelembe vett időszak alatt, és összességében kis mértékben, 2 %-kal emelkedett.

(87)

2011 és 2013 között a termelékenység növekedett, amelynek oka – amint az a (77) preambulumbekezdésben szereplő 4. táblázatban látható – a gyártásnak a foglalkoztatás növekedésénél nagyobb mértékű növekedése volt. 2013-tól a vizsgálati időszakig a termelékenység 7 %-kal csökkent, de meghaladta a figyelembe vett időszak kezdetekor, 2011-ben mért adatot.

(88)

A dömpingkülönbözet lényegesen meghaladja a minimális szintet. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal mennyiségét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet mértékének uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása jelentős.

(89)

Az uniós gazdasági ágazatban még folyamatban volt az ugyanezen termék Kínából, Brazíliából és Örményországból származó dömpingelt behozatalának hatásaiból való felépülés. Ezek az intézkedések jelenleg az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti, párhuzamosan zajló felülvizsgálat tárgyát képezik a (3) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(90)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történt értékesítésekor érvényesített eladási átlagárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Eladási átlagárak

(91)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőkkel szemben az Unióban érvényesített átlagos eladási egységára folyamatosan, összességében 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(92)

A csökkenés ellenére az előállítási egységköltség meghaladta az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott eladási átlagárat, és az uniós gazdasági ágazat az eladási árral – 2013 kivételével – nem tudta fedezni előállítási költségeit. Az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni az eladási árat az oroszországi dömpingelt behozatal által az árakra gyakorolt nyomás miatt.

(93)

Több érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat eladási árának alakulása követte az alumínium árának Londoni Fémtőzsdén mutatkozó változásait, ezért az oroszországi importárak nem gyakoroltak hatást az uniós gazdasági ágazat eladási áraira. E felek szerint ezért nem tekinthető úgy, hogy az orosz importárak az uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínáltak volna. A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat eladási ára követte az alumínium árának a Londoni Fémtőzsdén mutatkozó tendenciáját. Ez azonban nem befolyásolta azt a tényt, hogy az oroszországi importárak az uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínáltak, és az uniós piacon nyomást gyakoroltak az árakra, aminek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni az eladási árat az előállítási költséget fedező szintre. Következésképpen ezt az érvet el kell vetni.

(94)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(95)

2011 és a vizsgálati időszak között a mintába felvett uniós gyártók munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltsége 5 %-kal csökkent. A munkaerőköltség először 2011 és 2012 között emelkedett 2 %-kal, 2012 és 2013 között csökkent, majd állandó szinten maradt a vizsgálati időszakban.

(96)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

(97)

A készletek ebben az ágazatban nem tekinthetők a kár szempontjából releváns mutatónak, mivel a gyártás és az értékesítés főként rendelés alapján történik, így a gyártók általában korlátozott nagyságú készleteket tartanak. Ennélfogva a készletek alakulása csupán tájékoztatásul szolgál.

(98)

Összességében a zárókészletek 8 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban. A készletek 2011 és 2013 között 10 %-kal emelkedtek, ugyanakkor 2013-tól a vizsgálati időszak végéig kis mértékben csökkentek. A gyártás százalékában kifejezett zárókészletek állandó szinten maradtak a figyelembe vett időszak során.

(99)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(100)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségnek a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában való kifejezésével állapította meg. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat 2013 kivételével veszteséges volt, 2013-ban a jövedelmezőségi küszöböt kis mértékben meghaladó haszonkulcsot ért el. A jövedelmezőség 2011 és 2012-ben csökkent, 2013-ban emelkedett ugyan, de a vizsgálati időszakban ismét csökkent, és a 2011. évihez hasonló szintet ért el. Összességében a jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban 4 %-kal növekedett, ami 0,1 százalékpontos növekedésnek felel meg, amelynek következtében az uniós gazdasági ágazat nem ért el nyereséget a vizsgálati időszakban. Ezt a tendenciát nagyrészt az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingáron történő, Unióba irányuló oroszországi behozatal árakra gyakorolt nyomása okozta, amelynek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni az eladási árat az előállítási költséget fedező szintre.

(101)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelenti. A figyelembe vett időszakban a pénzforgalom növekvő tendenciát követve ingadozott. A nettó pénzforgalom összességében 30 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak alatt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az abszolút értékben kifejezett pénzforgalom a szóban forgó termék összforgalmával összehasonlítva alacsony szinten maradt.

(102)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 47 %-kal növekedtek. A beruházások 2011 és 2012 között 65 %-kal emelkedtek, 2013-ban csökkentek, majd a vizsgálati időszakban ismét növekedtek. Ezek nagyrészt az új berendezésekhez szükséges beruházásokat jelentették, és az összforgalommal összehasonlítva viszonylag alacsony szinten maradtak a vizsgálati időszakban.

(103)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a hasonló termék gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó beruházások megtérülése – 2013 kivételével, amikor 0 %-ot tett ki – 2011-től negatív volt, ami a jövedelmezőség tendenciáját tükrözi. A beruházások megtérülése összességében kis mértékben, 8 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban.

(104)

A tőkebevonási képességgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a mintába felvett uniós gyártóknak a hasonló termékre vonatkozó pénztermelő képességének romlása a belső pénztermelés lecsökkenésén keresztül gyengítette a pénzügyi helyzetüket. A vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban a tőkebevonási képesség összességében romlott.

(105)

Több főbb kármutató negatív tendenciát mutatott. A jövedelmezőséget illetően a gazdasági ágazat 2013 kivételével, amikor a jövedelmezőségi küszöböt kis mértékben meghaladó haszonkulcsot ért el, a teljes figyelembe vett időszakban veszteséges volt; a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat – 2,1 %-os negatív nyereséget ért el. Az eladási árak 11 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt. A szintén 11 %-kal csökkent egységköltség 2013 kivételével a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta az eladási átlagárat. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesdése 8 százalékponttal, a 2011. évi 55 %-ról a vizsgálati időszakban 47 %-ra csökkent.

(106)

Néhány kármutató kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban. A gyártási mennyiség 7 %-kal, a gyártási kapacitás 12 %-kal növekedett a figyelembe vett időszak során. E növekedések azonban nem álltak összhangban a felhasználás figyelembe vett időszak alatt bekövetkező, jóval nagyobb mértékű, 17–28 %-kal történő növekedésével. Az értékesítési volumen 2–10 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban. A növekvő felhasználás jellemezte piacon azonban ez nem jelentette a piaci részesedés növekedését, ellenkezőleg, a piaci részesedés 8 százalékponttal csökkent. A figyelembe vett időszak során a beruházások 47 %-kal növekedtek. A beruházások nagyrészt új berendezésekhez kapcsolódtak, és viszonylag alacsony szinten maradtak a vizsgálati időszak során. Hasonlóképpen, a pénzforgalom a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal emelkedett, de alacsony szinten maradt. Ezek a kedvező fejlemények tehát nem zárják ki a károkozás tényét.

(107)

Az orosz hatóságok azt állították, hogy a panaszosok nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumainak elemzése alapján nem következett be jelentős kár. Ennek ellentmondanak az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó, ellenőrzött tényleges adatain alapuló vizsgálat megállapításai. Egyes uniós gyártók valóban nem kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártottak, ezért a nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumok nem tükrözhetik az uniós gazdasági ágazat tényleges helyzetét a háztartási alumíniumfólia tekintetében. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazatnak az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett gazdasági helyzetére vonatkozóan nem a nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumok, hanem a vizsgálat során feltárt részletesebb és ellenőrzött információk alapján kell következtetéseket levonni. Ezt az érvet tehát elutasították.

(108)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében véve jelentős kár érte.

(109)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okoz-e az uniós gazdasági ágazatnak. Az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy ugyanezen időszakban más ismert tényezők is okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az Oroszországból származó dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák. E tényezők a következők:

(110)

Annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja állapítani, hogy fennáll-e okozati összefüggés az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia dömpingelt behozatala és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között, a Bizottság elemezte a vizsgált behozatal mennyiségét és árszintjeit, valamint annak mértékét, hogy e tényezők mekkora mértékben járultak hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(111)

A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a figyelembe vett időszakban az Oroszországból származó alacsony árú dömpingelt behozatal mennyisége 35 % és 45 % közötti mértékben növekedett, és ez a piaci részesedés 5 százalékpontos növekedését jelentette ugyanebben az időszakban. Ezzel a növekedéssel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 8 százalékponttal csökkent.

(112)

Ugyanezen időszakban az orosz importárak nyomást gyakoroltak az uniós piacra, és az orosz importárak 2–8 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban, és átlagosan 3–7 %-kal a veszteséget termelő uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínáltak, amely 12 %-os alákínálási különbözethez vezetett. Bár önmagában is jelentős, az áralákínálást annak fényében kell tekinteni, hogy az uniós gazdasági ágazat árai a vizsgálati időszak alatt többnyire az előállítási költség alatt voltak. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatnak csökkentenie kellett az árait annak érdekében, hogy elkerülje piaci részesedésének további visszaesését.

(113)

Mindazonáltal az orosz behozatal nagy mértékben átvette a korábbi kínai és brazil behozatal piaci részesedését azt követően, hogy ezen országokkal szemben intézkedéseket vezettek be, és az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljesen kiheverni az említett országok által alkalmazott dömping hatásait. Ez az uniós gazdasági ágazatban 2011-től a vizsgált időszakig veszteségekhez vezetett, kivéve a 2013. évet, amikor a jövedelmezőség kis mértékben pozitív volt, ugyanakkor még továbbra sem haladta meg az előirányzott 5 %-os nyereséget (lásd a (176) és (177) preambulumbekezdést).

(114)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy az orosz import növekedésének hátterében a Kína, Brazília és Örményország ellen bevezetett intézkedések állnak, mivel ezek az intézkedések növelték egyéb harmadik országok, köztük Oroszország, uniós piacra jutási lehetőségeit.

(115)

A vizsgálat megállapította, hogy az orosz export valóban jelentős mértékben átvette Kína és Brazília uniós piaci részesedését. Ugyanakkor az orosz import dömpingárakon történt, alákínált az uniós gazdasági ágazat eladási árainak, és egybeesett az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlásával. Mindezek alapján egyértelmű okozati összefüggés állapítható meg az orosz behozatal és az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár között, és nem bír jelentőséggel, hogy az orosz behozatal kizárólag az egyéb harmadik országokkal szemben bevezetett dömpingellenes intézkedések következtében növekedett-e. Emiatt ezt az érvet az eljárás e szakaszában elutasították. Mindenesetre, ha a kínai, brazil és örmény behozatallal szemben alkalmazott dömpingellenes vámok bevezetése hatással is volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére, csak közvetett okozati összefüggés lenne megállapítható, és nem lehetne az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdése értelmében vett „egyéb tényezőnek” tekinteni. A vizsgálat kimutatta, hogy maguk az orosz dömpingelt behozatalok okozták a kárt. Ez az értelmezés összhangban áll az Európai Bíróság C-638/11. P. sz., az Európai Unió Tanácsa kontra Gul Ahmed Textile Mills Ltd. ügyben 2013. november 14-én hozott ítéletével.

(116)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének kedvezőtlen alakulása egybeesett az Oroszországból származó, dömpingáron történő behozatal jelentős növekedésével, és hogy az Oroszországból származó behozatal meghatározó szerepet játszott abban, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban nem tudott helyreállni, és jelentős kárt szenvedett el.

(117)

A figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országokból származó behozatal mennyisége a következőképpen alakult:

11. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(118)

A Kínából és Brazíliából származó behozatalt jelenleg dömpingellenes vám terheli. A figyelembe vett időszakban nem érkezett behozatal Brazíliából. A kínai behozatal mennyisége 47–57 %-kal csökkent, amelynek következtében 4 %-ról 2 %-ra esett vissza a piaci részesedése, vagyis 2 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszakban. A behozatal mennyisége és a piaci részesedés is alacsony maradt a figyelembe vett időszak során. A kínai árak a figyelembe vett időszak alatt 5 %-kal csökkentek. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált időszakra eső teljes kínai behozatal körülbelül 75 %-a az aktív feldolgozási rendszer keretében érkezett az uniós piacra, így nem terhelte dömpingellenes vám. Ez a behozatal, amely több mint 1 %-os piaci részesedésnek felelt meg, közvetlenül versenyben állt az uniós gazdasági ágazat értékesítésével, és körülbelül 13 %-kal az uniós árak alá kínált.

(119)

A figyelembe vett időszak alatt a Törökországból származó behozatal mennyisége 125 % és 139 % közötti mértékben növekedett, és a piaci részesedése körülbelül 7 %-ról 13 %-ra emelkedett. A török importárak 13 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, de meghaladták az egyéb harmadik országokból (ideértve Oroszországot és Kínát) származó behozatal árszintjét, és a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat áraihoz hasonló szinten voltak.

(120)

Összességében az egyéb harmadik országokból származó behozatal 2–15 %-kal növekedett. Ugyanakkor, mivel az uniós felhasználás növekedett, a teljes piaci részesedésük a 2011. évi 4 %-ról 2013-ra körülbelül 2 %-ra csökkent, majd 4 %-ra növekedett a vizsgálati időszak végére; az áraik – a 2012. év kivételével – alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai.

(121)

A fentiek alapján úgy tekinthető, hogy a Kínából származó behozatal, még ha kis mértékben is, de részben hozzájárult az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, ugyanakkor ez nem befolyásolta az Oroszországból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között okozati összefüggést. Továbbá az is megállapítható, hogy a Törökországból származó behozatal részben hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz, ugyanakkor figyelemmel a kisebb mennyiségre és az orosz exporthoz képest magasabb árakra, ez sem befolyásolja az Oroszországból származó és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést.

(122)

Az egyik érdekelt állítása szerint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár a török és dél-koreai importnak tulajdonítható. Törökország tekintetében megállapítást nyert, hogy a behozatal részben hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, ugyanakkor ez nem befolyásolta az Oroszországból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között okozati összefüggést. Dél-Koreával kapcsolatban ez a fél azt állította, hogy a behozatal az EU és Dél-Korea között létrejött, 2011-ben hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodás (5) hatálya alá tartozott. Dél-Koreát illetően a behozatal mennyisége szinte nem létező volt a figyelembe vett időszakban. Mindezek alapján ezek az érvek az eljárás e szakaszában elutasításra kerültek.

(123)

Az uniós felhasználás jelentősen, 17–28 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban. Erre az növekedésre főként az import bővülése ad magyarázatot, mivel a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene csak kis mértékben emelkedett, piaci részesedése pedig 8 százalékponttal csökkent. Ugyanezen időszakban az orosz import piaci részesedése körülbelül 5 százalékponttal emelkedett. Ez alapján megállapításra került, hogy a felhasználás alakulása nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(124)

Az exportáló gyártó állítása szerint az Oroszországból származó behozatal nem emelkedett jelentős mértékben, illetve ezen importnak nincs káros hatása, mivel az orosz import csak a felhasználás tendenciáját követte, miközben az uniós gazdasági ágazat a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia értékesítését a háztartási alumíniumfólia értékesítésének kárára növelte.

(125)

Amint a (132) preambulumbekezdésben is kifejtésre került, a vizsgálat nem igazolta, és emiatt elutasításra került az az állítás, hogy az uniós gazdasági ágazat a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia értékesítését a háztartási alumíniumfólia értékesítése kárára növelte. A vizsgálat megállapította, hogy az orosz dömpingelt behozatal növekedése nyomást gyakorolt az árakra az uniós piacon. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az orosz import a felhasználás tendenciáját követte. Ennélfogva ez az érv elutasításra került.

(126)

Az exportáló gyártó arra hivatkozott, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az uniós gazdasági ágazat gyenge exportteljesítménye okozta.

(127)

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult:

14. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(128)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat egyéb harmadik országokba irányuló exportja – bár növekedett a figyelembe vett időszakban, de –alacsony szinten maradt az uniós gazdasági ágazat uniós piacon elért értékesítéseihez képest. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a mintába felvett uniós gyártók által alkalmazott exportár magasabb volt, mint az Unióban alkalmazott átlagos eladási egységár, és ez fedezte az előállítási költségeiket. Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazat (99) preambulumbekezdésben ismertetett jövedelmezősége kizárólag a hasonló termékek uniós piacon történő értékesítésére vonatkozik, emiatt ez az elemzés az uniós gazdasági ágazat egyéb harmadik országok piacaira irányuló kivitelét nem vette figyelembe. Következésképpen ez az érv elutasításra került.

(129)

Számos uniós gyártó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és háztartási alumíniumfóliát is gyárt. A továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia a háztartási alumíniumfóliától eltérő terméknek minősül, és felhasználási köre is különbözik a háztartási alumíniumfóliáétól. Ugyanakkor a (80) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és a háztartási alumíniumfóliát azonos gyártólétesítmények és berendezések felhasználásával állítják elő. Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat a nyereségesebb továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítását és értékesítését a háztartási alumíniumfólia rovására növelte, és ennek az átállásnak, nem pedig a háztartási alumíniumfólia Oroszországból származó megnövekedett behozatalának köszönhetően csökkent a háztartási alumíniumfólia értékesítési volumene és piaci részesedése.

(130)

Az exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár bekövetkezését a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacán mutatkozó kedvezőtlen fejlemények idézték elő, amely piacot illetően az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy az e termék Kínából származó importja kárt okoz a számára, és ezzel kapcsolatban a Bizottság 2014 decemberében dömpingellenes eljárást indított (6).

(131)

A vizsgálat kimutatta, hogy bár volt köztük részben átfedés, a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a háztartási alumíniumfólia uniós gyártói nem azonosak. Így a jelenlegi vizsgálat során a háztartási alumíniumfólia mintába felvett, legnagyobb uniós gyártója kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártott, míg a mintába felvett többi uniós gyártó a figyelembe vett időszak során viszonylag állandó arányt tartott fenn a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a háztartási alumíniumfólia között a gyártás és az értékesítés tekintetében. A vizsgálat tehát nem erősítette meg azokat az állításokat, hogy az uniós gazdasági ágazat a háztartási alumíniumfólia gyártásáról a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártására állt volna át. Sőt, a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a háztartási alumíniumfóliát és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is előállító uniós gyártók nem tudnak könnyen átállni az egyik termék gyártásáról a másikéra, mivel a hatékonyság maximalizálásához mindkét termék esetében szükség van a bizonyos mennyiségben történő gyártásra.

(132)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia Kínából származó behozatala befolyásolta az uniós gazdasági ágazat általános helyzetét, következésképpen ez okozta a jelentős kárt a háztartási alumíniumfólia uniós gazdasági ágazatának. A kárnak a (71)–(107) preambulumbekezdésben ismertetett elemzése és a (108) preambulumbekezdésben foglalt azon következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett el, kizárólag a háztartási alumíniumfólia gyártására és értékesítésére vonatkozott. A továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítását és értékesítéséhez kapcsolódóan elszenvedett állítólagos károk esetleges hatása azon gyártók tekintetében, akik továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és háztartási alumíniumfóliát is előállítanak, ennélfogva nem szerepel a fent említett, a kárról kialakított elemzésben. Emiatt ezt az érvet elutasították az eljárás e szakaszában.

(133)

A háztartási alumíniumfólia gyártása során a legfőbb nyersanyag az alumínium, amely a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat gyártási költségeinek körülbelül 75 %-át jelentette.

(134)

Az exportáló gyártó állítása szerint az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetben volt, mivel nem volt vertikálisan integrált, és az alumíniumot be kellett szereznie. Az exportáló gyártó azt állítja továbbá, hogy az alumínium ára a megmunkálatlan alumíniumra kivetett hatályos vámok miatt 3–6 %-kal magasabb az Unióban, ami növeli a fémek, ezáltal az alumínium árának részét képező Unión belüli felárat.

(135)

A nyersalumínium árára vonatkozó nemzetközi referenciaérték a Londoni Fémtőzsdén jegyzett árfolyam. A felár a Londoni Fémtőzsde szerinti azonnali áron felül fizetett összeg, amely az azonnali árral együttesen képezi a kohók vagy kereskedők által az alumínium beszerzése érdekében fizetett teljes összeget. A Londoni Fémtőzsde árai a figyelembe vett időszak során több mint 20 %-kal csökkentek. A felár több mint kétszeresére emelkedett a figyelembe vett időszak alatt. A Londoni Fémtőzsde szerinti árnak és a felárnak az alumínium összköltségeként történő együttes figyelembevétele esetén azonban a figyelembe vett időszakban körülbelül 11 %-kal csökkent a költség.

(136)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat és az orosz exportáló gyártó a háztartási alumíniumfólia gyártásához szükséges nyersanyag beszerzése tekintetében hasonló költségeket viselt, mivel e nyersanyag piaci ára az uniós és az orosz piacon is közvetlenül kapcsolódik a Londoni Fémtőzsdéhez. A (134) preambulumbekezdésben szereplő érveket tehát el kell utasítani. Noha az uniós gazdasági ágazat eladásai árai és az oroszországi importárak az alumínium Londoni Fémtőzsdén jegyzett árfolyamának alakulását követve csökkentek, a vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszak során az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia importárai folyamatosan alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott áraknál, és 3–7 %-kal azok alá kínáltak a vizsgálati időszakban. Amint azt a (92) preambulumbekezdés kifejti, a vizsgálat kimutatta, hogy a dömpingelt behozatal árakra gyakorolt nyomása miatt a háztartási alumíniumfólia uniós gazdasági ágazat által alkalmazott eladási árai az előállítási egységköltség csökkenése ellenére sem tudták fedezni az előállítási egységköltséget. Következésképpen ezt az érvet az eljárás e szakaszában el kell utasítani.

(137)

A fenti elemzés az Oroszországból származó dömpingelt behozatal mennyiségének és piaci részesedésének jelentős növekedését és ezzel egyidejűleg az importárak csökkenését mutatja a figyelembe vett időszakban.

(138)

A piaci részesedés e növekedésével egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése jelentősen csökkent. Az uniós piacon a behozatal árakra gyakorolt nyomása miatt az uniós gazdasági ágazat az előállítási egységköltség csökkenése ellenére nem tudta nyereséges szintre emelni az eladási árat, ami az uniós gazdasági ágazat veszteségéhez vezetett. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat nem tudott teljes mértékben felépülni a Kínából, Brazíliából és Örményországból származó korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból, és jelentős kárt szenvedett el a vizsgálati időszakban.

(139)

A Bizottság megkülönböztette és szétválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező – így az egyéb harmadik országokból származó behozatal, az uniós felhasználás alakulása, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós gazdasági ágazat tevékenysége a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacán és a nyersanyagköltségek – hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait.

(140)

A fenti tényezők vizsgálata feltárta, hogy különösen a Törökországból és Kínából származó import hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz. Az oroszországi importhoz képest a törökországi import magasabb áraira és kisebb mennyiségére, valamint a kínai behozatal alacsony szintjére figyelemmel azonban megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az Oroszországból származó dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést ezek a tényezők nem befolyásolták.

(141)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az érintett országból származó dömpingelt behozatal okozta, és a többi tényező – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem befolyásolta ezt az okozati összefüggést. A kár főként pénzügyi veszteségekből és az uniós piacon a piaci részesedés visszaeséséből áll.

(142)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy egyértelműen levonható-e az a következtetés, hogy a jelen esetben a kárt okozó dömping megállapítása ellenére az intézkedések elfogadása nem áll az Unió érdekében. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, a kereskedők, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(143)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudott teljes mértékben felépülni a korábbi dömping hatásaiból, és az érintett országból származó dömpingelt behozatal miatt jelentős kárt szenvedett el a vizsgálati időszakban. A főbb kármutatók negatív tendenciát mutattak, különösen a piaci részesedés és a jövedelmezőség.

(144)

Az intézkedések bevezetését követően az importárak emelkedése várható, és az uniós gazdasági ágazat tekintetében megszűnik a dömpingelt behozatal által az árakra gyakorolt jelenlegi nyomás. Az uniós gazdasági ágazat tehát várhatóan az előállítási költség fedezése és a nyereséget biztosító árszint fokozatos elérése céljából emelni tudja majd az árait. Az uniós gazdasági ágazat továbbá növelni tudja majd az értékesítési volumenét és piaci részesedését az uniós piacon.

(145)

Az intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg tovább fog romlani, különös tekintettel a vizsgálati időszakban elszenvedett veszteségekre és az Oroszországból származó dömpingelt behozatal árakra gyakorolt várható további nyomására. A piaci részesedés tovább fog csökkenni, mivel az uniós gazdasági ágazat vevői várhatóan fokozatosan átállnak az alacsony árú oroszországi behozatalra. Ezenkívül a dömpingelt behozatal árakra gyakorolt nyomása miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudja majd emelni az árait, mivel kénytelen lesz alkalmazkodni az oroszországi behozatal alacsony áraihoz. Ilyen forgatókönyv esetén az uniós gazdasági ágazat további jelentős veszteségeket fog szenvedni.

(146)

Az exportáló gyártó állítása szerint az oroszországi verseny nélkül az uniós gazdasági ágazat várhatóan kevésbé hatékonnyá válik, és elveszíti versenyképességét a nemzetközi piacon. Az exportáló gyártó ezenkívül azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések a nemzetközi piac torzulásához vezetnének.

(147)

Először is, a dömpingellenes intézkedések csak arra irányulnak, hogy visszaállítsák az egyenlő versenyfeltételeket az Unióban, de nem arra, hogy ellehetetlenítsék az uniós piacra irányuló, tisztességes árakat alkalmazó oroszországi behozatalt. Másodszor, az exportáló gyártó nem fejtette ki, hogy a dömpingellenes vámok milyen mértékben torzítanák a nemzetközi versenyt, valamint azt sem, hogy milyen mértékben befolyásolnák az uniós gazdasági ágazat hatékonyságát. Ezek az állítások tehát nem kellően megalapozottak. A vizsgálat ezzel szemben kimutatta, hogy a dömpingellenes intézkedések lehetővé tennék az uniós gazdasági ágazat számára, hogy növelje az eladási árait és a jövedelmezőségét, valamint értékesítési volumenét az uniós piacon. Következésképpen ezeket az érveket az eljárás e szakaszában elutasították.

(148)

Az exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy a háztartási alumíniumfólia iránti kereslet nagyon rugalmas, és az intézkedések bevezetésével sok fogyasztó alternatív termékekre, például háztartási polietilénfóliára térhet át; ezért az intézkedések bevezetésével az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene nem növekedni, hanem csökkeni fog. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a háztartási alumíniumfólia más csomagolóanyaggal történő helyettesítése a háztartási alumíniumfólia sajátos tulajdonságai, például a hőállóság és a fényvédelem miatt nagyon nehéz. Ezt az érvet tehát az eljárás e szakaszában el kell utasítani.

(149)

Az eljárás jelenlegi szakaszában tehát megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(150)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően a háztartási alumíniumfólia kereskedelmével, vagyis saját államába történő behozatalával és újraértékesítésével foglalkozó egyetlen vállalat sem jelentkezett. A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat és az exportáló gyártó a háztartási alumíniumfóliát nagyrészt közvetlenül a felhasználók részére értékesítette. Ennek alapján nincs arra utaló jel, hogy az intézkedések bevezetése hátrányosan érintené az importőrök/kereskedők helyzetét.

(151)

Az uniós felhasználók olyan áttekercselők, amelyek a háztartási alumíniumfólia kisebb tekercsekbe (úgynevezett fogyasztói tekercsekbe) történő áttekercselését, majd ipari és kiskereskedelmi értékesítés céljára történő újracsomagolását követően csomagolóanyagok (nem csak alumínium, hanem papír és műanyag is) kereskedelmével foglalkoznak. Hét vállalat jelentkezett és kapott kérdőívet. Négy vállalat működött együtt az eljárás során oly módon, hogy benyújtotta a kitöltött kérdőívet. Három együttműködő vállalatnál került sor helyszíni ellenőrzésre.

(152)

A vizsgálat megállapította, hogy az áttekercselők számára a legfőbb nyersanyag a gyártási összköltségük körülbelül 80 %-át jelentő háztartási alumíniumfólia.

(153)

A vizsgálati időszakban az együttműködő felhasználóknak a háztartási alumíniumfólia tekintetében a három fő beszerzési forrása az uniós gazdasági ágazat, Törökország és Oroszország volt. Három együttműködő felhasználó túlnyomórészt az uniós gazdasági ágazattól szerezte be a háztartási alumíniumfóliát, és kisebb részben importálta azt; e három felhasználó egyike Oroszországból nem, hanem kizárólag Törökországból importált háztartási alumíniumfóliát. A negyedik együttműködő felhasználó főként Oroszországból és kisebb mennyiségben az uniós gazdasági ágazattól szerezte be a háztartási alumíniumfóliát. Valamennyi együttműködő vállalat Törökországból is importált háztartási alumíniumfóliát.

(154)

Mivel az áttekercselők sokféle csomagolóanyagot értékesítenek, az érintett terméket Oroszországból beszerző három együttműködő vállalat esetében a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos tevékenység a teljes tevékenységük kevesebb mint egyhatod, de legfeljebb egynegyed részét képezte. Az érintett terméket Oroszországból nem beszerző vállalat esetében a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos tevékenység a teljes tevékenységének kevesebb mint egyharmadát képezte.

(155)

A vizsgálati időszak alatt valamennyi együttműködő vállalat arról számolt be, hogy összességében nyereséges volt. Az egyik vállalat azonban nem tudta egyértelműen a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos tevékenységhez rendelni az értékesítési, általános és igazgatási költségeket, így e vállalat jövedelmezőségével kapcsolatban nem lehetett egyértelmű következtetést levonni.

(156)

A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy több beszerzési forrás létezik, és az áttekercselők szükség esetén hajlandók más beszerzési forrásra áttérni (lásd a (165)–(168) preambulumbekezdést).

(157)

Az áttekercselők továbbá még képesek lehetnek áthárítani a dömpingellenes vámot a vevőikre, különösen, ha a legfőbb nyersanyaguk árai a figyelembe vett időszakban megfigyelt tendenciát követve továbbra is csökkennek.

(158)

Ennek alapján, noha nem zárható ki, hogy az áttekercselők jövedelmezőségét kedvezőtlenül érintheti az Oroszországgal szembeni intézkedések bevezetése, az egyéb beszerzési források hozzáférhetősége, a vám vevőkre történő áthárításának lehetősége és bizonyos esetekben a magas haszonkulcs arra utal, hogy az intézkedések feltehetőleg korlátozott mértékben gyakorolnak hatást az áttekercselőkre.

(159)

Az exportáló gyártó – részletesebben ki nem fejtett – álláspontja szerint a dömpingellenes vámok bevezetése kedvezőtlen lesz a nagykereskedők számára. Meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a vizsgálat során nem jelentkeztek nagykereskedők.

(160)

Néhány érdekelt fél azt is állította, hogy az intézkedések bevezetés csökkentené az áttekercselők jövedelmezőségét. A (153)–(160) preambulumbekezdésben ismertetett elemzés szerint azonban az áttekercselők jövedelmezőségére gyakorolt hatás várhatóan korlátozott mértékű lesz, különös tekintettel a meglévő többféle beszerzési forrásra és a vámok kivetéséből eredő költségnövekedés legalább egy részének a vevőkre történő áthárításának lehetőségére.

(161)

Emellett a (118) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az elmúlt öt évben dömpingellenes intézkedések voltak érvényben a Kínából, Brazíliából és Örményországból származó behozatallal szemben. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálat vizsgálati időszakában az áttekercselők jövedelmezősége – 2 % és + 2 % között mozgott (7). Az intézkedések bevezetése ellenére az áttekercselők életképesek maradtak, és egyes esetekben növelték is nyereségüket, mivel a jelen vizsgálat kimutatta, hogy valamennyi együttműködő áttekercselő nyereséges volt. Következésképpen ezt az érvet elvetették.

(162)

Azt állították ezenfelül, hogy a fogyasztói tekercsek behozatala következtében a downstream piacon erős verseny volt. Néhány érdekelt fél állítása szerint a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos dömpingellenes intézkedések bevezetése az uniós áttekercselőket sújtaná, mivel dömpingellenes vámot kellene fizetniük a nyersanyaguk után, ezért nem lennének képesek versenyezni a feldolgozott termékek importjával. Azt állították továbbá, hogy a háztartási alumíniumfóliát terhelő intézkedések bevezetése a fogyasztói tekercsek Oroszországból történő behozatalához vezetne. Az áttekercselési tevékenységet így az Unió helyett Oroszországban végeznék, és az áttekercselők súlyos károkat szenvednének többek között amiatt, hogy az alacsony árú importált fogyasztói tekercsekkel kellene versenyezniük. A dömpingellenes intézkedések előírásának mellőzését azonban önmagában nem indokolja az a kockázat, hogy az érintett termék behozatala helyettesíthető lehet a feldogozott termékek behozatalával. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatalával szemben 2013-ban dömpingellenes intézkedéseket vezettek be (8), aminek következtében a feldolgozó ágazat a jelentős kárt okozó dömpingelt behozatal alól mentesült. A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy a háztartási alumíniumfólia Oroszországból származó behozatala az áttekercselők szükségleteinek csak egy részét fedezi, és több más, dömpingellenes intézkedéssel nem érintett beszerzési forrás is rendelkezésre áll. Ennélfogva ezeket az érveket elutasították.

(163)

A fentiek alapján az eljárás e szakaszában megállapításra került, hogy a felhasználókra gyakorolt hatás alapján az intézkedések nem tekinthetők az Unió általános érdekével ellentétben állóknak.

(164)

Több érdekelt fél állítása szerint a dömpingellenes vámok Oroszországgal szembeni bevezetése beszerzési hiányt okozhat az uniós piacon, mivel az uniós gazdasági ágazatnak nincs elegendő kapacitása az uniós kereslet kielégítésére, és a fentiekben kifejtettek szerint az áttekercselők nem rendelkeznének elegendő egyéb beszerzési forrással.

(165)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat többletkapacitással rendelkezik, és képes növelni a háztartási alumíniumfólia előállítását és értékesítését az Unióban. Továbbá rendelkezésre állnak más beszerzési források is, például Törökország, Örményország, valamint kisebb mértékben Dél-Afrika és India. Ezenkívül a Kínával és Brazíliával szemben bevezetett dömpingellenes vámokat jelenleg vizsgálják felül, és az eljárás megállapításait legkésőbb 2016 januárjában teszik közzé. Végül, a dömpingellenes intézkedések célja egyenlő versenyfeltételek megteremtése az Unióban, és az Oroszországból származó, uniós piacra irányuló behozatalra továbbra is sor kerülhet tisztességes árakon.

(166)

Az egyik érdekelt fél azt állította, nagyon valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat nem fogja növelni a háztartási alumíniumfólia előállítását és értékesítését, hanem a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia ágazatában folytatott tevékenységét növeli. Ez az állítás azon a feltételezésen alapult, hogy az uniós gazdasági ágazat a világgazdasági válság következtében növelte a háztartási alumíniumfólia előállítását, és az Unió általános gazdasági helyzetének helyreállását követően újrakezdi a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítását. Ez a fél azt is megjegyezte, hogy párhuzamos vizsgálat van folyamatban a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia Unióba irányuló behozatalával kapcsolatban (9), és állítása szerint, amennyiben e vizsgálat dömpingellenes intézkedések bevezetéséhez vezet, az uniós gazdasági ágazat továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliával kapcsolatos gazdasági helyzete is javulni fog, ezáltal a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítását növelni fogja a háztartási alumíniumfólia előállításának rovására. A vizsgálat azonban, amint az már a (132) preambulumbekezdésben ismertetett elemzésben is szerepel, nem talált ezen állítást alátámasztó bizonyítékot. A fél továbbá nem szolgáltatott bizonyítékot a háztartási alumíniumfólia előállításának alakulása és a gazdasági válság közötti összefüggésre vagy arra az állításra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínával szembeni intézkedések lehetséges bevezetését követően áttér a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállítására. Következésképpen ezeket az érveket az eljárás e szakaszában elutasították.

(167)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint a háztartási alumíniumfólia Venezuelából, Törökországból és Örményországból származó behozatala nem alkalmas arra, hogy helyettesítse a háztartási alumíniumfólia oroszországi importját, mivel számos fő paraméter, például az előállítás, a műszaki tulajdonságok és a beszerzés hozzáférhetősége eltérő. Az érintett fél nem szolgáltatott ezt az érvet alátámasztó bizonyítékot. A vizsgálat továbbá nem mutatott ki ezt az érvet megerősítő információt. Ellenkezőleg, a vizsgálat feltárta, hogy Törökország az uniós áttekercselők egyik fő beszerzési forrása, így a hozzáférhetőség és a terméktulajdonságok szempontjából összehasonlítható az oroszországi behozatallal. Örményország is egy lehetséges, dömpingellenes vámokkal nem érintett beszerzési forrás az uniós piac számára. Következésképpen ezeket az érveket az eljárás e szakaszában elutasították.

(168)

A fentiek alapján el kellett utasítani azt az érvet, hogy nem létezett alternatív beszerzési forrás.

(169)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy az uniós érdekekkel kapcsolatos elemzésnek figyelembe kellene vennie, hogy az uniós gazdasági ágazatot az orosz importra kivetett 7,5 %-os behozatali vám, valamint az ugyanezen termék Kínából és Brazíliából történő behozatalával szembeni hatályos dömpingellenes vám védi.

(170)

Valóban megjegyzendő, hogy az Európai Unió jelenlegi, 2014. január 1-jétől hatályos általános vámkedvezmény-rendszere értelmében Oroszország már nem minősül kedvezményezett országnak. Ennélfogva (a 2013. december 31-ig alkalmazott 4 %-os preferenciális vámtétel helyett) 2014. január 1-jétől addig, amíg e helyzet fennáll, a háztartási alumíniumfólia Oroszországból származó behozatalát 7,5 %-os behozatali vám terheli.

(171)

Emellett a Kínával és Brazíliával szemben bevezetett, jelenleg felülvizsgálat alatt álló dömpingellenes intézkedések egy másik eljárás eredményeként kerültek bevezetésre, amely megállapította a kárt okozó dömping fennállását e behozatal tekintetében, és indokolta az intézkedések bevezetését. Az egyéb harmadik országokból származó behozatallal szemben kivetett dömpingellenes vámok fennállása önmagában nem indokolhatja azt, hogy más harmadik országból származó behozatalra ne kerüljön kivetésre dömpingellenes vám. Ha egy dömpingellenes vizsgálatot követően az kerül megállapításra, hogy egy adott országból származó import tekintetében kárt okozó dömping áll fenn, akkor az ilyen intézkedések bevezetése indokolt abban az esetben, ha nincsenek olyan, az uniós érdekekkel összefüggő kényszerítő okok, amelyek az intézkedések bevezetése ellen szólnának. A jelen esetben az eljárás e szakaszában ezek a feltételek fennállnak, emiatt ez az érv ebben a szakaszban elutasításra került.

(172)

Az exportáló gyártó végül azt állította, hogy mivel a háztartási alumíniumfóliát és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is ugyanazokban a gyártólétesítményekben állítják elő, ami a kínálati oldalon állítólag nagymértékű helyettesíthetőséget biztosít, így a háztartási alumíniumfólia importjára kivetett újabb dömpingellenes vám a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacán torzulásokat okozna, amelynek a költségét az uniós végső fogyasztók viselnék. Ugyanakkor az exportáló gyártó nem fejtette ki részletesen ezt az állítást. Amint az a (81) és a (131) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a mintába felvett legnagyobb gyártó egyáltalán nem gyártott továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát, és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát gyártó többi gyártó viszonylag állandó arányt tartott fenn a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a háztartási alumíniumfólia között a gyártás és az értékesítés tekintetében. Következésképpen ezt az érvet el kell utasítani.

(173)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a háztartási alumíniumfólia Oroszországból származó behozatalára vonatozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

(174)

A Bizottság dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(175)

Az intézkedések szintjének megállapításához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg.

(176)

A kár abban az esetben szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná az előállítási költségeit, és a hasonló termék uniós piacon történő értékesítése révén olyan adózás előtti nyereségre tudna szert tenni, amelyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül ésszerűen elérhet. E tekintetben az ágazat sajátos tulajdonságaira figyelemmel az 5 %-os nyereség megfelelőnek tekinthető, amit a vizsgálat is megerősített. Az 5 %-os nyereséget alkalmazták továbbá az ugyanezen termékkel kapcsolatban Kínával és Brazíliával szemben folyamatban lévő, a fenti (20) preambulumbekezdésben említett vizsgálathoz vezető párhuzamos eljárásban. Ezen túlmenően a Bizottság hivatkozik a nagyon hasonló termékre vonatkozó 833/2012/EU bizottsági rendelet (158) preambulumbekezdésére, amelynél szintén 5 %-os haszonkulcsot alkalmaztak.

(177)

Mindezek alapján a Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési áraiból a vizsgálati időszak alatt elért ténylegesen nyereséget levonva vagy elszenvedett veszteséget hozzáadva, majd ezt követően ahhoz a fent említett 5 %-os haszonkulcsot hozzáadva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát. A Bizottság ezt követően az oroszországi együttműködő exportáló gyártó – az áralákínálás kiszámításához meghatározott – súlyozott átlagos importárának, valamint a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagárának összehasonlítása alapján meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges szintet. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a súlyozott átlagos CIF-importérték százalékában fejezték ki.

(178)

Az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság elvégezte a kárkülönbözetek és a dömpingkülönbözetek összehasonlítását. A vámok összegét a dömping- és a kárkülönbözetek közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni.

(179)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(180)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. E vámtétel kizárólag az érintett országból származó és a megjelölt jogalany által előállított érintett termék behozatalára vonatkozik. Az e rendelet rendelkező részében neve és székhelye feltüntetésével külön meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten meghatározott vállalatokkal kapcsolatban álló egységek – által gyártott érintett termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtétel alkalmazandó. Esetükben az egyedi dömpingellenes vámtételek egyike sem alkalmazandó.

(181)

Amennyiben egy vállalat módosítja a jogalany nevét, illetve új gyártási vagy értékesítési egységet hoz létre, kérelmezheti a szóban forgó egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (10). A kérelemnek tartalmaznia kell minden releváns információt, ideértve a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeit érintő módosulásokat, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. A Bizottság indokolt esetben módosítani fogja azon vállalatok jegyzékét, amelyek tekintetében egyedi dömpingellenes vámokat alkalmaznak.

(182)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak a vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra, hanem azokra a gyártókra is alkalmazandó, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(183)

Az együttműködő exportáló gyártó azt állította, hogy hozzáférést kellett volna kapnia a (3) preambulumbekezdésben említett, a háztartási alumíniumfólia Brazíliából és Kínából származó behozatalával szemben hatályban levő intézkedések párhuzamosan folyamatban levő hatályvesztési felülvizsgálatának nem bizalmas irataihoz, mivel a jelen vizsgálat során az okozati összefüggés elemzésénél a háztartási alumíniumfólia orosz importját összesítik a háztartási alumíniumfólia brazil és kínai importjával annak érdekében, hogy ezen behozataloknak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását vizsgálják. Az exportáló gyártó azt állította, hogy ez a védelemhez való joga súlyos megsértését, valamint egy alapvető eljárási követelmény megsértését jelenti, amelyet utólagosan nem lehet orvosolni, mivel az észrevételek előterjesztésére rendelkezésére álló szakaszban, vagyis az értesítés Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napos határidőn belül befolyásolta a védelemhez való jogot. Ebből következően a jelen eljárást meg kellene szüntetni. Az exportáló gyártó másodlagosan a párhuzamosan folytatott hatályvesztési felülvizsgálati eljárás nem bizalmas irataihoz kéri teljes körű hozzáférés biztosítását.

(184)

Az állítás azon a téves feltételezésen alapult, hogy a kínai és a brazil import összesítésre kerül az orosz importtal. Ugyanakkor, amint az az alábbiakban kifejtésre került, a Kínából és Brazíliából származó behozatalt az okozati összefüggés elemzése során csak mint „egyéb tényezőt” vették figyelembe. Bár a mintába felvett uniós gyártók a két eljárás céljára egyetlen kitöltött kérdőívet küldtek vissza, ez csak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzésére szolgált, mivel az uniós gyártók mindkét eljárásban megegyeztek, és a benyújtott adatok ugyanazon vizsgálati időszakra és figyelembe vett időszakra vonatkoztak. A Bizottság hivatalos levélben már korábban jelezte az exportáló gyártónak a fenti érvek elutasítására vonatkozó szándékát, és felhívta az exportáló gyártót, hogy kérje a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését, amennyiben ezt szükségesnek tartja.

(185)

A párhuzamosan folyamatban levő hatályvesztési felülvizsgálati eljárás nem bizalmas irataihoz való hozzáférést illetően az exportáló gyártó nem minősül érdekelt félnek abban az eljárásban, és ennek következtében nem biztosítható számára hozzáférés a szóban forgó nem bizalmas iratokhoz. Ennélfogva a védelemhez való jog megsértésével és az alapvető eljárási követelmény megsértésével kapcsolatos állítást elutasították.

(186)

A megfelelő ügyvitel érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(187)

A vámok kivetése tekintetében e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a végleges intézkedések céljából újra meg kell vizsgálni,

a)

kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták;

b)

írásban benyújthatják észrevételeiket a Bizottságnak; és

c)

kérhetik a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.